Budapesti Hírlap, 1859. november (260-284. szám)
1859-11-26 / 281. szám
Előfizetési árak austriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , fr. kr. rész évre 16 — Évnegyedre 4 50 il évre 8 — Egy nőnapra 1 76 (A házhozhordásárt havonkint 16 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. s nélkül . 10 . SZERKESZTŐ-HIVATAL: Barátoktere 7-ik szám emelet. KIADÓ-HIVATAL: Barátoktere 7. szám*"* szint Szombat, november 26. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélkül. Egész évre Fél évre fr. kr. Évnegyedre 4 — Egy nőnapra 160 kir. postahivatalnál Igtatványok. Egy hatodhasábos petttsor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczátjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczátjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindannyiszor Soujkij Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vétetnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. 1859. — 281. szám. ?8BBK5BiSn RÉSZ. Ö cs. b. Apostoli Felségei, évi nov. 5-ről bett legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Lebzestern Henrik cs. k. helytartósági alelnök s lovag Kriegs an Adolf cs. k. udvari tanácsos a pápai sz. Gergely-rend középkeresztjét, gróf Bembo Péter Lajos cs. k. helytartósági tanácsos, Waniczek Károly postaigazgató s Poppovics János kereskedő ugyanazon rend kiskeresztjét, nemes Hönigsberg Benedek orvostudor s fürdőorvos Gasteinban, a negyedosztályú vörös sas rendjét, koromlai Schey Frigyes nagykereskedő a negyedosztályú hannoverai kir. Guelph-rendet, Rosenberg Frigyes kereskedő a szász-weimari nagyherczegi fehér sólyom-rend első osztályú lovag-keresztjét, Kuranda Ignácz szerkesztő a török Medzsicérendet elfogadhassák s viselhessék, s hogy ifj. Lebeda Antal Vincze fegyvergyárnok Prágában, braunschweigi herczegi udvari hadszermester czimét viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 18-tól kelt legfelsőbb határozatával Löhr Adolf s Haas Frigyes országtanácsosokat, Possinger Lajos s Raab József helytartósági titkárokat, valamint lovag Kosinsky Pál első osztályú kerületi biztost, a belügyministeriumnál ministen titkárokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 18-tól kelt legfelsőbb határozatával báró Kibek Guidót a belügyministeriumnál alkalmazásban állott helytartósági titkárt, a kraini országos kormánynál országtanácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 13-tól kelt legfelsőbb határozatával, a chioggiai székes káptalannál kanonokokká, a Sz. Mihály arkangyal nevéről nevezett kanonokságra C amusfo Ferdinánd tanulmányi főnököt s hitelemzőt az ottani lyceumi gymnasiumban, s a Sz. Pál apostol nevéről nevezett kanonokságra Fozzo Józsefet, az ottani elemi iskola hitelemzőjét, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 22-től kelt legfelsőbb határozatával mühlwerthi Müller Sándor sorhajó-kapitányt a legutóbbi háborúkorszak alatt velenczei kikötői admirál minőségében a hajóhad fölszerelése körül tanúsított buzgó és sikerdús működéseiért a harmadosztályú vaskoronarenddel, továbbá baumbergi báró Bourguignon Aital s lovag Fautz Lajos ellenadmirálokat, a legutóbbi időben általuk, mint a tengerészeti főparancsnok helyettesei s mint hajóraj parancsnokok által Dalmátiában tanúsított gondos s fáradatlan működésért, valamint eberhorsti Eberan Sándor sorhajóhadnagyot, a „Lucia“ gőzös parancsnoka minőségébeni buzgó s kitűnő szolgálataiért a katonai érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. Elbe-, Visztula- és Pó-hajózásra vonatkozó illamszerződvények megkötése végetti intézkedések és előleges tárgyalások, és az ilyen államszerződvények végrehajtására és foganatosítására a felügyelés ; a kereskedelmi kamarák ügyei, jelesen a kereskedelmi kamarák elnökeinek megerősítése és az ezen kamarákra vonatkozó törvények kezelése ; az ipar, kereskedelem és hajózás előmozdítására célzó egyletek szabványainak (alapszabályainak) megbírálása és megerősítése; a forgalmi, hitel-, kölcsön- és leszámító-intézetek, börzék s az alkuszságra vonatkozó ügyek fölállítása és szabályozása tekintetébeni hatáskör, az azok fölötti fegyelmi hatalom gyakorlásával együtt; a kereskedelmi, váltó- és tengerjogi törvényhozás átvizsgálásánál, a real- és hajózási iskolák, továbbá műegyetemek fölállításánál és szabályozásánál, nemkülönben a más ministériumok hatásköréhez tartozó s a kereskedelemre és hajózásra lényeges befolyással bíró minden intézmények és szabályoknal a közremunkálás , a tengeri hajózási és veszteglési ügy, ennélfogva a tengeri hajózást, tengeri halászatot, kikötői szolgálatot és kikötő-építést, a tengeri és kikötői rendőrséget, a révkalauzi intézeteket, iránytornyokat s az e tekintetbeni illetékeket is ideértve; a központi tengeri hatóság személyzetével és teendőivel együtt; továbbá az austriai Lloyd; a kereskedelmi és ügyelői jelentések s általában minden a kereskedelmi politikára, állam- és népgazdászatra nézve fontos értekezletek gyűjtése és közzététele; a cs. k. kincstári porczellángyár vezérlete, s az ezen gyárt tárgyazó közigazgatási ügyek eldöntése. B. Építészeti ügyekben. a) Új építmények, kijavítások, helyreállítások, újraalakítások, kiegészítések stb. engedélyezése, amennyiben azok vaspályákra vonatkoznak, a belügyiminiszériumot a politikai közigazgatás szempontjából, az építési vonalak, építészeti rendőrség, kisajátítás stb. tekintetében illető befolyás fönnmaradása mellett; b) nagyobb országrészek egybekapcsolására rendelt új útvonalak és hajózási csatornák építésénél, nevezetesebb útvonalak megváltoztatásainál és hajózható folyamok szabályozásánáli befolyás, nem csak pénzügyi, hanem ezentúl kereskedelmi tekintetben is. C. A közlekedési intézetek ügyeiben. Az állami és magán-vaspályákra, a vaspályaüzleti rendtartásra, a távirati ügyekre, postaügyekre, és egyéb szállítóeszközökre vonatkozó minden ügyletek. IV. A vallás- és oktatásügyi ministeriumhoz. Az építészeti emlékek kinyomozására és fönntartására rendelt központi bizottmány ügyei. V. A legfőbb számellenőri hatósághoz. A közigazgatási statistika ügyei. Az ügyek ezen elosztása mely által egyébiránt az egyes ügyeknél érdekelt központi hatóságok hatásköre nem érintetik, 1859. november 1-jén lép hatályba. Gróf Rechberg s. k. Gróf Thun s. k. Báró Bruck s. k. Gróf Goluchowski s. k. Gróf Wilczek s. k. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , fr. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 6 60 Fél évre] 10 — Egy hónapra 2 10 Vidéken bérmentes levelekben minden es. cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával. Ha an Kristóf Frigyes első-osztályu főhadbiztost, érdemlett nyugalombalépése alkalmával, 43 évi hasznos szolgálatainak elismeréséül, a Ferencz József-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 19-től kelt legfelsőbb határozatával, Dapetz Ferencz első osztályú kormányosnak, a haditengerészetnél legkegyelmesebben engedélyt méltóztatott adni arra, hogy a neki adatott franczia ezüst mentési érmet elfogadhassa