Budapesti Hírlap, 1889. július (9. évfolyam, 179-208. szám)

1889-07-02 / 179. szám

Budapesti Hírlap Budapest, 1889. IX. évfolyam 179. sz. Kedd Julius 2. Előfizetési árak: Egész évre 14 írt. félévre 7 írt, negyedén« 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap ; hétfőn és ünnep ntán való napon is. Felelős szerkesztő: Csukásai József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: FV. kalap-í.tca 16.sz. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Tisztelettel kéijük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfize­tés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. . .... . . ■ .. ----- — ■ A hadügyminiszter Ígéretei. Budapest, juL 1. (bp.) Bizonynyal élénk megindulás­sal olvasta ma az ország a delegációk hadügyi magyar albizottságának ülésé­ről szóló tudósítást, mely ülés alatt a legkipróbáltabbak, a leghívebbek, a ma- meluk-gárda basái és bégjei, szóvá tették — Becs város falai közt, az ud­var tőszomszédságában ! — a hírhedt 25. §.-t s összes vészthozó követke­zéseit. Magunk is részvéttel halijuk le Bécstöl idáig a rendíthetetlen 12G szó­rni többség hazafiui lelkiismeretének ez utólagos felesikarását. Amulva hallgat­juk Rakovszky Istvánt, ki a tiszti vizs­gán megbukott önkéntesek névjegyzé­kének parlamenti és delegácionális el­lenőrzés alá vételét sürgeti, Münnich Aurélt, ki a védő erőről szóló javaslat­nak előadója, föltétien megszavazója volt s most a törvény applikációjánál élénken érdeklődik az egjes ezredek s csapattestek tiszti tanfolyamának miként történt berendezése iránt, ne­hogy szavazatát — mint maga mondá — utólag megbánni legyen kénytelen. Bámuljuk Hegedűs Sándort, ki a had- I ügyminisztertől felvilágosításokat köve- I tel az iránt, vájjon érdemes volt-e meg­szavazni a 25. §-t, s mikor a miniszter nyilatkozott, több társával Írásban is akarta a hallottakat látni, mert scripta manent s ök ily kényes kérdésben nem hihetnek még a miniszternek se. S bá­muljuk az egész albizottságot, melyben a bizalom és hűség régi föltétlensége annyira megapadt, hogy a 25. §. végrehaj­tása ügyében csaknem utasítást adtak a hadügyi kormánynak s utólagos gyanak­vásuk majdnem bevétetett volna a plenum elé terjesztendő jelentésbe, ha Tisza Lajos gróf tekintélyének egész ízetlenségével bele nem vegyül az elnöki székből a vitába s maga Tisza Kálmán idegesen ki nem jelenti, hogy az ellenzéki filip- pikákkal nem törődik, de azt nem tűr­heti, hogy saját pártja vegyen fel egy ellenzéki izü filippikát az albizottság hivatalos jelentésébe. Mindez persze, csodálatos jelenség s hamarosan nem is bírjuk megítélni, vájjon a kormánypárt az országgyűlési nagy viták utóhatását, a leszavazott igazság mardosó erejét sinyli-e, vagy vesztett népszerűségüket, választóik tiszteletét szeretnék maguknak vissza­spekulálni ez elkésett hazafiui aggasz- kodás, a nemzeti lelkiismeret szavának eltanult hangokon utánzása által. Még Gnj árira is rátámadtak, hogy hazamentő határozati javaslatát, a 126 szótöbbség­gel hat heti ádáz vita után elfogadot­tat, miért is nem fogalmazta világosab­ban, mert hue kisült, hogy akik rásza­vaztak, szövegét négyfélekép is magya­rázzák. S megtörtént az adoma-tárgy­nak illő jelenet, hogy Gajári a szöveg- magyarázás jogát önmaga számára rek­lamálta, Wahrmann Mór pedig ezt ke­reken megtagadta tőle. Gajári igy szólt: En tudom egyedül, mit fogadott el az országgyűlés az önkéntesek tiszti vizs­gája ügyében, mert magam indítvá­nyoztam. Wahrmann pedig igy felelt: Te csak beadtad az indítványt ,s nem tudhatod jobban, mi volt benne, mint mi többiek, akik meghánytuk-vetettük s még se tudjuk. De legiurcsább a hadügyminiszter nyilatkozata. Ez csupa méz és szelíd­ség. ígér olyan végrehajtási utasítást a korona, mint legfőbb hadúr nevében, mely a drákói törvénynek minden mé- regfogát rendre kitördeli. Az ö szavai szerint a 25. §. a legjámborabb intéz­kedés a világon. A tiszti vizsgán nem fog megbukni ugyszólva senki, másod­évi szolgálatról pedig csaknem szó se lehet. Az elméleti oktatásra a legkitű­nőbb pedagógiai erők vannak szerződ­tetve s az önkéntesekbe szinte átsugár- zik majd a sok katonai tudomány •— persze németül. Vizsgát tenni azonban lehet magyarul is, a legtágabb határo­kig. [A tanfolyamokra messze földről utaztatja a katonai kincstár a sok ön A BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA A bécsi ötvösmükiállitás magyar tárgyairól. •— A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. — A magyar ötvösmükiállitás óta nem volt alkalmunk annyi műtörténet! drágaságot ösz- szehalmozva látni, mint a legújabb bécsi üt- vüsmükiállitáson, melyen az összes osztrák és mag}7ar főúri családok közszemlére tették, a | mi drága emléket ékszerekben legkorábbi őseiktől a mull századig örököltek. Ha valaki tudja, bogy a régi világban egy-egy ékszer, arany-ezüst eszközök, sőt bú­torok egész birtokot képviseltek — az a mai papirkorszakban is el tudja képzelni, hogy mennj-i értéket rejtett néhány hónapig a bécsi Schwarzenberg-paíota, melyben a minden jóért és szépért lelkesülő Metternich hercegasszony, a hires gróf Sándor leánya, e kincseket jóté­kony célra kiállíttatta. Bennünket első sorban a magyar eredetű tárgyak érdekeltek s azért iparkodunk azok­ról egy kis leírással szolgálni. A rendező- bizottság magyar tagjai Bubics Zsigmond, a müértő kassai püspök és Zichy Ödön gróf va­lónak. Mindjárt az első számú szekrény ma­gyar nőnek, Tamóczy Ida úrnő 4000 darabból álló gyürügyüjteménj'ét tárta a szemlélő elé s ott láttuk a gyűrű történeti fejlődését; mert a legkezdetlegesebb őskori példányoktól a leg­cifrább rokoko-cikornyáig minden képzelhető gyürüalak képviselve van abban. Hogy a szek­rények számozása fonalán haladjunk, követ­keztek Esterházy Miklós gróf szép ezüst bil- likomai modern alakban, számszerint tizenegy, melyek nagyobbrészt, mint lóversenyek juta- talomdijai szerepeltek. Batthiány-Strattmann hercegnek két aranyozott ezüst billikoma be­vésett címerekkel angol munka és yachtver- senydij gyanánt szolgált. A történeti érdekű tárgyakat megnyitja Zichy Ödön gróf gyűjteménye, mely egy XVI. és három XVII. századbeli kucsmára való, ara­nyozott ezüstből készült és drágakövekkel, va­lamint erdélyi zománccal díszített forgó kó­csagból, egy XVII. századbeli gyéinántos csatból és három kardból áll, mely ugyanazon korból származik és teljes hozzáillő mentedisz- szel pbmpázik ugyancsak smaragd, rnbin, zo­mánc és nielló díszítményekkel. Á többi ter­mekben is ugyancsak Zichy Ödön gróf vagy hat más jellegű, indus, perzsa és török, pazar keleti fénynyel kiállított XVII. századbeli kar­dot, egy keleti buzogányt, négy perzsa, indus és malaji régi, művészi tört, egy-két erdélyi zománcmüvei ékített kardkötöt állított ki. A magyar föurak közül legtöbbet szolgál­tatott a kiállításnak Esterházy Miklós herceg. Igen érdekes egy aranyozott nagy ezüst tál, melyen XVII. századbeli vert mü a veze- kényi ütközetet tünteti elé, a mint a négy Esterházy elesik. Folytatjuk abban a sor­rendben, a mint a hercegei család em­lékei az egymásután következő termekben ki valának téve. Két billikom strucmadártojás- ból, vert ezüst diszti foglalatban, két gazdagon gyöngyökkel ékített, erdélyi müvészetü kanna, két arabeszk-diszitményokkel ékeskedő botfo- gantyu, két türkiszekkel kirakott keleti buzo­gány : mindannyi a XVH. századból valók. Láttunk ott az Esterházy-kincsek közt két len­gyel és hat keleti Ízlésben készített kardot, két pisztolyt, két ezüst kengyelt, szintén a ti­zenhetedik és egy övét, erdélyi müvüt, a XVIII. század elejéről, vagy 6—7 válogatott müvü serleget ; régészeti szempontból értékesebb mindezeknél az az ezüst billikom, mely gót virág- és levéldiszszel és vörös-kék zománccal föltűnik és körirata szerint Korvin Mátyás számára készült 1465. Nürnbergben. Kiemelendők még az a XV. századbeli, jaspisból készült serpenyő, melynek alját át­tört, gót müvü levéldisz borítja ; ugyanazon régi korbeli álló feszület kettős noduszszal, melyek egyike gombokkal, másika gót müvek­kel van díszítve, karjait niello-alapon a nap képe sugározza be, egy 1655. készült virágtartó az Esterházyak hat címerével és zománccal ékítve. Kiválóan érdekes egy magas talpon álló, nagy7 ezüst edény, egy sárkányalaku és címerrel ékített nagyobb és hat kisebb csap­pal, tetején hatszügü oszlopgolyóval s légiéiül egy megkoronázott sas, vert és cizellirozott ékítményekben és zománcozásban gazdag. Fel­irata : Engem chenáltatott Losoncai Antal 1548. Történeti nevezetességű még egy aranyo­zott ezüstből való csutora gót díszítményekkel és mindkét felén vésett és zománcozott címer­rel, mely Esterházy Miklós gróf nádorra vo­natkozik és 1642. évszámot visel, továbbá egy ezüst kancsó aranyozott vésett arabeszkekkel, ölai ex emunk 12 oid&l.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék