Budapesti Hírlap, 1885. október (5. évfolyam, 269-299. szám)

1885-10-01 / 269. szám

1885. október Ií BUDAPESTI HÍRLAP. (269 sz.) r Oton mindeddig nincs tudomására hozva a főváros közönségének, miért is a kórház igazgatósága azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy ezt falhir­detések utján tegye közé, annak hangsúlyozásával, lioiry e kórházban mellbajos, sebészeti és bőrbetegek vétetnek föl. Az uj kórház különben a József- és Ferencváros lakóinak még közelebb van, mint a Rókus, berendezése a legújabb kor követelményei­nek színvonalán áll, levegője tiszta és egészséges, az ápolást apácák végzik s ugyanők látják el a kony­hát s a beteg itt sokkal nyugalmasabb, úgyszólván jobb gondozásban és ellátásban részesül, mint a belső kórházak bármelyikében. — Uj gyümölcspiac. A fővárosi vá­sárt felügyelőség előterjesztést intézett a tanácshoz, hogy a téli gyümölcsárusitás a Dunapartról — hely szűke miatt — a Ferencvárosi borárus-térre terei­tessék. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Blaháné) hosszú távolléte után ma jelent meg újra a népszínházban. Képzelhető, hogy ez ot^ mekkora mozgalmat idézett elő. A szinház összes tagjai az épület hátsó kapuja előtt az utcán csopor' tosultak, g a d. e. 11-kor kocsin érkező művésznőt zajosan megéljenezték. Az igazgató karonfogva ve­zette föl a színpadra s mindjárt megkezdődött a próba a „Piros bugyellári s“-ból. A közön­ség érdeklődéséről fogalmat nyújt az a körülmény, hogy a holnapi (csütörtöki) előadásra már két nap óta nem kapható páholy s ma jóformán minden je­gyet elkapkodtak. * (A népszínházban) holnap csütör­tökön B 1 a h a Luiza asszony első vendégföllépé­sével Csepreghy Ferenc népszínműve „A pi­ros bugyellári s“ kerül színre. * (A temesvári magyar színi évad) okt. 3-án nyílik meg. Jelen lesznek a fővá­rosból a megnyitáson: Jókai Mór, Podmaniczky Frigyes b., Török János főkapitány, s Ribáry Jó­zsef min. tanácsos. * (Nádler Róbert) a főv. képzőművé­szeti bizottság megbizásából a kiállításról 14 vázla­tot készített, s azokat meg is fogja festeni. * (Sarah Bernhardt) a jövő télen Hugo „Marion Delorme“-ját fogja játszani a Porte- Saint-Martin szinházban. L szerb egyházkongresszus. I. A felirati vita előtt. — Rendes levelezőnktől. — Karlóca, szept. 29. Alkalmasint a táviró megvitte már hirét az arszág-világra szóló hős tettnek, hogy a mai ülés alkalmával Jovanovics, a zágrábi „Srbobran“ szerkesztője, a jegyzőkönyv hitelesítése után fölkelt és kifogásolta a jegyzőkönyv szerkezetének ama he­lyeit, hol Angyelics mint pátriárka emlittetik mert Angyelics — úgymond — nem az, ő semmi egyéb, mint egy csuhába öltözött biztos. Ott ült An­gyelics s egész nyugalommal hallgatta végig a sér­tést. De bezzeg nem mutatkozott nyugodtnak az el­nök : Vucsetics Illés. Nem is engedte meg a dis- kussziót, mondván, hogy ez a kérdés nem tartozik a jegyzőkönyv szerkezeti hűségének megbirálásához, és az egész gyűlés az elnöknek adott igazat. Mai nap választották meg a 15 tagú f öl­irat i bizottságot. Tomics és Jovanovics nincsenek benne. A felirati javaslat meglehetős sima szerkezetű lesz. Meg fogja ugyan penditni a fájda­lomnak kifejezését a pátriárka kinevezése fölött, ami fölött mérvadó körökben sem látszanak megütközni, gondolván : a sirás nem tiltott cselek­mény, hanem csakis a káromkodás. A javaslat kü­lönben holnap kerül tárgyalás alá. Néhány módo- sitvány be fog pro forma adatni, melyek persze mérgesebbek lesznek, de ezeket a többség nem en­gedi érvényre juttatni. Általán úgy látszik, min­den tényező abban egyezett meg, hogy egy nagy bizottságot küldjön ki, a gyűlés pedig elnapolja magát. — Min­dé’ esetre a legjobb expediens. A gyűlés legérdekesebb tagja tagadhatlanul a 76 éves öreg Csernovics Péter. Rettenetes opponens az öreg ur. Kerüli úgy a kir. biztost, mint a pátriárkát — közbeszéd tárgyát képezi meg­választatása körüli eljárása : ugyanis hívei prog- r a m m o t kívántak tőle, ő erre egyszerűen elővett egyrégi át és át, lődözött zászlót, mely inkább foszlányokból állt és ezt felmutatva nekik, mondá : „Ez az ón programmo m“ — kissé elavult argumentum, különösen ama társaság­ban, hová ő szegődött! x. y. z. II. A mai ülés. — Távirati tudósítások. — Karlóca, szept. 30. A szerb egyházi kon­gresszus mai ülését V ucsetics elnök délelőtt 10 órakor megnyitván, elrendelte a bizottság által már elfogadott válaszfelirat felolvasását. A felirat mindenekelőtt biztosítja a koronát a szerbek loyali- tásáról. A király személyében az egyház autonómia oltalmazóját látja, aki mindent el fog hárítani az útból, ami az autonómia fejlődését meggátolja. A felirat visszapillantást vet az 1875. és 1879. évek­ben ülésezett kongresszusok működésére. Utóbbi még a korona megelégedését is kiérdemelte^ de az egyház és iskolában még sem hoz­hatott létre tartós állapotokat. Ivacskovics pátriárka nyugdíjaztatása által az autonómia foly­tonos fejlődése megszakittatott. Ez idő óta az egyház és iskola hanyatlásnak indultak; sőt Horvátországban a felekezeti iskolák a végpusztulás veszélyének tétettek ki. Mindezek dacára a kon­gresszus 6 éven át nem folytatott tárgyalást, ámbár erre nézve törvényes határozatok állnak fenn. Eme folytonos késleltetés törvényellenes és sok kárt okozott. Ezután a felirat Angyelicsnek pátriárkává történt kineveztetésére tér át és a ki­váltságok, reskriptum deklaratorium, valamint az 1868. évi IX. törvénycikk alapján igyekszik kimu­tatni akineveztetés törvényelle­nes voltát. És most — úgymond a felirat — az egyház élén oly férfiú áll, kinek nézetei u fenálló intézményekkel meg nem egyeznek. A felirat ennélfogva azt a kérést in­tézi a királyhoz, hogy a szerb nép felfüggesztett joga: a pátriárka szabad választás a5 eme egyházkongresszusnak vissza­ad a s s ó k. Erre a válaszfelirat Yucsetics indítvá­nyára az összes szavazatokkal 11 ellenében en bloc elfogadtatott. (Zsivio.) A fölirat ellen sza­vazott 3 püspök, 5 egyházi és 3 világi képviselő. — Ezután Cseh királyi biztos a terembe lépett és a következő beszédet mondta: „Tisztelt kongresszus ! Szívből üdvözlöm önö­ket uraim, mint már szabályszerűen megalakult tes­tületet munkálkodásuk küszöbén. A munkaprogramm, melynek feldolgozása önökre vár, gazdag úgy meny- nyiség, mint tartalom tekintetében — annak dacára, hogy a kongresszusi választmány által előterjesztett tárgysorozatból ő csász. és apostoli királyi felségé­nek legmagasabb jóváhagyásával két tárgy tö­röltetett is. És pedig törlendő volt első sorban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 1879. évi december hó 18-án 1434. ein. sz. alatt kelt r e n- delete, melylyel Ivacskovics Prokop volt szerb pátriárkának ő császári és apostoli királyi felsége 1879. évi dec. hó 11-én keit legfelsőbb elhatározá­sával, a karlócai érsekség és szerb metropolita ve­zetésétől saját kérelmére történt legkegyelmesebb fölmentetése és A ngyelics Germán bácsi püs­pöknek a nevezett érsekség és metropolita admi­nisztrátorává történt legkegyelmesebb kine- veztetóse hozatott a kongresszusi választmány tudo­mására. Miután Ivacskovics Prokopnak időközben bekövetkezett halála folytán megürült pátriárkái szók betöltésére 1881-ik évi nov. 27-ikére egybehí­vott patriárka-választó-kongresszus 1882. évi január hó 20-án tartott ülésén Angyelics Germánnak szerb pátriárkává történt legkegyelmesebb kinevezte- t é s e ünnepiesen kihirdettetett: az előbb idézett rendelet immár teljesen tárgytalanná vált s hogy annak a kongresszusi tárgyalások körébe vonása annál inkább mellőzendő volt, mert meg nem en­gedhető, hogy az érseki adminisztrátor kinevezését illetőleg a korona két­ségbe nem vonhatójoga, habár csak mel­lékesen is, vita tárgyóvá tétessék. Mellőzendő volt továbbá a görögkeleti szerb néptanítók nyugdíjalapjáról szóló szabályzat tervezete. E nyugdijszabályzat abból az okból nem tárgyalható, mert az 1875. évi XXXII. tvc. 31. és 32. §-ai szerint uj nyugdíjinté­zetek létesítését, vagy a már meglévő, de az idézett törvény kívánalmainak meg nem felelő nyug­díj-intézetek ezen törvénynek megfelelő módosítását megengedni nem lehet. Mint már szerencsém volt megemlíteni, igen