Budapesti Hírlap, 1890. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1890-02-09 / 39. szám

10 lyek nagyban hamisíttatnak és ezekkel árasztják el a külföld piacait. A Hegyaljára nézve kivételes in­tézkedések tétessenek. Keveseli, hogy a költségve­tésben a filloxera elleni védekezésre csak 110,000 frt van előirányozva. Jóllehet a pusztulás már 15— 16 éve tart, a kormány még most sem határozta el, hogy mily rendszert szándékozik alkalmazni. Hogy fogjon a szőlőbirtokos új művelési rendszerhez, ha még a kormány sincs ez iránt tisztában magával. (Helyeslés a baloldalon.) Figyelmébe ajánlja a kor­mánynak, hogy a Hegyalját állami segélyben ré­szesítse, hogy a lakosoknak olcsó kölcsönt szerez­zen. Hozassák a viszonyoknak megfelelő helyrendőr­ségi törvény, mely az uj műveléssel foglalkozó szőlőbirtokosok érdekeit kellőleg megvédje. (Helyes­lés balfelöl.) Különösen a Hegyalján divó úgyneve­zett faktori intézmény rendeztessék és az e téren előforduló gyakori visszaélések megszüntessenek. Serkentsen a kormány jutalomadással a szőlőműve­lésre, a­mint ez Franciaországban is történik. (Helyeslés balfelől.) Gondoskodjék a kormány a szőlőipar megteremtéséről, vándortanítók kiképzésé­ről és intézkedjék, hogy a szőlőgazdálkodást már a népiskolában is tanítsák. A miniszternek a szőlő egy újabb ellenségére is ki kell terjesztenie figyel­mét. Ez a pesenospora viticola és oda kell hatni, hogy ezen rovar pusztításához szükséges rézgálic olcsón legyen beszerezhető, mivel ez új betegség fellépése árát 7O°/0-al emelte fel. A költségvetést elfogadja abban a reményben, hogy a miniszter mind a bajokat orvosolni fogja. (Helyeslés a bal­oldalon.) Kricsfalussy Vilmos az ország északkeleti vidékének gazdasági helyzetével foglalkozik. Nem kell ama vidékek bajait túl sötéten színezni, nehogy reménytelenséget ébreszszünk az ottani lakosságban és elriaszszuk az oda vonzódó tőkét. De hiú remé­nyeket sem szabad a népben kelteni az iránt, hogy a kormány segíteni fog minden baján. A föld­művelési miniszter megjelölte amaz intézkedése­ket, melyeket a felső vidék jólétének emelésére tenni szándékozik, ilyesmi az állattenyésztés támogatása, a tejszövetkezetek létesítése. Két ténynyel azonban számolni kell, midőn ama vidékekről beszélnek : az egyik a kivándorlás, a másik az elszegényedés. Tü­zetesen fejtegeti e két jelenség okát, azután áttér az erdőtörvény hatására és azt hiszi, hogy e tör­vény egyes intézkedései előbb-utóbb módosításra fognak szorulni. A havasi legelők ügyével foglal­kozva, utal arra, hogy épp az erdőtörvény követ­keztében a havasi legelők használata majdnem le­hetetlenné van téve. Végül a birtokrendezés ügyére hívja fel a miniszter figyelmét. A költségvetést el­fogadja. (Helyeslés a jobboldalon.) Petrich Ferenc konstatálja, hogy a földmive­­léssel egybekötött mezőgazdaság és a kereskedelem terén semmiféle haladás nem tapasztalható s ennek oka alárendelt helyzetünkben és viszonyainkban van, melyek arra kényszerítik a magyar gazdát, hogy a sokoldalú gazdaságra adja magát. Sajnos azonban, az állam is sokoldalú gazdálkodást űz és odajutottunk, hogy az ötvenes, hatvanas évekhez ké­pest visszaesést konstatálhatunk. Ezután azt fejte­geti, hogy az állattenyésztés fejlesztésére, a do­hánytermesztésre és a szőlőművelésre kell a fősulyt fektetni. A költségvetést nem fogadja el. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Szápáry Gyula gróf Szalay Imre tegnapi be­szédére megjegyzi, hogy az általa említett törvény szerint azon hely, hol a szőlő kiveszett és helyébe szőlő ültettetik, 6 évi adómentességben részesül, ho­lott az új javaslat azt célozza, hogy, ha szőlő nem azon helyen, a­hol szőlő volt és nem homokterüle­ten, hanem más helyen ültettetik be, akár szántó­földön, akár más területen, az szintén adómentes­ségben részesüljön.­­ A mezőrendőrségi javaslatot illetőleg kijelenti, hogy a módosítások megtétele nem fog sokáig tartani, talán nem is lesz szükség a javaslatot visszavonni, a változtatásokat a bizottság­ban is meg lehet majd tenni.­­ Wittmann kifogá­sait nem tartja alaposaknak, mert a községek maguk alkottak szabályrendeleteket,melyek megtiltják a községek belterületén a sertéshizlalást. A száj- és körömfájás ügyében kiadott rendelet igen hatályos­nak bizonyult. A­mit Bernáth Dezső a vándortanítók­­ról mondott az részben igaz lehet, de hogy e taní­tók működése nem céltalan, bizonyítja az, hogy az ország több részéből ilyenek kiküldését kérik. Bernáth Bélának, úgy a filloxérára, mint a peronospórára vonatkozólag előadott nézeteit helyesli és azokat jó részben magáévá teszi. Kricsfalussy Vilmos kérdé­sére kijelenti, hogy az erdőtörvényt nem tartja mó­­dosítandónak, de intézkedéseket fog tenni, hogy an­nak végrehajtása ne jöjjön ellenkezésbe a törvény szellemével. Kéri a költségvetés elfogadását. (He­lyeslés a jobboldalon.) Andreánszky Gábor dr. nem hiszi, hogy a miniszter által a szőlőtulajdonosoknak kilátásba he­lyezett kedvezmények elegendők volnának. Sokat beszélnek munkáskérdésről, de mindig csak a gyár­­munkásról, az egy mezőgazdasági államra nézve legfontosabb kisbirtokos és mezei napszámos mun­kásosztályt csak mellékesen érintik. Hasznosabb, türelmesebb honpolgárai nincsenek a nemzetnek ; ezeket a filloxera megfosztotta kenyérkeresetüktől s ezen munkások lét- és életkérdése most aktuálissá vált. Végül arra kéri a minisztert, hogy a pénzügy­miniszterrel egyetértőleg tegyen törvényes lépése­ket, hogy a filloxéra által elpusztított szőlők elleni összes dézsmaváltság követelései az államnak egy­­szers mindenkorra töröltessenek. (Helyeslés a bal­oldalon.) Ezután Csatár Zsigmond olvassa föl inter­­pellációj­át az igazságügyi és belügyi minisz­terhez, a választási elnökök ellen fölmerülhető vá­daknak s különleges elintézése iránti rendeleteknek joghatályon kivül helyezése iránt. Az ülés 1 óra 55 perckor végződött. BUDAPESTI HÍRLAP, (39 sz.) 1890. február 9. FŐVÁROSI ÜGYEK, Budapest, febr. 8. — A fővárosi közmunkák tanácsa február 6-án ülést tartott, melyen a következő fontosabb ügyeket intézte el: Az építési évad közeledtével szükségesnek látja a tanács a fővárost megsürgetni, hogy a lakhatási engedélyek kiadá­sáról szóló szabályzatra mielőbb nyilatkozzék, hogy a nagyközönség jóelőre tájékoztatható legyen. A várba, a királyi palotához veze­tendő ú­j u­t tervét a tanács még 1885-ben kidolgozta és ahoz­­ valamennyi érdekelt hatóság hozzájárult. Csupán a fővárosnak volt az a kíván­sága, hogy az út második szakaszára vonatkozólag, mely a Zsigmond-toronytól éjszak felé terjed, a mérnöki hivatal alternatív terve annak idejében megfontolás alá vétessék. A tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, nem csak azért, mert az olcsóbb a mérnöki hivatal tervénél, hanem mert szépészeti szempontból is jobban megfelel az igényeknek, mint amaz. A Gellérthegyen tervbe vett telek­felosztások szükségessé tették, hogy vidék szabá­lyozása és építési módja iránt megállapodás jöjjön létre. A­mi a szabályozást illeti, első­sorban célsze­rűnek ismerte fel a tanács, hogy az úgynevezett Kis-Gellérthegy a nyaraló övezetből kivétessék és a negyedik építési övezetbe soroztassék, miután ho­mokbányát képez s igy nyaralók építésére nem al­kalmas. Maga a Gellérthegy ellenben továbbra is nyaraló terület marad. Szabályozásával szorítkozik a tanács egyelőre a meglevő párhuzamos utak kiszé­lesítésére és vonalaiknak itt-ott szükséges korrek­ciójára. Gondoskodik továbbá arról, hogy e párhu­zamos utak az árkok mentén építendő keresztutak segélyével egymás között célszerű összeköttetésbe jussanak. Az építési telkek nagyságát illetőleg mi­nimumként marad az eddigi 1000 négyszög­öl, kivéve a Gellérthegy határvonalait, nevezetesen a budaörsi utat, hadnagy­, sánc, és orom­ utcát, végül a fehér­vári utat, hol a telkek egész 300 négyszög­ölig fel lesznek darabolhatók. Az építési módra vonatkozó­lag elhatározta a tanács, hogy a Gellérthegyen ter­mészetesen nyaralószerűleg kell építkezni, kivéve mégis a fehérvári út mentén fekvő telkeket, melye­ken a zártsorú építkezés lesz kötelező, úgy, mint ez a naphegyet határoló mészáros­ utcára kimondatott. E megállapodásairól a tanács hozzájárulás végett a fővárost értesíteni fogja. A magyar ált. hitelbank­nak a főváros­ részéről nyújtott kedvezményekhez a tanács hozzájárult. Ezután kisebb jelentőségű ügye­ket intéztek el. .......V — . .................................- ----------_— IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 8. * (A nemzeti színház) legközelebbi újdon­sága Blu­menthal Oszkár Vadorzó című da­rabja lesz. A darab első előadása február 21-ére van kitűzve s a próbák már javában folynak reá. Egy héttel később, február 28-án, lesz a Galeotto premierje. * (Népszínházi hírek.) A népszính­áz legkö­zelebbi újdonsága, Meilhac- Halévy és Millaud Pirók és Piroska című bohózata, e hó 15-kén kerül színre, F­e­i­t­h Ottokár zenéjével. Játszanak benne Hegyi Aranka, Klárné, Pártényiné, Csongori Mariska, Balogh Gizella, Szir­mai, Follinusz, Horváth, Szabó Anti, Hunyady, Lubinszky, Réti Lau­rát, a kolozsvári nemzeti színház primadonnáját, a népszínház igazgatósága tudvalevőleg ez év augusz­tus 1-től egy évre szerződtette. Az igazgatóság most tárgyalásokat folytat vele az iránt, hogy mű­ködését már április elsején kezdje meg s­ az új szerződést másfél évre írja alá. Héti Laurát az igazgatóság P­á­­­m­a­y Ilka szerepkörére szer­ződtette. * (Színházi műsorok.) A nemzeti színház jövő heti műsora: Hétfőn : Éljen az egyen­lőség. Kedden : Antonius és Kleopátra. Szerdán : A kis szórakozott. Csütörtökön: Lecouvier Adrienne. Pénteken : Örök törvény. Szombaton : Lear király. Vasárnapon : A hun utódok. A várszínházban: Csü­törtökön : Örök törvény. Vasárnap: Pry Pál.­­ Az opera műsora : Hétfőn 10-én : Babatündér, Róbert és Bertram, Rap és föld. Kedden : Brank­ovics. Szer­dán Mignon, Hilgermannal. Csütörtökön Windsori vig nők. — Pénteken a várszínházban Dinorah.. Szom­baton Aida. Vasárnap 16. Róbert és Bertram, nürn­bergi baba, Nap és föld. — A népszínház műsora. Vasárnap, hétfőn A kópé, kedden Pepita, szerdán, csütörtökön A k­ópé, pénteken Pirók és Piroska 1-szer, szombaton, vasárnap ugyanez. * (Gyermekszínház.) A Hófehérke és a hét törpe című látványos varázsrege holnap, vasárnap, ismét színre kerül. * (Szabadkán) P. Márkus Emilia asszony e hó 6-án alig félig telt ház előtt játszotta Nórát. Másnap Prancillon került szinre. * (Szlavianszkij orosz énekkara) — hit szerint — e hó közepén Zágrábban, azután Károly­­városban fog énekelni, honnan Fiuméba mennek s itt a Csitavnicá­ban, a horvát kaszinóban fognak előadást tartani. A fiumei horvátok — értesülésünk szerint — nagy szláv tüntetéssel ké­szülnek őket fogadni. * (Dicsérő oklevél színtársulatnak.) A Versecen működő Szabó Gábor-féle színtársulat az ottani magyar nyelvterj­esztő-egyesület legutóbbi közgyűlésén Rudnai Nikolits Sándor főispán védnök és Seemayer Károly dr. elnök meleg ajánlatára tetemes szubvencióban részesült s ezenkívül dicsérő oklevelet is kapott. A választmány „a tagok kifo­gástalan fellépése s viseletéért s azon műélvezetért, melyet jól megválasztott s kitűnő előadásaival szer­zett, elismerése, rokonszenve­s köszönetének jegyző­könyvileg is kifejezést ad s a társulatot a közön­ség s a rokoncélú kulturegyesületek pártfogásába a legmelegebben ajánlja“. * (Az egyetemi daloskör) március 14-én a fővárosi Vigadóban fogja megtartani a már régóta tervezett művészestét, melynek bizottsága tegnap alakult meg s elnökévé Károlyi György grófot választotta. B­­­a­b­a Lujza asszony, Vízvári, Takács már megigérték közreműködésüket s a rendezőség még Hegyessy Marit, a nemzeti színház tagját, kéri fel a­­ résztvételre.­­ * (A Kisfaludy-társaság) holnap, vasárnap, délelőtt 10 órakor tartja negyvenharmadik közülését az akadémia dísztermében. Tárgyai a közülésnek: 1. Szász Károly másodelnök megnyitó beszéde. 2. Beöthy Zsolt titkári jelentése a társaság le­folyt évéről. 8. Kemény Zsigmond b. sírjánál, költe­mény, Gyulai Pál rendes tagtól. 4. Az utolsó ju­rátus, beszély, D­e­g­r­é Alajos rendes tagtól. 5. Diadal, költemény Endrődi Sándor rendes tag­tól. 6. Széchenyi István gróf külföldi utazásairól Zichy Antal rendes tagtól. 7. C­s­i­k­y Gergely másodtitkár jelentése a múlt évi pályázatok ered­ményéről s a nyertes munkák jeligés levélkéinek fölbontása. 8. A monológ ellen c. pályanyertes mono­lóg fölolvasása. 9. Az uj pályakérdések kihirdetése. 10. Elnöki zárszó. Érdekesnek tartjuk a következő­ket közölni: A társaságnak ez idő szerint 49 ren­des és 18 levelező tagja van. Vagyona 110.633 frt 47 kr. s ebből kinn fekvő alapítványokban 12.265 frtja van, értékpapírokban 90.837 frt, készpénzben pedig 7531 frt 47 fr. * (A m­. t. akadémia) második osztálya e hó 10-én, hétfőn, délután öt órakor ülést tart. Schvarcz Gyula rendes tag Taras, Syracusa, A levágás és egyéb görög államok demokráciájáról és Lubrich Ágost levelező tag Aquinói szt. Tamás bölcseleté­nek jelentőségéről értekezik. * (Unikum.) Az olcsó könyvtárak történeté­ben kétségtelenül páratlanul áll az a munka, mely a Gyulai Pál által szerkesztett Olcsó könyvtár kiadásában ma megjelent. Ez nem egyéb, mint About Edmondnak egy régi francia regénye A régi bástya, három kötet, ára az egésznek­­ írt 40 kr. Iyen drága könyv olcsó könyvtárban még nem je­lent meg. * (A jogi szakoktatás reformjáról) egy 12 oldalra terjedő füzetet irt Pártos Béla ismert fővá­rosi ügyvéd. Pártos legelőbb is a főgimnáziumi oktatást kívánja gyökeresen reformáltatni, hogy az ifjúság megfelelőbb előkészültséggel lépjen az egyetemre; a latin nyelv, történelem és bölcsészetre kiválóbb gond fordítandó. Az egyetemen a nemzet­gazdaságtan, észjog és kánonjog tanítása kor­látozandó. Új tárgyakul az egyetemen a szocio­lógiát és az összehasonlító jogtudo­mányt ajánlja. A számos kisvárosi jogakadémia helyett még két egyetem állíttassák fel. Nagy súlyt fektet szerző a fegyelemre. A katalógus olvasást szükségesnek tartja, de inkább csak mint pszichikai kényszerezközt. Végre főfontosságunak tartja szerző, ha az egyetemi tanár állása i­n­­kompatibilisnak mondatnék ki az orsz. képviselőséggel. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Budapest, febr. 8. — Bírósági kinevezések. B­a­r­b­u­r László lévai járásbirósági albiró, a kalocsai törvényszékhez bíróvá ; Wipplinger Ödön dr., kaposvári tör­vényszéki jegyző, a csurgói, Pap Sándor dr., nagy­váradi törvényszéki jegyző, a királyhelmeci és Ros­kov­i­c­zi Miklós, bártfai járásbirósági aljegyző, a késmárki járásbírósághoz albirákká neveztettek ki. — A szerzői jog. Vastagh György festő­művész egy bútorkereskedés kirakatában az ő Cigánynő festményéhez teljesen hasonló olajfestményt

Next