Budapesti Hírlap, 1890. november (10. évfolyam, 301-329. szám)
1890-11-14 / 313. szám
1890. november 14. BUDAPESTI HÍRLAP. (313. sz.) a kultuszminiszteri költségvetés tárgyalása alkalmával a házban való nyilatkozást, ha a kérdést érdemileg tárgyalni akarnák. Ez után az értekezlet egyhangúlag elfogadta Horánszky indítványát. — A párt ezután letárgyalta a honvédelmi és igazságügyi költségvetést. A honvédelmi minisztert felszólítják, hogy tegyen jelentést a háznak a fegyvergyár bukásáról. A függetlenségi és 48-as pártkor ma a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetését tárgyalta s el is fogadta Kiss Albert referálása alapján, akit a házban való felszólalással is megbíztak. Nevezetesebb ennél Irányi bejelentése, hogy újra meg fogja tenni 20 esztendő óta évről-évre ismételt indítványát a vallásszabadság és a polgári házasság behozatala tárgyában, aminek a kultúrharccal vajúdó mai időben kétségtelenül van valamely aktuális érdeke. Ugyancsak Iványi szóba hozta az illetéktelen elkeresztelések ügyét is s a véleménye az volt, hogy a párt, mint ilyen, ne foglaljon állást ebben a kérdésben s ha az a képviselőházban vitássá lenne, a párttagok lelkiismeretbeli meggyőződésük szerint szavazhassanak ide vagy oda. Érdekes jelenség, hogy a nevezetes kérdés a pártkörben teljességgel semmi vitát nem indított s a jelen volt 10—12 képviselő — egy idő óta a pártkör értekezletei iránt igen vékony az érdeklődés — minden szó nélkül, egyhangúlag elfogadta az Irányi javaslatát. A 48-as kör mai értekezletén hosszas vita után a többség a következőkben állapodott meg : Helytelenítik ugyan, hogy az 1868. LXI. te. 12. §-ának kellő érvény nem szereztetik, azonban Csáky miniszter 10.086 számú rendelete, mivel az 1879. XL. te. 1. §-ának rendelkezése ellenére nem rendőri ügyben, hanem tisztán vallási érdekben kihágást konstituál, törvénytelen, az alkotmányos renddel ellenkezik és hatalmi túlkapást képez. Az 1868. LIII. te. 12. §-ának megváltoztatása a vallásszabadság szellemében kívánatos, azonban a családjog közelálló kodifikációjára való tekintetből sürgősnek nem nyilvánítható. Ugron Gábor, Holló Lajos és Györffy Gyula bizattak meg határozati javaslat szerkesztésével, melyben a kör álláspontja szabatossággal lesz formulázandó. Előre is kimondatott, hogy a kör tagjaira nézve e kérdés vitája és eldöntése nyílt kérdést képez. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, nov. 13. A főváros közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Ritkán van alkalmunk a főváros közgyűlésein olyan szép vitát hallani, mint a minőt ma hallottunk. Kár, hogy a végét Rácz Károly dr. bizottsági tag kereskedése egy kissé elrontotta. E vitára a vízivárosi plébános választása adott alkalmat. A belügyminiszter tudvalevőleg megsemmisítette a közgyűlésnek ama határozatát, hogy a vízivárosi plébános-választásnál a három jelölt közül többséget kapott két jelölt és összevásároljátok, hogy a publikum kezébe ne kerüljön. — Nagyon szívesem — felelem — mennyi tetszik ? Megvásárolt ötezeret. Ha én minden héten ötezeret nyomtatok a gazdáim és ötezret a központi tejcsarnok számára, akkor rövid idő alatt gazdag ember vagyok. Csak akkor bámultam el, mikor a lapot buzgón terjesztő gazdáim (ismét küldöttségileg) berontanak hozzám s kijelentik, hogy összes vevőik felmondtak nekik. Mi az ördögöt irkáltam én A tehénbe ? Én hivatkoztam érdemeimre. Ők hivatkoztak a kedvezőtlen eredményre. — Ön rossz lapot csinált. — Önök meg rossz tejet csináltak, — vágtam vissza. A küldöttség összenézett. Mérgemben eltaláltam a valódi tényállást. Kijelentették, hogy több pénzt nem kapok és a lapot megszüntetik. Ezzel elsompolyogtak. Én pedig elővettem A tehén utolsó számát s most rájöttem, hogy a központi tejcsarnok terjesztés céljából vásárolja össze a lapomat, a hamis tej felismerésének receptje miatt. Hja, én jóhiszeműleg jártam el , azt hittem, hogy erkölcsi alapon állok , azt tudtam, hogy a tejcsarnokkal szemben nincs igazam, de azt nem tudtam, hogy a gazdáimmal szemben sincs igazam. Igaza volt a tejcsarnoknak, mikor ellenem Az ökör cím alatt lapot akart indítani. Sipulusz közt újabb választás legyen s a jelöltek közül Dömötör Gedeont, kire legtöbb szavazat esett, törvényesen megválasztottnak jelentette ki, miután szerinte a plébánosok választásánál általános szavazattöbbség nem szükséges. A tanács a belügyminiszter leiratát azzal mutatta be a közgyűlésnek, hogy vegyék azt tudomásul , adják ki Dömötörnek a bemutatási oklevelet. Buslach Péter szólt hozzá először a dologhoz. A törvényhatóságnak — úgymond — ennél a dolognál nem csupán egy eminens jogáról, hanem egy súlyos kötelességéről is van szó. Mikor a fővárosi törvényt és a régi szervezési szabályrendeletet megalkották, nem gondoltak a főváros patronátusi jogának gyakorlására, csak az 1885-ben átdolgozott szabályrendeletbe foglalták bele a plébánosokat. Elismeri, hogy a miniszter határozata ellen nem lehet argumentálni, mert az az 1885 iki statútumon alapszik. Nem szabad azonban megnyugodni abban, hogy ez az eset a jövőre nézve precedensül szolgáljon. A patronátusi jogot a törvényhatóság kijelölés nélkül gyakorolja. Ezért nem lehet rossz néven venni, ha annak az elvnek az elfogadása mellett, hogy abszolút többség a plébánosválasztásra nem szükséges, jövőre minden fővárosi káplán minden plébánosi állásra pályázni fog, így azután megeshetik az, — amit talán senki sem akar, — hogy tíztizenöt folyamodó közül 30—40 szavazattal bármelyik jelöltet megválaszthatják. Kérdi, hogy hohes lenne-e ez, megfelelne-e a patronátusi jog gyakorlásának, mikor minden komposszesszorátusnál megkívántatik az általános többség a plébános bemutatásánál. Nincs az ellen szava, hogy ez esetben vegyék tudomásul a miniszter leiratát és iktassák be Dömötört, de utasítsák egyúttal a jogügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a létező törvények és szabályrendeletek alapján a főváros patronátusi jogának gyakorlása garanciákkal biztosítva van-e s ha nem volna, tegyen javaslatot annak a jövőben való biztosítására nézve. Slacz Károly az ellen szólal fel, mintha még most sem volna kétségtelen, hogy a fővárosi plébánosok választásánál a relatív többség az irányadó. A kormány és az egyházi írók felfogása e tekintetben megegyezik. Busbach szavaira megjegyzi, hogy most nemcsak az történhetik meg, hogy a plébános 30—40 szavazattal is megválasztható, hanem, ami ennél még nagyobb hiba, megeshetik az is, hogy nem a katolikus felekezetnek választják meg a plébánost, hanem más felekezetüek. Ez még nagyobb fonákság. Azért ő a Busbach indítványát azzal kívánja kiegészíteni, hogy a jogügyi bizottság arra is terjeszkedjék ki, hogy helyes e az, hogy más felekezetűek is részt vesznek a plébánosok választásában ? Morlin Imre azt hiszi, hogy a dolognak a jogügyi bizottsághoz való terelése célhoz vezetni nem fog. A bajon egyedül a katolikus autonómia képes segíteni.. Kotas Ivor báró, ha katolikus volna, akkor a miniszter határozatát az egyházjog alapján bírálná meg, s akkor azt semmi szín alatt el nem fogadhatná. A belügyminiszternek a patronátusi kérdésekbe nincs beleszólási joga, a patronátus nem közigazgatási kérdés, abba a belügyminiszter nem illetékes beleavatkozni. Mint bizottsági tag sok alkalommal tapasztalta, hogy a miniszter illetékességi jogkörét túllépte, saját akaratát a törvényhatóság jogos akaratának szubstituálta. Elhiszi, hogy nehezen esik a katolikusoknak, hogy nekik a plébánosokat azok választják, akik misét nem hallgatnak. Slupp Zsigmond nem fogadhatja el azt a nézetet, hogy a belügyminiszter hatáskörén túlment, mert nem avatkozott bele a dolog érdemébe, hanem csak az eljárás kérdésében döntött pozitív szabály alapján, s erre felügyeleti jogánál fogva illetékes. Kaas Ivor báró abban a nézetben van, hogy a patronátusi jog gyakorlása a főváros és a prímás közt oszlik meg. Más fórum nem exisztál. Ha politikai fórum a patronátusi jog gyakorlásába egyáltalán beleszólhatna, még akkor sem a belügyminisztert, hanem a kultuszminisztert illetné meg ez a jog. De erre sem egyiknek, sem másiknak nincs joga, hanem a patronátus kizárólagos privát joga a fővárosnak. Most Bács Károly akart szólani, de a főpolgármester figyelmeztette, hogy miután indítványt nem tett, erre nincs joga. Bocz Károly: Én a Busbach bizottsági tag úr indítványát kiegészítettem, tehát jogommal élek. Hath Károly főpolgármester: Ön nem anynyira él, mint inkább visszaél jogával. Bács Károly: Nem mindenki él vissza jogával, aki jogával él. Báth Károly főpolgármester kérdi a közgyűlést, hogy megengedi-e Rácznak, hogy beszéljen. A többség nem kívánta meghallgatni Ráczot. Ezután a tanács javaslatát Busbach indítványával elfogadták, s kiadták Dömötörnek a bemutatási oklevelet. A többi részint magánérdekű, részint kisebb érdekű ügyeket is elintézték. A főváros utainak a vasutak által való keresztezésénél a forgalom érdekeinek megóvása tárgyában Rektor Ferenc által lepajtott indítvány fölött napirendre tértek, miután a kereskedelemügyi miniszter az osztrák államvasút-társaságot már felszólította, hogy ezt az ügyet a fővárossal egyetértőleg intézze el. A Batthyányiutca sarkán építendő polgári iskola terveit, a II. kerületi főutca egy részében a gyalogút, aszfaltozását, a Dévai utcának és a Wesselényi utcának vízvezetékkel való ellátását elfogadták. — A regále váltság. A tanács az italmérési jövedék tiszta jövedelméből a fővárost megillető 40 százalék címén ez évi költségvetésében 149.000 forintot előirányzott. A tanács, mint értesülünk, felterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, hogy ez összeget a költségvetési egyensúly fenntarthatása érdekében még ez évben utalványozza, valamint a fővárost megillető regále-kártalanítási összeg megállapítása iránt is még ez évben intézkedjék. — A jubbuskivitel. A tanács a jubbuskivitel ügyében a Lewis M. párisi, továbbá Schachat és Roth bécsi és berlini cégek és a közélelmezési bizottság között létrejött megállapodásokhoz hozzájárult s azokat elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszti. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, nov. 13. *A nemzeti színházban november 18-án, kedden, Lear király kerül színre. A címszerepet Szacsvay Imre, Gonerilt Jászai Mari, Regant Fáy Szeréna és Cordéliát P. Márkus Emilia játsza. — A legközelebbi eredeti premiere november 21-én, pénteken lesz, amikor Csiky Gergelynek A nagyratermett című három felvonásos vígjátékát adják elő, mely elnyerte a Karácsonyidíjat. A darab e század második évtizedében játszik Olaszországban. A darab fényes kiállítással kerül színre. A darab szereposztása a következő : a király — Császár, a királyné — Hegyesi Mari, kancellár — Nádai, Filibert kamarás — Vizvári, Leona neje— Vizváriné, Carina leányuk — G. Csillag Teréz, Emánuel — Mihályi, Cantarini — Zilahi, udvari káplán — Gabányi. * (Opera.) Takács Mihály megbetegedése miatt a legközelebbi napok műsora megváltozott. Holnap, pénteken, a Windsoring nők helyett az Alvajáró-t és Párisi festőket, szombaton Excelsior-t és vasárnap Bon Juan helyett Aidát adják. — Bon Juán legközelebbi előadását Nádaynéval nov. 23-ára, vasárnapra tűzték ki. * (Új vonós négyes társaság) van a fővárosban alakulóban. A quartett tagjai Strfimpfler J. (első hegedű), Waldmann A. (második hegedű), Faridi K. (mély hegedű), Willmouth B. (gordonka) az opera zenekarának tagjai. * (Egyetemi hallgatók a színpadon.) A tudomány- és műegyetemi olvasókör bizottsága érdekes terv megvalósításával foglalkozik. Huszár Elemér joghallgató indítványára ugyanis elhatározta, hogy a bécsi, jénai és angol egyetemek ifjúságához hasonlóan, a fővárosban diákelőadást fog rendezni s az előkészületek megtételére bizottságot küldött ki. Az első előadást már december végén vagy január elején mag akarják tartani és pedig a várszínházban. Az előadandó darab egyik magyar klasszikus mű, történelmi dráma, szóval magyar nemzeti jellegű darab lesz, melynek férfi szereplői kizárólag az egyetem ifjúságából telnének ki. A női szerepekre meghívják a nemzeti színház pár elsőrendű művésznőjét, pl. Márkus Emíliát, Jászai Marit, vagy Hegyessy Marit. A darab rendezésére és betanítására szintén a nemzeti színház egyik tagját fogják fölkérni. — Az előadásokjövedelméből az ifjúság az olvasókör alaptőkéjét iparkodik gyarapítani. * (A magyar földrajzi társaság) Lóczy Lajos elnöklete alatt ma délután felolvasó ülést tartott. Halász Ignác dr. a lappokról szóló etnográfiai munkájából olvasott fel egy részletet. Pápay Károly előterjesztette jelentését az elmúlt nyáron a palócokhoz tett néprajzi kirándulásáról. Különösen a Karancs-hegyen és az annak alján élő palócokról beszélt, eredeti fényképeket is mutatva be. * (Hubai Jenő Oroszországban.) Hubai Jenő a múlt szombaton nagy sikerrel játszott a szentpétervári császári zenetársulat filharmonikus hangversenyén. Már az első számol játszott Werstemps-hangverseny után többször kihívta a több ezer főre rugó közönség a művészt, a siker azonban a Virágrege ciklusból előadott Zephir után valóságos tombolássá vált, úgy, hogy Hubay ráadásul Csárdajelenetek című szerzeményeiből két darabot játszott el. Akarva nem akarva kellemetlen névváltoztatáson kellett átesnie a művésznek, miután az orosz nyelvben nincsen „H“ betű, ezt egyszerűen „G“ betűvel helyettesítették a falragaszokon és műsorokon, úgy, hogy „Hubay“ „Gubay“ név alatt szerepel most egész Oroszországban. További körútja Helsingfors, Viborg, Pokov, Dorpat, Riga, Milan, Tula, Nisni - Novgorod, Moszkva, Kiev, Odessza, Kisenev városokra terjed ki, honnan december 20-án tér vissza Budapestre. t