nagy számú és ezek között nagy horderejű kérdések várnak megoldást a tisztelt kongresszus bölcsesé- gétől. A görög - keleti szerb metropolita- ' pátriárka választásáról szólósza­bályzat megalakításával alkalma nyilik a tisz* telt kongresszusnak, a korona legmagasabb befolyá­sának érintetlenül hagyásával, minden kételyt kizáró alakban formulázni a kongresszust megillető jogo* kát; alkalma nyilik a szerb egyház további szervez kedésében több fontos kérdés tapintatos megoldásá­val, a tanügy korszerű rendezésével és a va­gyoni viszonyok tisztázásával az egyháznak és híveinek hasznos szolgálatokat tehetni. Tekintettel a feldolgozandó munka nagy töme­gére és sokféleségére, a tárgyalás egyetértő, tehát gyorsabb és sikeresebb eszközlése végett célszerűnek vélem s ajánlom is a tisztelt kongresszusnak, hogy az előterjesztett javaslatok előzetes tárgyalására sa­ját kebeléből egy, vagy a tárgyalandó anyag külön- féleségéhez képest több bizottságot kiküldeni mél- tóztassék. Azon biztos reménynek adok végül kifejezést, hogy testvéries egyetértéssel és higgadt munkásság­gal fogja a tisztelt kongresszus feladatát megoldani, szemelőtt tartva az igazságot, a méltányosságot és az egyház javát, hogy alkotásait az állam érdeke­ivel mindenkor összhangba hozandja, úgy, amint azt ő csász. és apostoli királyi felsége atyai gondosko­dásában magyar korona országaiban lakó hü görög­keleti szerb népéért annak képviseletében önöktől uraim elvárja 1“ Ezzel az ülés véget ért. * Karlóca, szept. 30. Angyelics pátriárka vonakodik a királyi biztosnak elő­térj esztett válaszfeliratot aláirni, mi azonban a többséget, mely csupán a felirat fel­olvasását kívánta, nem fogja megakadályozni abban, hogy munkálatait folytassa. Két egyházi képviselő többségből kilépett; mások pedig képviselői állásuk ról lemondani szándékoznak. Az égő Balkán. (*) Pár szóba össze foglalhatjuk az estig érkezett je’entéseket. Legfontosabb köztük a hir, hogy Albár n i á b a n most már nemcsak az arnauták az adóvégrehajtás miatt, hanem a miriditák is felmondták az engedelmessé­get a portának. E harcias törzsek féken- tartása évtizedeken át folytonos viaskodásokkal járt. Apró zendülések napirenden voltak, s a szultán kénytelen volt a törzsek hűségét esetről- esetre megvásárolni, ha e hegyvidéken nyugal­mat akart. A mostani zendülésről az a hir, hogj valamennyi törzsre kiterjed s célja Albániát füg­getlenné t9nni a portától. E függetlenségi har­cot a miriditák a maguk módja szerint azzal kezdték meg, hogy a török csapatoknak szánt 200 lovat s egy szállítmány hadi szert elra­boltak. A bolgár harctérről egyre sereg szervezések hírei érkeznek. A kormány önkéntes zászlóaljakra 18 és 36 év közt újoncokat toborz. Az idegen légió szervezésére megjelent már bol­gár területen a délszláv Garibaldi, az ismert Ljubibratics, ki 30 év óta minden délszláv láza­dásban részt vett a porta ellen, s az utolsó ke­leti háborút is ő kezdte Hercegovinában. Sán­dor fejedelem igyekszik a szultánnal kiegyezni sbékeköveteket küldött Kon- stantinápolyba, meggyőzendő a padisaht az ő hübéresi loyalitásáról s a két tartományban fennálló „mintaszerű rendről“. E közben Szerbia befejezi mozgósítá­sát, melynek költségeire az osztrák Länderbank- nál készséggel adtak neki 12'/z milliónyi hitelt. Hogy ez összeg erejéig a monarkia két kormánya jót állt volna Szerbiáért, azt félhivatalosan meg­cáfolják. Ily kezesség csak szerződésileg volna elfogadható s akkor is be kéne azt cik- kelyezni a monarkia mindkét államának törvény- könyvébe. Milán király ma utazott el Nisbe, hol a hadsereg táborozik s hol a skupstina holnap fog megnyittatni. Útjában egy távirati jelentés szerint mindenütt nagy ovációkkal fogadták alattvalói. A nagykövetek konferenciá­járól estig semmi hir sem érkezett. — Éjjel érkezett táviratok. — London, szept. 30. (A „Bp. H.“ ere­il e t i távirata.) A Times jelenti : Ausztria-Magyarország a konferencián azt fogja indítványozni, hogy Szerbia a két Bulgária I egyesítéséért kárpótol tas-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék