Budapesti Hírlap, 1859. december (285-309. szám)

1859-12-03 / 287. szám

Előfls ősi árak austriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Érte íöv­él együtt. fr. kr. Égd Pálévre 8 — fr kr. évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I ifi fr. kr. Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — Fél évre 5 25­­ Egy hónapra 1 25 (A háb­oshordásárt havonkint 15 árral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 . SZERKESZTŐ-HIVATAL : B­a­r­á­t­o­k t­e­r­e 7-i­k s­z­á­m 1-b­is emelet. KIADÓHIVATAL: B­a­rátok tere 7. szám föl­d­­szint IjglaTfri' DDAPE Szombat, december 3. tr. kr. 4 — 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatok. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegért mindanny­iszor Soujki Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. — 287. szám. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A.Hivatalos Értesítővel együtt. , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — Mi A Hivatalos Értesítő nélkül, fr. kr. gyedre lónapra Egész évre 14 — Fél évre 7 — Évre Egy 1 HIVATALOS RÉSZ. , C8. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 26-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatéval, az alábbnevezetteknek legkegyelmesebben engedélyt mél­­tóztatott adni arra, hogy a nekik adatott külföldi rendeket elfogadhas­sák , viselhessék, még pedig : lovag Steininger Károly altábornagy az első osztályú porosz kir. vörös sasrendet; gróf Folliot de Crenneville Lajos altábornagy ugyanazon első osztályú rendet s Nagylelkű Fülöp hesseni nagyhgi érdemrendjének nagykeresztjét, Sándor hesseni s rajnai bg altábornagy a pour le mé­ri­t­e porosz kir. rendet; báró Rzikowsky Lipót vezérőrnagy a németalföldi kir. cseh koronarend nagytiszti keresztjét; báró E­de­lgheim Lipót ezredes s a 10. sz. porosz király huszárezred parancsnoka s Benedek Sándor ezredes s a 34. sz. porosz leg-regens gyalogezred parancsnoka, a kardokkali másodosz­tályú porosz kir. vörös sasrendet; a következő ezredesek : T­o­m­a­s József a 36. sz. gr. Degenfeld gyalogezred parancsnoka simmertreui Kretzer József vár­tüzérségi igazgató Mainzban, ugyanazon másodosztályú rendet, ez utóbbi egyszersmind Nag­ylelkű Fü­löp hesseni nagyherczegi érdem­rendjének másodosztálya középkeresztjét; a következő alezredesek : Gin­t­o­n­t Kázmér a 34. sz. porosz herczeg-regecs gyalogezrednél s gróf H­u­n­y­a­d­y Kálmán a 10. sz. porosz király huszárezrednél a kardokkali harmadosztályú porosz kir. vörös sasrendet; báró Gamerra Gusztáv alezredes a hadsegédi karnál, Nagy­lelkű Fülöp hesseni nherczegi érdemrendjének másodosztályú közép­keresztjét ; Fürg­entner Frigyes őrnagy a hadsegéd­­karnál a hesseni nagyherczegi Lajos-rend elsőosztályú kiskeresztjét; Wagner Antal alezredes, V­o­g­h Károly százados, Kurz Károly főhadnagy s Bassewitz Ferdinánd alhadn.az 57.sz.meck­­lenburg-schwerini nagyherczeg-gyalog-ezrednél, a mecklenburg­­schwerini nagyherczegi katonai érdem­keresztet; D­r­e 11­­ Miksa százados a hadmérnöki törzsnél, a németalföldi kir. cser-korona-rend kis-keresztjét; gróf G­r­ü­n­n­e Fülöp százados a hadsegédi karnál, s S­e­y­­s­eh­ab Frigyes tüzér-főhadnagy, a negyedosztályú porosz kir. vörös sas-rendet, valamint Gömöry Antal tér-százados Nagylelkű Fülöp hesseni nagy­herczegi érdem­rendjének kis-keresztjét. Ö cg. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 23-tól kelt legfelsőbb ha­tározatával, ama különös vitézség s bátor kitartás elismeréséül, me­lyek által az alábbnevezett legénység a solferinói csata napján kitün­tető magát, azt a következő vitézség­ érmekkel méltóztatott legke­gyelmesebben földiszk­ni, még pedig : arany vitézség éremmel. Schenk Ferencz tüzért első osztályú ezüst vitézségi éremmel: G­ö­r­g József vezetőt, Schlessinger Henrik s Wispoint­­n­e­r Mátyás lránymestereket, a 3. tüzér­ezred 2. sz. hat fontos gyalog ütegétől, Weinmann Imre őrmestert a 60 sz. herczeg Wasa-gyalog­­ezredtől, Wondraczek Mihály közvitézt a 10. sz. porosz király­­huszár-ezredtől, másod­osztályú ezüst vitéz­ségi éremmel: Gartner Engelbert tizedest, Bachberger Péter közvitézt, mindkettőt a 27. sz. belgák királya gyalog-ezredtől, valamint a neve­zett 3. tüzér-ezred 2. sz. hat fontos gyalog-ütegének következő szeke­részeit : M­u­c­h­a Antalt, Schmarda Antalt s Morawetz Jánost. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 24-ről kelt legfelsőbb ha­tározatával Zigrovics Ferencz hely­tartósági tanácsost, a belü­gy­­ministeriumnál számfölötti­ ministeri tanácsossá, a legfelsőbb úrbéri törvényszék ülnökévé s előadójává, kijelöltetéssel legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 24-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával, a solferinói csatában tanúsított kitartó vitézségük elismeré­séül, Martinovics Ilia altizedest s Ma­tie­vics Matia köz vitézt, a 4. sz. Bzm­ini határőr-gyalog-ezrednél, 1. osztálya ezüst vitézségi éremmel legkegyelmesebben földiszk­ni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 25-től kelt legfelsőbb ha­tározatával Plescher Venczel vezetőt a 42. sz. hannoverai király gyalogezredtől, egy sebesült tisztnek az ellenséges hadifogságtól, a solferinói csatában, általa bátorsággal s önföláldozó erőfeszítéssel eszközlött megmentésének elismeréséül arany vitézségi éremmel, s Vara Bohini Domokos tizedest a 16-ik csendőr ezrednél, a nyilvános biztonsági szolgálat gyakorlásában­ bátor elszántsága és sikerteljes kitartásának elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyel­mesebben földiszk­ni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 11-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával a művészetek bécsi akadémiájának építészeti iskolájánál még be nem töltött tanári állomásra Schmidt Frigyest, a milánói akadémiánál az építészet eddigi tanárát kinevezni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Felruháztatott: b­i­r k enn h a i­n­i Brzesina Antal el- BŐOsztályú nyugalmazott százados , őrnagyi ranggal ad ho­nor­e­s. Áthelyeztetett: báró Wattmann de Maelcamp- B­e­a­n­­­i­e­n Lajos őrnagy a főszállásmesteri törzstől, k. t. a 7. sz. b. Simachen huszárezredhez. Nyugalmaztalak: molinei nemes Mo­l­itor János ezredes a 6. sz. gr. Coronini gyalogezredtől saját kérelmére; S­t­r­e­e­r Károly ezredes a 21. vadász-zászlóalj parancsnoka és Sehemna Balázs őrnagy s disponibilitásban levő vonatparancsnok a hadseregben. A kül-, bel-, pénzügyi és rendőri ministeriumoknak, továbbá a hadsereg főparancsnokságának 1859. october 30-kán kelt rendelet­e,*) kiható minden koronaországokra, az útjegyek behozatala tárgyában. Az austriai kormány elhatározván, miszerint az 1850. oct. 21-kén kelt egyezség alapján a porosz, bajor, szász, hannoverai, württembergi, badeni, hesseni választófejedelemségi, hessen-darmstadti, braunschweigi, mecklenburg-schwerini, nassaui, szász-weimari, szász-coburg-gothai, szász­­meiningen-hildburghauseni szász-altenburgi, mecklenburg-strelitzi, olden­­burgi, anhalt dessau-kötheni, anhalt-bernburgi, schwarzburg-sondershau­­seni, schwarzbur­g-rndolstadti, hessen-hamburgi, waidecki, idősb­en ifjabb ágbeli reussi, schaumburg-lippei, lippe-detmoldi kormányok, továbbá Lü­beck, Majna, Frankfurt, Bréma és Hamburg szabad városok között létező útjegy-szerződvényhez a birodalom egész területére nézve csatlakozandik, ennélfogva az 1859. június 4-kén kelt legfelsőbb határozvány folytán, az azon alapuló alábbi határozatok tétetnek közhírré, s következendők ren­deltetnek : I. czikk. A fönt elősorolt szerződő államok alattvalói, a mennyiben az alább következő II. és V. czikkekben megszorítások nincsenek meg­állapítva, az említett szerződvényhez csatlakozott vagy ahhoz jövőben még csatlakozandó államok területén belül, akár vaspályákon, akár pedig postán vagy különben teendő utazásaikra, az illető államokban törvénye­sen kiszabott rendes útlevelek helyett jövőre útjegyeket használhatnak. H. ez. Útjegyek csak olyan személyeknek adathatnak, kik 1. a hatóságok előtt teljesen megbízható és biztos egyénekkép is­meretesek, továbbá 2. teljesen önállók, és 3. az útjegyet kiadó hatóság járásában (közigazgatási területében) laknak. A 2. sz. alatt kijelölt feltételre vonatkozólag, útjegyek kivételesen adathatnak : a) nem önálló családtagoknak, az atya vagy gyám kérelme folytán, de csak úgy, ha ők a 18 éves kort meghaladták; b) oly kereskedelmi útszóknak, kik főnökük meghagyásából utaz­nak, és kalmárlegényeknek, főnökeik különös kérelme folytán az utóbbiak lakhelyén­ ül.­et. A katonai szolgálatra kötelezett korban álló személyeknek útjegyek csak azon megszorítások mellett adathatnak, melyek a hadsereg kiegészítése iránt 1858. September 29-kén kelt törvény (birod. törv. lap 167. sz.) 7. §-ban foglalvák. IV. ez. Utjegyek külföldieknek is adathatnak, a mennyiben ők a szerződő államok valamelyikéhez tartoznak, még pedig azon hatóság ál­tal, melynek közigazgatási területében vették lakásukat. V. ez. Nők, kik férjeikkel, gyermekek, kik szüleikkel, nemkülön­ben cselédek, kik gazdáikkal utaznak, ez utóbbiak útjegyei által iga­­zolvák. VI. ez. Az útjegyek mindazoktól megtagadtatnak, kik az időszerinti törvények szerint a belföldön utazásokra is útlevéllel kötelesek magukat ellátni. Ide tartoznak jelenleg: a) A mesterlegények, iparüzleti segédek és munkások, a­mennyi­ben a törvények szerint vándorkönyvekkel látandók el; b) mindenféle cselédek és munkakeresők; c) azok, kik valamely ipart ide s tova járva-kelve űznek. VII. ez. Az útjegyek csak egy naptári év tartamára érvényesek, a­melyre kiadattak. Az útjegynek magában kell foglalnia : Az első lapon: 1. Az illető állam czimerét; 2. azon naptárévet, melyre az útjegy szól; 3. az útjegy birtokosának nevét, polgári állását (rangját) és lak­helyét ; 4 a kiadó hatóság aláírását, névleirással és a pecsét rányomásával; 5. az utjegy-napló számát. A második lapon. 6. A birtokos személyleirását, az útjegyben előadott rovatok (kor, termet, haj és különös ismertetőjelek) szerint. 7. annak sajátkezű aláirását, valamint végre 8. az utjegyekkeli visszaélés ellen az illető államban létező bünte­tési határozatokra való hivatkozást. XIII. sz. Az útjegyek kiadására Austriában, a külföldre szóló útle­velek kiadása tekintetében fennálló határozatokhoz képest, következendő hatóságok hivatvák: 1. A császári ház és kül­ügyek ministeriuma. 2. A politikai országos hatóságok (helytartóságok, országos kor­mányszékek, helytartósági osztályok) főnökei. 3. A kerületi hatóságok (megyei hatóságok, delegátiók) főnökei. 4. A katonai határőrvidéki lakosok tekintetében a hadsereg főpa­rancsnoksága. A katonai személyek, szabadságos katonák, és tartalékle­gények tekintetében fönnálló útlevél-rendőrségi intézkedések jelen tör­vény által nem érintettek. 5. A külföldön létező cs. k. küldöttségek, azon köteleztetéssel, mi­szerint az austriai állampolgárok számára szóló minden útjegy kiadásáról az illető országfőnököt értesítsék. Az ezen hatóságok által kiadott útjegyekre további hitelesítés nem szükséges. Az i­llető hatóságok által kiadott útjegyek, az útjegyegylethez tar­tozó államok területén egyenlő tiszteletben tartoznak. IX. sz. Az útjegyek láttamozásának nincs helye. X. ez. Az utjegyekkeli minden visszaélés, — melyhez különösen azoknak meghamisításán kivül, valamely más személyre szóló útjegy használása, vagy az négynek rendőri igazolványkép leendő használat végett — a birtokok vagy a személyeknek családtagok vagy cselédekké­­pein (V. czikk) hamis megjelölése számítandó, — a mennyiben az eset minőségéhez képest az 1852. máj. 27 -kén kelt büntető törvény (birod. *) Bír. tvlap 1859. nov. 3-i LVI. db 199. sz. törv. lap 117. sz.) szerinti bánásmódnak nincs helye, az 1854. apr. 20-án kelt császári rendelet (birod. törv. lap 96. sz.) illetőleg az 1854. ápril 25-kén kelt ministeri rendelet (bírod. törv. lap 102. sz.) szerint fenyit­­tetik. XI. sz. Az útjegyek behozatala által a naponkénti határszéli forga­lom könnyítését tárgyaló eddigi különös határozatok nem szüntet­nek meg.­­­­ XII. sz. Jelen rendelet 1860. jan. 1-jén lép hatályba. Vilmos főherczeg s. k. a. t. n. Gróf Rechberg s­. k. Báró Brack s. k. Gróf Golnbhowski s. k. Báró Thierry e. k. Az igazságügyminister lovag Haranowsky Fülöp járási törvény­­széki segédet Esztergomban, államügyészi helyettessé a pesti országos törvény­széknél s Tutschner Ágoston, a pesti országos törvényszék törvényszéki segédét, államügyészi helyettessé a szegedi megyetörvényszéknél, mindkettőt ideiglenes tanács­ titkári ranggal kinevezte. F. évi nov. 25-én adattak ki s küldettek szét magyar s ruthen német ket­tős kiadásban a cs. k. budai egyetemi nyomdában a Magyarország számárai or­szágos kormánylap első osztályának XXXVII-ik s második osztályának XX-ik darabjai. A XXXVII-ik darab tartalma : 186. sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1859. October 7-kén kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, az elméleti államvizsgálatnáki is­mételt visszavetés következményeit tárgyaló határozatok megváltoz­atása iránt. 187. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. October 9-kén kelt kibocsátvá­­nya, kiható a közös vámkapcsolat minden koronaországaira, a vámhivatali javí­tott áruzár alkalmazása tárgyában. 188. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. October 9-kén kelt hirdetmé­nye, a balzersi mellékvámhivatal osztályzatának megváltoztatása iránt. 189. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. october 10-kén kelt kibocsátvá­­nya, kiható az általános vámterület minden koronaországaira, a belföldi kelme­­nyomtató-gyárak üzleti használatára behozott rézhengerek kedvezményes vám­kezelése iránt. 190. sz. A bel-, igazságügyi és rendőri ministeriumoknak 1859. october 12-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrvidé­ket kivéve, a bíróság által a büntetés kiállása után a fogságból elbocsátandó bű­nbönczöktől, a politikai országos hatóságok elé terjesztendő évnegyedes jegy­zékek megszüntetése iránt. 191. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. october 14-kén kelt kibocsátvá­­nya, kiható azon koronaországokra, melyekben az 1821. május 21-kén kelt vám­rendszer s az 1853. február 10-kén kelt vámnyiltparancs hatályos, a kincstár és a postamesterek közös költségén tartott gyorskocsizások vámmentessége tár­gyában. 192. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. October 16-kán kelt hirdetmé­nye, kiható minden koronaországokra, a peterswaldei 1. osztályú mellékvám­hivatalnak II. osztályú mellékvámhivatallá lett átalakítása tárgyában. 193. sz. A kül, bel-, pénzügyi, a vallás - és oktatásügyi ministeriumoknak, továbbá a legfőbb számellenőri hatóságnak 1859. October 20-kán kelt rendelete, melylyel a föloszlatandó kereskedelmi, ipar- és középítészeti ministerium teen­dőinek az 1859. September 12-kén kelt legfelsőbb határozvány által rendelt elosztása tétetik közhirré. A 2-ik osztály XX-ik darabjának tartalma : 37. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályától 1859-ki Septem­ber 14-kéről, a soproni közigazgatási területben a sem­etekre nézve megállapítod fölmondási és kiköltözködési határidők iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, dec. 2. # (Politikai szemle ) A „magas“ politikában jelenleg be­állt szünetet előre lehetett látni; a zürichi alkudozásoknak vége, a congressusra vonatkozó meghívások útnak indultak és néhány nap múlva az illető kormányok e meghívásra felelni fognak, Középolasz­­honban szintén egy már meglevő határozat kivitelében fáradoznak és a nemzeti gyűlések nemsokára megerősítendik Bnoncompagni régens­­ségét. Tehát sehonnan nem várható valami meglepő újdonság, leg­alább a legközelebbi napokban nem ! Annyival élénkebb mozgalom várható néhány hét múlva! Januárban a congressus mindenesetre egy­belép ; magától érthető, hogy a követek ismét mély hallgatásra köte­­lezendik magukat, de azért a világ mégis megtudja azt, a­mi a zöld asztal körül történik, főleg ez ízben, midőn alkalmasint huszon­két személy fog e tanácskozásban részt venni. Továbbá január 24-kén az angol parlament is összelép, mely szintén megteendő a magáét, hogy a congressus tárgyalásait túlságosan sűrű ho­mály ne fedje és így a jövő év kezdete ismét sok életet hozand a politikába, míg a mostani minden valószínűség szerint szinte, oly csendesen és unalmasan fog végződni, a­mily zajosan és föllárma­­zóan kezdődött. Addig Francziaország és Austria közt a diplomatiai összekötte­tés tettleg helyreállandott, de Monstier az új nagykövet naponként váratik Bécsbe. Midőn a franczia császár e diplomatát néhány év előtt Berlinbe küldé, azt mondá neki: „tanulmányozza a német álla­mok helyzetét, mert Európa ama részében ennek még sok szolgálatát remélem vehetni.“ A marquis alkalmasint szorgalmasan felelt meg e császári parancsnak, miután most oly fényes állomásra előléptetik. De Monstier — mellesleg megemlítve — Montalembert sógora, Mon­­talembert a császári kormány elleni megtámadások miatt törvény­szék előtt áll, — sógora ugyanezen kormány érdekeit képviselendi az európai nagyhatalmak egyikénél . E napokban sűrűén szó volt arról, miszerint Austria Oroszor­szágnak engedményeket ajánlott volna föl a keleti ügyre nézve is, hogy a sz.-pétervári kabinet — nem akarván a bécsinek lekötelezve lenni — visszautasította volna, miként hallják, e hit tetemes helyre­igazításra szorul. Az orosz diplomatia bizalmas úton tudakozódott az európai udvaroknál aziránt, hogy minő fogadtatásban része­sülne az 1856-i szerződés ellen irányzott indítvány. Poroszország már Boroszlóban azt tanácsolta, miszerint jobb lesz e kérdést most nem hozni szőnyegre, Anglia egyenesen ellene szólt, Francziaország

Next