Budapesti Hírlap, 1859. február (25-47. szám)

1859-02-23 / 43. szám

1859. — 43. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. uj. fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 76 A Hivatalos Értesítő nélkül. v­fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. gyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egy es ten^-u­tcza,­ 1. sz.ái/wnV emelet, KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám faljd­­s­z i n t. fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 Szerda, február 23. BUDAPESTI HÍRLAP. A Hivatalos Értesítő nélkül. 'l^M O fr. kr. Egész évre 14 — Fel évre 7 — Évnegyedre Egy hónapra 10 — Egy nőnapra 4 év *el évre •­­ Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál fr. kr . 7- 1 60 Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczarjával b kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 újkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél arányl­ago­s ármérséklés­tegettetik. Az le­­igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­ Egész évre fél évre fr. kr. 15 — 8 — Előfizetési árak ausztriai értékben, v­i­d.é­k­r­e. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr Egész évre 19 — Fél évre 10 — fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 13-ki legfelsőbb határozata által utóbb nevezetteknek legkegyelmesebben engedélyt adni méltóz­­tatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket elfogadhassák és visel­hessék, és pedig: báró He­sz táborszernagy, főszállásmester, a svéd kir. kard. rend nagykeresztjét;­­Schrott Lajos ezredes a 12. sz. német-bánsági gy. határőr­ezredben, ezen rend^ középkeresztjét; F­a­b­i­s­c­h József ezredes és a tüzéracademia igazgatója az észtér­égi sas-rend közép; és Bébi eb Zakariás százados a 7. sz. Luitpold bajor hg gy. ezredben annak kiskeresztjét; gr. Méran Ferencz, báró Brendhoff főhadnagy a 18. sz. Konstantin orosz nag­gy. ezredben, a belga kir. Lipótrend közép-, le­­benswarthi lovag Taubes János 2 oszt. főtörzsorvos annak tiszti- és báró Wi­m­pffen Ferencz százados a 13. sz. Hohenlohe hggy.ezred­­ben ugyanannak kiskeresztjét; Trn­ski János és Gregurics Edvárd századosok a kat. ha­tárőrvidéki igazgatási szakban a svéd kir. kard. rend kiskeresztjét. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 10-ki legfelsőbb határozata által K­­­u­c­s­a­k Henrik gymnasiumi igazgatót Egerben, a leitmeritzi gymnasium igazgatójává legkegyelmesebben kinevezti méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 6-ki legfelsőbb határozata által báró Baum Károly trapezunti consult a megürült szaloniki con­­suli állomásra főconsuli czimmel ad personam fölruháztatása mellett áttenni, és wolfsbergi Lenk Ágoston viddini alconsult trapezunti con­­sullá kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 18-ki legfelsőbb kézirata által legmagasb hajlandóságát kifejezni méltóztatott, a bécsi ágos­tai és helvét hitvallású községek iskolaelőljáróságának különös ke­gyelemből egy épületi telket iskolaházra szenteltetésül ingyen áten­gedni, s a belügyminiszert fölhatalmazá, hogy ezen épületi telek he­lyének kiszemelése, és az ezen saját kellékének megfelelő térfog­lalat megállapítása iránt a további intézkedéseket megtegye. A cs. k. számvevő-eledőrségi legfőbb hatósága cs k. magyar állam­­számvevőségnél P­a­p­p János számjegyzőt számtisztté kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest-Solt megyéből a népiskolaügy emelése körül következő elismerésre méltó legújabb tényeket hozhatunk föl: Al­s­ó-A­l­p­á­r­o­n egy második tanítói állomás 300 pft évi fize­téssel, szabad lakással s a váczi püspökség részéről 30 hold szántó­földdel javadalmaztatott. — Akasztón a tanítónak féltelek 30 holddal, s az ujdon rendszeresített altanitónak szintannyi föld és évi 176 ft készpénztzetés adatott. — Császártöltés község a főta­­nítónak eddigi 10 hold birtokát 31 holdnyi féltelekre kiegészítette s az újdon rendszeresített altanitó javadalmazását 15 hold szántóföld­ben és rétben állapította meg. — K e c z e 1 község az első tanító föld­birtokát 42 hold 432 □ ölte, a másodikét 32 hold 600­0 ölre emelte, s az ujdon rendszeresített altanitónak 11 holdat juttatott.