Budapesti Hírlap, 1885. október (5. évfolyam, 269-299. szám)
1885-10-01 / 269. szám
2 Qarkia keleti politikájában, ha szívünk nem jut ellenkezésbe a józan észszel. Elvégre is a török rokonszenvnek csak egyetlenegy komoly alapja van, meenekültjeink védelme. De ez az értékéhez mérten eléggé meghálált tett nem lehet végtelen időkre az önmegtagadásig menő köszönet záloga. • A világtörténelemben is van elévülés és se magán, se politikai hálát nem lehet úgy gyakorolni, hogy lehetetlenségre vállalkozzék a lekötelezett. Ha Törökország önfentartó ereje megvan s megnyilatkozik, számíthat lekötelezettjei támogatására. De hogy más tartson a számára egy pozíciót, melyet ő feladott, az nem komoly politika, nem értékes hála lenne, hanem egy esztelen és célnélküli kaland. Nemzetünk, az európai és keresztény műveltség érdeke pedig megkívánja, hogy megszűnjék a keleti viharszöglet, mely Európa békéjét folyvást fenyegeti. És ha reánk nézve csak az az egy megnyugtató megoldás képzelhető, hogy a Balkán-félsziget önálló államok birtokába jusson, azon kell lennünk, hogy olyan elemek jussanak nagyobb hatalmi körhöz, melyeknek van a mienkkel találkozó érdeke. A görög hűségében nem sokat, de fajszeretetében lehet bízni s az újkori görög Byzancot kozák hadak nem fogják oly könnyen bevenni, mint a szultán Stambulját. A jövő évi költségvetés. Szápáry Gyula gróf pénzügyminiszter — mint értesülünk — az 1886-ik évi költségvetési előirányzatot a jövő hét közepén terjeszti be a képviselőházba. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletén Rakovszky István, a kijelölő bizottság jegyzője fölolvasta a képviselőház holnapi ülésében megválasztandó bizottságokba kijelölt táji............... '' Még távolabb határokig Zeng a szava, Meghallják a messzelakó Népek is azt, És ott minden szent érzeményt Talpra riaszt. Harmadik költeményének címe: „V a hartyánban“. íme, közöljük egész terjedelmében: „Ez a ház, ez a régi ház, Feledi, hogy az éve száz, Oly vidám, csengő, eleven, Lakói: Ifjúság és szerelem. Fiatal lányok laknak itt, Messzire csengnek dalaik, Mit tegyen a vén ház velük? Megszokja A mosolyt és a derűt. Költő itt jól érzi magát, Megértik egyszerű dalát, Koszorút kaphat bőven itt, A kertben Minden virág neki virít. Költészet hazája ez a táj, Álljon meg, kinek szive fáj, Töltsön itt, ha csak egy napot, S elhiszi, Hogy a világ újra jobb. Ha voltak fellegvárai, Nem kíván róluk hallani, Fellegvár neki ez a ház, Lelke csak Itt mulatoz, itt tanyáz. Miután még Beöthy Zsolt felolvassa Vajda János „Panaszos“ című versét, az ülés véget ért. A zárt ülésben Szász Károly, kinek Radó Antal Petrarca fordítása bírálatra volt kiadva, beterjesztette e munkáról való jelentését, melyben azt kiadásra ajánlja. Ennélfogva a művet áttették a könyvkiadó-bizottsághoz. BUDAPESTI MIHLA? (269. sz.) 1885. október 1. vok névsorát. Az értekezlet a kijelöléseket helyeslő tudomásul vevőn, az értekezlet véget ért. A Temes-Léga szabályozó társulat részéről fölveendő konverzionális kölcsön tárgyában kidolgozandó törvényjavaslat csak nyolc-tíz nap múlva fog beterjesztetni. Horvát „parlament.“ A tartománygyűlés ma egybegyült Zágrábban s vele uj botrányok kilátásai nyílnak. Ezek részben már ma kezdetüket vették. Barcsics indítványával beleszólt a keleti kérdésbe, üdvözölvén a bolgár uniót, - a többség elvető indítványát. Szarcsevics interpellált Pozsega miatt, Tuskan pedig vádindítványt terjesztett elő a bán ellen az okiratok ügyében. E két ügy szombaton kerül elő. Lesz hát hecc. A mai ülés lefolyásáról következő jelentés érkezett : Hrv az elnök az ülést megnyitván, a háznak tudomására hozza, hogy az elnökség ő felségének Pozsegában kifejezte a tartománygyülés hódolatát. Ezután a tartománygyülés