Budapesti Hirlap, 1888. június (8. évfolyam, 151-180. szám)
1888-06-01 / 151. szám
4 Rio de Janeiro, máj. 31. A „Matlekovits“ nevű Adria-gőzös Trieszt és Fiume felé elindult. Frankfurt, május 31. (Esti tőzsde.) 5 százalékos magy. papirjáradék 683/a. — Osztr. hitelrészvény 226.87. — Osztr. államvasut-részv. 179.25. Csendes. Páris, május 31. (Zára.) 3 száz. francia járadék 82.65. — Osztrák államvasut-részv. 457.50. — Magy. országost, r. —.—. — 4 száz. magy. aranyjár. 78.81. — Ottomán bankrészv. 516.25. — 4.,V. francia járadék 105.72. — Déli vasutrészv. 170.—.—Francia törleszthető járadék 85.57. — Magyar jelz. hitelb.-részv. —.—. — Osztr. földhitelrészv. 787.50. — Magyar vasúti kölcsön 305.25. “Renyhe. A megsértett köztársaság. Budapest, máj. 31. Tisza ismeretes válasza a párisi kiállítás ügyében egyre nagyobb zajt kelt az egész politikai kontinensen. A kormánykörök nálunk és Franciaországban igyekeznek az esetet megfosztani egy „affér“ minden jellegétől. De a francia pártszenvedély annál lázasabban tör ki, főleg a boulangisták szeretnék ez alkalmat céljaikra felhasználni. ■ Egy bécsi lap felhatalmazva érzi magát a magyar kormány elnök abbeli nézetének tolmácsolására, hogy a képviselőházban mondott beszédét akár módosítni, akár enyhíteni nem szükséges, ezt tőle se a bécsi külügyi hivatal, se a francia nagykövetség nem kívánta, nem is fog tenni ez ügyben semmiféle nyilatkozatot. Ezzel ellenkezőt állít a félhivatalos „Bud. Korr.“ következő sugalmazott közleménye : Párisi lapok — állítólag bécsi sürgönyök alapján — azt jelentik, hogy Kálnoky gróf külügyminiszter Tisza Kálmán beszéde ügyében Decrais francia nagykövettel tanácskozván , most Tisza miniszterelnökkel szándékozik az ügyet megbeszélni. E közlés merőben téves feltevésen alapul. A miniszterelnöknek a körülmények által minden tekintetben igazolt, kizárólag a magyar állampolgárok érdekeit szem előtt tartó s a politikai vonatkozásokat még csak nem is érintő nyilatkozatai semmi okot nem nyújtottak arra, hogy a külügyminiszter bármi néven nevezendő felvilágosítást kérjen, vagy csak egyáltalán a felelet megadása után e felett a miniszterelnökkel értekezzék is. A francia kormány Tisza miniszterelnök szavaiban nem talált Franciaország ellen intézett nyilatkozatot és ezért mi kétséget sem szenved, hogy a francia sajtó, kivéve a szakadatlanul izgató Boulanger-i lapokat, a legközelebbi napokban ez ügy felett sokkal nyugodtabban fog ítélni, mint az első célzatosan színezett sürgönyök által előidézett benyomás után. E nyilatkozatból mi annyit konstatálunk, hogy a legközelebbi napokra valami olyat terveznek, amitől a francia sajtó megnyugtatására s a kedvezőtlen eddigi benyomás ellensúlyozására alkalmas hatást vár a kormány. Parlamenti fölszólalás vagy diplomáciai nyilatkozat van-e tervben, azt megtudjuk a „legközelebbi napokban.