Budapesti Hírlap, 1889. április (9. évfolyam, 91-118. szám)

1889-04-02 / 91. szám

1889. április 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (91 sz.) fővárosi ügyek. Budapest, ápr. 1. — A pénzügyi­ és gazdasági bizottság mai ülésén a következő ügyeket intézte el, u. m.: Berta László jegyző előadta a főváros ki­r. kisebb haszonvételi jogainak kártalanitása iránti igénybejelentésről szóló albizott­­sági javaslatot, melyet tegnap ismertettünk. A ja­vaslathoz először Wagner Géza szólt, ki világo­sabban kívánta volna szövegezni a megokolást. Köffinger Frigyes azt hiszi, hogy ha a város bérbe veszi a regálét, a jelenlegi status quo fönn­marad, t. i. a város kivonatára a regulajogba az italmérési illeték­es adó együttesen be fog számít­tatni. A kezelési költségek fölszámítási módjával nincs megelégedve, de ettől eltekintve, a javaslatot elfogadja. Gundel János szerint a kártalanítási összeg nem a bizottság számítása szerint, hanem annál mintegy egynegyed millióval magasabban, vagyis 6.161.174 írtban volna fixíro­zandó. F e ny- V é s 8 y az albizottság jelentését változatlanul elfo­gadni kérte. A bizottság ezt el is fogadta, Gundel J. külön véleményt jelentett be. Az árvaszék elő­terj­esztáséra elfogadták ama pénzintézetek névsorát, a­melyekbe árvapénzt elhelyezni szabad lesz; a régi intézetek mellé még az általános takarékpénz­tár vétetik föl. A vasúti albizottság abbeli javasla­tát, hogy a közúti vasúttal a tarifta-revízió ügyében a gyakorlati megoldás terére lépjen a város, elfo­gadták s a tárgyalások ez alapon meg fognak in­díttatni. Végül ajánlani fogja a bizottság, hogy ifj. Kammer Antalnak, a Vigadó bérlőjének, tekintettel az idei farsang kevés mulatságára, ez évi bérössze­géből 5000 írt elengedtessük. — A pápaápolónők a Bájusban A fővárosi tanács elvben már előbb elhatározta, hogy a Rókus­­kórházban is az apácaápolónőket alkalmazza, kik egyúttal az élelmezési teendőket is végeznék. A mérnöki hivatal és a számvevőség jelentései szerint e rendszerváltoztatással részint az apácák lakosz­tályának felszerelése, részint a konyha és élés­kamra célszerű átalakítása címén 30.000 forint tőke­befektetés járna. A kórházi bizottság Haber­­h­a­u­e­r tanácsos elnöklete alatt ma foglalkozott ez ügygyel. A bizottság, tekintettel arra, hogy a Rókus-kórh­áz lebontásának kérdése föl van vetve s megoldása soká el nem maradhat s a mennyiben a lebontás elhatároztatnék, az építkezés címén most befektetendő 15.000 forint kiadás, a nélkül, hogy hasznát lehetne látni, teljesen kárba veszne, azt ja­vasolja, hogy a mostani élelmezési rendszer a Ró­kusban addig, míg a kórház lebontása vagy fönn­tartása tekintetében határoznak, tartassák fönn s egyelőre az apácák csupán a betegek ápolására al­kalmaztassanak. Az apácák fizetése és élelmezése címén fölmerülendő 1800 írt évi többletkiadás­a ez, vasgerendákból, melyek között süvölt a szél. A csigalépcső a középen, egy vasbálvány körül csavarog fölfelé." A végtelenség ünnepi érzése támad bennünk, a­mint fölhaladunk. Az épületrészek hálózatán át lepillantva, fé­lelmetes mélységben, a panoráma kering ve­lünk a lépcső fordulói szerint. Időről-időre munkásokat látunk a geren­dák között. Olyanok, mint a lécen ülő mada­rak. Apróságuk eltűnik e méretek között. Most már tudjuk a titok megfejtését, a­melyen egész Paris annyit törte a fejét. Az Eiffel-torony épülése láthatatlan tündérek mű­vének rémlett. Mindenki azt hitte, hogy e rengeteg munkához a dolgos embereknek lé­giói kellenek; az emelkedő épületen meg soha sem lehetett látni egy árva lelket. Az óriás dimenziók, a távolság miatt a szem nem bírta kivenni az alakokat.