Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-20 / 240. szám
Pest, Szerda October 20.1858. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: Ml évnegyedre: 5 frt. Helyben :félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Kiadó hivatal van: Ferencziek tere,1-ik szám alatt, földszint. Magyar kertészeti társulat, szabályi szövegben, ismételjük itt azokat: „c) (a tagok) a csarnok összes tárgyai használatában s kedvezményeiben a közgyűlés határozatai közt részesülnek ; d) a társulat kertje terményeit, tenyésztett fáit a növényeit szabott árának feléért rendelhetik s szerezhetik meg; e) részvényeik számával játszanak a gyümölcsfák, virágok s egyebek évenkénti kisorsolásánál; f) végre mindazon előnyökben részesülnek, melyeket a közgyűlés időközben megszavaz.“ E pontok azon eszmét foglalják magukban, melyet az efféle alakuló társulatokra nézve mi már épen e lapok utján sürgettünk ; t. i. e pontok minden tagnak, ki magát e társulat részvényeséül aláirja, tagsága után legalább is annyi közvetlen hasznot biztosítnak, mennyi részvénydijával mindenkor felér, mert a c. pont által engedett jogai szerint a társulat csarnokában saját kerti terményeinek szerezhet kelendőséget. Debreczen, oct. 14. (Fényűző 8. — Folytatás.) Történt már magamon is, hogy ruhát csináltattam, olcsószerűt, is figyelemmel lévén a költségkímélésre , de az új gazdálkodást rendesen megbántam, megbánta erszényem is. Az olcsó ruha felényi ideig sem tartott, mintha egyszer megadtam volna az árát, sokkal hamarább kellett újítanom, mire azon körülmény is tetemesen hatott, hogy hitványságánál fogva soha sem lévén hozzá igaz kedvem, s nem is tudtam úgy kímélni, mint a szebbet és mely alkalomnyerés, ha van mit eladnia, bizony jobbat már a természet egyszerű ösztönénél fogványosan felér a 3 pftnyi csekély évdijjal; a d) t kíméltem volna. Innen azt tanultam, hogy csakpont szerint a társulat terményeiből lehet ismétni?van igaz a közmondás : olcsó húsnak, híg a felényi áron nyereséges vásárlást tenni, hol is- i love; és a fösvény többet költ. Ugyanazért nem mét könnyen kihasználhatja magának e dit-ille- i, tartom mindazt fényűzőnek, ki egyszer szereti tőséget ; végre az e) pont szerint értékes nyere- ig egyszer szokta megadni valaminek az árát, s végre van kilátása még annak is, ki a más két örömest ad egyszer valamivel többet, csak ritkábban kelljen aztán kiadni. Ki belső házi körülményeihez rendezi az öltözéki külső Csint, bár értékes ruházattal tűnjék föl, előttem az sem fényűző; valamint az sem, ki szorgalmát fokozza föl telhető csinosságáért, s többet igyekszik dolgozni, érdemelni, csak gyönyörűséget adó öltözékét beszerezhesse. Ily után a nőknek még a piperében is megengedek bizonyos mértékű gyönyörködést, anélkül, hogy legcsekélyebb bélyegül tekinteném azt erkölcsükön. Sőt igen alapos véleménynek tartom, hogy a csinos mértékig piperecz nőnek, kinek állásához illő munkássága is piperőczségével arányban van, lelke is csinosabb és tisztább, mint azé, ki tunyául elhagyja magát. Hanem fényűzésnek, bélyegző fényűzésnek tartom, kinek külviselete ellenkezik házi körével, kit értékesebb ruhaneműek vásárlására nem a tartósság, sem a szükség ösztönöz, hanem csak mások fölött kitűnni akarás ingerel ; kinek állásához mért munkássága piperőczségével korlátinak tartjuk, melyet minden ily forma arányban nem áll, s ki különösen öltözékre alakuló társulatnál életbe léptetve a legörömes , szükségtelen pazarlás miatt költségét jövedeltebb látnánk. Imén fölül engedi rúgni, s azt vagyonalapjának Itt az erő, mely e társulatot a gyakorlati téj csonkításával űzni sem iszonyodik, ren szervezetére nézve is igen érdemessé teszi s az igazi fényűzés, egyszersmind az erkölszámára kitartó és igen sok tagot biztosit, mely hcsiségnek mételye, mert a vagyonbukás után az biztosítékot hogy nem csak az alakítók foglal- elébb szilárd jellemek utánbukása is rohammal tak az alapszabályokba be, hanem a leendő következik. .. Nem menti ezt ki, azok véleméigazgatóság a legczélszerűbben és tökéleteseb- s kik azt állítják, hogy a fényűzésben az ipart ben érvényesítni is fog, különösen a nyereményre rejtő erő fekszik, s minél magasabb fokra hágott bocsátandó tárgyaknak a tagok számához alá- valamely ország, valamely város fényűzése, arnyosított fölös mennyisége és jó választéka ál- könnyebb ott az ipar fejlése, mert a fényűzés tál, arról egy pillanatig sem kételkedünk alkalmat fölhasználni elmulasztotta. Szóval a társulat e pontok által kiemelkedett azon kény- szerűségből, hogy fönnállását s gyarapodását s egyedül a hazafias buzgóságra és áldozékony- ságra építse, mely legfölebb közvetett, többnyire szellemi haszonban szokta keresni s föltalálni s áldozékonyságának jutalmát; e társulat közvet- tlen haszonengedés által nyújt a hozzájárulásra ösztönt. ,, 0 $ `j £ _ „n,.És e szervezet által a társulat nem csak ön- ] erősödésének használ rendkívülileg , hanem egyszersmind kitűzött czéljának előmozdítására is közvetlen dolgozik, mert csalhatlan, hogy a termények eladhatására nyújtott alkalom szaporítja magát a termelést, csalhatatlan, hogy a részint olcsó áron, részint nyereményül adott magvak, csemeték, növények, gyümölcsök stb szintén ismét sokak kedvét fölgerjesztik a kertészkedésre, olyanét, kik talán e kedvgerjesztés nélkül soha e szenvedélyre nem gerjedtek volna. Szóval mi a szervezetnek ez irányát oly gya? A „Budapesti Hírlap“ legutóbbi számai közlötték a „Magyar kertészeti társulatinak legfelsőbbleg megerősített alapszabályait. Kik azzal egész terjedelmében meg akarnak ismerkedni, azokat az illető közleményre utaljuk, itt egyszerűen az ügy fontosságáról és a társulat szervezeti irányáról akarunk szólani. Mielőtt ezt tennék, csak az igazságnak tesszünk eleget, midőn kiemeljük azon fáradságot és buzgalmat, melyet e társulat létesítésére a „Kerti gazdaság“ czímű jeles szaklap szerkesztője Lukácsy Sándor úr fordított, amely most, midőn már a társulati alapszabályok felsőbb megerősítést nyertek , annyival inkább elismerésre méltó, mert az alapszabályokkal együtt, a működést jelentékeny tömegű tagok száma sikeresíti, s a fáradságot maga e siker avatja érdemmé. Hogy Magyarországban a kertészet, különösen a haszonkertészet igen parlagon hever, tudjuk s érezzük, mert ámbár vannak az országban néhány kertészek, mint a kassai Gleviczky, ki a legközelebb tartandó hegyaljai kiállításra, lapjainkban is közrebocsátott hirdetése szerint, mindenféle legtökéletesebb kerti terményekkel ígérkezik ellátni a fogyasztó nagyközönséget, de még e mellett is be kell vallanunk, hogy ily féle szükségletünk igen nevezetes része folyvást külföldről fedeztetik, nemcsak Magyarországon, hanem a birodalom más tartományaiban is. Például csak a