Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)

1859-10-22 / 252. szám

1859. — 252. szám. Előfizetési árak austriai értékben. buda­pesten. együtt.­­ A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. E ír. kr. I . fr. kr. egyedre 4 50 | Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — hónapra 1 75 | Fél évre 5 25 | Egy hónapra 1 25 sezhordásért havonkint 15 krral több.­­enni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 . SZERKESZTŐ-HIVATAL: Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. KIADÓHIVATAL: B­a­rátok tere 7. s­z­á­m föld­szint. '«AwAuSJVT'» sas Szombat, October 22. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A,Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. rész évre 19 —— St évre £ 10 — ,* ■ ’* fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 fr. kr.­­ . fr. kr. Egész évre 14 — ■ Évnegyedre 4 — Fél évre 7 —­­ Egy hónapra 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden es. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petlisor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, két GSQK­­­nél 7 és háromszorinál 6 ujjcrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdij mindanny­iszor 36 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl A külföld számára a hir- ■ detményeket H. Hirbner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. A Hivatalos fr. kr Egész évre 15 — Fél évre 8 — HIVATALOS RÉSZ. 45. sz. hadseregi parancs. Az Általam elrendelt Mária-Terézia-rend káptalanja az alábbnevezett jelölteknek, a szavazatok öszhangúságával vagy több­ségével, ezen rendet odaítélte : a középkeresztet.: Benedek Lajos altábornagy s hadtest-parancsnoknak; a kiskeresztet: Prokosch Antal főhadnagynak, a 8. sz. Brantem-tüzér­ezrednél ; báró Edelsheim Lipót ezredes, s a 10. sz. porosz király­­huszár ezred parancsnokának ; D­o­r­m­u­s József ezredes, s a 31. sz. b. Calóz-gyalog-ezred parancsnokának ; Döpfner József alezredesnek a főszállásmesteri törzsnél. Kleinert Frigyes főhadnagynak, a 2-ik sz. Lajos Főherczeg tüzér­ezrednél; Sándor hesseni s rajnai herczeg altábornagynak; báró Dobrzewsky Antal vezérőrnagynak; ■Litzelhofen Edvárd s Catty Adolf alezredeseknek a főszállásmesteri törzsnél; Urs de Margina Dávid őrnagynak az 52. sz. Ferencz Ká­roly Föherczeg gyalogezrednél; Neubauer Gusztáv századosnak a 3. sz. vacant tüzér ezred­nél, s Fejérváry Geiza századosnak a főszállásmesteri törzsnél. A káptalan ezen indítványához helybenhagyásomat adom s a fölebbnevezetteket, mint középkeresztest s kiskereszteseket a rendbe fölveszem. Bécs, oct. 17. 1859. Ferencz József s. k. , cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 18 ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy S­i­g­u­­­a­r Károly alhadnagynak all. sz. II. bánsági határgyalogezrednél, ezen ezred 1.­ tábori zászlóalja zászlajának a magentai csatában megmen­tésében­ érdemteljes részvétele tekintetéből, legmagasb megelégedé­sének kifejezése tudtul adassék, s ugyanazon alkalomból az ezred le­génységéből P­ej­akov­ics Péter zászlótartót, ott kitüntetett derék magatartásának elismeréséül az arany vitézségi éremmel, — a két vezetőt Kladar Lukácsot és Mrazovics Gigát, továbbá So­­r­ab­ics Péter és Sollikos Ádám közvitézeket másodosztályú ezüst vitézségi éremmel legkegyelmesebben földiszk­ni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. év oct. 18-án kelt legfelsőbb hatá­rozata által Grochowski Ferencz tisztiszolgát a 40. sz. b. Rosz­­bach gyalogezrednél, a közbátorsági szolgálatban tanúsított vitéz és elszánt magaviselete elismeréséül a másod oszt. ezüst vitézségi érem­mel legkegyelmesebben földiszk­ni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 