Budapesti Hírlap, 1887. július (7. évfolyam, 180-210. szám)
1887-07-01 / 180. szám
1887. julius 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (180. sz., Parisban most rájár a rad a volt kabinet tagjaira. Lockroy-t, a Goblet-kabinet kereskedelmi miniszterét leplezi utódja Dautresme, a jelenlegi kereskedelmi miniszter. A kiállítási bizottságban panaszkodott Dautresme a fölött, hogy a volt miniszter az Eiffel-torony számára a szükséges 1.500.000 frankot abból a tartalékalapból vette, amely az esetleges deficit fedezésére volt szánva. Lockroy több laphoz, meglehetősen izgatott hangon tartott levelet intézett, kijelentve, hogy ő maga rendelte el a tartalékalap létesítését, a fölött tehát tetszése szerint rendelkezhetett. Azonfelül hivatkozik a kiállítási bizottság többségére, amely megszavazta a pénzt a torony építésére. E nyilatkozat dacára, e „toronykérdés“-ben még sok pikáns leleplezés várható. Választások után. Tüntetés egy volt képviselőjelölt mellett. Ami Szabadkán egy hét óta történik, — hja levelezőnk — az talán elő se fordult még a magyarországi városok mozgalmas választási történetében. E hó 22-én a második választókerületben megválasztották Horváth Mórt országos képviselőnek és Mukics Károly dr. még mindig képviselőjelölt. Párthívei még mindig hordják a Mukics-jelvényt (nemzeti szinü toll felirattal) s még nem vonták be a Mukits-zászlókat. Vigan lebegnek ezek a levegőben s kiáltják a járókelőkre : éljen Mukits Károly. A korteskedés is úgy folyik egy héttel a választás után, mint ahogyan folyt egy héttel annak előtte. Itt mindenki meg van győződve arról, hogy új választás lesz. S a város intelligens közönsége eddig is mindent elkövet, hogy kifejezze rokonszenvét Mukits Károly iránt. Ilyen tüntetés volt az a fényes fáklyászene, melyet Mukits Károlynak e hó 27-én adott a szabadkai polgárság. Ez oly tüntetés volt, amilyent Szabadkán még nem láttunk. Este 8 órakor tízezernél több ember volt talpon s kisérte a 400 fáklyásból s kétezer választóból álló impozáns tömeget Mukits lakására, hol a népszerű „jelölt“-et Buchwald ügyvéd üdvözlé a lakosság nevében. Mukits szép beszédben köszönte meg a választók bizalmát s minden mondata után sok ezer torokból hangzott az „éljen !“ E tüntetésben részt vett az egész intelligencia. 9 óra után a menet Ká 11 ay Albert főispán lakása elé vonult, zajosan éltetve a kormány itteni képviselőjét, aki nagyon népszerű kezd lenni Szabadkán. A ceglédi választásról. Gubody Ferenc polgármester június 28-iki kelettel a következő jelentést intézte a megye alispánjához : „A képviselőválasztás után észlelt lázas izgatottság csillapuló félben van, miért is a karhatalmul kirendelt egy zászlóalj gyalogságnak visszarendelése végett a helybeli állomási parancsnokságot megkerestem. Van szerencsém jelenteni ez alkalommal, hogy nagyobb kihágás egy sem történt; a választás napján egyetlen részeg embert voltam kénytelen letartóztatni s a mai napon adta elő magát az az eset, hogy egy Kertész Miklós nevű cipész, ki csak mostanában szabadult ki a lipótvári fegyházból, a népet nyílt utcán lázitotta s a polgármestert gazemberezte, miért is őt elfogattam s a kecskeméti kir. törvényszéknek átadtam.“ amde gyomorbajosa]. Nincs rossz, a miben valami jó ne volna; ha ők is egészségesek, nem lehetett volna megtartani az utolsó közgyűlést s a sorozat az utolsó előttivel ért volna véget. Tudósításunk igy hangzik: A mai folytatólagos közgyűlést a főpolgármester igen kevés tag jelenlétében nyitotta meg. A szabadságon levő főjegyzőt Rad nai dr. jegyző helyettesítette. Az amerikai szőlővesszők elültetésére szükséges összeget megszavazták. A terézvárosi iskolaszék ez évi iskolaszékiválasztások közeledte alkalmából kimondatni kérte, hogy iskolaszéki tagokká csak olyanok választathassanak, akik a magyar nyelvet szóval és írásban bírják és — ami különben a törvényben is van — akik a tanügyhöz értenek. E javaslatokat a tanács is pártolja. Egyúttal, miután aziskolaszékek mandátuma ez évi augusztus hó végével lejár, a választások vezetésére és keresztülvitelére 45 tagú bizottság lenne kiküldendő, melynek tagjaiul a tanács a következőket proponálja : Gombár Tivadar, Lindenbach János, Walheim János, Magyarevics Jeremiás, Schvvarczer Ferenc, Szuper László, Mayer József, Darányi Ignác, Paulovics László, Ludvik Endre, Szemlér Mór, Végh János, Szörényi Reischl Károly, Máry Gyula, Tatay Adolf, Frey József, Heinrich István, Gundel János, Pártos Béla, Kaschnitz Gyula, Mandl Ignác, Mezei Mór dr., Kölber Alajos, Tarcsay János, Mendl István, Radocza János, Nászai Mór, Hűvös József, Nádosy György, Kauser József, Morzsányi Károly, Horánszky Nándor, Kokesch Sándor, Kanovics B. Mór, Petz Ármin, Baumann Antal, Prückler László, Kurtz Vilmmos, Hindy Kálmán, Schönberg Ármin, Fáczányi Ámin, Virava József, Tóth László, Morfin Imre, Havas Ignác. A tanács javaslatait Scheid Károly, Havas Ignác, Ballagi Mór és az elnök felszólalásai után elfogadták s a határozatok a kiadandó hirdetménybe befoglaltatnak. Az országos iskolaegyesület javára ötezer forintos alapítványt egyhangúlag megszavaztak. A IX. kerületi polgári fiúiskolához egy természettani és vegytani s egy tornatanári állást rendszeresítenek. A történelmi kiállítás rendezőbizottságának végjelentését tudomásul vették s a bizottságnak elismerést szavaztak. A Plattschläger prépost alapítványa már 31.780 írtra nőtt. A tanács, hogy e stipendium életbeléptethető legyen, az alapítói okiratot rt megszövegezte s oly alakban mutatta be, hogy ennek kamataiból hat 200 frtos ösztöndíj alakíttassák gimnáziumi tanulók számára. A közgyűlés azonban nyolc 150 frtos stipendium alapítását határozta el. A Kósa Lajos-fél iskolai alapítvány okiratát változatlanul elfogadták. Az évi vízvezetéki csőfektetés programmjához a tanács javaslata értelmében hozzájárultak. A főváros területén tervezett gőzmozdonyú vasutakra vonatkozó szabályrendeleti tervezetre a közlekedési miniszter a főváros véleményét július 7-iki határidőre kérte ki. Miután e határidő még nem tartható, a tanács azt kéri, hogy a miniszter értesíttessék, mikop a tervezet már bizottságilag tárgyaltatik, a jövő keddi tanácsülés nyilatkozik fölötte és a jövő rendkívüli közgyűlés napirendjére ki fog tűzetni. A feliratot ily értelemben elfogadták. Most előadták Oszeczky Ferenc kőszállító felfolyamodását, 75.000 db járdakő szállítása ügyében. Oszeczky kéri, hogy szürke járdakőt is szállíthasson, bár a szürke mintát a bizottság le nem pecsélte, de ugyanakkor Wallenfeldtől szürke mintát elfogadtak. Ezt felfolyamodó csak tévedésnek tartja. A tanács elutasító javaslatot tett, de a közgyűlés Scheich, Kim Gyula elnök és Ballagi Mór felszólalása után az érdemleges határozatot egyelőre függőben hagyta, de a főmérnök véleményét bevárja arra nézve, hogy Oszeczky szürke kőmintái mennyiben különböznek az ő elfogadott kékes mintáitól. A párisi osztrák-magyar egyesületnek a tanács 100 forint segélyt kért megszavazni alapítói tagdíj címén. Ráth főpolgármester keveselte ez összeget és kérte azt fölemeltetni. A közgyűlés 250 frankot szavazott meg. A Bethesda-kórház javára 3000 frt ágyalapítványt tesz a közgyűlés, ez évre pedig 300 frt segélyt szavaz meg részére. Végül elfogadták ama szabályrendeleti tervezetet, melyet a tanács készített arról, mi történjék az olyan tisztviselővel, aki fegyelmi vizsgálat alatt áll s e közben lemond. Ezzel az ülés véget ért. — Hírek a tanácsból. A vízvezetéki igazgató jelentést tett a tanácsnak, hogy a főváros közönsége pazarolja a vízvezeték vizét, aminek aztán önként értetődő következménye az a vízhiány, melyről oly gyakran panaszkodnak. A tanács ma tárgyalta a jelentést, teljesen megokoltanak találta a vízvezetéki igazgató érvelését, felhívja a közönséget, hogy a saját érdekében gazdálkodjék a vízzel, egyúttal utasította az elöljáróságokat, hogy a maguk hatáskörében kövessenek el mindent a megokolatlan vízfogyasztás meggátlására. Lechner Lajos építési igazgatót is felszólította a tanács, hogy terjeszszen elő jelentést arra nézve, miként lehetne ezt az ügyet szabályozni. — A Rókus-kórház hivatalos személyzetét erre az évre egy kórházi biztossal és egy csirnokkal szaporítják. Ezt a tanács a kórházi igazgatóság ama megokolására mondta ki, hogy a Rókus-kórház folyó ügyei a múlt évhez képest 13-dal növekedtek. — Berger János, a VI. kerület új esküdtje, ma délelőtt 10 órakor tette le a fővárosi tanács kezébe a hivatalos esküt. Az új kórházi igazgató, Müller Kálmán dr. egyetemi tanár, a Rókus-kórház új igazgatója, ma délelőtt foglalta el hivatalát. Az igazgatót, ki Ráth főpolgármester és Haberbauer tanácsos kíséretében jött, a kórház orvosai és hivatalnokai éljenzéssel fogadták. A főpolgármester bemutatta a hivatalnokoknak az új igazgatót, kijelentvén, hogy őt az új igazgató kinevezésénél csupán a kórház érdeke vezette s tudja, hogy Müller tanárban az intézet oly igazgatót nyert, a ki át van hatva állásának fontosságától s a benne helyezett bizalomnak minden tekintetben meg fog felelni. Müller Kálmán igazgató válaszában háláját fejezi ki a főpolgármesternek, hogy az ország egyik legfontosabb orvosi állására kinevezte. Ezután Janny Gyulah.igazgató az orvosi személyzet nevében üdvözölte Müllert új állásában, köszönetet mondva a főpolgármesternek azért, hogy törvényesen megerősítette őt abban az állásban, melyre kartársainak bizalma már rég kijelölte: ígéri, hogy nemes célja elérésében mindnyájan lelkesedéssel fogják támogatni. — Müller igazgató köszönetet mond az orvosi kar bizalmáért, melyet neki előlegeztek. Köszönetet mond Janny K. igazgatónak az intézet ideiglenes vezetéséért s kivánja, bárha sikerülne neki állandó állásában oly eredményeket elérni s oly elismerést kivivni, mint azt Jannye rövid pár hét alatt tette. Ezzel az ünnep véget ért. — Hid a Bargitszigetre. Rég vajúdó terve a fővárosnak, hogy a Margitsziget a Margithiddal összeköttessék. A terv megvalósításának sok akadálya volt, melyeket most Azé 1 Béla bárónak, ki a főváros emeléséért újabban sokat fáradozik, sikerült elhárítani. Az év bárónak ugyanis egy belga bankház kijelentette, hogy a hidat a Margitszigettel összeköti s a vadsziget partját kiépíti, ha harmincöt éven át személyenkint három krajcár kidvámot szedhet. Az építési költség körülbelül egy millió írtra fog rúgni és a belga vállalkozó szerint egy év alatt a munka be lesz fejezhető. Most már azon fordult meg a terv kivitele, hogy József főherceg, a sziget tulajdonosa, megadja-e beleegyezését. Ezt Atzél Béla bárónak sikerült kieszközölnie, valamint Baross közmunka- és közlekedésügyi miniszter beleegyezését is és így remélhető, hogy a terv keresztül is fog vitetni. — Új gyógyító intézet. A belügyminiszter Róna Sámuel dr., Morect Károly dr. és Schwarcz Artur dr. budapesti orvosoknak megengedte, hogy bőrbetegek, gége-, száj- és orrbajokban szenvedők, valamint idegbetegek számára, ingyenes rendelés és gyógyítás mellett a VI. kerületi utca 41. számú házban nyilvános gyógyító intézetet állíthassanak fel. A miniszter ezzel kapcsolatban a fővároshoz intézett leiratában elrendelte, hogy a fővárosban levő összes ily intézetek összehrassanak s azok jegyzéke hozzá felterjesztessék. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. Budapest, jun. 30. A kapukat bezárták. Ma volt a szünet előtti közgyűlések utolsó napja. Mindössze tizenkét városatya volt jelen a gyűlés megnyitásakor és bezárásakor. Ha nem tizenketten lettek volna, hanem többen, soha se lehetett volna megtudni, hol vannak a távollevők ? Most azonban mindenki tudja, hogy a közgyűlés zöme a Radócza-banketten teljesítette városatyai kötelességét. S ha a kötelességről van szó, kiváló elismeréssel kell adóznunk Ráth Károly főpolgármester úrnak, aki nem engedve rábeszélésnek, csábítgatásnak, elmaradt a bankettről, hogy a közgyűlés elnöki székén ülhessen. Egyébiránt a tárgyak sora nem volt annyira ingerlő, mint egy ünnepi ebéd étlapja. Csupán az iskolaszéki választások elrendelése ad anyagot a beszédre. Azt hiszik, a kortesvilág most újra felvirrad egy kicsit, ha ugyan érdemes vele vesződni. Már hat órakor eloszlott a tizenkét városatya a szélrózsa minden irányába. Mind öregek voltak. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, jun. 30. *(Paks Ferenc), a népszínház volt karnagya, Rákosi Jenő operettjének, a „Titilla hadnagyinak és Csepreghy látványosságának, a „Szép Meluziná“nak zeneszerzője, tegnap délután a Rókus-kórházban meghalt negyvennyolc éves korában. Ő alapította meg az országos hírű pécsi dalegyesületet. Közel egy évtizedig a pécsi püspöki székesegyház karnagya volt, honnét a népszínházhoz szerződött. Nyolc évig működött itt s ez idő alatt irta operettjeit, melyek közül különösen a „Titilla hadnagy“ aratott határozott sikert. Elválva a népszínháztól, az orsz. zeneakadémiának volt két évig tanára. Tanítványai voltak egyebek közt Blaha Lujza, Komáromi Mariska és Pálmai Ilka is. Anyagi viszonyai az utóbbi időben rosszra fordultak és igy történt, hogy megbetegedvén, a Rókus-kórházba kellett vitetni. Életének utolsó heteiben abból a pénzből élt, melyet jószívü emberek a „Budapesti Hírlap“ számára beküldtek. Temetése holnap, pénteken, délután fél öt órakor megy végbe a Rókus-kórház kápolnájából. * (A budai színkörben) a „B ő r e g é r“ onerp.ttp. p.lőadása elhalasztatott. Nagv filmkésziletek 3