s viselhesse. A kül-, bel-, pénzügyi s vallás- és oktatásügyi ministériumoknak, továbbá a legfőbb számellenőri hatóságnak 1859. oct. 20 -án kelt rendelete, * melylyel a feloszlatandó kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministerium teendőinek az 1859. sept. 12-én kelt legfelsőbb határozvány által rendelt elosztása tetetik közhirré. ő cs. b. Apostoli Felsége 1859. sept. 12-én kelt legfelsőbb határozványával rendelni méltóztatott, miszerint az 1859. aug. 21-kén kelt legfelsőbb kézirathoz képest föloszlatandó kereskedelmi, ipar és középitészeti ministerium teendői a kül-, bel-, pénzügyi s vallás- és oktatásügyi ministeriumok továbbá a legfőbb számellenőri hatóság között következőleg oszlassanak el: Azon ügyek közöl, melyek eddigelé az említett központi hatóság hatáskörét képezték: LA császári ház s a külügyek ministeriumához. Úgy a külföldön létező austriai, mint az Austriában létező külföldi DBBZGB Ügyelőség teendői. II. A belügyi ministeriumhoz. A. IparÜgyekben. *) Bir. tvlap 1869. oct. 22-i LV. db 186. s>. A budai cs. k. országos pénzügy igazgatósági osztály Koutzky János I. osztályú adóhivatali ellenőrt II. osztályú adóhivatali pénztárnokká, Simonidea István II. osztályú adóhivatali ellenőrt I. oszt. adóhivatali ellenőrré, Éder Lajos és Mark Károly 111. oszt. adóhivatali ellenőröket II. oszt. adóhivatali ellenőrökké, végre Stilig Erdmann, Göttinger József, és Lemletner Adalbert adóhivatali tiszteket III. osztályú adóhivatali ellenőrökké kinevezte. Felsége f. hó NEMHIVATALOS RÉSZ. Mint a „Wiener Zig“ jelenti, a cs. k. Apostoli 24-n a cs. udvari váriakban számos magánaudientiákat adott. Azok bevégeztével Ő Felsége Albrecht Főherczeg Ura császári Fenségét fogadta el, mire 1 órakor legmagasb elnöklet alatt ministeri értekezlet tartatott. Pest, nov. 26. (Politikai szemle). E pillanatban egész halmazát látjuk a hivatalos és félhivatalos nyilatkozatoknak, mik az olasz ügy legújabb stádiumának földerítésére alkalmasak. Megemlítjük nevezezetesen: a szárd kormány körjegyzékét a régensség ügyében, a toskánai ideiglenes kormány újabb emlékiratát, végre a „Constitutionnel“ czikkét Buoncompagni régenssé választatását illetőleg. A szardíniai jegyzéktől el nem tagadhatni azon érdemet, miszerint szilárd bár, de nyugalmas hangon van írva és úgy ahogy igazolni törekszik a túrini kabinet legújabb határozatát. Az álláspont természetesen nem változott. Szardinia most miként azelőtt az annexiót kívánja és annak valósítását gyámolítani kész , nem akarja a dolgot elhamarkodtatni és semmi eldöntést nem hozni, mielőtt az európai congressus nem határozott. Miután tehát a Carignani herczeg régensségét sokfelől az annexióval azonosnak és tekintetbeni eldöntésnek mondták , Victor Eminuel ezen combi-A gyár- és kereskedelmi jogosítványok és iparok adományozása s azok terjedelme fölött az utólsó folyamodási határozat; továbbá a keres- ______ kelmi kebelzetek, ezédek s egyéb iparüzleti testületek minden közigaz , D&tipt elejt; hogy azonban Középolaszbonban mindazáltal a gatási ügyeinek vezetése és eldöntése, a házaló kereskedés minden ügyei; ; az ipariskolák fölállításánál és szabályozásánál, nem különben az iparra lényeges befolyással bíró minden intézmények és szabályoknáli közremunkálás; szükséges központi kormányzatban ne legyen hiány, továbbá mindennemű rendetlenségnek eleje vétessék, Buoncompagni lovag küldetik oda; küldetése természetesen csak ideiglenes, és a congressus A szabadalmakra és országos vásári jogokra, a nem kincstári utaj határozatának hozatalával végződik. Ezek azon „megnyugtató falvikon, hidakon és réveken létező magánvámokra, mértékekre és sulyokra; . iágOBit 480k,a miket Szardinia adott és miknek alapján Francziaoriparműkiállításokra; továbbá a mustrák és iparjegyek otalmára vonatkozó minden ügyek. B. Építészeti ügyekben Az út-, vizi és felszini építés minden ügyei, a vaspályákat kivéve. III. A pénzügyi ministeriumhoz. A. Kereskedelmi és hajózási ügyekben. A kereskedelemre, tengeri és folyamhajózásra — jelesen a Duna-rszág Buoncompagni régensségét elfogadhatónak tartja legalább addig, mig a congressus mást nem határoz. Hanem mi lesz aztán ? Erre az általunk említett okmányok másodika,az új toskánai emlékirat válaszol. Ezen okmány meglepő nyíltsággal fejtegeti, miszerint az olaszok eddig tanúsított monarchikus indulatának kizárólagos forrása a savoyai dynastia iránti rokonszenv ; ha e dynastiát megtagadják tőlük, akkor kaput nyitnak egyszersmind a forradalomnak is. Az 1815-ki congressusnak tevékenysége kevéssé üdvös volt, mert a nemzetekről rendelkezett, anélkül, hogy ők hozzászólhattak volna, mennyivel roszabbat tenne az 1859-ki congressus,ha a nemzet kívánatainak ellenére cselekednek ! Legnevezetesebb passusa az emlékiratnak e szavakba foglalható össze: ha a congressus azt határozza, amit az olaszok kívánnak —jó ! ha ellenkezőt határoz, legvégsőig fognak ellenszegülni, bár tudják, hogy meg fognak veretni!----------Ezen emlékirat a legjelentékenyebb európai kormányokkal közöltetett; mit mondanak majd rá, nem tudjuk, de véleményünk szerint a toscanaiaknak mindenesetre furcsa fogalmuk van a congressus határozásainak szabadságáról, ha ilyen alternatívát állítanak föl irányában. Vegyük hozzá ezen nyilatkozathoz még a franczia császár által hirdetett azon elvet, miszerint fegyveres interventiónak soha nem leend helye , és nem juthatunk egyéb következtetésre, minthogy congressusnak csak egyetlen teendője lehet, és ez az olasz nemzeti gyűlések határozatainak egyszerű szentesítése. Bármint forgassuk is a dolgot, más következmény nem hull ki belőle. A „Constitutionnel“ czikke a „Moniteur“ nyilatkozata által sokat vesztett érdekéből, a félhivatalos közlönyt a hivatalos háttérbe szorítja, hanem kettő mégis figyelemre méltó a „Constitutionnel“ czikkében; egyik az, hogy e lap — egy helyen az annexióról szólván — egyebet nem tud róla mondani, mint hogy Francziaország „nem bátorította“, de azt nem mondja ám, hogy roszalta volna vagy még most is roszalná. Második érdekes pont az, mely Garibaldiról szól. E passus kétségtelenné teszi, miszerint Garibaldi visszalépése mintegy ellensúlyát képezi Buoncompagni elismertetésének és a tábornok utolsó proclamációja azt látszik kifejezni, miszerint szíve tele van haraggal azon politika ellen, mely a mileliákban, illetőleg Compiégneben ütötte föl a sátrát. Hogy azonban franczia részről sem igen nagy a rokonszenv Garibaldi irányában, azt a „Constitutionnel“ czikke szintén tanúsítja, ha csak ezt nem akarjuk föltenni, hogy ezen egész viszály sem egyéb puszta szemfényvesztésnél , és hogy Napoleon császár külsőleg elfordul az olasz forradalom hőseitől, mert saját nimbusát nem akarja veszélyeztetni, hanem kéz alatt a szárd király által tartatja fönn azon kötelékeket, mik a franczia-olasz politikát lényegében mégis egységessé teszik. Egyébiránt ez nagyon merész játék lenne, játék a tűzzel, mely minden valószinűség szerint előbb utóbb megégeti a játszónak kezét ! „Vindobona“ czim alatt az „Österr. Ztg“ ban olvassák : „Oly helyzetben vagyunk, miszerint az előttünk fekvő s 60 fejezetből álló szabástervből, ezen keletkezőben levő „hitelzálog-biztosítások számára a társulat“ alapvonásait közölhetjük. Az, mint részvényekre alapított magánegylet, mely az alábbnevezett üzletek folytatására leend följogosítva, a szabályok helybenhagyatásának napjától számítva, 50 évi időre fog megalakulni. I. Saját veszélyére b meghatározott jutalomfizetése mellett, oly követeléseknek mindennemű magánjogi határozatok, vagy törvényes rendeletek által szabályzott pontos visszafizetését biztositni, melyek valamely ingatlan vagyon elzálogosítása által fedözvék. II. Saját veszélyére a meghatározott jutalom fizetése mellett, az ily zálog által födözött tőkék , a hasonló módon födözött rentes-ok, részletfizetések , ismétlődő szolgálmányoktóli kamatoknak, a mindenkori lejárati időben pontosan teljesítendő lefizetését biztosítni. Hl. Oly hitelzálogi követeléseket, melyek valamely ingatlan jószág elzálogosítása által födözvék, a társulat számadására megszerezni, s előadandó alkalommal engedményezni. IV. Oly ingatlan vagyonokat, melyek által egy, a társulat részéről biztosított követelés födözve van, s miknek átvételére a társulat, ezen biztosítás következtében, veszteségek elhárítása végett kényszerítve van, megszerezni, s előadandó alkalommal elidegeníteni. V. Megállapított tőzsdéi mellett, hitelzálogi adósok számára, általában közadók, biztosítási jutalmak, kamatok, rente-ok, részletfizetések, ismétlődő szolgálmányok, valamint tőkék fizetését is akkor eszközölni, ha ezen adók, biztosítási jutalmak, kamatok, rente-ok, részletfizetések, ismétlődő szolgálmányok vagy tőkék oly ingatlan vagyont terhelnek, melyen valamely, a társulat által biztosított hitelzálog fekszik. A hitelzálogi biz tosításoknál alkalmazandó tarifák, valamint az általános biztosítási fel- tételek az államigazgatóság helybenhagyásától függenek, s rendes jutalomtarifák megállapításáig, a biztosítási jutalmak, miknek azonban az államigazgatóság által helybenhagyott jutalom-maximumot sohasem szabad túllépniük, minden egyes esetben, a társulat a a szerződők közt megállapítandók. A részvénypénzalap 10 millió a. é. ftból állandó s 5000—2000 ftnyi részvényből fog alakíttatni. A társulat működésének kezdetére csupán 2500 részvény fog kibocsáttatni, 5 millió a.éftnyi értékben. A többi 2500 részvény kibocsátása, a tőkéves szükséglet arányában, a közgyűlést részéről a helybenhagyatás megtörténtével eszközöltetik. A mindjárt először kibocsátandó részvényekről lefizetéseket a részvényeseknek 30 percenttel, a szabályok helybenhagyatása után három hónappal, a további 7 percentet pedig később meghatározandó feltételek szerint kell kifizetniök. 30 percentnyi befizetés megtörténtével, a följogosítottaknak ideiglenes jegyek szolgáltatnak ki, miknek elidegenítése s átírása az igazgató-jtanács engedélyétől függ. A részvények kibocsátása csak a névérték teljes bevezetése után történik. Egyébiránt az ideiglenes jegyek s a részvények föloszthatlanok. A társulat ügyeit egy 18 tagból álló s a közgyűlés által a részvényesek számából öt évre választott igazgató tanács kezelendi. Ezen igazgató tanácsosok közöl 12-nek Bécsben kell székelnie s austriai állampolgárnak lennie. A közgyűlés azon részvényesekből áll,akiknek legalább 5 részvényük (ideiglenes jegyük) van. A rendes közgyűlés összeülésére június hónapja van kijelölve.