Budapesti Hírlap, 1885. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1885-03-01 / 59. szám
1885. március BUDAPESTI HÍRLAP. (59. sz.) Szerencsétlensége irmereties dolgok k'%t ujabb napokból; mindkettőért Gladstone a, fotélős. A feleletre vooáíi . jpeg,történt is a psrlajuentjxH- xa'vödik rá ugyanazt, amit a vén agitátor felénk kiáltott: hands off! 1 ,,! ifi' n „Le a kezeikét a kormányríidról!“ s Gladstone közpályája ezzel véget ért. Nagyobb válságot még nem hagyott angol kormány maga után, mint ijjájjus* JA. A magyar államvasutak ketté osz-» A : magy.: kir. államvasutak vonalai — ínyét biztos forrásból értesülünk — már legközelebb két részre fognak osztatni. Az egyik rész igazgatója Tolnay Lajos, a mostani főigazgató, a másiké pedig Baross Gábor állam"íi¥Kár?lesz.. . '5 . . . A dunamelléki református egyházkerületben az egyházi főjegyzőre ..be- adottszavazatok mind beérkezvén,(jegek felbontását március 2-án eszközli az evégből kiküldött bizottság, a szératéri papiakban. A bizottságnak tagjai Sipos Pál egyházi és Tisza Lajos gróf világi elnöklete alatt : Ráday Gedeon gróf, dr. Vécsei Tamás, dr. Ballag Mór, Pap Károly és Kovács Albert. Nyílt titok, hogy a főjegyzői állásra, Szilády Áron akadémiai rendes tag és kalizsiylelkész kapta a túlnyomólag legtöbb szavazatot. tnseveálással fáaáaio •iás Az általános tervezetének megvitatása kétsét mai ülésében magánjogi törvénykönyv céljából összehívott :ertie- az öröklési jog terve-esetében az V. cím 1. fejezetét, mely az örökség megszerzéséről szól, vette tárgyalás alá. Hosszabb és majdnem az egész ülés időtartamát igénybevevő vitára adott alkalmat amaz elvi kérdés eldöntése; várjon az örökség megszerzése ipso jure történjék, vagy pedsig ahhoz örökösi nyilatkozat kivántassék-e. Az értekezlet elfogadta a tervezet, álláspontját, mely szerint az Örökség megszerzése kifejezett vagy hallgatag örökösi nyilatkozathoz köttetik. Ez elvi kérdés megoldása után az értekezlet a részletekbe bocsátkozzott. A 370. és 371. §§. megvitatása után az ülés véget ért. , A regnikoláris bizottság. Mihelyt a képviselőház a főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalását befejezte, a miniszterelnök a képviselőházban — mint értesülünk — indítványt fog tenni egy regnikoláris bizottság kiküldése ügyében. E bizottság, melybe 8 tagot a képviselőház és 1 tagot a főrendiház választ, a horvát tartománygyűlés által kiküldött hasonló bizottsággal együtt május vagy június hóban tárgyalná a horvát részről netán felvetendő kérdéseket. Előbb a bizottságok alig fogják megkezdhetni tárgyalásaikat, célból négy tanácsos választását ajánlja. Magyar pénzügy, navagy már akkor nem magyar ügyeknek tartattak a dinasztia által! Mikor a követek a királyi várból lejöttek, azonnal a királyi helytartó lakására mentek, ahol Istvánfy Miklós, a helytartó titkára, újból felolvasta a királyi előterjesztéseket. Ennek megtörténte után a rendek hazamentek, hogy másnap azonnal megkezdjék a tanácskozásokat. Verfikáció, bizottságok választása akkor ismeretlen dolog volt Parlamenti épülete sem volt az országnak, mivel a rendek a barátok klastromában tartották gyűléseiket. Szorgalmas, friss emberek voltak az akkori követek, mert az ülések reggeli 6 órától, délután 3-ig tartottak! Pedig buffet sem volt, ami finom ételekkel, jó italokkal és szép szemű lányokkal vonzotta volna a honatyákat. Hanem a lármázás mesterségét már akkor is ismerték, mert. eperjesi napló szerint oly lármát csaptak a követ urak, „mintha zsinagógában lettek volna.