Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)
1859-04-20 / 90. szám
1859. — 90. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — , fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban egyes számára a Hivatjj$}[. Értesítővel | 30 kr.■ 10 I SZERKESZTŐ HIVATAL | egyetem-utcza,'l. szám 2-dik emelet. !, w ... & KIADÓ HIVATAL :. . Barátok tere 7. szám !‘földszint. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 BUDAPESTI Előfizetési árak ausztriai értékben. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I - fr Egész évre Fel évre 14 — 7Évnegyedre 4 Egy hónapra 160 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy. hatodhasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármér'cit is engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. VIDEK RE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ. 1859-dik martius 12-kén kelt császári rendelet, kiható a birodalom egész területére, a birói hivatalnokok hibájáérti felelősség s a bíróság elleni panaszok körül követendő eljárás tárgyában. (Vége.) 13. §. Ha a hivatalos kötelességeik megsértésével vagy elhanyagolásával vádolt birói hivatalnokok és alkalmazottak mindegyikének vagy egy részének kihallgatása lehetetlen, s ha tartózkodásuk ismeretlen volta miatt vagy más okokból képviselőik vagy örököseik sem hallgattathatnak ki, azért a tárgyalás megindítása vagy folytatása és befejezése föl nem tartóztatandó. Az említett személyek számára azonban gondnokok rendelendők, s az eljárás ezekkel rendszerűig tartandó. 14. §. A tárgyalás befejezése után a felsőbb bíróság által a fölött határozat hozandó. E végett a főtörvényszéknél nyolcz tanácsosból álló gyülekezet, vagy ha a fő törvényszék ezen vagy csekélyebb számú tanácsosokkal lenne ellátva, a teljes tanácsgyűlés, a legfőbb törvényszéknél pedig tíz tanácsosból álló gyülekezet s a katonai legfőbb törvényszéknél valamennyi szavazó jelenléte szükséges az elnöknek vagy helyettesének elősülése alatt. A megfontolásnak következő pontokra kell kiterjednie: 1. mely személyek terheljék hivatalos kötelességeik megsértésével vagy elhanyagolásával; 2. mily kárpótlás adandó azért a károsult félnek a hibás által az azért törvényesen kereskedővel egyetemlegesen; mely személyek kötelesek azt visszatéríteni, s mily meghatározott mértékben vagy öszszegben köteles ahhoz minden egyes járulni; továbbá, a mennyire lehetséges, várjon s mily mértékben illeti több hibások között egyiket vagy másikat a többiek ellen viszkereset. A határozatban egyszersmind kimondandó, hogy mikor kell ezen kárpótlást teljesíteni, mely időponttól fogva térítendők meg a késedelmi kamatok, s ki köteles a vizsgálati költségeket viselni, s a határozat az indokokkal együtt mindazoknak, a kiknek javára s a kik ellen az hozatott, annyiban kézbesítendő, a mennyiben az őket érdekli. 15. §. Ha a kárpótlási kérvényből, vagy az az iránt indított vizsgálat folytában, az általános büntető törvények által tiltott cselekvény gyanúja derül ki, s ha a kártérítés megítélése a büntető eljárás befejezése nélkül nem eszközölhető, a bíróság elleni panasz tárgyalása a büntető hatóság határozatának jogerejűvé váltáig elhalasztandó. 16. §. Konok panasztételek miatt a hibás felek, vagy ha helyettük képviselők léptek föl, ez utóbbiak, arányos pénz- vagy fogságbüntetéssel fenyítendők. 