Budapesti Hírlap, 1886. április (6. évfolyam, 91-119. szám)

1886-04-01 / 91. szám

if 1936. április 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (91. sz.) Az országgyűlési szabadelvű párt mai ér­tekezletén folytatta a községekről szóló törvényja­vaslat részletes tárgyalását és a III. fejezeten kezdve csak az 55. §-ig haladt. A függetlenségi és 48-as párt mai értekez­letén a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatván érdemleges határozat csak annyiban hozatott, hogy a törvényjavaslat átalánosságban el­vettetvén, a kiemelendő elvi álláspontok és kirívóbb hiányok tüzetes föltüntetése mellett átdolgozás vé­gett a közigazgatási bizottsághoz lesz visszauta­sítandó. Az országgyűlési mérsékelt ellenzék áp­ril hs 1-én d. u. 5 órakor értekezletet tart. A vetések állása. A földmivelési miniszté­riumhoz beérkezett jelentések szerint a vetések már csupán némely felvidéki és erdélyi megyében vannak hó alatt, az ország egyéb részeiben a beál­lott enyhébb időjárás következtében a vetések, me­lyek általában jól teleltek, most szép fejlődésnek indultak. A répcevetések a hosszú és ned­ves tél folytán, helyenkint kárt szenvedtek. A tava­szi szántási-vetést a felsőbb vidékeken még ez idő szerint is uralgó télies időjárás, délen pedig a ro­hamos olvadás és esők következtében túlságosan átnedvesedett talaj miatt, csak nagy nehezen lehet megkezdeni. A takarmány­hiány ország­szerte érezhető. Bács és Kolozs megyékben az ősziek kissé megsárgultak. Az állategészségügyi állapot kielégítő. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A Kisfaludy-társaság) ma délután tar­tott fölolvasó ülésén, a titkári bejelentések után Beöthy Zsolt fölolvasott Ponori Thewrews Emilnek a görög „Anthologiából“ fordított epigram­mái közül néhányat. Ezután Salamon Ferenc igen érdekes adatot mutatott be a Zrínyi Miklós gróf életrajzára vonatkozólag, régi német nyom­tatvány alakjában, a mely az isidre a a Santa Terézia bécsi karmelita barátnak Zrínyi Miklós gróf fölött 1664-ben Münchenben tartott halotti be­szédét képezi. A korában hírneves egyházi szónok egyenesen a müncheni királyi udvar meghívására s ennek jelenlétében tartotta a halotti beszédet, a mely igen sok s merőben uj adatot tartalmaz Zri­­nyi Miklóst illetőleg. — A fölolvasást a közönség zajosan megtapsolta. Bartók Lajos egy „Emlékeze­tül“ cimű­ versciklusa után Tolnai Lajos „A tinó“ című elbeszélését olvasta föl, mire az ülés véget ért. * (A természettudományi társulat) mai szakülésén S­­­o­c­z­e­k József műegyetemi profesz­­szor a tatai forrásvíz kérdéséhez szólt. El­mélkedésében mennyiségtani alapon arra az ered­ményre jut, h­ogy a 20° C. hőmérsékű víz Buda­pestre érkezése ideje alatt nem hűlhet le annyira, hogy iható legyen. — Ilosvay Lajos dr. mű­egyetemi professzor különféle újabb eszközöket mu­tatott be, köztük két célszerű lámpát, melyek egyike, a Ward-féle, kis felszínre erős fényt vet, a­nélkül, hogy melege érezhetővé válna; a másik a Schroth­­féle orvosi lámpa, melynek fényét szénhidrogén és levegő keverékétől izzóvá váló platinaszövet szol­gáltatja. * (A magyar történelmi társu­lat) ez évi ápril­is 1-én, csütörtökön d. u. 5 óra­kor, az akadémia kis termében nyilvános felolvasó választmányi ülést tart, melyre vendégek is szíve­sen láttatnak. A fölolvasások sorrendje : 1. Zsilinszky Mihály : Lippay György és a tokaji tanácskozmány 1646-ban. 2. Zichy Antal: Zichy György soproni plébános és a szent Mihály egyház egy festménye. 3. Fraknói Vilmos : Andreas Pannonius. 4. Folyó ügyek. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Nemzeti színház.) A „Tücsök“, ez egykor oly vonzó népies színmű, mely romantikus elemeivel a közönséget évtizedeken át kellemesen izgatta, címszerepének ábrázolására pedig annyi pri­madonna becsvágyát vette igénybe, s ma került ismét színre hosszú pihentetés után. A fiatal mű­vésznő, a­ki kedvéért a régi darabot föleleveníték, G. Csillag Teréz asszony, a híres Fanchon sze­repében nagy várakozásokat keltett. Tehetségéhez a közönség szép reményeket fűzött mindig s ő ezeket eddigi szerepkörében bőven beváltá. Most, mikor maga is szükségét érzi, hogy művészi hatáskörén tágítson, a kritika kötelessége, hogy őt a maihoz hasonló feladatok megoldásánál hibáira figyel­meztesse. — Az ő Fanchonja igen rokonszenves, igen kedves volt, de hiányzott belőle a vadság amaz ősereje, a maga ösztönei által nevelt árva lány eré­­lye, mely cselekvését, szavait mindenütt jellemzi. A mai Fanchon csak jelmezben (s a kosztüm sem volt jó) különbözött az „Ahol unatkoznak“ pajkos, de mély érzésű Susanne-jától. A pajkosság, helyenkint vásottsággá szilajítva, még nem adja meg a „tü­csök“ külső kontúrjait. Művésznőnk az első jelenés­ben az erélyt haraggal helyettesíté, s ezzel az alap­hangot elhibázta. Nem láttuk a természet nevelt gy­ermekét, kit a szerelem utóbb átalakít, ha­nem a berzenkedő kis­lányt, ki utóbb csupa kedves tulajdonságaival megvesztegeti kedélyünket. Szépen kidolgozott részletet akárhányat láttunk tőle, s ezekért zajos ovációkban részesült a művésznő,­­ de a jellem nagy vonásai, az egész alak rajza e részletek mögött elmosódott. A külső siker buzdítja a művésznőt komoly tanulmányokra, hogy ne csak a fiatal naiv lányok sablon­ alakját tudja egyéni ked­vességével részletes rajzokban feldíszíteni, hanem az adott részletekből képes legyen egy alakot, egy jellemet a masa egészében rekonstruálni. ..A téliét- a FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. A gőzvasut megszavazva! A Podmaniczky­­utcán már a nyáron végig gördül az első lokomotív 8 krajcáros pasasorokkal. A fővárosi egyesület által ide vonzott idegenek elé, ha szidják az omnibusz­­lovakat, oda állítjuk a gőzvasutat, van módunk mind a kettőben. Rock Szilárd, a legöregebb városatya, oda sze­gezte szemeit az előadó zöld asztalára, mint Mózes Palesztina felé s halkan mormogta: — Nem gondoltuk volna ezt csak száz év­vel ezelőtt sem ! (Az öreg jóval több lehet száz esztendősnél). Steiger Gyula gratulált Luczenba­­cher Pálnak — mint a közmunkatanács tagjának. — Olyan érdeme van ebben a közmunkata­nácsnak ? — Neki köszönhető főkép, hogy elértük Deb­recent. A közönség csakugyan örvendhet, hogy lesz egy vasút augusztusra, melyen minél hamarabb ki­juthat szeretett Budapestünkből! Tudósításunk így hangzik : Ráth főpolgármester tudomására hozta a köz­gyűlésnek, hogy Brüll Gusztáv, közelebb elhalt budapesti lakos végrendeletileg 500 irtot hagyomá­nyozott a főváros keresztény szegényei számára is, mely összeg hozzá beküldetvén, kiosztása iránt az intézkedéseket megtette. Az elnök ezután kijelentette Stern Adélt és Schwarcz Antal biz.­tag halálát. Mindegyik emlékének meleg szavakkal áldozott. Stern a köz­­igazgatási, pénzügyi, közjótékonysági bizottságok tagja volt. A közgyűlés a gyászoló családokhoz részvétiratot intéz s fájdalmát jegyzőkönyvileg fe­jezi ki. Stern helyébe Helfer Vilmos, Schwarcz Antal helyébe B­i­s­c­a­r­a Endre lép a póttagok közül. Most a betegségéből fölgyógyult Bachmayer György V. ker. elöljáró tette le az esküt, mely után Kamermayer polgármester válaszolt Medvey Zsigmondnak a múlt közgyűlésen tett interpelláció­jára a közraktári fal bedülésérül. A válasz, mely a tanács nevében helyszíni eljárás alapján készült, igazolja, hogy a kerítés bizonyos hosszban, épen a Csepel rakpart­ utca föltöltése következtében, megha­jolt s lebontatott, bár magától be nem dőlt. Most ideiglenes fakerítés áll helyén. Hogy az ölnyi magas kőfal helyett vasrácsokót alkalmaztassák, ez nem­csak a várostól, hanem a pénzügyigazgatóságtól is függ. Egyelőre be kell várni, m­íg a mérnöki hiva­tal az új kerítéstervet bemutatja ; a tanács meg­teszi a kísérletet arra is, hogy vasrácsozatú kerítés létesüljön. Interpelláló s vele a közgyűlés köszönettel s megnyugvással vette tudomásul a választ. Következett a napirend. A városligeti drótszigeti kioszk bérlete Gruber Amáliával a régi föltételek alatt egy évre meghosszabbittatott. A Széchenyi-téri vendéglő Ruscher Györgynek adatott megint hat évre, évi 800 írt bérért. Némi vita indult meg a Paid­­-féle házra vonatkozó előterjesztésnél. Közlekedési érdekekből a várbeli ház ki­sajátíttatott, azután árverés alá bo­csátották, mintegy 70 ölnyi résznek a levágása mel­lett. A 100 írt négyszögölenkinti kikiáltása árát senki sem ígérte meg, most a tanács új árverést kér 50 írttal. Miután Hegedűs E. arra utalt, hogy a ház tőszomszédja a várbeli városháznak, melynek telké­vel egyesíthető, s tán célszerűbb volna városi célra átalakítani vagy újjáépíteni a házat, mint feleáron eladni: a közgyűlés Scheich és Steiger meghallgatása után azt határozta, hogy az ügyet visszateszi a tanácshoz, hogy mondjon­­ véleményt, volna-e mód a Paldt-féle ház telkének városi célra fölhasználására s e tárgyban ejtsen meg helyszíni vizsgálatot. Az adókezelés reformja ügyében érkezett mi­niszteri leiratot egyelőre tudomásul vették a tanács­nak az életbeléptetésre irányuló előintézkedéseit he­lyeslik, s a kormányhoz felirat megy az annak ide­jén tartott adóügyi ankét jegyzőkönyveinek közléséért. A közjótékonysági bizottság javaslatára szá­mos jótékony intézetnek rendes évi segélyt szavaz­tak meg. A Dankó-féle szegényházi alapítvány ala­pító oklevelét jóváhagyták. Nagy figyelemmel hallgatták a P­o­d­ma­nic­z­k­y-u­tcai közúti gőzvasút en­gedélyezésének feltételeit. A tanác­ 3 több bizottsággal egyetemben, mint tudva van, B­al­l­á­z­s Mór vállalkozónak az engedély megadását hozza javaslatba. Az új vasút a Ferenc­ József-térről indul ki, lekerül a nyugati vasút palotájához s onnan a Kálmán-utcán át a bárány-utcába vág, majd a Podmaniczky-utcán át a városligetbe ér. A menet­jegy ára 8 kr, gyermeknek 5 kr. A feltételek — melyek részletesen több ízben ismertetve voltak — előadatván, elnök figyelmeztetette a közgyűlést, hogy a főszámvivőnek egy kérdésre külön véleménye van. Lampl előadja, hogy azt kívánta volna, mikép az esetre, ha Balázs Mór több vonalat is építene később, ezek engedélyi időtartama egy napon járjon le a Podmaniczky-utcai vonaléval, hogy egyszerre szűnjön meg a jogosultság s a töbi vonal után, — minthogy a Podmaniczky-utcai vonal engedélye 40 év — annyi ‘/4­-ed részét térítse meg aztán a be­fektetési tőkének, a­mennyivel az illető vonal en­gedélyi időtartama megrövidült. Bár e különvéle­ményt a tanács mellőzze, kéri azt elfogadtatni. Ferenci­ Antal elfogadja a tanács javaslatát, de biztosítani kívánja, hogy a vállalkozó 5000 frt kauciója kamatozzék. (Derültség. Természetes!) Wodianer Béla oly akadályt lát a főszámvevő kü­lönvéleményében, a­mi a vállalat létesülését lehetet­leníti. Egyszerű számítás után lehet találni méltá­­nyosabb megoldást ugyane cél elérésére. Nászai Mór ugyanígy nyilatkozik, megjegyezvén, hogy a főszámvevő véleménye a város irányában egészen helyes, de méltánytalan a vállalkozóra. Zobel Lipót a szerződésbe fölvenni kéri, hogy a vállalat a sinek köreinek tisztántartására is köteleztetik. Rácz Ká­roly kettős indítványt nyújt be, n.­m. mondja ki a közgyzülés, hogy abban az esetben, ha a vállalatnak az első 12 üzletév után, három egymásután következő évben, 15''/„ tiszta haszna lenne, a főváros követelheti a vitelbér leszállítását is; továbbá, ha a vállalat enge­délye lejár s a város a fölszerelést átvenni nem akarná, a vállalat köteles legyen a síneket fölsze­detni s az utakat helyreállítani. (Nagy derültség és zaj.) Tolffy József főügyész mind e két indítványt mellőzni kéri, mert a föltételek közt ott van, hogy a főváros föntartja magának a tarifára és menetrendre minden esetben a jóváhagyást. Ezzel a város joga egész általánosságban biztosítva van a vitelbér le­szállítására nézve is, a­mit Rácz indítványa csak gyöngít, mert a hatóság e jogát csak távoli esetekre akarja szorítani. Az indítvány második részére csak az a megjegyzése, hogy a fundus ins­traktus nem értéktelen sem, mit elhordatni kellene. (Helyeslés.) Ma­gára a javaslatra nézve az a megjegyzése, hogy kimon­dandó lenne, mikép a főváros­ az esetre, ha a vál­lalat az üzemet az engedélyi időn belül megszün­teti, jogosítva legyen az egész fundus instruktust azonnal minden peres eljárás nélkül átvenni és a fölött rendelkezni. A tanács javaslatában a pe­res eljárás emlittetik s ekkor a város és közönség tán évekig volna kénytelen ennek a kimenetelét a közlekedés szünetelésével várni. Továbbá kimon­dandó lenne, hogy a vállalat az ingatlanokat s tar­tozékokat, mik tulajdonában lesznek, sem meg nem terhelheti, sem el nem idegenítheti. (Helyeslés.) A tehermentes visszaháromlás csak így lesz" teljesen biztosítva. A köz­g­y­űlés szavazás útján Ba­lázs Mór ajánlatát a Podmaniczky­­u­tcai gőzvas­útra a vegyes bizott­ság és tanács javaslatai szerint elfogadja. A közgyűlésen fölmerült indítvá­nyok közül csak T­o­­­d­y József két módosítása fogadtatott el, a többit mind elvetették. A tárgy műszaki fölülbirnlás végett a köz­munkatanács elé terjesztetik. A napirend többi része holnapra maradt. — Az artézi fürdő. A fürdő­ igazgatóságnak a tanácshoz intézett jelentése szerint az artézi fürdő múlt évi jövedelme az 1884 s az előtti évi jövedel­mekhez hasonlítva ismét emelkedett. A jelentésből különösen fölemlítjük azt, hogy a jövedelem arány­talanul nagyobb mérvben emelkednék, ha a közönség az egyes fürdők elégtelensége miatt elkerülhetlen hosszas várakozás által a használattól el nem riasz­­tatnék. És attól lehet tartani, —úgymond a jelentés — hogy az évi jövedelem jövőre nem emelkedni, hanem csökkenni fog, a­mennyiben csak 20 fürdő­szoba van, mely a csínt és megszokott kényelmet is nélkülözi. Mindezek folytán az igazgatóság új fürdő építését, vagy legalább a jelenleginek mielőbb való kibővítését sürgeti. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizott­ságok április hó 1-én a következő új helyrajzi ház­számok alatt összeírt­ama adókötelesekre vonatkozó III. kereseti adójavaslatokat fogják tárgy­alni, a­kik az 1885. év folyamán nyitottak új- vagy fióküzle­tet, u. m. az V. ker. (I. számú) a még visszama­radt tételeket, az V. ker. (II. számú) szinte az elmaradt tételeket, a VI. ker. a 3754—3782, a VII. ker. a 4788-4812, a VII. ker. a 7010-720%, a IX—X. kér. a még visszamaradt tételeket.

Next