folyó év július végéig terjedő hét hónapjában már 140,427 mázsa különféle kerti termény hozatott be a birodalomba, míg a kivitel csak 103,354 mázsát tesz. A kertészetnek e körülményből merülő szükséges volta az első szempont, mely itt figyelmet érdemel. Második az, hogy a kertészet egyszersmind igen hasznos foglalatosság is, mert nemcsak kis térről a földmívelés körében legtöbb haszonnal jövedelmez, hanem azon jelességgel is bír, hogy megkezdéséhez rendkívüli tőkét nem igényel, hanem a szorgalom apránként festheti nagyszerűvé az üzletet, mert jövedelmezőségének legnagyobb alaptőkéje épen magában az emberi munkásságban fekszik. Eddigelé october 15 éig bezárólag 852 rendes, azaz részint 60 pgö írttal alapító, részint 3 évre évi 3 pgö írtal kötelezett évdíjas tagja, ezek után pedig alapítványban 2220, évdíjakban 2445 prört tőkéje van a társulatnak. Ez oly szép szám, hogy már első percsében a társulatot nemcsak erőteljes alakulásra képesíti, hanem az egész országra is kiterjedőleg mindjárt jelentékeny hatáskörrel és nagy reményű kifejtéssel biztatja. De különösen van egy § az alapszabályokban, melyen szerinünk nyugszik a társulat jövendő nagyváradi ereje, s melyet annálfogva ez alkalommal mindé Erdély . . . . nek fölött ki kell emelnünk. Ez a 6.§., hol a tár s Horvát s Tótországsulati tagok jogai soroltatnak elő,s itt is különös Vajdaság . . . . sen a c, d, e, f, pontok. Bár lapunk legközelebbi, Lombardia . . . oct. 16-iki száma közlötte már e pontokat az alap* Velencze. . . . Előfizethetni helyben:a lap kiadó hivatalában, Ferencziek tere, 7-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. TARTALOM ,-HIVATALOS RÉSZ. , NEMHIVATALO8 rész. Politikai nalpi szemle. — Magyar kertészeti társulat. — Az adópótlékok uj austriai pénzbeni behajtása. Levelezések: Debreczen (Fényűzés. Folyt.) Miskolcz. (Tiszaszabályzó társ. gyűlés. A helv. h. főgymnasium. Tompa egyházi beszédei. Szüret.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események. Magyar Akadémia. (Osztályülés October 17.) Nemzeti színház. („Nem tűröm a háznál“ Lendvay első színműve.) Budapesti keresk. és iparkamra. (Oct. 4-i ülés. Vége.) Külföld: Francziaország. (Két angol hajónak a Tajóra érkezte. A tetuani expeditio elhalasztása.) Németország. (A királynak Meranba utazása. A lolsteinlauenburgi ügy.) Oroszorság. (Shumil fiának halála.) Törökország. (Szerb viszonyok.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Börze. — Duna val á 1 1á e. Tárcsa. (A tengertuli villám-távirda-alattiság hatástalansága.) HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyminister Müller Ferencz segédhivatal-igazgatósági segédet a sopronyi orsz. főtörvényszéknél , segédhivatal-igazgatósági segéddé a sopronyi orsz. főtörvényszékhez kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, October 19. (Politikai napi szemle.) Az unalmas dán német ügy tán még ezentúl is Istenben nyugodhatott volna, ha Svédország legújabb jegyzéke a feledés tengeréből ki nem húzza — igen kevés örömére az olvasónak úgy, miként az írónak. Mi köze Svédországnak a dologhoz,hogy Oszkár király körsürgönyt meneszt az európai kabinetekhez, azt tudatván velük, miszerint — ha a német szövetségi csapatok az Eider közelében megjelennének — ez Svédországra nézve igen „komoly megfontolás“ tárgyát képezné?! Oszkár király úgy látszik még most is hű azon régi