Budapesti Hírlap, 1858. december (275-299. szám)
1858-12-03 / 277. szám
Pest, Péntek TARTALOM : HIVATALOS RÉSZ. NEM HIVATALOS RÉSZ. Legmagasb császári kegyadomány. — Politikai napiszemle. —A dunai folyamat. II.’ Levelezések: Vác*.(A cs.k. fegyház.) Bécs. (Chmel József) Napi hirek és események. Külföldi Francziaország. (A „Constitutionnel“ czikke.) Németország. (Német lapok a franczia sajtó harczi zavargásáról.) Olaszország. Távirati tudósítások. 3118 7 inházi’ előadások.— Börzei — Meteorólogiai észleletek. — Duna vízállás. Kiadó hivatal van : Ferencziek tere, 7-ik szám alatt) földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve mindennap reggel. Előfizetési díj austr. pénzértékben : Vidékre: november és december hora : 3 írt 50 kr. Helyben : 7 frt 80 kr. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 10 kr, többszöriért pedig 7 kr számittatik. — Egyes szám 35 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcia 1-ső sz. a. 2-ire emeleten. Előfizethetni helyben:» lap kiadó hivatalában, Ferencziek tere, 7-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir- postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. , HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügy miniszer Borsiczky Antal ideiglenes tanácstitkárt egyszersmind államügyészi helyettest a kaposvári megyetörvényszéknél, végleges tanácstitkárrá jelen állásában meghagyatás mellett, s dr. Heidelberger András törvényszéki segédet a győri megyetörvényszéknél, ideiglenes tanácstitkárrá a kaposvári megyetörvényszékhez kinevezte. Az igazságügyminiszer Hatos István törvényszéki segédet az aradi megyetörvényszéknél, államügyészi helyettessé a szathmár-németi megyetörvényszékhez kinevezte. A nagyváradi vegyes szolgabirói hivatalok személyi ügyeire fönnálló cs. kir. országos bizottmány Mészáros Károly fogalmazási dijnokot ideiglenes szolgabiró hivatali tollnokká kinevezte. A nagyváradi cb. kir. helytartósági osztály elnöksége Bachmayer Alajos napdijnokot megyehatósági III-dik osztályú Írnokká kinevezte. A nagyváradi cs. k. helytartósági osztály elnöksége Buva Antal napdirnokot m megyehatósági III-dik osztályú Írnokká kinevezte. A békés-Csanádi ob. kir. megyefőnök a szeghalmi ch. kir. vegyes szolgabirói hivatalnál megürült írnoki állomásra Ba r tus s Samu szolgabiró hivatali napdijast kinevezte. NEMHIVatalos rész. a cs. k. Apostoli Felsége a kremsi angol kisasszonyok intézete számára, az intézeti templom újrafelépíttetése végett ezerötszázhetvenöt auszr. értékű forintot méltóztatott legkegyelmesebben utalványozni. A fölebbi összeg már rendeltetési helyére juttatott. Pest, december 2. (Politikai napi szemle.) Nem igen búsulunk a miatt, hogy a várt megnyugtató czikk a „Moniteur"-ben meg nem jelent, sőt miként ma hallatszik nem is fog megjelenni. Mi haszna az ily czikknek ? Legfölebb annyit mondhatna, miszerint Austria és Francziaország közt jelenleg mi sem forog fönn, ami a háborút elkerülhetlenné tenné , de hiszen ezt úgy is tudja minden ember s igy kár lenne a szóért. A jövőre nézve pedig kötelező nyilatkozatot nem várhatni a hivatalos laptól, s igy azon gyanú megczáfolását sem (melyet a bécsi hivatalos lap is elég érthetően nyilvánított),hogy t.i. Francziaország, épen mivel nincs ok a háborúra, keresi és nagyon örülne, ha megtalálná. Egy pár párisi lap minapi expectoratióit e napokban