Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-20 / 240. szám

Pest, Szerda October 20.1858. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utá­ni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: Ml évnegyedre: 5 frt. Hely­ben :­félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Kiadó hivatal van: Ferencziek tere,1-ik szám alatt, földszint. Magyar kertészeti társulat, szabályi szövegben, ismételjük itt azokat: „c)­­ (a tagok) a csarnok összes tárgyai használatá­ban s kedvezményeiben a közgyűlés határoza­tai közt részesülnek ; d) a társulat kertje terményeit, tenyésztett fáit a növényeit szabott árának feléért rendelhetik s szerezhetik meg; e) részvényeik szá­mával játszanak a gyümölcsfák, virágok s egyebek évenkénti kisorsolásánál; f) végre mindazon előnyökben részesülnek, melyeket a közgyűlés időközben megszavaz.“ E pontok azon eszmét foglalják magukban, melyet az efféle alakuló társulatokra nézve mi már épen e lapok utján sürgettünk ; t. i. e pon­tok minden tagnak, ki magát e társulat részvé­nyeséül aláirja, tagsága után legalább is annyi közvetlen hasznot biztosítnak, mennyi részvény­dijával mindenkor felér, mert a c. pont által engedett jogai szerint a társulat csarnokában sa­ját kerti terményeinek szerezhet kelendőséget. Debreczen, oct. 14. (Fényűző 8. — Folytatás.) Történt már ma­­­­gamon is, hogy ruhát csináltattam, olcsószerűt, i­s figyelemmel lévén a költségkímélésre , de az új gazdálkodást rendesen megbántam, megbánta erszényem is. Az olcsó ruha felényi ideig sem tartott, mintha egyszer megadtam volna az árát, sokkal hamarább kellett újítanom, mire azon körülmény is tetemesen hatott, hogy hitványsá­gánál fogva soha sem lévén hozzá igaz kedvem, s nem is tudtam úgy kímélni, mint a szebbet és mely alkalomnyerés, ha van mit eladnia, bizon­y jobbat már a természet egyszerű ösztönénél fogvá­nyosan felér a 3 pftnyi csekély évdijjal; a d) t kíméltem volna. Innen azt tanultam, hogy csak­­pont szerint a társulat terményeiből lehet ismét­­­ni?van igaz a közmondás : olcsó húsnak, híg a felényi áron nyereséges vásárlást tenni, hol is- i love; és­­ a fösvény többet költ. Ugyanazért nem mét könnyen kihasználhatja magának e dit-ille- i, tartom mindazt fényűzőnek, ki egyszer szereti tőséget ; végre az e) pont szerint értékes nyere- i­­g egyszer szokta megadni valaminek az árát, s végre van kilátása még annak is, ki a más két­­ örömest ad egyszer valamivel többet, csak rit­kábban kelljen aztán kiadni. Ki belső házi kö­rülményeihez rendezi az öltözéki külső Csint, bár értékes ruházattal tűnjék föl, előttem az sem fényűző; valamint az sem, ki szorgalmát fokozza föl telhető csinosságáért, s többet igyekszik dolgozni, érdemelni, csak gyönyörűséget adó öltözékét beszerezhesse. Ily után a nőknek még a piperében is megengedek bizonyos mértékű gyönyörködést, a­nélkül, hogy legcsekélyebb bélyegül tekinteném azt erkölcsükön. Sőt igen alapos véleménynek tartom, hogy a csinos­­ mértékig piperecz nőnek, kinek állásához illő munkássága is piperőczségével arányban van, lelke is csinosabb és tisztább, mint azé, ki tu­­nyául elhagyja magát. Hanem fényűzésnek, bélyegző fényűzésnek tartom, kinek külviselete ellenkezik házi köré­vel, kit értékesebb ruhaneműek vásárlására nem a tartósság, sem a szükség ösztönöz, hanem csak mások fölött kitűnni akarás ingerel ; ki­nek állásához mért munkássága piperőczségével korlátinak tartjuk, melyet minden ily forma­­ arányban nem áll, s ki különösen öltözékre alakuló társula­tnál életbe léptetve a legörömes , szükségtelen pazarlás miatt költségét jövedel­­tebb látnánk. I­mén fölül engedi rúgni, s azt vagyonalapjának Itt az erő, mely e társulatot a gyakorlati té­­j csonkításával űzni sem iszonyodik, ren szervezetére nézve is igen érdemessé teszi s­­ az igazi fényűzés, egyszersmind az erköl­­számára kitartó és igen sok tagot biztosit, mely h­csiségnek mételye, mert a vagyonbukás után az biztosítékot hogy nem csak az alakítók foglal-­ elébb szilárd jellemek utánbukása is rohammal tak az alapszabályokba be, hanem a leendő­­ következik. .. Nem menti ezt ki, azok vélemé­­igazgatóság a legczélszerűbben és tökéleteseb- s kik azt állítják, hogy a fényűzésben az ipart ben érvényesítni is fog, különösen a nyereményre­­ rejtő erő fekszik, s minél magasabb fokra hágott bocsátandó tárgyaknak a tagok számához alá-­­ valamely ország, valamely város fényűzése, ar­­nyosított fölös mennyisége és jó választéka ál-­­ könnyebb ott az ipar fej­lése, mert a fényűzés tál, arról egy pillanatig sem kételkedünk alkalmat fölhasználni elmulasztotta. Szóval a­­ társulat e pontok által kiemelkedett azon kény-­­ szerűségből, hogy fönnállását s gyarapodását s egyedül a hazafias buzgóságra és áldozékony-­ ságra építse, mely legfölebb közvetett, többnyire szellemi haszonban szokta keresni s föltalálni s áldozékonyságának jutalmát; e társulat közvet- t­len haszonengedés által nyújt a hozzájárulásra­­ ösztönt. ,, 0 $ `j £ _ „n,.­És e szervezet által a társulat nem csak ön- ] erősödésének használ rendkívülileg , hanem egy­­szersmind kitűzött czéljának előmozdítására is közvetlen dolgozik, mert csalhatlan, hogy a ter­mények eladhatására nyújtott alkalom szaporítja magát a termelést, csalhatatlan, hogy a részint olcsó áron, részint nyereményül adott magvak, csemeték, növények, gyümölcsök stb szintén is­mét sokak kedvét fölgerjesztik a kertészkedésre, olyanét, kik talán e kedvgerjesztés nélkül soha e szenvedélyre nem gerjedtek volna. Szóval mi a szervezetnek ez irányát oly gya­? A „Budapesti Hírlap“ legutóbbi számai közlötték a „Magyar kertészeti társulatinak leg­­felsőbbleg megerősített alapszabályait. Kik azzal egész terjedelmében meg akarnak ismerkedni, azokat az illető közleményre utal­juk, itt egyszerűen az ügy fontosságáról és a társulat szervezeti irányáról akarunk szólani. Mielőtt ezt tennék, csak az igazságnak tes­szünk eleget, midőn kiemeljük azon fáradságot és buzgalmat, melyet e társulat létesítésére a „Kerti gazdaság“ czímű jeles szaklap szerkesz­tője Lukácsy Sándor úr fordított, amely most, midőn már a társulati alapszabályok fel­sőbb megerősítést nyertek , annyival inkább el­ismerésre méltó, mert az alapszabályokkal együtt, a működést jelentékeny tömegű tagok száma sikeresíti, s a fáradságot maga e siker avatja érdemmé. Hogy Magyarországban a kertészet, különö­sen a haszonkertészet igen parlagon hever, tud­juk s érezzük, mert ámbár vannak az országban néhány kertészek, mint a kassai Gleviczky, ki a legközelebb tartandó hegyaljai kiállításra, lapjainkban is közrebocsátott hirdetése szerint, mindenféle legtökéletesebb kerti terményekkel ígérkezik ellátni a fogyasztó nagy­közönséget, de még e mellett is be kell vallanunk, hogy ily féle szükségletünk igen nevezetes része folyvást külföldről fedeztetik, nemcsak Magyarországon, hanem a birodalom más tartományaiban is. Pél­dául csak a folyó év július végéig terjedő hét hó­napjában már 140,427 mázsa különféle kerti ter­mény hozatott be a birodalomba, míg a kivitel csak 103,354 mázsát tesz. A kertészetnek e kö­rülményből merülő szükséges volta az első szem­pont, mely itt figyelmet érdemel. Második az, hogy a kertészet egyszersmind igen hasznos fog­lalatosság is, mert nemcsak kis térről a földmí­­velés körében legtöbb haszonnal jövedelmez, hanem azon jelességgel is bír, hogy megkezdé­séhez rendkívüli tőkét nem igényel, hanem a szorgalom apránként festheti nagyszerűvé az üz­letet, mert jövedelmezőségének legnagyobb alap­tőkéje épen magában az emberi munkásságban fekszik. Eddigelé october 15 éig bezárólag 852 rendes, azaz részint 60 pgö írttal alapító, részint 3 évre évi 3 pgö írtal kötelezett évdíjas tagja, ezek után pedig alapítványban 2220, évdíjakban 2445 prö­­rt tőkéje van a társulatnak. Ez oly szép szám, hogy már első percsében a társulatot nemcsak erőteljes alakulásra képesíti, hanem az egész országra is kiterjedőleg mindjárt jelentékeny hatáskörrel és nagy reményű kifejtéssel biztatja. De különösen van egy § az alapszabályokban, melyen szerin­ünk nyugszik a társulat jövendő nagyváradi ereje, s melyet annálfogva ez alkalommal mindé­ Erdély . . . . nek fölött ki kell emelnünk. Ez a 6.§., hol a tár­ s Horvát s Tótország­sulat­i tagok jogai soroltatnak elő,s itt is különös­ Vajdaság . . . . sen a c, d, e, f, pontok. Bár lapunk legközelebbi, Lombardia . . . oct. 16-iki száma közlötte már e pontokat az alap* Velencze. . . . Előfizethetni helyben:a lap kiadó hivatalában, Ferencziek tere, 7-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhiva­talhoz utasítandók. TARTALOM­­ ,-HIVATAL­OS RÉSZ. , NEMHIVATALO8 rész. Politikai nalpi­ szemle. — Magyar kertészeti társulat. —­ Az adópótlékok uj austriai pénzbeni behajtása. Levelezések: Debreczen (Fény­űzés. Folyt.) Miskolc­z. (Tiszasza­bályzó társ. gyűlés. A helv. h. főgymna­­sium. Tompa egyházi beszédei. Szüret.) B­é­c­s. (Vegyesek.) Napihirek és események. Magyar Akadémia. (Osztályülés October 17.) Nemzeti színház. („Nem tűröm a háznál“ Lendvay első­ színműve.) Buda­pesti keresk. és iparkam­r­a. (Oct. 4-i ülés. Vége.) Külföld: Francziaország. (Két an­gol hajónak a Tajóra érkezte. A tetuani ex­­peditio elhalasztása.) Németország. (A királynak Meranba utazása. A l­olstein­­lauenburgi ügy.) Oroszors­ág. (Shu­­mil fiának halála.) Törökország. (Szerb viszonyok.) Távirati tudósítások. — Szín­házi előadások. — Börze. — D­un­a v­a­l á 1 1­á e. Tárcsa. (A tengertuli villám-távirda-alattiság hatástalansága.) HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyminister Müller Ferencz segéd­hivatal-igazgatósági segédet a sopronyi orsz. főtör­vényszéknél , segédhivatal-igazgatósági segéddé a sopronyi orsz. főtörvényszékhez kinevezte. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Pest, October 19.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) Az unalmas dán német ügy tán még ezentúl is Istenben nyugod­hatott volna, ha Svédország legújabb jegyzéke a feledés tengeréből ki nem húzza — igen kevés örömére az olvasónak úgy, miként az írónak. Mi köze Svédországnak a dologhoz,hogy Oszkár ki­rály körsürgönyt meneszt az európai kabinetek­hez, azt tudatván velük, miszerint — ha a német szövetségi csapatok az Eider közelében megje­lennének — ez Svédországra nézve igen „komoly megfontolás“ tárgyát képezné?! Oszkár király úgy látszik még most is hű azon régi programm­jához,mely szerint az Eider folyó nem csak a dán hanem a skandináv érdekeknek is határát képezi. A skandinavismus, melyről már régeb­ben szóltunk, tehát még az eldöntő körökbe is befészkeli magát, habár nem az ultrák által ked­velt kirívó színben. Egyébiránt az európai hatal­mak valószínűleg nem fogják háborgatni Svéd­ország „fontolgatásainak komolysá­­g­á­t“, feltéve, hogy Svédország nem háborgatja az ő netaloni cselekvéseiknek komolysá­gát. Valóban, bizonyos tréfás színezetet nyer Svédország föllépése, ha tekintetbe veszszük,mi­szerint az a német szövetség ellen van irányozva melynek keblében két európai nagyhatalom ül Ezeknek a kis északi királyság aligha nagyon imponál ! A­mi már most a dán német differentia jelenlegi állását illeti, ez bizony most sehogy­­sem áll, hanem fekszik, pihen, nyújtózkodik az illető bizottmány karjai közt, mely talán csak egy pár hét múlva fog a diétának jelentést tenni. Dánia közlönyei azt állítják, misze­rint az utolsó dán válasz az engedmények netovábbját tartalmazza, míg frankfurti tu­dósítások szerint a német szövetségi gyűlés ezen engedményeket elégteleneknek találja. Mi­ként halljuk, a hozandó határozat alkalmasint körülbelől ily értelmű teend. A német szövetség be akarja várni a holsteini rendek és a dán kor­mány közti értekezések eredmény­ét; ha ezen eredménynyel mind a két fél egyetért s a szövet­ségi gyűlés azt találja, miszerint a szövetségi jogok is tekintetbe vétettek, akkor a viszály ki van egyenlítve (adja Isten még ezen században!­ Ha pedig a dán korona a rendekkel nem tud­ boldogulni, akkor Frankfurtban fog „szövetségi határozat“ hozatni. A diéta tehát egyelőre azt fogja határozni, miszerint a holsteini rendek és a korona közti értekezés fogja elhat­ár­ozni vágjon határozhatnak-e a nélkül, hogy a diéta szövetségi határozat hozása iránt határozni kénytelen lenne. —­ogy véljük ez oly határozott határozat, miszerint minden illetéknek öröme lehet benne, egysze­rűbb eldöntést már nem is képzelhetni ?----­A marokkói eseményekre nézve még sínese­nek részletes tudósításaink; ezen várakozás ide­jét a franczia lapok arra használják, hogy marokkói birodalom átalános helyzetéről, ha­nyatlásáról s jövőjéről elmélkedjenek. Szava­ikból annyit vélünk kiérthetni, miszerint Francziaországnak igen nagy kedve lenne, ezen egész úgynevezett császárságnak (termé­szetesen a marokkóit értjük!) nyakát kite­kerni , azt az algíri gyarmatországba bekebt­­ezni, ha attól nem félne, miszerint a többi ha­talmak ily birtok-szaporításban az európai egyensúly háborgatását látván, vagy Franczia­ország terveit akadályoznák, vagy egymásután osztalékot kívánnának a hódítmányból ! A portugáli viszály vonaglóban van, már csak eviczkél ! A kiegyenlítés föltételeit tegnap megismertettük s az újabb tudósítások tegnapi közleményeinket megerősítik. Kár volt az egész historia körül annyi zajt ütni; nem hiszszük, hogy volna ember a világon, ki ezen „demon­stratio“ után Francziország irányában akárcsak egy mákszemnyivel több respectust érezne mint annak előtte, — pedig nyilván a nimbus n­övelésére czéloznak az ily színpadias jelenetek ! Az ostor végén csattanván és meddő korunk­­ban minden hirlapczikk „ostor“ lévén (az olva­sóra nézve) ennek is a végén kell csattannia. Ezért hagytuk fönn szemlénk végére a legfonto­­tosabb hírt, t. i. azt, miszerint Redcliffe 1. stam­­buli küldetése hajótörést