programmjához,mely szerint az Eider folyó nem csak a dán hanem a skandináv érdekeknek is határát képezi. A skandinavismus, melyről már régebben szóltunk, tehát még az eldöntő körökbe is befészkeli magát, habár nem az ultrák által kedvelt kirívó színben. Egyébiránt az európai hatalmak valószínűleg nem fogják háborgatni Svédország „fontolgatásainak komolyságát“, feltéve, hogy Svédország nem háborgatja az ő netaloni cselekvéseiknek komolyságát. Valóban, bizonyos tréfás színezetet nyer Svédország föllépése, ha tekintetbe veszszük,miszerint az a német szövetség ellen van irányozva melynek keblében két európai nagyhatalom ül Ezeknek a kis északi királyság aligha nagyon imponál ! Ami már most a dán német differentia jelenlegi állását illeti, ez bizony most sehogysem áll, hanem fekszik, pihen, nyújtózkodik az illető bizottmány karjai közt, mely talán csak egy pár hét múlva fog a diétának jelentést tenni. Dánia közlönyei azt állítják, miszerint az utolsó dán válasz az engedmények netovábbját tartalmazza, míg frankfurti tudósítások szerint a német szövetségi gyűlés ezen engedményeket elégteleneknek találja. Miként halljuk, a hozandó határozat alkalmasint körülbelől ily értelmű teend. A német szövetség be akarja várni a holsteini rendek és a dán kormány közti értekezések eredményét; ha ezen eredménynyel mind a két fél egyetért s a szövetségi gyűlés azt találja, miszerint a szövetségi jogok is tekintetbe vétettek, akkor a viszály ki van egyenlítve (adja Isten még ezen században! Ha pedig a dán korona a rendekkel nem tud boldogulni, akkor Frankfurtban fog „szövetségi határozat“ hozatni. A diéta tehát egyelőre azt fogja határozni, miszerint a holsteini rendek és a korona közti értekezés fogja elhatározni vágjon határozhatnak-e a nélkül, hogy a diéta szövetségi határozat hozása iránt határozni kénytelen lenne. —ogy véljük ez oly határozott határozat, miszerint minden illetéknek öröme lehet benne, egyszerűbb eldöntést már nem is képzelhetni ?----A marokkói eseményekre nézve még sínesenek részletes tudósításaink; ezen várakozás idejét a franczia lapok arra használják, hogy marokkói birodalom átalános helyzetéről, hanyatlásáról s jövőjéről elmélkedjenek. Szavaikból annyit vélünk kiérthetni, miszerint Francziaországnak igen nagy kedve lenne, ezen egész úgynevezett császárságnak (természetesen a marokkóit értjük!) nyakát kitekerni , azt az algíri gyarmatországba bekebtezni, ha attól nem félne, miszerint a többi hatalmak ily birtok-szaporításban az európai egyensúly háborgatását látván, vagy Francziaország terveit akadályoznák, vagy egymásután osztalékot kívánnának a hódítmányból ! A portugáli viszály vonaglóban van, már csak eviczkél ! A kiegyenlítés föltételeit tegnap megismertettük s az újabb tudósítások tegnapi közleményeinket megerősítik. Kár volt az egész historia körül annyi zajt ütni; nem hiszszük, hogy volna ember a világon, ki ezen „demonstratio“ után Francziország irányában akárcsak egy mákszemnyivel több respectust érezne mint annak előtte, — pedig nyilván a nimbus növelésére czéloznak az ily színpadias jelenetek ! Az ostor végén csattanván és meddő korunkban minden hirlapczikk „ostor“ lévén (az olvasóra nézve) ennek is a végén kell csattannia. Ezért hagytuk fönn szemlénk végére a legfontotosabb hírt, t. i. azt, miszerint Redcliffe 1. stambuli küldetése hajótörést szenvedett. Ma még csak suttogják ezt, holnap alkalmasint hangosabban fognak róla szólni s akkor mi is majd többet mondhatunk e tárgyról. A részletekre nézve ma még diplomatiai hallgatásba burkolódtunk, azaz nem mondjuk meg azt, amit még magunk sem tudunk. Miután ezen pótlékok az állandó járadékoktóli jövedelem-adóra is vonatkoznak, az illető pénztárak oda utasíttattak, hogy ezen pótlékoknak a hivatalnokok s szolgák jövedelem-adó alá vetett állandó járadékaitóli behajtását, továbbá beszolgáltatását s leszámolását az eddigi módon s az új pénztörvényre vonatkozó általános szabályok megtartása mellett eszközöljék. a pénzforgalmat gyorsítja, hogy Párisnak azon állást, miszerint a divatot illetőleg az egész világot vezeti, mely vezérség egyszersmind nagy Az „Österr. Corri“ szerint a cs. k. bel- 8 pénz- s anyagi hasznot is hajt iparának, épen a fényüügyministeriumok 1858. sept. 30 ától kelt hatázésnek terjedtsége szerzette meg és táplálja, rozata értelmében, az országos és földteherben * Ezek mind nem menthetik a valódi fényűzést; tesitési kellékek fölvevése végett az 1859. köz- mert habár amaz állításoknak kénytelenek faigazgatási évben a különböző koronaországokatgyünk némi igazságot adni, sőt a józan fényűzésilletőleg, az összes közvetlen adóknak minden új austriai pénzértékű forintjától az alább látható pótlékok behajtandóknek, mely czimmel tehát a rangot illető, a vagyoni állással s munkássággal arányban levő, fentebb festett csinos viseletét kereszteljük, iparemelő jótékony hatását teljesen el is ismerjük , de a vesztegető fényűzés, milyenről itt szó van, utó eredményében, mint a tapasztalás a legszomorúbban bizonyítja, a munkásságot is megöli, s igy az általa netalán életre hivott iparnak is gyilkosa. Hogy városunkban különösen a nősereg nagy tömege közt a vesztegető fényűzés útjára eltévedtek is nem kevesen találkoznak, ismételve ismerem el. De hol van e betegségnek, mert valóban betegségnek mondhatom, h a főészke? Habozás nélkül mondom ki, hogy nőnevelőintézeteinkben. Divatba jött, hogy már a jó módú közönséges ember sem elégszik meg leánygyermekeinél a közönséges házi neveléssel, hanem igyekszik azoknak több míveltséget adni. Ez mindenesetre dicséretet érdemlő törekvés. Van is Debreczenben 5 magán leánynevelő intézet, mely e törekvés teljesítésére alkalmat ad. Micsoda nevelést adnak aztán ezen leánynevelő intézetek, az már más kérdés. Hogy semmit le ne vonjak érdemükből, annyit mondhatok felőlük, miszerint versenyeznek ezek az országban szerte széjjel már szintén meglehetős számmal levő hasonló intézetekkel , melyekkel szerkezetükre nézve is megegyeznek. Tudjuk, hogy az ily nőnevelő intéző- átalános ország a földteherges kellékekre mentesítésre Alsó-Austria Felső-Austria Salzburg . . Stájerország Karinthia. . Krajna . . Istria . . . Görz és Gradiska Tirol és Vorarlber Csehország . . Morvaország Szilézia . . . Keleti Galiczia Nyugati Galiczia Bukovina . . Dalmatia . . budai pozsonyi sopronyi kassai I közigazgatósági terület Z 7.9 9-2«jkr. 1 • 19, 20.4n n 1 1 17-5 24.2n n j . 11.« 21.7n 1) I • 16, 23.3» n I . 12.52o.gn n . 3.3I6.7n n . 4-2 13.3n n . io.„5.0n n j . 8.3 5.3n » . 6.7 10.0n 1 i 8.3n n l 7.9 50.on » ! 1 9-2 50.«n n • 5.0 45.01)n . 11.7 — .» n 4-3 53.3n y> 4.2 53.3n n 4.2 53-3n n 6.7 53.3n n 4.2 53.3n n • 4-2 37.5n n • 12-9 47.,n n . 0.4 44.«n i I m '■--n 1) . 5.4 ■---n 19