Budapesti Hirlap, 1888. május (8. évfolyam, 121-150. szám)
1888-05-01 / 121. szám
1888. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP,121. sz. vétségbe, azt majd a jövő közgyűlésen vitatják meg. A konvent által a közalapkezelési szabályzatra nézve tett módosítás kevés javulást ígér ; a domesztikai kezelési munkálatokat semmivel sem könnyíti. Örömmel vette a közgyűlés tudomásul, hogy a domesztikai végrehajtóbizottság a közalapból a tiszántúli kerületben az egyházak között 8700 frtot, a lelkészek között 7400 frtot és missziós célokra 5300 frtot osztott ki. Egy miniszteri leirat azt ajánlja, hogy a temetéseknél a gyermekek által teljesített éneklést a közegészségügy érdekében szüntessék meg. Némelyek ez ősi szokástól való eltérésben a rituális szertartástól való elszakadást látják s ezért ellene nyilatkoznak a miniszteri leiratnak; mások ellenben azt ajánlják, hogy e szokás lassan kint küszöböltessék ki és helyébe a gyülekezet éneklése lépjen. Végül erős szóharc után K. Tóth Kálmán ama indítványát fogadták el, igyekezzenek az egyházak odahatni, hogy a temetéseknél csak a 11—12 éves fiú gyermekek és az ismétlő iskolások énekeljenek. A soproni lóverseny. Sopron, ápr. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A tavaszi lóversenyek második és utolsó napja ma tartatott meg, a következő eredménynyel: I. Akadály-verseny. 200 frt. 3200 m. Unterrichter Ernő b. kapt. id. p. h. Adieu 8 hoszszal első, Palm 2-ik, utána 3 hoszszal Amalia 3-ik, Mary 4-ik. II. Gátverseny. 300 frt. 2400 méter. I érvel d Miksa hadnagy Gélga kancája Annie fejhoszszal nyerve első, Heat- Rose 2-ik, Pedro 3-ik. 6 ló futott. III. Akadályverseny. 200 frt és tiszteletdij. 3200 méter. Schwartzenberg Alajos hg. hadn. id. sárga heréitje Guthei 16 hosszal nyerve első, Karab 2 ik, Schrammel 3-ik. 7 futott. — IV. Sikverseny. 300 frt, 1600 m. Traenkl Arthur főhdn. id. iga heréltje Pessimist nyakhoszszal első, Green Wawe 2-ik, utána 2 hoszszal Mephisto 3-ik. 5 futott. V. Akadályverseny. 800 frt, 4200 m. Szakremberg Vilmos gróf had. 4 é. p. ménje Parek, 12 hoszszal nyerve első, Hannibal 2-ik. Esquire rossz Zavargások Bécsben. Bécs, ápr. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Rudolfsheim külvárosban a mai községi választások alkalmával jelentékeny zavargások voltak. A tömegesen összegyűlt antiszemiták s az ellenpárt összevesztek. Mivel az antiszemiták meg akarták ostromolni a liberálisok választási helyét, a rendőrség kénytelen volt közbelépni s ez alkalommal több ember megsebesült. A csőcselék be akart törni a boltokba, mire a kereskedők bezárták boltjaikat, hogy a fosztogatás ellen védelmezzék magukat. A rendőrség megkétszerezése vette elejét a zavargás veszedelmessé fajulásának. De este, mikor megkezdődött a szavazatok megszámlálása, újra kezdődtek a zavargások is* Bécs, ápr. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Délután fél 3 órakor, épp mikor a király Rudolfsheimen át hajtatott legjavában folyt a verekedés és dulakodás az antiszemiták és a liberálisok között. A király kocsija csak lépésben haladhatott. Őfelsége nagy figyelemmel nézte a kínos jelenetet. Nyolc elfogatás történt. A legtöbb sebesülés késszúrástól történt. A rendőrök közül többeket megvertek. Közgazdasági táviratok. Bécs, ápr. 30. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 105. — Erdélyi földteherm. kötv. 104.—. — Erdélyi vasút részvény —... — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 114.50. — Magyar nyeremény-kölcsönsorsjegy 122.50. — Szölődézsmaválls. kötv. —.—. — Kassa-oderbergi vasutrészv. 142.—. — 5 száz. papirjáradék 86.57. — Magyar vasúti kölcsön 150.—. — Magyar hitelbankrészv. 279.50 — Alföldi vasut-részvény 177.—. — Magyar észak-keleti vasut-részv. 157.75. — 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 96.20. — Magyar leszámítoló és pénzváltó-részv. 88.50. — Tiszai és szegedi kölcsön-sorsjegy 124.50. — 4 százalékos aranyjáradék 98.10. — Tiszav. vasut-részv. 250.— Bécs. ápr. 30. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelrészvény 279.30. — Osztr. államv. részv. 234.50. — Angol-osztr. bank.-részv. 105.50. — 20 frankos 10.03—. — Déli vasút r. 79.25. — Magy. hitelb. r. 280.25. — 4% magy. ar.-jár. 90.— Gyengébb.] Frankfurt, ápr. 30. (Esti tőzsde.) 4 százalékos magy. aranyjáradék 78.30. — Osztr. hitelrészvény 224.12. — Osztr. államvasut r. 187.87. — Déli vasut-részvény 62.3 g. — Károly Lajos vasutrészv. 165.75. — Realizációk. „Budapesti Hírlap.44 Május hó 1-ével új előfizetést nyitunk. Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megnyitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük t. vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. Lapunk április 29-ijei számában megkezdett „0“ című angol regénynek elejét a mjus hó 1-jével belépő új előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják. HAFIMI FIEK, Budapest, ápr. 30. — (Mai számunkkal) háromnegyed iv mellékletet adunk. Az II. (negyed iv) mellékleten a „Regénycsarnok“-ot és a „Szerkesztői üzenetek“-et közöljük. — (Személyi hírek.) A király ma fogadta a Bécsbe érkezett hercegovinái küldöttséget. A mosztari polgármester szerb nyelven beszédet tartott. — Erzsébet királyné Mária Valéria főhercegnővel ma Münchenből Bécsbe utazott. — Stefánia trónörökösné ma délelőtt Abbáziából Bécsbe érkezett. A pályaházban férje várta, ki tegnap érkezett vissza Olmücben tartott katonai szemléjéről. Abbázia nagy szerenáddal búcsúzott el a trónörökösnétől. — A brazíliai császári pár tegnap Milanóba érkezett. — Ringer István dr. hittudományi egyetemi tanárt siklósi apáttá történt kinevezése alkalmából hallgatói ovációban részesítették. Rupp Kornél növendékpap tartott üdvözlő beszédet. — Schleiminger László dr.-t kinevezték alorvossá a veröskereszt egyesület Erzsébet-kórházához. — Szápáry Gézáné grófné, az általa alapított, fiumei Mária-árvaház állandó elnöke, ma reggel intézetének megvizsgálása céljából Fiumébe érkezett. A pályaudvarban a podeszta és neje, több városi tanácsos, az árvaház bizottságának nő tagjai, az apácák és árvanövendékek fogadták. (Az árvamegyei főispánról,) szmrecsáni Szmrecsányi Dáriusról, fának hirtelen halálát egy mai táviratunk már röviden jelentette, megyéjéből a következőket írják nekünk : Az elhunyt, Szmrecsányi János árvauradalmi prefektusnak volt a fia. 1836-ban kezdte közpályáját, mint árvamegyei tiszteletbeli jegyző ; később szolgabiró, azután alispán lett. 1848-ban elfogták az osztrákok s csakis