Budapesti Hírlap, 1890. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1890-02-09 / 39. szám
10 lyek nagyban hamisíttatnak és ezekkel árasztják el a külföld piacait. A Hegyaljára nézve kivételes intézkedések tétessenek. Keveseli, hogy a költségvetésben a filloxera elleni védekezésre csak 110,000 frt van előirányozva. Jóllehet a pusztulás már 15— 16 éve tart, a kormány még most sem határozta el, hogy mily rendszert szándékozik alkalmazni. Hogy fogjon a szőlőbirtokos új művelési rendszerhez, ha még a kormány sincs ez iránt tisztában magával. (Helyeslés a baloldalon.) Figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a Hegyalját állami segélyben részesítse, hogy a lakosoknak olcsó kölcsönt szerezzen. Hozassák a viszonyoknak megfelelő helyrendőrségi törvény, mely az uj műveléssel foglalkozó szőlőbirtokosok érdekeit kellőleg megvédje. (Helyeslés balfelöl.) Különösen a Hegyalján divó úgynevezett faktori intézmény rendeztessék és az e téren előforduló gyakori visszaélések megszüntessenek. Serkentsen a kormány jutalomadással a szőlőművelésre, amint ez Franciaországban is történik. (Helyeslés balfelől.) Gondoskodjék a kormány a szőlőipar megteremtéséről, vándortanítók kiképzéséről és intézkedjék, hogy a szőlőgazdálkodást már a népiskolában is tanítsák. A miniszternek a szőlő egy újabb ellenségére is ki kell terjesztenie figyelmét. Ez a pesenospora viticola és oda kell hatni, hogy ezen rovar pusztításához szükséges rézgálic olcsón legyen beszerezhető, mivel ez új betegség fellépése árát 7O°/0-al emelte fel. A költségvetést elfogadja abban a reményben, hogy a miniszter mind a bajokat orvosolni fogja. (Helyeslés a baloldalon.) Kricsfalussy Vilmos az ország északkeleti vidékének gazdasági helyzetével foglalkozik. Nem kell ama vidékek bajait túl sötéten színezni, nehogy reménytelenséget ébreszszünk az ottani lakosságban és elriaszszuk az oda vonzódó tőkét. De hiú reményeket sem szabad a népben kelteni az iránt, hogy a kormány segíteni fog minden baján. A földművelési miniszter megjelölte amaz intézkedéseket, melyeket a felső vidék jólétének emelésére tenni szándékozik, ilyesmi az állattenyésztés támogatása, a tejszövetkezetek létesítése. Két ténynyel azonban számolni kell, midőn ama vidékekről beszélnek : az egyik a kivándorlás, a másik az elszegényedés. Tüzetesen fejtegeti e két jelenség okát, azután áttér az erdőtörvény hatására és azt hiszi, hogy e törvény egyes intézkedései előbb-utóbb módosításra fognak szorulni. A havasi legelők ügyével foglalkozva, utal arra, hogy épp az erdőtörvény következtében a havasi legelők használata majdnem lehetetlenné van téve. Végül a birtokrendezés ügyére hívja fel a miniszter figyelmét. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés a jobboldalon.) Petrich Ferenc konstatálja, hogy a földmiveléssel egybekötött mezőgazdaság és a kereskedelem terén semmiféle haladás nem tapasztalható s ennek oka alárendelt helyzetünkben és viszonyainkban van, melyek arra kényszerítik a magyar gazdát, hogy a sokoldalú gazdaságra adja magát. Sajnos azonban, az állam is sokoldalú gazdálkodást űz és odajutottunk, hogy az ötvenes, hatvanas évekhez képest visszaesést konstatálhatunk. Ezután azt fejtegeti, hogy az állattenyésztés fejlesztésére, a dohánytermesztésre és a szőlőművelésre kell a fősulyt fektetni. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szápáry Gyula gróf Szalay Imre tegnapi beszédére megjegyzi, hogy az általa említett törvény szerint azon hely, hol a szőlő kiveszett és helyébe szőlő ültettetik, 6 évi adómentességben részesül, holott az új javaslat azt célozza, hogy, ha szőlő nem azon helyen, ahol szőlő volt és nem homokterületen, hanem más helyen ültettetik be, akár szántóföldön, akár más területen, az szintén adómentességben részesüljön. A mezőrendőrségi javaslatot illetőleg kijelenti, hogy a módosítások megtétele nem fog sokáig tartani, talán nem is lesz szükség a javaslatot visszavonni, a változtatásokat a bizottságban is meg lehet majd tenni. Wittmann kifogásait nem tartja alaposaknak, mert a községek maguk alkottak szabályrendeleteket,melyek megtiltják a községek belterületén a sertéshizlalást. A száj- és körömfájás ügyében kiadott rendelet igen hatályosnak bizonyult. Amit Bernáth Dezső a vándortanítókról mondott az részben igaz lehet, de hogy e tanítók működése nem céltalan, bizonyítja az, hogy az ország több részéből ilyenek kiküldését kérik. Bernáth Bélának, úgy a filloxérára, mint a peronospórára vonatkozólag előadott nézeteit helyesli és azokat jó részben magáévá teszi. Kricsfalussy Vilmos kérdésére kijelenti, hogy az erdőtörvényt nem tartja módosítandónak, de intézkedéseket fog tenni, hogy annak végrehajtása ne jöjjön ellenkezésbe a törvény szellemével. Kéri a költségvetés elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Andreánszky Gábor dr. nem hiszi, hogy a miniszter által a szőlőtulajdonosoknak kilátásba helyezett kedvezmények elegendők volnának. Sokat beszélnek munkáskérdésről, de mindig csak a gyármunkásról, az egy mezőgazdasági államra nézve legfontosabb kisbirtokos és mezei napszámos munkásosztályt csak mellékesen érintik. Hasznosabb, türelmesebb honpolgárai nincsenek a nemzetnek ; ezeket a filloxera megfosztotta kenyérkeresetüktől s ezen munkások lét- és életkérdése most aktuálissá vált. Végül arra kéri a minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértőleg tegyen törvényes lépéseket, hogy a filloxéra által elpusztított szőlők elleni összes dézsmaváltság követelései az államnak egyszers mindenkorra töröltessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Ezután Csatár Zsigmond olvassa föl interpellációját az igazságügyi és belügyi miniszterhez, a választási elnökök ellen fölmerülhető vádaknak s különleges elintézése iránti rendeleteknek joghatályon kivül helyezése iránt. Az ülés 1 óra 55 perckor végződött. BUDAPESTI HÍRLAP, (39 sz.) 1890. február 9. FŐVÁROSI ÜGYEK, Budapest, febr. 8. — A fővárosi közmunkák tanácsa február 6-án ülést tartott, melyen a következő fontosabb ügyeket intézte el: Az építési évad közeledtével szükségesnek látja a tanács a fővárost megsürgetni, hogy a lakhatási engedélyek kiadásáról szóló szabályzatra mielőbb nyilatkozzék, hogy a nagyközönség jóelőre tájékoztatható legyen. A várba, a királyi palotához vezetendő új ut tervét a tanács még 1885-ben kidolgozta és ahoz valamennyi érdekelt hatóság hozzájárult. Csupán a fővárosnak volt az a kívánsága, hogy az út második szakaszára vonatkozólag, mely a Zsigmond-toronytól éjszak felé terjed, a mérnöki hivatal alternatív terve annak idejében megfontolás alá vétessék. A tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, nem csak azért, mert az olcsóbb a mérnöki hivatal tervénél, hanem mert szépészeti szempontból is jobban megfelel az igényeknek, mint amaz. A Gellérthegyen tervbe vett telekfelosztások szükségessé tették, hogy vidék szabályozása és építési módja iránt megállapodás jöjjön létre. Ami a szabályozást illeti, elsősorban célszerűnek ismerte fel a tanács, hogy az úgynevezett Kis-Gellérthegy a nyaraló övezetből kivétessék és a negyedik építési övezetbe soroztassék, miután homokbányát képez s igy nyaralók építésére nem alkalmas. Maga a Gellérthegy ellenben továbbra is nyaraló terület marad. Szabályozásával szorítkozik a tanács egyelőre a meglevő párhuzamos utak kiszélesítésére és vonalaiknak itt-ott szükséges korrekciójára. Gondoskodik továbbá arról, hogy e párhuzamos utak az árkok mentén építendő keresztutak segélyével egymás között célszerű összeköttetésbe jussanak. Az építési telkek nagyságát illetőleg minimumként marad az eddigi 1000 négyszögöl, kivéve a Gellérthegy határvonalait, nevezetesen a budaörsi utat, hadnagy, sánc, és orom utcát, végül a fehérvári utat, hol a telkek egész 300 négyszögölig fel lesznek darabolhatók. Az építési módra vonatkozólag elhatározta a tanács, hogy a Gellérthegyen természetesen nyaralószerűleg kell építkezni, kivéve mégis a fehérvári út mentén fekvő telkeket, melyeken a zártsorú építkezés lesz kötelező, úgy, mint ez a naphegyet határoló mészáros utcára kimondatott. E megállapodásairól a tanács hozzájárulás végett a fővárost értesíteni fogja. A magyar ált. hitelbanknak a főváros részéről nyújtott kedvezményekhez a tanács hozzájárult. Ezután kisebb jelentőségű ügyeket intéztek el. .......V — . .................................- ----------_— IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 8. * (A nemzeti színház) legközelebbi újdonsága Blumenthal Oszkár Vadorzó című darabja lesz. A darab első előadása február 21-ére van kitűzve s a próbák már javában folynak reá. Egy héttel később, február 28-án, lesz a Galeotto premierje. * (Népszínházi hírek.) A népszínház legközelebbi újdonsága, Meilhac- Halévy és Millaud Pirók és Piroska című bohózata, e hó 15-kén kerül színre, Feith Ottokár zenéjével. Játszanak benne Hegyi Aranka, Klárné, Pártényiné, Csongori Mariska, Balogh Gizella, Szirmai, Follinusz, Horváth, Szabó Anti, Hunyady, Lubinszky, Réti Laurát, a kolozsvári nemzeti színház primadonnáját, a népszínház igazgatósága tudvalevőleg ez év augusztus 1-től egy évre szerződtette. Az igazgatóság most tárgyalásokat folytat vele az iránt, hogy működését már április elsején kezdje meg s az új szerződést másfél évre írja alá. Héti Laurát az igazgatóság Pámay Ilka szerepkörére szerződtette. * (Színházi műsorok.) A nemzeti színház jövő heti műsora: Hétfőn : Éljen az egyenlőség. Kedden : Antonius és Kleopátra. Szerdán : A kis szórakozott. Csütörtökön: Lecouvier Adrienne. Pénteken : Örök törvény. Szombaton : Lear király. Vasárnapon : A hun utódok. A várszínházban: Csütörtökön : Örök törvény. Vasárnap: Pry Pál. Az opera műsora : Hétfőn 10-én : Babatündér, Róbert és Bertram, Rap és föld. Kedden : Brankovics. Szerdán Mignon, Hilgermannal. Csütörtökön Windsori vig nők. — Pénteken a várszínházban Dinorah.. Szombaton Aida. Vasárnap 16. Róbert és Bertram, nürnbergi baba, Nap és föld. — A népszínház műsora. Vasárnap, hétfőn A kópé, kedden Pepita, szerdán, csütörtökön A kópé, pénteken Pirók és Piroska 1-szer, szombaton, vasárnap ugyanez. * (Gyermekszínház.) A Hófehérke és a hét törpe című látványos varázsrege holnap, vasárnap, ismét színre kerül. * (Szabadkán) P. Márkus Emilia asszony e hó 6-án alig félig telt ház előtt játszotta Nórát. Másnap Prancillon került szinre. * (Szlavianszkij orosz énekkara) — hit szerint — e hó közepén Zágrábban, azután Károlyvárosban fog énekelni, honnan Fiuméba mennek s itt a Csitavnicában, a horvát kaszinóban fognak előadást tartani. A fiumei horvátok — értesülésünk szerint — nagy szláv tüntetéssel készülnek őket fogadni. * (Dicsérő oklevél színtársulatnak.) A Versecen működő Szabó Gábor-féle színtársulat az ottani magyar nyelvterjesztő-egyesület legutóbbi közgyűlésén Rudnai Nikolits Sándor főispán védnök és Seemayer Károly dr. elnök meleg ajánlatára tetemes szubvencióban részesült s ezenkívül dicsérő oklevelet is kapott. A választmány „a tagok kifogástalan fellépése s viseletéért s azon műélvezetért, melyet jól megválasztott s kitűnő előadásaival szerzett, elismerése, rokonszenves köszönetének jegyzőkönyvileg is kifejezést ad s a társulatot a közönség s a rokoncélú kulturegyesületek pártfogásába a legmelegebben ajánlja“. * (Az egyetemi daloskör) március 14-én a fővárosi Vigadóban fogja megtartani a már régóta tervezett művészestét, melynek bizottsága tegnap alakult meg s elnökévé Károlyi György grófot választotta. Baba Lujza asszony, Vízvári, Takács már megigérték közreműködésüket s a rendezőség még Hegyessy Marit, a nemzeti színház tagját, kéri fel a résztvételre. * (A Kisfaludy-társaság) holnap, vasárnap, délelőtt 10 órakor tartja negyvenharmadik közülését az akadémia dísztermében. Tárgyai a közülésnek: 1. Szász Károly másodelnök megnyitó beszéde. 2. Beöthy Zsolt titkári jelentése a társaság lefolyt évéről. 8. Kemény Zsigmond b. sírjánál, költemény, Gyulai Pál rendes tagtól. 4. Az utolsó jurátus, beszély, Degré Alajos rendes tagtól. 5. Diadal, költemény Endrődi Sándor rendes tagtól. 6. Széchenyi István gróf külföldi utazásairól Zichy Antal rendes tagtól. 7. Csiky Gergely másodtitkár jelentése a múlt évi pályázatok eredményéről s a nyertes munkák jeligés levélkéinek fölbontása. 8. A monológ ellen c. pályanyertes monológ fölolvasása. 9. Az uj pályakérdések kihirdetése. 10. Elnöki zárszó. Érdekesnek tartjuk a következőket közölni: A társaságnak ez idő szerint 49 rendes és 18 levelező tagja van. Vagyona 110.633 frt 47 kr. s ebből kinn fekvő alapítványokban 12.265 frtja van, értékpapírokban 90.837 frt, készpénzben pedig 7531 frt 47 fr. * (A m. t. akadémia) második osztálya e hó 10-én, hétfőn, délután öt órakor ülést tart. Schvarcz Gyula rendes tag Taras, Syracusa, A levágás és egyéb görög államok demokráciájáról és Lubrich Ágost levelező tag Aquinói szt. Tamás bölcseletének jelentőségéről értekezik. * (Unikum.) Az olcsó könyvtárak történetében kétségtelenül páratlanul áll az a munka, mely a Gyulai Pál által szerkesztett Olcsó könyvtár kiadásában ma megjelent. Ez nem egyéb, mint About Edmondnak egy régi francia regénye A régi bástya, három kötet, ára az egésznek írt 40 kr. Iyen drága könyv olcsó könyvtárban még nem jelent meg. * (A jogi szakoktatás reformjáról) egy 12 oldalra terjedő füzetet irt Pártos Béla ismert fővárosi ügyvéd. Pártos legelőbb is a főgimnáziumi oktatást kívánja gyökeresen reformáltatni, hogy az ifjúság megfelelőbb előkészültséggel lépjen az egyetemre; a latin nyelv, történelem és bölcsészetre kiválóbb gond fordítandó. Az egyetemen a nemzetgazdaságtan, észjog és kánonjog tanítása korlátozandó. Új tárgyakul az egyetemen a szociológiát és az összehasonlító jogtudományt ajánlja. A számos kisvárosi jogakadémia helyett még két egyetem állíttassák fel. Nagy súlyt fektet szerző a fegyelemre. A katalógus olvasást szükségesnek tartja, de inkább csak mint pszichikai kényszerezközt. Végre főfontosságunak tartja szerző, ha az egyetemi tanár állása inkompatibilisnak mondatnék ki az orsz. képviselőséggel. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Budapest, febr. 8. — Bírósági kinevezések. Barbur László lévai járásbirósági albiró, a kalocsai törvényszékhez bíróvá ; Wipplinger Ödön dr., kaposvári törvényszéki jegyző, a csurgói, Pap Sándor dr., nagyváradi törvényszéki jegyző, a királyhelmeci és Roskoviczi Miklós, bártfai járásbirósági aljegyző, a késmárki járásbírósághoz albirákká neveztettek ki. — A szerzői jog. Vastagh György festőművész egy bútorkereskedés kirakatában az ő Cigánynő festményéhez teljesen hasonló olajfestményt