Budapesti Hírlap, 1894. november (14. évfolyam, 302-331. szám)
1894-11-01 / 302. szám
2 BUDAPESTI HÍRLAP. (302. sz.) 1894. november 1. kárja az igazi függetlenséget. A papiroson való, az megvolt az 1791-ki törvényben, az életben soha sem volt meg. Hogy az életben meglegyen, annak föltételei vannak, a nemzeti erő s ezzel a nemzeti önérzet megnövesztése. Kossuth Ferencnek pályáznia kell a kormányhatalomra. ha .az.. nincsen •a programjábap alikm. .iliáha egyesíti atja, "ami tegnap szétzüllött, mert a holnapi nap ismét szertefesziti. Parlamenti pártot vezetni, a melynek céljai csak emberöltők mulva valósulnak meg, amely ezért le is mond arról, hogy aktív és elhatározó szerepet játszszék az ország sorsa intézésében, s ez álmodozók feladata, nem becsvágyó politikusoké. Ábrándozni, álmodozni Olaszország klímájában jobban lehet, mint itthon. Azért hisszük, hogy KossuthFerenc nem álmodozni jött haza, nem is parádézni és azért reméljük, hogy pártállásaink felbontásában és új alakításában az ő szereplése döntő hatású leszen. Községi választások Budapesten. Budapest, okt. 31. A községi választások küszöbén vagyunk. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának 6 év előtt választott fele kilép és kétszáz városatya újra választandó. Most választandók a kerületi választmányok is, melyek ezúttal először alakulnak. A kerületi klubokban már erősen folynak a korteskedések. A városszerte ismert klikkek már jó előre megállapítják a beválasztandók névsorát, minden erejüket megfeszítve, hogy befolyásos embereik új elemek által valahogy ki ne szoríttassanak. A városi képviselőséget sokan ambicionálják. Utilitárius korszakot élünk és a municipalizmus halas tavából,kinek-kinek nemcsak kövér pontyokat, de igazgatótanácsosi állásokat, erdót és nemességet is lehet kihorgászni, csak hozzá kell szegődni azokhoz az érdekcsoportokhoz, melyek ilyen nagy testületekben a kerek világon mindenütt, tehát nemcsak nálunk képződnek s akik a puszta polgáreimre édeskeveset adnak. A választókon áll a sor éber lélekkel és független szellemmel körültekinteni a választandók között, kiert legvitálisabb érdekeinek leghívebb őre elsősorban maga az a polgárság, mely a szabad választás útján, legszebb alkotmányom jogát van hivatva gyakorolni. Sajnos, a tapasztalat bizonyítja, hogy polgártársaink, mint községi választók, e jogukkal nagyon is lanyhán élnek. Nagy részük feléje sem néz a választási urnának, sokan pedig úgyszólván vaktában elfogadják azt a névsort, melyet ügyes kortesek készen kezükbe nyomnak. A választók indolens magatartása miatt vész el a választás tisztasága. Eredménye rendszerint nem a közvélemény megnyilatkozása, hanem azoknak a keveseknek a győzelme, kik a választással törődve, jelöltjeiket tűzön-vizen keresztül viszik. Pedig polgártársainknak a községi választásokkal nagyon kellene törődniük, mégpedig politikai pártszempontok nélkül, mert a székesfőváros közdolgainak kormányzásánál nem a politikai, hanem a társadalmi irány döntő. A választók bizalma tehát bármely politikai hitvallású férfiú jelöltségében összpontosulhat, ha az illető jelleme és társadalmi függetlensége biztosítékot és kilátást nyújt arra, hogy a város közdolgaival a valódi közérdek javára nemcsak törődni fog, de műveltségénél és gyakorlati érzékénél fogva, erre képes is. * Budapest, mint az ország lüktető szíve előtt, nagy jövő vár, "de székes fővárosunk jelene is, körültekintő s a lakosok összeségének minden érdekeit egyaránt felkaroló kormányzatot követel. E közös érdekek kielégítése nagy anyagi erőfeszítéssel és kétségtelenül a mai nemzedékre háramló áldozatokkal jár. Minden terhet nem lehet és nem is volna méltányos, óriási kölcsönök alakjában a késő utókorra áthárítani, mert a jövendő kornak épp úgy meglesznek a saját terhei, mint a jelen időnek, a főváros vagyonleltára pedig, gazdag volta mellett sem kiapadhatatlan. Szükséges tehát, hogy közintézményeink létesítése körül helyes arányokat alkalmazva, a teherviselés fokozásától se idegenkedjünk, ha biztosítva vagyunk aziránt, hogy cserébe is kalapos társadalmi jólétre tehetünk szert. A minap hangoztattuk, hogy mennyire kívánatos, hogy a város közkormányzatában a nemesebb érdekek ápoltassanak, úgy, a hogy Magyarország fővárosában a társadalom minden osztálya jól érezhesse magát. Ugyanakkor megmondottuk, hogy mit kell e nemesebb érdekek alatt érteni és utaltunk a módra, melylyel helyi közlekedési hálózatunkat a lakosság testi és lelki gyönyörködtetésére és hasznára az új dunai hidak révén haszonnal kiterjeszthetjük. Bátran kiterjeszthetjük ez üdvös programot még egyéb nagy feladatok egész sorával, melyeknek helyes megoldásához mindannyiuis, társadalmi jóléte van fűzve. Itt élünk a világ egyik legnagyobb folyójának, a szőke Duna partján és nincs vizünk. Legalább nincs annyi, hogy mindenhova jusson. Előttünk áll közélelmezésünk, a közvetítők által mesterségesen drágított piacokkal, az élelmiszerek és súlyok gyönge és laza ellenőrzésével. Nincs berendezett vegyészi intézetünk * a forgalomban levő fogyasztási cikkek * vizsgálatára és nincs a napi szükségletet kielégítő törvényünk az élelmiszerek és italok meghamisítói ellen. Folyvást építkezünk. Egyik palotaszere bérhez a másikat követi, de nyoma sincs annak, hogy az alsó százezrek, a munkások, a kisiparosok, kishivatalnokok, szóval a nép zöme számára a külső telkeken olcsó és könnyen hozzáférhető lakóhelyekről tényleg és nem a papiroson gondoskodnánk. Százezeket emésztő tanintézeteket építünk, fényes homlokzattal és még fényesebb igazgatói lakásokkal, de a nép gyermekeinek ezrei az iskolán kívül rekednek. A Duna balpartján lévő egyetlen népies üdülőhelyünknek, a városból egymásban gyönyörködhetünk elfogulatlanul és öntudatosan. Mert azt szeretném, ha katolikus szakemberek is olvasnák Masznyik Endre könyvét. Az ilyennek, ha éppenséggel még a munka színvonalán álló, hozzá méltó vita kerekedik belőle, az, érdekessége és a hatása is növekedik. Maga a módszer alaposságban és mélységben nyer. Ma már nem szabad a teológiának sem fanatizmussal, tekintélyekkel és az írással dolgoznia, hanem tudással, bölcsészettel és históriával köteles síkraszállani. Az élet mindjobban elvilágosiasodik. Az álladalom elszedi az egyházak külső hatalmát és a hatalom és befolyás tényezőit: a tudás, a vallásnak irodalmi szolgálata, érdemes könyvek írása, minő az, amelyről beszélek, szóval az erkölcsi és a szellemi tőke gyűjtése és forgatása van hivatva az elvesztett tényezők helyett az egyházak érdekeit megoltalmazni. Azért is telik különösebben kedvem Masznyik Endre nagy munkájában, mert Magyarországon egy protestáns teológiai magyar irodalomnak kiváló nemzeti hivatása is van. Az evangélikus egyházat nemzetiségi viszálykodás marcangolja. Ezt csupán hatalmi eszközökkel és politikai intézkedésekkel a világból kitudni nem lehet. Egy nemes egyházi élet, vezérelve, megoktatva, szelídítve és vonzva egy virágzó és felsőbbséges magyar egyházi irodalomtól csodásan köti magához a sziveket. A pozsonyi ev. akadémia e tekintetben példásan jár elül a többi egyházak előtt. Ott az egész tanári kar serényen, nemes versenyben dolgozza a maga szőlejét és lehetetlen, hogy hatástalan maradjon a protestáns papságra és a műveit, világiakra, akik vonzódnak az egyház történetével kapcsolatos történetekhez, érdekeivel kapcsolatos érdekekhez. Egy fensőbb kör ez, felebe vall a mindennemű világi dolgoknak, melyben a nemesebb italt szomjúhozó lelkek találkoznak. Én élvezettel és sok tanulsággal jártam Masznyik, Endrével a kereszténység kezdetének csodás, misztikus, izgató éveiben, ■ követve utjain Pál apostolt és hálás vagyok a jeles szerzőnek kalauzolásáért. Ha e soraimmal valamely szolgálatot tehettem az ő nemes törekvéseinek és amaz intézet jeles tanáraiéinak, amely intézet hivatása őt is lelkesíti munkásságában : tudom, hogy jó ügynek tettem szolgálatot és nyugodt vagyok. Alice hercegnő. — A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. — • Midőn egy okos nő, mint a milyen Viktória királynő, félszázadon túl uralkodik a világlegelső népe felett, e hosszú idő alatt fölismeri azokat a titkos faktorokat, melyek a világesemények fejlődésére döntő befolyással vannak. Mi mindennek volt szemtanúja a letűnt félszázad alatt Viktória királynő ! Látta Lajos Fülöpöt teljes fényében, mint alkotmányos királyt, egy sereg népszerű, nagyreményű hercegi környezetében, mellette egy Guizot és Thiers. Akkor azt hitte Európa, hogy Franciaországban az Orleans-ok uralma biztosítva van. És néhány nap alatt az egész, mint falról az árnyék-játék, eltűnt örökre. Lajos Fülöp neje — a nép által imádott királyné — karon fogta férjét s igy szólt: — Ne engedd, hogy a népre lőjenek; menjünk; miattunk nem szabad, hogy vér folyjon. . És kivezette férjét a Tuileriákból, bérkocsiba ültek és elhagyyták Parist. Látta Viktória a második császárságot, III. Napóleon dicsőségét és bukását, melyet egy nő idézett elő: Eugénia, midőn esztelenül háborút kezdett Németország ellen. Látta Viktória Ausztria újjá alakulását, a magyar nemzet föltámadását, melyben újra nem kis része volt egy királynénak. Egy szóval, a női befolyás majd minden nagy európai eseménynél döntő hatással volt. Ez a befolyás pedig az európai eseményekre rendszerint, nem az által érvényesült, hogy az uralkodó neje beleavatkozott a politikai küzdelmekbe; a női befolyás színhelye a családi élet s az az uralkodó, ki jól élt nejével, soha sem tudott neje akaratának ellentállani s végre is a neje által gyakorolt mindennapi szuggesztiónak kénytelen volt mindig engedni. Ez a tapasztalás bírhatta rá Anglia öreg királynőjét, hogy az angol udvarnál egy valódi agence matrimoniale-t szervezzen és nagyszámú Unokáinak és rokonainak Angliában és a kontinensen — összeházasítás által— családitűzhelyet teremtsen, ahol végre is a nő uralma mindig érvényesülni fog. Először legkedvesebb leányát, Beatrixot adta férjhez egy Battenberghez, akinek, mint mesalliance szülöttjének, hallatlan szerencse volt e házasság, úgy, hogy örökre le van kötve a királynő környezetéhez ; ezért nem távozik Beatrix soha az anyja oldala mellől; aztán a yorki herceg legkedvesebb unokájának nőül adta a legnépszerűbb angol hercegnőt, a cambridgei herceg unokáját, saját unokahugát — a legszebb nőt Angliában; Je házasság által a jövendőbeli angol királynak tiszta vérű angol utódai lesznek s a reá gyakorolt női befolyás angol és nem idegen befolyás lesz. Az agence matrimoniale mesterműve végre Alice hercegnő, Viktória,legkedvesebb unokájának házassága a jövendőbeli orosz cárral. Mint 12 éves gyermekleány, a kis Alice hercegnő beleszeretett a cárevicsbe, kit Szergiusz nagyherceg lakodalmán látott meg először. Olyancsaládi szerelem volt ez rokonok közt. Melyik kis leány nen?