Budapesti Hírlap, 1884. szeptember (4. évfolyam, 242-270. szám)
1884-09-29 / 269. szám
1884. szeptember 29 BUDAPESTI EISUI. 1 269. 14 r^rrivaesacrawal itésére ;• mások szerint azonban nem valószínűtlen, hogy szakadás áll be a pártban. Mi részünkről csak sajnálnék, ha ahelyett, hogy egy heterogén elemei dacára tekintélyes párt, erős állást foglalva oly fontos és életbe vágó kérdésekkel szemben, melyek megoldása az új országgyűlésre vár, belső villongások miatt szétforgácsolná erejét, s így is megkönynyebbítené Tisza Kálmán diadalát. * Mint késő esti órákban értesülünk, a függetlenségi párt holnapi értekezlete igen viharos lesz. Erre vall az is, hogy a párt fiatal tagjai tömegesen készülnek benne részt venni, sőt előzőleg maguk közt külön konferenciát tartanak, amiben sokan a párt ketté válásának biztos jelét látják. Az antiszemitapárt f. hó 30-án délután 5 órakor a közhelyiségben értekezletet tart. TUDOMÁNY és IRODALOM. A S Petőfi-társaság ülése. A nyári szünet után ma tartotta első felolvasó ülését a Petőfi-társaság. Változatos programmal köszöntött be, melynek egyes pontjait zajosan megtapsolta a hálázatos hallgatóság. Az ülést Komócsy József nyitotta meg. Gyászhírt jelentett be elsősorban. Frankenburg Adolf, a társaság volt tiszteleti tagjának elhiuyta fölött fejezte ki a társaság gyászát. Aztán jelenté, hogy a társaság a bajai Tóth-ünnepélyen képviselve volt s hogy Ege Miklós egy 200 frtos részvénynyel alapító tagja lett a társaságnak. Az első felolvasó Szana Tamás volt, aki Telegdi Lászlónak „Petőfi Nagy-Károlyban 1846-ban“ című dolgozatát olvasta fel. Telegdi 1846 ban ismerkedett meg Petőfivel, mikor Nagy-Károlyban Szerdahelyi Pál főispáni beiktatása volt. Petőfinek lakása a Szarvas-vendéglőben az emeleten volt a templom felőli mellékszobában. Szobájából végig lehetett látni az uradalmi inspektor Flechl Gábor (utóbb Térey) lakásának utcára nyíló ablakait. Akkoriban az inspektor leánya — Térey Mari — volt Szat■íármegye egyik legszellemesebb, ünnepelt szépsége. Riskó Ignác mindjárt Károlyba érkeztekor bemutatta Petőfit a Térey családnak. Idehozta később Szendrey Ignác az erdődi uradalomnak inspektora leányát Juliskát, hol Petőfi naponkint találkozott vele. Az ismeretség köztük csakhamar bizalmassá vált, már csak azért is, mert azt a Térey Mari jóakaró gyöngédsége is pártfogolta. Telegdi meglátogatta Petőfit a Szarvas-fogadóban s ez alkalommal észrevette, hogy Petőfi sokat tekintgót át a Téreyék lakására, melynek ablakában Szendrey Juliska is látható volt. Petőfi szobájában csak két könyv volt : Béranger versei és Rákóczy Ferenc memoire-jai, mindkettő francia nyelven. A pamlagon egy vastag nádpálca feküdt, melynek fogóját egy termetes fehér biliárdgolyó képezte. Telegdi hívta Petőfit, hogy jöjjön a kaszinóba. „Nem megyek, mert azt gondolják, hogy félek tőlük“, volt a válasz. Ennek a „félelemének ez volt a története: Petőfi a közös ebédlőben étkezett egymagában. Az őt környező nemes urak és kortesek közül nem ismerte senki, ő sem beszélt senkivel. A bortól nekihevült nemes urak Károlyi Lajos grófot éltették s lelkesülten magasztalták, hogy milyen népszerű és leereszkedő nagy ur, mert nem restélt velük karonfogva járkálni a városban fel és alá. Jó ideig némán hallgatta Petőfi a magasztalásokat, mig végre türelmét veszítve felugrott székéről s odakiáltott a magasztaló uraknak: „Ugyan mit tudnak az urak az ilyen . . . emberen magasztalni, . . . hiszen apja, nagyapja, szépapja hazaáruló volt.“ E szavak hallatára az asztalt környező nemes urak Petőfihez rohantak, s rárivalkodtak: Kicsoda az úr, hogy így mer beszélni ? „Petőfi Sándor az urak szolgálatára !“ kiáltott oda Petőfi és billiárd gombos nádpálcájával nagyot ütött az asztalra. A nemes urak a Petőfi név hallatára hátat fordítottak neki ; csak azt motyogta néhány ur, hogy sértő szavait tudtára adják Lajos grófnak. — Telegdi közöl még néhány kevésbbé érdekes részletet Petőfinek nagy-károlyi s utóbb debreceni tartózkodásáról. Itt történt vele, hogy épen a debreceni színtársulatnál szereplő Prielle Kornélia annyira megigézte, hogy késő este berontott K. Tóth Mihályhoz, hogy eskesse össze őt Kornéliával. Csak nehezen sikerült a lelkésznek lebeszélni a költőt különc tervéről, aki aztán eltűnt Debrecenből. A programnak szép pontját képezte Ábrányi Emilnek „Otthon“ című költeménye, melyet az elnök szavalt el nagy hatással. A tehetséges fiatal költő melegen festi az otthon kellemeit, melyet semmi kincsért sem adna oda. A következő tárgy egy humoros elbeszélés volt Balázs Sándortól. A címe : Száraz Péter regénye. A szerző pezsgő humorral írja le, hogy miként házasodott meg Száraz Péter a 44 éves pénzügyi tanácsos. Jóízű ötleteivel sűrűn keltett derültséget a a hallgatóságban, mely tapssal és éljenzéssel köszönte meg az élvezetet. Utolsónak maradt Kiss József aki a „Magyar Szalonéban megjelent „Noémi“ című versciklusából olvasott fel egy pár versszakot. Egyéb tárgya nem volt az ülésnek, összhangban parancsolom, hogy az országgyűlést illető indítványok előkészítessenek.“ Ez történt április 19-én. Egyidejűleg az új főkormányzó is kineveztetett Benedek táborszernagy személyében. „Bach megbukott“ — hangzók országszerte és Bach csakugyan megbukott, Benedek pedig azt a missziót kapta Bécsből, hogy a magyarokat lecsendesítse, a kedélyeket kibékítse. A választás hibás volt. Polgári személynek talán több sikerült volna, de ez a hatidegen — amint őt nevezték, az ő kaszárnya modorával, elbizakodott természetével sok keserűséget okozott Bácsnek. „Majd megszelidítem én azokat a turistákat“ — mondd Benedek, midőn Budára jött. És azonnal meg is kezdé a szelidités munkáját. Elment az egyetemre. Épen előadások közötti idő volt, az ifjúság a folyosókon tanyázott. — Jön Benedek! kiált a pedellus. Mint méhraj tódult a fiatalság az aula felé. Benedek belép. Gyönge „éljen“ fogadja. „Semmi éljen!“ kiáltja Bartha Guszti mély bariton hangon. Siri csend állott be. A táborszernagy elsápad, zavarba jön, de csakhamar összeszedi magát, s kezdi a fiatalságot szidni, mint a rongyos bakát. Zúgás, moraj keletkezik. „Dobjuk ki“ — suttogják elég hangosan. A hangulat mindinkább fenyegetővé kezd válni, Virozi tipeg-topog, a tanárok nem tudják mihez kapjanak, a fiatalság tódulni kezd az asztal felé, — a rektor valamit súg Benedek fülébe, mire a hős táborszernagy célszerűnek látta egy kis Magentát produkálva, csendesen elvonulni. Az első kudarc azonban nem vette el Benedek reményét a további sikerektől. Diplomatikus fogáshoz nyúlt, az egyetemi fiatalság kolomposait meghívta magához reggelire. A jó kávét ifjaink illedelmesen megitták, aztán visszajővén folytatták a