“ — Eme megjegyzésből azt következtetem, hogy antiszemiták már akkor is voltak. A választólrat néhány nap múlva elkészült, de a király nem volt azzal megelégedve. Újabb javaslatot küldött, a rendek azonban erre is csak azt felerték, amit első feliratukban mondottak. A királyt ez ingerelni kezdé. Különösen bántotta, att hogy a' l-himek folyton a korábbi törtvényekre hivatkoznak. S máikor ezt a második üzenetben kifejezésre"is" hozta, nagy elégületlenség támadt a követek között , éles bírálat alá vették azt. Az osztrák bornak szabad behozatala ,ellen újból felszólaltak, azt hozván fel, hogy a magyar bor nem eresztetik át az osztrák határon. A lengyel ércpénz szabad forgalma ellen is kikeltek. Ezek és a többi kifogások is, mo tozatai ellen madik leiratában ismét mereven ragasztottan. Követeléseihez és semmiféle engedményt nem akart adni, hanem szigorú erélylyel követelte előbbi kivonatait. A rendeket ez nagyon elkeserítette. Úgy látszik azonban, hogy a búbánatát nem csak Petőfi szokta volt borba temetni, hanem, az efféle funerációt már apáink is ismerték. Április 3-án vették tárgyalás alá a harmadik leiratot. Az idő délután volt. Az ülés képe szokatlan vonásokat mutatott. Mintha földrengés lett volna, úgy dühöngtek a honatyák jobbra-balra. Aztán mily beszédesek voltak! De ha csak beszédesek lettek volna, hanem akkora lármát csaptak, hogy egész bábeli zavar keletkezett a teremben! Szászi András királyi személynök észreveszi a bajt. A tekintetes karok és rendek legnagyobb része kapatós volt a jó pozsonyi borocskától. Pityókos honatyákkal nem lehet országgyűlést tartani, gondola a személynek s hogy a furcsa bacchanáliának és még furcsább lármának véget vessen — a honatyákat hazaküldte — aludni!s. A jó italnak azonban meglepő hatása lett. Az oroszlánok nyulakká változtak. Megszelídültek és simulékonyabbakká lettek a király akaratának teljesítésére. Aztán már égett talpuk alatt a föld is. Haza vágytak s hogy minél hamarabb útrakelhessenek, hamarosan letárgyalták a válaszfeliratot. Április 11-kén bemutatták a végzéseket, aztán elbúcsúztak a királytól. Rudolf mindegyikkel kezet fogott — aztán Pozsony ismét csendes várossá lett. A karok és rendek, a főurak és követek hazamentek, csak egy ember maradt ott, hogy a fenmaradt tárgyakat elintézze, a — királyI FŐVÁROSI ÜGYEK. •1.1 T-iSzökőkutak az Erxisébet téren. A sétánybizottság mai ülésén,azt az: eszmét pendítették meg, hogy az Erzsébet téren-mely legdíszesebb sétatérünk, szökőkút , felállításával-kellene egy rég érzett ,hiányt ered, aki eleve is tisztában volt ,azzal, hogy a főváros, csak úgy lesz rávehető ily szökőkút létesítésére,,ha a "társadalom se riad vissza bizonyos áldozattól, vagyis a környékbeli érdekelt kányrák ,szintéti hajlandók járulni " néhány ezer forinttal a költségekhez. Az erzsébetiért e háztulajdonosok Luitzenbacher előtt isakugyan hajlandóknak nyilat,koztak a szökőkutra, adakozni, ha a hatóság azt felállítja. Az általuk megajánlt összeg mintegy, tízezer forintra rúg. De a városnak két annyit kell adni. A sétánybizottság egyhangúlag elhatározta, hogy* *aj szökőkutat