Budapesti Hírlap, 1885. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1885-03-01 / 59. szám

1885. március­­­ BUDAPESTI HÍRLAP. (59. sz.) Szerencsétlensége irm­ereties dolgok k'%t ujabb napokból; mindkettőért Gladstone a, fotélős. A feleletre vooáíi . jpeg,történt is a ps­rlajuentjxH- xa'vödik rá ugyanazt, amit a vén agitátor felénk kiáltott: hands off! 1 ,,! ifi' n „Le a kezeikét a kormányríidról!“ s Glad­stone közpályája ezzel véget ért. Nagyobb vál­ságot még nem hagyott angol kormány maga után, mint ijjájjus* JA. A magyar­ államvasutak ketté osz-» A : magy.: kir. államvasutak vonalai — ínyét biztos forrásból értesülünk — már legköze­lebb két részre fognak osztatni. Az egyik rész igazgatója T­o­l­n­a­y Lajos, a mostani főigaz­gató, a másiké pedig Baross Gábor állam­­"íi¥Kár?lesz.. . '5­­ . . . A dunamelléki református egy­házkerületben az egyházi főjegyzőre ..be-­ adott­­szavazatok mind beérkezvén,(jegek felbontá­­­­sát március 2-án eszközli a­z evégbő­l kiküldött bizottság, a szératéri papiakban. A bizottságnak tagjai Sipos Pál egyházi és Tisza Lajos gróf világi elnöklete alatt : Ráday Gedeon gróf, dr. Vécsei Tamás, dr. Ballag­ Mór, Pap Károly és Kovács Albert. Nyílt titok, hogy a főjegyzői­­ állásra, S­z­i­l­á­d­y Áron akadémiai rendes tag és kalizsiylelkész kapta a túlnyomólag legtöbb szavazatot. tnseveá­lással fáaáaio •iá­s Az általános tervezetének megvitatása kétsét mai ülésében magánjogi törvénykönyv céljából összehívott :ertie-­ az öröklési jog terve-e­setébe­n az V. cím­ 1. fejezetét, mely az örökség megszerzéséről szól, vette tárgyalás alá. Hosszabb és­ majdnem az egész ülés időtartamát igénybevevő vi­tára adott­ alkalmat amaz elvi kérdés eldöntése; várjon az örökség megszerzése ipso jure történjék, vagy pedsig­ ahhoz örökösi nyilatkozat kivántassék-e. Az értekezlet elfogadta a tervezet, álláspontját, mely szerint az Örökség megszerzése kifejezett vagy hall­gatag örökösi nyilatkozathoz köttetik. Ez elvi kérdés megoldása után az értekezlet a részletekbe bocsátkoz­­zott. A 370. és 371. §§. megvitatása után az ülés véget ért. , A regnikoláris bizottság­. Mihelyt a kép­­viselőház a főrendiház reformjáról szóló törvényja­­vaslat tárgyalását befejezte, a miniszterelnök a kép­­viselőházban — mint értesülünk — indítványt fog tenni egy r­e­g­n­i­k­o­l­á­r­i­s b­i­z­o­tt­s­á­g kikül­­dése ügyében. E bizottság, melybe 8 tagot a képvi­­selőház és 1 tagot a főrendiház választ, a horvát tartom­ánygyűlés által kiküldött hasonló bizottsággal együtt máju­s vagy június hóban tárgyalná a horvát részről netán­­ felvetendő kérdéseket. Előbb a bizott­ságok alig fogják megkezdhetni tárgyalásaikat, célból négy tanácsos választását ajánlja. Magyar p­é­n­z­ü­g­y, n­a­v­a­gy már a­k­k­o­r n­e­m magyar ü­gyek­ne­k tartattak a d­i­n­a­sz­ti­a ált­a­l! Mikor a követek a királyi várból lejöttek, azonnal a­ királyi helytartó lakására mentek, a­hol István­f­y Miklós, a helytartó titkára, újból felolvasta a királyi előterjesztéseket. Ennek megtörténte után a rendek hazamentek, hogy másnap azonnal megkezdjék a tanácskozásokat. Ver­fikáció, bizottságok választása akkor ismeret­­­­­­len dolog volt Parlamenti épülete sem volt az országnak, mivel a rendek a barátok klastromá­­ban tartották gyűléseiket. Szorgalmas, friss em­­berek voltak az akkori követek, mert az ülések reggeli 6 órától, délután 3-ig tartottak! Pedig buffet sem volt, ami finom ételekkel, jó italokkal és szép­­ szemű lányokkal vonzotta volna a hon­atyákat. Hanem a lármázás mesterségét már ak­kor is ismerték, mert­­. eperjesi napló szerint oly lármát csaptak a követ urak, „mintha zsi­nagógában lettek volna.“ — Eme megjegyzésből azt­ következtetem, hogy antiszemiták már akkor is voltak. A választól­rat néhány nap múlva el­­­­készült, de a király nem volt azzal megelégedve. Újabb javaslatot küldött, a rendek azonban erre is csak azt felerték, amit első feliratukban mon­dottak. A királyt ez ingerelni kezdé. Különösen­­ bántotta, att hogy a' l-himek folyton a korábbi tör­­t­­vényekre hivatkoznak. S máikor ezt a második üzenetben kifejezésre"­is" hozta, nagy elégület­­­lenség támadt a követek között , éles bírálat alá vették azt.­­ Az­ osztrák bornak szabad behozatala ,­­ellen­­ újból felszólaltak­, azt hozván fel, hogy a magyar bor nem eresztetik át az osztrák hatá­ron. A lengyel ércpénz szabad forgalma ellen is kikeltek. Ezek és a többi kifogások is, mo­­ tozatai ellen madik leira­tában ismét mereven ragasztottan. Követeléseihez és semmiféle engedményt nem akart adni, ha­nem szigorú erélylyel követelte előbbi kivonatait. A rendeket ez nagyon elkeserítette. Úgy látszik azonban, hogy a búbánatát nem csak Petőfi szokta volt borba temetni, hanem, az efféle funerációt már apáink is ismerték. Április 3-án vették tár­gyalás alá a harmadik leiratot. Az idő délután volt. Az ülés képe szokatlan vonásokat mutatott. Mintha földrengés lett volna, úgy dühöngtek a honatyák jobbra-balra. Aztán mily beszédesek voltak! De ha csak beszédesek lettek volna, ha­nem akkora lármát csaptak, hogy egész bábeli zavar keletkezett a teremben! Szászi András királyi személynök észreveszi a bajt. A tekintetes karok és rendek legnagyobb része kapatós volt a jó pozsonyi borocskától. Pityókos honatyákkal nem lehet országgyűlést tartani, gondola a sze­mélynek s hogy a furcsa bacchanáliának és­ még furcsább lármának véget vessen — a honatyákat hazaküldte — aludni!­s. A jó italnak azonban meglepő hatása lett. Az oroszlánok nyulakká változtak. Megszelídül­­tek és simulékonyabbakká lettek a király aka­ratának teljesítésére. Aztán már égett talpuk alatt a föld is. Haza vágytak s hogy minél ha­marabb útrakelh­essenek, hamarosan letárgyalták a válaszfeliratot. Április 11-kén bemutatták a végzéseket, aztán elbúcsúztak a királytól. Ru­dolf mindegyikkel kezet fogott — aztán Pozsony ismét csendes várossá lett. A karok és rendek, a főurak és követek hazamentek, csak egy em­ber maradt ott, hogy a fenmaradt tárgyakat elintézze, a — király­­I FŐVÁROSI ÜGYEK. •1.1 T-iSzökőkutak az Erxisébet téren. A sétány­­bizottság mai ülésén,­­azt az: eszmét pendítették meg, hogy az Erzsébet téren-mely legdíszesebb sétatérünk, szökőkút , felállításával-kellene egy r­ég érzett ,­hiányt ered, aki eleve is tisztában volt ,azzal, hogy a főváros, csak úgy lesz rávehető ily szökőkút létesítésére,,ha a "társadalom se riad vissza bizonyos áldozattól, vagyis a környékbeli érdekelt kán­yrák ,szintéti­ haj­landók járulni " néhány ezer forinttal a költsé­gekhez. Az erzsébetiért e háztulajdonosok Lu­­i­tzenbacher előtt i­sak­ugyan hajlandóknak nyilat­,­koztak a szökőkutra, adakozni, ha a hatóság azt fel­állítja. Az általuk megajánlt összeg­ mintegy, tízezer forintra rúg. De a városnak két annyit kell adni. A sétánybizottság­­ egyhangúlag elhatározta, hogy* *aj szökőkutat ajánlja a tanácsnak, bár minél több­­liszit­­hetné tereinket. A tanácstól előbb is elvi elhatáro­zást kérnek s azután állnak elő konkrét előterjesz­téssel. A konkrét előterjesztés két szökőkút felállítá­sára fog irányulni.­­ — A fővárosi közmunkák tanácsa febr. 26-iki ülésében több érdekes tárgygyal foglalk­ozott. A hi­d v­ám leszállítása ügyében eljáró bi­zottmány a lánchíd lehető kímélése céljából a teher­forgalmat­ alacsonyabb díjtételek segélyével a Mar­­githidra kívánja terelni s miután ily intézkedésnek­­ csak az esetben lehet sikere, ha a Margithid a­ déli vaspályával teherkocsik által járható úttal köttetik össze, indítványozza, hogy az ezzel a rendeltetéssel bíró budai körút lehető, mielőbb kiépíttessék. A budai­ lánchídfőtől, jobbra és balr­a, levp.,két kis park tul­ajdonjoga iránt éveken keresztül per volt folyamatban a kincstár és a főváros között. A pénzügyminiszter al­ leirata, mely szerint a tanács ajánlatára a vitatott tulajdonjogról lemondván, ezeket a parkokat közterület céljára átengedi, örvendetes tudom­ásul vetetik. Báró Lipthay Béla főv. bizo­ttag kezdeményezése folytán elhatározta a főváros, hogy a Rudasfürdő déli, rólsarka kiindulva a Gellért-I . h­egyrg kényelmes gyalog utat fog­ létes­­íteni. Az eredeti terven a mérnöki hivatal némi módosítást kíván tenni, mely mellett az út rövidebb Volna ugyan, de több helyen lépcsőket kellene a kígyózó után alkalmazni. Miután az a fő cél, hogy a hegyre minél kevesebb fáradsággal lehessen fel­­jutni, a tanács a módosítást a lépcsők miatt és a változtatáással járó kisajátítási költség miatt nem fogadja el, hanem az eredeti tervet hagyja jóvá és kéri a fővárost, hogy az utat a kiállítás megnyitásáig —­ ha csak lehetséges !— készitse el. A főváros kivonatára a tanács az V. ker. sör utca „A­r­a­n­y-J­á­n­o­s u­t­c­á­n­a­k“, a IX. kér. nyul-utcát „L­ónya­y-u­t­c­a­n­a k£í, továbbá a VI. ker. Bakony-utcát „B­ulyovszk­y-u­tcának“ nevezi el s helyt ad a főváros ama kívánságának ifi kprepesi út és Juranics-utca közt a Jégszesz,-utcával szemben levő utca „M­osony­i­­az eddigi Mosonyi-utca „J­­ó­v­á*­s­á­r-u­t­c­á ,n­a­k“ neveztessék el. — A műszaki (jsolya előterjesztésire a tanács elhatározta, h­ogy­ a Jj­f­g.y u­t­n­a­k a­z o­­k­t­ogontér és K­om­­,ú­i­i­z.e­j-ut­c­a Jó­q­n­fi s­z­a­k­a­s­z­a az itt épülő Házakra való tekintetből ideiglenesen kiépíttessék, továbbá,­ hogy a lápét körút is a fegyvergyári utcában ,tere­pűsorházig Felépltessék és rendeztessék a végből, hogy a közúti vaspályának a fegyvergyár utcáiban a nád­or-úti terorm­ánál levő merész karzatozata a közlekedésre kevésb­é, veszélyes pontra legyen át­­helyiseánerő. \-n, . j’ , Több terjedékbeváltási ügy és felfolyamadás elintézése, után építési engedélyek adattak ki. Mi­jTUDOMÁNY­os IRODALOM. '••pvlvifí (A „Blagyar­ Szalon“) című havi folyóirat újabb száma a szokott dúsgazdag tartalommal jelent meg. Minden újabb száma Hevesi és Fekete Józse­fek folyóiratának arról győz meg bennünket, hogy e vállalatra nagy szüksége van az irodalomnak. Iro­dalmi színvonalon álló közlemények váltakoznak benne sikerült kivitelűz illusztrációkkal. A szerkesz­tők mind akettőt bőkezűen­­ mérik s nem kimérnek semmi költséget. Melegen ajánlják a közönség figyel­mébe.­ Mai számunkba is átvettük belőle T­ele­k­i Sándor kitűnő munkatársunk cikkét. Tartalo­m : Kossuth arcképe, hozzá érdekes cikkek Kossut­hról, H­e­­­fty Ignáctól és G. B.-től s, Hent­rik­ é­s Lajos ismertet egy Kissutráról szóló német könyvet. Jók­a­i Mór mire. 15-kétől írt egy cikket s foly­tatja „Száz­ leány, egy rakáson“ című regényét. Dr. Boross Gábor Petőfiről ír (képekkel). Bárkány Mária, a magyar származású híres német színésznő megírja pályafutását (képpel). Zsil­inszky Mi­hály a régi magyarok mulatozásáról ír (képekkel). Dr. Fek­e­t­e J. a tudományos szocializmus cél­jait fejtegeti. Hevesi és Cetényi : „A harmadik“ című dramolettje,is közölve van. Sturm Albert „Egy képviselőházi ülés“ cím alatt „karcot“ (ké­pekkel.) S­e­r­l­y Lajos a magyar dal- és népdalok­ról ír, kottamutatvány­okkal. Verseket találunk C­s­á­k­t­on­­n­y­a­i Lajostól és Si­po­si Somától. Egy füzet ára 60 kr. 1 .­­ (! (A M. T. Akadémia e­l-ső nyelv- és széptudományi osztálya március hó 2-án (hétfőn) d. e. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a követke­zők : 1. Barna Ferdinánd 1. t. A votjákoról. 2. S­zin­n­y­e­i József 1. t. felolvassa K­álmá­n Lajos vendégnek „Boldogasszony ősvallásunk isten­­asszonya“ című értekezését. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Broulik Ferenc), az operaház tagja, 6-án este fél 8-kor a fővárosi vigadó kistermében klasz­­szikus dalestélyt rendez, melyen énekel a követke­zőktől : Scarlatti Alessandro, Bach J. S., Haendl G. F., Scarlatti Domenico, Pergolese G. B., Haydn J., Mozart W. A., Beethoven L., Weber C. M. A dalok kíséretét Mayer Gusztáv úr volt szíves el­vállalni. Március 23-án : második dalestély. Hely­árak : Körszék 3 frt. Számozott szék 2 frt. — Belépti jegy 1 frt. Bérletben mindkét dalestélyre :­­Körszék 5 frt. Számozott szék: 3 frt. *(A nőemancipáció) Szigeti Jó­zsef énekes bohóságához, mely szerdán 4-ért fog elő­ször színre kerülni, Se­rly Lajos írta a zenét. A főbb szerepet Pálmai Bka, Párt­én­y­­­iv­é, Klérné, Vidor, Tihanyi, S­ol­y­mosi, Horváth, Újvári, Szilágyi és T­ó­t­h fogják játszani. * (Műsorok.) Nemzeti színházé. Március hó 2-án (hétfőn) „A­hol mulatnak.“ „A­ har­madik.“ „Bálkirálynő.“ 3. „Könyves Kálmán.“ (Bérlet szünet.) 4. „A kis szórakozott.“ 5. „Bibor és gyász.“ 6. „Arany lakodalom.“ „Eladó leány.“ „Barátságból.“ 7. „Trónkereső.“ (Bérlet szünet.) 8. „Buborékok.“ — A magy. kir. o­p­e­r­ah­á­z­é. Hétfőn márc. 2-án a színház zárva, kedden 8-án „Traviata“ havi bér­let 1. sz.; szerdán 4-én a színház zárva ; csütörtö­kön 5-én „Bánk bán,“ Willtné utolsó előtti fellép­téül, havi bérlet 2. sz., fölemelt helyárak, pénteken 6-án a színház zárva; szombaton 7-én „Hunyadi László,“ Willné utolsó felléptéül és Perotti vendég­játékául, havi bérlet 3. sz., vasárnap 8-án „Álarcos hál“ Turolla és Perottival, bérletszünet, fölemelt helyárak. — Erkel új operájának „István király­nak” első előadása március 14-re tűzetett ki. — Népszínházé. Holnap vasárnap „A két Sa­voyard leány ” hétfőn „Vadgalamb“ P­á­r t ép­e­­­p­é első föllépésével négy hónapi súlyos betegsége után, kedden „Jeanne, Jeanette, Jeanetten,“ szerdán Szi­geti József énekes bohósága a „Nőemancipáció4* először ; csütörtökön és pénteken ugyanez, szombaton pedig terv szerint — ha a rendes próbák addig eléggé megérnék — „Az ördög pirulái“ első főpróbáját fog­ják megtartani.­­. .r­orrítot­ti! (Az aradi vértanúk szobra) ügyében a budapesti művészek egy nyilatkozatot küldtek be hozzánk, mely, megemlékezve­ arról, hogy a képző­­művészeti társaság egyhangúlag Zala Györgyöt ajánlotta a szobor kivitelére, így folytatja: „Megr

Next