Budapesti Hírlap, 1883. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1883-03-01 / 60. szám

ül. évfolyam. 60. szám Budapest, 1883. Csütörtök, március I. Előfizetési árak i géra' évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 60 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik minden nap, hétfőn és ünnep ntánnl napon lg. c Felelős szerkesztő: inkául Jósul Egyes szám ára 4 kr. — Hirdetések díjszabály szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, kalap-ntoa 18. sz&m. A megváltás müve. — A bukovinai magyarok hazatelepitése. — A mint e fontos nemzeti ügy a leg­újabb fordulattal a hirtelen megvalósulás lehetőségének stádiumába lépett, minden magyar meghallja kopogását az ő küszö­bén, s szive visszhangzik a jövevények léptének zajától. Oly látvány lesz az, mi­dőn ezer magyar lép át a határon egy­szerre s ott térdével érinteni fogja e föld szent porát, mint hosszú, téveteg vándor­úiról megtért gyermek, — minőt a felet­tünk elsuhant századok még nem láttak. És mind az ezer remegő ajakkal és hálá­ban dobogó szívvel fog áldást rebegni azokra, a kik hozzájárultak életök egyet­len tündérvágya megvalósításához .... Még a hazatelepítő társulat újabb ülést nem is tartott, még iránya nincsen kiszabva a módnak, a hogy legjobban lehet a ha­zatérőkön segiteni, s egyesek már is cso­portosulnak filléreikkel a haza szent oltára körül. A képviselőház mai ülése alatt mint halljuk, a képviselő urak 1000 frtot ír­tak alá. Hozzánk beküldettek a következő ado­mányok : Tóth Gyula ur Állaga Géza ur Monaszterly és Kuzmik utódai cég gyűjtése A telekkönyvvezetők egyesül. Brinkmann Antal ur E. A n t a 1 ur Z m e s k á 1 István ur A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősége 20 frt — kr. 5 „ * A „BUDAPESTI HIBLAP" TÁRCÁJA Haditudósitó szoknyában. (A nemes Lord ABC. felesége.) •— Könyvismertetés. *) — — A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Lady Florence Dixie, a nemes Sir A. B. C. Dixie baronet neje megunta a londoni ariszto­krata társaságot és egy kis szórakozásra vágyott. Hova menjen, mely vidék lenne képes neki olyan uj dolgokat mutatni, melyek ne lennének benne Murray ösmert vörös útikönyveiben, me­lyek nélkül angol touristát elképzelni lehetetlen. Először arra tökélte magát, hogy Északamerika legészakibb csúcsait látogatja meg, áthatol a Behringszoroson s végül a sarktengeren keresz­tül jut vissza Európába. Sir ABC-nek nem lett volna kifogása az egész terv ellen, amint egyáltalában Sir ABC- nek nem mert kifogása lenni bájos nőcskéje bár­minemű tervei ellen sem. Eközben azonban jön a boor háború kiütésének híre, — Dél-Afrika, zuluk, boorok, gyémántmezők, szerecsenek, szóval az újdonság ingerével ígérkező tárgyak és vidé­kek. Lady Florence egy pillanat alatt elhatá­rozza, hogy szörnyű embergyülöletét e tartomá­nyokban fogja kiheverni. Lord ABC-nek termé­*) „In the land o 1 misfor­tune“, by Lady Florence Dixie. London, Richard Bentley and Son. 1882. Zilahi Simon ur és csa­ládja 3 „ — „ Dr. Csapodiur 1„ — „ A „Budapesti Hírlap“ kiadó- hivatalának segédszemélyz. 3 „ 20 , Összesen : 143 frt 61 kr. Ehhez a takarékpénztárban elhelyezett korábbi adomá­nyok 55 „ 30 „ Főösszeg: 198 frt 91 kr. A lelkes adakozóknak az ügy nevé­ben, midőn ezennel adományaikat nyug­tázzuk, hazafias köszönetét mondunk. Az itt közlött adakozások részletei jelen la­punk mellékleten találhatok. Az esti órákban vettük a következő sorokat: Felhívás. Bukovinai magyar véreink közül ezer haza, Magyarországba készül. Csak arról van szó, hogy előlegezzük nekik az úti­költséget, ezer embernek húszezer forintot. Adakozzunk ! Hazafiui biz&lommal fordu­lunk Magyarország közönségéhez, s nem kételkedünk benne, hogy aláírások utján rövid idő alatt beszerezhető lesz a húsz­ezer forint úti költség, s itthon üdvözöl­hetjük hazánk fiait. Az adományok át­vételére a napilapok t. szerkesztőségeit kérjük. Budapesten, 1883. febr. 28. Somssich Fái, s. k. Apponyi Albert gr., s. k. Br. Prónay Dezső, s. k. szetesen semmi kifogása ellene s igy nyakukba veszik a világot; az óvatos lady előbb a „Mor­ning Post“ gentleman-szerkesztője által elismer­vényt állíttat ki arról, hogy ő e nagyhatalmas­ság hadi tudósítója; e bizonyítványt aztán a vi­lág összes civilizált közjogi nagyhatalmasságai össze-vissza stemplizik, és meghitelik, Lady Flo­rence ezt nadrágja zsebébe vágja s neki in­dulnak. Mert tisztelt hölgyeim, csak az önök félre- í vezetésére Írtam azt, hogy e haditudósitó szók- J nyában járt. O maga igen kedélyesen emlékezik ! meg lovagolásairól könyvében s mind annyiszor 1 úgy beszél magáról, mint ki lábacskáit paripáján kétfelé terpeszti. Bővebben e dolgot nem ma- gyarázgatván, csak azt véljük konstatálhatni, hogy a bájos lady férfi módon lovagolt, erre pe­dig a szoknya nem alkalmas. Nehogy Lord A. B. C.-vel gyűljék meg ba­junk, tehát sajnálattal lemondunk Lady Florence toilette-titkainak feszegetéséről. Elégedjünk meg annak tudatával, hogy Lady Florence a magyarul jól vissza nem adható „divided skirt“-et hasz­nálta, mely bizonyos átmenetet képez a szoknya és a szűk nadrág között. A mi pedig a címben kifejezett minőségét illeti, ezzel is furcsán járt Mylady. Mikorra tudniillik ő és Lord ABC. teljesen neki ká- szolódhattak a transvaali útnak, akkorra már a Fokváros tele volt a Majuba dombon történt borzasztó vereség hirével, melynek a vakmerő Colley tábornok számos derék harcosával együtt áldozatául esett. Mikorra meg kissé beljebb ha­Puskapor a levegőben. Rómában, mikor leszállóit az est s csönd borult az örök városra, erős csattanás riasztotta meg a lakókat, a pápát, a királyt, az osztrák­magyar nagyköveteket, férfiakat és hölgyeket, rend­őröket és rendbontókat. Mi volt ez ? Három pe­tárda, egyéb semmi. Veszedelem nem származott belőle, senki meg nem halt, nehány ablak törött össze, ennyi az egész. Az irredenta megijesztette az udvart, a kormányt, a diplomáciát. Demonstrált Umbertó és Ferenc József ellen. Jelt adott magáról fe­nyegetve s kijelenté, hogy neki király nem kell, béke nem kell, respublikát akar és háborút Ausz- tria-Magyarországgal. A háborútól nem félünk. Féljenek tőle az olaszok. A római udvar és az olasz kormány okosabbak, semhogy háborút kezdjenek velünk, inkább viselnek hadat az irredentával. Azt köny- nyebb legyőzni, mert nem nagyhatalom, bombái vannak, de ágyúi nincsenek, tiz esztendő óta lármáz és tüntet haszon és kár nélkül. Mindösz- sze kompromittálja Olaszországot. Ezzel nem mondjuk, hogy az irredentista mozgalom jelentéktelen. Jöhetnek idők, mikor a Trieszt és Trentino utáni foglalási vágy veszé­lyessé válhatik a nemzetközi békére nézve, mint ahogy a Rajna balpartja utáni izgatás romlására válhatott Németországnak, azonban Franciaor­szágnak lón vesztére. Minden olasz irredentista valamint minden magyar bizonyos mértékben függetlenségi-párti. Minden olasz óhajtja, hogy Trieszt és Trentino az egységes Itáliához csa- toltassék s itt rejlik a veszély a nemzetközi bé­kére nézve, hogy jó alkalommal Olaszország mon­archiánk ellenségei mellé fogna szerződni. Azonban most, lehet-e gondolni erre jó­tolnak az országba, jön Sir Evelyn Wood „gya­lázatos békekötésének“ hire, melyet a Neill’ s Farmban eszközölt a lázadó boorokkal. A haditudósitóságnak tehát vége s a csaló­dott derék urhölgy, ki izgató hadibulletinekkel akarta Londont s az egész világot meglepni, utálatát és megvetését Gladstone kormánya iránt teljességgel nem titkolja. A valódi ok természe­tesen az, hogy az a hitvány kormány meggyalázta az angol lobogót. A körülményeket tekintetbe véve a csalódott hölgytől nem is lehet rósz néven venni, hogy ily kemény kifejezéseket használ. Tegyük magunkat helyzetébe. Lady Florence tehát úgy kárpótolja magát ahogy lehet s igy elhatározza, hogy a világot egy könyvvel boldogítja saját veszteségeiért. Ha győztes sereg kíséretében nem vonulhat be a kipusztitott Transvaalba hozsánnákat zengeni a hadvezérnek, legalább részt vesz a diszmenete- ken és egy hétig lakomázik Yeldtben tehetsége szerint. Meglátogatja a csatatereket, meleg sza­vakat és könyüket szentel annyi derék angol harcos szellemének, kik ott a sok sir alatt pi­hennek, elsiratja az Ingogofolyam mellett hiába csapolt jó angol vért, hazafias frázisokkal áldoz a Majubadomb katasztrófájának s lehetőleg ka­tonai fedezet alatt nyargal a Pocseffolyó és Pre­toria felé, hol Sir Herkules Robinson rendez­geti és szabályozgatja a boorok és angolok közti viszonyokat. Kár, hogy a béke már meg van kötve és az utazás semmi veszélylyel sem jár többé. Mily szép lett volna, ha Lady Florencet és Lord. Mai KK&mank 12 oldalt tartalmai.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék