Budapesti Hírlap, 1884. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1884-02-01 / 32. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP (82. sz.) 1884. február 1. nek nemcsak az szolgált alapjául, hogy a szeren­csétlenség színhelyéül szolgált, mindkét ház­ban a gyertyát, illetve lámpát égve találták reggel, az egyik la­kásban egy kis kanári madárka maradt életben, s különösen, hogy a gáz egyik házba sincs bevezetve, és végre midőn a szo­bákba reggel behatoltak, nem éreztek gáz­ szagot. A vizsgálat d. u. 3 órára kiderítette, hogy a szerencsétlenséget mégis g­á­z­kiömlés okozta. Ez így történt: A gázvezeték főcsövétől kiinduló oldalcsövecske veit letörve s a gázgyárból szé­tirányuló óriási nyomás ömlesztette a két ház laza talaj állományán keresztül a gázt. A felsorolt betegeken kivül, a 38-ik számú ház egy másik szobájában önkívületi állapotban ta­láltatott még Szó­rád Ferencné, a 31-ik számú házban pedig Lutz Mátyásné. — Mindketten azonban megmentettek s veszélyen kivül vannak. Szórád Ferencnét Máry vizsga­biró már ki is hallgatta s a következőket adta elő : Már délelőtt érezhető volt — úgymond — a fojtó szag a 31-ik szám alatt lakott Polák szatócs­üzletében s ő ezek üzletében sőt lakásukban is több ízben megjelent s figyelmeztette őket a lakás szel­lőztetésére. Még ápolta is őket esti 11 óráig, mi­dőn ő maga is kábultságot érezvén hazament lefe­küdni az átellenes 38-ik számú házban birt laká­sára. Itt találták őt is másnapra ájult állapotban. Déli 12 órakor szállították el a hullákat a Rókus hulla­házába törvényszéki boncolás végett. Öt kocsi vitte a szerencsétleneket, mindegyik kocsin egy zárt koporsó s az életben maradt, meg­menekült rokonok kényes szemekkel néztek a hosz­­szu kocsisor után s fájó szivvel zokogtak szeren­csétlen szeretteik után. A megváltozott Szunda-szoros. Olvasóinknak még élénk emlékében él az a borzasztó katasztrófa, mely Sziget-India egy részében olyan borzasztó nagyszerűségben jelentke­zett s melyet egy szemtanú hazánkfia után ismertettünk volt. A Krakatoa vulkán kitörése azóta is foglal­koztatja a lapokat. Hiszen némely mély tudományi­ német tudósok, kiknek mindenre akad valami hipotézisük, amit megfejteni nem tudnak vagy egyszerűbb módon kimagyarázni átallanak, az ég szokatlan izzására is ráfogták, hogy ama tűzhányó szórta tele láva-hamuval az eget s az ragyog a kelő és nyugvó nap fényében. A természet forradal­mának színhelyén C. van Doom tengerészhadnagy, októberben fejezte be a Szunda-szoros átvizsgálá­sát, ennek eredményeit ismertetjük az „Ausland“ után. Krakatoa északi része egész eltűnt, úgy, hogy a sziget itt meredek szakadékkal vágódik el. Verta­ten szigetből is szakadtak el részek, mindazonáltal e sziget területe megháromszorosodott. A „Hosszú­­sziget“ megmarad régi alakjában, de az előbbivel együtt egészen habkőbe (bimzstein) temetkezett. El­lenben Szebesszit hamu takarja, melyből égett fatör­zsek nyuladoznak ki. Szebuku szigetén kiseb­bek az elváltozások, de itt meg azért vannak a szemlélőre nagyobb hatással, mert a pusztulás ered­ményeit össze lehet hasonlítani a régi állapottal. A mérések azt bizonyítják, hogy a változásokat nem a tengerfenék emelkedése okozta, hanem a szigetek­ből elszakgatott anyag rakódott át más helyekre. Ugyanis a mélységek igen hirtelen változnak, az új sziklákon pedig meglátszik, hogy izzó állapotból hirtelen hültek le a vízben. A mérő­kötéllel fölhú­zott iszapban mindenféle törmeléket és hirtelen hü­­lés nyomait mutató kődarabkákat találtak. Bizonyos határon túl e változások hirtelen megszűnnek, s a régi mélységekre akadunk. Krakatoa északi oldalán olyanformák a vi­szonyok, mintha vízzel telt vulkán-torok volna alatt­uunk. Ott, hol előbb szigetföld volt, most roppant mélységre akadni. Volt szó arról is, hogy Krakatoa és Szebesszi között 14—16 apró sziget támadt. Ezekről azt mondja Doom, hogy e szigetcsoport most is megvan s sziklái még most is gőzölögnek, úgy, hogy messziről működő tűzhányóknak látszanak. Közelről meggyőződhetni, hogy e kősziklák anyaga forró habkő, tele repedéssel. Hasonló hasadozott, olvadásos rétegekkel lepett s vízgőzt fejlesztő anyagot Krakatoa északi szakadékainál is találni. A mélyebb hasadékokban is fejlődnek ilyen gőzök s apró kitörések alakjában szabadulnak ki. Nagy esők után a vízgőz fejlődés olyan bőséges lehet, hogy a felhők Vertaten és a Hosszú-szigetet mesz­­sziről havas hegység színében tüntetik föl. —dr. LEGÚJABB. A képviselőházban a miniszterelnök által a főrendiháznak a keresztény-zsidó házas­ságkötésről szóló törvényjavaslat iránti üzenete ügyében tett indítványa fölött ma kezdődött vi­tában még 6 szónok van följegyezve , köztük Kőrö­s­y Sándor és L­á­n­c­z­y Gyula a sza­badelvű párt, H­o­­­f­i Ignác, Mezei Ernő a függetlenségi párt részéről. Miután valószínű­­leg a miniszterelnök is szólani fog, nagyon kér­déses, hogy a vita holnap be fog-e fejeztetni. * A képviselőház közigazgatási bizottsága mai ülésén befejezte az 1879 : XX. t. c. megszűnése és Szegeden szükséges átmeneti ki­adásokról szóló törvényjavaslat tárgyalását, és a javaslatot a pénzügyi bizottsághoz határozta áttetetni. Ezután következett „némely megyék hatá­rának kiigazításáról“ szóló törvényjavaslat tárgya­lása. A bizottság ezt a javaslatot a következő m­ó­­dosításokkal fogadta el: Szered­aj város D­e­j­t­a Nyitrából Pozsonyba, S­z.-J­a­k­a­b község Borsodból Abaúj-Tornába, D­a­r­u­v­á­r Temesből Krassóba, K­r­u­­­c­s község pedig Krassóból Temesbe csatoltatik át.­ A pénzügyminiszter az eddig Zágrábban működött pénzügyi aligazgató helyébe, aki nyuga­lomba lépett, R­a­­­c­s György pénzügyi főtanácsos, kataszteri igazgatót nevezte ki zágrábi pénzügyi al­igazgatóvá és megbízta az országos pénzügyigazgató teendőinek végzésével.* Az osztrák-magyar államvasút-társaság kérvénye, az es­zt­ergo­m-n­á n­a-i­polysági helyiérdekű vasút kiépítésére adandó en­gedély iránt, a legközelebbi napokban fog a közle­kedésügyi minisztériumban tárgyaltatni és előrelát­hatólag helyeslőleg fog elintéztetni, úgy, hogy e vonal építése még ez év folyamában foganatba lesz vehető. TÁVIRATOK. A hadsereg köréből. Bécs, jan. 31. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma jelenti, hogy Sauer Benedek alezredes a 17. sz. gyalogezredben, hasonló minőségben a 91. sz. gyalogezredhez áttétetik. Horvát képviselőválasztás. Zágráb, jan. 31. A raveni kerületben Fröhlich független nemzetiségi párti válasz­tatott horvát országgyűlési képviselővé. Sajtóper. Arad, jan. 31. A C­z­i­p­o­n Fanni által S­p­i­r­a S. ellen a „Dettner Zeitung“ egy cikke miatt indított sajtóperben mára kitűzött t­á­r­­gyalást nem lehetett megtartani, mivel egyik fél sem jelent meg. A panasz ennek folytán visszavontnak tekintetett, s a vádló 71 főt 90 krnyi költségek viselésében elmarasztaltatott. CHers Bécsben, Bécs, jan. 31. (A „Bp. Hp.” eredeti távirata.) A „Pol. Corr.” szentpéter­vári levelezője írja, hogy az orosz kormány­körök meg vannak elégedve Giers bécsi utazásának eredményével, mely újabb biztosítéka a három császár közt fennálló jó viszonynak s annak , hogy a konflik­tusnak a Balkánfélszigeten sarjadható mag­­var csírájukban el fognak tapostatni. Kölcsö­nösen meggyőződtek egymás békés szándékairól, s különben is mind a három állam belkérdések megoldásával van elfoglalva. Most már a kor­mányok hasznos célok megvalósítására fordít­hatják azt az erejüket is, mely eddig egymás féltékeny szemmel tartására volt fecsérelve. Kis ostromállapot Bécsben. Bécs, jan. 31. A „Wiener Zeitung“ az Összminiszteriumnak január 30-áról kelt rendeletét közli, melylyel az 1869. május 5-én kelt törvény alapján Bécs, Korneuburg, Wiener-Neustadt tör­vényszéki kerületek területén kivételes intéz­kedések foganatba vétele rendeltetik el, mely intézkedések egyszersmind gyanús levelekre és ve­szélyes nyomtatványokra is kiterjesztetnek. Az össz­­minisztérium egy másik rendelete az esküdt­széki bíráskodást Bécs és Kor­neuburg kerületeire nézve be­szünteti. Bécs, jan. 31. Az osztrák kormány által ma kihirdetett kis ostromállapot követ­kezményei: A rendőri fogság nyolc napra kiterjeszthető, a házmotozások és levelek lefogla­lása előleges bírói határozat nélkül történhetik, az egyesületek működése és gyűlések tartása minden indokolás nélkül megtiltható; a közbiztosságot és a társadalmi rendet veszélyeztető nyomtatványok megjelenése és terjesztése egyszerűen betiltható. Bécs, jan. 31. A képviselőház mai ülésében a kormány a kivételes intézkedéseket terjesztette elő megvitatás végett. A rendeletek már holnap első fölolvasásra kerülnek, s valószínűleg a bün­tetőjogi bizottsághoz fognak utasíttatni; ha a kép­­viselőház esetleg helytelenítené a kormány eljárá­sát, akkor a rendkívüli intézkedések azonnal hatá­lyon kívül lépnek. De erre nincsen semmi való­színűség. Bécs, jan. 31. A rendőrség a ma megjelent rendeletek által kapott hatalmánál fogva első­sor­ban a következő rendkívüli intézke­déseket tervezi: a radikális párt nem bécsi il­letőségű vezérei azonnal kiutasíttatnak, a párt közlönye („Zukunft“) valószínüleg beszüntet­­tetik, semmiféle munkásgyűlés megtartása nem fog engedélyeztetni. Bécs, jan. 31. (A „Bp. Hp.“ eredeti távirata.) A Schottenringen, a rendőrigazgató­sági palota környékén egész nap sűrű tömegben hullámzik a nép, s élénken beszélget a hivatalos lap mai számában közlött, s kivételes állapotokat teremtő intézkedések fölött. A kerületi rendőrkapi­tányok jöttek-mentek, s vették az utasításokat. Egy-egy ártatlan fogoly bekísérésére mindjárt nagy csődületet és izgalmat keltett, a fogolyszállító kocsik megjelenése szintén. A nép többsége he­lyesli a kivételes rendszabályokat. Újabb nyelv vita az osztrákoknál. Bécs, jan. 31. A képviselő­ház mai ülésében Havelka és Scharschmid Herbstnek az 1880. ápril 19-ki nyelvrendelet tárgyában tett indítványára vonatkozó többségi és kisebbségi indít­ványt nyújtották be. A többség napirendre térési indítványa ellen 10, mellette 7 szónok van szó­lásra följegyezve. Kraus az indítvány ellen szólva, statisztikai adatokat hoz fel Cseh­ország nyelvi viszonyaira nézve. Szóló hat kisebb és két nagyobb német territóriumot különböztet meg, melyek közül magának a legnagyobbnak és annyi lakossága van, mint Felső-Ausztriának, Szalz­­burgnak és Krajnának együttvéve, a legkisebb pedig nagyobb, mint Felső-Ausztria, harmad­­félszer akkora, mint Szilézia, sőt nagyobb Dal­­mátországnál is. Szóló ebből azt következteti, hogy a nyelvrendelet nem méltányos. Példákat hoz fel a szlávok hatalmas fejlődésére, mely évszázadok óta tapasztalható és oda nyilatkozik, hogy a cseh­országi németek elnyomására tett kísérlet végre is a németség becsülete ellen intézett táma­dás. J­a­n­s­a pártolja a napirendre térési indítványt, védi a cseh népet a támadások ellen , kijelenti, hogy a csehek mindenkor készek egyezke­désre és visszautasítja a csehek lejalitásának gya­núsítását. A németek műveltségekben, állami szer­vezetükben kellő biztosítékokkal bírnak, a cse­heknek még ezután kell maguk számára biz­tosítékokat teremteniük. Ezután azt fejtegeti, hogy e két fejezés „tartományi nyelv“ és „tarto­mányban divó nyelv“ jogi szempontból azo­nos. Végül kijelenti, hogy miután a nyelvrende­let a törvény szellemével megegyező, a napirendre térés mellett fog szavazni. Hallvich ellenzi a na­pirendre térést. Történelmi adatokat hoz fel, hogy a csehországi városok városi joga (Stadtrecht) még a XV. században is német volt. Fölhozza, hogy most már a tisztviselői és szolgai állásokat egész Csehországban csupán oly egyénekkel töltik be, kik mindkét tartományi nyelvet beszélik, még oly ke­rületekben is, hol csehek egyátalán nincsenek.­­

Next