Budapesti Hírlap, 1885. október (5. évfolyam, 269-299. szám)

1885-10-01 / 269. szám

2 BUDAPESTI MIHLA? (269. sz.) i885. október 1, Qarkia keleti politikájában, ha szivünk nem jut ellenkezésbe a józan észszel. Elvégre is a török rokonszenvnek csak egyetlenegy komoly alapja van, me-, nekültjeink védelme. De ez az értékéhez mérten eléggé meghálált tett nem lehet végtelen időkre íz önmegtagadásig menő köszönet záloga. • A világtörténelemben is van elévülés és se magán, se politikai hálát nem lehet úgy gyakorolni, hogy lehetetlenségre vál­lalkozzék a lekötelezett. Ha Törökország önfentartó ereje megvan s megnyilatko­zik: számithat lekötelezettjei támogatá­sára. De hogy más tartson a számára egy poziciót, melyet ő feladott: az nem ko­moly politika, nem értékes hála lenne, hanem egy esztelen és célnélküli kaland. Nemzetünk, az európai és keresztény műveltség érdeke pedig megkívánja, hogy megszűnjék a keleti viharszöglet, mely Európa békéjét folyvást fenyegeti. És ha reánk nézve csak az az egy megnyugtató megoldás képzelhető, hogy a Balkán-félsziget önálló államok birto­kába jusson, azon kell lennünk, hogy oly*; elemek jussanak nagyobb hatalmi körhöz/ melyeknek van a mienkkel találkozó ér-, deke. A görög hűségében nem sokat, de fajszeretetében lehet bízni s az újkori gö­rög Byzancot kozák hadak nem fogják oly könnyen bevenni, mint a szultán Stambulját. A jövő évi költségvetés. S z á p á r y Gyula gróf pénzügyminiszter — mint értesülünk — az 1886-ik évi költségvetési előirányza­tot a jövő hót közepén terjeszti be a kópviselőházba. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletén Rakovszky István, a kijelölő bi­zottság jegyzője fölolvasta a képviselőház holnapi ülésében megválasztandó bizottságokba kijelölt tá­ji ............... '' M ég távolabb határokig Zeng a szava, Meghallják a messzelakó Népek is azt, És ott minden szent érzemónyt Talpra riaszt. Harmadik költeményének cime: „V á c- hartyánba n“. íme, közöljük egész terje­delmében: „Ez a ház, ez a régi ház, Feledi, hogy az éve száz, Oly vidám, csengő, eleven, Lakói: Ifjúság és szerelem. Fiatal lányok laknak itt, Messzire csengnek dalaik, Mit tegyen a vén ház velük? Megszokja A mosolyt és a derűt. Költő itt jól érzi magát, Megértik egyszerű dalát, Koszorút kaphat bőven itt; A kertben Minden virág neki virít. Költészet hazája ez a táj, Álljon meg, kinek szive fáj, Töltsön itt, hacsak egy napot, S elhiszi: Hogy a világ újra jobb. Ha voltak fellegvárai, Nem kíván róluk hallani, Fellegvár neki ez a ház, Lelke csak Itt mulatoz, itt tanyáz. Miután még Beöthy Zsolt felolvassa Vajda János „Panaszos“ cimü versét, az ülés vé­get ért. A zárt ülésben Szász Károly, kinek R a d ó Antal Petrarca fordítása bírálatra volt kiadva, beterjesztette e munkáról való jelentését, mely­ben azt kiadásra ajánlja. Ennélfogva a müvet áttették a könvvkiadó-bizottsáehoz. gok névsorát. Az értekezlet a kijelöléseket helyeslő tudomásul vevőn, az értekezlet véget ért. A Temes-Séga szabályozó-társulat részéről fölveendő konverzionális kölcsön tárgyában kidolgo­zandó törvényjavaslat csak nyolc-tiz nap múlva fog beterjesztetni. Horvát „parlament.“ A tartománygyülés ma egybegyült Zágrábban s vele uj botrányok kilátásai nyílnak. Ezek részben már ma kezdetüket vet­ték. Barcsics indítványával beleszólt a k e- leti kérdésbe, üdvözölvén a bolgár uniót, -- a többség elveté indítványát. Starcsevics interpellált Pozsega miatt, T u s k a n pedig vádinditványt terjesztett elő a bán ellen az okiratok ügyében. E két ügy szom­baton kerül elő. Lesz hát becc. A mai ülés lefolyásáról következő jelentés ér­kezett : H r v a t elnök az ülést megnyitván, a háznak tudomására hozza, hogy az elnökség ö felségének Pozsegában kifejezte a tartománygyülés hódolatát. Ezután a tartománygyülés elnökének ő felségéhez intézett beszéie és a király erre adott válasza felolvastatván , azok tudomásul vétettek. Stankovics belügyi osztály főnök je­lentést tesz néhány közösügyi törvény szentesitésé- ről Ó3 előterjeszti a tartományi alapok 1886. évi elő­irányzatát. Elnök bejelenti, hogy Kresztics kép­viselői állásáról lemondott, továbbá, hogy Ottenfels b. és Misics a közös országgyűlési mandá­tumaikról lemondtak. Bejelenti továbbá, hogy Bom- belles gróf meghívó levelét benyújtotta. Barcsics és társai sürgős indítványt ter­jesztenek elő az iránt, hogy a tartománygyü­lés a rumóliaiakata törők uralam alól történt felszabadulásuk és Bulgáriával való egyesülésük alkalmából üdvö­zölje. A ház a sürgősség fölött az ülés végével fog határozni. Starcsevics Antal a következő interpel­lációt terjeszti elő: A tisztelt kormány tudja-e és ha tudja, hajlandó-e atyai és apostoli felségének megmondani: hogy ő felségének Pozsegá­ban tartózkodása alkalmával miért hívtak annyi embert küldöttségek alakjában a nép költségére területünkről, valamint Bosznia és Hercegovina területéről atyai és apostoli fel­sége elé? M a z z u r a kérdést intéz az elnökhöz, hogy pártja és Starcsevics Antal fölszólitására miért nem hívta össze a tartománygyülést a házszabályok 33. §-a alapján rendkívüli ülésre, a kamarába aktáknak a levéltárból történt eltávolítása miatt. Az elnök azt válaszolja, hogy azért, mert ő nem úgy értelmezte a 33. § t, hogy húsz képvise­lőnek még akkor is van joga rendkívüli ülés össze­hívását kérni, ha a tartománygyülés nem ülésezik. Szóló különben, ha indítvány fog eziránt előter­jesztetni, szívesen fogja venni Ó3 nem fogja magát desavouálva érezni, ha a tartománygyülés a 33. §-t akként interpretálja, hogy Mazura értelmezése a helyes. Tuskan a bán vád alá helyezé­sét indítványozza az okmányok ki­szolgáltatása miatt. Ez indítvány szombatra tűzetett ki napirendre. Ezután Starcsevics Antal indokolta inter­pellációját, előadván, hogy mily rósz dolga van min­den népnek, különösen pedig Horvátországnak és Boszniának. Az interpelláció kiadatik a kormánynak. Barcsics sürgősségi indítványa fölött hosszabb vita keletkezett, melyben csaknem kizárólag ellenzéki szónokok vettek részt, pártolólag szólván az indítvány mellett, mely azonban végül e 1- vetetett. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés szombaton okt. 3-án lesz. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. Ünnepiesen perceg a toll kezemben, midőn hírül adom, hogy R á t h Károly főpolgármester ré­szére ma őszinte ovációt rendeztek. Üdvözölte őt a törvényhatóság, hogy a legmagasabb kegy a főren­dek közt jelölt ki számára helyet. Éljeneztek és tap- solának. Ez a tüntetés karaktere. Még Havas Ignác se emlékszik rá, hogy e teremben valaha tap­soltak volna, — pedig ő vagy hatvan év óta lehet már városatya. Ö méltósága Ráth ur tán maga is feszélyezve volt kissé, hogy a számára rendezett ovációt saját elnöklete alatt kellett vezet­nie. De mit tegyen ! A közgyűlésről el nem marad­hat, mert — forma hiba történhetnék. Konstatálta. hogy Vasváry indítványa szabályszerűen, 24 órával előbb adatott be s felolvastatta a főjegyzővel. Már most, ha Urváry föláll, (a mint föl is állott) s szó­beli üdvözletei tart (a mint tartott is) ■— épen az üdvözölt hiányozzék ? Ez lett volna csak a formahiba ? Ezért kellett ő méltóságának el­nökölni, a mely elnöklés alatt — nehe­zen esik bár, ki kell mondanunk — mégis elköve­tett egy forma hibát t. i. Urváry indítványára a közgyűlés határozatát elmulasztotta enunciálni. Mind. emellett a határozat érvényességét még N y i r y Lajos se támadja meg, mert e pontnál csak egy jel­szó uralkodott: le a paragrafusokkal, éljen Ráth Károly. Tudósításunk igy szól: Ráth főpolgármester megnyitván a közgyű­lést, bejelenté, hogy október 4-ón a király nevenapján d. e. 10 érakor a helyőrségi templomban ünnepies isteni tisztelet lesz. Fölkéri a biz. tagokat, hogy az isteni tiszteleten minél nagyobb számmal jelenjenek meg. A kereskedelmi akadémia vezénylő bizottsága meghívja a fő árost az akadémia uj épületének zárkőletételi és megnyitó ünnepére, mely okt. 21-ón d. e. 11 órakor lesz. ügy a tanács, mint a közgyű­lés képviseltetni fogja magát az ünnepen. C i o 11 a polgármester meghívja a fővárost a fiumei szinház okt. 3-án leendő zárkőletételi ünne­pére. A közgyűlés elhatározta, hogy a tanács a sa­ját kebeléből küldjön egy-két képviselőt. Elnök ezután több indítványt jelent !,be, melyek közül az elsőt Urváry Lajos és társai nyújtották be. Márkus főjegyző fölolvassa az indítványt, mely következőleg hangzik: „A főváros közgyűlése örömmel veszi tudomá­sul Ráth Károly főpolgármester urnák a főrendi­ház tagjává való kineveztetésót, őt ez állásában tiszteletteljesen üdvözli s bizalmát jelenti ki az iránt, hogy ő a törvényhozásban a főváros érdekeit sikerrel fogja előmozdítani“. Az indítvány fólolvasása után éljenzés hang­zott fel. Urváry Lajos csak néhány szóval toldja meg az indítványt, melynek bővebb megokolását a lelkes fogadtatás fölöslegessé teszi. Bár a főrendi­házba meghívás tónyénél ez állás fontossága is két­ségkívül döntő szerepet játszott, a férfiú, ki e ma­gas polcra meghivatott, a főváros körüli érdemeiért, mindnyájunk teljes elismerését vivta ki. Hiszi s bizik benne, hogy a kitüntetett férfiú ez uj helyze­tében is a főváros érdekeit minden tekintetben elő fogja mozdítani. Ajánlja indítványa elfogadását. A közgyűlés a beszéd végével ismét lelkesen tüntetett. Ráth Károly köszönetét fejezte ki a kitün­tető megtiszteltetésért s megígérte, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is törekedni fog, hogy a haza, a főváros és polgártársai közjavát erejéhez képest elő­mozdítsa. Ország Sándor dr. két rendbeli indítványt adott be. Az egyik a levéltárosi állomásnak maga­sabb szakképzettségű egyénnel való betöltésére vo­natkozik, a másik javaslatot akar az iránt, hogy a főmérnöki állomásra szigorúbb kvalifikáció alalmaz- tassék s jobb fizetés rendszeresittessék, hogy ekkép megfelelő erő legyen megnyerhető. (Kiadatnak a ta­nácsnak.) Felolvasták N y i r y Lajos indítványát, a mely szerint a főváros közönsége kísérelje meg a kormánynál lépéseket tenni a régi séházteleknek központi árucsarnok helyéül való átengedése iránt, mert jobb hely e fontos intézmény telephelyéül alig volna kiszemelhető. Ráth elnök megjegyzi, hogy az indítvány tegnap este 9 órakor adatott át neki, tehát nem 24 éraval előbb; kéri, hogy az indítvány csak a jövő közgyűlés napirendjére vétessék föl. A közgyűlés elfogadta a főpolgármester indítványát. Miután az 1883 évben a virilisták lajstromá­ból kimaradt törvényhatósági bizottsági tagok he­lyében a legtöbb szavazatot nyert póttagokat hivták be, a múlt közgyűlésről visszamaradt tárgyakra ke­rült a sor. Elhatározták, hogy a heti juhvásárokat szerdáról keddre teszik át.r A helypónzszedós régi bérlőit a helypénzsze- dós körül tapasztalt hosszas visszaélések megtorlá­sául a tanács 1000 frt birsággal sújtotta. Ez ellen Palotai Fülöp és D ő ri Mór felebbeztek, de fölebbezósüket a közgyűlés elvetette. Még néhány apró bérleti ügyet intéztek el, a többi tárgy pedig holnapra maradt. — Az üllői úti uj városi kórház­ba n a betegek igen csekély számban jelentkeznek, minek egyik okát az képezi, hogy távol lóvén a vá­rostól, a bent lakó családtagoknak nagyon fáradsá­gos a betegek látogatása s magok a betegek sem szívesen tesznek meg oly hosszú utat, a szegényebb néposztálynak pedig nincs pénze, hogy kocsin vitetné ki magát. A legfőbb ok azonban abban rejlik, hogy az uj kórház megnyitása és szervezete hivatalos

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék