Budapesti Hírlap, 1887. november (7. évfolyam, 301-330. szám)

1887-11-20 / 320. szám

1887. november 20. BUDAPESTI HÍRLAP. (320. sz.) Az ülést az egyházi elnök imádsága és a vi­lági elnök üdvözlő beszéde nyitották meg, mire a konvent első­sorban a múlt egyetemes gyűlésről el­maradt tárgyakat intézte el. Ezek közül legfontosabb a protestáns házassági törvényszékek ügye. A kon­vent felszólította a múlt évben már kiküldött bizott­ságot, hogy munkálatának befejeztével terjeszsze elő jelentését. Ezután megállapították a konvent tárgyso­rozatát. Tóth Sámuel jegyző felolvasta Trefort Ágos­ton kultuszminiszter leiratát, mely a re­f. közép­iskolák segélyezéséről intézke­dik. Az 1883. t.-c. 47. szakasza alapján, addig is, a­mig az illető intézetekkel megköti a segélyezési szerződést, a következőknek utalványozott segélyt: a zilahi gimnáziumnak 5500 frtot, a szászvárosinak 5000 frtot, a sepsi-szt.-györgyinek 3500 frtot, a csurgóinak 4000 frtot és a miskolcinak 3500 frtot. Ez a rendkívüli segélyezés az 1887—88. évre szól s bármennyi maradjon is meg az egyes összegekből, az illető intézetek a fenmaradó részt nem csatolhat­ják vagyonukhoz, hanem tanszerek stb. beszerzésére kell fordítaniok. A miniszter egyúttal felhívja az egyházkerületeket, hogy ha a segélyezési szerződést ennek a tanévnek az elejéig még nem köthetik, csu­pán ideiglenes tanárokat alkalmazzanak, hogy a miniszter kinevezési joga érintetlen maradjon. Áta­­lános beruházásokra a miniszter csak négy intézet­nek szavazott meg segélyt, mivel erre a célra a törvényhozás csak 40.000 frtot bocsátott rendelke­zésre. Ezek az intézetek: a budapesti, a zilahi, a szászvárosi és máramaros-szigeti gimnáziumok ; az elsőnek 20.000, a másodiknak 4000, a harmadiknak 6000 és a negyediknek 10.000 frtot. Ezek a segély­­összegek azonban egyszer­ mindenkorra szóknak. A miniszter fölhívja a konventet, hogy a segélyezési szerződések megkötésére minden intézetből kü­lön képviselőket nevezzen ki és ezeket előzetesen jelentse be. A segélyezés ügyét kiadták az iskolai és a közjogi bizottságnak. A kassai katonai iskolában a ref. növendékek hittani oktatása ügyében a kon­vent elfogadta Szász Domokos javaslatát, mely abból áll, hogy a kassai ref. lelkész lépjen érintke­zésbe az intézet igazgatóságával, hogy a ref. nö­vendékek számára hittani előadásokat tarthasson. Elhatározta továbbá a konvent, hogy újból feliratot intéz a kultuszminiszterhez azoknak a sé­relmeknek az orvoslására, a­melyeket a ref. egy­házon a többi felekezet ejtett. Tóth Sámuel jegyző bemutatta azt a kimu­tatást, a­melyet a protestáns ifjak számára kül­földi egyetemeken alapított ösz­töndíjakról a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter diplomáciai után beszerzett s megküldött a konventnek. E szerint a bécsi egyetemen két ala­pítvány van ág. és helv. hitvallású ev. hittanhallga­tók számára : 1. A Koller János-alapítvány, eredeti­leg 1500, most azonban már 1800 frt tőkével. 2. A Kovács János-féle alapítvány 400 frt, ennek az öt százalékos kamata magyar hírlapok és könyvek be­szerzésére fordítandó. A németországi egyetemek közül a haágai, greifswaldi, hallei és göttingai egye­tem alapítványairól az egyház már régebben kapott részletes kimutatást. A drezdai egyetemen négy alapítvány van. Van még a tübingai egyetemen ala­pítvány erdélyi ifjak számára. E kimutatás tudomásul vételével az ülés vé­get ért. A tanácskozásokat hétfőn d. e. 10 órakor folytatják. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, nov. 19. * (Keglevich és a temesváriak.) Temes­várról jelentik lapunknak: A szinnigygyámolító egyesület ma Jakabffy elnöklete alatt ülést tartott, melyen a múlt héten kiküldött ötös bizott­ság javaslatot terjesztett elő. A bizottság javasolja, hogy a helybeli magyar színészetet áldozatok árán is fenn kell tartani. Mivel az intendáns régebbi ter­vét a városra nézve előnyösnek tartja, kéri a kor­mányt, hogy azt valósítsa meg. Továbbá kéri a kormányt, hogy az évad fentartására kívánatos ven­dégszerepléseket az intendáns befolyásolása által tegye lehetővé. Nagy László tanácsos örömmel járul a javaslathoz s újra kikel Keglevich el­len, kinek a „Budapesti Hírlap“ által közölt kijelentéseit ismétli és megerősíti. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a bizottság javaslatát. * (A nemzeti színház) jövő heti műsora: Hétfőn „A siker“, kedden „Hamlet“, szerdán „Ida“, csütörtökön „Medéa“, pénteken „Az apród“, „A szakítás“, „Kis­mama“, „A kletta“, szombaton „Fran­­cillon“, vasárnap „Buborékok“. * (Népszínházi hírek.) B­­­a­h­a Lujza asz­­szony, kinek erejét kímélni kell, e héten csak há­romszor jöp föl. Holnap vasárnap, hétfőn és pénte­ken.­­­ E hó 23-án szerdán lesz a „Cigány­báró“ ötvenedik előadása , melyen Szaffit F. Hegyi Aranka asszony fogja játszani, míg Ciprát Locsarekné, a debreceni színház tagja adja mint vendég. Locsarekné csütörtökön a „Mikádó“­­ban énekli K­a­t­i­s­h­a szerepét. — Az „A r­­­é­z­i leány“ előadására a népszínház zenekarát meg fogják erősíteni, hogy a zenei részek annál jobban érvényre emelkedjenek. * (Pailleron új darabja) „La souris“ (Az egér), melyet tegnap adtak először a „Theatre Frangais“-ben, csak fél sikert aratott. A sovány cselekmény nagyon ellapul három felvonáson ke­resztül. * (A várszínház) jövő heti műsora: Nov. 24-én „Francillon“, 27-én „Chamillac“. * (Coquelint) ma délelőtt az írók és művé­szek köre részéről U­r­v­á­r­y Lajos és S­i­p­o­s­s Antal elnökök Arányi dr. titkár kíséretében meglátogatták Hungária szállóbeli lakásán, hogy a kör által tiszteletére holnap, vasárnap rendezendő estélyre meghívják. C­o q­u­e­­­i­n társulatának egy részével épen próbát tartott a második előadásra kitűzött „Don César de Bazan“-ból, de a­mint a vendégek érkezéséről értesült, azonnal félbeszakí­totta a próbát, sietett eb­bek s a legnagyobb szíves­séggel fogadta őket. Megköszönte a szives meghí­vást s megígérte, hogy a holnapi estén okvetlenül meg fog jelenni. Társalgás közben Cognelin kijelentette, hogy a budapesti közönség tegnapi lel­kes fogadtatása teljesen kielégítette, sőt fölülmúlta várakozását, pedig, mint mondá, sem társulata, sem­­ nem tudtak még megbarátkozni az operaház nagy színpadával s annak akusztikájával. Ő, mint mondá, mindig úgy érezte mintha a Dunán át Pestről Bu­dára beszélne. * (Az öreg Kőszeghy) tegnap ülte meg csa­ládi körben születésének 67-ik évfordulóját. A szá­mos szerencsekivánók­­közt volt Richter bécsi karnagy is, ki a veterán művésznek távirati uton gratulált. * (Egy írónő halála.) Kint, az üllői út vé­gén az uj kórház egyik termében tegnap meghalt K­o­l­o­s­y Elvira, írónő, hosszas szenvedés után, mindenkitől elhagyatva. Ábrándos szemű, csinos arcú, de gyönge testű leányka volt, kit az iroda­­lemért és a költészetért való rajongás kora ifjúsá­gában elfogott s titokban sok verset irt csöndes falusi otthonában. Mikor évekkel ezelőtt Katona szülőházát Kecskeméten emléktáblával látták el, a bizottság pályázatot hirdetett ódára. Az első díjat nem nyerte meg, de dicséretben és kitüntető fölem­­lítésben részesült. Ez idő óta bátrabb lett. A lány még jobban emésztette, kezdett hinni hivatásában s csak a költészetnek élt. Heinéből is sokat fordított. Sok verse közül egy csomó a fővárosi újságokban is megjelent, de legnagyobb részök vidéken látott napvilágot. Mély ér­zés, erős formaérzék nyilvánult bennük s figyelemreméltók voltak, mint egy gyön­géd, szentimentális lélek kedves megnyilatkozásai­ Szervezete gyönge volt és beteges s a szegény kór­­házban fejezte be fiatal életét. Nem a nyomorúság vitte kórházba, mert szülei (kik elhaltak) vagyont hagytak rá. Egy ízben Szász Károly püspök is fölkereste őt betegágyánál. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki: Kolosy Antal, nejével Takácsi Etelkával, Ko­­losy Matild, férjével Takácsy Endrével és gyerme­kei : Ida és Györgygyel, Kolosy Mór, nejével Lu­kács Esztivel és gyermekei: Gizella és Lajossal szomorodott szívvel jelentik testvérünknek, illetőleg sógornőjük és nagynénjüknek, Kolosy Elvira írónőnek, 1887. évi november 18-án délután 1 órra­kor, életének 25-ik évében, hosszas betegség után gerinclábban történt gyászos kimultát. A végtisztes­­ségtétel a helvét hitvallásunk szertartása szerint az üllői­ úti ujkórház kápolnájában ez évi november 20-án d. u. fél 3 órakor veszi kezdetét s a buda­pesti ujtemetőben fog befejeztetni. Budapest, 1887. november 19-én. Béke poraira ! * (Klotila főhercegnő) Mária és Margit főhercegnőkkel s József főherceggel ma délután 2 órakor Holdházy apátkanonok és Sztáray grófnő udvarhölgy kíséretében meglátogatta a műcsarnok­ban az őszi kiállítás második sor­ozatát. T­e­­­e­p­y Károly műtáros és Vastagh György választ­mányi tag fogadták a vendégeket, kik nagy érdek­lődéssel nézték végig az egész kiállítást, különösen a magyar műveket. * (Ú­j zenemű.) Nádor Kálmán fővárosi zenemű-kiadónál megjelent „Budapesti éle­t“, tréfás induló humoros szöveggel. Zongorára szerzé­t­t a d­­­e 1-0 rész K, A csinos indulóhoz, melyet a fővárosi zenekarok székében játszanak, sikerült címlapot rajzolt Homicskó. Ára 60 kr. * (Egyházi zene.) Holnap, vasárnap, az er­zsébetvárosi templom védszent-ünnepén, d. e. 10-kor K­o­­­s­­­s József egyházi karnagy, az ez alkalomra irt „Erzsébet B-Dúr“ ünnepi miséje fog előadatni a szerző vezetése mellett. Betéteket Takács Mi­hály úr, a m. kir. opera tagja („Beatus vir“ bariton szoló) és Ofertoriumra Vincéna ur­ hölgy („In­­tellige clamorem“ szoprán-szoló) fognak előadni. * (Az akadémia nyelv- és széptudományi osztálya) e hó 21-én — hétfőn — d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. B­a­k­­s­ay Sándor 1. t. székfoglaló értekezése : „Fordí­tási kísérletek az Iliászból, alexandrinekben.“ 2. S­i­m­o­n­y­i Zsigmond 1. t. : „A nyelvújítás törté­netéhez.“ * (A Szent­ István társulat) tudományos és irodalmi osztálya ma tartotta első felolvasó ülését. Steiner Fülöp pápai k. prelátus elírélt meleg szavakkal üdvözölte a tud. és írod. osztály tagjait és az érdeklődő közönséget. Örömét fejezte ki, hogy a Szent-István-társulat tud. és írod. osztálya épen azon a napon tartja első felolvasó gyűlését, a­me­lyen a kat. egyház s az egész magyarság Szt.­István király egyik szent unokájának, szt. Erzsébetnek ünnepét üli. Örömmel nyitja meg az ülést ama fé­nyes napok előestéjén, midőn a magyar zarándokok buzgó csapatja Rómába indul, hogy hűségüket s hódolatukat fejezzék ki a pápának. Ezután fölkérte Kisfaludy A. Béla dr. egyetemi tanárt, hogy tartsa meg felolvasását. — Kisfaludy Á. Béla éljen­zés között foglalta el a felolvasó asztalt, XII. Leó pápa érdemeiről tartott érdekes felolvasást. Stei­ner Fülöp az osztály nevében köszönetét fejezte ki a felolvasónak. Következett a szakosztályok elő­adóinak megválasztása. Megválasztottak: Az első szakosztály előadójának B­i­t­a Dezső dr., másod­előadónak F­i­n­á­l­y Henrik dr., a második szak­osztályban előadónak W­e­n­c­z­e­l Gusztáv dr., má­sodelőadónak R­a­p­a­i­c­s Raymund dr., a harma­dik szakosztályban előadónak Hornig Károly dr., másodelőadónak Lonkay Antal, a harmadik szak­osztályban előadónak Maszlaghy Ferenc, má­sodelőadónak N­e­y Ferenc. — Ezzel az ülés vé­get ért. * (A győri kolera-járvány 1386-ban) ciműl füzetet adott ki P­e­t­z Lajos dr. győri városi fő­orvos és kórházi igazgató. Tudvalévően az Olasz­országból becipelt múlt évi kolera nemcsak Buda­pesten, hanem Győrött is felütötte fejét. Győrött 91 ember betegedett meg kolerában, köztük 41 napszámos, a többi 50 eloszlott más foglalkozásúak között. Meg lehetett állapítani, hogy a csatornáknak a folyóba ömlése körül dolgozó munkások kolerába estek, köztük egy olasz család négy tagja, kik ál­dozatai is lettek a járványnak. Az egy éven aluli gyermekek közt legkisebb volt a kolerár­a való haj­landóság. Egészségtanilag fontos tapasztalás, hogy a 71 ház közül, melyben kolera fordult elő, csak kettőben volt vízvezeték, tisztába an­kutvizet ittak a lakók. A 91 kolerás beteg közül meghalt 58, meggyógyult 33. A járvány első időszakában eny­hébb volt a betegség term­észete s bár a második időszakban kevesebb megbetegedés volt, aránylag sokkal nagyobb volt a halálozás, ebben az időben ugyanis csak négy beteg gyógyult meg s 24 halt meg kolerában, a megkisérlett orvosló módok közül legjobban bevált a tannin bőr alá fecskendője, mely­től a kolera kezdődésekor legjobb eredmények vár­hatók. A könyvhöz grafikai táblák vannak mellé­kelve. Az orvosi könyvkiadó­ vállalat támogatásával megjelent kötet 1 frt 50 krért a szerzőnél kapható. * (Két regény) jelent meg a Pallas-társaság kiadásában. Egy orosz: Karenin Anna Tolsztoj Leo gr.-tól. Hét kötet, ára 3 frt 60 kr. Fordította R. T­r­u­x Hugóné. A másik francia, Ricke­­b­ourg Emiltől „A férj“, négy kötet, ára 3 forint 60 krajcár. A királyné nevenapja, Erzsébet királyné ma reggel a görög szigettengeren tett útjából megérkezett Gödöllőre, hogy nevenapját itt ünnepelje a csöndes gödöllői kastélyban, a­hol semmi hivatalos pompa nem za­varja az igazán családi ünnepet. Nem is volt jelen senki idegen, a névnapi ünnep a gödöllői kastély­ban csupán a családtagok jelenlétében folyt le. Temérdek üdvözlő távirat érkezett a királyi család összes tagjaitól Bécsből s a külföldi udvaroktól is. — Az ajándékok, melyek a gödöllői kastélyban a királynéiba vártak, szintén igazi családi ünnep ajándé­kai voltak. A legelőkelőbb helyet közöttük természe­tesen a család legifjabb tagjának, a trónörökösné leánykájának ajándéka foglalta el. A kis Erzsébet főher­cegkisasszony német és francia köszöntő­leve­let írt a nagymamának, sajátkezűleg csinált neki ezenkívül egy igen szép papirosból fonott lámpa­­tácát, meg egy rajzolatot is, ugyancsak sajátkezü­­leg. Azt mondják, hogy óriási buzgalommal munkál­kodott ezeken az ajándékokon s mindig azt emle­gette : „A Gizella tanti nagy leányai olyan szép dolgokat tudnak csinálni, én sem akarok hát olyant adni, a­minek nem örül a nagymama.“ Leánya aján­dékai mellett ott volt Stefánia trónörökösné ajándéka . Kis leányának egy csinos arcképe, to­vábbá annak a szobának a rajza, melyben Rudolf trónörökös született. A trónörökösné úgy rajzolta le természet után ezt a szobát, melyben minden bú­tort úgy állítottak, a­hogy a trónörökös születése­kor állott. Mária Valéria főhercegnő és K­o­­b­u­r­g her­cegnék virággal látták el a királyné asz­talát. Tesnap este egy váci­ utcai virágkereskedés- 8

Next