Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-18 / 213. szám
Pest, Szombat Nurkenlil iroda: Egyetematexa 1-ső ax. a. 1-ik emeleten. Kiadó hivatal van - egyetimin-atemában, 2-ik nán alatt, földenint IftPESTI Megjelenik a lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési dij: Vidékre: félévre: 10 írt, évnegyedre: 1 frt. Helyben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötszor halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedigré kr szá*mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: 1 lap kiadó hivatalában, Egyetem-utó** 'Mik szám', földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzést ■ mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiv*. t » 1 b o s utu eitamiók. temek is módjában állott volna ezen alku létrejöttét gátolni. „A tény maga — mondja a „Nord“ — előttünk se fontosnak, se komolynak nem látszik. Odesszában gőzhajózási társulat alakul, mely kelet-felé és a középtengeren akar közlekedési eszközül szolgálni; árui és hajói számára raktárra van szüksége; ezt most bérbevette; ki gátolhatja abban?“ A „Nord“ természetesen itt is, miként mindenütt, Austria befolyását véli kiérezhetni, mint amely Derby' lordot Oroszország ellen fölbőszíti, hanem Anglia érdeke itt oly hangosan szól, hogy az idegen figyelmeztetés teljesen fölöslegessé válik, ámbár a „Nord“nak más részről igaza van, midőn azt mondja, hogy Anglia ez alku létrejöttét legalább nyiltan és egyenesen nem gátolhatta. Nevezetesek a „Nord“ csikkének zárszavai. „A politikai tévedés egyik perezében — így szól — Francziaország s Európa elragadtatta magát arra, hogy Anglia érdekeit szolgálván, Oroszországnak megtiltá, miszerint a feketetengeren nem szabad hadihajókat tartani, most tán még kereskedelmi hajók tartásától is el akarnák tiltani ?“ E megjegyzéseknek mintegy commentárjául a brüszszeli orosz lap ugyanazon száma hoszvégnélküli czikket hoz, melyben a technika szempontjából bizonyítja, hogy az orosz társaság hajói csakugyan kereskedelmi és nem álarcos hadihajók. Nem vagyunk szakértők az ilyenekben, hanem csak azt mondjuk: ami oly hosszadalmas és verejtékes bizonyítgatásra szólnl, annak mindenesetre igen kétségesnek kell lennie. Ellentétben a „Nord“ által tanúsított osztrákfaló indulattal,a hamburgi „Börsenhalle“ jól értesült bécsi tudósítója majdnem minden levelében visszatér azon hírre, mikép Bécs és Sz. Pétervár közt közeledés készül. Ezzel azonban semmi öszszefüggésben nem áll Gagarin bg orosz államtanácsosnak Bécsbe érkezte s miután a herczeg Ő Felsége által még nem is fogadtatott, úgy látszik semmi politikai küldetése nincsen. Annál nagyobb feszültséggel várják Bécsben az uj követet Balabine urat, ki előbb Sz. Pétervárra hivatott, hogy Gortsakoff hg kezéből új utasításait vegye, melyek — még mindig a föntemlített forrásra hivatkozunk — a két udvar közti barátságosabb viszony fejlődését reméltetik. Vede remo, Oroszország azonban még más tekintetben is magára vonja épen most a közfigyelmet, nevezetesen az által, hogy vasutait, melyek egyelőre csak Nisnei Novgorod ig terjedtek volna, keleti Szibériáig és China határáig akarja folytatni.Ez ismét leginkább Angliára nézve nem közönyös dolog. Ázsia ügyeire nézve Oroszországnak annyiban mindig előnye volt, amennyiben közvetlen közelségénél fogva az angolokat bármikor is megelőzhette volna, ha szükséges közlekedési eszközökkel bír. De ezekben mindeddig hiány vala , így Angliának nem igen kellett tartani az északi kolosz közelségétől. Azonban II. Sándor czár merész haladási terveivel szemben a dolog egészen más szint élt és már most — videant Angnél stb. Tudjuk ugyan, hogy a tervezett vasút talán még tíz év múlva sem lesz befejezve, hanem — midőn már be van fejezve, akkor úgy is későn lenne ellensúlyról gondoskodni. Hallomás szerint a nyugati hatalmak következő föltételek elfogadását kívánták a nápolyi királytól: a ministerek elbocsátását s jobb akaratuak kinevezését — más közigazgatási rendszer behozását — az államtanácsnak oly testületté átalakítását, mely a ministerek önkénye ellenében ellensúlyt képezhessen — végre azon ígéretet, hogy a király állandóan Nápolyban fog székelni.Ferdinánd király ezen feltételeket „mint becsületével és függetlenségével össze nem férőket“ — visszautasitá, s igy minden in statu quo marad , mely status eddigelé nem oly rosznak bizonyult. Az iparosokat fölsegéllő kölcsönös előlegezési egyletek. (Lásd B. H. 205. sz.) II. K. K. Múlt czikkünk végén említettük, mikép a kölcsönös előlegezési egyletek sikeres megalakulására szükséges, hogy működésük első korszakában a tagok betételein kívül még egyéb pénzforrásokat is siessenek maguknak biztosítani. Ezen a tapasztaláson alapuló szükség érzetében a keletkező félben levő reichenbergi hasonló egylet jónak találta erről már alapszabályaiban gondoskodni, és erre vonatkozólag az alapszabályokban oly intézkedéssel találkozunk, mely utánzásul általán ajánlható. A reichenbergi egylet il. pénzalapja egyik főforrásául kamatlan kölcsönöket is tűz ki, mialatt azt érti, hogy 10 fontnyi kölcsönt vesz föl az arra kész kölcsönadóktól, oly kikötéssel, hogy az első két év alatt semmi kamat nem fizettetik, a harmadik év kezdetével 5% kamat és a reá következő évtől fogva maga a tőkének viszszafizetése akkér vétetik eszközlőbe, hogy évenkint a kölcsönsommának egy hatod része kisorsolás útján kerül visszafizetés alá. Az ily kölcsönadók egyleti alapítóknak és tiszteletbeli tagoknak tekintetnek, kik az egyleti közgyűléseken személyes szavazati joggal bírnak, anélkül hogy havi rendes betétesekre kötelezednének. Ezt fölötte czélszerűnek találjuk, mert kétségkívül mindenütt elegendő számmal fognak találtani, kik készek leendnek tiszteletbeli tagságot, szavazati jogot, valamely közügyhez való hozzájárulást, nevezetesen pedig közhaszon vállatok gyámolítása sugalla nemes öntudatot oly olcsón megszerezni. Csak egy forint tulajdonkép az egész áldozat, melylyel a mondott előnyöket maguknak megvásárolhatják, mert Csak ennyi esnék két évi kamatra, melyről az egylet javára lemondanak. Mily nagy segítségül lehet ellenben magának a társulatnak a sok 10 ft, melytől az élbe, tehát legnehezebb két éven át nem kell kamatot fizetni, mondanánk sem szükséges. Mi az egyes kölcsönadókra nézve alig érezhető csekély áldozatot tesz, az a kölcsönvevőkre nézve kiszámíthatlan jótéteménynek mutatkozik. A nálunk jövőben keletkezendő hason egyletek el ne mulaszszák e hasznos példát követni, bizonyára nálunk is lesznek az iparűzök és kalmárokon kívül elegendő számmal a többi néposztályok között, kik 10 frtnak hasonló föltételek alatti kölcsönzésére készek leendnek. A pénzalapnak, jelesen az afféle társulatoknál mulhatlanul szükségesnek mutatkozó tartalék- alapnak képezésére szolgálnak továbbá a belé- i pest vagy fölvételi illetékek, melyek az új beálló tagoktól egyszer mindenkori fizetendők , és az egyletnek egyik üzlettőkéjét teszik. Ezen ille- téknek lehetőleg mérsékeltnek kell lennie; a flaibachi egyletnél például 2 frt, a reichenbergi- nél pedig 3 frt követeltetik belépti illetményül. Bár csekélyek ezen tételek , mégis elég nagy sommával növelik a tartalékalapot, így például a mintegy 20.000 főnyi népességgel bíró Laibach városában, a szóban lévő egylet, fönnállása első évében 400 frtot nyert a két forintos belépti taksákból. Különös óvatosság, amint már ismételve említettük , főleg az egylet keletkezésekor szükséges , nehogy annak létes jövője már előre kockáztassék; és hogy a bizodalom megszilárduljon, fölötte czélszerűnek találjuk, ha a segélyzési pénzalap biztosítására legalább 12 kezestől egy például 50 frtig terjedő summa akár közpénzben akár hitelpapírokban befizettetik, addig míg a tartalékalap képződik, mely letétemények , ha az üzleti tőke és tartalék alap bizonyos sommáig gyarapodott, a kezeseknek visszaszolgáltattatnak. Ily formán megerősödvén a közbizodalom, az egyletnek léte biztos alapra van fektetve A tagok havi rendes befizetéseire nézve ajánlhatónak látszik a minimumot lehető csekély mértékben megszabni, hogy minél többen részesei lehessenek az ily egyletnek ; a laibachi egyletnél az 30 krra , a reichenberginél épen csak 15 krra van szabva.Mi azonban mégis úgy hiszszük, hogy az utolsó őszi ét nagyon is parányi, mert egy évben csak 3 főt tesz egy egy tag után, mi az egyletnek működését az előlegezések megszavazásánál könnyen kelleténél szűkebb körre szoríthatja. Igaz ugyan, hogy a tagok nincsenek a minimumhoz kötve, hogy önszántukból nagyobb betételeket is tehetnek, annál is inkább , mivel azon havi befizetések sajátjaik maradnak , de nagyobb része a belépő tagoknak mégis csak a minimumhoz ragaszkodik, olyan lévén az emberi természet, hogy önkéntes adakozásoknál, ha mindjárt azok el nem vesznek is, nem igen szoktunk többet adni, mint mulhatlanul megkivántatik. E tekintetben mindenesetre a helybeli körülmények, a résztvenni kivánók többségének vagyonbeli állapota , szabnak törvényt. Más kérdés, vájjon kell-e maximumot is határozni. — A laibachi egyletnél nincsen korlátolva a havi betétet, midőn a reichenberginél 5 ft van a havi betétesek maximumául elfogadva. Némileg mindkettő motiválva van; az előbbi egylet tagjai csak iparűzők s kiskereskedők lehetnek, mig az utóbbinál nincsen kimondva, hogy egyedül ezekre szorítkozik a beléphetés, tehát itt iparosokon s kalmárokon kívül mindenki lehet tagja a társulatnak, ki a havi rendes betéteseket teljesíti, itt tehát szükséges volt a módosabb s vagyonos polgároknak ezen jobbára jótékony czélra szánt egyletből kizárására a betéteseket korlátolni, nehogy különben pénzforrásai a gazdagok által aknáztassanak ki a szegényebbek rovására. Mi czélszerűebbnek tartják, hogy az efféle egyletnek mindjárt előre határozottabb szin kölcsönöztessék, jobb ha az egyedül az iparosok, kalmárok s kisebb tőzsérek felségérlésére szánt társulatnak jellegét ölti magára, és más osztályúakat csak mint kölcsönadó alapítási, tiszteletbeli tagokat fogadván be, azokat az előlegezés malasztjából kizárja. Kosmopolitikas jellem, irányelv nélküli általános tévelygés a philanthropia tág mezején hason társulatokat inkább csak megbuktathat, semhogy, azoknak váratlan nagy lendületet adhatna. Ábránd eszmék nem valók a gyakorlat terére. Legyen minden egyletnek külön meghatározott czélja, legyen tisztán megállapított köre s szerencsésebben fog működni, mint az egész világot fölkaroló, az egész emberi nemen segíteni törekvő egyesület, melynek tulajdonképi czélja iránt senki sincs tisztában. Kifejtett jellemű, egyedül az iparosok s kalmárokat magában foglaló egyletnél pedig nem szükséges, hogy a részesülésnek mértékére nézve határ vonassák, ez maga magától a legtermészetesb úton történik, és minél nagyobb betételekkel járulnak hozzá az egyesek, annál nagyobb tőkét szereznek maguknak, mely felől maholn-nap szabadon fognak rendelkezhetni, nem is említve, hogy ez által magasabb előlegezések kinyerésére örvendetes kilátás nyílik és az egyleti cselekvőség nagyobb tért nyer A havi befizetések természetesen a tagoknak sajátját képezik, és azoknak jövedelmeznek is; a laibachi egylet 4, a reichenbergi 6 százlélit fizet a tagoknak ; mi az előbbit helyesebbnek találjuk, minthogy épen a kamatlábbani különbség, mely szerint az egylet a kikölcsönzött tőkéktől 6 percentet követel, midőn maga a betétiektől csak 4 percentet fizet, nevezetes jövedelemmel szaporítja a pénzalapot; az üzlettőke gyarapodásával pedig aránylag növekszik az egyletnek működési képessége is. Se a befizetett illetmények azonban, se az azoktól járó kamat nem szolgáltathatnak ki évenkint a tagoknak, hanem csak azoknak nevére írandók, különben a társulat magát megfosztaná a szükséges pénzerőtől, hanem a befizetett tőkes kamat vagy, mint a laibachi egylétnél történik, csak a tag felvételétől számított három év múlva, vagy csak a tag kilépésekor adatik ki, mint ez a reichenbergi egyesületnél történik, melyből a tagoknak negyedévi eleve fölmondás után minden év végén meg van engedve a kilépés. Mi czélszerűbbnek vélnők a társulat állandóbb s biztosabb jövője tekintetéből legalább három évi tagság után engedni meg a kilépést, a befizetett summáknak kamatostuli kihúzását; különben a társulat könnyen igen ingadozóvá válhatik; tudjuk, hogy az embereknek általán, jelesen a magyar embernek tüze hamar szokott lankadni, minek tehát ezt meg táplálni? Hozzájárul, hogy háromévi tagság után nagyobb tőke is járand a kilépőnek, mi épen arra bírhatja a tagot, hogy még további három éven át hagyja szaporíthatni osztályrészét. Hiszen e szabály alól mindig lehet egyes adott esetben különös tekinteteknél fogva kivételt is engedni, mire jelesen a laibachi egyletnél az igazgatóság föl van jogosítva, és mi különösen az egyes tagok meghatálozása esetére tüzetesen ki van kötve, úgy hogy az elhunytnak örökösei a befizeti summákat kamatostul mindenkor viszszanyerik tekintet nélkül az idő huzamra, melyre a tagság terjed. Tekintve a kilépést, általán ajánlhatóknak tartanók a reichenbergi alapszabályoknak azon tételeit, melyek valamely tagnak kizártára vonatkoznak ; minden tag t. i. két tag társa indítványára a választmány által kizárható ; ha 1) három havi illetménynyel hátralékban van; 2) ha a kölcsönvevő tag tékozlás és pazar fényűzése által az egyletnek jogköveteléseit veszélylyel fenyegeti; 3) ha a kölcsönnek visszatérítése csak kényszereszközök által valósítható, vagy az illető csőd alá kerül; 4) ha valamely tag , bűntett miatt elitéltek, vagy 5) az egyletet valamikép megkárosítani törekszik. A mondott okok úgy is rontják az illetőnek személyes hitelét, mire az efféle egylet egész szervezetének építve kell lennie. Ha mindjárt kívánatos is, hogy az egyleti tagok legalább az alakulás első két évében a befizető- TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ NEMHIVATALOS RÉSZ. Vasút előmunkálati engedély.— Politikai napi szemle.— Az iparosokat fölsegéllő kölcsönös előlegezés jegyetek. II. Levelezések: Kassa. (Takarékpénztár.) Léva. (Vegyesek.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események. K Ulföld: Anglia. (A villa-francai kikötő Ügye. A „Press“ az Orleans lgne végrendeletét illetőleg. Az atlanti távírda.) Francziaország. (A „Presse“ a szabadkereskedelemrel. Bonapartista legitimsták. A poitiersi legitimisták Sabatier utasítása. Az anami expeditio elhalasztva. Korea királya. Chinai szerződés.) Németország (A gyászbir hatása Drezdában. A porosz király állapota Adán válasz.) Olaszország. Spanyolország. (Egy elhárított ministeri krízis.) Távirati tudósítások. — Gazdaság, ipar- és kereskedelem. — Színházi előadások. — Börze. Meteorologiai észleletek. — Dupavizállás. Tárcsa. (Markovica kanonok ur meggyilkoltatása.) HIVATALOS RÉSZ. Margit Főherczegasszony ő császári Fensége. September 15- és 16-ika közti éjjel, fél 12 órakor, az utólsó szentség fölvétele után, Monzában az Urban boldogul elnyugodott. Legfelsőbb rendeletre, boldogult Margit Főherczegasszony , császári Fenségéért, született szász királyi herczegnőért f. hó 17-től kezdve udvari gyász, és pedig hat héten keresztül fölváltva, t.i. az első két hét alatt, azaz: sept. 17-től bezárólag 30-káig mély, továbbá az utólsó négy hét alatt, azaz : oct. 1 -jétől bezárólag oct. 28-áig fél gyász fog viseltetni. A cs. k. Apostoli F esé g e f. é. September 14-diki legfelsőbb határozata által doctor Schwanfelder József olvasó kanonokot a székesfehérvári székeskáptalannál, S. Benedicti de Tereske czimzetes apátjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.. A cultus- és oktatásügyi minister Bárány Igláes makói főisolatanítót, képezdei tanárrá a szegedi es. k. tanítóképző intézetnél kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti írsz. főtörvényszéki területen Povoszky István elneveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. k. kereskedelmi ministerium f. évi sept. rel, a cs. k. belügyministeriumal, s a cs. k. hadseregi főparancsnoksággal egyetértő , a felsőmagyarországi bányászati, határti s vasúti bizottmánynak, egy Pesttől Bassa-Gyarmatig építendő vasút előmunkálatira az 1854. sept. 1- től kelt vasut-engedkezési törvény értelmében, s egy évi időre eredélyt adott. Pest, September 17. (Politikai napi szemle.) A villafrancai skőtőre vonatkozó alku (e kikötő, miként olvasink tudják, Szardínia részéről Oroszországnak 2 évre bérbe adatott) hallomás szerint némi idegülést okozott volna az Anglia és Piemont ötti viszonyban. Hogy ezen bérszerződés Rngára nézve nem kellemes, az magától érthető, anem mielőtt e tárgyban alapos ítéletet mondatni, mindenesetre be kell várni a részletesebb idősításokat, mert ime turini lapok azt állítják, hogy a „Morning Chronicle“ e tárgyra vonatozó közleménye „nem szabatos“ (inexact). A serződés létezése tehát nem tagadtatik, csak az ügy oly formában léteznék, miként az angol is állította. Hogy az egész alku korántsem kosmány, már abból is kiderül, hogy a „Nord“ mevű Oroszország ügyeiben csak jól lesz értellve) a „Morning Chronicle“ czikkét terjedelmesebb cáfolatra tartja érdemesnek, de nem igadja magát a tényt, hanem csak azt, hogy almerstosnak vagy bármely más angol minis September 18. 1858.