Budapesti Hírlap, 1884. december (4. évfolyam, 331-359. szám)
1884-12-03 / 333. szám
t szabályokkal magyarosítani vagy németesiteni, vagy bármiféle siteni lehet. (Derültség.) Ez azon tény, ahol a társadalom abszorbeáló ereje az egyedüli, ami működhetik. Szóló célja mindenkor a magyar állameszme konzolidációja volt s legifjabb korától kezdve tényekre hivatkozik s mindent el fog követni, hogy ezen célt valósíthassa. (Éljenzés jobbfelől.) Kijelenti végül, hogy a kormány törekedik a maga és pártja hatalmának megerősítésére is az által, hogy teljes lelki erővel és gonddal mindent, ami kezeire bízatott, az állam és az állampolgárok javára fordította. Kéri a költségvetés elfogadását. /Zajos helyeslés a jobb oldalon.) így utasította vissza Tisza Grünwaldot. A Tisza állama más, a Grünwaldé ismás. Ezé nagy célt tűz maga elé: nemzetet alkotni; amazé „a maga s pártja hatalmát megerősítem.“ S mert ezt mindenki tudja és érzi Magyarországon, azért „nem népszerű az állam“ s azért erős a partikularizmus. Olyan államot mint Grünwald igér, óhajtanánk, olyat, minőt Tisza csinálna belőle, nem kívánunk , marad tehát a Tisza regime úgy amint van s a kormányelnök ezt nevezi konszolidációnak. Grünwald pedig attól tart, hogy az a disszolució kezdete. A képviselőhöz mentelmi bizottsága december hó 3. napján d. u. 5 órakor a képviselőházban, szokott helyiségében ülést tart. Tárgy: Simonyi Iván, Pap Elek két rendbeli, Rohonczy Gedeon, Tisza László, Dessewffy Kálmán és Verhovay Gyula mentelmi ügyeik. A károlyváros-sziszeki vasút ügyében Mikcs Miklós végvidéki képviselő Tisza Kálmán miniszterelnöknél is járt, hogy felhívja figyelmét a Glinán át Topuskóba menő vasútvonal előnyeire. A miniszterelnök az ügyről behatóan informáltatta magát, és megígérte, hogy a tervet, ha szőnyegre kerül, támogatni fogja. A pancsovai kormánypárt elnöke meghívására a pancsovai törvényhatóság ma értekezletet tartott, melyen — mint levelezőnk távírja — egyhangúlag közgyűlés egy behívását határozták el, hogy ott jegyzőkönyvbe foglalják azt a megegyezést, mely szerint a lakosság nemzetiségi különbség nélkül a kormánypárthoz csatlakozott. Csehek és magyarok. Az összes ó-cseh lapok hosszú tudósítást hoznak a Rieger beszédéről, a „Narodni Listy“ teljesen elhallgatja. De a nevezett lap foglalkozva a „Neue Freie Presse“ egyik a „Hej Slovane“-ről szóló cikkével, kijelenti, hogy a csehek senki előtt sem tartják szükségesnek a tótok iránti évet, amikor a király a díszes főispáni tiszttel felruházta. Már atyja, nagyatyja is főispán volt, mért ne lenne a fiából is az! ? Csak azon csodálkoztak az emberek, hogy míg mások, kevés kivétellel, deres üstökkel szoktak egy vármegye élére állani, a fiatal Nádasdy már 12 évvel oly okos, élénk eszű és komoly ifjú, hogy a főispáni állás súlyos terheit is elbírja. Csupán a nagy asszony, a méltóságos grófné nem csodálkozott ezen; tudta ő, hogy az ő fia már 12 éves korában is főispánnak való, s nem is engedte volna, hogy más üljön a családi ősök székébe ! 1635. ápril 13-án Szombathelyen, az akkori erődített várban tartották Vas megye karai és rendes ama közgyűlésüket, melyen a 12 éves Nádasdy Ferenc főispán esküjét ünnepélyesen letette, s fényes hivatalába ünnepélyesen beiktattatott. A karok és rendek szerencsét és nestori éveket kívántak neki. Már majd két esztendeig kormányozta a megyét a fiatal főispán, mikor némelyeknek eszébe jutott, hogy hátha még sincs jól a dolgoknak a rendje. Kétkedtek, hogy valaki ily fiatalon főispáni tisztének megfelelhessen. Alkalomra vártak tehát, hogy felszólaljanak. Alkalommal szolgált az 1883. augusztus 10-én tartott megyei közgyűlés, melyre, hire menvén a történendő dolognak, nagy számmal gyűltek össze a megye főrendei és birtokos nemessége. Tradostyáni Draskovich György gróf győri püspök, galanthai Eszterházy Miklós gróf, az ország nádora, Nádasdy Ferenc gróf főispán, Batthyány Ádám, Czobor Imre, Csáky László, Eszterházy István grófok, Török József, nemesládori Chemetey József, Hosszutháty György, Káldy Ferenc, Rajky Imre és sok más nemes sereglett egybe, hogy a nem mindennapi eseménynek tanúja legyen. Mindjárt a gyűlés kezdetén felemelkedett Eszterházy Miklós nádor, s a hallgatóság feszült figyelme mellett indítványozó: mivel az uj főispán még sokkal fiatalabb, semhogy tőle a megye helyes kormányzását jogosan várni lehetne, kérjen a megye ő felségétől adminisztrátort, aki, addig is, míg az uj főispán nagykorúságát elérné, helyette a megyét igazgatná ! Nádasdy Ferenc főispán ünnepélyesen tiltakozván a nádor indítványa ellen, udvarnoka, Vitnyédi János utján határozottan kijelenté, hogy a felség kinevezésétől el nem áll s éppen nem hajlandó maga mellett adminisztrátort tűrni, annál kevésbbé, mert már nem csak törvényes éveit (12 év) elérte, de mint főispán az esküt is ünnepélyesen letette s az tőle el is fogadtatott. Ha mindazonáltal ő felsége, nem tekintvén minden feltétel nélkül történt kineveztetését, jónak látná, hogy melléje, nagykorúságának eléréséig kormányzó adassák, ez esetben ő fejet hajt a király akarata előtt. Második Ferdinánd császárt és királyt a megye felirő levele Regensburgban találta, honnan az válaszában az ügyet közmegelégedésre intézte el. — „Nem tagadhatjuk ugyan — írja a fejedelem — hogy Nádasdy Ferenc grófot atyja hivatalával, Vasmegye főispánságával, kegyelmesen felruháztuk ; s noha életének 14-ik évét már elérte, mégis kétely merült fel a fölött, vájjon oly érett és bölcs-e, hogy a megye kormányzásának helyesen megfelelhetne, s igy tanácsosnak látszanék, hogy melléje, mint azt más megyékben is tenni szoktuk, kormányzó adassék, mégis mivel, amint leveletekből értjük, megtartott közgyűlésteken az esküt az ország törvényei szerint már nemcsak letette, de azt a nevezett Nádasdy Ferenctül el is fogadtátok, s ő a megyét két éven át megelégedésünkre kormányozta, ennélfogva mi tőle a megye kormányzatát elvonni nem szándékozunk, sőt akarjuk, hogy főispáni hivatalát s annak méltóságát ezentúl is élvezze.“ Adminisztrátort tehát nem kapott a fiatal főispán, hanem a helyett, csupán tanácsadóul Zombori Lippay Gáspárt rendelte melléje a fejedelem, meghagyván neki, hogy mindannyiszor, ahányszor kormányzati nehézségek adják elő magukat, ezen érett, okos, a hazai törvényekben jártas és Vas megyében is birtokos férfiú tanácsával éljen.* Az ifjú főispán azután csakugyan maga, még pedig erélyesen kormányozta megyéjét. Az alkotmánynak és törvényes szabadságnak őre volt nemcsak lefelé, de fölfelé is s igy természetes, hogy Nádasdy egyre jobban eltávolodott Bécstől. S egy reggelen csak arra ébredtek odafenn hogy komoly aggodalmak alapját képezi a nyakas főur nyughatatlan vére; magasan hordja a fejét melyben merész, felforgató eszméket ápol. Meg kell hajtani azt a fejet! Meghajtották s azóta csakugyan igen csendesen viseli magát a nyakas főur. A lékai sírboltnak legalább nincs kifogása ellene! Balogh Gyula. BUDAPESTI HÍRLAP (338. sz.) 1864. december 3. testvéri szereteteket indokolni. Hogy csehek és a tótok egyetlen egy szláv törzset képeznek, az etnográfiai tény. És ha a cseh-tót nemzeti és politikai egység fantomja kézzel fogható dologgá válnék, nemcsak meg nem tagadnák a csehek, hanem minden áldozatot meghoznának, hogy azt valósággá tegyék. A lap kifejti, hogy ma csak a tótok szívét kellene megkérdezni, mert az eszék nem engedi, hogy olyasmire törekedjenek, ami most elérhetetlen. A németek gyanúsításait a cseheknek el kell viselniök, de mind határozottabbá lesz az, hogy a büszke német, előbb alkotmányos párt megsemmisítése és elnyomása a cseh nép életfeladata. fővárosi ügyek. A régi váci temető parcelláztatván, a közmunkatanács az itt keletkező új keresztutcákat a következőleg nevezte el : Taksony utca, Angyalföldi út, Fóthi út, Tüzér utca. A kis sörcsarnok előtt levő kis térnek pedig Ferdinánd tér nevet adott, mert onnan indul ki a feljáró út a Ferdinand hídhoz. — Az omnibusz közlekedés. A országos kiállítás tartamára tervezett omnibusz vállalat létesítése ügyében a főv. közgyűlés a tanácsot újabb alkudozások megkísérlésére utasította. A vállalat elnyerése végett a budapesti társaskocsi tulajdonosok szövetkeztek és ajánlatukat a bérkocsi egyesület elnöksége útján ma benyújtották a fővároshoz. Az ajánlatban kiemelik, hogy az előkészületeket már erélyesen folytatják, s hajlandók a pályázati hirdetményben megjelölt három útvonalra megkivántató hatvan omnibuszt előállítani. Viszont a fővárostól azt kérik, hogy a pályázati hirdetményben foglaltakhoz képest ők is engedményesekül tekintessenek s az omnibusz járatási jogot özvegyeik s kiskorú gyermekeik is gyakorolhassák, hogy igy az üzletbe fektetendő tőkéik biztosíttassanak. Kérik továbbá, hogy miután a kiállításhoz vivő útvonalakon jelenlegi iparjogosultságuk alapján most is jár hatvan kocsijuk, ezeket is járathassák, jó karban, de mostani alakjukban s ezek csak akkor cseréltessenek ki a szabályrendeletben előírt kocsikkal, ha használhatatlanokká válnak, mert rögtöni kicserélésük tönkretevéssel fenyegetné őket. Ehez képest az ellenőr alkalmazása engedtessék el nekik, hanem a kocsisokat csinos egyenruhában fogják járatni, s a régi alakú omnibuszokra csak annyi személy fölvételét kérik engedélyezni, amennyinek az méretek szerint megfelel. Pénzbeli biztosítékot nem ajánlanak, hanem a vállalatra nézve egyetemleges felelősséget. A kiállítás alatt járatnak (egy bemutatott terv szerint) a Kálvin térről a Kerepesi úton 15, sugárúton 15, a Király-utcán 10 omnibuszt; a Sebestyén-térről a sugár-uton 12, a király-utcán 8 omnibuszt; a Petőfi-térről a Ferenc József-rakpartról a sugár-uton 12, a király-utcán 8 omnibuszt; a Deák-térről a király-utcán át a Gólyáig 20 at s a harmincad utcáról a sugárúton 8, a király-utcán 12 omnibuszt. összesen 120-at. A kiállítás után a király-utcai és a sugárúti vonalakra óhajtják a 120 omnibuszt beosztani 5 különböző pontjáról a városnak. Mellékesen felszólalnak az ellen beadványukban a szövetkezeti vállalkozók, hogy egy esetleges más vállalkozó a szabályrendelettel ellentétben a kiállítás utánra két jövedelmező útvonalra kaphasson engedélyt s hogy azután őket onnan, dacára, hogy a szabályrendeletnek meg fognak felelni, nem jövedelmező vonalakra tereljék. Végül kérik a tanácsot hogy ajánlatuk tárgyalására napot tűzzön ki s meghatalmazottjaikat arra hívja meg. — Kamermayer Károly polgármester ma déli 12 óra után váratlanul meglátogatta az V. kerületi elöljáróságot s annak ügymenetét, kezelési rendszerét s helyiségeit beható vizsgálat alá vette. Ez alkalommal örömmel tapasztalta a polgármester, hogy a hivatalnokok egytől-egyig dolgoztak még déli 12 óra után is. A hivatali helyiségről igen elismerőleg nyilatkozott. Kellemetlen benyomást gyakorolt a polgármesterre, hogy a jegyzőn és tollnokon kívül az egész elöljáróságnál csak egy kinevezett hivatalnok van, s a nem kis fontosságú kezelést és egyéb ügyeket, valamint pénzkezelést is négy részben ideiglenes, részben állandósított napidíjas végzi. A polgármester orvoslást ígérve, távozott. A prostitucionális szabályrendeletet, melyet a főváros közgyűlése f. é. májusban hozott, a belügyminiszter visszaküldte a fővároshoz, hogy rajta némely változtatásokat tegyen. A tanács mai ülésében a köztemető, artézi fürdő és központi adópénztár rendes vizsgálatát rendelte el. A kiküldött bizottságok feladatuk teljesítéséhez azonnal hozzáláttak. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — (A magyar tisztviselők országos egyesülete) az egyesületi özvegy-és árvasegélyalap javára december hó 6-án a fővárosi vigadó melléktermeiben zártkörű táncestélyt tart. A táncestély 9 órakor kezdődik. — A „magyar jogászegyesület“ f. hó 6-án (szombaton) d. u. 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi út 8. sz.) teljes ülést tart, melynek tárgya dr. Heil Fausztin „A naturalizmus a büntetőjogban“ című felolvasása lesz. — A „terézvárosi kaszinó“, melynek helyisége a Teréz-körút 2-ik sz. a. van (királyutca sarkán) dec. 6-án este 7-kor nyílik meg, hangversenynyel, közvacsorával és táncvigalommal. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Felolvasás.) Dr. Krausz Jakab fő.tanár holnap szerdán tartja felolvasását „A szerelem Heine dalaiban“ cím alatt a Budai Kör helyiségében d. u. 5 órakor.