őrjöngésnek mondtuk; egyik bécsi lap még tovább megy, vagyis még drastikusabb kifejezéssel él, azt írván,miszerint aki ma a párisi lapokat forgatja, azt hiszi, hogy bolondok házában van; ez teljesen igaz, csak azt nem tudjuk még, várjon azok-e a bolondok, kik ama czikkeket írják, vagy azokat akarják-e bolonddá tenni, akik olvassák ? ! A „Patrie" például egész komolysággal fejtegeti, miszerint Austria haragudhatik ugyan amiatt, hogy Piemont gyarapodik és az európai concertben oly kiváló szerepet kezd játszani, hanem ezen állapotot Austria maga szentesité a párisi congressuson s igy nem képzelhető, hogy most utólag ezt megbánná. Eddig egyetértünk a referenssel ! Hanem ezen előzményekhez ájtatoskodó szemforgatással azon a Korizmics gazdasági egyesületi alelnök úr jelentésében a Pesten alul eső Dunarészt három fő részre osztja: reményt csatolja a „Patrie", miszerint Ferencz József Császár miniszerei elég belátással fognak bírni, hogy minden megtámadó politikától tartózkodjanak ! Ez csakugyan a következetesség netovábbja! Tegnap azt kiáltották: Austriát ki kell szorítani Olaszországból s mielőtt az örök békes országa eljőne, még egy háborút kell viselnünk — Austria ellen! Ma meg úgy tesznek, mintha Austria lenne az a nyugtalankodó, ki körében meg nem fér s kinek részéről minden perczben megtámadást várhatni ! Az ember önkénytelenül is az öreg AeBopus meséjére emlékezik, midőn a fölül álló farkas az alant álló báránynyal perelni kezdett, mintha ez neki a vizet megzavarná. Valóban nagyon nem télen eljárás! Ha panasza van Francziaországnak valamelyik más hatalom ellen, vagy ha— miként a bécsi újság gyanakodik — csupa hódítási vágy az, ami őt megszállotta, mondja ki nyíltan! Az igazságos panasz mindenesetre gyors orvosoltatást találna, a hódítási viszketegre pedig a fenyegetettek azt fogják mondani, amit Vörösmarty Petikéje mond: „hol van hát?", hanem egyik félhivatalos lap által háborút prédikáltatni, a másik által meg azt hirdettetni, hogy a háborúra egyáltalában nincs ok, míg a harmadik köznevetségre azt állítja, miszerint mások részéről fenyeget a megtámadás, ez oly komédia, mely általában európai nagyhatalomhoz nem méltó, különösen nem kormányához azon franczia nemzetnek, mely oly büszke a „nemes" epithetonra s melynek lovagiassága — pedig nem ok nélkül — példabeszédessé lön. — Ezek után mondanunk sem kell, mennyi fontosságot tulajdonítunk a „Constitutionnel“ legújabb czikkének, mely se újat nem mond, se oly alakban nem mondja, hogy az ő szavainak több hitelt lehetne adni, mint azoknak, miket tegnap, vagy tegnapelőtt ez vagy amaz officiosus bajtársának szájából hallottunk. Furcsa, hogy a Cappelvölgy ügye, melyről már több ízben szóltunk s melyet több katonai tekintély megmérhetlen stratégiai fontosságúnak mondott, épen most lép ismét előtérbe. E völgy előnyomuló franczia hadseregre nézve megbecsülhetlen s nevezetesen Olaszország felé könynyít és rövid utat nyit, Schweiz azonban egyszerre elvesztette kedvét, e völgyet Francziaországnak átengedni, s franczia tudósítások már is — bár elég gyöngéden — azon gyanút hallatják, miszerint e váratlan vonakodás bizonyos diplomátiai befolyás eredményéül tekintendő, mely Francziaországot e jeles katonai positióból kirekeszteni törekszik! Mindezen viszonyok közt senki sem csodálkozhatik rajta, hogy Hübner báró ez idén nem részesült azon szerencsében, miszerint Compiègneben az udvar napfényében sütkörészhetne. Ő egyébiránt ezalatt Spanyolország mosolygó egét látta s ennek természetes napfénye, úgy hiszszük,bő pótlást nyújtott a mesterséges compiégneiért. A sok panaszhoz ad superfluum még egy újabb is járult, a „Nord“ mely mindig azt hirdette, miszerint a dunahajózási ügyet illetőleg Bajorország és Württemberg máris a párisi conferentia, vagy helyesebben Franczia és Oroszország részére állt volna, most kénytelen megváltani, miszerint a dolog „még nincsen ennyire",és hogy Napóleon Császár e miatt nagyon haragszik. Sajnáljuk ezen az egészségre nézve nagyon ártalmas epefölindulást, hanem ez még nem segítend a dolgon.—A „La Presse“ holnap helyreigazításkép talán azt fogja írni, hogy Cobden aranykorának megérkezése előtt nem egy háborút hanem hármat kellene viselni, pro primo Austria, pro secundo Bajorország, pro tertio Württemberg ellen! Annyival nagyobb gyöngédséget tanúsítanak a tuileriákban Poroszország irányában . Sz.-Pétervárról hasonlót jelentenek, szóval: mindenki törekszik a régens kormányát a maga részére vonni. Werther báró a sz.-pétervári porosz követ — miként mondják — „el van ragadtatva" Gortsakoff herczeg nyájassága által. Egyébiránt az uj porosz kormány legelső föllé E18 % főrész : Pesttől Baziasig : 88% mértföld. Második főrész : Baziástól TurnuSzeverinig : 18% mértföld. Harmadik főrész : Turnu-Szeverintől a szalinai torkolatig : 103 mértföld. Tesze szerint a Duna hossza, Pesttől a fekete tengerig , 210 mértföldet. Az első főrész, Belgrádig egészen a miénk. Azon túl Baziásig közös Szerbiával olykép , hogy ezen országé a jobb a miénk a bal part. A második főrész a balparton Orsováig hasonlón a miénk, a jobb part Szerbiáé. Új-Orsovától kezdve Turnu-Szeverinig osztozik e részen Oláh- és Szerbország, végül A harmadik főrésznek balpartja a tengerig egészen Oláh és Moldva, a jobb part ellenben Szerb és Bolgár országoké. Hajózási tekintetben, az első főrész lényeges akadályokat nem szolgáltat. Sok évi tapasztalás szerint ezen vonal, legcsekélyebb vízálláskor is, folyamot ismerő hajósok által mindig hajózható baj nélkül. Pesttől nevezetesen Duna-Földvár vagy Patájig, e folyamrész kinyújtottságára, azaz egyenességére nézve is meglehetősen rendes. Némi zátonyok vannak ugyan benne, mint p. o. Érd és Ercsin alul, továbbá Apostagnál; ezek azonban ismeretesek lévén, könnyen kikerülhetők, s nagyobb figyelmet csak kisebb vízálláskor kívánnak, különösen a mélyebben járó teherhajók részéről. A víznek esete e részen 100 élenkint 57/10 vonal; a folyam hossza : 45.818 folyóöl; a meder szélessége egyre másra 240— 300 öl. A folyamnak azon része, mely Duna-Földvár s illetőleg Patajtól Erdődig terjed, már jóval tökéletlenebb a pest-földvári vonalnál. — Teszi pedig e tökéletlenséget főleg a folyamnak kigyóző, kanyarós menetele, mi ismét onnét ered hogy e vonalon alacsonyak és porhanyók a partok. Az 1840-dik évi dunaszabályozási javaslatban mérnökileg van kimutatva, hogy e részen a kanyargó vízfolyás az egyenes mértani vonalhoz képest kétszeres ; ki van mutatva továbbá, hogy e vonalnak 114.514 fölnyi hossza, a legszükségesebb kanyar-átvágások megtételével 119.714 ölre szállana le. Mintegy hat mértfölddel lehetne az tehát ilykér rövidebb. A víznek esése e darabon 100 ölenkint: 4/10 vonal. Erdődön alul Uj-Palánka vagy Baziásig, a Duna folyása ismét rendesebb. Hasonlít az sokban a pestföldvári vonalhoz. Fogyatkozása az, hogy helylyel közzel sekélyes, zátonyos, és hogy itt ott szerfölött széles. Kanyar-átvágás ezen a részen csak néhány esetben lenne haszonnal alkalmazható. A folyam szélessége e vonalon 300— 360 öl között változik ; sőt a szigeteken keresztül mérve kiterjed az néhol 1800 ölig is. A legkisebb vizszin alatt a vizsodrának mélysége, Péterváradig 14—25, azon túl Palánkéig 20—30 láb. De vannak egyes helyei e résznek, hol a mélység a legkisebb víztükre alatt 40—50 lábnyi is. Hossza e darabnak 41 geogr.m.föld, 8 esése a víznek 100 ölenkint 33/toTOD&L A pest-baziási első főrésze a Dunának tehát, mint mondom, a hajózásnak lényeges akadályokat nem szolgáltat. Hajózható az úgy is a mint van, de azért természetesen sokat nyerne a hajózás Ugye, ha péld. az 1840-ben már közelebbről kidolgozott szabályozás végrehajtatnék. Ezen szabályozásnak kellő végrehajtásával mentesittetnék egyszersmind a Dunának összes magyarországi ártere is, mely pedig Dévénytől Uj- Palánkéig vagy Baziásig 230 □ mértföld. Állana pedig e szabályozás : töltések fölállításából, az árterek elvételéből, a fölösleges ágaknak elzárásából, s végül a nagyobbszerü kanyarulatok általvágásából. Mindezek után normálisabb lenne a szélesség, mélyebb és tisztább a meder, rövidebb a hajózás vonala. Nagyobbszerű töltések név szerint a zóna és alacsony balpart hosszában, nagyobb- szerű átvágások pedig, főleg a dunaföldvári és erdődi vonalon lennének szükségesek. A jobb part a természettől, kevés kivétellel, meglehetése valamely fontos külkérdésben mindenesetre 1 töl magas dombokkal lévén ellátva, rajta a tél tetemesen csökkentendi ezen mosolygó arczektésezés szüksége csak rövidebb vonalakban és számát s néhány savanyu képet léptetend be- s csak helylyel-közzel fordulna előlyükbe, csak azt nem tudjuk még, hogy hol lesznek aztán e savanyu képek és hol a mosolygók? Mily szép sikerrel s mily hamar képezi ki s magát a Dunán a jól alkalmazott átmetszés, annak fényes bizonysága a tolnai átvágás, mely daczára annak, hogy mintegy 2500 ölnyi hosszú ■ és csak 1852-ben létetett, máris kellő mélységgel és körülbelül 60—80 ölnyi szélességgel bir. Hajónk már ezen az átvágáson haladott át akadálytalanul. Volt pedig ekkor a pesti vízállás : 9 láb 5 hüvelyk, a közép vízállásnál e szerint csak 2, 5"-el nagyobb. A Bazias-Turnu-szeverini vonal,me g danái folyamat. Illyet második főrésznek neveztem, már egészen más természetű. Ellentéte ez az ismertetett elsőnek teljesen, s benne vannak öszpontosítva az Al-Dunának úgyszólván minden lényeges hajózási bajai. Erős szirtek, hatalmas hegyek közé van itt a Duna szorítva mind a két oldalról, s az akadályok azon kövekből állanak, melyek a sziklaágynak fenekéből, hol kisebb hol nagyobb mennyiség és magasságban, a hajózási víznek rétegébe szolgálnak föl. Az első szírt, melylyel e vonalban találkozunk : B a b a kő. Fekszik ez a hajózott ágnak csaknem közepében, közelebb mégis a balparthoz, szomszédságában a golubáczi romnak, s Baziáson alul mintegy négy mértföldnyire. Kiálló része e szirtnek körülbelül 8 ölnyi magas , ugyanannyi lehet talapja is a víz szinén. Úgy veszi ki magát e hatalmas kődarab a Dunában, mintha a természet csak azért állította volna oda, hogy az érkező az alább fekvő akadályok és