­­ A k­a­­­o­­cs­a­i szolgabirói járásban a közelebb múlt év alatt a tanítói javadal­mazások évi 3141 forinttal emeltettek, iskolaépítésekre 9502 ft köt­tetett, s jövő építkezésekre 7800 ft gyüjtetett. Ezenkívül iskolák és tanítók számára földek és rétek hasittattak ki, s faiskolák állíttattak, mely utóbbiakra a kis­körösi járásban 28*/a hold fordíttatott. Budapest, február 22.­ ­ (Politikai szemle.) A legközelebb egybelépendő confe­­rentiát a párisiak (sunt semper laeti!)„Kuza-conferentiának“ nevezik, és, miként ma újra halljuk, e név teljesen megfelel a conferentia ren­deltetésének, mert nemcsak az olasz kérdéssel nem fog foglalkozni, hanem hallomás szerint a dunai hajózás ügye sem fog szóba hozatni, hanem —­ egy harmadik conferentia számára fönntartatni. Hanem hát miképen fog végződni a Kaza-ü­gy ? Nem vagyunk jósok és nem bí­runk valami spiritus familiárissal, mely a jövő eseményeit előre meg­súgná, hanem talán nem csalódunk, midőn azon hiedelmet fejezzük ki, miszerint ez ügy eldöntése legalább egyenesen nem fog ellen­ke­z­n­i Austria és a porta kívonataival. Többet egyelőre nem mondhatunk , csak arra figyelmeztetünk még, hogy a „ Constitu­tional“ tegnap említett czikkéből már­is kikandikál azon lehe­tőség , miszerint a választás nem fog helyeseltetni. Hanem ezzel — azt igen jól tudjuk — a dolog még koránt sincs végképen kie­gyenlítve, hanem alkalmasint csak egy kis időt szándék nyerni, az­tán majd ismét elülről kezdődik a játék. Csak az a kérdés : miként fogadják majd a románok a conferentia eldöntetését, ha ez az unióra nézve kedvezőtlen találna lenni ? Párisi levelek ily esetre forradalom­tól félnek, hanem az „Independ.“ helyesen jegyzi meg, miszerint a moldva-oláhok eddig annyi türelmet tanúsítottak, hogy lázadástól nem kell félni. Azonban nem valószínűtlen, hogy — a­mire már több ízben figyelmeztettünk, — új választás alkalmával, ha Kuzát a conventio kívánalmainak meg nem felelése következtében már a moldvai hosz­­podárságra sem tartanák képesnek, hogy ily esetben, mondjuk, Kuza helyett más hoszpodárt fognak választani, de ismét mind a két feje­delemség ugyanazt, — ha csak a conferentia külön határozat által ennek elejét nem veszi. A­mi az olasz ügyet illeti, azon emlékirat, mely erre nézve a franczia külügyministeriumban készült, rögtön abba­hagyatott és egy­előre nem is fog folytattatok Ezen váratlan fordulatot azzal indo­kolják, hogy Cowley lord Párisban terjedelmes jegyzéket nyújtott át, melyben Anglia az olasz ügyre nézve elmondja a maga véleményét, némely pontban Francziaországgal egyetértvén, másban ennek néze­teitől eltérvén. Az egész okmány határozottan békés szellemben van írva és a bábom ellen nyilatkozik, miután a fönnforgó viszályok egytől egyig diplomatiai utón ki lennének, egyenlíthetők. E szó „congressus“ nincs ugyan kimondva ezen okiratban, hanem értelme mégis körülbelül erre megy ki. Innen támadhatott aztán azon hit,mely e napokban a párisi börzén el volt terjedve, miszerint Anglia, Porosz-, Orosz- és Franczia­­ország Austriát fölszólította volna, hogy az olasz vitát congressus el­döntésére bízza. Az austriai kormány, ha ily indítvány valósággal léteznék, minden esetre megkülönböztetné az olasz kérdés azon részét, mely az ausztriai olasz birtokra vonatkozik, attól, mely a nem austriai államokat illeti, ha az utóbbiakra nézve a nagyhatalmak többsége congressust kívánna, Austria nem fogja ellenezni, de saját tartomá­nyainak állapotát ismeretes elveinél fogva congressusi vagy conferen­­tiai vita tárgyává nem teheti. Londonból továbbá még azon hivatalos értesítés is érkezett Pá­­risba, hogy a franczia fegyverkezések következtében, Nagybritannia is kénytelennek látja magát hajóhadának szaporítására. Erre egyéb­iránt Párisban már készen voltak, de azért még sem szüntetik meg a nagyszerű fegyverkezéseket. Nemcsak hogy zuávok és vadászok hi­vattak haza Algírból, hanem az onnan érkezett Renault-féle hadosz­tály tisztjei már fizetésük ötödrészét előlegezésképen meg is kapták, a­mi csak hadjárat előtt szokott történni, hogy a tisztek minden szük­ségessel elláthassák magukat. Végre Delangle ur ismét körözvényt intézett volna a praefectusokhoz, mely azon elveket, mik a minap a sajtóra nézve hirdettettek, most a községi tanácsokra, kereskedelmi kamarákra s minden efféle nyilvános testületre alkalmazza, s arra inti a főnököket, miszerint e testületek részéről netalán szándékolt minden békedemonstrációnak gátat vessenek. Ezen harczias hírekkel szemben nem lehet említetlenül hagyni azon új tervet sem, mely párisi tudósításokban az olasz viszály „bé­kés“ megoldására előterjesztetik, mely azonban véleményünk szerint csak valami életgyártó rész tréfájának tekintendő. Kolumbus ezen­­ tojásának ilyen a formája : Austria és Francziaország a maga csapat­­jait visszahúzza a pápai államból; egy európai congressus lép össze, hogy azon reformokat szabatosítsa, melyek ő szentségének inditvá­­nyozandók. Ő szentsége aztán a bibornokokkal e reformokat megfon­tolja, elfogadja és­­ az egyházi állam boldog! Hogy azonban ezen boldogság bekövetkezéséig valami garázdálkodás ne történjék, az austriai és franczia őrségek kivonulása után ideiglenesen és a refor­mok behozásáig valamely semleges hatalom katonái, péld.­a spa­nyolok (!) szállanák meg az egyházi államot. Olvasóinkra bízzuk ezen szellemdús, valóban spanyol combinatión teljes kedvük sze­rint — kaczagni. Belgrád, febr. 19.­­­ (Az uj ministerium és az új tanács. Vucsics és a többi vádlottak ügye. A kisebb hivatalnokok sorsa.) Távirati tudósításokból tudva lesz már önök előtt, hogy mind a ministerium, mind a tanács megalakult, melynek újonnan ki­nevezett tíz tagja tegnap téve le esküjét az usztár által kiszabott mó­don. A tanács elnökévé Mihajlovics Sztevcsó neveztetett ki; a régi tanácsnokok közül eddig csak négyen vétettek föl újonnan a tanácsba, a többi hat tanácsnok most először hivatott meg e nagy hivatalra. Tekintve a miniszerek s a tanácsnokok névsorozatát, az ember egyelőre alig képes megjelölni a jövő kormány politikáját s kül-és bel­működésének irányát. Még­ egy szerb lap is, mely különben jól be van avatva a szerb dolgokba, s amely eddig nem igen késett minden dologról, minden eseményről kimondani véleményét, tartózkodik a nyilatkozattól, mit hisz és mit remél az új ministerektől és az új tanácsnokoktól. Tettekre vár, h­ogy ne csalódjon ítéletében. Csak annyit mond, hogy a kinevezett ministerek, a­mennyiben őket ismeri, békés emberek, s nem lehet attól tartani, hogy összeütközéseket fog­nának előidézni Szerbia és a porta közt. A kinevezettek között igen kevesen vannak, kiknek eddigi életük Szerbia történelmi viszonyaival össze volna kötve. A kinevezettek nem ismeretlen emberek ugyan, de olyanok sem, a­kik működésükkel jelentékesen befolytak volna egy­kor Szerbia történelmi kifejtésébe. Többen közölük még Milos fejede­lem alatt hivatalnokok voltak, például a mostani pénzügyminister Herbesz már akkor tanácsnok volt. Némelyek azonban nem jelenték­telen részt vettek az 1842-ki történetekben, melyeknél fogva Mihály herczeg Szerbiát elhagyni kénytetett, s azért mostani kineveztetésük annál föltünőbb, midőn a tanács újonnan alakittatik, s az előbbi ta­nácsnokokból még oly emberek sem vétetnek föl, a kikről legalább nyilvánosan nem tudni, hogy Milos és Mihály herczegek egykori ellen­ségei voltak vok­­a. Meglehet azonban, hogy ezekre későbben fog ke­rülni a sor, s azért én is a szerb lap példáját követem s hallgatok, míg a tények adatokat nem szolgáltatnak a beszédre, s illetőleg az írásra. Vucsics és más elfogottak fölött a vizsgálat szorgalmasan foly. Tegnap hallatszott, hogy a befogottak közöl többen minden büntetés nélkül szabadon bocsáttattak. Jankovics Elek a volt tanács alelnöke 24 óráig fogva tartatott, mivel vonakodott aláírni kihallgattatása jegyzőkönyvét, azonban már kibocsáttatott, de azon parancscsal, hogy Szerbiát hagyja el, hasonló parancsot kapott eddig Markovics István volt tanácsnok s egykori predsztavnik, és Nikolics Athanáz, azon négy hivatalnok egyike, kiket a szkupstina proscribált. Belgrád városa polgárai tegnap rendkívüli gyűlést tartottak azon egyén megválasztása végett, kit Milos fejedelem segédül veend maga mellé, ez által akarván kijelenteni megelégedését a belgrádi polgároknak a múlt decemberi napokbani maguk viseletével. Mi lesz a többi kisebb hivatalnokokkal, máig sem tudhatni. Mi­los proclamatiója szerint azokat ő fogja szükség és törvény szerint újonnan kinevezni, s azért a hivatalnokok új kineveztetésükig ideig­leneseknek tekintetnek. A­ki újonnan ki nem­ neveztetik, az hivatal­vesztettnek lesz tekintendő. Mondják azonban, hogy Milos egy kiált­ványnyal a kisebb hivatalnokokat megerősítendi hivatalaikban, de máig ily kiáltvány ki nem bocsáttatott. Austria be és kivitele 1858-ban. Kék. Ha a közforgalom, jelesen a be és kivitel, egyáltalán külö­nös érdeket gerjeszt, mivel a bel iparállapot és a termesztés kiis­­felé nyilvánulásainak mintegy visszat­ükrözése a legközelebb lefolyt 1858-as évnek kereskedelmi mozgalmai annál nagyobb figyelmet igényelnek, minthogy a több éveken át uralgott ágiónak megszűnté­vel az e körülmény szülte védelem is elesett, s a vámtételek teljes mértékben háborítlanul éreztethetik a belföldi iparágakkal kedvező vagy visszás befolyásukat. Szemközt azon sürűő panaszokkal, melyek a birodalmi iparosok részéről jelesen a letűnt évben emelkedtek, a be és kiviteli kimutatá­sok fokozottabb érdekeltséget nyernek,­ s feladatunknak tekintjük, a tavalyi forgalomnak egyes részleteit legközelebb tüzetes tárgyalás alá venni, most egyelőre csak az összes ki és bevitelnek értékét, mint ezt az „Austria“ folyóirat legújabb száma közli, egész általánosságban akarjuk szemügyre venni. A bevitel 1858-ban 318,986,987 a. értékű forintra emelkedett, tekintve tehát a legközelebb megelőzött 1857 ki évnek 288,266,142 a. forintra rúgott beviteli forgalmát, 30,720,845 frtnyi emelkedés mutatkozik. A kivitel tavaly 293,336,445 frtra ment, mi az előbbi évnek 241,870,410 frtot tett kiviteléhez képest 51,466,135 ftnyi növekvést tanúsít. Egymással összevetve a múlt évben a bevitel csak 25,650,542 fttal múlta fölül a kivitelt, midőn 1857-ben 46,395,832 frtnyi különbség volt a kivitel rovására. Habár tehát a tavalyi forga­lomnál is a kivitel még mindig tetemes Bommával maradt a bevitel mögött, mégis az egyensúly felé irányulás szembetű­nőleg nyilvánul. De ha az egyes be­l kiviteli rovatokat tekintetbe veszszük, nem lehet el nem ismerni, hogy 1858-ban a belföldi ipar szenvedőbb sze­repben jelentkezik, mint a legközelebb megelőzött évben.­­ A további gyártásra szolgáló nyers­anyagokból valamint fonalból nem csak hogy több nem került be a birodalomba, hanem a szövésre való anyagokból inkább mintegy 2 millió forint árával kevesebb hozatott be, s csak a nyers érczek, ásványok s fémekből volt tetemesen na­gyobb a bevitel, úgy hogy 30,800,000 írtnál többre rúgott a ta­­val­, mint az ez év előtti behozatal. Ez azonban érezgyártásunk emelkedése mellett legkevésbbé sem tanúskodik, mert először az el­lenkezőre azon körülmény mutat, hogy érezgyártmányok kivitele nem csak nem emelkedett, hanem elég érezhetőleg csökkent; másodszor ugyanezen czikkekből tavaly több hozatott be külföldről, mint az 1857-es évben; harmadszor az érintett behozatali növekvés onnan könnyen magyarázható, hogy e rovatban leginkább a külországokból mérsékeltebb vám mellett föltűnően magasabb mérvben behozott vas­sínek és vert pénzek szerepelnek; így például Januarius elsejétől nov­ utóljáig 1857-ben külföldi vassínekből csak 707,434 mázsa került be, midőn tavaly ugyanazon időszakban 1,508,754 mázsa, vagyis több mint mégegyszer annyi hozatott be. A nemes érczeknek s vert pénzeknek behozatala a mondott 11 hónapi időben 1857-ben 476,531 fontot, a múlt évben pedig 774,812 fontot tett, és hogy az érczásványok ki­vitele is tavaly oly szembeszökőleg túlszárnyalja a megelőzött évet, hasonlólag a tetemesen növekedett nemes ércz és vert pénzbeli kivi­telnek tulajdonítható, így 1857-ben a fönnmondott 11 hónapi időszak­ban csak 21,916 font, ellenben tavaly nem kevesebb mint 552,121 font arany ezüst s­zertpénz ment ki a birodalomból. A különféle iparczikkek és készítményekből is, ha nem több, bi­­ntosan nem kevesebb jött be, mint 1857-ben, úgy hogy ebből belipa­­runk megerősbü­lésére következtetés épen nem vonható, midőn ellen­kezőleg többrendű­ gyártmányaink kivitelében beállott, helylyel kézzel érezhető csökkenés iparviszonyaink szenvedőbb szereplésére lát­szik csakugyan mutatni, így a szőtt kelmékből 4®­io­illió forinttal, a csont, fa, üveg, kő és agyagkészítményekből 2a gépek, hangsze­rek s vegyes árukból 4 dio, a metall gyártmányokból */19 mill. forint­tal kevesebb ment ki a birodalomból, mint 1857-ben. Különösen sajnos, hogy nem csak a gabona, hanem bőr­ és egyéb italokból is jóval keve­sebb ment ki, és csak a nyers­­anyagok kivitelénél találkozunk ma­gasabb számadatokkal mi, azonban legkevesbbé sem a gyapjúnak, hanem a len- és nyers selyemnek jutott osztalékul. gén A gabonabevitelnek emelkedése kevesbbé szomorító mint az állatok és a zsiradékoké, így olaj s zsiradékért 18 millió forinttal vagyunk kénytelenek adózni a külföldnek, sőt még italokért is tavaly nem kevesebb mint 5,409,567 forint folyt ki a birodalomból. Ha vala­mely bevételi rovat, úgy bizonyosan ezen a birodalom helyében még hasonlíthatlanul magasabb mértékben előállítható termelényeket ki­mutató rovatok kedvezőbbre változhatnak, s reméljük, hogy mező­gazdasági iparunk kétségtelen emelkedésénél a jövő évtizedek sok­kal kecsegtetőbb számeredményeket fognak föltüntetni. Tavalyi kereskedelmi forgalmunk kellőbb megbírálására ide­ig­­tatjuk az őszkimutatást, mint azt az „Austria utólsó száma adja: a bevitelnek értéke a kivitelnek értéke 1858. 1857. 1858. 1857. ezer a.ért. forintokban kifejezve gyarmati áruk dohány s dohányára 21,8%1 20,603 61 65 6,582 11,183 300 334 gabona és kerti term­15,021 .18,318­­ 17,388 23,965 6,602 állatok 16,603 13,551 6,391 állatorsz. termények 6,571 7,026 5,595 5,840 olaj s zsiradék­­ 18,,7­21 14,800 1,516 2,115 italok 5,409 , 4,766 3,199 5,275 tűzi s szerszámra 7,474 7,350 14,209 13,055 orvosi, festő, cserző, és vegytani szerek,­­ 18,156 18,824 3,858 1­3,945 ércz­ ásványok 72,023 41,4681 40,644 66,540 74,903­ 14,296 szövetanyagok 38,671 56,5,71

Next