Budapesti Hírlap, 1889. június(9. évfolyam, 150-177. szám)

1889-06-01 / 150. szám

18SS. Junius 1. BUDAPESTI SIRLAP. (150. sz.) getlenségi programmal egyhangúlag orsz. képviselővé választatott. — Herman Ottó és J­u­s­t­h Gyula orsz. képviselők tegnap Cson­­g­r­á­d­o­n voltak, hol a függetlenségi párt szer­vezkedésében részt vettek. A szervezkedés fényes sikerrel és nagy lelkesedés mellett történt meg. Az orosz mérsékelt ellenzéki párt ma tar­tott értekezletén tárgyalta a pénzügyi bizottság jelen­tését a „magyar földhitelintézet által engedélyezendő szabályozási és talajjavítási kölcsönök ügyében“ be­adott törvényjavaslatról. Ezenkívül tárgyalta a hol­napi napirendre kerülő apró javaslatokat, valamint az appropriáció kérdését is. 8 FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, máj 31. — Fegyelmi ügyek. A főváros közigazgtatási bizottságának fegyelmi választmánya ma délelőtt Ráth Károly fő­polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyben több rendbeli fegyelmi ügyben ho­zott határozatot. Első­sorban B­a­g­i László rendőr­­gyakornok fegyelmi ügyét tárgyalták, a­ki a felsbb­­valói iránt való tiszteletlenséggel, ittassággal s éjjeli csendháborítással volt vádolva. A nevezett gyakornok egy ízben végigmulatván a Prugmayer­­féle orfeumot, a „Metropol“ kávéházat, a vadász­utcai hotel garni és a „Páris városáéhoz cim­­zett vendéglőt, a bérkocsist, a ki őt és nőtár­­saságot egész éjen át vitte, egy forinttal akarta kielégíteni s midőn s fiákeres ezt elfogadni vo­nakodott, megverte. A rendőr gyakornokot a fő­kapitány hivatalvesztésre ítélte s ez ítéletet ma a fegyelmi választmány helyben­hagyta.­­ Ezután S­z­l­á­v­y György ke­rületi kapitány ügyét tárgyalták. Szlávy hiva­talos engedetlenséggel volt vádolva, a mennyiben tavaly, a mikor Máltás Hugó kapitányt kellett he­lyettesítenie, kijelentette, hogy ki az ebbeli megbí­zatásnak eleget nem tesz, mivel bíráskodásra jogot nem kapott, már pedig az ő nézete szerint bírásko­dási jog nélkül nem is lehetett a hivatalt vezetni, mert esetleg, ha mégis ítéletet hoz, hivatalos hata­lommal való visszaélést követ el. E védekezést a főkapitány, mint első fokú hatóság, nem fogadta el s Szlávyt dorgálásra ítélte. A fegyelmi vá­lasztmány azonban úgy látta, hogy a fennforgó többrendbeli enyhítő körülmény megengedi az eny­hébb büntetést is s így csak a rosszul­ást tartja kimondandónak. Harmadik gyanánt Gajzágó Gerő rendőr-hivataltiszt­ fegyelmi ügyét vették elő. Gajzágó egyrészt azzal van vádolva, hogy hivatalos kötelességei teljesítésében egynémelykor túlment a kellő határon, másrészt pedig, hogy hivatalbeli fö­­lebbvalói iránt tiszteletlen magaviseletet tanusított. Mindezeknél fogva a főkapitány elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot s e határozatot ma a fegyelmi választmány is helybenhagyta. — R­a- 8 o­­­b­e c­k Károly rendőrségi fogalmazó azzal van vádolva, hogy egy részére kiosztott ügyben elvesz­tek az iratok a keze alatt. A főkapitány elrendelte ellenében a fegyelmi vizsgálatot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóvá­hagyta. — F­­ 1­­­i­n­g­e­r Gyula föv. számvevőségi végrehajtó , a vád szerint több féltől bizonyos összegeket vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig késedelmesen szállí­totta be a pénzt. A fegyelmi bizottság őt hiva­talvesztésre ítélte.­­ Kricst Lukácsot a fegyelmi választmány még tavaly hivatalvesztésre ítélte, mivel be volt bizonyítva, hogy még honvéd­­tiszt korában, csalás büntette miatt, elmarasztalták. Kricsa ezt a határozatot megfelebbezte s mivel időközben ő felsége, a honvédelmi miniszter előter­jesztésére, az említett bűntett jogi következéseit elengedte,­­ a belügyminiszter a fegyelmi választ­mány határozatát föloldotta és a változott viszo­nyokra való tekintettel, új határozat hozatalára hívta föl. A fegyelmi választmány most, mivel a múltkori határozat leglényegesebb indító oka meg­szűnt s továbbá, mivel Kricsa a főváros szolgálatá­ban fegyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást abbahagyandónak mondotta ki.­­ Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági tollnok fegyelmi ügye került tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szállított be, egy más kisebb, 00 frtos összegre nézve azzal van vádolva, hogy átvette, de vele be nem számolt. Ezenkívül a reá bízott hagyatéki ügydara­bokat oly hanyagul kezelte, hogy n­égy’ ízben a hiva­talszolga a mosdó­szekrényében talált aktákat, a hozzájuk csatolt 101 írttal. A fegyelmi választmány, az okok mérlegelése után, Kállai büntetését ICO Írtban állapította meg. — A Gerson-féle szűrök dolgában kötött szerződést a belügyminiszter jóváhagyván, a tanács kiadta a középítési igazgatónak, hogy a mestersé­ges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt in­tézkedjék.­­ A középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgármester elnökl óra alatt tartott ülésén minde­nekelőtt elhatározta, hogy az építési rendszabályokat még a törvényhatósági szünidő előtt tárgyalja. Preuszner József interpellálta az elnököt, hogy minő stádiumban van a főváros egy részének fáz Andrássy-útnak stb.­ villamos világítása ir­ánt való tár­gyalás ? Gerlóczy fölemlíti, hogy a légszesztársulat­­tal folyamatban vannak az alkudozások s a jövő hét egyik napján már ülés is lesz e kérdésben. A fő­mérnök bemutatta az általános csatorná­zás IH-ik főgyűjtőjének terveit. Ez a magasabb területek vizének levezetésére szolgál, zv költségek előirányzata 862.413 írtra rúg. Kun Gyula tanácsos felhozza, hogy a tárgy sürgős, mert még ebben az évben hozzá kell a munkához kezdeni s a bizottsági tagok elég gyakorlottak a kérdések­ben. Az albizottság nézete szerint a proponált anyag a nagyszelvényű csatornákra a legjobb , a köralakú szelvények a magas fekvés következményei. A b­e­­t­o­n­ k­érdés, az nyitva van ma is ; ezzel a bizott­ság nem is foglalkozott még. De a csatornahálózat terveinek nagy része még hátra van. Hogy a tanács az anyagok kérdését nem negligálta s a betonra anatémát nem mondott, mutatja az, hog­’ Martin Ottó mérnököt Milánóba küldte a beton­csatornák tanulmányozása végett s a legközelebb megteendi jelentését. Martin Ottó megjegyzi, hogy ajánl­kozó másnemű anyagra eddig csak egy van, a Mel­­locco-cég, melynek beadványát eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni. Gerlóczy kifejti, hogy­ a főkérdés ma, a kormány sürgetése folytán is, a fegyfű­tők keresztezésének kérdése s ez megoldva van a sorg és albizottság munkálatában. Azért a rész­letekbe bocsátkozni nem szeretne. Az anyag kér­dése nyílt kérdés egészen és nincs kizárva a betoncsa­torna sem, mert ez későbbi elhatározás tárgya lesz. Martin úr jelentése nemsokára a bizottság elé kerül. A tervezet — főkép az összeköttetés szempontjából — elfogadható s a miniszterhez fölterjeszthető volna. Hofhauser elismeri, hogy a jó beton igen jeles anyaa£i de a jó tégla sem marad annak háta mögött. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság fog­lalkozott sokat az anyagkérdéssel, s a betont csu­pán az ily nagy méretű gyűjtőkre nem merte — ta­pasztalat hiányában — ajánlani. A bizottság végre elfogadta az albizottság jelentését, illetve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyagkérdéssel Martin jelen­tésének beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ezután kimondták, hogy a k­ő­b­á­n­y­ai te­m­­p­­­ont építési programmjára a pályázati feltételeket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeg mek­­korasága tudva lesz. Már most megállapodtak azon­ban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy befogadási képesség nagy tőkét föl­tételez. Végül több kisebb tárgyat intéztek el.­­ A kőbányai templom építése a jövő év­ben megkezdődik. A tanács föl fogja h­ívni mindazo­kat, kik természetbeni adományokat írtak alá, hogy az any­agokat, a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyült adakozásokat bekérik. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, máj. 31. B­agyarország? függetlenségi harca 1847—48-ban. Irta: G­e­l­i­c­h Rikárd, tábornok. Gelich tábornok ezzel a művével hálára köte­lezi az öreg honvédeket, mert tüzetes leírását adja a függetlenségi hadjáratnak. A ki elolvassa a há­rom kötetet, tiszta fogalmat nyer arról, miként jön a magyar nemzet a háborúba bekergetve, fokról­­fokra hogyan fejlődött, ereje s hogyan jött létre az a tekintélyes magyar hadsereg, melyet Európa meg­csodált. E nagy műről bírálatot írni csak is valami ve­zérkari tekintély érezhet hivatást, hogy pedig ismer­tessük, arra nem­ egy cikk, de legalább egy külön kötet volna szükséges­; itt mindössze is csak fölem­líthetünk egyetmást. Ez az anyaghalmaz, okmánygyűjtemény, katonai mély tudomány, a közfigyekbeni jártasság nem csak hadászati szakra évet, de történelmi olvasmányt is zár élőnkbe, mert a csaták mögött mindenütt találunk politikai háttért. Szerző nem írja könyvének kétharmadét magá­ról, mint mások, nem indul ki párt­szempontból, mint sokan, de ir eseményeket, hivatkozik adatokra s idéz eredeti okmányokat. Gelich nem kapkod ide-oda, hogy hatásvadá­szatból egyes jeleneteket kiragadjon, mig más mel­lékes eseményeket azok kedvéért mellőz vagy elejt­­ő egén következetességgel nyomról-nyomra híven vezeti az olvasót, mondhatni az első honvéd fölsze­relésétől egészen Világosig. A függetlenségi hadjáratról írt eddigi művek­ben sok lényeges dolog nincs megemlítve, a­mi­ről Gelich nemcsak ír, de kimerítő ismertetést ad, így : 1- er. A honvédseregnek fokozatos szervezése, zászlóaljról-zászlóaljra, lovasságról-lovasságra, üteg­­ről-ütegre, a résztvevő s ott működő tisztek nevei fölemlítésével: 2- ér. A hadműveletekre vonatkozólag a csaták, ütközetek részletesen tárgyalvák, úgy előadva min­den harctéren, hogy világos képet nyújtanak az akkori hadihelyzet összes harctereiről, minden csa­taterep leírásával. A szerző véleményt mond a kü­lönböző csatákról s aztán tüzetesen bírálgatja két hosszú cikkben a téli és áprilisi hadjáratot, a má­sikban pedig a nyári hadjáratot. A katonai terepek, ágyú, ruha-, puskapor-gyá­rak, stb. ezeknek fokozatos emelkedése s elterjedése bámulatos részletességgel van ismertetve, még a vezetők s intézők neveit sem feledve ki. Hogy a mű nem kizárólag katonai, kitűnik az országgyűlési tárgy­alásokból, mik részletesen vannak ismertetve, például a védrendszer tárgyalása, a fo­goly­tisztekkel való bánásmódra vonatkozólag s a vezérek kitüntetései tárgyában. Míg egyrészről képet nyújt a kormány műkö­déséről a forradalom különféle fázisaiban, másrészt az osztrák vezérek különféle működéseit világosítja fel, a számtalan kiáltvány, rendelet, levél s okmány által, miknek száma nem kevesebb, mint 464. A­mi eddig szinte ismeretlen, a Windischgrätz és Schwarzenberg miniszterelnök által Magyarország jövő átalakítására nézve történt megállapodások. A március 4-diki chartát egész terjedelmében is­merteti. A mű az orosz intervencióra nézve sok és uj adatokat tartalmaz. A­ magyar, osztrák és muszka vezéreknek, számszerint 77-nek, életrajzát közli. Az­ 1848—49-iki költségvetést is előadja s mellette feltünteti a külön kiadásokat. A megyék, városok és egyesek hazafias adakozásainak egész sorát közli. A könyv számtalan csillag alatt igen érdekes és tanulságos jegy­zetet közöl. A mű három kötetből áll ; az első és má­sodik kötet közel 500 oldal, a harmadik 930 oldal. Az egész művet a valódi katona nyugodt, komoly és öntudatos hangja jellemzi. A szen­vedélyesség sehol sem ragadja el ; nem szó­lt és nem ferdít semmit, mindenkivel szem­­en egyenlőn elismeréssel szól a nagy tet­tekről s célszerű intézkedésekről, mig más­részt szorgosan keresi s kimutatja a mulasztásokat s el­követett hibákat. Egyeseket nem dicsőít vagy ítél el szavakkal, de leplezetlenül bemutatja mű­ködésö­­ket, helyes vagy helytelen eljárásukat, a­mikből az olvasó könnyen levonhatja a következtetést. A köz­­véleménynyel szembeszállni sem irtózik, ha látja, hogy az valami ügyben vagy tény iránt téves hit­ben van ; id­en például Nagy Sándor debreceni üt­közete aug. 2 án, melyről általán el van terjedve az a hiedelem, hogy Görgey­ személyes ellenségeske­désből szándékosan akarta Nagy Sándort a vere­ségnek kitenni. Gelich e méltatlan vád alaptalansá­gát kimutatja. Azon szomorúan vitás kérdésre nézve, mely harminckilenc év óta izgatottságban tartja az orszá­got, mely még a régi honvédek közt is kínos szaka­dást­ idézett elő, így nyilatkozik : „A helyzet bírálá­sánál nem az volt a kérdés, miért rakta le Görgey a fegyvert ? hanem, hogy­ miként jutott az övé s a többi magyar sereg abba a helyzetbe. E tekintetben pedig felvilágosításul szolgálnak azok az okok, me­lyek az ügy bukását előidézték, s melyek mint nagy politikai és katonai hibák egész láncolata egész világosan feküsznek előttünk. Ámaz időszak aktái különben még távolról sincsenek bezár­va. Végleges ítéletet mondani a vezérférfiak fölött egyik résztvevőt sem illeti meg, hanem csak a későbbi történetírót, kinek a jelenleg még zárt levéltárak és más történelmi anyagok rendelkezé­sére fognak állani.“ A ki az 1848—49-ki magyar hadjáratot min­den izében ismerni akarja, olvassa el Gelich Rikárd tábornok művét. A csatákon kivü­l sok megfogha­tatlan intézkedés titkos rugóinak megfejtéseit is fel­találja abban. Begró Alajos. * (Az opera zápora.'­ Az opera szinpada fölött tiz nagy kazánban mindig 90 köbméter víz áll arra a célra, hogy ha tűz támadna, zápor alakjában hirtelen le lehessen ereszteni. Ez apparátust, mint a szinházi évadok végén rendesen, ma délelőtt próbál­ták ki. Beniczky Ferenc államtitkár-kormány­biztos, az állandó szinházvizsgáló bizottság és nagy meghivott közönség jelenlétében. A nézők a hátsó színpadról nézték, hogyan ered meg ez a hatalmas zápor. Illúzió kedvéért megszólaltatták a mennydör­­gős masinát is s a roppant vízmennyiség 4300 su­gárban sikerítő zaj között omlott le a színpadra. A trópikus vidékek viharaival sem jár ily rettentő felhőszakadás, a­minő ez a 26 méter magasról zu­hogó mesterséges zápor. A színpadon levő gumikö­pönyeges tűzoltók teljesen eltűntek az özönlés kö­zött. Hogy a berendezés egész nagyszerűségében látható legyen, az emeletekről is 14 csövezető on­totta tömlőkből a vizet. Tizenkét percig tartott az érdekes látvány, a­mely mindenkit meggyőzhetett arról, hogy az operában komoly tűzvész lehetetlen, mert nem is szólva a tömérdek vizescsapról, e zápor egymaga elolt minden lángot. A szilyesztőkben meg­torlódott vizet gőzszivattyúkkal fogják eltávolítani. * (A városligeti színkört) június 16-kán nyitják meg Rákosi Jenő Éjjel az erdőben című népszínművével, melyet B. Bajza Lenkének egy novellájából írt. * (A népszínházban) holnap, szombaton, az Utazás a föld körül 60 nav alatt c. látványosság

Next