Révay Simon báró teljhatalmu kormányzónak köszönhette kiszabadulását. Az 50-es években visszavonultan élt, 1865-ben országgyűlési képviselőnek választatott és mint rendíthetetlen Deák-párti embert 1867-ben főispánná nevezték ki. 1886-ban ünnepelte a közpályán való működésének 50 éves jubileumát, mely alkalomból a király érdemeinek elismeréséül a szent István-rend kis keresztjével tüntette ki. A főrendiház reformja alkalmával, Kubicza Pállal együtt, örökös főrendiházi taggá neveztetett ki. Ő volt tehát ama két főispán egyike a kik a kinevezés által lettek a főrendiház tagjai. Halála, melyet szívszélütés okozott, az egész megyét érzékenyen sújtja. Szerette őt a nép is s a megyei társadalomnak minden osztálya. Az ő tapintatos eljárásának köszönhető, hogy nemzetiségi agitációk nem igen fordultak elő ebben az exponált megyében. A boldogultat május 2-án délutáni 3 órakor temetik el a nagyfalvi családi sírboltba a róm. kat. egyház szertartásai szerint. (Kossuth Lajost) Marosvásárhely város törvényhatósági bizottsága mai közgyűlésén, Lázár Ádám és társainak indítványára, egyhangúlag díszpolgárrá választotta. — (Halálos pisztolypárbajt) jelent egy párisi távirat. A párbajt Dupuis és Hubert festők vívták hírlapi polémia miatt. Dupuist ellenfele agyonlőtte. — (Egy gróf balesete.) Eszterházy Ferenc grófot, a veszprémmegyei főispán öcscsét, a minap súlyos baleset érte. A gróf Tapolcára kocsizott, hogy részt vegyen a sümeg-tapolcai vasútvonal érdekében tartott értekezleten. Hazajövet lovai megbokrosodtak s a kocsis nem bírta féken tartani őket. Őrült, vágtatás után végre a kocsi egy táviróducba vágódott s a fiatal grófot az út közepére vetette ki. Az esés következtében a gróf jobb karján és arcán súlyosan megsebesült, úgy, hogy hosszabb ideig kénytelen lesz ágyban maradni. (Béroulésie elfogatása.) Ma érkezett páris lapokban érdekes részleteket találunk Déroulédé elfogatásáról, mely Boulanger lakomája után történt. Mikor a hazafias liga ismert elnöke az ebéd után Boulanger barátaival elhagyta a vendéglőt, a kapu előtt e lővette a kalapját s odakiáltott a rendőrök által tisztes távolban tartott tömegnek: „Éljen Boulanger!“ A vendéglő előtt álló rendőrök rögtön megragadták, busz erős kéz fogta meg a kapálódzó férfiút. Déroulédeur különben nem sokáig ellenkezett, csak azt hörögte : Ereszszétek el a torkomat, mert megfuladok“. A rendőrök azonban nem hallgattak reá s cipelni kezdték őt. Ekkor hozzájuk ugrott Le Herisse képviselő s addig tiltakozott Dérouléde elfogatása ellen, mig őt is el nem fogták. Ugyanígy járt Lévy ur is, a „Cocarde“ szerkesztője. A már távozóban volt Laguerre képviselő megpillantotta a csoportot. Oda furakodott s követelte, hog őt is vigyék Dérouléde-del. Kívánságát teljesiték. Su s in korzikai képviselő, ennek láttára igy kiált : „Fogjatok el engem is! Éljen Boulanger !“ Négy ember rögtön lefüleli s az egész csapat megindul a legközelebbi rendőrállomás felé. Itt a szolgálattevő rendőrtiszt megkérdezi a biztosokat, hogy miért fogták el Derouléde-et és társait. „Mert éltették Boulanger“-t — felelé az egyik biztos. — Laguerre dühtől fuldokolva szól: „Hogyan, biztos úr, hát bűn azt kiáltani, hogy éljen Boulamier?