Budapesti Hírlap, 1885. december (5. évfolyam, 330-359. szám)

1885-12-01 / 330. szám

1883. december I. BUDAPESTI HÍRLAP. (330. sz.) • - ------------------------------------------------------------------A szerződés megszűntével az erkélyt megváltja. Feleky Miklós tehát a szerződés megszűntével folyamodott a fővároshoz, hogy az erkélyt váltsa meg, és pedig a Schlick-öntödének járandó 1300 frt és Felekynek az erkély fölállítása alkalmával kiadott 300 frt visszatérítésével, tehát összesen 1600 frttal. Az er­kély értékét a mérnöki hivatal ugyanebben az ösz­­szegben állapította meg. A bizottság az erkély meg­váltására fordítandó fedezetet megszavazta.­­ A közélelmezési bizottság ma M­a­­t­u­s­k a tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, a­melynek nagy érdekű részét P­a­á­l Károly inter­pellációja képezte a szemétkotrási jog bérlőjének a szemétkotrók egy csoportjával való viszonyáról. Paál előadta, hogy tudomása szerint a bérlő azok­nak az embereknek, a­kik fát, szenet s egyéb ke­vésbé értékes dolgokat kotornak ki, nem a­d pénzt az átszolgáltatott jószágokért, hanem azt a jogot ruházza rájuk, hogy a sze­méthordó kocsikon a szemétdombokra kivitt hús­­nemű-hulladékot kiszedhetik és értékesít­hetik. És ezek az emberek az üzletet ez undok hul­ladékokkal csakugyan gyakorolják. Miután így egy nagyobb embercsoport itt Budapesten táplálékra teljesen a kósza ebekhez van lealacsonyítva, közegész­ségi szempontból okvetlen szükségesnek tartja a szörnyű viszonyok megváltoztatását. Ha szen­zációs volt ez interpelláció , még nagyobb föltűnést van hivatva kelteni a helyettes vásárigaz­gatónak ez interpellációhoz fűzött közlése. Zo­fahl vásárigazgató ugyanis, — aki alig egy éve van az ál­lásban, azelőtt állatorvos volt, — elbeszélte, hogy egy alkalommal állatorvos korában ott járt a külső Jó­zsefvárosban a kálvária domb körül. Látta, hogy szánalmas, piszkos emberek, szemétkotrók, zsákkal a hátukon, egymás után mennek be egy sö­tét pincehelyiségbe. Nem pinceszobába, hanem egy igazi pincébe. Kíváncsiságból utánuk ment, megnézni, mit keresnek ott és mit cselekesz­­nek. A­mit látott, minden képzeletet fölülmúl. A szeméten talált cserepekben, tört fazekakban főzték és sütötték a hulladékot, a­mit a szemétdombokon találtak, a­mit jóravaló kutya sem érdemesít a fölfalásra. „Mit csinálnak maguk itt ?“ kérdé tőlük. — „M­i a szemétkotrási vállal­kozó munkásai vagyunk, ez a fizetésünk!“ — Zofahl úr elmondta azt is, hogy az emberek még a patkányt is undor nélkül nyúzzák meg és emésztik föl. Annak idején ő az esetről j­e­­lentést tett. Azt nem tudja, hogy a hulladé­kokat eladják-e, de hogy megeszik, azt látta. Scher­­mann dr. azt mondta, köszönettel veszi a közlése­ket, M­a t­u s­k­a Alajos tanácsos pedig kijelentette, hogy a tanács útján mindent el fog követni ama visszaélések meggátlására, hogy az illető szemétkotró munkások a húshulladékokat másoknak eladják. Az ülés főtárgya a jégtársaság kérvénye volt az egész soroksári dunaági parthossz átvétele iránt, mit a tanács a bizottsághoz utasított. A bi­zottság nézete az, hogy a jégtársaság kérelme az újabban kért 700 folyó­méter part átengedéséért el­utasítandó, maradjon fenn ott továbbra is a szabad verseny. A társaság által már kirt 1600 folyó­mé­terre nézve a város a szerződést továbbra is hosz­­szabbítsa meg a pénzügyi bizottság által formulázott feltételek mellett.­­ Az V. ker. fővárosi bizottsági tagok ma értekezletet tartottak, melyen megválasztották az elnököt, alelnököt és jegyzőt. Mind a három tiszt­ségre a régi tisztviselőket választották meg. A 45-ös bizottságba választottak: Wahrmann Mór, Schveiger Márton, Preuszner József, Busbach Péter és Burián János. A kandidáló bizottság tagjainak választása tekintetében az a megállapodás történt, hogy első­sorban a kerület részéről Nyiry Lajos ajánltatik, a többi kettőre nézve szabad kezet hagynak a vá­lasztásra.­­ A VIII. ker. fővárosi bizott­sági tagok ma értekezletet tartottak, melyen elnöknek Rémi Róbert, alelnöknek K­o­k­e­s­c­h Sándor, jegyzőnek H­­­­v­a­s József választattak meg. A 45-ös bizottságba megválasztattak : R­é­m­i Ró­bert, Hűvös József, K­o­k­e­s­c­h Sándor, Ladá­nyi István dr. és K­o­m­l­ó­s­s­y László. A kiselő biz­ttság tagjaiul ajánh­attak : Királyi Pál, N­­u­n­f­a­l­v­y Pál, R­a­d­o­c­z­a János. A tanácsosi állásra kandidáltattak : N­a­g­y Lajos dr., A­l­k­a­r Gusztáv, Horváth János,­­Kun Gyula, Viola Imre, Haberhauer János, M­a­t­u­s­k­a Ala­jos, Pézel István, Rózsa Péter, Csen­dics Gyula. Erre az értekezlet véget ért. — Kanyaró a gyermekek között. A fővá­rosi közeg­szségügyi bizottság ma délelőtt a Ba­kács-téri elemi iskola I. A­ fiúosztályának 3 hétre bezárását rendelte el, mivel a kanyaró és vörheny a gyermekek között nagy mérvben kiütött. A főor­vosi hivatal pedig a tanácsnak előterjesztést tett a józsefvárosi összes elemi iskoláknak két hétre bezá­rása iránt, miután a gyermekbetegségek, főképen a kanyaró, ezen a kerületen kiütöttek. A polgármester emez előterjesztés kapcsán elrendelte, hogy a főváros összes iskoláit egészségügyi szempontból a kerületi orvosok vizsgálják meg és tegyenek tapasztalataikról jelentést. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A nemzeti színház) legközelebbi újdon­sága : Rákosi Jenőnek „Endre és Johanna“ című­ 5 felvonásos tragédiája, mely december hó első felé­ben — eddigi megállapodás szerint 11-én — kerül színre. Endrét Nagy Imre, Johannát J­á­s­z­a­y Mari fogja játszani. A darabban 12 változás van s több mint 50 szereplő vesz részt benne. A történet színhelye Nápoly és Aversa. A próbák már javában folynak. Egy pár új díszlet is készül a darabhoz, melyek közül legsikerültebb az, mely a Vezúv ki­törését ábrázolja.­­ Ezenkívül előkészületre ki van­nak tűzve a fordított újdonságok közül Clare­­t­t­e­n­e­k „Zilah hercege“, Raymond D­e­s­lan­de­s­n­e­k „Antoinette Rigaud“-ja és az eredetiek közül Ábrányi Emilnek „Végrehajtó“ című egy felvonásos vígjátéka. * (A magyar királyi operaház­­b­a­n.) csütörtökön, december hó 3-án a műsorban fölvett „Lohengrin“ helyett „Troubador“ fog elő­adatni T­u­r­o­l1 a Emmával és Perotti Gyulával. A változást az okozta, hogy az igazgatóság Lohen­grin utolsó fölvonását új rendezéssel akarja színre hozni, azonban az ehez szükséges díszletek festésé­vel nem készülhettek el a kitűzött határidőre. * (Patti Adelina) két-három nap múlva Budapestre érkezik s bucsu-hangversenyét a Vigadó nagytermében december 12-én fogja megtartani. A művésznőnek e hó 23-án Antwerpenben kellett volna hangversenyt adni, de ebben betegsége meg­gátolta. Felgyógyulása után új utazási tervet készí­tett, mely szerint legelőször Budapesten fog hang­versenyezni. Innen Bécsbe majd Prágába megy, hol mindkét helyen olyan nagy az érdeklődés, hogy a jegyek majd mind előre elkeltek. A körút további irányául Varsó, Jassy, Bukarest, Trieszt, Spanyol­­ország és Portugália vannak kijelölve. A hangver­senyek számát a világhírü művésznő 50-re szabta s ha körútját befejezte, London melletti nyaralójába vonul vissza s egybekel Nicolinival, a ki mostani körútjában is elkíséri. A művésznő kísérete impre­­zárióján kívül hat tagból áll, de néhány párisi és londoni hírlapíró is fog jönni vele Budapestre, hogy lapjaikat a hangversenyről tudósítsák, mivel Patti már nagyon régen nem énekelt nyilvánosság előtt. * (Temesváron) — mint lapunknak írják — most a színház Csepreghy „M e r u z i n á“­­ját adja, igen szép kiállítással, telt házak előtt. A címszerepet Hunyadi Margit, a szerelmes sze­repet, Rajmundot pedig Molnár László adja, mind a ketten köztetszés közt. * (A bécsi opera) téli balletújdonsága a „F­a­t­a Morgana“ (Délibáb) című poétikus lát­ványosság lesz. — Azonkívül az operaházban kerül színre a tavaszszal a burgszínház színészeivel Sar­­dou „Theodor­a“-ja. * (Az országos magyar képző­művészeti társulat) művásárló bizottsága a tagok közt leendő kisorsolásra a következő fest­ményeket jelölte ki az őszi kiállításból megvételre : „Erdőirtás“ Telepi Károlynól, „Pásztorleányka“ Jendrassik Jenőtől, „Korán“ Berger Győ­zőtől, „Kac­'ák“ V­a­s­t­a­g­h Gézától, „A torockói kőhöz“ Ligeti Antaltól, „A­jósnő“ Tornai Gyu­lától, „Haraszti részlet“ Spányi Bélétől, „Óbudai tájkép“ Jankó Jánostól és „A kis koldus“ című terrakotta szobrot Bezerédy Gyulától. A társu­lati vételek sorozata ezzel még nincs bezárva.­­ (A magyar tud. akadémia.) I. (nyelv- és széptudományi) osztályának ma tartott ülésén az első fölolvasást B­u­d­e­n­z József r. t. tartotta „Egy kis visszhang Vámbéry ur válaszára“ cím alatt. Ezután ifj. Szinnyei József olvasott föl néhány részletet Szarvas Gábor „Nyelvtörténeti szótára“ ból, mely már közel van a befejezéshez. Végül B­o­­gisich Mihály 1. t. „Szegedi Lénárt énekes könyve 1674“ című értekezését olvasta föl, mire az ülés véget ért. A Tisza-jubileum. — III. nap. — Sokan voltak mai is, kik üdvözölték a minisz­terelnököt. Talán többen, mint tegnap voltak. A küldöttségek fölvonulása valamivel kilenc óra után kezdődött, s bár sokan voltak ma is a díszruhás tisztelgők, a fölvonulás fénye mégis jóval mögötte áll a tegnapinak, lévén ma olyan locs-pocs idő, hogy pénzért sem akadt volna nézője a fölvonulásnak. Ama küldöttségek közt, melyek ma tisztelegtek a miniszterelnöknél, a legérdekesebb volt a torontál­­megyei, a legfurcsább pedig a reformált zsidó hit­községé. A torontálmegyei küldöttség hétféle nem­zetiségű polgárokból állott. Akadt köztük rác, bol­gár, oláh, sváb stb., kik nemzeti viseletükkel tarka képet nyújtottak. A reformált zsidó hitközség­nek Szterényi, a volt újpesti rabbi volt a szó­noka, ki felirat helyett az uj község hitelveit tar­talmazó kis kátét nyújtotta át a miniszterelnöknek. A tisztelgő küldöttségek sorát ma d. e. 10 óra­­kor a kir. főügyészség nyitotta meg, melynek ne­vében Kozma Sándor kir. főügyész és Székely Ferenc kir. főügyészi helyettes jelentek meg. Kozma Sándor kir. főügyész a következő beszéddel üdvözölte a miniszterelnököt: A kir. fő­­ügyészség 19 hódoló tisztelettel kíván járulni nagy-, méltóságod elé a mai napon, melyet az egész ország megünnepel. A kir. főügyészség háladatosan emlék­szik meg arról, hogy nagyméltóságod e válságos korszakban mindig jóakaratú támogatásban részesítette a kir. főügyészséget. F­ogadja nagyméltóságod a ma­gam és a kir. főügyészség nevében holdolatteljes sze­­rencsekivánatainkat. (Éljenzés.)­­ Tisza Kálmán miniszterelnök: Köszönöm szives jó kivánatait a kir. főügyészségnek, mely az állam érdekében fontos teendőit mindig kötelesség­­szerűen teljesítette. (Éljen.) Következett ezután a 48/49-iki országos honvédegyesület központi választmánya, mely­nek nevében Sárkány József alelnök mondott beszédet. Majd Szterényi Bertalan rabbi, a refor­mált izr. hitközség nevében mondott üdvözlő beszé­é­det. Őt követte a nagy­váradi szabadelvű párt­küldöttsége, melynek szónoka Lipovniczky Sándor volt. Sorban jöttek ezután : a­ budai refor­mátus egyház küldöttsége (szónok Borosnyai Oszkár), továbbá Arad megye szabadelvű pártjá­nak küldöttsége (szónok Végh Aurél), Békés megye szabadelvű pártjának küldöttsége (szónok Nagy Károly árvaszéki ülnök), Borsod megye szabadelvű pártja (szónok V­a­y Béla főispán),­ Brassó megye szabadelvű pártja (szónok B­e­th­­­­e­n András gr. főispán), Csanád megye szabad­elvű pártja (szónok M­e­s­k­ó Sándor alispán), Gömör megye szabadelvű pártja (szónok Fáy), Nógrád megye szabadelvű pártja (szónok G­y­ü­r­k y Ábrahám gr.), a losonci református egyház küldöttsége (szónok G­y­ü­r­k y Ábra­­hám gr.) Tisztelegtek még a következő megyék és vá­rosok szabadelvű pártjainak küldöttségei: Moson megye (szónok Simon főispán), Szabolcs megye és Hyíregyháza város (szónok Fráter Sándor), Torontál megye (szónok Hadfy Döme), Vesz­prém megye (szónok Pu­rghy Sándor), Arad város (szónok V­a­r­j­a­s József), Debrecen város (szónok Simonffy Sámuel). Következett a debreceni kereskedelmi és ipar­kamara (szónok: Sesztina Lajos), Dobálna város képviselő testülete (szónok : G­ö­m­ö­r­y Pál), Eperjes város szabadelvű pártja (szónok : K­u­b­i­­n­y­i Albert), a nagykanizsai szabadelvű kör (szónok Eperjessy Sándor), a kolozsvári köz­jegyzői kamara (szónok Schilling kamarai elnök), Zala-Egerszeg város küldöttsége (szónok K­o­v­á­t­s Károly polgármester), a letenyei vá­lasztókerület szabadelvű pártjának küldöttsége (szó­nok Apáthy István orsz. képviselő), Miskolc város déli választó­kerülete szabadelvű párjának küldöttsége (szónok : Popper József dr.), a mis­kolci kereskedelmi és iparkamara, melynek nevé­ben V­a­d­n­a­i Károly orsz. képviselő feliratot nyújtott át, a ráckevei választókerület 25 községé­nek küldöttsége (szónok P­r­u­n­y­i Andor esperes­plébános), az osztrák-magyar bank budapesti fiókjának küldöttsége (szónok Kautz Gyula al­kormányzó), a kolozsvári nemzeti színház kül­döttsége (szónok Eszterházy Kálmán gr.intendáns), az szr. orth. hitfelekezet (szónok Reich Ignác), a Dunagőzhajózási társaság igazgató tanácsának küldöttsége (szónok : U­tf­m­a­n­n Lajos), a ma­gyarországi gyógyszerész-egyesület és a buda­pesti gyógyszerész-testület küldöttsége (szónok Csávássi Kiss Károly), a budapesti köz­jegyzők küldöttsége (szónok Ökrös, Bálint), az osztrák-magyar államvasutak igazgatóságának küldöttsége (szónok Dolbert Ödön és Har­kányi Frigyes), a magyar magánvasutak kül­döttsége (szónok Ivánka Imre), a budapesti kereskedelmi akadémia küldöttsége (szónok: W­e­i­s­z B. F.), az orsz. közegészségügyi ta­nács (szónok: Lumniczer Sándor dr.), az orsz. erdészeti egyesület (szónok B­e­d­ő Al­bert), a budapesti kereskedelmi és iparka­mara (szónok Kochmeister Frigyes dr.), a budai jövőegyesület (szónok Erczbegyi Ferenc), az orsz. képzőművészeti társulat (szó­nok Keleti Károly), az orsz. középtanodai ta­náregyesület (szónok B­e­r­e­c­z Antal), a teréz­városi polgári kaszinó (szónok B­o­b­u­l­a Gyula), a budai császárfürdő alapítványának gondnoksága (szónok W­ü­r­t­e­n Antal), a volt kiállítási cso­portfőnökök küldöttsége (szónok Novák Gusz­táv), a magyar színészegyesület küldöttsége (szó­nok R­i­b­á­r­y József), az egyesült férfi és női ruha­­készítő ipartestület küldöttsége (szónok Török György) s végre a Rezső trónörökös jótékonysági egyesület küldöttsége (szónok Grünwald Bernát.) Ezután a miniszterelnök több magános üdvöz­letét fogadta, a­mire a tisztelgés délután 2 órakor véget ért.

Next