Budapesti Hírlap, 1891. április (11. évfolyam, 89-118. szám)
1891-04-01 / 89. szám
1891. április 1. BUDAPESTI HÍRLAP, 189. sz., FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, márc. 31. — A pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésén felolvasták Császár Jenő ama levelét, melyben bejelenti, hogy a vasúti bizottsági tagságról lemond. A bizottság a lemondást tudomásul vette s elhatározta, hogy a Schweiger és Császár bizottsági tagok helyét a legközelebbi ülésen fogja betölteni. A VI. kerületben a körvasút által ketté vágott hat hold fővárosi telek bérletére beérkezett ajánlatot a bizottság nem fogadta el. A főváros erdeiben termett tüzelőfa árát a bizottság élenkint egy forinttal leszállítani javasolja. Az óbudai koronavendéglő fölhasználására nézve a tanügyi bizottság azt ajánlja, hogy addig, míg a kórházutcai iskola elkészül, a vendéglő átalakítandó helyiségeiben tanítsanak. A pénzügyi bizottság e javaslathoz hozzájárult, azzal a kijelentéssel, hogy ha a vendéglő telkét ki lehetne bővíteni úgy, hogy oda az igényeknek teljesen megfelelő iskolát lehetne építeni, akkor itt építsenek egy iskolát. A tanügyi bizottság tehát utasítandó volna, hogy erre nézve nyilatkozzék. Megerősített közgyűlési határozatok. A külső váci úton levő elemi iskolára 47 ezer forint költséggel második emelet építését, továbbá a T halom- és Bulyovszky-utcákba a vízvezeték bevezetését kimondó közgyűlési határozatokat a belügyminiszter megerősítette. A fővárosi egyesület ma délután tartott .illésén mindenekelőtt elhatározta, hogy üléseit ezentúl is kedden fogja tartani. Ezután a holnapi közgyűlés tárgyalására kitűzött ügyeket beszélték meg, különösen Rácz Károly dr. ismeretes interpellációját. Az elnök a tárgyalást korainak tartja, mert a villamosvasúti társaság a fővárossal szerződéses viszonyban még nem áll, sőt a megalakulását még jóvá sem hagyták. Huszár Kálmán dr. nézete szerint a közgyűlésnek egyéb feladata nem lesz, mint az, hogy az inkompatibilitásra vonatkozó elvi álláspontot fönntartsa. Királyi Pál szerint fölterjesztést kell intézni a belügyminiszterhez az iránt, hogy mivel a megyék szervezése után úgy is a városokra s a fővárosra fog kerülni a sor, ez égető ügyet mielőbb rendezze. Medrey Zsigmond e speciális esetet nem tartja olyannak, amely külön eljárásra szorulna. Szerződéses viszony még eddig a részvénytársaság s a főváros közt nincs , az igazgatóság ama tagjai pedig, akik a fővárosi albizottságok tagjai voltak, ez állásukról lemondtak. Rácz Károly nincs megelégedve azzal, hogy összeférhetetlenség megállapítása esetén az igazoló választmány s a bíráló bizottság hozzon határozatot. Kellene valami ellenőrző közegnek lenni s kellene oly Statútumot hozni, amely félreérthetetlen rendelkezéseivel útját vágná a nézetek oly eloszlásának, amilyen a jelen esetben is tapasztalható. Ezúttal azonban fő célja az, hogy a közgyűlés oly morális nyilatkozatot adjon, amelyből meg lehessen érteni, hogy a főváros közönségének többsége e tárgy felől miként gondolkozik. Többen szóltak még a tárgyhoz s általában az a nézet jutott érvényre, hogy e konkrét esetben az inkompatibilitás esete fönn nem forog ugyan, de minda mellett is kívánatos lenne, ha oly kijelentés történnék, amely minden későbbi félreértésnek elejét venné. E kijelentés pedig a tanácsnak adandó oly értelmű utasításból állana, hogy az inkompatibilitásra vonatkozó szabályzatra nézve tegyen előterjesztést. — Népesedési mozgalom a fővárosban. A múlt héten Budapesten élve született 414 gyermek, meghalt 251 személy, a születések tehát 163 esettel múlják fölül a halálozásokat. .Az élveszülöttek közt volt 202 fiú, 212 leány. A halottak közt volt 143 finemű, 108 nőnemű. Ez év 11 hetében élve született összesen 4164 gyermek, meghalt 2940 ember, a születések többlete tehát 1224. lettünk, — írja — hanem legitim fejedelmük ellen való keménységük.