demonstrációkat. A cukros kávé, a nyájas mosoly, a szíves mosoly tehát nem használt — mormogd magában Benedek — no majd rátok ijesztek én. Május 19-kén maga elé hivatta a tanári kart és a policia által turbulenseknek bélyegzett több jogászt, ezek között Fésűs Györgyöt is. A tanárok körben álltak, a növendékek mögöttük foglaltak helyet. Kijön Benedek, s krudális módon kezdi leckéztetni a tanárokat is mag az ifjakat is. Erre Fésűs a többi közül kilép, s a táborszernagy elé állva mellén összefont karokkal kezdett Benedekkel farkasszemet nézni. Ez beszéde közben hirtelen megáll s katonásan rámordul Fésűsre : — Hallja, midőn én előttem áll, hát glédába álljon, lábhoz a kézzel ! Mint márványszobor állott Fésűs egyetlen izma sem mozdult meg. Benedek erre neki dühödve odalép a bátor fiú elé, kardjához csap, s azt kérdi tőle: — Tudja-e, hogy én táborszernagy vagyok? — Bánom is én, én meg Fésűs György vagyok. — volt a lakonikus válasz. — De én a császár személyét képviselem. — replikáz Benedek. — Én meg a jogászságét! — volt rá a büszke válasz. Benedek elpirul, — a sarkán egyet fordul, aztán nagy mérgesen ott hagyta őket a faképnél. Többet aztán Benedek nem diplomatizált a jogászokkal. De hát nem is volt rá szükség. Egy fontos ügy egészen más irányba terelte rövid időre a közvéleményt. A kibővített birodalmi tanács összehívása. Harmincnyolc új tagot nevezett ki a császár a régi reikszrátba, ezek között hat magyart is. Mikor május 1-jén ez a császári diploma megjelent, Kemény Zsigmond azzal fogadta azt, hogy az új reikszrábot elnevezte „kikeményitett birodalmi tanácsnak.“ A kinevezett magyar tagok között volt Barkóczy János gróf is, ki ez időben fontos szerepet játszott. SZÍNHÁZ és BŰVÉSZET. * (A várszínház) újdonságai között három egyfelvonásos operettet tanulnak, melyek ha nem is új termékek, a fővárosban még sohasem adattak és híres komponisták fiatalkori műveikkel fognak megismertetni. A közönség bizonyára szívesen veszi majd Flotow, Delibes és Bizet kedves apróságait, akiktől La veuve Grapin, L’écossais de Chatou és Madame Boniface cimü operetteket fognak Felekinél előadni. * (Vidéki színészet.) Marosvásár-helyit a szinpártoló-egyesület a napokban alakult meg báró Bánffy Zoltán elnöklete alatt s a választmány első ülésében elhatározta, hogy megbízott tagjai által az állandó szinház javára kibocsátott íveket még körözteti s rokonszenvvel fogadta Lázár Ádám amaz indítványát, hogy az építendő színházra sorsjáték rendeztessék. Különben az állandó szinház építésére eddig 8100 forint gyűlt össze. — Szegeden ma nyitja meg a téli évadot Nagy Vince színtársulata Szigeti Józsefnek „Falusiak“ címü vigjátékával. — Polgár Károly színtársulata Sz. Szentgyörgyről Brassóba ment, hol ma első előadásul a „Koldus diák“-ot adja. A társulat innen Deésre megy. — Pancsován Szatmári Károly és Hubay Gusztáv egyesült igazgatók okt. 1-én kezdik meg előadásukat. * (Magyar énekesnő külföldön.) Halm Ernesztin operaénekesnő, aki Magyarországban Zala megyében született és tanulmányait a bécsi konzervatóriumban végezte, f. hó 22-én lépett fel Baselben a Troubadour Azucena szerepében először. A svájci lapok nagy elismeréssel írnak a fiatal énekesnőről és szép jövőt jósolnak neki. *(Új színészek.) A magyar színészegyesület központi igazgató tanácsa legutóbb tartott ülésében a letett vizsga alapján P r o k s c h (Prónai) Poldit, és Zolnay Béla gimnáziumi tanárét, s Gyurmán Alice az orsz. szinitanoda volt harmadéves növendékét a magyar színészegyesület tagjai sorába fölvette. Ezen kívül Kutasai Mariskát, aki már a fölvételi vizsga kötelezettsége előtt működött színpadon, s Körmendi Jánost, aki néhány hó előtt a szini pályától visszalépett, újból fölvette tagjai közé. Csóka Sándor társulatának vizsgáló bizottsága Péczei Marit és Mérei Izabellát az egyesületbe való fölvételre ajánlotta, s azt az igazgatótanács helybenhagyta. *(Siposa Antal) egy nagyobb szabású zeneművet fejezett be legközelebb, melynek címe: „Apotheozis“ s Bajzának hasonló című remek költeményére készült. A mű a jövő évi orsz. kiállítás alkalmával a minisztérium által kiadandó zenealbumba jő, melyet Bartalus István szerkeszt. * (Szobrászati hirek.) Szász Gyula fiatal szobrászunk a Bulyovszky Lilla sugárúti nyári lakása számára szoborműveken dolgozik jelenleg. Ezek közül különösen a „vizi nimfa“ válik ki, egy női alak, a plasztikai tökély minden kellemével. Ezenkívül Erzsébet királynő mellszobrát is most készíti a művész s több kisebb szobor mintázásához is hozzáfogott. Verán József szobrász, ki különösen az építészeti szobrászat terén működik sok sikerrel, a kormány megbízásából a mehádiai új nagy Szapáry-fürdő szoborépítményein dolgozik. Az operaház megnyitása A tegnapi ünnep sokoldalúsága, az események különfélesége és rohamos egymásutánja lehetetlenné tették minden apróbb részlet külön fölemlítésével teljesen kimerítő tudósítást nyújtani. Ma utólag pótoljuk az érdekesebb részleteket. Mindenekelőtt a gyönyörű jelmezekről kell megemlékeznünk, melyek kiváló ízlésük, pompájuk és korhűségük által tűnnek ki. Bánk bán jelmezeit a múzeumban levő pénzek, fegyverek, történelmi képek, Pálffy és mások történelmi képei után Árvai J. és társa cég készítette. Szép és gondos kidolgozásuk megnyerte a közönség tetszését. Gertrud magyar királynő világoskék, crochirozott moir antique szoknyában dúsan ezüsttel díszítve; a derék ősmagyar kivágással, hosszasan lecsüngő és ezüsttel hímzett újakkal és hímzett ezüstfátyollal, királyi koronával és zománcozott ékszerrel jelent meg; vele szemben Meind a chamoi szinű damasz szoknyában, bordeaux bársony kivágott derékkal, dús arany hímzéssel és aranynyal hímzett fátyollal. A férfiszereplők közül kiválóan szembetűnők Bánk-bán és Petur bán jelmezei, melyek a már fent említett történelmi képek és rajzok után készültek. Bánk-bán brokát attilát visel sötét bordeaux-bársony mentével, valódi coboly prémezés és dús aranydiszitéssel; a kucsma cobolyprémmel, kócsag és sastollal van ékítve. Parókájában ősrégi szokás szerint a dúsan lecsüngő fürtökben gyöngyök ékeskednek. Petur bán oliv brokát attilában pápa színű bársonymente, valódi nyestprémmel és gazdagon aranybordárral díszítve jelenik meg. Ottó merániai herceg jelmeze a merániai viselet mintájára lehetőleg híven lett készítve, sötétkék bársony attila, világoskék selyem kabát ezüst díszszel és valódi hermelinnel. Biberach bíborvörös bársonyattilát visel sárga-fekete szalagdiszszel. Nagyon csinosak a négy király apród smaragd-zöld selyembársony jelmezei, hermelin-szegélyzettel, épp oly kucsmával és sastollal, továbbá az éneklő apródok (királyné apródjai) jelmezei is, melyek kék én