“ szabályoknak nincs egyéb célja, mint hangulatot csinálni az osztrák-magyar s a német törvényhozási testületekben a kormányok új hadi hitelk érése javára, mert bebizonyult, hogy a francia Lebel-puska jobb, mint a német s az osztrák-magyar gyalogság fegyvere. Paris, máj. 31. Hoyos gróf, osztrák-magyar nagykövet jelen volt a diplomáciai kar rendes heti fogadtatásán a külügyminisztériumban és hosszasabban beszélgetett Goblet külügyminiszterrel. Páris, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A párisi sajtó felháborodása Tisza beszéde miatt mindinkább erősebben nyilatkozik. Ellenben a kormány nyugodt magatartást tanúsít és meg van győződve, hogy Decrais bécsi nagykövet felvilágosításai az egész esetet megnyugtatólag fogják értelmezni. A pártok természetesen kizsákmányolják az alkalmat saját céljaikra. A mérsékelt köztársaságiak azt várják, hogy a kormány a kamarában nyilatkozzék , interpellálni csak akkor fognak, ha a kérdés megoldása halasztást szenvedne. A radikális és boulangista hírlapok szenvedélyes hangon tárgyalják az ügyet. A boulangista hírlapok azt hangoztatják, hogy Boulanger - ra nagy szükség van, miután Tisza beszéde a háború előhírnöke és a mostani kormány nem képes az ország megvédésére. A köztársaság ellenségei szintén tőkét kovácsolnak az esetből, mely — szerintük — azt bizonyítja, hogy a köztársaság háborút jelent és uralmának éppen ezért véget kell vetni. Illetékes körökben remélik, hogy a bonyodalom csakhamar meg lesz oldva. Páris, május 31. (Saját tudósítónk távirata.) Napoleon Viktor hg. beleegyezett, hogy a bonapartistaszellemű Chapellte megyében az oroszbarát és boulangista Derouléde léphessen föl képviselőjelöltnek. Páris, május 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az itteni orosz nagykövetségnél tegnap díszebéd volt Carnot elnök tiszteletére, melyen megjelentek az összes miniszterek, az egész diplomáciai testület és számos képviselő. A francia kamarában. — Saját tudósítónk távirata.— Páris, május 31. A kamara mai ülésén Gerville Reach interpellálja a kormányt Tisza Kálmán magyar miniszterelnök országgyűlési nyilatkozataiért. Az ülés előtt a folyosókon élénk tárgyalás folyt ez ügyben. Goblet külügyminiszter megjegyezte, hogy Decrais bécsi nagykövet jelentései szerint az eset befejezettnek tekinthető s a kormány hajlandó ma az interpellációra válaszolni. A miniszter a kabinetszobába vezette Gerville Reach-ot s hosszasan tanácskozott vele. Az ülésteremben Gerville Reach feszült figyelem mellett tette meg interpellációját. Szerinte a magyar miniszterelnök oly kifejezéseket használt, melyeket nem akar ismételni, mert a francia szószéken nem szokás idegen nép ellen oly szavakat használni, melyek sértik az udvariasságot. Tisza nyilatkozatai udvariatlanok és ellenkeznek a nemzetközi szokásokkal. Tisza úgy látszik háborút jósol; Franciaország kijelenthetné, hogy mindent megtett a háború esélyeinek megakadályozására. Ha a magyar miniszterelnök jobban volna értesülve, úgy tudhatná, hogy Franciaországban teljes biztosság uralkodik, és hogy ott a külföldiek életét és vagyonát tiszteletben tudják tartani. A magyar miniszterelnök szavainak jelentőségét nem kell túlhajtani, Ausztria-Magyarország külügyi kormánya értük nem felelős, mindazáltal meglepték azokat, kik a két ország közt fennálló rokonszenvet ismerik. Interpelláló kérdi Goblet minisztert, hogy érintkezésbe lépett-e az osztrák-magyar külügyi kormánynyal és kapott-e oly felvilágosításokat, melyek Franciaország izgalmát lecsillapíthatják? Goblet külügyminiszter : A kormány osztozott az ország izgatottságában, anélkül, hogy az esetet s annak jelentőségét eltúlozni akarta volna. Nem kutatom, miért áskálódnak bizonyos kormányok az 1889-ki kiállítási év ellen, mely évszám a jog, szabadság és haladás eszméjét hozza emlékezetbe, de nem tagadom, hogy ez évszám kifogásokat is kelthet. Mi szívesen fogadjuk mindenkinek részvételét a kiállításban és nem nézünk görbén azokra se, kik távol maradnak s oly véleményben vannak, hogy e nemzetközi manifesztációhoz nem csatlakozhatnak. A magyar kormányelnöknek jogában állt, esetleg kötelessége is volt lebeszélni a magyar iparosokat a kiállításban való részvételről. De azt nem állíthatta jogosan, hogy a két ország közti békének a kiállítás alatt megzavartatásától kell tartani. Azt se volt joga állítni, hogy a francia kormány nincs oly helyzetben, hogy vendégeinek biztosságáért kezeskedhessek. Ezek igazságtalan vádak, melyeket nem vártunk volna attól az országtól, amely iránt a franciák mindig meleg rokonszenvet tanúsítottak. Ily szavakat, ily szájból hallva, nem lehetett észrevétlenül hagyni. A miniszter ennélfogva megbízta a bécsi francia nagykövetet, hogy hívja fel erre Kálnoky gróf figyelmét. Kálnoky gróf élénk sajnálatának adott kifejezést az eset felett és kijelentette, hogy sem a külügyi kormánynak, sem neki magának szándékában nem volt megsérteni Franciaországot, melylyel a legkitűnőbb viszonyok fentartását óhajtják. Azóta Tisza kijelentette, hogy ez érzületekhez csatlakozik, és hogy Franciaországot sértő szándéka egyáltalán nem volt. A kormány ezeket a nyilatkozatokat kapta és ha azok, mint hinni kell, őszinték, Tiszától függ, hogy minden félreértést eloszlasson. Goblet megragadta ezúttal az alkalmat, hogy a külpolitikáról nyilatkozzék. E politika , — monda a miniszter — lényegesen békés. Franciaország a békét óhajtja és nem keres kalandokat; saját ügyeivel foglalkozik és épp úgy távol áll minden támadó szándéktól, mint minden gyengeségtől. A kiállítás legjobb bizonyítéka szándékainak és ama szilárd akaratnak, hogy a béke ne az ő hibája által zavartassák meg. Egyébként a rend az ország belsejében soha sem volt biztosabb, mint most. (Itt a távirat egy értelmetlen mondatot közöl, melyet ez okból mellőznünk kell. Szerk.) A köztársaság ma szilárdabb, mint talán a köztársaságiak maguk gondolnák. Ha valamely szomszéd állam oly intézkedésekhez nyúl, melyek károsak érdekeinkre, úgy nem ragadtatjuk magunkat haszontalan rekriminációkra , hanem fentartjuk magunknak, hogy a kellő időben kellő intézkedéseket tar '— Éjjel érkezett táviratok. — Bécs, május 31. (Saját tudósítónk távirata.) Hiteles értesülés alapján közölhetem: Tisza Kálmán beszédének főoka az volt, hogy a miniszterelnök teljes bizonyosságot szerzett magának bizonyos fondorlatról, mely a magyar kormányt fonák helyzetbe akarta hozni. A párisi kiállításban résztvenni hajlandó iparosokat a magyar kormány támogatásának ígéretével igyekeztek belelovalni a kiállításba, hogy a magyarok mentül tömeges részvéte Párisban azt a benyomást keltse, mintha Magyarország a németek elleni dacból venne részt a kiállításban, s ez ügyben szakítna Ausztriával, mely a szövetséges Németországgal tart, míg a magyarok Franciaország iránt fejezik ki rokonszenvüket. E fondorlat meghiúsítása volt Tisza miniszterelnök célja. London, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A „Times“ párisi levelezője szerint Tisza beszédének, valamint a német útlevél-rend BUDAPESTI HIRLAP. (III. ■.) 1888 június 1