“ Végül a „vármegyék, székegységek és szászság“ követeit „partiális gyűlésre“ hívja össze . . . A gyulafehérvári partiális gyűlést a három nemzet megtartotta s ott határozatot hoztak fejedelmük ügyében. E határozat 1657-ik év november hó 8-án kelt s minden sorából kitűnik, mennyire kedvence maradt II. Rákóczy György nemzete szivének; de kitűnik egyszersmind, hogy a folytonos német és török nyomás megrontotta a nép ősi erkölcseit, kiölte szívéből a nagy elhatározások bátorságát, mely a nemzeteket arra indítja, hogy a félvilággal szembeszállva, reszketés nélkül kiáltsák el, a trón köré seregelve a híressé vált „mohamur“-t. A határozat bevezetésének tartalma ez: „a három nemzetből álló nemes Erdély ország“ — kívánta volna a fejedelem iránt érzett hűségét és „kedveskedő“ szeretetét kimutatni, de a felséges isten „keserves ostort“ bocsátott a nemzetre bűneiért. A nemzet virága elbukott a lengyelországi csatatereken, vagy rabságba jutott; e hadjárat miatt „az török császár eő felsége s a tatár kánnak elméje kegyelmes urunk ellen haragra indulván, azoktól ebben a hazában eddig szokatlan, kemény parancsolat érkezett reánk az mi kegyelmes urunk, méltóságos fejedelemségéből való elturbálása felől, az kinek fegyverétől az egész kereszténység rettegvén, mi magunkat opponálni nem mertük.“ Minthogy azonban a három nemzet „igaz szeretete“ fejedelme iránt meg nem vet, „az mennyire Isten és ez mostani boldogtalan alkalmatosság engedi,“ a rendek e szeretetnek kifejezést kívánnak adni. Ez okból tehát először Görgény, Gyalu, Holdvilág, Cserged, Székelyhida, Hegyköz, Somkut, Fogaras és még több más uradalmak zavartalan birtokát a fejedelem, a fejedelemasszony és fiuk Rákóczy Ferenc részére ünnepélyesen biztosítják. Határozatba megy másodszor, hogy a fejedelem és családja tovább is a hazában lakhassanak. Határozatba megy harmadszor, hogy kik Rákóczy György személyét a hazai törvények különös védelme alá helyezik: „az kik az eő nagysága méltóságos személyét illetlen szóval mocskolni merészelnék, az olyanokat igaz törvényünk útja szerint kedvezés nélkül büntetjük.“ Határozatba megy negyedszer, hogy „akár nagy, akár alacsony rendbeli nemes embereket, — ha kik eő nagyságát szolgálni akarnák — semmi úton-módon nem impediáljuk, se személyében, se javában nem károsítják, hanem szabadosan szolgálhatják.“ Mindezen megállapodások szoros betartására a választandó új fejedelmet a három nemzet kötelezni fogja. Mielőtt e határozatok keresztül vitetnének, felajánlják a rendek, hogy „eő nagysága mellett mind az fényes portán, mind az tatár kánnál és vezéreknél igaz szorgalmatosan, azon törekszenek, hogy ezeknek haragját a fejedelem iránt megengeszteljék. Siker esetén készek őt fejedelmükül vissza fogadni, s az időközben megválasztandó fejedelmet, — magyarán szólva — újra a sutba tenni. Végül, a küldöttség részére „elégséges költséget“ kérnek. A híres határozatnak ez a koronája. Ma, harmadfélszáz esztendő után is lángba borul a szégyentől a magyar ember arca, ha e jeles államirat tartalmán töprenkedik. Minden tiszteletteljes hangja és bőkezű ígéretei dacára van ez iratban valami jéghideg gonoszság, ami szive mélyéig megborzongatja az embert; van benne valami a Judás csókjából. És az atra cura, a sötét gond, mely a török császár detronizáló leveleivel e büszke fejedelmi lovas háta mögé vette magát, többé nem hagyta el soha. A török császártól gyűlölve, a német császártól részvétlenül cserbenhagyva, népétől meg nem értve, további sorsa már csak hosszú haldoklás volt. Egy év múlva a Kolozsvár mellett vívott ütközetben, miután tizenhét törököt egymaga levágott, életével fizette meg azt a nagy államférfi a gondolatot, hogy hazáját független országnak akarta, mely nem szolgája senkinek, de ura magának. Sorsa a megváltók és szabadsághősök közös sorsa volt: halálosan gyűlölték a hatalmasok, a kiknek nehéz járma alól népét fel akarta szabadítani és nem tudta őt életre-halálra szeretni nemzete, melynek diadalmas felszabadítója lehetett volna és lett meg nem siratott áldozata. Werner Gyula dr. : IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, márc. 31. * (Vízvári Gyula, a nemzeti színház tagja, e héten Aradra rándul vendégszereplésre. Négyszer fog játszani. A darabok, melyekben föllép : Bandin György, Férjek iskolája, Ideges nők és a Kísértet. * (A tékozló fiú) Kire a népszínházból már messzire eljutott s szerdán Berlinből is jönnek megnézni az előadást. A népszínház tagjai, kik e némajátékot játszák, ajánlatot kaptak egy bécsi ügynöktől egy havi vendégszereplésre Münchenben, Hamburgban és Berlinben. A népszínházban a Tékozló fiú holnap (szerdán), csütörtökön, szombaton és vasárnap kerül színre. Pénteken a bornevillei harangokat elevenítik föl; a főbb szerepeket Blaha Lujza, Réthy Laura, Vidor, Solymosi, Dárdai és Tollagi játszák. Az első és második, Rákosi és Szabados új operettje, nem mint tervezve volt, pénteken, hanem szerdán, április 8-án kerül először szinre. * (Sudermann darabja Grácban.) úgy volt, hogy Sudermann nagy hírre vergődött Sodomi Ende című darabját e napokban Grácban előadják. A rendőrség mai határozatával a darab előadását betiltotta. * (Vidéki színészet.) A nyitrai színházat húsvét első napján nyitotta meg Krecsányi Ignác egy 30—35 előadásra terjedhető ciklusra. Nyitrán el vannak ragadtatva Krecsányi társulatától, melyet most újra szervezett; általános a nézet, hogy még ily jó társulat a nyitrai színházban nem működött. Az első bemutató dráma volt : Csiky Örök törvénye. Alig volt szereplő, kit ne tapsolt volna a publikum. A bérlet szépen sikerült. Az előadás zsúfolt ház előtt folyt le. — Munkácsra április elején Kömley Gyula színtársulata megy 12—14 előadásra. Kilátása nem lehet fényes, mert a közönség, anyagi tekintetben, igen kimerült. * (A szabadságharc-szobor pályázatát) már április első felében eldönti a bíráló bizottság. Keleti Gusztáv már elkészült szakszerű véleményével és a pályázaton résztvett szobrászoknak különkülön megküldötte a jelentésnek művekre vonatkozó részét. Az illető művészek április hó 6-ig megtehetik tárgyilagos észrevételeiket a bizottság jelentésére. A pályaműveket folyton nagy közönség nézi az akadémia dísztermében, hol a minták április 15-ig lesznek kiállítva. * (Reményi Ede hangversenye) holnap, szerdán este 72 órakor lesz a fővárosi Vigadó kistermében. Műsor: Concert romantique Godardtól, Hősi magyar Reményitől, Chopin egy románca, Schubert Barcarolle-ja és Chopin egy mazurkája Reményi átiratában, Repülj fecském és Est a kerék erdőt járom én. Közben Bodó Alajos ad elő zongoradarabokat. * (Az orsz. régészeti és embertani társulat) ma délután Pulszky Ferenc elnöklete alatt az akadémia heti üléstermében ülést tartott. Majláth Béla ismertette először a nemzeti muzeum sodronypáncéljait s különösen azt a hat darab páncélt, mely a wöttaui Daun-féle fegyvergyűjteményből került a múzeumba vétel utján s a legnagyobb valószínűség szerint Zrinyi Miklós fegyvertárából valók. Utána Reizner József, a szegedi Somogyi-könyyvtár és a Szeged városi múzeum igazgatója olvasta fel nagy érdeklődéssel hallgatott értekezését a királyhalmi és bojárhalmi, valamint a verebi ősmagyar sírleletekről. Bevezetésül elmondja az utolsó 60 év fölfedezéseit , ismerteti az azóta feltárt sirleleteket, különösen a pörösi leletet, melyet a felolvasó Széll Farkassal együtt tárt föl. Majd a szegedvidéki ásatásokra tér át s az 1883. évi, úgynevezett ..ásotthalmi“ leletet , majd a bojárhalmi és királyhalmi sírokra tér át, melyekben kengyelvasakat, pitykéket, karpereceket, ékszereket, gyűrűket s örboglárokat találtak. Az egyik leletből teljesen öszsze lehet állítani egy ősmagyar úrnő ékszereit. A felolvasót zajosan megéljenezték . Pulszky Ferenc köszönetet mond úgy a felolvasónak, mint Szeged városának, amely költségvetésében egy állandó összeget vesz fel az ásatásokra s a múzeum gyarapítására. Ugyancsak Puszky egy antik aranyékszert, állítólag női diadémet mutat be, mely két halat ábrázol. Úgy látszik, hogy igen régi keletű, de még nem lehetett megállapítani sem a tejhelyét, sem a kort, amelyben készült. Szendrei János dr. titkár egy 1662-ből valóvasalót mutat be. Végül jelenti, hogy a moszkvai ősrégészeti és antropológiai kongresszusra a társaságot meghívták. A pénztáros jelentése szerint a társaság vagyona 9072 írtra rúg. * (A műcsarnokban) Alvarez Luis II. Filöp széke című történeti képét ma megnézte József Ágost és László főherceg, Holdházy apát kíséretében, továbbá Csáky Albin gróf miniszter és családja. * (A magyar történelmi társulat) csütörtökön d. u. 5 órakor választmányi ülést tart a m. t. akadémia képes termében. Felolvasást Kvacsala János tart Biszterfeld János Henrikről, ki kora egyik legkitűnőbb tudósa s Rákóczy Sándor diplomatája volt. * (A VII. nemzetközi higiénikus kongresszus) ez évi augusztus hó 10—17-ike közt tartja tanácskozásait Londonban. Az előkészítő bizottságban két magyar tag is van : Keleti Károly min. tanácsos és Körösi József, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója. * (A zágrábi szinházi botrány.) Zágrábból jelentik a Nemzetnek, hogy Kneisel szinházi intendánsnak tapintatlan nyilatkozata, ki Dóczi Lajoshoz intézett levelében kijelentette, „hogy a horvát kö