Budapesti Hírlap, 1896. június(16. évfolyam, 151-178. szám)
1896-06-02 / 151. szám
1896. junius 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (151. sz) tótta meg a szükséglet többletét, mely a hadsereg és haditengerészet szervezetének kiépítésére és fölszerelésének programszerű folytatására lesz fordítandó. Bosznia és Hercegovina viszonyai minden tekintetben a rendes fejlődés medrében folynak. Ez országok 1897-ben is saját jövedelmeikből fogják kormányzatuk szükségleteit fedezhetni. Abban a meggyőződésben, hogy hazafias buzgalommal fogják erejüket a megoldandó feladatoknak szentelni, munkálkodásuknak a legjobb sikert kívánom és a legszívesebben üdvözlöm önöket. (Meg-megújuló lelkes éljenzés.) Badeni gróf azután bemutatta ő felségének az új delegátusokat, mire cercle következett. A király a morva helytartóval, Vetter gróffal és másokkal is nagy szeretettel beszélgetett a milleniumi kiállításról. Nagyon örült, hogy általánosan tetszik. — Igen, nagyon szép, érdemes megnézni, mondotta ő felsége. A magyar delegáció. A magyar delegátusok a főrendiházban gyülekeztek, ahol Széll Kálmán közölte velük a királyhoz intézendő beszédét. A királyi várban a kihallgatási terem előszobájában gyűltek össze, ahonnan Apponyi Lajos gróf udvarnagy a kihallgatási terembe vezette őket, ahol a trón előtt félkörben foglaltak állást. A kihallgatási teremben Galuhovszki gróf, Kriegkammer és Kállay közös miniszterek, Bánffy báró miniszterelnök, Andrássy Aladár gróf főkamarás és Pálffy Andor gróf testőrkapitány már előbb megjelentek. Andrássy gróf főkamarás jelentést tett a királynak, mire ő felsége a kihallgatási terembe ment s a trónszék előtt megállapodott. A magyar királyi főkamarás, a testőrkapitányok és a főhadsegéd a trón mellett, a közös miniszterek és a magyar kir. miniszterelnök az emelvénytől balra foglaltak állást. Az udvarnagy és a szolgálatot tevő szárnysegéd a kihallgatási terem ajtajánál maradtak. Széll Kálmán üdvözölvén ő felségét, megjegyezte, hogy ezúttal harmincadszor gyűlt össze a delegáció az alkotmányos jogok és kötelességek gyakorlására. Biztosította a királyt, hogy gondosan és komolysággal fogja a bizottság megvizsgálni a Mire való a tiszta patakvíz ? Öntözés közben meglocsolja a fájós tagokat, a többi aztán annak a gondja. Minap meg a fogfájás gyötörte, de bizony kifogott rajta. Egy marok nyirkos földet kötött az arcára s megszűnt a fájás, így alkalmazza Jóska bácsi az ősmagyar vallást házi használatra. Nagyon jó kúra ez, mindig kéznél van ; ha nem használ, nem árt — s a mi fő — pénzbe sem kerül! Megkérdezem tőle, a sebzett szivet, beteg lelket mivel lehetne meggyógyítani, segít-e azon a nyirkos föld ? Jóska bácsi nagyot hallgat a kérdés után, aztán szemébe húzza a kalapját s oda int a hegyoldalon levő kakukfüves temető felé: — meg — azt is meggyógyítja a jó hús föld ! Szakadozik a felhő, vigasztaló derengés látszik az égen mintegy biztatva, ne féljetek, nincs villámom, se jégesőm, dörgéssel meg nem riasztlak, villámlással nem vakulak, csupa jóság, szeretet és áldás az, amit én adok! Az én nyomomba jár a termékenység, a vigasztalás s az aranyos remény ! Az esőcseppek ezüstös szövedéke ritkulni kezd, enyelgő szellő fut végig a növényeken, egy-két sárga csizmás méhecske kimászik a harangvirágból, rendbe szedi magát, egy esőcsepp tükrében toillettet csinál s aztán megindul körútjára. Buksi verebek röppennek a megyfára s hangos verébszóval mondják el véleményüket és benyomásaikat az időjárásról. A kerítésen túl vígan csattogtatja szárnyát a kakas, s nagyot kukorikál örömében. Pelyhes kis zsibók sápogva szaladnak a kormány előterjesztéseit. Határozatainkban szem előtt tartjuk — úgymond — az ország anyagi erejét, mint minden haladás és fejlődésnek és az ország fölvirágzásának alapföltételét, melyből többet meríteni, mint az azt tápláló források engedik, boszulatlanul nem lehet. De midőn ezt mérlegelni fogjuk, soha szem elől nem tévesztjük azt, amivel a trón biztosságának és az osztrák-magyar monarkia tekintélyének és hatalmi állásának tartozunk, mert ezekkel válhatatlanul össze vannak forrva az ország biztossága és a nemzet legfőbb életérdekei. A nemzetek és fejedelmek békeszeretete remélni engedik, hogy felséged bölcseségének és kormánya körültekintésének sikerülni fog a béke áldását ezután is megtartani számunkra; de mert az önérzetben fekszik az igazi biztosíték, gondunk lesz felséged kormányának az anyagi erők határán belül rendelkezésre bocsátani amaz eszközöket, melyek az osztrák-magyar monarkia védőképességének fentartására elkerülhetetlenül szükségeseknek bizonyulnak. A magyar állam fennállása évezredének évfordulóját a nemzet a Gondviselés és ősei iránti hálából örömünnepekkel üli meg. Ezer év küzdelmeit és dicsőségét, balsorsát és jó szerencséjét örökítjük meg emlékezetben hálából és örök tanulság céljából. Ez ünnepek igazi fényét — folytatta azután — az adja meg, hogy a király, a királyasszony és a királyi család együtt ünnepel a magyar néppel, ünnepét a maga ünnepének tekintvén. Boldogsággal és határtalan hála érzésével tekint föl a nemzet királyához, mert át van hatva ama tudattól, hogy a korona és nemzet közti egyetértés a legnagyobb biztosítéka alkotmányos szabadságának és fölvirágzásának. Végül Károly Lajos kir. herceg haláláról emlékezett meg, amely gyászt hozott az örömérzések közé. Felséged öröme a mi örömünk — igy szólt. Felséged és felséges királyi házának gyásza a mi gyászunk. Az egész nemzet osztatlanul vett részt felséged és felséges királyi házának fájdalmában. Engedje felséged, hogy fájdalmunk kifejezését lábaihoz tegyük és a menyek urától kérjünk vigasztaló enyhülést. A király ugyanazzal a beszéddel válaszolt, mint az osztrák delegációnak. A magyar delegátusok lelkesen megéljenezték sok passzusát a királyi bezédnek. Ezután Bánffy Dezső báró miniszterelnök bemutatta a királynak a delegáció új tagjait, mire ő felsége cerclet tartott. Hosszasabban beszélgetett a király Széll Kálmánnal, Tisza Kálmánnal, Szapáry Gyula gróffal, Zichy Nándor gróffal, Festetics Andor gróffal, Bohus Zsigmond báróval, Jókaival. Fali Miksának azon való örömét fejezte ki, hogy oly derekasan elbírja a sok dolgot. — Bizony sokat bíznak önre, de aztán — tette hozzá a király — a legjobban el is végzi azt a munkát, rögtönzött pocsolyákba, s mint valami kis ájmodi propellek vígan úszkálnak egyik parttól a másikig. Egyszerre szétnyílik a felhő, vakító napsugár szalad végig a tisztára füresztett kis világon, brilliantok millióit keltve életre. Csikorogva nyílik a kertajtó, öreganyám jön a kertbe, egy csomó kötöző sással, kerti késsel, szelíd galambszeme végig tekint a kertecskén ! Hányszor látta ő ezt az egyszerű kis világot , íme mégis most mintegy megigézve áll meg, a kikelet csodás varázsa, a májusi eső tündéri színpompája szinte megdöbbenti, áhítattal ül a kis padra, mely fölé mandulafa terjeszti virágos ágait. Rigófütty, méhzsongás, nevető napsugár s a tavasz költészete áhítatra keltik szelíd öreg szivét, a hála érzete túlemeli megszokott körén. Úgy tetszik, mintha azzal is jobbá lenne a világ, ha ő itt ül imára kulcsolt kézzel. Mintha sok néma bánat, eltitkolt szenvedés gyógyulna meg az által, ha ez a jóságos szent öreg a májusi eső azüst ködén át az áhitat varázshatalmával az egyligyü kis kertbe hívja le azt a hatalmas szellemet, akit annyian hiába keresnek a Notre Dame művészi csücsivei s a Márk-temploma arany kupolája alatt. Oh, jöjjetek most ide, a kik el vagytok fáradva s itt megenyhültök! Hozzátok ide sebzett sziveteket, a mérhetetlen but, mit a föld minden hatalma sem tud meggyógyítani. A titkon elsírt könyek itt megtalálják a csodatevő balzsamot, enyhülést, békét, vigasztalást, — ide szállt a végtelen jóság, a szeretet — jelen van az Isten! Rakodczay Pálné. Az ezredéves kiállítás. Budapest, jun. 1. Tájékoztató. A közönség tájékoztatására közöljük a következőket : Junius 2. A magyar tanulók országos tornaversenye, melyen a király is megjelenik. — Junius 3. A magyar tanulók országos tornaversenye. A kereskedelmi miniszter fogadó estéje a kiállítási ünnepségek csarnokában. — Junius 4. Az országos tornaszövetség versenye a kiállítási versenytéren. Ügető és hajtási versenyek. — Június 3. A szent koronát és koronázási jelvényeket délelőtt 9 órakor nagy pompával a koronázási templomba viszik és három napra közszemlére teszik. A tenyészló-kiállítás megnyitása. Az orsz. tornaszövetség versenye. Filharmonikus hangverseny a kiállításon. — Junius 6. A királyi palota uj szárnya alapkövének letétele d. e. 10 órakor a király jelenlétében. A budai dalárda hangversenye a kiállítási ünnepségek csarnokában. Baromfi- és ebkiállítás megnyitása. — Junius 7. A főispánok és a főváros tisztelgése a király előtt d. e. fél 12 órakor. A vöröskereszt egyesület közgyűlése. Kerékpár-verseny a fővárosban. Ügető- és hajtási versenyek. — Junius 8. A hódoló diszmenet és a koronázási jelvények átvitele az uj országházba. A menet reggel 9 órakor indul. A király és uralkodóház tagjai a kir. palota erkélyéről nézik a menetet. Útja ennek : Palota-tér, Szinház-utca, Disz-tér, Tárnokutca, Werbőczy-utca, Bécsikapu-tér, Várfok-utca, Krisztina-körút, Széna-tér, Ország-ut, Török-utca, Primás-utca, Margit-híd, Lipót-körút, Váci-körút, Markó-utca, Nádor-utca, országház; visszafelé : Alkotmány-utca, Váci-körút, Frodő-utca, Ferenc- József-tér, Lánchíd, Albrecht-út, Palota-tér. Eközben , délelőtt fél 12 órakor ünnepi ülés az új országházban a kir. hercegek jelenlétében, délután 2 órakor a magyar országgyűlés ünnepi fogadása a kir. palota nagytermében. Este díszelőadás a nemzeti színházban.* A kiállítás nyitvatartása. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a kiállítási pavillonok este 7 óráig a kiállítás területe pedig éjfélig maradjanak nyitva. * A kiállítás látogatása. A kiállítást május 30-án 11.421 (1885-ben 9155), május 31-én vasárnap 33.989 (1885-ben 24.191) fizető napijegyes látogató nézte meg. Ezzel a napijegyesek száma közel jutott a félmillióhoz. A látogatói statisztikát május hónapról idetesszük, mellé adván minden napról az 1885-iki országos kiállítás látogatásának kimutatását, csupa napi jegyesekről van szó : május 2-án 1896-ban 8454, 1885-ben 179, május 3-án 1896-ban 28.728, 1885-ben 6708, május 4-én 1896-ban 10.470, 1885-ben 3104, május 5-én 1896-ban 7569, 1885-ben 2387, május 6-án 1896-ban 7827, 1885-ben 7223, május 7-én 1896-ban 7556, 1885-ben 8204, május 8-án 1896-ban 5119, 1885-ben 7750, május 9-én 1896-ban 9987, 1885-ben 5486, május 10-én (vasárnap) 1896-ban 40.998, 1885-ben 30.914, május 11-én 1896-ban 8908, 1885-ben 7220, május 12-én 1896-ban 9531, 1885-ben 4040, május 13-án 1896-ban 6836, 1885-ben 7229, május 14-én (ünnep) 1896-ban 23.395, 1885-ben 15.203, május 15-én 1896-ban 8262, 1885-ben 2885, május 16-án 1896-ban 7575, 1885-ben 2481, május 17-én (vasárnap) 1896-ban 38.892, 1885-ben 27.363, május 18-án 1896-ban 10.053, 1885-ben 5097, május 19-én 1896-ban 10.690, 1885-ben 4893, május 20-án 1896- ban 9249, 1885-ben 4022, május 21-én 1896-ban 10.519, 1885-ben 13.316, május 22-én 1896-ban 7919, 1885-ben 7733, május 23-án 1896-ban 7779, 1885-ben 12.000, május 24-én (pünkösd) 1896-ban 54.549, 1885-ben 38.170, május 25-én (pünkösd) 1896-ban 32.668, 1885-ben 34.697, május 26-án 1896-ban 12.610, 1885-ben 11.820, május 27-én 1896-ban 13.026, 1885-ben 10.193, május 28-án 1896-ban 12.074, 1885-ben 10.363, május 29-én 1896-ban 13.530, 1885-ben 8287, május 30-án 1896-ban 11.421, 1885-ben 9155, május 11-én (vasárnap) 1896-ban 33.989, 1885-ben 24.191. Összesen 1896-ban 465.263, 1885-ben 333.123. A látogatók számába természetesen nincsenek betudva azok, akik bérletjegyekkel, tisztelet, szolgálati és szabadjegyekkel, továbbá akik munkásjegyekkel jönnek a kiállításra. Ezek jórészt (alkalmazottak, kiállítók, szolgaszemélyzet) állandóan a területen vannak, míg a bérletjegyek tulajdonosai csak úgy számíthatók, hogy minden másnap kijönnek a kiállításra. Bérletjegy ez idő szerint 26,000-nél .