Budapesti Hírlap, 1859. június (130-154. szám)

1859-06-03 / 132. szám

A Hivatalos Értesítő nélkül fr. kr. Egész évre 14 — Fél­ évre 7 — Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden es. kir. postahivatalnál, egyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt , 30 kr. n nélkül . 10­0 SZERKESZTŐ HIVATAL: g y e t e m - a t ez a, 1. szám 2-dik emelet. Szombat, junius.3. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földi szint. BUDAPESTI HÍRLAP. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczáijával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczáijával számittatik. Még többszöri ismétlésnél arany lapos ármérsé­lés engedtetik. A be­­igtatási bélyeedij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. —132. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Félévre 8 fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 , fkr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. A Hivatalos Értesitő nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Rapon Und­ postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 — cs. k. Apostoli Felsége kegyelemből arra indíttatva érzé ma­gát, hogy f. évi máj. 22-től kelt sajátkezű kéziratával P­e­t­r­i­c­h­e­­vi­ch Horváth Albert kamarást s kerületi­ főnököt Székely-Ud­varhelyen, a Sz. István-rend kiskeresztjével; s Koller-Stadler Kér. János s G­r­i­m­m József tndort, az erdélyi helytartóság helytar­­tósági­ tanácsosait, továbbá Nagy Ferencz kerületi elöljárót Besz­­terczén, még­pedig ez utóbbit ugyanakkor hasonló minőségben, Szász­városba áthelyezés mellett, a harmad­osztályú vaskorona rendjével díj­elengedés mellett legkegyelmesebben földiszítse. Ugyanazon sajátkezű kézirattal továbbá ő cs. k. Apostoli Fel­sége csik-szent-mártoni Szabó Lajos helytartósági taná­csost, cs. k. udvari tanácsosi czímmel s ranggal díjelengedésseli föl­­ruházás mellett érdemlett nyugalomba helyezni. Thiemann Frigyes kerületi elöljárót Szászvárosban , ugyanazon minőségben Beszterczére kijelölni, végre kaglich-i Kószák János hely­­tartósági titkárt s Moldovan Demeter első kerületi biztost, a feloszlatott erdélyi földtehermentesítési országos bizottmánynál­ hasz­nos alkalmaztatásuk alkalmából császári tanácsos czimmel dijelenge­­dés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 28-tól kelt sajátkezű kéz­iratával Hock Károly lovag tudor osztályfőnököt a cs. k. pénz­­ügyministeriumnál, másodosztályú vaskorona rendjével, dijelenge­­dés mellett, legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 2- ról kelt legfelsőbb ha­tározatával Schiffner József csehországi hely­tartósági tanácsost sa­ját kérelmére a hosszas, buzgó s hasznos szolgálatával­ legmagasb megelégedés tanúsítása mellett, érdemlett nyugalomba legkegyelme­­sebben helyezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 30-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával Glantsehnig Tamás, Laibach környéke politikai já­ráshivatala elöljárójával annak állandó nyugalomba helyeztetése al­kalmából, a sokévi ba­n hasznos szolgálatáról a legmagasb megelége­dés kifejezését legkegyelmesebben tudatni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 28-tól kelt legfelsőbb hatá­rozatával G­ö­m­ö­r­y Andrást, a Kassán fönnállást adó­ kerületi­­bizottmány főnökét, Kotassevich János szolgabirót, a kas­sai közigazgatási