Budapesti Hírlap, 1887. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-18 / 76. szám

1887. március 18. BUDAPESTI HÍRLAP. (76. sz.) francia sajtónak egy része napokon át azon töri a fejét, hogy Olaszország, vájjon mily or­szágrészeket akar megszerezni. Pedig itt — úgymond az idézett lap — nem is offen­zív jellegű szövetségről vagy célba vett hódításokról van szó, hanem csak arról, hogy a status quo megvédhető le­gyen. A „Post“ végre kijelenti, hogy az utolsó hetek alatt nem fordult elő oly esemény, mely a béke fentartására nézve kedvezőbb volna, mint az olasz külügyminiszter kitüntetése. A bolgár válság. London, márc. 4. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) R­­­z­a­bejt utasították, bírja rá a régensséget, hogy az kegyelmet adjon az összes politikai menekültek­nek s ez­által segítse elő a pártok kibékülését. Ruszcsuk, márc. 17. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) A román kormány vajmi kevés erélyt tanúsított a bolgár forradalmárok, Gruev és B­e­n­d­e­r­e­v­ü­telmeivel szemben. Az izgatók egyidejűleg működtek a Dobrudcsá­­ból és Szerbiából, a piróti, bujacseváci és nego­­tisti kerületekből, a szerb kormány azonban csak­hamar egész erélylyel lépettt föl ellenük. A ro­mán kormány engedékenysége annál feltűnőbb, mert az izgatók nem is igen leplezték üzelmei­­ket és Kalafatban, Gyurgyevóban, Brailában és Ka­larasban minden akadály nélkül agitálhattak. B r a t i á n a eljárása nemcsak Szófiában, de Belgrádban is kínos hatást tett, mert egyes je­lekből arra lehet következtetni, hogy a bolgár forradalom sikere Szerbiára is hatással lenne és így komolyan veszé­lyeztette volna az egész Balkán-félsziget nyugal­mát. Gruev és Benderev most csak azért mentek Odesszába, hogy ott pénzt szerezzenek és újra megkezdjék román területről az agitációt. A bolgárok elvárják, hogy a­­román hatóságok másodszor már erélyesebben fognak föllépni. Pétervár, márc. 17. (A „Bp. H.“ ere­deti t­á­v­i­r­a­t­a.) A pánszláv világ­­b­a­n a bolgár események élénk mozgalmat kel­tettek. A szent szinódusban is erős áramlat ju­tott érvényre, mely azt­ akarta keresztül vinni, hogy a ruszcsuki kivégzettekért gyászisteni tisztelet tartassák. Pobedonoszev azonban ellenezte ezt és így a pánszlávok nem érhették el céljukat. Szófia, márc. 17. (A „Bp. H.“ eredeti t­á­v­i­r­a­t­a.) R­i­z­a­bej felszólítására az állam­­ügyészség siettette a vizsgálatot az elfogott Zankovisták ellen s azok közül többeket szabad­lábra helyeztek, hogy Riza bel megkezdhesse velük a tárgyalásokat. — Umberto király születés­napja alkalmából Filippopolisz­­ban is voltak tüntetések az olaszok mellett. — Riegeleben bárót, a volt szófiai osztrák-magyar ügyvivőt, mielőtt Szófiából elutazott, meglátogatták a ré­­gensség és a kabinet tagjai és megköszönték neki ama rokonszenvet, melylyel Bulgária iránt viseltetett, kérve őt egyszersmind, hogy fe­jezze ki a szófiai kormány köszönetét a bécsi kabinetnek is. Lesseps a németekről, Paris, márc. 17. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) A Berlinből visz­­szaérkezett Lesseps a hírlapírók előtt kijelentette, hogy ő Németországo­t Franciaország természetes ba­rátjának tartja, mert szomszédok és mert érdekeik azonosak. Vájjon elég ok­é az örökös el­lenségeskedésre az, hogy a franciák a század elején megverték a németeket s ezek aztán később re­­vánst vettek maguknak? Oroszország, mondá Lesseps, barátja lehet Fran­ciaországnak, de természetes barátja soha, oly nagy földrajzi fekvések között a távolság és oly különbözők a két nép szokásai. Lesseps kijelentette, hogy utazása nem volt hivatalos színezetű és ő nem törődik azzal, ha nyilatkozatai nem is fognak tetszeni. Battenberg hg. a bolgár hadseregben. Pétervár, márc. 17. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) A „Moszkovszkija Vjedo­­moszti” egy bukaresti távirata azt jelenti, hogy Battenberg Sándor herceg öcscse, F­e­­renc József hg. tiszti ranggal tényle­ges szolgálatot vállalt az első bolgár lovas­ezredben. E mozgalom a lutri ellen. Bécs, márc. 17. A költségvetési­ bizottság oly határozati javaslatot fogadott el, mely sze­rint a kormány utasíttassék, hogy még ez ülésszak folyamán törvényjavas­latot terjeszszen elő alotto megszün­tetésére, vagy legalább lényeges korláto­zására. Az olaszok Afrikában. Róma, márc. 17. S a 1 e 11 a ezredes dan­­dárnak, ki előbb már volt parancsnoka a masz­­szauai helyőrségnek, vezérőrnag­gyá neveztetett ki, és Géné helyébe, masszalahi parancsnoksággal bízatott meg. S a 1 e 11 a, a hadügyminiszterrel már ismételve értekezett és hétfőn száll Nápolyban hajóra. Kincsem vége. Budapest, márc. 17. A leghíresebb magyar versenyló, a goodwood­­cup világraszóló győztese, a páratlan Kincsem az éjjel kimúlt a kisbéri méntelepen, a­hol már évek óta tenyésztés céljaira használták. Blaskovics Ernő istállójának e legkitűnőbb állatja nagy dicső­séget hozott a magyar lótenyésztésnek. Pályafutása, a­mint a versenypályákon futott, csupa diadal volt, a newmarketi gyöptől a budapestiig. A világhírű pejkanca 1874. március 17-én jött a világra Tápió-Szt.-Mártonban. Az apja Cambuscan volt, az anyja pedig Wattermumph. Először 1876 június 21-én futott a berlini gyöpön, majd Hannover, Sopron, Doberau, Majna-Frankfurt, Baden-Baden, Bécs, és Budapest pályáin, mindig győzve. 1877-ben összesen 79.000 iitot nyert dijak fejében. A követ­kező évben a new-marketi gyepen a goodwood-cup győztese lett a világ legkitűnőbb lovai felett. Kin­csem neve ezután igazán körül utazott a földön s a gulyáson és huszáron kívül aligha emlegettek ide­ . Közgazdasági táviratod, Bécs, márc. 17. Búza 9.45—9.50, 9.50—9.55, 8.79-8.84. — Rozs 7.03—7.08, 7.08—7.13, 6.88— 6 93. — Zab 6.56—6.61, 6.67—6.72, 6.71-6.76. — Tengeri 6.50—6.55, 6.53—6.58, 6.58—6.63. — Olaj 27—27.50, 26.50—27.50, 28.-----29.—. — Szesz 25 50—25.62, ápr.—jun. 25.87—26.12, ápr.—aug. 26.12 —26.25, máj.—szept. 26 50—26.75, okt.—nov. 27.25 —27.50. — Repce 11.55—11.65. Bécs, márc. 17. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentesitési köt­vény 104.25. — Erdélyi földtehermentesitési köt­vény 104.—. — Erdélyi vasutrészvény 178.—. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 115 25. — Magyar nyer. k. sorsjegy 120.75. — Szőlődézsmaválts. kötv. 99.