Budapesti Hírlap, 1885. október (5. évfolyam, 269-299. szám)

1885-10-01 / 269. szám

1885. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (269 sz.). Úton mindeddig nincs tudomására hozva a főváros közönségének, miért is a kórház igazgatósága azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy ezt falhir­detések utján tegye közé, annak hangsúlyozásával, h­oggy e kórházban mellbasos, sebészeti és bőrbetegek vétetnek föl. Az uj kórház különben a József- és Ferencváros lakóinak még közelebb van, mint a Rókus, berendezése a legújabb kor követelményei­nek színvonalán áll, levegője tiszta és egészséges, az ápolást apácák végzik s ugyanők látják el a kony­hát s a beteg itt sokkal nyugalmasabb, úgyszólván jobb gondozásban és ellátásban részesül, mint a belső kórházak bármelyikében. — Új gyümölcspiac. A fővárosi vá­sári felügyelőség előterjesztést intézett a tanácshoz, hogy a téli gyümölcsárusítás a Dunapartról — hely szűke miatt — a Ferencvárosi boráros-térre terel­tessék. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Blaháné) hosszú távolléte után ma jelent meg újra a népszínházban. Képzelhető, hogy ez ott mekkora mozgalmat idézett elő. A színház összes tagjai az épület hátsó kapuja előtt az utcán csopor­­tosultak,­­ a d. e. 11-kor kocsin érkező művésznőt zajosan megéljenezték. Az igazgató karonfogva ve­zette föl a színpadra s mindjárt megkezdődött a próba a „Piros bugyellári­s“-ból. A közön­ség érdeklődéséről fogalmat nyújt az a körülmény, hogy a holnapi (csütörtöki) előadásra már két nap óta nem kapható páholy s ma jóformán minden je­gyet elkapkodtak. * (A népszínházban) holnap csütör­tökön B­­­a­h­a Lujza asszony első vendégföllépé­sével Csepreghy Ferenc népszínműve „A pi­ros bugyellári­s“ kerül színre. * (A temesvári magyar színi évad) okt. 3-án nyílik meg. Jelen lesznek a fővá­rosból a megnyitáson: Jókai Mór, Podmaniczky Frigyes b., Török János főkapitány, s Ribáry Jó­zsef min. tanácsos. * (Nádler Róbert) a főv. képzőművé­szeti bizottság megbizásából a kiállításról 14 vázla­tot készített, s azokat meg is fogja festeni. * (Sarah Bernhardt) a jövő télen Hugo „Marion Delorme“-ját fogja játszani a Porte- Saint-Martin szinházban. A szerb egyházkongresszus. I. A felirati vita előtt. — Rendes levelezőnktől. — Karlóca, szept. 29. Alkalmasint a táviró megvitte már hitét az ország-világra szóló hős­tettnek, hogy a mai ülés alkalmával Jovanovics, a zágrábi „Srbobran“ szerkesztője, a jegyzőkönyv hitelesítése után fölkelt és kifogásolta a jegyzőkönyv szerkezetének ama he­lyeit, hol Angyelics mint pátriárka említtetik mert Angyelics — úgymond — nem az, ő semmi egyéb, mint egy csuhába öltözött biztos. Ott ült An­gyelics s egész nyugalommal hallgatta végig a sér­tést. De bezzeg nem mutatkozott nyugodtnak az el­nök , Vucsetics Illés. Nem is engedte meg a dis­­kussziót, mondván, hogy ez a kérdés nem tartozik a jegyzőkönyv szerkezeti hűségének megbírálásához, és az egész gyűlés az elnöknek adott igazat. Mai nap választották meg a 15 tagú f­el­irat­i bizottságot. Tomics és Jovanovics nincsenek benne. A felirati javaslat meglehetős sima szerkezetű lesz. Meg fogja ugyan penditni a fájda­lomnak kifejezését a pátriárka kinevezése fölött, ami fölött mérvadó körökben sem látszanak megütközni, gondolván : a sírás nem tiltott cselek­mény, hanem csakis a káromkodás. A javaslat kü­lönben holnap kerül tárgyalás alá. Néhány módo­­sítvány be fog pro forma adatni, melyek persze mérgesebbek lesznek, de ezeket a többség nem en­gedi érvényre juttatni. Általán úgy látszik, min­den tényező abban egyezett meg, hogy egy nagy bizottságot küldjön ki, a gyűlés pedig elnapolja magát. — Min­den­esetre a legjobb expediens. A gyűlés legérdekesebb tagja tagadhatlanul a 76 éves öreg Csernovics Péter. Rettenetes opponens az öreg ur. Kerüli úgy a kir. biztost, mint a pátriárkát — közbeszéd tárgyát képezi meg­választatása körüli eljárása , ugyanis hívei prog­­r­a­m­m­o­t kívántak tőle, ő erre egyszerűen elővett egy régi át és áté­lődözött zászlót. II. A mai ülés. — Távirati tudósítások. — Karlóca, szept. 30. A szerb egyházi kon­gresszus mai ülését V­ucsetics elnök délelőtt 10 órakor megnyitván, elrendelte a bizottság által már elfogadott válaszfelirat felolvasását. A felirat mindenekelőtt biztosítja a koronát a szerbek lojali­­tásáról. A király személyében az egyház autonómia oltalmazóját látja, aki mindent el fog hárítani az útból, ami az autonómia fejlődését meggátolja. A felirat visszapillantást vet az 1875. és 1879. évek­ben ülésezett kongresszusok működésére. Utóbbi még a korona megelégedését is kiérdemelte, de az egyház és iskolában még sem hoz­hatott létre tartós állapotokat. Ivacskovics pátriárka nyugdíjaztatása által az autonómia foly­tonos fejlődése megszakíttatott. Ez idő óta az egyház és iskola hanyatlásnak indultak, sőt Horvátországban a felekezeti iskolák a végpusztulás veszélyének tétettek ki. Mindezek dacára a kon­gresszus 6 éven át nem folytatott tárgyalást, ámbár erre nézve törvényes határozatok állnak fenn. Eme folytonos késleltetés törvényellenes és sok kárt okozott. Ezután a felirat Angyelicsnek pátriárkává történt kineveztetésére tér át és a ki­váltságok, reskriptum deklaratorium, valamint az 1868. évi IX. törvénycikk alapján igyekszik kimu­tatni a kineveztetés törvényelle­nes voltát. És most — úgymond a felirat — az egyház élén oly férfiú áll, kinek nézetei a fenálló intézményekkel meg nem egyeznek. A felirat ennélfogva azt a kérést in­tézi a királyhoz, hogy a szerb nép felfüggesztett joga, a pátriárka szabad választás­az eme egyházkongresszusnak vissza­ad a­s­z­ó­k. Erre a válaszfelirat Vucsetics indítvá­nyára az összes szavazatokkal 11 ellenében en bloc elfogadtatott. (Zsmv­o.) A felirat ellen sza­vazott 3 püspök, 5 egyházi és 3 világi képviselő.­­ Ezután Cseh királyi biztos a terembe lépett és a következő beszédet mondta: „Tisztelt kongresszus ! Szívből üdvözlöm önö­ket uraim, mint már szabályszerűen megalakult tes­tületet munkálkodásuk küszöbén. A munkaprogramm, melynek feldolgozása önökre vár, gazdag úgy meny­­nyiség, mint tartalom tekintetében — annak dacára, hogy a kongresszusi választmány által előterjesztett tárgysorozatból ő csász. és apostoli királyi felségé­nek legmagasabb jóváhagyásával két tárgy tö­röltetett is. És pedig törlendő volt első­sorban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 1879. évi december hó 18-án 1434. évi. sz. alatt kelt r­e­n­­delete, melylyel Ivacskovics Prokop volt szerb pátriárkának ő császári és apostoli királyi felsége 1879. évi dec. hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározá­sával, a karlócai érsekség és szerb metropolita ve­zetésétől saját kérelmére történt legkegyelmesebb fölmentetése és A­ngyelics Germán bácsi püs­pöknek a nevezett érsekség és metropolita admi­nisztrátorává történt legkegyelmesebb kine­­veztetése hozatott a kongresszusi választmány tudo­mására. Miután Ivacskovics Prokopnak időközben bekövetkezett halála folytán megürült pátriárkái szék betöltésére 1881-ik évi nov. 27-ikére egybehí­vott pátriárka-választó­ kongresszus 1882. évi január hó 20-án tartott ülésén Angyelics Germánnak szerb pátriárkává történt legkegyelmesebb kinevezte­­t­é­s­e ünnepiesen kihirdettetett: az előbb idézett rendelet immár teljesen tárgytalanná vált s hogy annak a kongresszusi tárgyalások körébe vonása annál inkább mellőzendő volt, mert meg nem en­gedhető, hogy az érseki adminisztrátor kinevezését illetőleg a korona két­ségbe nem vonható joga, habár csak mel­lékesen is, vita tárgyává tétessék. Mellőzendő volt továbbá a görögkeleti szerb néptanítók nyugdíjalapjáról szóló szabályzat tervezete. E nyugdíjszabályzat abból az okból nem tárgyalható, mert az 1875. évi XXXII. tvc. 31. és 32. §-ai szerint uj nyugdíjinté­zetek létesítését, vagy a már meglévő, de az idézett törvény kívánalmainak meg nem felelő nyug­díj­intézetek ezen törvénynek megfelelő módosítását megengedni nem lehet. Mint már szerencsém volt megemlíteni, igen nagy számú és ezek között nagy horderejű kérdések várnak megoldást a tisztelt kongresszus bölcsesé­­gétől. A görög - keleti szerb metropolita­­­ pátriárka választásáról szóló sza­bályzat megalakításával alkalma nyílik a tisz­­telt kongresszusnak, a korona legmagasabb befolyá­sának érintetlenül hagyásával, minden kételyt kizáró alakban formulázni a kongresszust megillető jogo­­kat; alkalma nyílik a szerb egyház további szervez­kedésében több fontos kérdés tapintatos megoldásá­val, a tanügy korszerű rendezésével és a va­gyoni viszonyok tisztázásával az egyháznak és híveinek hasznos szolgálatokat tehetni. Tekintettel a feldolgozandó munka nagy töme­gére és sokféleségére, a tárgyalás egyetértő, tehát gyorsabb és sikeresebb eszközlése végett célszerűnek vélem s ajánlom is a tisztelt kongresszusnak, hogy az előterjesztett javaslatok előzetes tárgyalására sa­ját kebeléből egy, vagy a tárgyalandó anyag külön­­féleségéhez képest több bizottságot kiküldeni mél­­tóztassék. Azon biztos reménynek adok végül kifejezést, hogy testvéries egyetértéssel és higgadt munkásság­gal fogja a tisztelt kongresszus feladatát megoldani, szem előtt tartva az igazságot, a méltányosságot és az egyház javát, hogy alkotásait az állam érdeke­ivel mindenkor összhangba hozandja, úgy, amint azt ő csász. és apostoli királyi felsége atyai gondosko­dásában magyar korona országaiban lakó hit görög­keleti szerb népéért annak képviseletében önöktől uraim elvárja !“ Ezzel az ülés véget ért. * Karlóca, szept. 30. Angyelics pátriárka vonakodik a királyi biztosnak elő­terj­esztett válaszfeliratot aláirni, mi azonban a többséget, mely csupán a felirat fel­olvasását kívánta, nem fogja megakadályozni abban, hogy munkálatait folytassa. Két egyházi képviselő többségből kilépett, mások pedig képviselői állásuk­ról lemondani szándékoznak, mely inkább foszlányokból állt és ezt felmutatva nekik, mondá : „Ez az én programmo­m“ — kissé elavult argumentum, különösen ama társaság­ban, hová ő szegődött! x. y. z. Az égő Balkán. (*) Pár szóba össze­foglalhatjuk az estig érkezett jelentéseket. Legfontosabb köztük a hír, hogy Albán­i­i­á­b­a­n most már nemcsak az am­auták az adóvégrehajtás miatt, hanem a miriditák is felmondták az engedelmessé­get a portának. E harcias törzsek féken­­tartása évtizedeken át folytonos viaskodásokkal járt. Apró zendülések napirenden voltak, s a szultán kénytelen volt a törzsek hűségét esetről­­esetre megvásárolni, ha e hegyvidéken nyugal­mat akart. A mostani zendülésről az a hír, hogy valamennyi törzsre kiterjed s célja Albániát füg­getlenné tenni a portától. E függetlenségi har­cot a miriditák a maguk módja szerint azzal kezdték meg, hogy a török csapatoknak szánt 200 lovat s egy szállítmány hadi szert elra­boltak. A bolgár harctérről egyre sereg­szervezések hírei érkeznek. A kormány önkéntes zászlóaljakra 18 és 36 év közt újoncokat toborz. Az idegen légió szervezésére megjelent már bol­gár területen a délszláv Garibaldi, az ismert Ljubibratics, ki 30 év óta minden délszláv láza­dásban részt vett a porta ellen, s az utolsó ke­leti háborút is ő kezdte Hercegovinában. Sán­dor fejedelem igyekszik a szultánnal kiegyezni s békeköveteket küldött Kon­­stantinápolyba, meggyőzendő a padisaht az ő hűbéresi lojalitásáról s a két tartományban fennálló „mintaszerű rendről“. E­közben Szerbia befejezi mozgósítá­sát, melynek költségeire az osztrák Länderbank­­nál készséggel adtak neki 12­/7 milliónyi hitelt. Hogy ez összeg erejéig a monarkia két kormánya jót állt volna Szerbiáért, azt félhivatalosan meg­cáfolják. Ily kezesség csak szerződésileg volna elfogadható s akkor is be kéne azt cik­­kelyezni a monarkia mindkét államának törvény­­könyvébe. Milán király ma utazott el Nisbe, hol a hadsereg táborozik s hol a skupstina holnap fog megnyittatni. Útjában egy távirati jelentés szerint mindenütt nagy ovációkkal fogadták alattvalói. A nagykövetek konferenciá­járól estig semmi hir sem érkezett. — Éjjel érkezett táviratok. — London, szept. 30. (A „Bp. H.“ ere­dl­e­t­i távirata.) A Times jelenti : Ausztria-Magyarország a konferencián azt fogja indítványozni, hogy Szerbia a két Bulgária­­ egyesítéséért kárpótol­tak-

Next