19-kén kelt legfelsőbb hatá­rozata által Pe­eh­­old József altizedest a 9-dik csendőrezredben, egy­ gyermeknek egy égő ház lángjaiból saját élete veszélyeztetésé­vel bátran eszközlött megmentésének elismeréséül az ezüst érdemke­reszttel legkegyelmesebben földiszk­nt méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége arra indíttatva érzé magát, hogy f. é. oct. 19-dikéröl kelt sajátkezű iratával nemes Pi­e­n­e­r Ignácz tudort, ministeri tanácsost s országos pénzügyi igazgatót Lembergben, biro­dalmi tanácsába meghivja s birodalmi tanácsossá legkegyelmesebben kinevezze. Változások a cs. k. hadseregben. Felruháztattak: Donraecti Limpens Ferencz nyu­­galm. alezredes ezredesi ranggal ad honores, és Simonsburgi Simon Ferencz első oszt. nyug. százados őrnagyi ranggal ad honores. Kineveztetett: Gróf Fries Manó, a 18. sz. Kocstanyin orosz nagyherczeg gyalog­ezredben, egyszersmind a hadseregi lét­számba áttétetése mellett, katonai fürdöfelügyelővé Gräfenbergben és Freywaldauban. Nyugdíjaztatott: Nordenaui Beck Frigyes őrnagy, katonai fürdöfelügyelő Gräfenbergben és Fraywaldauban, saját kivo­­natára. A vegyes szolgabirói hivatalok személyzeti ügyeire nézve Nagyváradon fönnálló országos bizottmány J­án­o­s­s­y Lajos fogalmazó dijnokot azolgabiró­­hivatali tollnokká kinevezte. A nagyváradi cs. k. oraz. pénzügyigazgatósági osztály Chiléi­szky Rudolf számlasegédet, és Szekeres Mátyás jövedék-főhivatali segédet III. osztályú ideiglenes hivataltisztekké kinevezte. Hétfőn f. évi oct. 17-én adatott ki a küldetett szót a cs. k. budai egyetemi nyomdában a Magyarország számárai országos kormánylap első osztályának XXXIIIk darabja, mind a német egyedüli, mind az összes kettős kiadásokban. Ezen darab tartalma: 160. sz. a. 1859. September 1 jén kelt császári nyiltparancs,mind a két hit­vallású evangélica egyház belszerkezete, iskolai és oktatási ügyei, nemkülönben államjogi helyzete iránt, Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaság­ban s temesi bánságban és a katonai határőrségben. NEMHIVATALOS RÉSZ. Mint a „Wiener Zig“ jelenti, f. hó 20-kán, délelőtt folytában a cs. k. Apostoli Felsége magán-audentiákat adni s erre egy minis­teri értekezleten elnökölni méltóztatott, melyben Vilmos s Rai­ner Föherczeg Urak 0 császári Fenségeik is részt vettek. F. hó 20-án reggeli 8 órakor Ferdinand Miksa Föher­czeg Ur b neje Sarolta Főherczegné 0 császári Fenségeik a Prá­gába tett kirándulásból Schönbrunba visszaérkeztek. Graf Antal vendéglős úr az Albrecht Főherczeg Ur­a császári Fensége által, szűkölködő iparosok számára alapított segély­­zési pénzalapra 100 a. ért. ftnyi összeget adományozott. Pest, cet. 21.­­ (Politikai szemle). Az orosz császár és a porosz régens közti találkozás azon események egyike, mik politikai conjectúrákra a legbővebb alkalmat szolgáltatják, míg valósággal talán csak némi részével bírnak azon fontosságnak, melyet a fáma nekik tulajdonítani akar. Annyi azonban bizonyos, hogy e találkozás a két fejedelem közti szívélyes viszonynak jele és hogy e személyes viszonynak nem lehet befolyással nem lennie a politikára is. Ha tehát congressus létre jönn, Orosz é­s Poroszország alkalmasint karöltve fog ott járni, mégpe­dig — ha nem csalódunk — azon középúton, mely a feltétlen, restauratio és a feltétlen annexió közt fekszik. Az általános európai helyzetre nézve az orosz-porosz barátság mindenesetre megnyugtató jelenségnek tekinthető, mert e két hatalom mindig elegendő súlylyal fog bírni, hogy az európai ügyek menetére érezhető befolyást gyakoroljon. Porosz lapok azt jelentik, miszerint austriai Császár ő Felsége Mys­­loviczban szintén találkozni fogna a czárral, sőt hogy ő Felsége már oda is érkezett volna. A hivatalos bécsi újságban mindazáltal hiába keressük e hírnek megerősítését és bécsi magántudósítások is csak annyit tudnak, miszerint mind a hesseni herczeg szent­pétervári, mind Albrecht főlig varsói utazása a két koronás fő találkozásával hozatik összeköttetésbe, a­nélkül, hogy e tárgy körül már valami határozta­tott volna. Azon nézetben mi egyébiránt sehogy sem osztozunk,hogy mind­ezen találkozások Francziaországot akár legtávolabbról is nyugtala­níthatnák. Orosz-­­ Francziaország közt az első szerelem már egy kicsinyt kihűlt, de azért még mindig igen jó viszony forog fenn köztük. Meg­­lehet, hogy egyik a másiktól többet várt, mint a­mennyi utólag telje­sült, hanem azért a két császár még most is nagyon jól tudja, misze­rint egyik a másiknak még hasznát fogja vehetni, főleg ha a most még háttérben álló keleti kérdés közelebb vonni. Csak Anglia állására nézve nem igen vagyunk tisztában; egy­felől azt kellene hinni, miszerint ugyanazon mértékben, a­melyben a Páris és Pétervár közti rajongó szerelem gyengülni kezdett, a nyugati alliance ismét megerősödött, hanem másfelől az olasz ügyre nézve a két nyugati hatalom politikája még mindig — legalább a látszat után ítélve — nagyon eltér egymástól. Azonban ez irányban is tisztulni fognak a vélemények, ha majd komolyan hozzá kellene látni a congressus egybeléptetéséhez ; ennek pedig nem­sokára meg kell történnie. Zürichben megegyező hírek szerint a béke első fertálya—azaz a Francziaország és Austria közti okmány — aláíratott; következik most még három ilyen operátum, egyebek közt olyan is, mely az adóssági kérdést is kiegyenlíti. Akár III. Napóleon, akár Lipót király vala a közbenjáró, elég azon, hogy a pénzkérdés is tisztában van, tehát nincs ok, mely a conferentia bezáratását elhalaszthatná! Hanem ezzel a dolog természetesen nincs rendezve. Középolasz­­bonból még részrehajlatlan forrásból is nagyon aggasztó hírek érkez­nek ; egyebek közt Pármában nagy ingerültség nyilvánul azon szigor miatt, melylyel Fario­ dictator Anviti gyilkosait üldözi és ha ezek­nek valamelyike halálra ítéltetnék, a lázadás vagy inkább ellenláza­dás magas lángokban fogna fölcsapni. Hasonlókép állnak a dolgok Középolaszország egyéb részeiben és az onnan érkezett küldöttségek alkalmasint bírtak annyi kötelességérzettel, hogy hazájuk ezen két­ségbeesett helyzetét minden szépítgetés nélkül ismertették meg a franczia császárral. Nem vitatjuk azon módot, melyen Olaszország bajain segíteni kell, de hogy e segély sürgető, és hogy annak kima­radása a legvészesebb következményeket vonhatná maga után, azt ma már az elfogultság sem tagadhatja. Napi újdonságok. * Protestáns ügy. Az „Evangel. Wochenblatt“ utóbbi számában olvasható : Az újonnan alakítandó magyarországi ágost. evang. superin­­tendentiák ideiglenes vezetőiül kijelöltetnek: Komáromy József, eddigi bányakör, superintendentialis helyettes, a pesti superintendentiára. Cha­mn­i­k­a János, eddig dunáninneni superintendensi helyettes, a pozsoni su­­perintendentiára; Wohlmuth Lipót, eddig dunántúli superint. helyet­tes, a soproni superintendentiára; Torkos Károly békési esperes, a szar­vasi superintendentiára, és Karner Vilmos temesbánsági esperes, az uj­­verbászi superintendentiára. Megbízatásuk így hangzik : „egyedül az ala­kítás, legközelebb pedig egy superintendentiális felügyelőnek a legfelsőbb patens 51. §-a és a f. é. sept. 2-ki ministeri rendelet 69. §-a szerint esz­­közlendő megválasztása czéljából.“ * Fölszentelés. Sopronban Wohlmuth Lipót superint. helyettes ur által f. hó 18 kán haj­taték végre a soproni árvaház ünnepélyes fölszentelése. * Képezde. Az itt fönnálló izr. minta-főiskolából egy tanitóképezde állíttatik, melynek tanárai a magyar izraelita iskolai alapból nyerik fize­tésüket, és mely számára a helyiség és szerelvényekről Barton cs. k. isko­­latanácsos ur indítására az izr. község elöljárósága a községi pénztárból gondoskodik. A képezde ünnepélyes megnyitása f. hó 24-kén d. e. 10 órakor a minta-főiskola-épületben menend végbe. * Egy művész nemes föláldozása. S­z­i­­­a­s­s­y Géza hazánkfia, ki 1848 előtt operatudósitásokat s művészetről több csikkeket irt az „Élet-­képek“be, később mint festész külföldre utazott, közelebb Florenczben meghalt. Az élte delén álló szép férfiú emberbaráti önfeláldozásának kö­szönheti leginkább halálát, különben is finom alkotással bírt, s történt, hogy egy hosszabb betegség után az Arnóba fürdeni ment, hol egy ful­dokló gyermek bár sikeretlen mentésében saját életét is koc­kára tette, a mennyiben egy itt kapott erős meghűlés később munkás életének világát is kioltotta. Markó illő temetést rendezett a honától távol élő honfitárs szá­mára. Hátrahagyott festményeiből — mint a „K. Újság“ értesít — jelen­leg egy kiállítást szándékoznak rendezni. * Az „Orvosi Hetilap“ írja, hogy az újabban tett változtatások által orvosi tanintézetünk szép lendületet nyert, habár azok által nem emel­kedett is annyira, miszerint számára az önálló tudományos élet minden­kép biztosítva lenne, avvagy országunk szükségesnek megfelelhetne. E változtatások a tanerők és taneszközök szaporodásából állnak. Ugyanis a sebészi kóroda az eddigi 14 ágy helyett 28, a szülészi 26 helyett 31 s egy külön nőkólgyógyászati osztálynak is ágyat nyert; a belgyógyászat 7, a szemészet 8 betegágygyal gyarapodott, s az előadási termek szapo­rodásával a tanórák kényelmes­ elrendezése is lehetségessé vált; — az állattani musteum darabjai rendbeszedvék ; az élettani intézet uj készülé­kekkel gyarapodott nemcsak, de tudományos kísérletek tételére 600 ftnyi évi adományt is nyert. — Az egyetem tanerőkben is gyarapodott. A Csausz tanár ur gyengélkedése folytán megürült boncztudományi tan­széket Lenhossék ur foglalá el, ki, mint e hazának fia s az egyetem tanítványa, magyar nyelven is képes tantárgyát előadni, s igy azt a tanu­lókkal annál inkább megkedveltetni. Poor Imre ur telepedett meg az egyetemnél, a rendeletek által kiszabott módon, mint a közbántalmak és syphilidologia magántanára, első törvén meg az utat szorgalma s erélye által, ő is hazánk fia s az egyetem növendéke, ki magyar előadása által szintén képes leend hallgatóit megnyerni a tudománynak. — Végre az egyetem falain kivül a tanításra jogosított s kötelezett pesti szegény gyer­mekkórháznál is szaporodtak az erők. Ugyanis Hirschler úr közbiza-­­ lommal hivatott meg az intézet szemészeti osztálya vezérletére. * Érdem­jutalmazás. Brassóban f. hó 16-n ment végbe Rotter Jó-­­­zsef CB. b. 8-ik csendőrezredbeli altizedesnek, ki f. é. mart. 22-n .­Tohán két gyermeket mentett ki a lángok közöl, e nemes tettéért a cs. k. Apostoli Felsége által legkegyelmesebben adományozott ezüst érdemke­­resztteli földiszitése. Ez rövid idő alatt már a negyedik kitüntetés, mely­­­­ben a brassói kerületben állomásozó 2-ik csendőrszárny legénysége része­sül, mi szép bizonyítványa annak — írja az ottani lap — hogy elöljáróik szeretetteljes vezetése alatt mennyire igyekszik minden egyes csendőr­i hivatásának szép czélját tettleges föláldozással is teljesíteni. * Füzetes vállalatok. A Fényes Elek magyar akadémiai tag­­ által szerkesztett „Magyarország statistikai,birtokviszonyi és topographiai szempontból“ czimű munkának II. füzete épen most jelent meg Szolnok­­ várm­egye részletes és kimerítő leírásával. Ráth Mór bizománya. Ára 60 kr nj pénzben. * Naptárak. Megjelent „G­i­r­ó k­ú­t­i képes naptára“ 1860 ik évre, szerkesztő Girókúti P.(viczkéri) Ferencz. Kolozsvárit, nyomtatta és kiadja Stein János az ev. ref. főtanoda betűivel. Kitűnő tulajdona e nap­­­ tárnak az, hogy az almanach-modortól eltávozva, mindent egyesíteni igyekszik, mit az olvasó egy jó tartalmas naptárban keres. E részben leg-­­­inkább a régi „Honi vezér“ nyomain s igy a legjobb nyomokon indult. Olvasmányi részében legelőbb is két tiz aranynyal jutalmazott pályamű-­­ vel találkozunk; egyik: Mit ér egy helység kiképzője ? — Székely Ádám-­­ tól; a másik: Derűre ború, borúra derű — erdélyi életkép Dr. O­r­o­s­z­h­e­g­y­i Józsától. Továbbá van benne irodalmat ismertető rovat, főközlegei­k statistikájával; műipar, kereskedés és új találmányokra vonatkozó czik­­kek, gazdászati és kertészeti czikkek, az idevonatkozó társulatok s egyle­­­­tek ismertetésével; állattenyésztés; tudnivalók a konyha köréből. „Erdély­­ben hom­os jó ételek elkészítési módja; háziorvos ; statistikai adatok az­­ államgazdászat köréből; vadászat és lovászat; mulattató naptár; egy s­­zimtár a pesti tisztes­ek, iparosok, kereskedők stb neveivel stb. Vásárok­­ jegyzéke. A szövegbe nyomott képek nem remekei a fametszés művésze-­­­tének, ehhez való azonban a naptár ára is, mely összesen mind e tarta­lommal 1 forint osztrák értékben. * Tébolyda. Az országos tébolyda építéséhez Nagyszebenben, mint a „Kr. Zigban“ f. hó 15-ről olvassuk, már hozzáfogtak. A nevezett lap azonban tart tőle , hogy az esetre, ha az építést úgy folytatják, mint kezd­ték, az semmiesetre sem fog a szerződésben igényelt szilárdságnak meg­felelni. * A községi életből. Makó községe s e hely lakossága 7452 hold­­ parlag földet és 23,320 hold legelőt bir. E tetemes tér eddig közösen használtaték, a­nélkül, hogy valaki gondolt volna vele, mi a városé, és­­ mi a lakosság magántulajdona. Mint hallatszik most erre nézve is rendet­­ csinálnak. Makó községe épen hozzáfogott már e földeknek egy mérnök­­ általi fölméretéséhez, osztályokba különítéséhez s a különböző birtokjo­­gokhoz képest részletekre osztásához. * Schiller-ünnep. A Schiller-ü­nnep Brüsselben is nagyszerű mérv­­­­ben fog megtartatni, miután a vlamingók is részt akarnak venni a nagy ger­­an költő ez ünnepében. A szertartások rendezésére bizottmány alakult, melyben az itt mulató legtekintélyesebb költőkön kívül néhány­­ jó hangzatú flandriai név is találkozik. A frankfurti tanács Schiller szü­­­­letésének százados ünnepére egy történeti tallér vezetését határozta el. Schiller szülőházának megvásárlására a gymnasiumi tanulók 1200 pftot­­ adakoztak. * Lótenyészdijak. F. hó 16-kán Temesvárit megtörtént az állam­­­ pénztárból engedvényezett jutalmak kiosztása, melyek anyakanczák és csikók s egy éves tenyészkanczákra tűzettek ki. Daczára a nem csekély dijaknak a verseny mégis igen csekély volt, úgy hogy mindössze 14 lovat­­ hoztak be, melyek közöl csak 9 darab jutalmaztatott. A dijak 24 és 6­0 aranyból állottak. A tenyészkanczákra kitett első dijat nem lehetett kiadni, miután a bemutatott lovak részint hibásak voltak, részint már kaszáltattak, mi a jury által mint kizáró ok határoztatók el. * Hajótörés. Adelaide kikötőből a „Franki. Postzig“ azon Jób­pos-­­­­át hozza, hogy az „Admella“ nevű hajó ang.­o-n estve a Northumberland- i fokhoz 15 angol mértföldnyire törést szenvedett, 87 egyén vesztette éle­­t­­ét. A többit is csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett megmenteni. * Második tavasz. Berlinben egy fehér rózsatő (centifolie) jelenleg az állatkertben második virágjában van. A virágok mellett egypár új­­ bimbó is látszik még. * Világkiállítás. Besançon 1860-ra egy világműkiállítást hirdet.

Next