—. — Tiszai és szeg. kölcsönsorsjegy 123.—. — 4 százalékos aranyjáradék 100.75 — Magyar vas­úti kölcsön 150.—. — Magyar hitelbankrész­vény 293.25. — Alföldi vasút részvény 182.—. — Magy. észak-keleti vasut-részvény 165.75. — 1869. m. kir. áll. els. kötvény 97.80. — Tiszavidéki vas. részvény 249.50. — Magyar lesz. és váltób. részv. 98.50. — Kassa-oderbergi vasutrészvény 145.75. — 5 százalékos papirjáradék 88.65. Bécs, márc. 17. (Osztrák értékek zár­lat­a.) Osztrák hitelrészv. 285.10. — Déli vas.-rész­­vény 92.75. — 4%-os osztrák aranyjáradék 111.50. — Londoni váltóár 127.80. — 1864. sorsjegy 16. 50. — 4-2°/0*os ezüstjáradék 80.80. — 1860. sorsjegy 133.—. — Török sorsjegy 16.—. — Dunagőzhajó­­zási társ. részvény 387.—. .— Osztrák állam vas. részv. 242.50. 20 frankos 10.10 — 4.2°/0 papirjára­dék 80.20. — Osztrák-magy. bankrészvény 876.—.. — Cs. kir. arany (vert) 5.97. — Német bankvál­tók 62.65. — Osztr. hitelsorsjegy 176.—­ Szilárd. Bécs, márc. 17. (E s 11 t­ő z­s­d­e.) Osztr. hitel­­részvény 285.70. — Osztr. államv. részv. 242.—. — Angol-osztrák­ bankr. 105.50. — Déli vasút részvény 93.—. — Magy. hitelbank részvény 294.50. — 4°/n magy. aranyj. 101.30. — 20 frankos 10.10. Fölötte szilárd. Frankfurt, márc. 17. (Esti tőzsde.) — 4­2 százalékos ezüst-járadék 64.70 — 4° 0 magyar ar.-járadék 80.72. — Osztrák hitelrészvény 225.87. Osztrák államv. részv. 192.50. — Déli vasut-rész­vény 72.75. — 4 százalékos osztrák aranyjáradék 89-20. — Károly­ Lajos vasutrészvény 161-62. — Szilárd. Fázis. márc. 17. (Zárlat.) 3°/, francia járadék 80.80. — Osztr. államv. részv. 485.—. — Magy. jelz. hitelb. 790.—. — 4 százalékos magyar arany­járadék 80.81. — Ottománbank részvények 508.—. — 41/2% francia járadék 109.45. — Francia tör­­leszthető járadék 84.75. — Magyar vasúti kölcsön 301.—. — Déli vasút részvény 202,50. — Osztr. földhitelrészvény 790.—. Tartva i­gen népek magyar szót annyiszor, mint a Kincse­met, mely azonban deau villéi futtatás után a fran­ciák kiejtése szerint Quinquecin (ejtsd : Kenkszén) lett. Az angol nagy dij megnyerése után Blaskovics úr 200,000 frtra tartotta a páratlan lovat, de mikor meg­ajánlották neki az összeget, még­sem adta el. Kin­csemre még hosszú diadalmas pálya várt. Ötven­négyszer futott s mindannyiszor győzött. Egyetlen egyszer történt meg Baden-Badenben, hogy a Prince Giles I. lóval holt­versenye volt, de a döntő fu­tásban aztán még­is csak megmaradt győzhetet­lennek. Miután a Kincsem harmadszor süprötte be a legnagyobb német versenydíjat, Magyarországra hozták vissza, a­hol még háromszor futott, aztán, miután világulás mutatkozott rajta, 1879. évben Blaskovics úr elvonta a versenypályától és te­­nyészkancának szánta. Ötször ellett, s most az utolsó ellése életébe került. Maradványait fel­hozzák Budapestre az állatorvos intézetbe. A­mi pénz­e ló révén megfordult, fölér egy-egy börze egyidei forgalmával. Mig nem kiáltották ki abszo­lúte győzhetetlennek, milliókban verekedett fölötte a totalizatőr és bookmaker. Gazdája csak a puszta díjakból egész kis vagyonra tett szert általa, és ez összegből épí­tette a reáliskola-utcában azt a gyönyörű kis palo­tát, melyet az egész főváros Kincsem-palotának hi. Gazdag ember lett Kincsem révén Madden, az angol jokey, a­ki a lovat idomította és vagy harmincszor vezette győzelemre. Miután Blaskovics elbocsátotta Maddent a szolgálatából, azt hitték, hogy Kincsem más lovasokkal vereséget fog szenvedni. De a páratlan kanca, nyergében Wainwrighttal, csak megmaradt a mindig győzhetetlennek. Kincsem egyik csikója Budagyöngye (Buccaneertől) első futásán, a kétévesek versenyén elsőnek érkezett be. 1885-ben megnyerte az északnémet Derbyt is. Már mindenki a Kincsem redivivát látta benne, de ezek a remé­­nyek később nem tellettek be. N­API HÍREK. Budapest, márc. 17. — (Királyi kihallgatás.) A király e hó 21-én kívül még e hó 24-én (csütörtökön) is fog Budapesten legfelsőbb kihallgatást adni. Elő­jegyzések a kabineti irodában (budai várlak) történnek. — (Udvari hírek.) A k­i­r­á­l­y ma délelőtt a várpalotában általános kihallgatást adott, a­melyre mintegy 40-en jelentkeztek; ezek közt ott volt: Károlyi Gyula gr. v. b. t. t. a magyar vörös kereszt egyesület elnöke Ottenfels Mór br. v. b. t. t. svájci osztrák-magyar követ, Majthényi László br. v. b. t. t. hontmegyei főispán, Winterbalder Károly bv. altá­bornagy, a 31-ik gy.­hadosztály parancsnoka, Bor­­doló Hermann lovag vezérőrnagy, az 1-ső gyalog­hadosztály parancsnoka, Cseh főispán, Káldy­ Gyula a dunántúli ev. egyházkerület felügyelője, főrendi­házi tag, Károly Ignác apát-kanonok stb. A kihall­gatásnak 11 óra után volt vége. — Erzsé­bet királyné ma reggel 8 órakor az osz­trák-magyar államvasút 4-ik számú futárvonatá­val — mint előre jeleztük — Bécsbe utazott. A pályaházba kevéssel a vonat indulta előtt ér­kezett N­o­p­c­s­a báró főudvarmester és F­e­s­t­e­­t­i­c­h Mária grófnő udvarhölgy kíséretében. A ható­ságok részéről senki sem volt jelen, s a miniszteri váróteremben csupán Hübner főfelügyelő és L­­­tt­m­a­n­n pályafelügyelő-állomásfőnök fogadták ő felségét. Pár percnyi időzés után a királyné kísé­retével fölszállt a futárvonathoz csatolt udvari ko­csiba, s a vonat L­e­i­t­n­e­r felügyelő vezetése alatt elrobogott. A királyné ma déli 12 óra 40 perc­kor érkezett Bécsbe, hol mindössze három napot tölt, s e hó 20-án, vasárnap esti 9 órakor a rendes futárvonattal újból visszajön Budapestre. A jövő he­tet még itt fogja tölteni, s március 27-én innen uta­zik le a Herkulesfürdőbe. — (Eljegyzés a királyi családban.) R­a­j­­n­e­r főherceg olaszországi útja, mint Rómából jelen­tik, összeköttetésben áll azzal a tervvel, hogy Vik­tor Emánuel az olasz trónörökös, eljegyeztessék egy osztrák főhercegnővel.­­ (Megtámadott kereskedő.) Schvarcz Mayer munkácsi fakereskedőt a verbőci erdőn haza­­utaztában egy Fábián nevű munkás orvul meg­támadta, s fejszével fejbe ütötte. A megtámadott nem vesztette el lélekjelenlétét s bár fegyvertelen volt, karjával bántotta el a rámért csapásokat. Sze­rencsére a t.­ujlaki biró véletlenül arra jött, megszaba­dította a már erőtlenül lerogyott Schvarczot s a me­rénylőt elfogta. Schvarcznak sebe súlyos, de nem életveszélyes.

Next