Budapesti Hírlap, 1887. január (7. évfolyam, 6-30. szám)

1887-01-07 / 6. szám

1887 január 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (6. sz.) 3 határozta a bizottság, hogy mivel a népszínház bérlete ez évi októberben lejár, az ujabbi bér­beadás tekintetében jövő ülésén határoz s erre a tagokat külön meghívóval, a tárgy megjelölése mel­lett hívja meg. — A szerdai közgyűlésre előzetesen kitűz­ték a honvéd-utcai 9. számú városi telek s a VIII. kér. uj mértékhitelesítő hivatal mögötti telek bérbe­adását, a Stefánia-uti városi telek megváltási árá­nak megállapítását, a Bottenbiller- és óvoda-utcai saroktelek kikiáltási árát s egy Markó-utcai városi telek bérbeadását. A Petöfi-társaság nagygyűlése. Budapest, jan. 6. Fekete kabátos ülése volt ma a Petőfi-társa- ságnak : ma tartották az évi közgyűlést, még pedig a XI-iket. Közte és a rendes havi ülések közt a különbség az, hogy a havi üléseken a tagok szürke kabátban — nincsenek jelen, a közgyűlésekről pe­dig fekete kabátban — maradnak távol. Közönség sok volt, de társulati tag a lehető legkevesebb. Pedig érdekes volt a Szana Tamás titkári jelentése, mely a társaság tiz évi működését, célját ismertette s létjogát világossá tette. Nem ártatlan felolvasások céljából létezik a társaság, hanem Petőfi a célja. Milyen értelemben ? azt megmagya­rázza a jelentés, melyet itt adunk : „Midőn a Petőfi-társaságot alkotó írók most tiz éve a nagy költő hagyományainak fentartására vállalkoztak, feladatuknak tekintették, hogy a társa­ság ne csak dicsőítője, de egyúttal gyűjtője és kom­mentátora is legyen Petőfinek. A társaság buzgól- kodása nem maradt eredmény nélkül. Az ország minden részében találkoztak lelkes honfiak és hon­leányok, a kik egész készséggel küldték be a tár­sulat által ereklyékként őrzött iratokat és a gyűjte­mény rövid évtized alatt annyira megszaporodott, hogy ma már nélkülözhetetlen forrása lett mind­azoknak, a kik Petőfi életével vagy költészetével tüzetesebben foglalkoznak. Baráti kezek első sorban Petőfi ismertebb költeményeinek kézirataival s a költő nagyérdekü magánleveleivel gazdagították a gyűjteményt. Ekkép jutott a társaság birtokába Ke­resztes Teréz úrnő szívességéből a „Szerelem gyön­gyei“ cimü füzet több dalának első fogalmazványai- hoz. E kéziratok közt volt az „Oh mi szép a ván­dorélet“ kezdetű dal, a mely a társulat által jutott először Petőfi összes költeményeinek illusztrált ki­adásába. A gyűjteményben őriztetik a költő egyik legrégibb kézirata: a Pozsonyban 1841-ben Török Gyulához intézett tréfás emlóksorok, melyek alatt még Petrovich Sándornak írja magát, úgyszintén a Térey Mari albumába jegyzett szép sorok is. A „Gyüldei if jakhoz“ cinizü költeménynek a társaság több érdekes variánsát bírja. Mint Petőfi kézirata és szabadságharcunk ereklyéje gyanánt becses da­rab a „Nemzeti dal“ első fogalmazványa. Ebből a példányból szedték ki 1848. márc. 15-én a „Talpra magyart.“ Az ereklye Schnitzernek, Petőfi egyik fordító­jának ajándéka. Igen érdekesek Petőfinek a társa­ság birtokában levő magánlevelei, melyekben saját viszonyairól leplezetlenül, ritka őszinteséggel nyilat­kozik. Egy külön osztályban müveinek első kiadá­sát és a különböző fordításokat csoportosították. Megvannak a német, francia, angol, olasz, dáD, cseh és héber fordítások Petőfi müveiből. A közönség tá­mogatásától függ, hogy az ereklyék megőrzésére fölépülhessen a Petőfi-ház, vagy leg­alább berendeztessék a Petőfi- szoba, hol aztán alkalmas helyet találna a többi íreklyékkel együtt a költő kedves karosszéke is, a melyhez Bonyhay Benjámin szivességéből jutott a társaság. E terv megvalósitása egyik lényegesebb pontja a társaság programmjának. Áttér ezután a jelentés a társulat múlt évi munkásságának ismertetésére. Konstatálja, hogy a felolvasásokat, a melyeken csak eredeti müveket mutattak be, a közönség állandó érdeklődésével tüntette ki. A társaság könyvkiadó vállalatában há­rom újabb kötet látott napvilágot. A társaság alap­tőkéjének gyarapodását K a s s e 1 i k Jenő közös hadseregbeli főhadnagy 150 frtos adománya képezi. Végül hosszasabban emlékszik meg a titkári jelen­tés B o r u t h Elemérről, a társaság elhunyt tagjáról. Az első felolvasó Endrödi Sándor r. tag volt, „Petőfiről“ cimü értekezésével. Mindenekelőtt meta- forice költészetünknek azt a. korát festette, mely Petőfi föllépését megelőzte. Áttér ezután Petőfire, a ki „rombolásra született, bogy teremtsen“, a ki tüz- osziopként magasodik fel előttünk, ködben kelve, ködben szállva le. Petőfit ép oly tüneménynek lehet tekinteni, mint azt a körülményt, hogy oly nemzet kebeléből született, mint a magyar; mert annyi tény, hogy bár az egekig emeljük öts érzései mélyen meghatnak, addig eszméi érintetlenül hagyják a közlelkületet. Igazi nagyságát csak szá­zadok múltán fogják teljesen megmérhetni, ha ugyan a nemzet elég életrevaló lesz s nem tartja őrültnek e lángelme nagy álmait, de részt vesz költője szel­lemével egy uj teremtés dicső munkáiban A tet­széssel fogadott felolvasás után Prém József ol­vasta fel Beviozlty Gyula „Szabadság“ cimü költeményét. A következő felolvasó Beniczkyné Bajza Lenke volt „A mai Péter apostolok“ cimü elbeszé­lésével, melyet a hallgatóság szűnni nem akaró taps­sal jutalmazott A tárgysorozat következő száma Szabó En­drének „A világba n“ cimü költeménye volt, mely kedélyesen tükrözi vissza a költő derűs világ­nézetét. Az utolsó felolvasó Balázs Sándor volt „Az igazi“ cimü elbeszélésével. E felolvasás után az ülés véget ért. * Az ünnepies közgyűlés után a társaság tagjai a Szikszay-féle vendéglő emeleti termében lako­mára gyűltek össze. Számosán voltak jelen s a fel­köszöntők, a melyeket mondtak, az irodalom min­den kérdésével foglalkoztak. Komócsy József meleg szavakban emlékezett meg a társaság elnö­kéről, Jókai Mórról, a kit családi gyásza akadá­lyozott a megjelenésben. A szónok indítványára külön küldöttség fogja fölkeresni a koszorús Írót, hogy a tagoknak jókivánatait a társulat fönállása első évtizedének fordulója alkalmából tolmácsolja. Ugyancsak Komócsy felköszönté Endrödi Sán­dort, továbbá László Mihályt a társaság ellenőrét s Szabó Endrét és Kiss Józsefet. Tolnai La­jos is több ízben szólalt föl, éltetve Komócsyt, Balázs Sándort, B o b u 1 a János vendéget, Endrödi Sándort és B e v i c z k y Gyulát. Bodnár Zsigmond a társaság újonnan válasz­tott tagjáért: Ferenczy József dr.-ért ürifé poharát, a mire ez lelkes szavakban a társaság hivatását fejtegetó s annak tagjait üdvözölte. Bo- bula János a társaság tisztviselőinek érdemeit s különösen Szana Tamás buzgalmát emelte ki, Szabó Endre pedig jóizü íölköszöntőben Tolnai La­jost élteié. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, január 6, * (Gperaháa.) A „Hugonották“-nak ma érde­kes Valois Margitja volt. Ghimesi Eleonóra k. a. (Forgách grófnő) mutatta be közönségünknek kis terjedelmű, de kellemes és jól iskolázott szoprán hangját e szerepben. Hanganyagának sok érce nines> nagy mühatásokat nem igér, az együttesek teljesen elfödik ; — inkább koncert-terembe, mint nagy ope­rába való finom orgánum ez, melylyel az énekesnő Ízléssel, modorosság nélkül tud bánni. Ma este erős lámpaláz lankasztá akciójában, de becsvágya és szolid tudása meglátszott abból is, hogy a nehéz koloratur-feladatokon a szokásos egyszerűsítéseket nem engedte meg magának s a szerepet végig énekelte úgy, ahogy írva van.Ugy tudjuk, hogy az énekesnőnek ez nem első nyilvános föllépte : egy évig a stettini színháznak volt szerződött tagja s nálunk szerződ- tetési célból vendégszerepei. Hajlamát a művészet­hez anyjától (Forgácbné, szül. Gyürky grófnő) örö­költe, kinek szép hangját a régibb nemzedék ma is emlegeti. A közönség, mely ma a színházat csak­nem egészen megtölté, rokonszenvesen fogadta a vendéget, kísérteiét megtapsolta, tisztelői pedig ba­bérkoszorút küldtek föl neki a színpadra. A többi szereplők : T u r o 11 a, S t o 11 k. a., P e r o 11 i, Ney, Odry, Bignio — operánk Hngonotta* előadásainak nagy hirét ezúttal is fényesen iga" zolták. * („A királyfogás“) tizenötödik előadása volt ma a népszínházban. Szép közönség töltötte meg szinültig a házat. A kitűnő előadásnak javára vált, hogy a második felvonás fináléja nem mint régeb­ben a lengyel himnusz, hanem Konti eredeti kom­pozíciója szerint szép induló, mely a közönségnek nagyon tetszett. * (Soldat Mária) berlini hegedümüvésznö, kinek budapesti hangversenye e hó 12-ikére volt hirdetve, Berlinben súlyos betegen fekszik s igy a hangversenyre nem fog eljöhetni. * (Az Excelsior) balett szerzője: Luigi M a n z o 11 i levelet irt Budapesten időző ügynö­kéhez ; örömét fejezi ki az Excelsior fényes kiállí­tása s operánk balettkarának, a rendezésnek töké­letességei fölött, melyekről az ügynök leveléből ér­tesült s kijelenti, hogy „a leggyorsabb gőzparipán sietne Budapestre, a világ legszebb balettkarát meg­csodálni“, — ha egy szerződése nem kötné a milá­nói Skála-színházhoz, hol egy uj balettet személye­sen tanít be. De mihelyt ideje engedi, „repülni fog közénk.“ Ez alkalommal Bécsbe is elmegy, hol tisz­teletére az Excelsior századik előadása napján ün­nepséget rendeznek. * (Sembrlch Marcella), a világhírű éne­kesnő, e hó folyamán Budapestre jő és 20-án este nyolcadfél órakor a fővárosi vigadó nagytermében hangversenyt fog adni. * (Popper Dávid) m. kir. zeneakadé­miai tanár és gordonkaművész e bó 31-én a főv. vigadó kistermében hangversenyt ad. A műsor nagyrészt Popper legutóbb befejezett s nyilvánosén még nem játszott szerzeményeiből fog állani, a többi közt elő fogja adni uj gordonka-haDgverse nyót is. * (A pesti izr. nöegyesület) szombaton, január 8-án a fővárosi Vigadóban esti fél 9 órakor hangversenyt rendez. Műsora: 1. a) Adagio, Tartini. b) Gavotte (2. sz.), Popper. Popper D., zeneakadé­miai tanár ur. 2. a) Bhapsodie (6. sz. as dur), Wor- zischek J. H. b) „Imorovisation über das Wiegen­lied“ (es dur), Brahms-Bendel. Marczalli Henrikné. 3. a) „Träumerei“, Schumann, b) „Am Springbrun­nen“, DawidofF. Popper D., zeneakadémiai tanár. 4 a) Norma (Casta-Diva), Bellini, b) Mazurka, Chopin Viardot-Garcia. Képes Valentina urbölgy. A hang versenyt táncestélv követi. Belépő jegy ára 5 frt. * (Derék kis német lap) lehet a „Wer- schetzer Gebirgsbote“, melynek mellékletét egy elő- fizetőnk hozzánk beküldte. A melléklet cime: „Sträuschen ungarischer Blüthen und Blumen, für Patrioten deut­scher Zung e.“ Első cikke az első száz év történetét ösmerteti, melyet a honfoglaló magyarok Pannóniában töltöttek ; a cikk a leghazafiasabb hangon szól német polgártársainkhoz, s a magyar haza és a magyar nemzet iránt való ragaszkodást hirdeti nekik. Ennél érdekesebb azonban Arany Já­nos „Tamburás öreg ur“-ának fordítása platt- deutschre. Maga a szerkesztő, Buday végezte a forditást, még pedig igen sikerültén. A „Gebirgs­bote“ melléklete rendszeresen foglalkozik azzal, hogy a magyar irodalmat és történelmet olvasóivá1 ismertesse, s minden sikert kívánunk a derék hazafi szerkesztőnek.- * (A népfelkelők figyelmébe.) A mostani válságos időben, midőn már minden apró bárány- felhőcskében is zivatart sejtünk, mindenesetre idő­szerű munka az, melyet 0 r 1 a i Antal dr. honvéd- miniszteri segédfogalmazó irt a népfölkelésről szóló törvényről. A szerző müvében különös tekintettel volt a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátandó utasításra s igy a közönség meg fogja találni benne az útbaigazító felvilágosításokat. Az előfizetési ösz- szeg 50 kr., legkésőbb február 5-ig a szerző laká­sára (Budapest, vár, Tárnok-utca 10. sz.) küldendő. * (Uj zenemüvek.) A Budapesten népszínház utca 25. sz. alatt megjelenő „Zenemükiadóhivatal“ kiadásában „Budapesti tánc-album“ cim alatt meg­jelent egy tiz táncdarabot tartalmazó füzet, mely a fővárosban divó legkedveltebb táncszerzeményeket tartalmazza: 1. Kalár „Csak igy tovább“ Csárdás. 2. Ivanovits „Szivhullámok“ Keringő. 3. St. L. „ßosa“ Tipegő. 3. Bosner „Orfeum-dalok“ Négyes. 5. Hiekisch „Könnyedén.“ Gyors polka. 6. fiácz „Még egyszer.“ Csárdás. 7. Scharff „Szeretsz enge- met“ Lengyelke. 8. Bosenblatt „Iróihangok.“ Ke­ringő. 9. Waldteufel „Nefelejts“ Tipegő. 10. Bich- ter „Bajta fel“ Induló. Ara 1 frt 20 kr. * (D é 1-M agyarország önvédelmi harca 1848—49-ben) cimümüveelső kötetére hirdet előfizetést T h i m József Zomborban. A kötet február végén jelenik meg. Előfizethetni 2 írtjával idősb Thim József, a kereskedelmi és iparbank vezér- igazgatójánál, a „B á c s k a“ szerkesztőségénél és Bittermann Nándor könyv- és könyomdájában Zomborban. Bolti ára jóval nagyobb lesz. Gyűjtök nek 8 példány után egy ingyen jár. TÁVIRATOK. A német birodalmi gyűlés feloszlatása­Berlin, jan. 6. (S a j á t tudósí­tónk távirata.) A hadügyi bizott­ság tegnapi határozata következtében, a birodalmi gyűlés esetleges feloszlatása mind valószínűbbé válik, kiváltképen miután a hadügy­miniszter kijelentette, hogy a k o r* many feltétlenül ragaszko- di kajavas lathoz. Az egyedüli remény az, hogyB ismarck hercegnek sikerülni fog kompromisszumot létrehozni. Európai konferencia. Konstantinápoly, jan. 4. Levélben Vár­náig. (Saját tudósítónk távirata.) Sir White angol nagykövet hivatalosan kö­zölte a portával Anglia ama javaslatát, hogy a bolgár válság megoldása kon­ferenciára bizassék. Erre a „Tarik“ egy félhivatalos — mint mondják — a szül* tán gondolkozását visszatükröző cikke a tő-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék