Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-21 / 215. szám
Pest, Kedd ! iroda: Egyetemutca 1-be u. a. 2-ik emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utciában, t-ik %%Lm alat.^1 f®ld»*l|, BUDAPESTI HÍRLAP. .Vlögjültíník o Up, vasárnap és tnnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 1O Ért, évnegyedre: * frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halábozott sorának egyszeri beiktatásáért 9 kr, többszöriért pedigré kr? számit tatik. — Egyes szám 20 pkr. . . . . . . '»atoában, Egyetem-nt«» cipézethetni helyben:» lapkiadóul. t ' , ,, i-dik szám, földszint; vidéken minden os. kir. v ' . » *.* f. Előfizetést tartalmazó levelek a csim lakhely all » n j Mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenes* tálhoz utasítandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMRTVATALOS RÉSZ. „ Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége szemleutjának fölytatása és megérkezése. — Jótékonyság. — Politikai napi szemle. — Az iparosokat fölsegéllő kölcsönös elölegezési egyletek. III. Levelezések: Esztergom. (Tartományi zsinat.) Nagy -Kőrös. (Egyházker. tanitó képezdét illető óhajtások. Algymnasiumi igazgató-választás.) Kun- Szentmiklós. (Iskolai értesítés.) Bécs. (Vegyesek.) Napihírek és események. Külföld:Francziaország. (Ismét a Patrie torzsalkodása és annak a „W. Z.” általi visszautasíttatása. Szárd nyilatkozat és franczia politika.)Olaszország. (Az italienissimik pártja. Anglia lépésének sikertelensége a Nápolylyali visszony helyreállítását illetőleg.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Börze. — Meteorológiai észleletek. — Danavizálás. Tárcza. (Vasárnapi levelek Bécsből.) HIVATALOS RÉSZ. 0 cg. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 11 - ki legfelsőbb határozata által Gruber Vincze főmérnököt az alsó-austriai orsz. építészeti igazgatóságnál, hosszú évi hü és sikeres szolgálatai elismerésem koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszkni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 5-ki legfelsőbb határozata által dr. Brühl Károly Bernátot az állattan és összehasonlító boncztan tanárát, hasonló minőségben a krakói egyetemből a pestibe áttenni és dr. Heller Kamill ezredorvost és segédet a bécsi cs. k. József-académiában , ezen szakmák rendes tanárává a krakói egyetemben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.. . cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 5-ki legfelsőbb határoza által Slavicek József jogtudort és járásbirósági segédet Neuhaimban Csehországban rendes tanárrá a cs. k. jogacademiában Pozsonyban legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A budai ca. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Ordódy Lajos volt adóhivatali ellenőrt IL osztályú , és saját körében alkalmazott irodatisztet Pöscher Józsefet HI. osztályú irodatisztté, mindkettőt ideiglenesen kinevezte. F. é. sept. 18-án a bécsi cs. k. állami- és udvari nyomdában a birodalmi törvénylap XXXVII. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma : 142. sz. Rendelete a cultus- és oktatásügyi ministeriumnak és hadseregi főparancsnokságnak f. é. aug. 19-éről — hatályos a birodalom egész területére, mely által az 1856. oct. 8-ki cs. nyiltparancscsal (b. t. 1. 185. sz) közzétett házassági törvény néhány szabályainak a militia vagához tartozó személyek némely osztályaira alkalmazása közelebbről meghatároztatik. 143. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak f. é. aug. 31 - éről — hatályos az összes koronaországokra — a katonai házassági biztosítékra szánt nyilvános pénzalapi kötelezvények letevése, továbbá az ily kötelezvények kamatainak fölvétele körüli eljárást illetőleg. 144. sz. Császári rendelet f. é sept. 2-áról, az általános bányatörvény 284. és 285. §-ainak a volt krakói szabadállam területére alkalmazásáról. 145. sz. Kibocsátványa a cultus- és oktatásügyi ministeriumnak f. é. sept. 5-éről — hatályos a monarchia egész területére — mely által az elméleti államvizsgálati bizottmányok általános és közigazg osztályának föloszlatása iránti rendeletek közzétételek. * 146. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak f. é. sept. 8-ról, mely által a budai erdészeti felügyelőség feloszlatása és erdészeti osztályoknak a magyarországi öt pénzügyi orsz. igazg. osztályoknál leendő felállítása közzététetik. 147. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak f. é. sept. 11-töl — hatályos a német örökös tartományokban, s illetőleg a lombard velenczei királyságban, a pengő pénzben létező arany- és ezüst páncirozási-sodronyhúzási- és próba illetéknek az uj austriai értékre átváltoztatását illetőleg. 148. sz. Rendelete a bel- és kereskedelmigisteriumnak f. é. sept. 13 tól. — hatályos az összes koronaországokra, kivéve a határőrvidéket a különböző testületek, községek és magánosok által jogszerűen húzott, nem-kincstári mértékigazolási illetékek, helypénzek, vásárpénzek stb. több effélék ; továbbá magános- úti- hivatalnoki- kövezetvám- és átkelési illetékek beszedéséről 1858. nov. 1-jétől kezdve. NEMHIVATALOS RÉSZ. A Főherczeg-Főkormányzó úr. Ő császári Fensége, magas szemleútjának bevégeztével, a tegnap reggeli vonattal, Bécsen át Budára visszaérkezett.^ Buda, sept. 21. Főherczeg-Főkormányzó Ura császári Fensége f. hó 13-án az esti vonattal Czeglédről Nagy-Kőrösre érkezett, ott az éjét tölté. 14-én az 1. és 4. sz. két dzsidás ezred, továbbá egy üteg gyakorlatokat tartott; a cs. kir. hivatalok és a városház magas meglátogatásán kívül Nagy-Kőrösön a tekintélyek is részesültek a szerencsében Főherczeg Ura császári Fenségének bemutattatni, ki a katonaság kivonulása után a gyakorlótérről külön vonattal Szegedre ment, ott ebédelt, aztán pedig katonai szemle végett magas útját Szabadkára folytatta. F. hó 15- én estre Szegedre visszatérve a császári Fensége közvetlenül a vaspályára ment, az éji vonattal tovább utazván. 17-én reggel Főherczeg Ura megyefőnöktől kisérve Kis-Martonra érkezett,ott a községtanácsot méltóztatott fogadni , megszemléld a városházát s az e hely mellett fekvő hadfi-intézetet, továbbá Sz.-Margit mellett a díszben kivonult 8. sz. dragonos ezredet gyakoroltatá, s miután a császári Fenségénél, József Főherczeg nr 0 cs. Fensége, ez ezred 2-ik ezredesénél ebédelt, magas útját tovább folytató Sopronyon át — hol diszörség várta magas megérkeztét s a hatóságok főnökei a lóváltás alatt magukat bemutaták — Szombathelyre; itt szintén várák a hatóságok a magas megérkezést; a császári Fensége a püspöki residentiában méltóztatott leszállói s a főm. püspök úr távollétében a székeskáptalan által fogadtatott. Következő reggel a császári Fensége a székesegyházban a gyászmisén volt jelen, mely a fájdalom oly korán és váratlanul a legmagasb Császári Házból kiragadt Margit Főherczegaszszony 0 császári Fenségéért tartatott. Erre a 4-dik dragonyos-ezred díszben kivonult s hadgyakorlatokat tett. Kőszegen Főherczeg Főkormányzó Ur 0 császári Fensége a cs. kir. hivatalokat s a városházat megszemlélte, a szürke nénék kórházát meglátogatta s rövid reggelizés után, a császári Fensége a soproni pályaudvarba, hol a hatóságok főnökei vártak reá, s onnan végre külön vonattal Bécs-Ujhelybe elutazott. A pesti polgári kiváltságos kereskedői kar, az Albrecht Főherczeg úr 0 császári Fensége által, a szűkölködő iparosok segélyzése végett alapított pénzalaphoz 1000 pftnyi összeget adott át a pesti polgármesteri hivatalnak, azon kikötéssel, hogy ebből 200 pft a budai hasonló pénzalapnak adassák. Pest, September 20. (Politikai napi szemle.) Az öreg Palmerstonról a lapok nem régen igen szomorító dolgokat tudtak beszélni; egyik azt mondta, hogy az öreg ar olyan vak, mint a 18 éves szerelmes ifjú, a másik meg azt állította, hogy olyan siket mint egy vén pattantyús, a harmadik pedig azt, hogy olyan sánta, mint egy ócska konyhaszék. „ Jólértesültségünk“ nem terjed annyira, miszerint e birek hitelessége fölött dönthetnénk ; csak azt az egyet tudjuk, hogy az öreg úr nem néma s főleg, mióta Páriából visszatért, igen hangosan beszél, ha nem is egyenesen, de legalább közlönyei által, melyek, mint az orgona, csak mesterük lábtapodására vártait, hogy megrendüljenek. „Nagy az Úristen és Palmerston az ő egyetlen prófétája“ ez azon thema, melyet az angol lapok, kevés kivétellel, minden hangnemen keresztül variálnak , melyre visszatérnek, bármiről volna is szó. A villafrancai história természetesen alkalmas ürügyet szolgáltat a mostani kormány elleni megtámadásra s Palmerston dicsőitésére. Ezt Palmerston nem tűrte volna, mondja az egyik. Mit tett volna Palmerston, szól közbe sí. September 211858. a másik, ha ő kísérhette volna a királynét Berlinbe? Austriát s Poroszországot gyémántlánczokkal fűzte volna egymáshoz, hogy Oroszország túlkapásait visszautasítsa és így tovább. Mi részünkről csak annyit tudunk, hogy Palmerston lord Napóleon császár benső barátja, hogy az államcsíny elismerése után épen ezen barátság miatt Russell lord által a kormányról leszoríttatott, hogy az összeesküvési bili alkalmával állását szintén e barátságnak feláldozá. Párisi utazása egymaga még nem mondana sokat, mert hiszen néhány évvel Lajos Fülöp bukása előtt szintén Párisban volt a lordsága, ott szintúgy a „nap arszlána“ vala, hanem visszatértekor mégis elég hideg állást von Francziaország irányában, s egyetlen bánatkönyet sem hallatott, midőn a polgárkirály „ország nélküli király“-lyá jön. Hanem az említett személyes barátság, mely a szokásos etiqnettenél sokkal tovább megy, kétségtelenné teszi, miszerint Palmerston indulata nincs öszhangzásban azzal, mely az angol nemzet többségét áthatja, ő alkalmasint ezentúl sem szakasztana Napóleon császárral, pedig ezt kellene tennie, ha Oroszország ellen föl akarna lépni, mert Francziaország a villafrancai alkat nemcsak nem ellenezte, hanem hallomás szerint az odesszai társulatnak még egy francziaországi kikötőt is át akar engedni a Rhone-torkolati departementben, la Ciotat városka mellett, mely csak 4000 lakossal ugyan, de igen biztos révvel, szép világítótoronynyal, hydrographiai tanintézettel és jeles hajóműhelyekkel bír. Ez aztán nagyon is találó cáfolata lenne azon véleménynek, mintha Francziaországtól várhatnék, hogy a villa-francai alku ellen föl fogna szólalni. A szardiniai kormány azonban — hivatalos lapjaink állítása daczára — maga sem tekinti oly ártatlannak ezen alkut, mert midőn Londonból a brini lapoknak a „Morning Chronicle“ erre vonatkozó hírét táviratozták, a „Correspondance Stefani“ (mely ott körülbelül ugyanazon szerepet játszsza, mint nálunk az „Osterr. Corr.“) csak 24 óra múlva közölhette a sürgönyt, mégpedig egy félhivatalos jegyzék kíséretében, mely a tény fontosságát devalválni törekedett, míg azt a közzététel elkésése által voltaképen csak nagyították. Németországi lapok azt jelentik, miszerint a czár sajátkezű levelet intézett austriai Császár Ő Felségéhez, hogy a Koronaherczeg születése alkalmából szerencsét kívánjon. Mondanunk sem kell, miszerint ezen szokásos udvariasságnak semmi köze nincsen a két kabinet állítólagos közeledéséhez, s hogy egy austriai főherczeg Varsóba küldetése szintoly kevéssé politikai jelentőségű tény, hanem azon szokásból ered, miszerint minden fejedelem, ha egy másik amannak határai felé közeledik, ezt ünnepélyesen üdvözölted. A danatorkolati bizottmány munkálatait megvizsgálandó mérnökök Párisban kijelentették, miszerint a bizottmánynak szabott határidő nagyon is rövid vola s hogy ezt tetemesen meg kell hosszabbítani, alkalmasint ad graecas calendas ! Akkor legalább előre is biztosak lehetünk arról, hogy a terminus nem fog elmulasztatni! A dán-német ügy azonban valahára vége felé halad; azt mondják ugyan, hogy a dán válasz nem mondható kielégítőnek, hanem ez nagyon relatív fogalom ; egyiknek a szalonka sem ízlik, a másiknak meg a krajczáros kolbász is csemege; az iskolában pedig azt tanultuk, hogy az elégedékenység a legszebb tulajdonságok közé tartozik ! Az iparosokat fölgegéllő kölcsönös előlegezési egyletek. (Lásd B. H. 213. sz.) III. K.k. Miután a fenczimzett egyleteknek fő czélja : kölcsönös előlegezés utján oly iparosoknak a szükség esetén kielégítő pénzforrást nyitni, a kik egyedül szilárd jellemükben, kitartó munkaságuk, takarékosságuk, jó akaratukban bírják hitelképességük főalapját, másrészt pedig ezzel maguk az iparosoknak nyújtandó eszközök által és pedig oly módon valósítandó, hogy a köl- I csönvevők fizethetlensége által magának az egy- I remek léte valamiképen koczkára ne tétessék, s természetesen legnagyobb óvatosság az előlegezés ügye körül kell hogy öszpontosuljon. Itt legelől is azon kérdés merül föl, mily határig terjedjen a kölcsönvehetés igénye. A maximum e tekintetben elméletképen egész általánossággal meg nem határozható, ez leginkább a helybeli körülményektől,a tagok betéteseitől , a pénzbeli szükségtől és jelesen az egylet pénzalapjától függend. A laibachi egyletnél azt a kezelő tanács határozza meg évenkint, a reichenberginél pedig egy a választmány által minden egyes tag betételének tekintetbe vételével évenkint készítendő lajstrom szolgáland zsinórmértékül, és az először nevezett egyletnél az 18571-i évre 100 forint vétetett mint az előlegezésnek maximuma. Mi nem osztozhatunk azon nézetben, hogy az előlegezési igény egyedül a betéteinek nagyságától tétessék függővé, hiszen akkor az efféle egylet teljesen fölösleges, és az a takarékpénztárak által épúgy sőt még jobb foganattal elérhető. Ha a tagoknak nincs igényük nagyobb előlegezésre, mint mennyit befizettek, minek az efféle egylet ? minek vesse magát az iparos nyommasztó föltételek alá, mint például hogy befizetett pénzeit három év előtt ki nem húzhatja stb., ha ezzel karöltve nem jár a különös kedvezményekre való kilátás; és el lesz-e akkor érve ily egyletnek czélja, t. i. a hitelszerzés, ha az a kölcsönzés mérvét a befizetett havi illetmények nagyságában, tehát pénzgarantiában, valóságos zálogban keresi, hol lesz azután a személyes hitelnek eszméje, minek létesítésére tulajdonkép keletkeznek az efféle egyletek. Nem szükséges ugyan túl pazarul és a társulat fönnállását veszélyeztető bőkezűséggel előlegezni, 8 300 írton fölül semmi esetre sem volna tanácsos a maximumot emelni, de szerfölött csekély se legyen az, mert a nagyobb kölcsönnyerhetésrei kilátás leghatályosb inger a társulatba belépésre s legtöbb esetben 100-200 frt lesz a leghelyesebb mérv a kölcsön maximumára nézve. Viszont a kölcsön minimumát sem kell szerfölött kis észletre tenni, és erre 20 fzot a juste miliernek tartanak, mert különben az egyleti segély oly szaporán és a közönséges háztartás folyamában fölmerülő minden legkisebb szorultságnál igénybe fogna vétetni, mi épen nem feladata az efféle társulatnak, mely leginkább az igarosoknak üzletük folytán keletkező zavarok , szorultságok esetére tetemes segélyt nyújtani van hivatva, pedig a sok apró kölcsön által könnyen úgy szétágazna és elgyengülne segélyzési képessége, hogy épen ott, hol legnagyobb a baj, épen ott, hol legnagyobb iparérdekek forognak kérdésben, nem lenne, mivel segíteni. A kölcsöntől járó kamat mindenesetre előre levonandó, és a bélyegdíjak és egyéb evvel járó költségek fejében legtanácsosabb mérsékelt százalékot, péld. 3/1 vagy legalább fél száztéli provisiót követelni. A visszafizetés akkor könnyítendő, hogy a nyert kölcsön részletenként és pedig lehető kis adagokban is letörleszthető legyen. A fő dolog ezen kölcsönadásnál a biztosíték s természetesen már az egyletnek czélja kívánja, hogy ebben a személybeli hitel, tehát a kölcsönt kérőnek szorgalma, takarékossága, elvállalt kötelességek teljesítésében pontossága és lelkiismerete, egyszóval annak jóravalósága legyen döntő, de vannak némely elővigyázatok s óvszerek, melyek használhatók, a nélkül, hogy ez által a személybeli hitel fogalma megdöntetnék, így például, bár köztudomás szerint az asszony viszi a főszerepet a ház és pénzbeli dolgok elrendezése ügyében, és a férj fizetési képessége nincsen minden kétségen kívül, ott rendén leend a kölcsönvevő által mindenesetre kiadandó váltót neje által is aláíratni, főleg ha neki külön vagyona lenne, nem fölösleges olykor kezes állítás által biztosítást követelni, nevezetesen akkor , ha netalántán a kölcsönnyerés után az adósnak vagyonállapotában némi rendetlenségek vagy épen közelgő bukás és Csődnyitásnak veszélye lenne sejthető. Hogy havi illetményeikkel hátralékban levő tagok kölcsönre igényt nem tarthatnak, magától értetődik. Miután a biztosítás ugye oly kényes kérdés, melynek szerencsés megoldásától függ mind az egyletnek teljesen fedezett fönnmaradása és fölvirulása, mind pedig működésének erélye és körzete, azért ez ügy fölötti intézkedés tárgyavatott kezekbe veendő, és az igazgató tanács vagy a választmánynak leghívottabb tagjaira bízandó. Hely és személybeli ismeretek, helyes tapintat e tekintetben jobb kalauz, mint bármely részletes rendszabályi utasítás, legtöbb magától az egyleti működés vezényletével megbízott igazgatótól vagy elnöktől függend, ennek szerencsés választása tehát mélyen bevágó életkérdés hason egyletek sikerülésére.I