Budapesti Hírlap, 1859. január (1-24. szám)
1859-01-26 / 20. szám
1859. — 20. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 , fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 . SZERKESZTŐ HIVATAL : egyetem -n tcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. BUDAPESTI Szerda, január 26. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. !Még többszöri ismétlésnél aránylagos,í£rméí-séklés engedtetik. A beigtatási Bétj’pedig mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű? Kirdetések a kiadó hivatalban vétetnékföl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése lépésében veszi át. Egész évre 15 Fél évre A Hivatalos Értesítővel együtt fr. kr 8 — 11 évre A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. rész évre 19 — 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponléint postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélkül fre. kr. Egész évre 14 — Fél évre 7 — , fr. kr Évnegyedre 4 — Egy hónapra 160 HIVATALOS RÉSZ. A legmagasb udvarhoz újon kinevezett svéd kir. rendkívüli követ és meghatalmazott minister Due Frigyes f. hó 21-én volt szerencsés Ő cs. k. Apostoli Felségének a maga hitelesitvényeit külön audientián átnyújtani. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 10-ki legfelsőbb határozata által Haukh Ferdinand helytartósági tanácsost és megyefönököt Aradon, jelen szolgálati alkalmazásban meghagyatás mellett egyszersmind az aradi első folyamodású úrbéri törvényszék vezetésével és elnökségével legkegyelmesebben megbízni méltóztatott. A belügyminiszer egyetértésben az igazságügyminiszerrel Schaurek Károly szolgabiróhivatali segédet szolgabiróvá a kassai közig. területen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ferdinánd Császár s Mária Anna Császárné Ő Felségeik a genfi kath. templom fölépítésére, mely a szeplőtlen fogantatás tiszteletére tisztán góth stílben építtetik, 800 ftot méltóztattak legkegyelmesebben ajándékozni. Az építészeti emlékek kutatása és fönntartására fönnálló cs. k. központi bizottmány Paur Iván gróf Széchenyi-féle irattárnokot Sopronban levelező tagjává Magyarországban, kinevezte. Budapest, január 25. (Politikai szemle.) Teljességgel lehetetlen akár csak kis részét is följegyezni azon híreknek, mik két nap óta a szó teljes értelmében ránk törnek s ha agyon nem ütik, de legalább teljesen elhódítják az embert. Hogy a párisi börze a franczia-piemonti véd- és daczszövetség hírét mohón fölkapta, képzelheti az olvasó: ilyen zsíros koncz nem szokott mindennap akadni! Komolyabb és értelmesebb körökben azonban sokkal több súlyt tulajdonítottak azon körülménynek, hogy Niel tábornok a vele ment franczia mérnökök kíséretében a piemonti erődítményeket, Alessandriát, Casalét stb. a legnagyobb részletességgel megvizsgálta s e vizsgálatot másnap Napoleon hg kíséretében ismételte. Ezt egyenesen barczias jelenségnek tekintik és úgy hiszszük — helyesen teszik! Azon hír, miszerint Francziaország részéről alpesi hadsereg fog fölállittatni, mindeddig nem valósult ugyan, hanem annyi tény, hogy Toulon táján a területet komoly tanulmány tárgyává tették , s hogy minden elő van készítve azon esetre, ha ama tájon tábort kellene fölszerelni. Az njonezozás is nagy buzgalommal foly Francziaországban s az njonezok tömegesen küldetnek Afrikába, ahonnan a harczedzett ezredek egymásután térnek vissza Európába. A kikötőkben egyre halmozzák föl az élelmiszereket, az ágyúöntödék szakadatlanul tevékenységben vannak-------már alig győzzük lélekzettel, hogy mindazon újdonságokat elmondjuk, mik megannyi változatai e szónak : háború ! Ami még némi megnyugtatásul szolgálhatott volna — t. i. azon hir, hogy Walewski gróf csillapító körsürgönyt intézett volna Francziaország külföldöni képviselőihez — ennek is fele nem igaz; csak arról van szó, hogy a gróf szükségesnek vélte a franczia kormány képviselőit az iránt utasítani, hogy mint kelljen nyilatkozniok, ha a harczias hírek iránt megkérdeztetnek. Hogy ez esetben csillapítókig kell szólniok, arról mit sem tudunk s az utasítás veleje alkalmasint a lesz, hogy amolyan se nem meleg se nem hideg feleletekkel kell keresztül vergődni, mig végre maguk az események minden diplomatiai fölvilágvsítást fölöslegessé teendenek. Szintoly alaptalan azonban más felől azon hir is, miszerint az orosz követ által minap adott lakoma alkalmával, midőn Kisseleff és Walewski grófok egymás császárját éltették, ezen urak és Hübner báró közt valami kellemetlen epizód fordult volna elő. Nem is képzelhető, hogy Hübner báró a lakomát odahagyta vagy kifogást tett volna ezen „éltetések“ miatt. Igaz, hogy a szándékosság kirí a dologból s hogy e két toasztnak főczélja az lehetett, egy harmadiknak hiányzását annál föltűnőbbé tenni, de a diplomatáknak e tekintetben erős gyomorral kell bírniük, hogy az ilyeneket minden nehézség nélkül lenyelhessék. Miután a „Constitutionnel“ legújabb czikke velejéről tegnap már szóltunk, ma még csak azt teszszük hozzá, hogy e czikk közhiedelem szerint a franczia külügyministerium egyik hivatalnokának tollából eredt s igy hivatalosnak tekinthető; fogják-e ezen czikket újabb diplomatiai lépések is követni, nem tudjuk, a Dunahajózási ügyben mindenesetre készül ily lépés vagy talán már meg is történt. Olvasóink ismerik ezen ügy állását s tudják, miszerint Austria ez ügyben a hatalmak kivonatának megfelelni képes. A „Constitutionnel“ czikkét azonban háttérbe szorította ismét a „Patrie“. A franczia félhivatalos lapok valósággal a mülovarda mutatványaira emlékeztetnek, hol egyik tag a másikat múlja felül bukfenczezésekben s mindenféle bolondozásban. A „Patrie“ mar a közönség mulattatására ismét a congressus eszméjével rukkol elő, s hogy a kopott mentének legalább új bérlése legyen, azt állítják, miszerint a congressusi tanácskozás alapjául Wessenberg báró (1848- ban austriai külügyminister) terve fog vétetni, melyet ezen államférfi tíz év előtt Cavaignaccal megismertetett, s mely szerint az osztrákolasz tartományok külön nemzeties kormányban részesíttetnének egy austriai főherczeg vezénylete alatt. Teljesen képzelhető lenne, hogy ily hír a mostani körülmények közt akár csak egyetlen emberi léleknél is hitelre találhatna, ha oly időben nem élnénk, melyben a közönség ínye annyira túlingerült, hogy épen azon hazugságokat találja legizletebbeknek, amelyek a legborsosabbak! — Ezzel egyébiránt nem azt akarjuk mondani, hogy Francziaország nem képes Austriának ily indítványt tenni, sőt ellenkezőleg, minél elfogadhatlanabb valamely javaslat, annál buzgóbb pártolásban részesíti a franczia kormány, melynek egészen más tervei lehetnek, mint az európai béke fönntartatása. E sejdítés mindinkább bizonyossággá válik. Emlékezünk még azon alkudozásokra, mik — a keleti háborút megelőzőleg — a közvetlenül bele nem avatkozó hatalmakkal ezeknek esetleges semlegessége iránt intettek. Hasonló előzményekből ez esetben tán hasonló következményekre is szabad következtetést vonni, s azt hinni, miszerint újra bábom előestéjén állunk, mert a fennebbiekhez hasonló alkudozások most is folynak. Laronciére kapitány, miként most bizonyossággal halljuk, három hónap alatt háromszor vola Sz.Pétervárott, s egy ízben maga a czár által is fogadtatott. Első útja alkalmával Berlinben is megállapodott, de az ottani alkudozásokat a párisi porosz követség egyik előkelő tagja, legújabban pedig maga a követ folytatta, ki e végett Berlinbe jött, s ezen buzgalmáért életével áldozott. — Londonban már sokkal korábban kezdett az értekezés, eredményét azonban mind e napig nem ismerjük, de a „Times“ legújabb czikke által megerősítve találjuk azon híreket, miket múlt héten Anglia hadikészületeire nézve hoztunk. A „Times“ azt kívánja, hogy ernyedetlenül folytattassanak, s Anglia oly hajóhad birtokába jusson, mely egymaga mérkőzhetik a többi Európa összes flottáival . Valóban szerény kivonat, de habár csak részben teljesül is, elegendő kiegészítést találand benne azon két természetes bástya, melylyel Nagybritannia dicsekedhetik, s melyek már egymaguk is majdnem legyőzhetlenné teszik e birodalmat: földirati fekvése és népszerű intézményei! Bécs, jan. 24. (A nápolyi király haláláról) némely külföldi lapokban közlött hírek nem valósultak. A calabriai herczegnek jelenleg Bécsben mulató fenséges nejéhez intézett ismételt távirdai közlései szerint a csúfos kór, melyben a király sínylett, oly kedvező folyamatot vesz, hogy ő felsége teljes fölgyógyulása néhány nap alatt várható. Hasonlókép egy Nápolyból f. hó 23-ról kelt s ugyanazon napon Triestbe érkezett közvetlen s biztos távirat azt jelenti, hogy a király határozottan javulás útján van. Ezenfelül a f. hó 24-én Brindisiből Triestbe érkezett Lloyd-gőzös azon tudósítást hozá, hogy a királyt legközelebb oda várták, s a képviselők közt kiosztatik, úgyszintén minden hatóságoknak is megküddetik.A járási és kerületi hatóságok összehívják a járási s városi gyűléseket, s azokon fölolvassák ama kivonatokat, hogy a nemzet hív és teljes tudomást nyerjen a szknpstina működéséről. 40. Miután a javaslatok, melyekkel a szknpstina foglalkodott, meghallgattattak, a fejedelem a tanács beleegyezésével, kihallgatván előlegesen a szkupstina véleményét is, akáz által a szkupstina működését megszünteti. Ez akázt a tanács a szkupstinával közli, mire a fejedelem vagy maga vagy predsztavnikja által a szkupstinát berekeszti.“ Következtek az aláírások. Amint e törvény szövegéből kitetszik, a szkupstinai törvény legkevésbbé demokratikus, mert a szkupstinának csak tanácsadói szerep hagyatott, tőle elvétetett a törvényhozásban befolyás, melyet a szkupstinai törvényterv a szkupstinának biztosítani akart. Igaz ugyan, hogy némelyek a közönséggel, a szkupstinával azt akarták elhitetni, hogy a törvényterv és a jelen törvény közt nem létezik nagy különbség, de e különbség mégis igen nagy és igen fontos. Az ideiglenes kormány meghagyta ugyan a szkupstina által kidolgozott terv egyes paragraphusait, ezek számát, de mindenütt, ahol a szkupstina jogairól volt szó a tervben, e jogokat igenigen korlátozta , s ennél fogva a szkupstinai törvénynek, s magának a szkupstina fontosságának is egészen különböző horderőt adott. A szkupstina e törvénynek ellene nyilatkozott, nem akarja elismerni annak érvényességét, s tiltakozott az abban tett módosítások ellen. Mi lesz e szkupstinai törvényből, az idő fogja megmutatni. A hivatalos és félhivatalos újság szerint Garasanin megrongált egéssége miatt adta be lemondását a ministerségről. Hraniszavljevics tanácsnok szintén lemondott tanácsnokságáról s kire jár, hogy több más tanácsnok is le fog mondani. Belgrád, jan. 21. (A szkupstinatörvény.) Folytatom a tegnap megkezdett szkupstinai törvény közlését: „24. Minden járás és minden város, amely a törvény 20. §. szerint képviselőket választ, minden 1000 fejadót fizető lakosra egy képviselőt választ. Azon kerületi város is fog képviselőt választani, ahol 1000 fejadót fizető lakos nincs. Ha valamely járásban vagy városban 1000-en fölül még 600 fejadót fizető lakos van, e 600 szintén egy képviselőt választ, csekélyebb maradék nem vétetik számba. 25. A szkupstina legidősb tagja elnöklése alatt saját köréből elnököt, alelnökit, és két titoknokot választ, kiket a szkupstina máshonnan is választhat. 26. A képviselők megbízó levelei községi pecséttel megerősíttetve a választási bizottmányok elnöke , tollnoka írják alá; a városokban a községi tanács tagjai, a járásokban pedig minden faluból egyegy bizottmányi tag szintén aláírja a fölhatalmazást, melyet a szkupstina által kirendelt 18tagból álló választmány vizsgál meg. A szkupstina határozza el, váljon a megbízólevél s a választás törvényes-e, vagy sem. 27. A szkupstinai hivatalnokok megválasztása, s a megbízólevelek megvizsgálása után a szkupstina arról értesíti a tanácsot, s ez a fejedelmet, ki a Szkupstinát vagy szegélyesen, vagy predsztavnikja által megnyitja. 28. A miniszerek jogában áll minden szkupstinai tanácskozmányon jelen lenni, a szkupstinának a kormány részéről javaslatokat olvasni föl a végből, hogy a szkupstina véleménye megtudassék, úgyszintén a körükhöz tartozó felvilágosításokat adnak a szkupstinának. 29. A szkupstina legföljebb egy hónapig tart, de rendkívüli szükségben a fejedelem a tanács beleegyezésével meghosszabbíthatja üléseit. 30. A szkupstina ülései megnyittathatók, ha a szkupstina tagjainak kétharmada jelen van. 31. A szkupstina határozata érvényes, ha a szkupstinában jelenlévő tagok fele, s még azonkívül egy tag a határozat mellett van. 32. A szkupstina határozatait mint javaslatokat (predlozsenya) a tanács elé terjeszti; a javaslatokon alá lesz írva a szkupstina elnöke, alelnöke, egy képviselő minden kerületre, kit az illető kerületi képviselők erre kiválasztanak, s egy szkupstinai titoknak. 33. A szkupstinai javaslatokra a szkupstinának gyors feleletek lesznek adandók. 34. A szkupstinai jegyzőkönyv a hivatalos és más lapban kinyomtattatik. 35. Nagy szükség esetében a fejedelem a tanács beleegyezésével rendkívüli szkupstinát is hívhat össze oly számban, amilyen a tárgy érdeme szerint jónak találtatik. 36. A szkupstinai tagok senkinek és soha sem felelősek azon beszédekért, melyeket a szkupstinában mondanak. 37. A nemzeti képviselőt befogni nem lehet, míg a szkupstina azt jóvá nem hagyja. Ha a hatóság öt tetten kap, bezárhatja ugyan, de köteles azonnal a szkupstina jóváhagyását kikérni, hogy a képviselőt fogva tarthassa. 38. A szkupstina pecsétjén Szerbia czimere lesz e fölirattal: „Szerb nemzeti szkupstina.“ 39. A szkupstina elnöke s titoknoka gondoskodása alatt a szkupstinai működésekről teljes kivonat fog vezettetni, mely a szkupstina utólsó ülésében a szkupstina szokott aláírásával elláttatván (32. §.) kinyomatik Hiányosság és maradék földek az úrbéri telkekben. .. Előző czikkemben fölhozott két világos példából az tűnik ki, hogy ámbár a nagyváradi kerülethez tartozó 6elsőbirósági úrbéri törvényszékek közöl kettő a hiányt pótolandónak ítélte, de a főtörvényszék azon jognézetet állapította meg, hogy miután a maradványföldekbeli új telekalkotás kötelessége megszűnt, s ezen földek a jelenlegi birtokosokat minden levonás nélkül illetik, tehát most már a hiányok csak azon esetben pótolandók, ha azoknak 1820 ótai foglalás által tett előállása tűnnék ki, még pedig az által, aki e foglalást elkövette. A főtörvényszék ítéletét támogató okok, mint egyenesen a tényleges törvény szövegéből merítettek, s magukban is következetesek, oly győzők, hogy azok helyességét annyival szívesebben ismerem el, mivel nézetem is egyedül a váltságdíjakból pénzzel kártalanításhoz járult. Azt hiszem, hogy a dolognak ilyképen világosságra hozása sokakra nézve megnyugtató, nemcsak azok közöl, kik velem együtt kétkedtek, hogy hol találják föl az igazságot, hanem azok közöl is, kik érdeklettségükben meggyőződéssel véltek csatlakozhatni egyik vagy másik véleményhez. Azon argumentumok közt, melyekkel azt vitattam, hogy ne természetben, hanem a törvény értelmében is a többletet károk által fizetendő váltságdíjak illetőleges részletével kártalaníttassanak a deficitben levők, legerősebbül állott előttem azon jogelv, miután a földesuraknak járó kárpótlás törvényes mértékű jelek szerint van számítva, jogos, hogy a hiány értékéig vagy ebből, vagy a többlettel bírók válságából kapjanak a deficitben lévők kiegészítést. Részét tévén ennélfogva e pont is a vitakérdésnek, föl kellett derítenem ennek irányában is az úrbéri ügy és úrbéri bíróság állását. Eddigelé legalább nem jött eset tudomásomra, hol a deficit pótlása a földesuraktól az úrbéri kárpótlás argumentumával lett volna követelve; e szerint az e tárgy irányábani viszonynak ítéletileg kimondását sem említhetem föl, de illetékes személyekkel a tüzetes vitatkozásból következő nézetet látom megállapíthatónak . Hogy valaki hiánytalan telkekért vette föl az úrbéri kárpótlást, ez az úrbéri bíróságok ítéletére semmi befolyással nem lehet. És ha daczára ennek hiányosság találtatik a telekben, annak csak az a következése, önorvossága, hogy a földtehermentesítési pénzalap, ha többért fizetett kárpótlást, mint amennyiért az úrbéri bíróságoknak jogerejűvé vált ítéleteik szerint valakinek fizetnie kellett volna, a többletet maga részére utólagosan térítendi meg. Nagyon természetes, hogy a földtehermentesítési országos bizottmányoknak rövidleges, politikai eljárása az úrbéri törvényszékeknek, mint jogi kérdések vizsgálati s bizonyítási útán leendő eldöntésére hivatott bíróságoknak határozataira eldöntő s korlátozó befolyást épen úgy nem gyakorolhat, mint nem gyakorolnak azt más bíróságok határozataira nézve is semminemű politikai intézkedések. Ez okán nem hogy az úrbéri törvényszéknek lehetne és kellene alapul venni az úrbéri kártalanítás mennyiségét, hanem tulajdonkép véglegesen az úrbéri törvényszék ítélete határozhatja meg a kárpótlás alapjául is a telkek számát és kiterjedését. Az elbocsátottak által előttem mindkét irányban döntve van a kérdés, éspedig oda, hogy bár a dificitben levő sérelme a természeti jog szerint tagadhatatlan, de nincs oly egyén, kire pozitív törvényeink viszonyai szerint a kipótlás kötelezettségét kevesebb jogsérelemmel róni lehetne, így ismét a természeti jog hozza magával, hogy a kárt az szenvedje, ki már benne van, kire azt maga a sors mérte. Van azonban mégis it, melyen az ekkép igen gyakran önhibijokon kívül károsulandóknak kárpótlás eszközöltethetik: ez a szabad egyességek útja. Igen számos szép példáit közlötték már e lapok is a szabad egyességeknek, hol mindenki teljesen kielégítve s még netaláni sérelmeiből is lehetőleg kiorvosolva érezheti magát. E szabadegyességekre s azon mindkét részről egymás iránti kegyeletes gyámolítására teszünk annak okáért folytonosan ösztönzést. Galgóczi Károly: Makó, január végén. (Időjárás. Az alföldi utak és utczák. Kereskedés.) Az időjóslatok daczára, melyek szerint e hónap közepén rendkívüli, e században még nem tapasztalt hidegnek kellett volna beállani, i. hó 18-dika óta vidékünkön ködös, esős időjárás uralkodik. A