elnökének ő felségéhez intézett beszéde és a király erre adott válasza felolvastatván , azok tudomásul vétettek. Stankovics belügyi osztályfőnök jelentést tesz néhány közösügyi törvény szentesítéséről és előterjeszti a tartományi alapok 1886. évi előirányzatát. Elnök bejelenti, hogy Kresztics képviselői állásáról lemondott, továbbá, hogy Ottenfels b. és Misics a közös országgyűlési mandátumaikról lemondtak. Bejelenti továbbá, hogy Bombelles gróf meghívó levelét benyújtotta. Barcsics és társai sürgős indítványt terjesztenek elő az iránt, hogy a tartománygyűlés a rumáliaiakat a török uralom alól történt felszabadulásuk és Bulgáriával való egyesülésük alkalmából üdvözölje. A ház a sürgősség fölött az ülés végével fog határozni. Szarcsevics Antal a következő interpellációt terjeszti elő: A tisztelt kormány tudja-e és ha tudja, hajlandó-e atyai és apostoli felségének megmondani, hogy ő felségének Pozsegában tartózkodása alkalmával miért hívtak annyi embert küldöttségek alakjában a nép költségére területünkről, valamint Bosznia és Hercegovina területéről atyai és apostoli felsége elé? M azzal a kérdést intéz az elnökhöz, hogy pártja és Szarcsevics Antal fölszólítására miért nem hívta össze a tartománygyűlést a házszabályok 33. §-a alapján rendkívüli ülésre, a kamarába aktáknak a levéltárból történt eltávolítása miatt. Az elnök azt válaszolja, hogy azért, mert ő nem úgy értelmezte a 33. § t, hogy húsz képviselőnek még akkor is van joga rendkívüli ülés összehívását kérni, ha a tartománygyűlés nem ülésezik. Szóló különben, ha indítvány fog eziránt előterjesztetni, szívesen fogja venni és nem fogja magát defavoyálva érezni, ha a tartománygyűlés a 33. §-t akként interpretálja, hogy Mazura értelmezése a helyes. Tuskan a bán vád alá helyezését indítványozza az okmányok kiszolgáltatása miatt. Ez indítvány szombatra tűzetett ki napirendre. Ezután Szarcsevics Antal indokolta interpellációját, előadván, hogy mily rész dolga van minden népnek, különösen pedig Horvátországnak és Boszniának. Az interpelláció kiadatik a kormánynak. Barcsics sürgősségi indítványa fölött hosszabb vita keletkezett, melyben csaknem kizárólag ellenzéki szónokok vettek részt, pártolólag szólván az indítvány mellett, mely azonban végül elvezetett. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés szombaton okt. 3-án lesz, hogy Vasváry indítványa szabályszerűen, 24 órával előbb adatott be s felolvastatta a főjegyzővel. Már most, ha Urváry föláll, (a mint föl is állott) s szóbeli üdvözletet tart (a mint tartott is) ■— épen az üdvözölt hiányozzék ? Ez lett volna csak a formahiba ? Ezért kellett ő méltóságának elnökölni, a mely elnöklés alatt — nehezen esik bár, ki kell mondanunk — mégis elkövetett egyforma hibát. i. Urváry indítványára a közgyűlés határozatát elmulasztotta enunciálni. Mindemellett a határozat érvényességét még Nyiry Lajos se támadja meg, mert e pontnál csak egy jelszó uralkodott: le a paragrafusokkal, éljen Ráth Károly. Tudósításunk így szól: Ráth főpolgármester megnyitván a közgyűlést, bejelenté, hogy október 4-én a király neve napján d. e. 10 órakor a helyőrségi templomban ünnepies isteni tisztelet lesz. Felkéri a biz. tagokat, hogy az isteni tiszteleten minél nagyobb számmal jelenjenek meg. A kereskedelmi akadémia vezénylő bizottsága meghívja a főárost az akadémia új épületének zárkőletételi és megnyitó ünnepére, mely okt. 21-én d. e. 11 órakor lesz. úgy a tanács, mint a közgyűlés képviseltetni fogja magát az ünnepen. Co 11 a polgármester meghívja a fővárost a fiumei színház okt. 3-án leendő zárkőletételi ünnepére. A közgyűlés elhatározta, hogy a tanács a saját kebeléből küldjön egy-két képviselőt. Elnök ezután több indítványt jelent,be, melyek közül az elsőt Ujváry Lajos és társai nyújtották be. Márkus főjegyző fölolvassa az indítványt, mely következőleg hangzik: „A főváros közgyűlése örömmel veszi tudomásul Ráth Károly főpolgármester úrnak a főrendiház tagjává való kineveztetését, őt ez állásában tiszteletteljesen üdvözli s bizalmát jelenti ki az iránt, hogy ő a törvényhozásban a főváros érdekeit sikerrel fogja előmozdítani“. Az indítvány felolvasása után éljenzés hangzott fel. Urváry Lajos csak néhány szóval toldja meg az indítványt, melynek bővebb megokolását a lelkes fogadtatás fölöslegessé teszi. Bár a főrendiházba meghívás tényénél ez állás fontossága is kétségkívül döntő szerepet játszott, a férfiú, ki e magas polcra meghivatott, a főváros körüli érdemeiért, mindnyájunk teljes elismerését vívta ki. Hiszi s bízik benne, hogy a kitüntetett férfiú ez új helyzetében is a főváros érdekeit minden tekintetben elő fogja mozdítani. Ajánlja indítványa elfogadását. A közgyűlés a beszéd végével ismét lelkesen tüntetett. Ráth Károly köszönetét fejezte ki a kitüntető megtiszteltetésért s megígérte, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is törekedni fog, hogy a haza, a főváros és polgártársai közjavát erejéhez képest előmozdítsa. Ország Sándor dr. két rendbeli indítványt adott be. Az egyik a levéltárosi állomásnak magasabb szakképzettségű egyénnel való betöltésére vonatkozik, a másik javaslatot akar az iránt, hogy a főmérnöki állomásra szigorúbb kvalifikáció alalmaztassék s jobb fizetés rendszeresittessék, hogy ekkor megfelelő erő legyen megnyerhető. (Kiadatnak a tanácsnak.) Felolvasták Nyry Lajos indítványát, amely szerint a főváros közönsége kísérelje meg a kormánynál lépéseket tenni a régi sóházteleknek központi árucsarnok helyéül való átengedése iránt, mert jobb hely e fontos intézmény telephelyéül alig volna kiszemelhető. Ráth elnök megjegyzi, hogy az indítvány tegnap este 9 órakor adatott át neki, tehát nem 24 órával előbb kéri, hogy az indítvány csak a jövő közgyűlés napirendjére vetessék föl. A közgyűlés elfogadta a főpolgármester indítványát. Miután az 1883 évben a virilisták lajstromából kimaradt törvényhatósági bizottsági tagok helyében a legtöbb szavazatot nyert póttagokat hívták be, a múlt közgyűlésről visszamaradt tárgyakra került a sor. Elhatározták, hogy a heti juhvásárokat szerdáról keddre teszik át. A helypénzszedés régi bérlőit a helypénzszedés körül tapasztalt hosszas visszaélések megtorlásául a tanács 1000 frt bírsággal sújtotta. Ez ellen Palotai Fülöp és Dőri Mór felebbeztek, de felebbezésüket a közgyűlés elvetette. Még néhány apró bérleti ügyet intéztek el, a többi tárgy pedig holnapra maradt. Az üllői úti újvárosi kórházban a betegek igen csekély számban jelentkeznek, minek egyik okát az képezi, hogy távol lévén a várostól, a bent lakó családtagoknak nagyon fáradságos a betegek látogatása s maguk a betegek sem szívesen tesznek meg oly hosszú utat, a szegényebb néposztálynak pedig nincs pénze, hogy kocsin vitetné ki magát. A legfőbb ok azonban abban rejlik, hogy az uj kórház megnyitása és szervezete hivatalos FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. Ünnepiesen perceg a toll kezemben, midőn hírül adom, hogy Ráth Károly főpolgármester részére ma őszinte ovációt rendeztek. Üdvözölte őt a törvényhatóság, hogy a legmagasabb kegy a főrendek közt jelölt ki számára helyet. Éljeneztek és tapsolának. Ez a tüntetés karaktere. Még Havas Ignác se emlékszik rá, hogy e teremben valaha tapsoltak volna, pedig ő vagy hatvan év óta lehet már városatya. A méltósága Ráth urán maga is feszélyezve volt kissé, hogy a számára rendezett ovációt saját elnöklete alatt kellett vezetnie. De mit tegyen ! A közgyűlésről el nem maradhat, mert forma hiba történhetnék. Konstatálta.