Budapesti Hírlap, 1894. november (14. évfolyam, 302-331. szám)

1894-11-11 / 312. szám

1894. november 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (312. sz) hetik honosságukat, ha a magyar állam terü­letére lakói vissza nem térnek, — de ez eset­ben csak ama föltétel alatt, ha más állampol­gárságot nem szereztek. Ha azonban az illető hazajön s magát valamely község kötelékébe fölvéteti, ekkor a 40. §. szerint, tekintet nél­kül arra, hogy szerzett-e időközben más állam­­polgárságot vagy nem, egyszerű folyamodására visszahonosítandó. A kérdés már most az, hogy mi ebben a két §-ban a kivétel, s melyek a honosítás­nak amaz általános szabályai, a­melyeket a 38. §. szerint kivételes esetekben is meg kell tartani. A kivétel az, hogy a 39. és 40. §§. sze­rint nem feltétele a visszahonosításnak az, hogy az illető a belföldön öt év óta megsza­kítás nélkül lakjék, hogy kifogástalan maga­­viseletű legyen, hogy annyi vagyonnal bírjon, a­mennyiből magát és családját fentartani ké­pes, s hogy az adózók lajstromába öt év óta be legyen vezetve. (8. §. 3—6. p.) Mindezt nem kivánja meg a törvény a 39. és 40. §§. eseteiben, melyek a honosság visszanyerhetésének föltételeit kevesebbre szab­ják. De ez a kevesebb csak arra vonatkozik, hogy ki folyamodhatik a visszahonosításért, ellenben nem érinti azt, hogy a folyamodó minő további föltételeknek köteles eleget tenni a végett, hogy visszahonosítása perfektté vál­jék. E föltételek közé tartozik egyebek közt az, hogy a folyamodó, miután részére az ille­tékes hatóság a visszahonosítási okiratot kiállí­totta s midőn ennek folytán saját községi ha­tóságának első tisztviselője az eskü letételére határidőt tűz ki, e határidőn vagy azontúl egy év alatt az eskü letétele végett jelentkez­zék s azt tényleg le is tegye. (6., 13., 14. és 16. §§.) Ezek a honosításról szóló általános sza­bályok közül azok, a­melyek a 38. §. szerint a 39. és 40. §§-kal szemben is alkalma­zandók. Ezt erősíti a 44. §. is, mely szerint a visszahonosítottra nézve a 15. §. amaz intéz­kedése, hogy 10 év múlva lehet csak a tör­vényhozás tagja, rendszerint ki nem terjed. A törvény e rendelkezésével kimondja azt, hogy­­a­mennyiben a 15. §-ra vonatkozólag ekként nem intézkedik vala, a 38. §. erejénél fogva ez is alkalmazandó volna a visszahonosítottakra nézve. Ámde a 15. §. kiemelt rendelkezése s az eskü letételére vonatkozó §-ok ugyanazon te­kintet és közös megítélés alá esnek. Ha tehát a törvényhozó azt akarta volna, hogy a visz­­szahonosított általában, vagy habár csak a 39. és 40. §§. eseteiben fölmentessék az állampol­gári eskü alól, úgy ezt is kimondta volna ak­kor, midőn a 15. §-ra nézve ama kijelentést tette, hogy a visszahonosítottakra nem alkal­mazandó. Világos ezekből, hogy ámbár Kossuth Ferenc nem az olasz állampolgárság megszer­zése, hanem 10 évi távollét által vesztette el honosságát, visszahonosítása mégis ahhoz a tölteteihez van kötve, hogy a magyar állam­­polgári esküt letegye. Ez a kérdés jogi és törvényes megoldása. Kossuth Ferenc megbízottja más véleményben látszik lenni, maga Kossuth azonban e tekin­tetben még nem nyilatkozott s nagyon helye­sen és tapintatosan járna el, ha majdan, mi­dőn részére az eskületétel határnapját minden valószínűség szerint kitűzik: azon késedelem­­nélkül megjelennék s az eskü­letételi önkényt fölajánlaná. Az ellenkező eljárás csak félreértésre és gyanúsításokra s Kossuth Ferenc visszahonosi­­tásának elhalasztására vezetne. várja, hogy a törvényben egy évi záros határidő tűzessék ki, mely alatt, ha a Vigszinház-részvény­­társaság nem létesítené az uj színházat, a törvény­­javaslatban kontemplált szubvencióra nézve meg­szűnnék a kötelezettség. — Hieronymi miniszter bízik a Vigszinház-társulat törekvéseiben s neki óhajtja adni a szubvenciót. Ha a társulat nem alakul meg olyan időben, hogy a milleniumig kiépítse a színhá­zat, úgyis dugába dől az egész, határidő kitűzése nélkül is. A bizottság a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadta s az első szakaszba bele­veszi azt a kikötést, hogy ha a társaság a szakaszban kitű­zött föltételeknek 1896 május 31-éig eleget nem tesz, a törvény hatályosságát veszti. Horvát képviselőválasztás. Zágrábból tele­­grafálják . Pisarovinában Harabajsza lelkész nem­zeti pártit választották meg tartománygyűlési kép­viselőnek. Budapest, nov. 10. A Vígszínház. A képviselőház pénzügyi bi­zottsága mai ülésén tárgyalás alá vette a Bu­dapesten építendő Vígszínház számára adandó 200.000 forint kamatmentes állami kölcsönről szóló érvényjavaslatot. Pázmándy Dénes azt tartaná he­­vesnek, ha a törvényjavaslat általában a negyedik színház létesítésére adná meg a szóban forgó szub­venciót, mert így módjában lenne a kormánynak több vállalkozó közül azt választani, a­melyik a leg­főbb garanciát nyújtja. Budapesten csakis kizárólag m­agyar színházat tart államilag szubvencionálható­nak s csak kivételként engedne meg más nyelvű jalőadást, hogy kiváló idegen művészeknek mód nyujtassék a föllépésre. — Busbach Péter nem sza­vazza meg a javaslatot. — Hegedűs Sándor azt ki­ A közjogi ellenzék fúziója. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 10. Az országos függetlenségi és 48-as párt ma este Jászli Gyula elnöklete alatt értekezle­tet tartott, a­melynek eredménye az, hogy a függetlenségi anyapárt és az Eötvös-párt közt a fúzió megtörtént, még­pedig azok közt a formák közt, a­melyeket tegnapelőtti számunkban je­leztünk. E szerint az Eötvös-párt tagjait az anya­párt szívesen fogadja s a fúzióhoz sem egyik, sem a másik párt semminemű föltételt nem kötött. Azok a differenciákra, a­melyek az egy­házpolitikai javaslatok beterjesztése óta a most fuzionált pártok közt kifejlődtek, fátyolt ve­tettek. De azért nem minden valószínűség nélkül való, hogy azután, a­mikor az Eötvös­­párt tagjai a klubba belépnek, az együtt ma­­radhatás az időszaki pártprogramoknak átdol­gozását fogja megkövetelni. A mai értekezleten mindössze huszonegy képviselő jelent meg s a Justh által benyújtott határozati javaslatot hosszantartó, élénk vita után fogadták el. A vitában vonatkozás történt a föntebb említett elvi differenciákra is. Az Eötvösék befogadása tehát nem történik az örömnek olyan nyilvános kifejezéseivel, a­minekkel az Ugron-párt tagjainak belépését fogadták. Különben az egyesülésnek a formája is egészen más. A mostani fúziónál Kossuth Ferenc leve­let intézett Justh Gyulához s ebben igen szí­nesen kifejtette azt, mennyire szükséges egye­síteni mindazokat a politikai erőket, a­melyek a fennálló közjogi alappal szemben ellenzéket alkotnak. Kijelentette, hogy az egységes, tö­mör párttal olyan politikai akciót lehet kifej­teni, a­mely mindenfelé tiszteletet parancsol s a jövő választás küzdelmeibe öntudatosan és önbi­zalommal csak akkor lehet belemenni, ha a választó­közönség látni fogja, hogy nem szétforgá­csolt erők meddő kísérletezéseinek, hanem ko­moly cél felé összetett erővel, összhangzato­­san törekvő politikusoknak szavazza meg a mandátumokat. Másik levelében pedig értesíti Justh Gyulát, hogy az országos függetlenségi párt immár föloszlottnak nyilvánította magát s Eötvös hívei készek az anyapártba belépni. Csatolja a pártfeloszlatást kijelentő hatá­rozat jegyzőkönyvét és erre az anyapárt hatá­rozatát kéri. Ez ügyben tehát Kossuth Ferenc közbe­­járóként szerepel s a ma elfogadott határozatot is nem Eötvösöknek, hanem Kossuth Ferencnek fogják kézbesíteni. Az Eötvös-pártiaknak az anya­pártba való belépése tehát csak Kossuth Ferenc hazaérkezése után várható. Az értekezlet lefolyásáról különben ez a tudósításunk számol be. Az orsz. függetlenségi és 48-as párt ma este 6 órától esti fél 9 óráig tartó értekezletet tartott Justh Gyula elnöklése alatt. Justh elnök szives köszönetet mond a pártnak azért a részvétéért, a melyet fivére, Justh Zsigmond elhunyta alkalmából kifejezett. A párt részvéte bal­zsam volt szivére s ezt mindenkor legszentebb emlékei közé fogja sorozni. Ezután bemutatta a mensa academica aláírási ívét s a párt tagjait az egyesületbe való belépésre kérte. Előterjesztette Kossuth Ferenc két levelét az orsz. függetlenségi pártnak az egyesü­lésre vonatkozó jegyzőkönyvével egy­ütt. Kossuth Ferenc levelei és a jegyzőkönyv felolvasása után a következő határozati javaslatot ajánlotta elfoga­dásra. Az orsz. függetlenségi és 48-as párt a köz­jogi ellenzék egyesülésének nagy horderejűt min­denkor átérezte s azt a maga részéről is minden alkalommal megvalósitani igyekezett, miért is őszinte hazafias örömmel,­­ hálás köszönettel fogadja Kossuth Ferencnek a közjogi ellenzék egyesítésére irányuló nemes törekvését. Örömmel veszi a párt tudomásul az orsz. függetlenségi pártnak az egyesülésre való hajlandósá­gát; tudomásul veszi egyúttal a maga részéről is az orsz. függetlenségi pártnak azt az elhatározását, amely sze­rint az egyesülés végrehajtásának módját minden tagjának szabad elhatározására bízza s ez alkalomból újólag kimondja, hogy az egyesülést a legmelegebben óhajtja. Mirel Kossuth Ferenc, hivatkozással a párt elnökéhez intézett két rendbeli megkeresésére, el­­nökileg értesítendő. Ezt a határozati javaslatot a párt egész ter­jedelmében nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. Justh Gyula elnök Kossuth Ferencet telegram útján már értesítette is. Ezután Justh tudatta az értekezlettel, hogy Nagy Gyula orsz. képviselő a pártba való belépését nála bejelentette. Ezt a párt tudomásul vette. Az értekezlet ezután a jövő évi költségvetésnek általánosságban való tárgyalására tért át. A költ­ségvetést Molnár József előadó ismertette s határo­zati javaslatot terjesztett elő. Az értekezlet Börényi és Haviár Dániel felszólalása után az előadói javas­latot egyhangúlag elfogadta és annak a képviselő­­házban való beterjesztésével s a párt álláspontjának kifejtésével Molnár Józsefet bízta meg. Bejelentette még az elnök, hogy a halottak napján a párt Kossuth és Irányi sírjára, úgy Paschic- Lebstück­ Mária emlékszobrára koszorúkat tett. Az ér­tekezlet ezt helyeslő tudomásul veszi. Legvégül került sorra az edelényi választás ügye fölött való tanácskozás. A párt az elnök in­tézkedéseit tudomásul vette s a további teendőkkel az elnököt bizta meg. Dalmát reménységek. — Rendes levelezőnktől. —• Spalato, nov. 9. Csodálatos hírek vannak nálunk elterjedve. Kossuth Ferenc föllépése és magyarországi körútja egész az adriai partokig veti árnyékát és Dalmácia olasz elemeiben reményeket ébreszt fel, melyek valóban soha sem mehetnek teljesedésbe. De a horvá­­tok is szimptomatikus jelentőséget tulajdoninak neki. Hallják csak ! A hírek, melyekről világosan kiírhatom, hogy a legmeszszibb körökbe bejutnak és részben Triesztből, részben Zágrábból szedik a a táplálékot, — a következő hajmeresztő kombiná­ciókat tartalmazzák. Kossuth Ferenc megtartja bevonulását Ma­gyarországba és úgy viselkedik, mint egy trónkö­vetelő. Ugyanekkor a császári és kir. ház egyik tagja, Lipót Szalvátor kir. herceg Zágrábba vonul be hosszabb tartózkodásra. Kossuth Ferenc olasz állampolgár s az egész Itália irredenta rája szegzi szemét, kiséri rokonszenvével magyarországi utján és millióit az erviváknak küldi utána, melyek a magyar éljenekkel összekeverednek. Az italianisz­­szimik meg vannak győződve, hogy Kossuth az egész hazát fegyver alá állítja, megszabadítandó az osztrák kötelékektől, ha másképp nem megy, fegy­­vererővel. Az olaszok ezt az időpontot fogják meg­ragadni, hogy Ausztriát délről megtámadják s tőle a Trentot, Triesztet, Isztriát és Dalmáciát elragad­ják, tehát mindazt, a­hová az olasz nyelv terjed, főleg az Adria két hatalmas kikötőjét: Triesztet és Fiumét. Hű híresztelésekkel van tele most a dalmát levegő és komoly emberek is komolyan kezdenek róla beszélni. De a horvát táborban is élénk figyelemmel kísérik Kossuth Ferenc lépéseit és kombinációkat fűznek hozzá, melyeket hallatlanságuk dacára köny­­nyedén elhisz a benyomások iránt fogékony dél­vidéki nép. A Kossuth-ház előkészítette ribillió meséje az italianisszimik táborából került a horvátokhoz s ezek csakúgy átformálják azt a maguk előnye szerint, mint amazok. Ha — beszélik — a magyarok kiker­getik a svábot az országból, akkor a dologból há­ború lesz. S Horvátország, miként 1848-ban tette, Magyarország ellenségeinek sorába áll és elszakad Magyarországtól. Kiegészítve magát Boszniával, Hercegovinával és Dalmáciával, külön államtestet fog alkotni: a Strossmayer-féle trializmust, és Lipót Salvator kir. herceg áll az újjá alakulandó horvát álladalom élére, mely annak a rendeltetésnek, hogy 3

Next