Budapesti Hírlap, 1885. október (5. évfolyam, 269-299. szám)
1885-10-01 / 269. szám
1885. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (269 sz.). Úton mindeddig nincs tudomására hozva a főváros közönségének, miért is a kórház igazgatósága azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy ezt falhirdetések utján tegye közé, annak hangsúlyozásával, hoggy e kórházban mellbasos, sebészeti és bőrbetegek vétetnek föl. Az uj kórház különben a József- és Ferencváros lakóinak még közelebb van, mint a Rókus, berendezése a legújabb kor követelményeinek színvonalán áll, levegője tiszta és egészséges, az ápolást apácák végzik s ugyanők látják el a konyhát s a beteg itt sokkal nyugalmasabb, úgyszólván jobb gondozásban és ellátásban részesül, mint a belső kórházak bármelyikében. — Új gyümölcspiac. A fővárosi vásári felügyelőség előterjesztést intézett a tanácshoz, hogy a téli gyümölcsárusítás a Dunapartról — hely szűke miatt — a Ferencvárosi boráros-térre tereltessék. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Blaháné) hosszú távolléte után ma jelent meg újra a népszínházban. Képzelhető, hogy ez ott mekkora mozgalmat idézett elő. A színház összes tagjai az épület hátsó kapuja előtt az utcán csoportosultak, a d. e. 11-kor kocsin érkező művésznőt zajosan megéljenezték. Az igazgató karonfogva vezette föl a színpadra s mindjárt megkezdődött a próba a „Piros bugyelláris“-ból. A közönség érdeklődéséről fogalmat nyújt az a körülmény, hogy a holnapi (csütörtöki) előadásra már két nap óta nem kapható páholy s ma jóformán minden jegyet elkapkodtak. * (A népszínházban) holnap csütörtökön Baha Lujza asszony első vendégföllépésével Csepreghy Ferenc népszínműve „A piros bugyelláris“ kerül színre. * (A temesvári magyar színi évad) okt. 3-án nyílik meg. Jelen lesznek a fővárosból a megnyitáson: Jókai Mór, Podmaniczky Frigyes b., Török János főkapitány, s Ribáry József min. tanácsos. * (Nádler Róbert) a főv. képzőművészeti bizottság megbizásából a kiállításról 14 vázlatot készített, s azokat meg is fogja festeni. * (Sarah Bernhardt) a jövő télen Hugo „Marion Delorme“-ját fogja játszani a Porte- Saint-Martin szinházban. A szerb egyházkongresszus. I. A felirati vita előtt. — Rendes levelezőnktől. — Karlóca, szept. 29. Alkalmasint a táviró megvitte már hitét az ország-világra szóló hőstettnek, hogy a mai ülés alkalmával Jovanovics, a zágrábi „Srbobran“ szerkesztője, a jegyzőkönyv hitelesítése után fölkelt és kifogásolta a jegyzőkönyv szerkezetének ama helyeit, hol Angyelics mint pátriárka említtetik mert Angyelics — úgymond — nem az, ő semmi egyéb, mint egy csuhába öltözött biztos. Ott ült Angyelics s egész nyugalommal hallgatta végig a sértést. De bezzeg nem mutatkozott nyugodtnak az elnök , Vucsetics Illés. Nem is engedte meg a diskussziót, mondván, hogy ez a kérdés nem tartozik a jegyzőkönyv szerkezeti hűségének megbírálásához, és az egész gyűlés az elnöknek adott igazat. Mai nap választották meg a 15 tagú felirati bizottságot. Tomics és Jovanovics nincsenek benne. A felirati javaslat meglehetős sima szerkezetű lesz. Meg fogja ugyan penditni a fájdalomnak kifejezését a pátriárka kinevezése fölött, ami fölött mérvadó körökben sem látszanak megütközni, gondolván : a sírás nem tiltott cselekmény, hanem csakis a káromkodás. A javaslat különben holnap kerül tárgyalás alá. Néhány módosítvány be fog pro forma adatni, melyek persze mérgesebbek lesznek, de ezeket a többség nem engedi érvényre juttatni. Általán úgy látszik, minden tényező abban egyezett meg, hogy egy nagy bizottságot küldjön ki, a gyűlés pedig elnapolja magát. — Mindenesetre a legjobb expediens. A gyűlés legérdekesebb tagja tagadhatlanul a 76 éves öreg Csernovics Péter. Rettenetes opponens az öreg ur. Kerüli úgy a kir. biztost, mint a pátriárkát — közbeszéd tárgyát képezi megválasztatása körüli eljárása , ugyanis hívei programmot kívántak tőle, ő erre egyszerűen elővett egy régi át és átélődözött zászlót. II. A mai ülés. — Távirati tudósítások. — Karlóca, szept. 30. A szerb egyházi kongresszus mai ülését Vucsetics elnök délelőtt 10 órakor megnyitván, elrendelte a bizottság által már elfogadott válaszfelirat felolvasását. A felirat mindenekelőtt biztosítja a koronát a szerbek lojalitásáról. A király személyében az egyház autonómia oltalmazóját látja, aki mindent el fog hárítani az útból, ami az autonómia fejlődését meggátolja. A felirat visszapillantást vet az 1875. és 1879. években ülésezett kongresszusok működésére. Utóbbi még a korona megelégedését is kiérdemelte, de az egyház és iskolában még sem hozhatott létre tartós állapotokat. Ivacskovics pátriárka nyugdíjaztatása által az autonómia folytonos fejlődése megszakíttatott. Ez idő óta az egyház és iskola hanyatlásnak indultak, sőt Horvátországban a felekezeti iskolák a végpusztulás veszélyének tétettek ki. Mindezek dacára a kongresszus 6 éven át nem folytatott tárgyalást, ámbár erre nézve törvényes határozatok állnak fenn. Eme folytonos késleltetés törvényellenes és sok kárt okozott. Ezután a felirat Angyelicsnek pátriárkává történt kineveztetésére tér át és a kiváltságok, reskriptum deklaratorium, valamint az 1868. évi IX. törvénycikk alapján igyekszik kimutatni a kineveztetés törvényellenes voltát. És most — úgymond a felirat — az egyház élén oly férfiú áll, kinek nézetei a fenálló intézményekkel meg nem egyeznek. A felirat ennélfogva azt a kérést intézi a királyhoz, hogy a szerb nép felfüggesztett joga, a pátriárka szabad választásaz eme egyházkongresszusnak visszaad aszók. Erre a válaszfelirat Vucsetics indítványára az összes szavazatokkal 11 ellenében en bloc elfogadtatott. (Zsmvo.) A felirat ellen szavazott 3 püspök, 5 egyházi és 3 világi képviselő. Ezután Cseh királyi biztos a terembe lépett és a következő beszédet mondta: „Tisztelt kongresszus ! Szívből üdvözlöm önöket uraim, mint már szabályszerűen megalakult testületet munkálkodásuk küszöbén. A munkaprogramm, melynek feldolgozása önökre vár, gazdag úgy menynyiség, mint tartalom tekintetében — annak dacára, hogy a kongresszusi választmány által előterjesztett tárgysorozatból ő csász. és apostoli királyi felségének legmagasabb jóváhagyásával két tárgy töröltetett is. És pedig törlendő volt elsősorban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 1879. évi december hó 18-án 1434. évi. sz. alatt kelt rendelete, melylyel Ivacskovics Prokop volt szerb pátriárkának ő császári és apostoli királyi felsége 1879. évi dec. hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával, a karlócai érsekség és szerb metropolita vezetésétől saját kérelmére történt legkegyelmesebb fölmentetése és Angyelics Germán bácsi püspöknek a nevezett érsekség és metropolita adminisztrátorává történt legkegyelmesebb kineveztetése hozatott a kongresszusi választmány tudomására. Miután Ivacskovics Prokopnak időközben bekövetkezett halála folytán megürült pátriárkái szék betöltésére 1881-ik évi nov. 27-ikére egybehívott pátriárka-választó kongresszus 1882. évi január hó 20-án tartott ülésén Angyelics Germánnak szerb pátriárkává történt legkegyelmesebb kineveztetése ünnepiesen kihirdettetett: az előbb idézett rendelet immár teljesen tárgytalanná vált s hogy annak a kongresszusi tárgyalások körébe vonása annál inkább mellőzendő volt, mert meg nem engedhető, hogy az érseki adminisztrátor kinevezését illetőleg a korona kétségbe nem vonható joga, habár csak mellékesen is, vita tárgyává tétessék. Mellőzendő volt továbbá a görögkeleti szerb néptanítók nyugdíjalapjáról szóló szabályzat tervezete. E nyugdíjszabályzat abból az okból nem tárgyalható, mert az 1875. évi XXXII. tvc. 31. és 32. §-ai szerint uj nyugdíjintézetek létesítését, vagy a már meglévő, de az idézett törvény kívánalmainak meg nem felelő nyugdíjintézetek ezen törvénynek megfelelő módosítását megengedni nem lehet. Mint már szerencsém volt megemlíteni, igen nagy számú és ezek között nagy horderejű kérdések várnak megoldást a tisztelt kongresszus bölcseségétől. A görög - keleti szerb metropolita pátriárka választásáról szóló szabályzat megalakításával alkalma nyílik a tisztelt kongresszusnak, a korona legmagasabb befolyásának érintetlenül hagyásával, minden kételyt kizáró alakban formulázni a kongresszust megillető jogokat; alkalma nyílik a szerb egyház további szervezkedésében több fontos kérdés tapintatos megoldásával, a tanügy korszerű rendezésével és a vagyoni viszonyok tisztázásával az egyháznak és híveinek hasznos szolgálatokat tehetni. Tekintettel a feldolgozandó munka nagy tömegére és sokféleségére, a tárgyalás egyetértő, tehát gyorsabb és sikeresebb eszközlése végett célszerűnek vélem s ajánlom is a tisztelt kongresszusnak, hogy az előterjesztett javaslatok előzetes tárgyalására saját kebeléből egy, vagy a tárgyalandó anyag különféleségéhez képest több bizottságot kiküldeni méltóztassék. Azon biztos reménynek adok végül kifejezést, hogy testvéries egyetértéssel és higgadt munkássággal fogja a tisztelt kongresszus feladatát megoldani, szem előtt tartva az igazságot, a méltányosságot és az egyház javát, hogy alkotásait az állam érdekeivel mindenkor összhangba hozandja, úgy, amint azt ő csász. és apostoli királyi felsége atyai gondoskodásában magyar korona országaiban lakó hit görögkeleti szerb népéért annak képviseletében önöktől uraim elvárja !“ Ezzel az ülés véget ért. * Karlóca, szept. 30. Angyelics pátriárka vonakodik a királyi biztosnak előterjesztett válaszfeliratot aláirni, mi azonban a többséget, mely csupán a felirat felolvasását kívánta, nem fogja megakadályozni abban, hogy munkálatait folytassa. Két egyházi képviselő többségből kilépett, mások pedig képviselői állásukról lemondani szándékoznak, mely inkább foszlányokból állt és ezt felmutatva nekik, mondá : „Ez az én programmom“ — kissé elavult argumentum, különösen ama társaságban, hová ő szegődött! x. y. z. Az égő Balkán. (*) Pár szóba összefoglalhatjuk az estig érkezett jelentéseket. Legfontosabb köztük a hír, hogy Albániiában most már nemcsak az amauták az adóvégrehajtás miatt, hanem a miriditák is felmondták az engedelmességet a portának. E harcias törzsek fékentartása évtizedeken át folytonos viaskodásokkal járt. Apró zendülések napirenden voltak, s a szultán kénytelen volt a törzsek hűségét esetrőlesetre megvásárolni, ha e hegyvidéken nyugalmat akart. A mostani zendülésről az a hír, hogy valamennyi törzsre kiterjed s célja Albániát függetlenné tenni a portától. E függetlenségi harcot a miriditák a maguk módja szerint azzal kezdték meg, hogy a török csapatoknak szánt 200 lovat s egy szállítmány hadi szert elraboltak. A bolgár harctérről egyre seregszervezések hírei érkeznek. A kormány önkéntes zászlóaljakra 18 és 36 év közt újoncokat toborz. Az idegen légió szervezésére megjelent már bolgár területen a délszláv Garibaldi, az ismert Ljubibratics, ki 30 év óta minden délszláv lázadásban részt vett a porta ellen, s az utolsó keleti háborút is ő kezdte Hercegovinában. Sándor fejedelem igyekszik a szultánnal kiegyezni s békeköveteket küldött Konstantinápolyba, meggyőzendő a padisaht az ő hűbéresi lojalitásáról s a két tartományban fennálló „mintaszerű rendről“. Eközben Szerbia befejezi mozgósítását, melynek költségeire az osztrák Länderbanknál készséggel adtak neki 12/7 milliónyi hitelt. Hogy ez összeg erejéig a monarkia két kormánya jót állt volna Szerbiáért, azt félhivatalosan megcáfolják. Ily kezesség csak szerződésileg volna elfogadható s akkor is be kéne azt cikkelyezni a monarkia mindkét államának törvénykönyvébe. Milán király ma utazott el Nisbe, hol a hadsereg táborozik s hol a skupstina holnap fog megnyittatni. Útjában egy távirati jelentés szerint mindenütt nagy ovációkkal fogadták alattvalói. A nagykövetek konferenciájáról estig semmi hir sem érkezett. — Éjjel érkezett táviratok. — London, szept. 30. (A „Bp. H.“ eredleti távirata.) A Times jelenti : Ausztria-Magyarország a konferencián azt fogja indítványozni, hogy Szerbia a két Bulgária egyesítéséért kárpótoltak-