területen, továbbá S­p­o­h­n János s gróf Cer­­r­i­n­i Alajos helytartósági titkárokat, Magyarországban helytartósági tanácsosokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A pénzügy­ministerium G­u­t­h Mátyás pénzügyi tanácsost s pénzügy­­kerületi igazgatót, saját kérelmére, Ungvárról Kassára áthelyezni, s az ez által megürült unghvári pénzü­gykerületi igazgatói állomásra pénzügytanácsosi czim­mel s ranggal L­e­e­b Pétert, a pozsoni pénzügyi országos igazgatósági osztály titkárát kinevezte. A pénzügyministérium pénzügykerületi­ igazgatókká, pénzügyi tanácsosi czimmel s ranggal a nagyváradi pénz­ügyi országos­ igazgatósági osztály közigaz­gatási terüle­ten, még padlé. Nagyvárad számára Faulhaber Károly pénz­ügyőrségi főfelügyelőt s Debreczen számára Andoransky Alajos pénzügyi­titkárt, mindkettőt a soproni pénzügyi országos igazgatósági osztálynál­ alkal­mazásban, kinevezte. A cs. k. számvevő ellenőrségi legfőbb hatóság a cs k. magyar államszám­vevőségnél Benkhard Vilmos s F­a­c­z­k­ó Manó számjegyzéket számtisz­tekké kinevezte. Főherczeg Főkormányzó Ur Ő császári Fen­sége tegnap reggel Budára megérkezvén, a tegnapi éji vonattal, je­lenlegi szolgálathelyére Bécsbe visszatért. Ő Fensége rövid ittléte alatt az úton fölállított 5-ik zászlóalja­kat, valamint a II. d. pesti önkénytes zászlóaljat megszemlélő, a pót­lovak besorozásánál jelen volt, az országos főparancsnokság egy ülésében elnökölt, végre a katonai és polgári hatóságok főnökeivel szolgálati ügyekben értekezett, esti 6 órakor pedig a Budára imént érkezett 18. vadászzászlóaljat szemlélte meg. Nagy-Bánya sz. kir. városának hűségi­ fölirata, Szathmármegyében. Cs. k. Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Valamint mindenkor a legédesebb öröm érzeteivel közeledtünk a legmagasb császári trónhoz, valahányszor cs. k. Apostoli Felséged szerencsés családi­ eseményt ünnepelt, s valamint legalázatosabb föl­irataink mindenkor legkegyelmesebb fogadtatásra találtak, úgy most is, midőn Felségednek népeihez intézett fölhívásából világosan látjuk, hogy minő veszély fenyeget bennünket, s hogy a nagy birodalom min­den jog s igazság ellenére megtámadtatott s ekkép a monarchia felvi­rágzása, s boldogítása végett tett kormányi intézkedések hatálya gá­­toltatik, a részvét- s polgári hűségnek sziveinkben élő érzete arra ösztönöz bennünket, hogy annak, Nagy-Bánya sz. kir. városa lakosai­nak nevében, a legmagasb trón előtt szavakat kölcsönözzünk; midőn legalázatosabban kimondják, hogy szivünk,valamint mindig, úgy most is a legbensőbb részvét s alattvalói hűség érzetével van eltelve s azon biztos remény által lelkesítve, miszerint cs. k. Apostoli Felséged fá­radozásai rövid időn, a jó­ s igaznak folytatása s teljes megalapítá­sára, győzelemmel lesznek koszorúzva. Hű kedélyünk örökre lekötelez minket cs. k. Apostoli Felséged trónjának, kinek atyai kegyelméért ezennel továbbra is esedezünk. Nagy-Bányán az 1859. május 9-kén tartatott községtanácsi Ülésből. Cs. k. Apostoli Felségednek legkegyelmesebb Urunknak legalázatosb hüt alattvalói. (Következnek az aláírások.) Czegléd mezővárosának hüségi fölirata, Fest- Solt-me­gyében: Cs. k. Apostoli Felség­ Felségednek népeihez intézett legmagasb manifestumából lát­ják, hogy minő veszélyek tornyosulnak s fenyegetik az austriai mo­narchia békéjét s nyugalmát. Czegléd mezővárosa