­­• Itt, 207 méter magasban, a szemhatár még tágabb. A tál még mélyebb. A magaslatok ellapulnak. A Trocadero egy színen van a Szajnával, csak a mont Valerien és a Montmartre emelkedik ki, fehéren, mint sziklafolt az afrikai sivatagokban. De nem késünk tovább, ellenállhatatlan vágy kerget föl a csúcsig. A negyedik emelet 273 méternyire van a föld színétől. A­mint fölfele megyünk, egy rengeteg vaslépcsőváz két csigavonala emelke­dik föl velünk együtt. Meglepő vékony láncon függ ez az óriás vastömeg. Valahol, nem tud­juk hol, daru nyikorog ; ez szállítja föl a lép­­csővázat, a­mely mintha magától lebegne föl­fele, mert sehol nem látunk embert. A lépcső ugyanis még nem kész , lajtorjákon kell mász­nunk. Mire lemegyünk, a lépcsövéé már he­lyén van és három munkás rakja bele a foko­kat. A mechanika boszorkánysága ez. Az ötödik, 273 méter magas emelet az napi ápolási díjak emelésére befolyással nem lesz­.­­ A berendezésre szükséges 15.000 forintot megtaka­rításokból fogják födezni.­­ A­ telekeladó bizottság ma délelőtt Vid­a Imre tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen első­sorban a vasúti-, posta- és távirótisztképző intézet részére szüksé­ges épület céljára átengedendő telek ügye került tárgyalás alá. A bizottság s a tanács tudvalevőleg erre a célra a Luther- és Aggteleki-utcák sáriján levő telket jelölte ki, melynek négyszögölét 3,5­ fo­rintjával volt hajlandó átengedni. A tisztképző­­intézet kormánybiztosa azonban az intézet kulturális és közhasznú célját a azt, hogy rendelkezésre álló anyagi eszközei korlátoltak, a telek, négyszög­ölét 10 írtjával kérte. A bizottság figyelemmel a felhozott s méltánylást érdemi­ körülményekre, a kért telket ingyen javasolja átengedni. Meg­jegyzendő, hogy az intézetben két-két teljesen iá­­gyepes hely lesz, melyre a főváros fogja­ a­ kij­elen­lést gyakorolni. Ezután a budakeszi kinesz­­t­á­r­i erdő megvétele ügyében kiküldött bizott­ságnak általunk már ismer­tetett jelentését tár­gyalták , ahhoz egész terjedelmében hozzájárul­tak. Végül még néhány kisebb jelentőségű folyó ügyet intéztek el. — A Károlyi gróf atoal­­ából a, toaster©-­­röl egy kőnyomatos lap után azt, irtuk, hogy felsze­relése célszerűtlen s hogy a tornaszerek használása életveszélylyel jár. a fővárosi mérnöki hivatal egy­­hozzánk beküldött nyilatkozatában kijelenti, hogy e hir alaptalan, mert a tornaszerei az elemi iskolai tornázás céljának tőkélet­esen megfelelnek s. oly szi­lárdak, hogy még felnőtt emberek is veszedelem nélkül tornázhatnak rajtuk.­­ A sétatéri bizottság ma Luezenba­­c­h­e­r Pál elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta fölkérni a tanácsot, hogy a sétaterek padjait most a tavasz megnyíltával festesse be, öntöző, tömlőket is szerezzen be s a szegényházi ápoltakat husvéttól kezdve ismét állíttassa ki örökül a sétaterekre. A belügyminiszternek az üllői­ úti faiskola népli­getté alakítása ügyében hozott tagadó határosa­téra a városligeti bizottsággal legközelebb együttes ülést tartanak a jóváhagyás kinyerése végett és már ma is kimondták, hogy a népliget létesítését mindenkép szükségesnek tartják kieszközölni.­­ A m­agánépítési bizottság mai ülésén, mely Rózsa Péter tanácsos elnöklete alatt folyt le, a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. n. háromemeletes há­zakra: Wellisch Sándornak Vörösmarty- és Kem­­pitzer-utca 6. sz. a. ; Kosaatzky Arnoldnak József­­körút 64. sz. a.; Rusz Jánosnak József-utca 54. és Salétrom-utca 12. sz. a.; Führer Józsefnek Aggte­leki utca 5. sz. a.; kétemeletes há­zakra: Rotter Johannának Nagyfuvaros­ utca 14. sz. a. (egy földszintes házzal kapcsolatban); Brand­­statter Izsáknak Kisfaludy utca 10., 12. sz. alatt; Grünfeld Adolfodnak Netalejts­ utca 435. sz. alatt; egyemeletes házra: Barna Józsefnek Kő­ris­ utca 6538. sz. a. Ezenkívül többen kaptak enge­délyt egyérnél efres­sf­ölds­zintes tol­dal é­s o­­sz­a­ft átalakításokra. 2. Adókivetés. A jöv­­őkivető bizottságok e hó­b án (kedden) a következő uj helyrajzszám­ú házakban összeírt írt adókötelesekre vonatkozó III. osztályú keresetadó-javaslatokat fogják tárgyalni : u. pa.­ - a VII. ker. (Erzsébetváros) a 4951—5060. sírszám, a Vill. ker.. (József­város) a 6368—6523. hi­ szám, a kér. a ferencvárosi és köbányai összes eddig nem tárgyalt tételeket. —­ A nyil­vános számadásra kötelezett vál­lalatok és egy­­sületek adóvallomásai beadására kitűzött határidőt, mely a hó 30-án járt le, a pénzügyminiszter nyolc nappal m­ág­is­s a s­t­a­­bbitotta, utolsó. Háromnegyed órába tellett, míg fölél­tünk. Fölötte egy kerek kupola alatt négy szoba van, a­melyben majd tudósok fognak meteorológiai, csillagászati és fizikai tanulmá­nyokat tenni. A kupola fölött elektromos vi­lágító szerkezet, alulról nézve akkora, mint a körmöm, pedig nyolc méter magas. Ennek te­tejében egy kis terrasz, épp 800 méterre a földtől. Vagy tizenöt munkás dolgozott itten, prémes süveggel a fejükön, bundában, mintha északsarki utazók volnának. Arcukat pirosra csípte a hideg. Hallgatagok. A szél elragadja a hangot, beszélni nehéz. Itt az égnek boltja végtelen. A föld pe­dig megtízszereződött. A tekintet nem akad meg mindjárt, mint a földön, hanem szabadon röppen kilencven kilométer messzeségbe, észak­nyugaton a lyonsi erdőségig, délnyugaton Chartresig. Nehéz felhők lógtak a vidék fölött; az ég mappája épp oly változatos volt, mint a földé. A nap ki-kicsillant a fellegek közül s a mint világa végigvonult a földön, egymásután tűntek elő a Szajna S-vonalai, a bougivali cir­kuszforma dombok, a saint-germaini magasla­tok, meg a felismerhetetlen, távol vidékek, ibolyaszín erdős lapályok, sakktáblához hason­lító mezők, fehéren tündöklő városok.­­ a­mint odábbvonult a verőfény, árnyékok nehe­zedtek le a földre, szürke köd nyelt el mindent. Északról förgeteg közeledett, mint egy fekete fal, fagyot lehelve, szédítő sebességgel. Mindent elfödött elölünk és a sűrü dara furcsa zajjal pattogott a torony vasán. A ko­vácsok kis kohóiból felcsapott a láng , a mun­kát abba kellett hagyni. Aztán gyorsan odább­vonult a förgeteg, kelet felé; a templomtornyok csúcsa megszaggatta a város fölött végigvont gyászfátyolát. S a­mint tovarohant a messze­ségbe, Paris megint látható lett. Várjon csak az idő hatott-e így ránk, de kimondhatatlan szomorú, nyomasztó volt ez az itt töltött negyedóra. Lent, 107 méternél még emberi a látvány, hasonlataink rendes skálá­jának még hasznát vehetjük, ha fogyatékosan is, 278 méternél már minden kívül esik a létezés normális kondícióin. A 107-ik méternél csodáljuk, hogy a gyönge teremtett állat, az ember, meg tudta alkotni e végtelen város csodaművét; fönt, a 273-ik méternél már meg­akad az értelem. Halálos téli szomorúság ül a letarolt, puszta síkságon, melynek közepén mint víz­­áradás terjed szét a város. Az épületek e hi­hetetlen tömege már csak egy folt, vékony kéreg a földön. A boulognei erdő, a térképi élességgel határolt közkertek, az utcavonalak, a házsorok, mind borzasztó geometrikusan, mesterségesen egyenesek; az élet lágy kerek­­dedsége nincs meg többé sehol. Minden moz­dulatlan, mert a hajók, kocsik és ez apró fe­kete pontok: a nép nyüzsgése észrevehetetlen e távolságból. És mintha minden ki volna halva, akár a hold vidékein, mert semmi zaj nem árulja el a lent lüktető életet. Az abla­kok milliói fekete pöt­työcskék, mint a kocka szemei. És ha rágondolunk a teremtett álla­tokra, a­kik ott lent élnek, hangyazsombék jut az eszünkbe. Az emberek úgy megkiseb­bedtek előttünk, hogy nem is értjük, miképp lehet érdeklődni szenvedélyeik, mulatságaik iránt. A szerelem, a pénz, a politikai viták, Kenan gúnyja, a színdarabk­ók elméssége mind csupa ízetlenség. E világ hiúságosságának érzetét szívjuk magunkba a magasság meddő levegőjével. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapett, ápr. V * (Az operában) a tervezett gyermekelőadás nem pénteken, hanem szombaton, a hó 6-án lesz meg, tekintettel az iskolásokra, a­kiknek szombat délután és vasárnap szabad idejök van. Ez előadás 6 és fél órakor a Bábut m­­­Mr ballettel kezdődik. —­­A Btum­­ Kinost és a S­otovr e hó 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap kerül színre legközelebb. A Walkurbm Siegmund szerepét egy magyar szü­letésű tenorista, A­­ 1­ a t­o fogja énekelni, ki a külföldön működött addig. * (A népszínházban) ma este „A kofeevilli harangok“-át adták, hosszabb piljeptöfés után, új szereposztással. Teljesen új szereplők voltak Makó (Gáspár apó) és Gyöngyi (a városjáró.) Megér­demelték a tapsot, melyből bőven kijutott nekik, szerpollettet F­pé Hegyi Aranka asszony, Qer­­maist-t Bácskai Julcsa k. a. játszotta. Megfor­dítva jobb lett yolpa , népi mintha Hegy­i Aranka nem lett volna igen jó és kedves Szerpolette, ha­nem azért, mert Bácskai Julcsa k. a.-nak sehogy sem illett a szende, pair Germain szerepe. Qrepi­­obeux-t Dárda­ elég jól játszotta és énekelte, a hatást alapban régiben lerontotta a német operett­­énekesekre emlékeztető modorával. Victor (a márki) szépen énekelt, de oly gyorsan beszélt, hogy alig lehetett megérteni. Közösség szép számmal volt, jól mulatott és sokat tapsolt. * (Pálmai Ilka) asszony rekedtsége elmúlt, úgy, hogy holnapután, csütörtökön Rónaszéki fővárosi életképe, az Asszonyok bű­no, bemutatóra ke­rülhet. Szerdán A suhanc­ot adják, a Királyfogas a Nemeiket ért családi szerencsétlenség miatt a jövő hétre marad. * (­KUkiálnáa Kolozsvárott.) Kolozs­várról táviratozzák. Az Éltes Károly apát­­plébános által összahívott értekezlet elhatározta hogy felkéri a képzőművészeti társulatot arra, hogy Kolossvárott kiállítást rendezzen .

Next