17. §. A hozott határozat ellen, amennyiben az nem magától a legfőbb törvényszéktől vagy a katonai legfőbb törvényszéktől keletkezett, az oda folyamodásnak a polgári perrendtartás szabálya szerint számítandó tizennégy napi határidő alatt van helye. A folyamodvány az országos főtörvényszéknél (katonai féltörvényszéknél) nyújtandó be, mely a körülmények úgy kívánván, a panasz előadására határidő-hosszabbítást engedhet. 18. §. Azon jogerejű határozat végrehajtása, mely által a félnek kártérítés ítéltetett, első folyamodási bíróságnál, mégpedig az ingó vagyon tekintetében azon bíróságnál kérendő, mely alá az elítélt személyére nézve tartozik, vagy pedig e végett magában a határozatban külön bírói hatóság rendelendő ki. A károsult félnek fönntartva marad, még a kártérítési kötelezettség iránti végleges határozat hozatala előtt,a hibás hivatalnok vagy alkalmazott vagyonára a szükséges biztosítási intézkedéseket a perrendtartás határozatai szerint az illető első folyamodási bíróságnál kérni, anélkül, hogy a kieszközlött biztosítás igazolása végett külön kereset volna szükséges. 19. §. A 8. §-ban az államkincstár és a községek számára, azoknak kezessége esetében (7. §.) a hivatalnokok és alkalmazottak ellen, a kárpótlás visszatérítése tekintetében fönntartott jogok, a hozott határozat végrehajtása által foganatosíttatnak, mely a fizetésekre és nyugalmi járandóságokra, továbbá a hivatalnokok és alkalmazottak által letett szolgálati biztosítékokra vonatkozólag közigazgatási, a többi vagyonra vonatkozólag pedig bírósági úton teljesítendő. A kártérítés ideiglenes biztosítása végett azon törvényszék, melynél a bíróság elleni panasz tárgyaltatik, mihelyest elegendő gyamokok merülnek föl arra nézve, hogy a hivatalnokok vagy alkalmazottak oly kártérítési kötelezettséggel terhelték, melyért az államkincstár vagy a község tartozik kezeskedni, még mielőtt a kártérítési kötelezettség iránt végleges határozathozatnék, a fizetés és nyugdíjbóli lehúzásokat hivatalból elrendelheti, a többi vagyon tekintetében pedig a pénzügyi ügyvédséget mint az államkincstár képviselőjét vagy a községet fölszólíthatja, hogy az a szükséges biztosítási intézkedéseket, a körülményekhez képest a zálogolást, a zálogolt tárgyak zár alá vételét és becsűjét az illető első folyamodási bíróságnál, a perrendtartás szabályai szerint eszközölje ki. Azontörvényszék fölszólítása, mely előtt a bíróság elleni panasz fölötti tárgyalás tartatik, ezen ideiglenes intézkedés indokolására elegendőnek tekintendő, s a bíróság által megengedett biztosítási intézkedések igazolása végett se kereset benyújtása se pedig határidős kérelem nem szükséges. 20. §: A hibás hivatalnokok és alkalmazottaknak egymás közötti azon igénye, miszerint az általuk egyetemleges kötelezettség folytán adott kártérítés oszlassék fel, a hozott határozat birói végrehajtása által foganatosítandó. 21. §. A birói hatóságok, hivatalok és személyeknek még ezen törvény hatályossága előtti hibás cselekvényeiből vagy mulasztásaiból származtatott kárpótlási igények, az ezen törvény által meghatározott alakban érvényesitendők, tárgyalandók, s a hibás cselekvény vagy mulasztás elkövetése idejekor létezett törvények szerint döntendők el. Az 1853. febr. 10-n (kirod. törv. lap 26. sz.) s 1857. sept. 24-n kelt nyiltparancsok (bírod. törv. lap 179. sz.) határozatai azonban ez által nem érintettek. 22. §. Különös tekintetreméltó esetekben azon kérdés, várjon a félnek a birói személyek (2. §.) hibája által okozott kárt, mindamellett, hogy az államkincstár a 7. §. szerint kezességgel nem tartozik, az államkincstárból kelljen-e megtéríteni, a biróság elleni panasz fölött tartott eljárás eredménye, s a hibás birói személy vagyoni viszonyaira való tekintettel, igazság- és pénzügyi ministérium által közigazgatási úton tárgyalandó s eldöntendő, s ha a vélemények ellenkezők, az iránt határozványom kérendő ki. Bécs, 1859. mártius 12-kén. Ferencz József s. k. Gróf Bud-Schauenstein s. k. Gróf Nádasdy s. k. Báró Brack s. k. Gróf Grünne s. k. a. t. n. főhadsegéd. NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, apr. 19 . (Politikai szemle.) Ha jól vagyunk értesítve, az angol kabinet nem idegenkednék ugyan annak elismerésétől, hogy Francziaország — miként ő mondja — „nem fegyverkezett“ s így a lefegyverkezésben sem vehet részt, legfölebb csapatjait az olasz határ mellől visszavonhatja, hanem más részről azt követelte az angol kormány, hogy Napóleon császár Angliával együtt Szardiniát categorice fölszólítsa, miszerint Austriával egyidőben és mindenesetre a congressus előtt tegye le a fegyvert. A franczia kormány erre azt felelte volna, miszerint Victor Emánuel király a maga akaratának ura és hogy Napóleon császár nem érezné magát följogosítva, a szárd királyra a kívánt „nyomást“ gyakorolni. Anglia tehát nyilván engedményt tett, midőn Francziaország lefegyverkezésére nézve — miként mondani szokás — ujjain keresztülnézni kész volt, és annyival roszabb néven vette, hogy a franczia császár Anglia szándékait Szardinia irányában nem akarta gyámolítani. Ez idézte elő Walewsky gróf és Cowley lord közt azon heves jelenetet, melyről a lapok említést tesznek és mely a két nyugati hatalom közti viszonyt oly komolyan veszélyeztette, hogy a franczia császár szükségesnek vélte Persigny grófot egyenesen Londonba küldeni a viszály kiegyenlítésére. Azonban, miként már a minap mondtuk, Austria követelése az általános, lefegyverkezést illetőleg, az ultimátum jellemével bírt s az abban szabott határidő múlt vasárnap lejárt. Tehát sok idő nem maradt apró érzékenykedésekre ! Az angol miniszerek, kik még nem ejtették el teljesen azon reményt, hogy ezért érhetendnek, a legeslegvégső perczig halasztották el a parlamentnek adandó fölvilágosításokat, azaz péntekről hétfőre. Párisban csütörtökön meg voltak győződve arról, miszerint a háborúnak már e héten ki kell törnie, miután Austria ultimátumában azt mondta volna, hogy a tagadó választ hadüzenetnek fogná venni és Piemontba benyomulni ; tagadó válasznál egyéb pedig ama napon képzelhető sem vola. Hanem úgy látszik a legislegvégső perczben valami furfangos fő ismét új hátulsó ajtócskát födözött föl, melyen keresztül az eldöntés elöl néhány napra talán még el lehet osonni, mert pénteken Párisban ismét valamivel nyugodtabb volt a hangulat s azt hitték , hogy a congressus létrejötte mégis lehetséges. Miben áll ezen új arcanum, nem tudjuk , talán a „Patrie“ által említett indítványt kell alatta érteni, mely szerint Piemont a lefegyverkezésért mintegy megjutalmaztatnék az által, hogy aztán ő is föl fog léphetni a congressusban. Ha egyébre nem támaszkodnak az újdonsült remények, mint ezen indítványra, csak oly állandók lesznek, mint az áprilisi hó, s holnap vagy holnapután talán ezen utolsó békesugár is eltünendett. Austria ultimátuma mindenesetre arról biztosítja a világot, hogy az eldöntés bekövetkezésének idejét úgyszólván már csak órák szerint kell számítani. Ha az angol ministerek hétfőn este csakugyan megadták az ígért tudósításokat, olvasóink e czikkel egyidőben az erre vonatkozó távirati sor- Szerda, április 20. , cs. k. Apostoli Felsége I. évi ápril 7-től kelt legfelsőbb határozatával Zorzi Jakab tudott, a rovigói tartományi congregatio nyugdíjazott előadóját, többévi üdvös szolgálat-tételének elismeréséül, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó 10-től kelt legfelsőbb határozatával, Rezzonico János császári tanácsost, a lombardiai központi congregatiónál, a comói tartomány nem-nemes birtokosai részéről, követte legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápril 2-ról kelt legfelsőbb határozatával Zahn Józsefet, az austriai történelem-nyomozás számárai intézet növendékét s jelenleg az austriai történelem helyettes-tanárát a cs. k. pozsoni jogakadémiánál, ugyanott az austriai történelem rendkívüli tanárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott igényt is veendik s igy tüstént eligazodhatnak a legközelebb várható események iránt. Bécsben nagyon komor színben látják a helyzetet; a „Hamb. Börsenhalle“ diplomatiai levelezője e hó 14-től azt jelenti Bécsből, miszerint Francziaország válasza az általános lefegyverkezésre nézve még nem érkezett meg az austriai udvarhoz , hogy azonban Hübner báró sürgönyei már előre is gyaníttatják e válasz minőségét; továbbá , hogy" Bécsben az osztrák nagykövet Párisbeli eltávozását oly bizonyosnak tartották, hogy már azon (másodrendű) hatalmat is meghatározták, melynek képviselőjére a Francziaországban tartózkodó osztrák alattvalók érdekei bizatni fognak. Háborús jelenségnek tekintik azonkívül azon lakomát is, melyet a franczia császár a párisi őrség tisztjeinek adott, épen úgy, miként a krími hadjárat kezdete előtt is tette volt. Németország vagy — szabatosabban szólva — a német szövetség magatartására nézve még mindig szétágazók a tudósítások. Az kétségtelen, hogy néhány délnémet állam, p. Bajorország,Württemberg, a szövetség lépéseit be nem várva, Austriához csatlakozik,hanem Poroszország szándékait még mély homály fedi, mely talán Albrecht Főherczege cs. k. Fensége utazása által sem fog földeríttetni, miután — a fönnemlített hamburgi lap levelezője szerint — ezen utazásnak nem diplomatiai, hanem tisztán katonai czélja van, valószínűleg azon személyiségek iránti egyezkedés, kikre a szükség esetén mozgósítandó szövetségi hadtestek fölötti parancsnokság bizatni fog. Külföldi lapok szerint Vilmos Főherczeg , cs. k. Fensége szintén bizalmas küldetésben Sz. Pétervárra ment volna. Hiteles bécsi tudósítások szerint a nevezett Főherczeg tegnapelőtt még Bécsben valt s Sz.-Pétervárra aligha fog menni, miután az imént a Kopenhágából e végre hazahívott Károlyi gróf küldetett az orosz fővárosba. Napok óta vitatkozás foly a fölött, váljon ki inditványozta Szardinia egyedüli lefegyvereztetését, Austria-e vagy pedig Anglia? A kassai cs. k. országos trentfigyigazgatóság osztálya Pallai József I Bud gróf martius 31-ki jegyzékéből azt olvasták ki, hogy Anglia, a hadnagyot a Nassau herczeg 15-ik gyalogezredben III-ik osztályú azonban a „Times“ben Malmesbury lord e hirt alaptalannak hirdetadoszamviteli segedde az alárendelt adofelügyelosegnel végleges minőségben ki- , ” . . . r nevezteteti. Kinézve attól, hogy ezen máris ad acta vándorolt indítvány fölött kár annyit vitázni, a dolog úgy hisszük, igen egyszerű módon magyarázható. Bud gr. t.i. ezt mondja :„ilressort en core stb.“azaz kiderül, (az angol jegyzékből) stb., tehát nem arról szól, ami e jegyzékben határozottan ki van mondva, hanem arról, ami abból „kiderül“ ; e szerint Lodonban alkalmasint nem elég világosan fejezték ki magukat s Bécsben aztán többet olvastak ki az angol jegyzékből, mint a mennyit ez mondani akart vagy — talán csak most mondani akarna. — Ezzel úgy hiszszük ezen nagyfontosságu vitának vége lehetne! Az igazságügy miniszer a soproni országos törvényszéknél megürült államügyészi állomásra, országos törvényszéki tanácsos rangjával Kunczek Gyula tudor tanácstitkárt a soproni országos főtörvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminiszer Kozma Zsombor hivataltisztet az aradi megyei törvényszéknél, ugyanazon megyetörvényszéknél ideiglenes törvényszéki segéddé kinevezé. Adalék igazságügyi statistikánkhoz. n. K.k. A gyám- és gondnoki ügyeknél a tárgyalásnak menete legkevésbbé sem az elintézésnek módja s mértéke szerint ítélhető meg. Itt a függőben maradt esetek nem az eljáró hatóságok nagyobb kisebb erélyétől, vagy működésük többé kevesebbé serény voltától, hanem egészen más körülményektől függ. Ha t. i. az árvák közül többen ugyanazon időtájban érik el a nagykorúságot, több gyámságnak is egyszerre vége szakad, anélkül, hogy a kezelő orgánumok hatalmában állana, ez időpontot siettetni, vagy a gyámügyfélnek a dolog természetes folyamánál hamarább véget szakítani. Az ügyvezetés ez ágazatánál tehát a hátralékban maradt és elintézett esetek számaránya mit sem nyom, legfölebb több évi tapasztalatok nyomán az évenkint megszűnni és újlag keletkezni szokott gyám és gondnokságoknak átlagos számviszonya tudható meg, így például a pesti főtörvényszéki kerületben 1857-ben 8918, a reá következő évben pedig 12,318 új gyámeset fordult elő, midőn az előbbi évben 1192, az utóbbiban 1566 gyámság véget ért, úgy hogy a 49 e kerületben fönnálló árvabizottmánynál,(melyek közöl azonban 5 a múlt évben még nem volt activitálva) összesen taval 38,320 gyámság és 1300 gondnokság jött tárgyalás alá, mihez még a törvényhatóságoknál az év végén még folyamatban maradt 277 gyám és 65 gondnoki ügy járult. Sokkal fontosabb ennél ama vagyonöszlet, mely e tekintetben az illető bizottmányok által kezeltetik. Sajnáljuk, hogy a kimutatások, melyek a többi számtételekre nézve oly szabatosak, épen e rovatra nézve nem egészen összevágók, a végsommák nem ütvén tökéletesen össze a részletszámokkal; mi azonban legkevésbbé sem akadályozza, hogy a végsommákból fontos következményeket vonjunk. Az egész kerületben a gyám és gondnoki ügy után fönnlevő vagyonállapot, tekintve az 1857. és 1858-ks év dec. utódján mutatkozott pénztári állást, nem kevesebbre mint 8,551,086 ft 58 kr, illetőleg 9,433,149 ft 58 krra austriai értékben rúgott. Miután az 1858-ki évi dec. utoljával tárgyalás alatt maradt gyámságok öszszáma 36,754-re, a gondnokságoké 1143-ra ment, egy- egy gyám s gondnokságra átlag 248 a. é. forin esik, mely átlagos somma természetes Pest városában jóval magasabb, hol az átmérő árva és gondnoki vagyon 782 ftra emelődik. Pest városa egyáltalán a fönnebbi sommában legnagyobb jutalékkal van képviselve, mert 1857-ben 2,016,484, és 1858-ban 2,235,371 forinttal vett részt a fönn elősorolt vagyontömegben. Tekintve pedig a budapesti közigazgatási terület egyes vidékeit, az utolsó év- ben következőleg sorakoznak az egyes vármegyék; az árva vagyon kerékszámmal tesz : Pest-Pilis megyében 4,776,000 auszr. ért. forintot. Fehér „ 1,500,000 „ „ Pest-Solt „ 1,054,000 „ „ Esztergom „ 832,000 „ „» n