szenvedett. Ma még csak suttogják ezt, holnap alkalmasint hangosabban fognak róla szólni s akkor mi is majd többet mondhatunk e tárgyról. A részle­tekre nézve ma még diplomatiai hallgatásba burkolódtunk, azaz nem mondjuk meg azt, a­mit még magunk sem tudunk. Miután ezen pótlékok az állandó járadékoktóli jövedelem-adóra is vonatkoznak, az illető pénz­tárak oda utasíttattak, hogy ezen pótlékoknak a hivatalnokok s szolgák jövedelem-adó alá vetett állandó járadékaitóli behajtását, továbbá beszol­gáltatását s leszámolását az eddigi módon s az új pénztörvényre vonatkozó általános szabályok megtartása mellett eszközöljék.­­ a pénzforgalmat gyorsítja,­­ hogy Párisnak­­ azon állást, miszerint a divatot illetőleg az egész világot vezeti, mely vezérség egyszersmind nagy Az „Österr. Corri“ szerint a cs. k. bel- 8 pénz- s anyagi hasznot is hajt iparának, épen a fényü­­ügyministeriumok 1858. sept. 30 ától kelt hatá­­zésnek terjedtsége szerzette meg és táplálja, rozata értelmében, az országos és földteherben­ * Ezek mind nem menthetik a valódi fényűzést; tesitési kellékek fölvevése végett az 1859. köz-­­ mert habár amaz állításoknak kénytelenek fa­­igazgatási évben a különböző koronaországokat­­­gyünk némi igazságot adni, sőt a józan fényűzés­illetőleg, az összes közvetlen adóknak minden új austriai pénzértékű forintjától az alább látható pótlékok behajtandók­­nek, mely czimmel tehát a rangot illető, a va­gyoni állással s munkássággal arányban levő, fentebb festett csinos viseletét kereszteljük, iparemelő jótékony hatását teljesen el is is­merjük , de a vesztegető fényűzés, milyenről itt szó van, utó eredményében, mint a tapasztalás a legszomorúbban bizonyítja, a munkásságot is megöli, s igy az általa netalán életre hivott iparnak is gyilkosa. Hogy városunkban különösen a nősereg nagy tömege közt a vesztegető fényűzés útjára elté­vedtek is nem kevesen találkoznak, ismételve ismerem el. De hol van e betegségnek, mert valóban beteg­ségnek mondhatom, h a fő­észke? Habozás nélkül mondom ki, hogy nőnevelőin­­tézeteinkben. Divatba jött, hogy már a jó módú közönséges ember sem elégszik meg leánygyermekeinél a közönséges házi neveléssel, hanem igyekszik azoknak több míveltséget adni. Ez mindenesetre dicséretet érdemlő törekvés. Van is Debreczen­­ben 5 magán leánynevelő intézet, mely e törek­vés teljesítésére alkalmat ad. Micsoda nevelést adnak aztán ezen leánynevelő intézetek, az már más kérdés. Hogy semmit le ne vonjak érdemük­ből, annyit mondhatok felőlük, miszerint verse­nyeznek ezek az országban szerte széjjel már szintén meglehetős számmal levő hasonló intéze­tekkel , melyekkel szerkezetükre nézve is meg­egyeznek. Tudjuk, hogy az ily nőnevelő intéző- átalános ország a földteher­­ges kellékekre mentesítésre Alsó-Austria Felső-Austria Salzburg . . Stájerország Karinthia. . Krajna . . Istria . . . Görz és Gradiska Tirol és Vorarlber Csehország . . Morvaország Szilézia . . . Keleti Galiczia Nyugati Galiczia Bukovina . . Dalmatia . . budai pozsonyi sopronyi kassai I közigazga­­­­tósági terü­­­let Z 7.9 9-2«jkr. 1 • 19, 20.4n n 1 1 17-5 24.2n n j . 11.« 21.7n 1) I • 16, 23.3» n I . 12.52o.gn n . 3.3I6.7n n . 4-2 13.3n n . io.„5.0n n j . 8.3 5.3n » . 6.7 10.0n 1 i 8.3n n l 7.9 50.on » ! 1 9-2 50.«n n • 5.0 45.01)n . 11.7 — .» n 4-3 53.3n y> 4.2 53.3n n 4.2 53-3n n 6.7 53.3n n 4.2 53.3n n • 4-2 37.5n n • 12-9 47.,n n . 0.4 44.«n i I m '■--n 1) . 5.4 ■---n 19

Next