Budapesti Hírlap, 1889. június(9. évfolyam, 150-177. szám)
1889-06-01 / 150. szám
18SS. Junius 1. BUDAPESTI SIRLAP. (150. sz.) getlenségi programmal egyhangúlag orsz. képviselővé választatott. — Herman Ottó és Justh Gyula orsz. képviselők tegnap Csongrádon voltak, hol a függetlenségi párt szervezkedésében részt vettek. A szervezkedés fényes sikerrel és nagy lelkesedés mellett történt meg. Az orosz mérsékelt ellenzéki párt ma tartott értekezletén tárgyalta a pénzügyi bizottság jelentését a „magyar földhitelintézet által engedélyezendő szabályozási és talajjavítási kölcsönök ügyében“ beadott törvényjavaslatról. Ezenkívül tárgyalta a holnapi napirendre kerülő apró javaslatokat, valamint az appropriáció kérdését is. 8 FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, máj 31. — Fegyelmi ügyek. A főváros közigazgtatási bizottságának fegyelmi választmánya ma délelőtt Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyben több rendbeli fegyelmi ügyben hozott határozatot. Elsősorban Bagi László rendőrgyakornok fegyelmi ügyét tárgyalták, aki a felsbbvalói iránt való tiszteletlenséggel, ittassággal s éjjeli csendháborítással volt vádolva. A nevezett gyakornok egy ízben végigmulatván a Prugmayerféle orfeumot, a „Metropol“ kávéházat, a vadászutcai hotel garni és a „Páris városáéhoz cimzett vendéglőt, a bérkocsist, a ki őt és nőtársaságot egész éjen át vitte, egy forinttal akarta kielégíteni s midőn s fiákeres ezt elfogadni vonakodott, megverte. A rendőr gyakornokot a főkapitány hivatalvesztésre ítélte s ez ítéletet ma a fegyelmi választmány helybenhagyta. Ezután Szlávy György kerületi kapitány ügyét tárgyalták. Szlávy hivatalos engedetlenséggel volt vádolva, a mennyiben tavaly, a mikor Máltás Hugó kapitányt kellett helyettesítenie, kijelentette, hogy ki az ebbeli megbízatásnak eleget nem tesz, mivel bíráskodásra jogot nem kapott, már pedig az ő nézete szerint bíráskodási jog nélkül nem is lehetett a hivatalt vezetni, mert esetleg, ha mégis ítéletet hoz, hivatalos hatalommal való visszaélést követ el. E védekezést a főkapitány, mint első fokú hatóság, nem fogadta el s Szlávyt dorgálásra ítélte. A fegyelmi választmány azonban úgy látta, hogy a fennforgó többrendbeli enyhítő körülmény megengedi az enyhébb büntetést is s így csak a rosszulást tartja kimondandónak. Harmadik gyanánt Gajzágó Gerő rendőr-hivataltiszt fegyelmi ügyét vették elő. Gajzágó egyrészt azzal van vádolva, hogy hivatalos kötelességei teljesítésében egynémelykor túlment a kellő határon, másrészt pedig, hogy hivatalbeli fölebbvalói iránt tiszteletlen magaviseletet tanusított. Mindezeknél fogva a főkapitány elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot s e határozatot ma a fegyelmi választmány is helybenhagyta. — Ra- 8 obe ck Károly rendőrségi fogalmazó azzal van vádolva, hogy egy részére kiosztott ügyben elvesztek az iratok a keze alatt. A főkapitány elrendelte ellenében a fegyelmi vizsgálatot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóváhagyta. — F 1inger Gyula föv. számvevőségi végrehajtó , a vád szerint több féltől bizonyos összegeket vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig késedelmesen szállította be a pénzt. A fegyelmi bizottság őt hivatalvesztésre ítélte. Kricst Lukácsot a fegyelmi választmány még tavaly hivatalvesztésre ítélte, mivel be volt bizonyítva, hogy még honvédtiszt korában, csalás büntette miatt, elmarasztalták. Kricsa ezt a határozatot megfelebbezte s mivel időközben ő felsége, a honvédelmi miniszter előterjesztésére, az említett bűntett jogi következéseit elengedte, a belügyminiszter a fegyelmi választmány határozatát föloldotta és a változott viszonyokra való tekintettel, új határozat hozatalára hívta föl. A fegyelmi választmány most, mivel a múltkori határozat leglényegesebb indító oka megszűnt s továbbá, mivel Kricsa a főváros szolgálatában fegyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást abbahagyandónak mondotta ki. Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági tollnok fegyelmi ügye került tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szállított be, egy más kisebb, 00 frtos összegre nézve azzal van vádolva, hogy átvette, de vele be nem számolt. Ezenkívül a reá bízott hagyatéki ügydarabokat oly hanyagul kezelte, hogy négy’ ízben a hivatalszolga a mosdószekrényében talált aktákat, a hozzájuk csatolt 101 írttal. A fegyelmi választmány, az okok mérlegelése után, Kállai büntetését ICO Írtban állapította meg. — A Gerson-féle szűrök dolgában kötött szerződést a belügyminiszter jóváhagyván, a tanács kiadta a középítési igazgatónak, hogy a mesterséges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt intézkedjék. A középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgármester elnökl óra alatt tartott ülésén mindenekelőtt elhatározta, hogy az építési rendszabályokat még a törvényhatósági szünidő előtt tárgyalja. Preuszner József interpellálta az elnököt, hogy minő stádiumban van a főváros egy részének fáz Andrássy-útnak stb. villamos világítása iránt való tárgyalás ? Gerlóczy fölemlíti, hogy a légszesztársulattal folyamatban vannak az alkudozások s a jövő hét egyik napján már ülés is lesz e kérdésben. A főmérnök bemutatta az általános csatornázás IH-ik főgyűjtőjének terveit. Ez a magasabb területek vizének levezetésére szolgál, zv költségek előirányzata 862.413 írtra rúg. Kun Gyula tanácsos felhozza, hogy a tárgy sürgős, mert még ebben az évben hozzá kell a munkához kezdeni s a bizottsági tagok elég gyakorlottak a kérdésekben. Az albizottság nézete szerint a proponált anyag a nagyszelvényű csatornákra a legjobb , a köralakú szelvények a magas fekvés következményei. A beton kérdés, az nyitva van ma is ; ezzel a bizottság nem is foglalkozott még. De a csatornahálózat terveinek nagy része még hátra van. Hogy a tanács az anyagok kérdését nem negligálta s a betonra anatémát nem mondott, mutatja az, hog’ Martin Ottó mérnököt Milánóba küldte a betoncsatornák tanulmányozása végett s a legközelebb megteendi jelentését. Martin Ottó megjegyzi, hogy ajánlkozó másnemű anyagra eddig csak egy van, a Mellocco-cég, melynek beadványát eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni. Gerlóczy kifejti, hogy a főkérdés ma, a kormány sürgetése folytán is, a fegyfűtők keresztezésének kérdése s ez megoldva van a sorg és albizottság munkálatában. Azért a részletekbe bocsátkozni nem szeretne. Az anyag kérdése nyílt kérdés egészen és nincs kizárva a betoncsatorna sem, mert ez későbbi elhatározás tárgya lesz. Martin úr jelentése nemsokára a bizottság elé kerül. A tervezet — főkép az összeköttetés szempontjából — elfogadható s a miniszterhez fölterjeszthető volna. Hofhauser elismeri, hogy a jó beton igen jeles anyaa£i de a jó tégla sem marad annak háta mögött. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság foglalkozott sokat az anyagkérdéssel, s a betont csupán az ily nagy méretű gyűjtőkre nem merte — tapasztalat hiányában — ajánlani. A bizottság végre elfogadta az albizottság jelentését, illetve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyagkérdéssel Martin jelentésének beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ezután kimondták, hogy a kőbányai tempont építési programmjára a pályázati feltételeket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeg mekkorasága tudva lesz. Már most megállapodtak azonban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy befogadási képesség nagy tőkét föltételez. Végül több kisebb tárgyat intéztek el. A kőbányai templom építése a jövő évben megkezdődik. A tanács föl fogja hívni mindazokat, kik természetbeni adományokat írtak alá, hogy az anyagokat, a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyült adakozásokat bekérik. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, máj. 31. Bagyarország? függetlenségi harca 1847—48-ban. Irta: Gelich Rikárd, tábornok. Gelich tábornok ezzel a művével hálára kötelezi az öreg honvédeket, mert tüzetes leírását adja a függetlenségi hadjáratnak. A ki elolvassa a három kötetet, tiszta fogalmat nyer arról, miként jön a magyar nemzet a háborúba bekergetve, fokrólfokra hogyan fejlődött, ereje s hogyan jött létre az a tekintélyes magyar hadsereg, melyet Európa megcsodált. E nagy műről bírálatot írni csak is valami vezérkari tekintély érezhet hivatást, hogy pedig ismertessük, arra nem egy cikk, de legalább egy külön kötet volna szükséges; itt mindössze is csak fölemlíthetünk egyetmást. Ez az anyaghalmaz, okmánygyűjtemény, katonai mély tudomány, a közfigyekbeni jártasság nem csak hadászati szakra évet, de történelmi olvasmányt is zár élőnkbe, mert a csaták mögött mindenütt találunk politikai háttért. Szerző nem írja könyvének kétharmadét magáról, mint mások, nem indul ki pártszempontból, mint sokan, de ir eseményeket, hivatkozik adatokra s idéz eredeti okmányokat. Gelich nem kapkod ide-oda, hogy hatásvadászatból egyes jeleneteket kiragadjon, mig más mellékes eseményeket azok kedvéért mellőz vagy elejtő egén következetességgel nyomról-nyomra híven vezeti az olvasót, mondhatni az első honvéd fölszerelésétől egészen Világosig. A függetlenségi hadjáratról írt eddigi művekben sok lényeges dolog nincs megemlítve, amiről Gelich nemcsak ír, de kimerítő ismertetést ad, így : 1- er. A honvédseregnek fokozatos szervezése, zászlóaljról-zászlóaljra, lovasságról-lovasságra, ütegről-ütegre, a résztvevő s ott működő tisztek nevei fölemlítésével: 2- ér. A hadműveletekre vonatkozólag a csaták, ütközetek részletesen tárgyalvák, úgy előadva minden harctéren, hogy világos képet nyújtanak az akkori hadihelyzet összes harctereiről, minden csataterep leírásával. A szerző véleményt mond a különböző csatákról s aztán tüzetesen bírálgatja két hosszú cikkben a téli és áprilisi hadjáratot, a másikban pedig a nyári hadjáratot. A katonai terepek, ágyú, ruha-, puskapor-gyárak, stb. ezeknek fokozatos emelkedése s elterjedése bámulatos részletességgel van ismertetve, még a vezetők s intézők neveit sem feledve ki. Hogy a mű nem kizárólag katonai, kitűnik az országgyűlési tárgyalásokból, mik részletesen vannak ismertetve, például a védrendszer tárgyalása, a fogolytisztekkel való bánásmódra vonatkozólag s a vezérek kitüntetései tárgyában. Míg egyrészről képet nyújt a kormány működéséről a forradalom különféle fázisaiban, másrészt az osztrák vezérek különféle működéseit világosítja fel, a számtalan kiáltvány, rendelet, levél s okmány által, miknek száma nem kevesebb, mint 464. Ami eddig szinte ismeretlen, a Windischgrätz és Schwarzenberg miniszterelnök által Magyarország jövő átalakítására nézve történt megállapodások. A március 4-diki chartát egész terjedelmében ismerteti. A mű az orosz intervencióra nézve sok és uj adatokat tartalmaz. A magyar, osztrák és muszka vezéreknek, számszerint 77-nek, életrajzát közli. Az 1848—49-iki költségvetést is előadja s mellette feltünteti a külön kiadásokat. A megyék, városok és egyesek hazafias adakozásainak egész sorát közli. A könyv számtalan csillag alatt igen érdekes és tanulságos jegyzetet közöl. A mű három kötetből áll ; az első és második kötet közel 500 oldal, a harmadik 930 oldal. Az egész művet a valódi katona nyugodt, komoly és öntudatos hangja jellemzi. A szenvedélyesség sehol sem ragadja el ; nem szólt és nem ferdít semmit, mindenkivel szemen egyenlőn elismeréssel szól a nagy tettekről s célszerű intézkedésekről, mig másrészt szorgosan keresi s kimutatja a mulasztásokat s elkövetett hibákat. Egyeseket nem dicsőít vagy ítél el szavakkal, de leplezetlenül bemutatja működésöket, helyes vagy helytelen eljárásukat, amikből az olvasó könnyen levonhatja a következtetést. A közvéleménynyel szembeszállni sem irtózik, ha látja, hogy az valami ügyben vagy tény iránt téves hitben van ; iden például Nagy Sándor debreceni ütközete aug. 2 án, melyről általán el van terjedve az a hiedelem, hogy Görgey személyes ellenségeskedésből szándékosan akarta Nagy Sándort a vereségnek kitenni. Gelich e méltatlan vád alaptalanságát kimutatja. Azon szomorúan vitás kérdésre nézve, mely harminckilenc év óta izgatottságban tartja az országot, mely még a régi honvédek közt is kínos szakadást idézett elő, így nyilatkozik : „A helyzet bírálásánál nem az volt a kérdés, miért rakta le Görgey a fegyvert ? hanem, hogy miként jutott az övé s a többi magyar sereg abba a helyzetbe. E tekintetben pedig felvilágosításul szolgálnak azok az okok, melyek az ügy bukását előidézték, s melyek mint nagy politikai és katonai hibák egész láncolata egész világosan feküsznek előttünk. Ámaz időszak aktái különben még távolról sincsenek bezárva. Végleges ítéletet mondani a vezérférfiak fölött egyik résztvevőt sem illeti meg, hanem csak a későbbi történetírót, kinek a jelenleg még zárt levéltárak és más történelmi anyagok rendelkezésére fognak állani.“ A ki az 1848—49-ki magyar hadjáratot minden izében ismerni akarja, olvassa el Gelich Rikárd tábornok művét. A csatákon kivül sok megfoghatatlan intézkedés titkos rugóinak megfejtéseit is feltalálja abban. Begró Alajos. * (Az opera zápora.' Az opera szinpada fölött tiz nagy kazánban mindig 90 köbméter víz áll arra a célra, hogy ha tűz támadna, zápor alakjában hirtelen le lehessen ereszteni. Ez apparátust, mint a szinházi évadok végén rendesen, ma délelőtt próbálták ki. Beniczky Ferenc államtitkár-kormánybiztos, az állandó szinházvizsgáló bizottság és nagy meghivott közönség jelenlétében. A nézők a hátsó színpadról nézték, hogyan ered meg ez a hatalmas zápor. Illúzió kedvéért megszólaltatták a mennydörgős masinát is s a roppant vízmennyiség 4300 sugárban sikerítő zaj között omlott le a színpadra. A trópikus vidékek viharaival sem jár ily rettentő felhőszakadás, aminő ez a 26 méter magasról zuhogó mesterséges zápor. A színpadon levő gumiköpönyeges tűzoltók teljesen eltűntek az özönlés között. Hogy a berendezés egész nagyszerűségében látható legyen, az emeletekről is 14 csövezető ontotta tömlőkből a vizet. Tizenkét percig tartott az érdekes látvány, amely mindenkit meggyőzhetett arról, hogy az operában komoly tűzvész lehetetlen, mert nem is szólva a tömérdek vizescsapról, e zápor egymaga elolt minden lángot. A szilyesztőkben megtorlódott vizet gőzszivattyúkkal fogják eltávolítani. * (A városligeti színkört) június 16-kán nyitják meg Rákosi Jenő Éjjel az erdőben című népszínművével, melyet B. Bajza Lenkének egy novellájából írt. * (A népszínházban) holnap, szombaton, az Utazás a föld körül 60 nav alatt c. látványosság