lakosai teljes bizalommal, sőt bámulattal tekintettek ama fáradhatlan erőfeszítésekre, sőt ama magasztos ön­megtagadásra, mikkel Felséged a komolyan fenyegetett békét népei számára ismét biztosítni igyekezett, s ezért bátran s vigasztalódva néznek a jövő elé , bármit rejtsen is az méhében. Sziveik ösztöne által hajtatva, Czegléd lakosai nem mulaszt­­­hatják el, ezen alkalommal is Felséged lábaihoz tenni le azon bizto­sítást, miszerint ők folyvást Császárjok s Urukhozi tántoríthatván hű­ség s ragaszkodás által tüntetendik ki magokat s örömmel hozandják meg azon áldozatokat, miknek tőlük megkivánására csa­k. Apostoli Felséged az idő viszony­ok által indíttatva érzendi magát. Czegléd, május 9-n 1859. Cg. k. Apostoli Felségednek tiszteletteljes alattvalói, Czegléd mezőváros lakosai. (Következnek az aláírások.) Ezenkívül Fest-Solt megyéből még hasonló föliratok érkeztek : Abony, Ó-Kécske, Uj-Kécske, Békás, Ujszász, Ibüvös, Miske, Nádud­var, Sükösd, Csanád, Szeremle, Szent-István, Dusnok, Fájsz, Bátya, Fokta, Úszót, Szent-Benedek, Lak s Bérezel községekből, melyek mind­nyájan a legtisztább hazafiasság s az ő cs. k. Apostoli Felsége iránti legönföláldozóbb odaadás szellemét lehellik. A pesti izraelita cultusközség hüségi fölirata. Cs. k. Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Császárunk és Urunk! A hüt alattvalók milliói közt, kik a jelen komoly időben rendit­­hetlen hűséggel és áldozatkészséggel a legmagasb trón körül sereg­lenek, a legalázatosabban alulirt pesti izraelita cultusközség is hatal­masan indíttatva érzi magát a Császár és haza iránt, tántoríthatlan hűség és áldozatkész odaadás érzelmeit kifejezni. Legbensőbben áthatva érzi ez magát azon szellem és törekvés­től, a trón megszentelt jogainak fönntartására, az idegen elbizakodott­ság által fenyegetett nagy haza védelmére minden ereje megfeszítésé­­sével összeműködni, és egyesülve bocsátja imáját Istenhez, minden események intézőjéhez, hogy igazságos voltánál fogva Austria dics koszorúzott vitéz fegyvereinek üdvöt, győzelmet adjon. Isten tartsa meg császári kir. Apostoli Felségedet! Szent-Endre községe elhatározta, hogy az általa aláirt 40,000 ft b. é. nemzeti kölcsönösszegnek egy évi kamatja, úgymint 2000 ft b. é. ezüstben a hadiköltségek födözésére fölajánltassék; to­vábbá, hogy mindazon Sz.-Endrére való cs. k. katonák és önkényte­­sek, kik a jelen bábomból kereset­képtelen állapotban térnek vissza, a község költségén tartassanak. Gyöngyös város községe a legelőbb beálló odavaló 20 önkény­­tesnek 15 ft fölpénzpótlékot tűzött ki s az annak idején hazatérőknek községi szolgálatba fölvételüket ,a községi munkák és adópótlékoktóli­­ mentességet, valamint azoknak, kik a harczban keresetképtelenekké válnak, a Gyöngyös-Koháry-féle alapítványból­ részesíttetést bizto­sította. Továbbá a gyöngyösi izraelita cultusközség a fölpénzt 10 be­lépő önkénytes számára egyenkint 7 ft 50 kr a. é. szaporítani határozó. Komárom városa lojalitása és áldozatkészsége bebizonyítá­sául a hadiköltségek födözésére 16 darab nemzeti kölcsönkötelezvényt ajándékozott 1000 ft névértékben. Felső-Nyitra megyehatósága az olaszországi cs. k. had­sereg sebesültei számára 67 ft gyűjtelék összeget küldött be, és egy cs. k. nyugalmazott tiszt hadiczélokra hazafiailag nemz. kölcsön köt­vényben 100 ftot ajándékozott. Szatmármegye nagy­károlyi járás községei azon aján­latot tettek, miszerint minden területeiken született és a szabad­csa­patba beálló önkénytesnek saját pénztárukból 10 ftot adnak, és azon­­fölü­l a nevezettek zsoldját és ellátását az illető hadfogadó parancs­noksághoz leendő beszállításukig viselendik. Helytartósági titkár, ezelőtt diószegi cs. k. szolgabiró B­e­n­e Antal ur 20 darab ezüst érempénzt küldött a diószegi cs. k. szolgabirói hivatalhoz oly czélból, hogy azzal az iskolákban maguknak szorga­lom, magaviselet s elöhaladás által dicséretet szerzett protestáns is­kolabeli tanulók tüntessenek ki. Fáik A. Tóbiás egykori kereskedő 12 db festett inget s egy darab vásznat küldött be a debreczeni polgármesteri hivatalhoz ha­zafiul adományul. D­o­z­s­i 18 Péter cs. k. asztalnok ur Holdmező-Vásárhelyről a csongrádi cs. k. megyehatóságnál a csongrádm­egyei önkénytesek fölszerelésére 100 ftot austr. ért. kézbesített. Porbodi színházigazgató Kattarn Lipót úr, a magyar ön­kénytesek fölszerelésének előmozdítására egy szinielőadás egész tiszta jövedelmét, 56 ftot a. é. ajándékozta. A har­cztérről. A harcztérről következő hiteles közlés érkezett: Verona, jun. 1. Az ellenség a 7-ik hadtest előcsapatjait meg­­támadó, annak további előnyomulása a Zobel báró altábornagy alatti hadtest által meggátoltatott. Az ez alkalommali ütközetben so­kan megsebesültek.­­ A holnap Bécsbe indulandó futárral fog a Gyulai gróf táborszernagy az ő exója által megígért jelentés elkül­detni, ama vitézekről, kik a montebellói ütközetnél kitüntették ma­gukat. Egy további hiteles közlés a harcztérről így hangzik : Verona, jun. 2. U­r­b­a­n altábornagy tegnap Varese elé nyomult, a vár­ost lődözteté, arra hadiadót vetett s a törvényes hatóságokat visszahelyezé. A varesei polgári kórházban hátramaradt kb. k. katonák jó ápolás alatt találtattak. Pest, jun. 3.­­ (Politikai szemle.) Midőn e sorokat írjuk, a hivatalos bécsi lap még nem tette közzé azon részleteket, miket a Palestro (Mortara és Vercelli közti vasútállomás) mellett történt összeütkö­zésre nézve ígért vala. E hallgatás a legújabb franczia és szárd bulle­tinek által némi magyarázatát találja. E bulletinek szerint Victor Emanuel sergével a nevezett hely táján a Lesián átkelt, de ez csak kezdete vola egy nagyobb küzdelemnek, mely az egész Fő-vonalon húzódik végig és — a franczia tudósítások szerint — mind e perczig „változó szerencsével“ foly. Fremontban természetesen nem mulaszt­ják el ez alkalmat, már a Sesián való átkelést is győzelemnek hir­detni, hanem egyetlen pillantás a térképre megmutatja, miszerint e fegyverténynek magában véve semmi fontossága nincs, ha csak az egész harczvonalon való előnyomulás nem követi. Hogy ily mozgalom megkisértetik, arra az is mutat, hogy a franczia főhadiszállás előbbre tolatott és hogy az austriaiak Robbiót megszállották. Távirati sürgö­nyeink Robbióról szóltak, valamint általában e két helység nagyon sokszor összeszokott zavartatni, pedig Robbio Lomellinóban fekszik, Bobbio pedig a Trebbia mellett, amazzal a franczia középl­emezzel a jobb szárny áll szemközt. E perezben tehát alkalmasint itt az első nagyobb és általános összeütközésnek van helye, melyről talán már a legközelebbi órák részleteket fognak hozni. Garibaldi expeditiójáról sincsenek, még hivatalos híreink aus­tr­i­a­i részről, míg a francziák és szardiniaiak természetesen a gue­­rillára nézve kedvezően hangzanak. Hogy Garibaldi Schweizba visszaszoríttatott volna, az még nem valósult, hanem szintoly valótlan, hogy ezen diversió Niel tábornok által gyámolittatik, mert ennek had­teste még mindig Valenzában van s még az ellenség bulletinjei is csak néhány ezer piemontiról tudnak, kik Garibaldit követték volna. Ismé­teljük, miszerint ily alakban az egész vállalat nem egyéb mint vak­merő coup, melynek legfölebb múlékony sikert jósolhatni, mely azon­ban tüstént zátonyon ül, mihelyt austriai részről komolyan kezdenek vele foglalkozni. Ezalatt a piemonti király more consueto a fölkelt lombardiai helységeket úgyszólván ad saccum teszi és „királyi biztosok“ által kormányoztatja. Garibaldit ily királyi biztos minőségében Visconti- Venesta Emil gróf kíséri, körülbelül 36 éves fiatal férfi, kiről csak annyit tudnak, hogy molt februárban részt vett azon­ demonstrációban, mely Milanóban a Dandolo-temetés alkalmával színre hozatott és, hogy gyors futás által menekült a milánói rendőrség elől Turinba, ott a kormánytól „veszélyes“ hivatalt kívánt és — mondhatni — Gavoni gróf e kivonatot betű szerint teljesítette. Ezzel megírtuk volna mind­azt, a­mit a csatatéri eseményekről tudunk; még csak egy jellemző vonásra szeretnénk figyelmeztetni,mely azt mutatja, hogy a franczia császár mindent szokott eszközül használni czéljainak elérésére. Jól ismervén az olaszok vallásos érzü­letét és azon befolyást, melyet a clerus a félszigeten gyakorol, had­­sergében meglepő buzgalmat fejtett ki az isteni tiszteletben­ részvét iránt; a katonáknak szigorúan meg kell tartani a kath. vallás minden parancsait és valahányszor csak lehet, templomba járniok. Ezt csak úgy mellesleg megemlítjük, mert az olaszoknak is föltűnt és mert pá­risi tudósítások szerint ezen jelenség az olaszokra mély benyomást tett. III. Napóleon — azon ismeretes elvet megfordítván — alkalma­sint azt gondolja : az eszköz szentesíti a czélt! Németország felé a viszonyok még épen nem nyertek átlátszó­ságban. Berlinből azt jelentik, miszerint azon modalitások, mik alatt a német államok a kezdeményezés jogát Poroszországnak át akarják engedni, e peretben komoly alkudozás tárgyát képezik, miknek kime­neteléről még mit sem mondhatni. Hogy az ingerültség északi és déli Németh ma közt még végképen el nem tűnt, magyarázható, azonban remélni szabad, miszerint ez nem gátolandja ott, a­hol szükséges, a szövetség együttes föllépését. Tény az, hogy Poroszország — úgy mi­ként Francziaország is teszi — bizonyos pontokon a­honnan a tova­­szállítás könnyű, már most is hadseregeket gyűjt, ámbár közvetlenül a határ mentében nem állítja föl azokat. A­mi Porosz- és Angolország újólagos közvetítési kísérleteiről mondatik, az mese; két nagy katonai állam, mely teljes készültség­ben néz egymás szeme közé, a csata előestéjén nem dughatja kardját a hüvelybe; mind a kettő katonai becsületét tette koczkára s így előbb e játéknak el kell dőlnie, mielőtt újabb alkudozásokról lehetne szó. Mind a kettő már nagyon is messzire ment, mintsem határozó cselekvény nélkül hátrálhatna; mindkettő úgy tette, mint ama nagy hadvezér, ki marsallbotját belehajtotta azon sánczokba, miket ostro­molni kellett s azt kiáltá katonái felé: „Ott van­ hozzátok ki!“ — Ekként szétolvad azon mendemonda is, miszerint Walewski gróf, a

Next