veszélyes helyekre jó előre figyelmeztetve legyen. Nemével a tiszteletnek hagyjuk mögöttünk az ős sziklát, előőrsi szolgálatában. Mintegy 5 pereznyi hajózás után, azaz : 1200 ölnyire tőle, beérünk már az úgynevezett golubácziszorosba. E szorosnak szélessége legfeljebb 150 öl, s vizalatti szirtein pusztult el egykor a „Széchenyi gőzös." A szirtes helyet csak a víznek játéka mutatta, s egy pillanat alatt túl voltunk azon. Második veszélyes pont az úgynevezett aibégi, mely a golubáczi szorostól csak tíz pereznyíre, azaz : 2300 ölre van. Idáig járnak a hajók fölülről, ha a vízállás a drenkova, vízmértéken 12 hüvelyk. Egy pillanat alatt túl voltunk ezen az akadályon is, melynek létezése ezúttal szintén csak a víznek élénkebb játékából volt észrevehető. A harmadik veszélyes pont az úgynevezett S z t e n k a, mely Alibégtől 13 pereznyire vagyis 3000 folyó ölre fekszik. Ezen pont, drenkovai 9'—12"-nyi vízállással már igen könnyen okoz bajt. Tavaly a „Pannónia" gőzös 7 hüvelyknyi vízállásnál horpadt be e helyen följövet. A Sztenka sokkal roszabb az előbbeni két hely- nél, s növeli bajorságát azon körülmény, hogy ezen szirtzárás az egész Dunán keresztül vonul. Sztenkánál a Duna szélessége jóval nagyobb. E szirtzáráson keresztül 9'—12"-nyi vízállással biztosan csak a kis Tacitalia és Izlas gőzösök járhatnak. A negyedik veszélyes pont K a zár, mely a Sztenkától félórányira, azaz 7500 ölre van. Kozlár fölött körülbelül 500 ölnyire fekszik Drenkova a balparton, hol a gőzös egy perezre megáll, hogy jártas hajóvezető emberét magára fölvegye. Mutatja ez is, hogy Kozlár s a következő többi pontok veszélyesebbek az előbbenieknél. Ötödik veszélyes pont a Szirinyák, mely a kozlári szirtektől csak 700 ölnyire fekszik , miután azokkal víz alatt kapcsolatban áll, velük szövetkezve egy hatalmas szirtsiót és örvényes vízfolyást teremt. Ezen egész 700 ölnyi folyamhossz egy folytonos szirttelep, s a hullámos vízszin eléggé mutatja ama küzdelem erejét, mely elrejtve a szem elől a mélységben történik. A Duna e pontnál újra szorul. A partokon emelkedő hegyek folyvást magasabbak, meredekebbek, szirtesebbek. Gyönyörű völgy ez, s éles, érdes hegyszakadásaival csaknem úgy néz ki, mintha valamely haragos kéz, a vizeknek utat nyitandó, tépte volna őket szét. Hatodik veszélyes pont az úgynevezett Pivoli, mely a Szirinyákon alul körülbelül 1600—1800 ölve van. A Pivoli szirtnek fejét ezúttal csak mintegy 10 lábnyira láthattuk a folyamból kiállani, volt pedig menetelünk alkalmával a drenkovai vízállás : 7' 4". E helyen a folyamnak oly hatalmas a sebessége, hogy a vontató hajó fölfelé 2 schlepnél többet nem igen vihet. Hetedik veszélyes pont a hírneves szás, mely a Pivolin alul 9 perezre vagyis 2100 fölre fekszik. E hatalmas szírt sió is az egész folyamon keresztülvonul. Természetes csatornája , mely alig szélesebb 20 ölnél, a szerb vagyis a jobb parti oldalon van. Nyolczadik veszélyes pont a Nagy-Tahitália, mely az Izlással egybeköttetésben, attól csak mintegy 500 ölnyire fekszik. Roszabb ez az Izlásnál azért, mert természetes csatornája még keskenyebb. Hossza az egész nagy tachtáliai szírt siónak körülbelül 500 öl. Kilenczedik veszélyes pont a Kis-Tachtália, mely a nagygyal áll kapcsolatban. E szirtnek élesebb kifejezése a Nagy-Tachtáliától csak mintegy 700 ölnyire van. Hasonló rend 237. December 3.1858.