“ No jó, hát én itt a rendőrállomáson ezennel azt kiáltom, hogy „Éljen Boulanger!“ Vegye jegyzőkörbe: „Éljen Boulanger! — Dérouléde letipva kalapját, ismétli Laguerre kiáltását. A rendőrtiszt semmit sem szól ez ovációkra, csak azt kérdezte a biztosoktól, hogy az urak nem tanusítottak-e ellenállást. A tagadó feleletre kijelentette, hogy szabadon mehetnek haza, de egyenkint. A foglyok odahagyták a rendőrállomást s a kerületi rendőrfőnökséghez siettek, ahol Dérouléde konstatáltatta, hogy őt Boulanger éltetése miatt fogták el, hogy össze-vissza fojtogatták s ruháit összetépték. Ezután az összes boulangista mártírok a Café de la Paix“-ban gyűltek egybe, hogy egy kis abszintbe fojtsák keservüket. Déroulédék távozása után érkezett a rendőrfőnökségre Glovis-Hugues képviselő, megtudni, hogy igaz-e Déroudéde elfogatásának híte. Megtudván az eseményeket, kijelentette, hogy tiltakozik képviselőtársai elfogatása és bántalmazása ellen s hozzátette, hogy ha őt csak egy ujjal is érinteni meri a rendőr, egyszerűen lelövi. .,,S ha — úgymond — az a kiáltás, hogy „Éljen Boulanger!“ lázitó, akkor ezennel van szerencsém lázitani. Éljen a köztársag! Éljen Boulanger ! Éljen Elzász-Lotharingia !“ — A rendőrök csakugyan nem, mertek hozzányúlni s Huguesjr diadalmasan csatlakozott a Paixbeli hazafiakhoz, kik ezalatt Dérouléde teste és ruhája sebeit nézegették. Éjfél után két óráig a rendőrség, mely az este rendkívüli szigorral lépett föl, negyvenöt embert fogott el. (Frückler László öngyilkossága.) Mostanáig sem állott be jelentékenyebb változás a szerencsétlen pezsgőgyáros állapotában. A múlt éjszakát álmatlanul töltötte s több ízben erős főfájásról panaszkodott. Délelőtt meglátogatta őt Puky Ákos egyetemi tanár Janny Gyula dr. kórházi igazgatóval s kutatta a golyót, de nem bírt ráakadni. Emiatt el is halasztották a mára tervezett operációt. Ha a golyót ki nem vehetik a sebből, a beteg még nyolckilenc napig élhet, ha ugyan már előbb meg nem lepi a sebláz. A sebesült állapota felől ma is sokan tudakozódtak. (A Mária Terézia-szobor) leleplezésénél Bécsben a magyar képviselőház részéről a következő 16 képviselő lesz jelen: Ivánka Imre, Széchenyi Tivadar gróf, Harkányi Frigyes, Kubinyi Árpád, Molnár Antal, Markovics Kálmán, Latinovics Ernő, Asbóth János, Komlóssy Ferenc, Garyus Lajos, Andaházy László, Degen Gusztáv, Miklós Gyula, Peszty Adolf és Sprinczer János. (Öngyilkos fiatal leány.) Pécsett, ahol csak néhány héttel ezelőtt lőtte magát szívén egy fiatal leány, ismét egy tizenhat éves leány lett öngyilkossá. Rácz földbirtokos Róza leánya apja puskájával szájába lőtt s rögtön meghalt. Az ok, melylyel öngyilkosságát magyarázzák, szinte hihetetlen csekélység. Valami házi dolog miatt neki és a szobalánynak összeszólalkozása volt apjával. A tulérzékeny leány állítólag ezért lőtte magát agyon. A szobalány is felakasztotta magát, de ezt még idején levágták. (Életunt asszony.) A bombatérről a Dunába vetette magát ma este Ambrus Zsigmondné szül. Tóth Paula, egy férjétől elvált aszszony, aki az utolsó időben nagy nyomorúságba jutott. Kis gyermekét rábízta egy ismerősére, magát pedig el akarta emészteni. A partról azonban utána eveztek a matrózok s élve húzták ki a hullámok közül. Most a János-kórházban fekszik. ts