Budapesti Hírlap, 1897. január (17. évfolyam, 1-31. szám)
1897-01-25 / 25. szám
1897. január 25. BUDAPEST! KIEL AP. (25. sz.) szavai stb.) Végül csatoljon dolgozatához egy kis összefüggő szöveget, pl. mesét vagy párbeszédet, a kiejtést pontosan föltüntető írásmóddal. FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, jan. 20. A vásári iparosok panasza. Másfélezernél többen voltak a vásári iparosok és kiskereskedők, kik vasárnap délután az Erzsébetkörút és Barcsay utca sarkán levő kávéházi helyiségben Prince Jenő rendőrfogalmazó ellenőrzése alatt visszás helyzetüket ecsetelték, amelybe őket a vásárcsarnoki bizottságnak a csarnokok életbeléptetésére vonatkozó rendeletnek az a pontja, mely az eddig fenállott nyílt piacoknak feltétlen beszüntetését elrendeli, veszélyezteti megélhetésüket és megvonja tőlük egyetlen keresetforrásukat. A zsibárusok számára zsibárucsarnokot épített a főváros, az élelmicikk-kereskedők számára most készül a nagy áldozatok árán létesített vásárcsarnokokat megnyitni, csak a vásári iparosokról és a kiskereskedőkről feledkeztek meg, ezek egyszerű fölszólításra kénytelenek ott hagyni rendes kereseti forrásukat. Pedig ők hozzájárulnak a közterhekhez és adót fizetnek, holott az élelmicikk-kereskedők igen nagy része csak idényszerűen jelennek meg a piacon, jönnek-mennek, de sem adót nem fizetnek, sem magyar államiságot nem ismernek. Elpanaszolták, hogy a vásárcsarnokok kicsinyek és ennélfogva nem fogadhatják be mindazokat, akik a befogadásra jogot formálhatnak. Még az élelmicikk-kereskedők számára sincsen elegendő hely. A Hunyady-téri vásárcsarnokban 146 elárusítóhely készült, az elárusítók száma pedig megközelíti a négyszázat. Ugyanily viszonyok észlelhetők az Istea-téri csarnoknál is. Statisztikát mutattak, amely azoknak az iparosoknak és kereskedőknek számát tünteti föl, kik a vásárcsarnokokból kitnnrekedtek, akiknek számára a vásárcsarnokokban nincsen hely, így kimarad az Újvásártérről 560, az István térről 394, a Hunyady-térről 141, a Duna melletti piacokról 436, a Hold utcából 183 és a Rákóczy térről 40 kereskedő és iparos, összesen 1754 család, kiknek exisztenciája bizonytalanná vált. Az ülés megnyitása után a Budapesti Hírlap január 11-iki számában megjelent cikket olvasták föl, mely híven ecseteli az olcsó háztartási cikkeket árusítók viszás helyzetét és javasolták, hogy a cikk által megjelölt irányban folyamodjanak a főváros tanácsához és a belügyminisztériumhoz. Miután az érdekeltek semmivel sem érdemelték meg, hogy szigorú és méltatlan eljárással megfenyegessék és miután az általuk forgalomba hozott áruk az egészségügyi ellenőrzést nélkülözhetik, ezen kívül még a terek és piacok tisztasága sincsen veszélyeztetve, csak méltányolni tudnék, ha a vásárcsarnoki bizottság kérésüket részben teljesítené. Ezek a kereskedők ugyanis azt kérik, hogy addig, míg róluk más irányban gondoskodva nem lesz, hagyják meg őket jelenleg elfoglalt elárusító helyeiken. Ez a kérés teljesíthetetlen. A vásárcsarnoki bizottság teljhatalmánál fogva beszüntette az összes piacokat. Célra nem vezető és ferde intézkedés volna, ha ezeket a piacokat ismét állandósítaná, mert az iparcikekkel kereskedők csak azokon a piacokon tudnának megélni, amelyek az élelmi piaccal vannak összeköttetésben. A hatóság pedig ily külön ipari piacok számára külön kezelési személyzetet nem kreálhat. De e kérelem teljesítésével a vásári bizottság magát a vásárcsarnoki intézményt veszélyeztetné tetemes mértékben, mert nem akadna kereskedő, ki a vásárcsarnokba bemenne, ha számára jobb, olcsóbb és kényelmesebb helyet biztosítanak, hol még ellenőrzés alatt sem állanak. Amit azonban a vásárcsarnoki bizottság igenis megengedhet ez az, hogy a vásárcsarnokok előtti tereken, a vásárcsarnokokkal szerves kapcsolatban, ezek ellenőrzése és kezelése alatt oly mértékben engedi meg az iparcikkek elárusítását, amily mértékben a csarnokok területe az eláusítók befogadását megakadályozza. Az ily ideiglenes nyílt piacokon élelmi cikkeket ne legyen szabad árusítani, a helybérek pedig a csarnokokban fizetett helybérekhez hozassanak méltányos arányba. Ezzel tartozik a főváros annak a 2000 fővárosi polgárnak, kik saját hibájukon kívül és inkább a vásárcsarnok építési bizottság hibájából kinnrekedtek a vásárcsarnokokból és sem boltot nyitni, sem koldulni nem tudnak. Megjegyzésre méltónak tartjuk azt a körülményt, hogy a gyűlésen nem akadt ember, ki az elhangzott beszédeknek német nyelvben való tolmácsolására vállalkozott volna. A gyűlés különben egy 25 tagú bizottságot választott, melynek kötelességévé tették, hogy a miniszterhez járuljon és kérje a sürgős intézkedést. — A vásárcsarnoki munkások igazolványa. A jövő hónap közepén megnyíló vásárcsarnokokban csak azok a munkások kaphatnak foglalkozást, akiknek a vásárcsarnokok igazgatósága igazolványt ad. Ilyen igazolványt holnaptól fogva lehet kapni a fővám téri központi vásárcsarnokban, az igazgatósági irodában. TÁVIRATOK. Muravjev Parisban. Paris, jan. 24. o. Havas-ügynökség a következő jegyzéket közli: Mohrenheim báró nagykövet értesítette Hannotanx külügyminisztert, hogy Muravjev gróf az orosz cár parancsára Kopenhágából Parisba fog jönni, hogy bemutassa magát a köztársaság elnökének és érintkezésbe lépjen a francia miniszterekkel. Muravjev csütörtökön reggel 8 órakor fog megérkezni és 48 óra hosszat marad Párisban. Tiszteletére csütörtökön az Elysée-palotában díszebéd lesz. A kubai szabadságharc. Havanna, jan. 24. Weyler tábornok, aki Havanna és Matanzas tartományokba kémszemlére indult, kijelentette, hogy ott csak néhány fölkelő csapat van, amelyeket könnyen szét fognak szórni. A cukornádültetvényeken több helyütt megkezdődött a munka. A szultán keresztény alattvalói: Konstantinápoly, jan.. 24. Tesvik basa külügyminiszter Románia és Szerbia követeihez hoszszabb jegyzéket intézett a függőben levő egyházi ügyek kérdésében. A jegyzékben csodálkozásának ad kifejezést, hogy a két kormány indíttatva érezte magát arra, hogy az ozmán birodalomnak teljesen belső ügyébe beleavatkozzék, kiváltképpen, mikor ez az amúgy sem kielégítő macedóniai helyzetet súlyosan megkárosíthatná. A porta reméli, hogy e barátságos felszólalás elégséges lesz arra, hogy a szerb és román kormány további akciójáról lemondjon. A szultán hű szerb és oláh alattvalóinak kész oly engedményeket tenni, melyek vallásuk szabad gyakorlatát biztosítják. Hasonló nyilatkozatokat fognak tenni Belgrádban és Bukarestben a török követek is. A vasút Délafrikában, London, jan. 24. A Reuter-ügynökség jelenti Pretoriából. Krüger elnök tegnap este Potselstromba utazott az új vasútvonal megnyitására. A lakomán azt mondta az elnök, hogy miután a marhavész az eddig szállításra használt marhát gyorsan elpusztítja, az új vasutak építését mindenképpen elő kell mozdítani. Választás Ausztriában. Prága, jan. 24. A Prager Ztg. közli a Reichsrath választásaira vonatkozó rendeletet. E szerint az általános választó osztály március 12-én, a községek 17-én, a városok és mezővárosok 19-én, az ipar- és kereskedelmi kamarák 20-án, a nagybirtokosok pedig 22-én fognak választani. A dervisek ellen. Róma, jan. 24. Az Itálie legjobb forrásból eredő információk alapján alaptalannak jelenti ki azt a hírt, hogy Olaszország tárgyalásokat folytat Kasszája és a dervisek ellen intézendő közös angololasz akció érdekében. Róma, jan. 24. A Stefánia ügynökség jelenti Agordatból mai kelettel. A dervisek zöme még mindig Amidebben van, számos, fokozatosan előretolt őrssel. Az Agos és Alula vasok közt történt összeütközésben Mesteska is elesett, aki egyike volt a legtevékenyebbeknek azok közt, akik Olaszországtól elpártoltak. n A P H I R E K. Budapest, jan. 25. — (Személyi hir.) A király Balszár Károly pénzügyminiszteri számtanácsosnak a pénzügyi tanácsosi címet adományozta. (A királynő Cap-Martinban.) Nizzából írják, hogy Erzsébet királyné január 19-én gyönyörű verőfényes időben érkezett Cap-Martinba. Pompás színben van, vidáman, jó kedvvel fogadta a vendégek köszöntéseit. Sennyei grófnővel nyitott kocsiban hajtatott a pályaudvarról a Cap fogadóba. A kocsi szépen föl volt diszitve virággal s az utcákon nagy tömegben ácsorgó nép lelkesen éljenezte a királynét. A fogadó előtt az igazgató s Pauli kormánytiszt várakozott az előkelő személyekre. A mikor megérkeztek, a királyné mosolyogva fordult Paulihoz s igy szólt hozzá, franciául : „Ah, ön itt van. El vagyok ragadtatva az utazástól s örülök, hogy itt láthatom önt.“ Majd fölvezették a királynét szobáiba, hol kedves meglepetés várta. A község elöljárói ugyanis, noha a királyné előre azt kérte, hogy ne zavarják meg a teljes inkognitóját, gyönyörűen fölvirágozták szobáit. A szalont egészen behintették ibolyával s virágkosarakat és világoskék rózsakoszorúkat aggatták az ablakokba. (Ez a királyné kedves színe.) Alig öltözött át a királyné, rögtön kisietett a kertbe s gyönyörűséggel szívta a teljes tavaszi pompájukban álló virágok illatát. Elbolyongott a tengerpartnak egyik vadregényes pontjára, hová kedves emlékei fűződnek. De hirtelen beborult az ég s vihar kerekedett. Kicsibe múlt, hogy a felséges asszony alaposan meg nem ázott. Alig érkezett vissza a fogadóba, kitört a zivatar s jégeső verte a fákat. Másnap ismét szép, napfényes idő volt, mely azóta változatlan. (Változás a diplomáciában.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy Salzberg Emánuel báró buenos-ayresi fökonzult a király visszahívta állásáról s helyére Wrede Raoul herceg követségi tanácsost nevezte ki. (Két kitüntetés.) A király Hűvös József királyi tanácsos és Budapest székes főváros törvényhatósági bizottsága tagjának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, saját és törvényes utódai részére a magyar nemességet a botfai előnévvel, Lázár György Szeged szabad királyi város helyettes polgármesterének, a város érdekeinek előmozdításában szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. Hűvös József 1848-ban Nagykanizsán született. Tanulmányait szülőhelyén és Budapesten végezte. Huszonöt év óta ügyvéd a fővárosban, ez idő alatt buzgón tevékenykedett a főváros közügyeinek terén. Különösen sokat tett kerületének, a Józsefvárosnak érdekében. Másfél év előtt királyi tanácsossá lett. Lázár György dr., Szeged város helyettes polgármestere a nagy alföldi város kulturális mozgalmainak lelke. Kitűnő tisztviselő s az egész város tisztelete környezi. Elnöke és alapítója a Dugonicstársaságnak, mely az ő buzgolkodása folytán Szeged milléniumi ünnepén saját fényes palotájába vonult be. . A . (A pozsonyi koronázási emlékszobor.) Bánffy Dezső báró miniszterelnök, mint a M. É. Írja, legközelebbi bécsi útja alkalmával előterjesztést tesz a királynak, hogy a pozsonyi koronázási emlékszobor leleplezésén személyesen jelenjék meg. A szoborbizottság májusra tervezi a leleplezés ün.nepét s meghívja rá a megyék törvényhatóságát és az országgyűlés két házának tagjait. Pozsony és a szomszédos vármegyék küldöttségei abban a jelmezben vesznek részt az ünnepen, melyet a júniusi hódoló diszmenetben viseltek. (Kinevezések az udvarnál.) A hivatalos lap mai száma közli Wolkenstein-Vrosihwig Henrik gróf főkonyhamesternek a király főkonyhamesterévé történt kinevezését, melyet vasárnapmár említettünk. Közli még hogy Bellegarde Ágoston tartalékos vezérkari századost főkonyhamesterévé nevezte ki a király. — (Nagy idők tanúja. Várallyay József 1848—49-ki vörös sapkás honvédhadnagy, nyugalmazott gazdatiszt január 18-án hetvennégy éves korában Nyíregyházán meghalt. — (Házasság.) Pollatsek Ignác dr. fővárosi gyakorlóorvos ma délelőtt kell egybe a dohányutcai zsidó templomban Weiss Gyula fővárosi nagykereskedő leányával, Margittal. Schnabl Frigyes pénzszekrény gyáros jan. 28-án tartja meg esküvőjét Keine Celesztin úrhölgygyel a belvárosi plébániában. 3