Budapesti Hírlap, 1890. június(10. évfolyam, 149-178. szám)

1890-06-20 / 168. szám

4 mely a macedóniai bolgárok számára a vallás szabadságát követeli a török védnökség elis­merésének feltételen]. A porta — úgymond a nevezett lap — a fejedelmet könnyen elismer­heti, mert Ausztria-Magyarországra, Angliára és Olaszországra támaszkodhatik, de a mace­dóniai bolgárok kérdésében tényleg veszedelem rejlik. A Nórád. Alig­ emlékeztet Kálnoky expozéjára, mely szerint a mostani helyzet nem kedvez a bolgár törekvéseknek. A bolgárok helyesen cselekednének, ha követnék Kálnoky okos ta­nácsát, a­mely bölcs tartózkodásra int és nem provokálja szükségtelenül a sorsot. Bécs, jun. 19. (Saját tudósítónk távirata.) A török portához intézett bol­gár jegyzékről az a hír, hogy a bolgár kormány a jegyzékkel egyrészt kedvező hangulatot óhajtott teremteni az augusztusban meg­ejtendő szobranye - választ­á­­sokra, másrészt a Panicza-per után markí­­rozni akarta változatlan álláspontját. Azt a különben valószínűtlen hírt is kolportálják, hogy a bolgár kormány a jegy­zéket a török portával előze­tesen megvitatta. Bulgáriában el vannak rá készülve, hogy a porta nem fog sietni a válaszszák Angol-német egyezség. Paris, jún. 19. Deloncle irásbelileg értesí­tette­­Ribot minisztert, hogy az iránt szándéko­zik interpellálni, miképpen fog Zanzibár helyzete az angol-német szerződés folytán Anglia részéről alakulni. Deloncle emlékeztet arra, hogy Anglia és Franciaország 1862-ben nyilatkozatot írtak alá, melyben kölcsönösen lemondanak arról, hogy a zanzibári szultanátus függetlensége ellen támadást intézzenek. Né­metország e nyilatkozathoz 1866-ban járult hozzá. — Delancle interpellációjában arra fog utalni, hogy Németországnak az egyezségről való jelenlegi lemondása magát az egyezséget nem szüntetheti meg és hogy e szerint a­z 1862-iki szerződés továbbra is fennáll. Az interpelláló kérdezni fogja, mely intézkedéseket szándékozik a miniszter tenni, hogy a Thouvenel és lord Cowley által aláírt szerződésnek érvényt szerezzen. R­i­b­o­t külügyminiszter kijelenti, hogy szombaton vá­laszol Delondle interpellációjára. Az ülés aztán minden nevezetesebb mozzanat nélkül folyt le. London, jan. 19. Néhány laptól elte­kintve, az angol közvélemény kezd lassan kint megbarátkozni az ango­l-n­é­m­e­t egyezséggel, a­melytől nagy eredményt várnak. A parlamenttől az egyezségnek elve­tését nem szorgalmazzák, mivel a radikálisok, a­kik leginkább rajta voltak Helgoland átadá­sán, természetesen a parlamenttől azt nem kö­vetelhetik. Berlin, jún. 19. (Saját tudósí­tónk távirata.) A lapok egyre cikkez­nek az angol-német egyezményről, s a német gyarmatosítási politika hívei (főkép a Kreutztg.) sokalják az angoloknak tett engedményeket, különösen pedig Vitus föladását, s az angol protektorátus elismerését Zanzibár fölött. A Nationalztg. azonban kijelenti, hogy tekintetbe kell venni azt, hogy a­mit Németország ka­pott, az néhány esztendei fáradozás jelentékeny eredménye, míg ellenben Anglia rövid idővel ezelőtt korlátlan ura volt Kelet-Afrikának. Azonkívül az a barátság is nagybecsű, mely e szerződés által Anglia és Németország közt megköttetett. (N. Fr. Fr.) Berlin, jun. 19. (Saját tudósí­tónk távirata.) Helgolandban az angol-német egyezség különböző hatást tett. Míg ott a Münch. Alig. szerint nagy izga­tottság uralkodik, addig a Hamb. Korresp. sze­rint az egyezséget általános örömmel fogadták és a végleges átadás élénk demonstrációk mel­lett fog történni. Páris, jun. 19. (A Dp. H. eredeti távirata.) A XIX. Siéch­ szerint a német­angol legújabb egyezségnek van egy titkos záradéka, melyben Németország elismeri, hogy Egyiptomnak Anglia által való megszállása végleges­ BUDAPESTI HÍRLAP. (168. sz.­ 1890. junius 20. Milán király, Bécs, jun. 19. A belgrádi kormány ki­fejtette Milán király előtt, hogy utazzék el és kellemetlen következményekkel is fenyegette abban az esetben, ha marad. De Milán király határozottan megtagadta az el­utazást, a­mennyiben a fenyegetőzést, hi­vatkozással arra, hogy a szerb hadsereghez tartozik, visszautasította. Belgrád, jun. 19. (Saját tudósí­tónk távirata.) Itt nagy feltűnést kelt és az idők jeléül tekintik, hogy a belgrádi szakiskola tanárai ma Milán király tiszteletére bankettet rendeztek Jermovácon, melyet egy­kor Milán ajándékozott az iskolának. Belgrád, jun. 19. Milán király csúzos bántalmak következtében ágyban fekvő beteg. Stourdza Sinajában. Bukarest, jun. 19. (Saját tudósí­tónk távirata.) Stourdza megjele­nése a királyi udvarnál Sinaiában egy nyilat­­kozat következtében vált szükségessé, melyet Stourdza 1879-ben tett. Mikor a Catargiu mi­nisztérium bukását tárgyalták, egy titkos kon­­ventikulumban Stourdza a beszéd hevében ezeket mondta: „Vannak pillanatok a népek életében, a­mikor a gyilkosság­­szükség és erén­y.­ Stourdza a be­széd folyamán a fejedelem (Románia akkor még nem volt királyság) esetleges megöletését is követelte. Stourdza mindeddig nem demon­­tálta ezt a nyilatkozatát. Szerb-montenegrói viszony, Bécs, jún. 19. A Balkán-országokból ér­kezett hírek az ottani helyzetre fölötte jellem­zők. Cettinjei jelentés szerint a szerb-monte­­negrói viszony nemsokára tiszta kifejezést fog nyerni. A két ország bölcsösen követségeket fog felállítani. Montenegrót Simo Popovics, vagy Szako Petro­vics fogja képviselni Belgrád­­ban. Azt is jelentik Cettinjéből, hogy a­ mon­tenegrói kormány abból az alkalomból, hogy a szláv liturgiát a montenegrói katolikus egy­házba beviszik, a szláv nyelvű imádságos köny­veket a cettinjei államnyomdában fogja nyo­matni. A német irredenta, Róma, jun. 19. (Saját tudósí­tónk távirata.) A félhivatalos Capitan Fracassa ma Helgoland Németország számára történt átadásának cikket szentel, melynek éle tulajdonkép a Diristo ellen irányul, a­mely Helgoland átengedését „a német irre­dentizmus“ győzelmének mondta, s ama reményének adott kifejezést, hogy az olasz kormány ebből meg fogja tanulni, hogyan kell érvényt szerezni a nemzeti követeléseknek az adriai tengeren. A félhivatalos újság a következő különös felsóhajtással végezi cikkét: Mégis csak fájdalmas — úgymond — azt látni, hogy akad lap, mely Helgoland 2800 dán lakóját, a­kik Németországot gyűlölik, össze­hasonlítani meri az isztriai félsziget lakóival. A Panicza-per, Szófia, jan. 19. A katonai semmitőszék mai ülésében, melyen mint hallgatók az ügynökségek titkárai és számos közönség volt jelen, tárgyalta a Panicza-perben elítélt vádlottak és az ügyész sem­miségi panaszát. Az utóbbiból kitűnik, hogy a fő­ügyész a semmiségi panaszok elvetése mellett nyilatkozott, sőt a törvényszék által tekintetbe vett enyhítő körülményeket is elvetendőnek véli. A kolera, Madrid, jún. 19. (A Havas-ügynökség jelentése.) Valenciában az egészségi állapot változatlan, a járvány nem terjed. A járvány jellegét illetőleg még mindig eltérők a vélemények, még az egészség­­ügyi bizottság kebelében is. A lakosság nyugodt s nem hisz a kolerában. Malagából megnyugtató hírek érkeznek. Trieszt, jún. 19. A tengerészeti hatóság kör­rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a spa­nyolországi kikötőkből jövő provenienciák, melyek június 16-ika óta indultak el, orvosi vizsgálatnak vettetnek alá. Páris, június 19. (Konstans miniszter a minisztertanács mai ülésén közölte a spanyolországi kolera alkalmából tett intézkedéseket. Charrin és Netter orvosok kedden az egészségügyi szol­gálat szervezése végett a határra utaztak. C­a­r­­n­o­t köztársasági elnök már aláírta a rendeletet, melylyel a spanyolországi gyümölcsök és főzelék-­­ neműek behozatalát további intézkedésig eltiltja. Egy másik rendelet az utasokra és szállítmányokra nézve foganatosítandó rendszabályok iránt intézke­dik s újra életbe léptetik és haladéktalanul végre­hajtják Franciaországban, Algírban és Tuniszban mindazokat az intézkedéseket, melyeket az egész­ségügyi tanács a korábbi járványok alkalmával javasolt. Páris, jún. 19. (A Bp. H. eredeti táv­irata.) Spanyolországi hírek szerint a kolera apadóban van. A hatóságok erélyes fellépése következtében a járványt sikerült Pueblára korlátozni. Pasteur és Proust kijelentették, hogy a ragály fészkeinek kordonnal való elzárása nem rossz, de legjobb az angol rendszer : minden tár­gyat megsemmisíteni, a­mi a ragálylyal érintke­zésbe jutott. Bécs, jún. 19. Widmann bárót, Tirol hely­tartóját, egészségi okokból, saját kérelmére, nyug­díjazták. Widmann ez alkalomból a Ferenc Jó­­zsef-rend középkeresztjét kapta. Belgrád, jun. 19. A hivatalos lap rendeletet közöl, mely a választásokat a szkupstína részére szeptember 14-ére tűzi ki és a szkupstinát novem­ber 1-jére hívja össze. M A P I H S R E a Budapest, jun. 19. — (Ebédek a delegátusoknak.) A királynál e hó 22-én és 24-én udvari ebédek lesznek, melyekre az osztrák és magyar delegátusok lesznek hivatalo­sak. — Szápáry Gyula gróf miniszterelnök ma délután 6 órakor a delegáció tagjainak tiszteletére ebédet adott, melyen Bauer b. hadügyminiszter, Sterneck b. tengernagy, Tóth Vilmos, a közös fő­­számszék elnöke, Besecny b., Ceschi b., Demel Já­nos lovag, Plener I­rnő, Suess Ede, Hauswirth Ernő apát, osztrák delegátusok, Tisza Lajos gr., Branko­­vich György pátriárka, Wodiáner Albert b., Faik Miksa, Wahrmann Mór, Huszár Károly b., Hegedűs Sándor, Rudnyánszky József b., Rakovszky István, Harkányi,Frigyes, Dániel Ernő, Szerb György és Kubinyi Árpád, a magyar delegáció tagjai, vol­tak jelen. A miniszterelnökhöz már ma voltak hi­vatalosak ebédre a magyar delegáció albizottságá­nak elnökei és előadói, több osztrák delegátus, B­a­u­e­r b. hadügyminiszter és Tóth Vilmos fő­­számvevőszéki elnök. A hadügyi albizottság tagjai ma Zichy Ferenc gróf albizottsági elnök ven­dégei voltak. Az osztrák delegáció számos tagja ma este meglátogatta a szabadelvű pártkört és a kép­viselőkkel beszélgetve, huzamosabban időztek a klub helyiségeiben. — (Személyi hírek.) József főherceg, va­lamint leányai, Margit és Dorottya főher­cegnők, Bécsből Alcsuthra érkeztek. —Windisch­­grata József herceg altábornagyot, az arcier-test­­őrség hadnagyát, a király testőrkapitánynyá nevezte ki. — A pármai herceg családjával és kíséreté­vel ma reggel Fiuméba érkezett, de rövid idő múlva az ott várakozó Farnese yachttal tovább utazott. — Bethlen gróf, földmivelésügyi miniszter, tegnap fogadta S­­­e­i­c­s szerb főkonzult.­­ C­a­r­y Elwes és Bunny Rupert, ismert angol festők, pár havi tartózkodásra Magyarországba érkeztek. Ez idő leg­nagyobb részét J­u­s­t­h Zsigmond birtokán fogják eltölteni, hol Cary Elwes egy sorozat tanulmány­fejet, Bunny pedig tájképeket fog festeni. Buda­pesti tartózkodásuk alatt több kiváló festő és szob­rász műtermét tekintik meg.­­ (Küldöttség­ a kultuszminiszternél.) A kolozsvári ortodox zsidó hitközség elöljárósága, Bos­­k­o­v­i­c­s József elnök vezetése mellett, ma délelőtt C­s­á­k­y Albin gróf kultuszminiszternél járt. Bosko­­vics elnök egy kérvényt adott át a miniszternek, melyben a hitközség által építendő iskolaház költ­ségeire az orsz. zsidó népnevelési alapból segélyt és tőketörlesztés mellett, kölcsönt kérnek. A minisz­ter szívesen fogadta a küldöttséget s megígérte, hogy személyesen fog ezzel az ügygyel foglalkozni és a hitközség kérését támogatni fogja. — (Kossuth húga Budapesten.) Tar­inból táviratban jelenti levelezőnk, hogy Kossuth húga, Ruttkayné urhölgy, ma este H­e­­­f­y orsz. képviselő kíséretében Budapestre uta­zott. Kossuth, ki — mint annak idején jelentettük — e hó 6-án kiment kis időre friss levegőt szívni a Supergába, ma visszatért a városba. Ez a kis üdülés is igen jót tett neki, egészsége most már határozottan jobb s szerető ápolója megnyugodva utazhatott el Turinból. Ruttkayné úrh­ölgy valószínű­leg szombaton, vagy legkésőbb vasárnap érkezik Budapestre. A függetlenségi pártkörben ma este több képviselő jött össze, hogy megvitassa a Rutt­kayné asszony ünnepies fogadására teendő intézke­déseket. A fogadtatás és ünnepiés részleteinek meg­állapítását azonban későbbre halasztották, miután nem bizonyos még, hogy mely napon érkezik Rutt­kayné asszony Budapestre.

Next