ajánlja a tanácsnak, bár minél többliszithetné tereinket. A tanácstól előbb is elvi elhatározást kérnek s azután állnak elő konkrét előterjesztéssel. A konkrét előterjesztés két szökőkút felállítására fog irányulni. — A fővárosi közmunkák tanácsa febr. 26-iki ülésében több érdekes tárgygyal foglalkozott. A hid vám leszállítása ügyében eljáró bizottmány a lánchíd lehető kímélése céljából a teherforgalmat alacsonyabb díjtételek segélyével a Margithidra kívánja terelni s miután ily intézkedésnek csak az esetben lehet sikere, ha a Margithid a déli vaspályával teherkocsik által járható úttal köttetik össze, indítványozza, hogy az ezzel a rendeltetéssel bíró budai körút lehető, mielőbb kiépíttessék. A budai lánchídfőtől, jobbra és balra, levp.,két kis park tulajdonjoga iránt éveken keresztül per volt folyamatban a kincstár és a főváros között. A pénzügyminiszter al leirata, mely szerint a tanács ajánlatára a vitatott tulajdonjogról lemondván, ezeket a parkokat közterület céljára átengedi, örvendetes tudomásul vetetik. Báró Lipthay Béla főv. bizottag kezdeményezése folytán elhatározta a főváros, hogy a Rudasfürdő déli, rólsarka kiindulva a Gellért-I . hegyrg kényelmes gyalog utat fog létesíteni. Az eredeti terven a mérnöki hivatal némi módosítást kíván tenni, mely mellett az út rövidebb Volna ugyan, de több helyen lépcsőket kellene a kígyózó után alkalmazni. Miután az a fő cél, hogy a hegyre minél kevesebb fáradsággal lehessen feljutni, a tanács a módosítást a lépcsők miatt és a változtatáással járó kisajátítási költség miatt nem fogadja el, hanem az eredeti tervet hagyja jóvá és kéri a fővárost, hogy az utat a kiállítás megnyitásáig — ha csak lehetséges !— készitse el. A főváros kivonatára a tanács az V. ker. sör utca „Arany-János utcának“, a IX. kér. nyul-utcát „Lónyay-utcana k£í, továbbá a VI. ker. Bakony-utcát „Bulyovszky-utcának“ nevezi el s helyt ad a főváros ama kívánságának ifi kprepesi út és Juranics-utca közt a Jégszesz,-utcával szemben levő utca „Mosonyiaz eddigi Mosonyi-utca „Jóvá*sár-utcá ,nak“ neveztessék el. — A műszaki (jsolya előterjesztésire a tanács elhatározta, hogy a Jjfg.y utnak az oktogontér és Kom,úiiz.ej-utca Jóqnfi szakasza az itt épülő Házakra való tekintetből ideiglenesen kiépíttessék, továbbá, hogy a lápét körút is a fegyvergyári utcában ,terepűsorházig Felépltessék és rendeztessék a végből, hogy a közúti vaspályának a fegyvergyár utcáiban a nádor-úti terormánál levő merész karzatozata a közlekedésre kevésbé, veszélyes pontra legyen áthelyiseánerő. \-n, . j’ , Több terjedékbeváltási ügy és felfolyamadás elintézése, után építési engedélyek adattak ki. MijTUDOMÁNYos IRODALOM. '••pvlvifí (A „Blagyar Szalon“) című havi folyóirat újabb száma a szokott dúsgazdag tartalommal jelent meg. Minden újabb száma Hevesi és Fekete Józsefek folyóiratának arról győz meg bennünket, hogy e vállalatra nagy szüksége van az irodalomnak. Irodalmi színvonalon álló közlemények váltakoznak benne sikerült kivitelűz illusztrációkkal. A szerkesztők mind akettőt bőkezűen mérik s nem kimérnek semmi költséget. Melegen ajánlják a közönség figyelmébe. Mai számunkba is átvettük belőle Teleki Sándor kitűnő munkatársunk cikkét. Tartalom : Kossuth arcképe, hozzá érdekes cikkek Kossuthról, Hefty Ignáctól és G. B.-től s, Hentrik és Lajos ismertet egy Kissutráról szóló német könyvet. Jókai Mór mire. 15-kétől írt egy cikket s folytatja „Száz leány, egy rakáson“ című regényét. Dr. Boross Gábor Petőfiről ír (képekkel). Bárkány Mária, a magyar származású híres német színésznő megírja pályafutását (képpel). Zsilinszky Mihály a régi magyarok mulatozásáról ír (képekkel). Dr. Fekete J. a tudományos szocializmus céljait fejtegeti. Hevesi és Cetényi : „A harmadik“ című dramolettje,is közölve van. Sturm Albert „Egy képviselőházi ülés“ cím alatt „karcot“ (képekkel.) Serly Lajos a magyar dal- és népdalokról ír, kottamutatványokkal. Verseket találunk Csáktonnyai Lajostól és Siposi Somától. Egy füzet ára 60 kr. 1 . (! (A M. T. Akadémia el-ső nyelv- és széptudományi osztálya március hó 2-án (hétfőn) d. e. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Barna Ferdinánd 1. t. A votjákoról. 2. Szinnyei József 1. t. felolvassa Kálmán Lajos vendégnek „Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya“ című értekezését. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Broulik Ferenc), az operaház tagja, 6-án este fél 8-kor a fővárosi vigadó kistermében klaszszikus dalestélyt rendez, melyen énekel a következőktől : Scarlatti Alessandro, Bach J. S., Haendl G. F., Scarlatti Domenico, Pergolese G. B., Haydn J., Mozart W. A., Beethoven L., Weber C. M. A dalok kíséretét Mayer Gusztáv úr volt szíves elvállalni. Március 23-án : második dalestély. Helyárak : Körszék 3 frt. Számozott szék 2 frt. — Belépti jegy 1 frt. Bérletben mindkét dalestélyre :Körszék 5 frt. Számozott szék: 3 frt. *(A nőemancipáció) Szigeti József énekes bohóságához, mely szerdán 4-ért fog először színre kerülni, Serly Lajos írta a zenét. A főbb szerepet Pálmai Bka, Pártényivé, Klérné, Vidor, Tihanyi, Solymosi, Horváth, Újvári, Szilágyi és Tóth fogják játszani. * (Műsorok.) Nemzeti színházé. Március hó 2-án (hétfőn) „Ahol mulatnak.“ „A harmadik.“ „Bálkirálynő.“ 3. „Könyves Kálmán.“ (Bérlet szünet.) 4. „A kis szórakozott.“ 5. „Bibor és gyász.“ 6. „Arany lakodalom.“ „Eladó leány.“ „Barátságból.“ 7. „Trónkereső.“ (Bérlet szünet.) 8. „Buborékok.“ — A magy. kir. operaházé. Hétfőn márc. 2-án a színház zárva, kedden 8-án „Traviata“ havi bérlet 1. sz.; szerdán 4-én a színház zárva ; csütörtökön 5-én „Bánk bán,“ Willtné utolsó előtti felléptéül, havi bérlet 2. sz., fölemelt helyárak, pénteken 6-án a színház zárva; szombaton 7-én „Hunyadi László,“ Willné utolsó felléptéül és Perotti vendégjátékául, havi bérlet 3. sz., vasárnap 8-án „Álarcos hál“ Turolla és Perottival, bérletszünet, fölemelt helyárak. — Erkel új operájának „István királynak” első előadása március 14-re tűzetett ki. — Népszínházé. Holnap vasárnap „A két Savoyard leány ” hétfőn „Vadgalamb“ Pár t épepé első föllépésével négy hónapi súlyos betegsége után, kedden „Jeanne, Jeanette, Jeanetten,“ szerdán Szigeti József énekes bohósága a „Nőemancipáció4* először ; csütörtökön és pénteken ugyanez, szombaton pedig terv szerint — ha a rendes próbák addig eléggé megérnék — „Az ördög pirulái“ első főpróbáját fogják megtartani.. .rorrítotti! (Az aradi vértanúk szobra) ügyében a budapesti művészek egy nyilatkozatot küldtek be hozzánk, mely, megemlékezve arról, hogy a képzőművészeti társaság egyhangúlag Zala Györgyöt ajánlotta a szobor kivitelére, így folytatja: „Megr