Budapesti Hírlap, 1897. március (17. évfolyam, 60-90. szám)

1897-03-30 / 89. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (89. sz.) 1897. március 30. után tagválasztó nagygyülés. 9-én ünnepies köz­gyűlés. Az egyéb apró folyóü­gyek bejelentése után az ülés véget ért. * (A tavaszi nemzetközi tárlat) a város­ligeti uj műcsarnokban rendkívül érdekesnek ígér­kezik. A pompás épület termeiben zárt ajtók mel­lett napok óta csomagolják ki a külföldről érkezett ládákat, melyekből a legjobb nevű külföldi festők és szobrászok érdekesnél­ érdekesebb alkotásai kerül­nek elő. Különösen érdekes lesz a belga szobrászok csoportos kiállítása, a­kik a belga kormány támo­gatása mellett 15 müvei vesznek részt kiállításun­kon. A kiállítás nagyszabású voltát legfényesebben igazolják a bejelentések, melyekből kitűnik, hogy a tárlaton 183 magyar művész 493 müvei, 31 német művész 40 müvei, 23 belga 55 müvei, 8 angol 14 müvei, 7 skót 13 müvei, 9 olasz 14 müvei, 4 hol­landi 5 müvei, 4 spanyol 5 müvei, 2 orosz 7 mü­vei és 2 francia 4 müvei lesz jelen. Ezenkívül még 33 nem személyesen meghívott külföldi művész összesen 65 művet jelentett be. A bejelentések összes száma 306, a bejelentett műveké 715. A kiállítás április 15-én nyílik meg és naponta 9-től 6- ig lesz látható, kivéve csütörtököt, a­mikor este 7— 12-ig villámvilágítás mellett sétahangverseny lesz a kiállítás termeiben és buffet is áll a közön­ség rendelkezésére. * (A keresztény nő) címen felolvasó ciklust ad ki könyvalakban Basel­ek Antal győrszigeti es­peresplébános. A ciklus, a­melyet a nagyböjti esté­ken nagy tetszéssel fogadtak a budapesti katolikus körben, könyvalakban 50 krba, kötve egy forintba kerül. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, márc. 28. —­ megsemmisített fővárosi tanácsi ítélet. A székes főváros tanácsa másodfokú ítélettel egy szigorló orvost orvosi oklevél nélkül való üzése miatt az orvosi gyakorlatnak háromszáz forint pénzbüntetésben, nem fizethetés esetére hatvan­napi elzárásban marasztalt el s egyszersmint el­rendelte, hogy az iratok áttétessenek a bírósághoz, minthogy úgy látszik, bűntett esete is forog fenn. A belügyminiszter hatáskör hiánya miatt hivatalból megsemmisítette ezt az ítéletet az előző eljárással együtt s meghagyta, hogy az ügyiratokat tegyék át az illetékes bírósághoz, mert a törvény szerint büntetendő kihágást követ el, a­ki szabályszerű jogosítvány nélkül fizetésért vagy jutalo­mért orvosi teendőket végezett. Ezt az illető szigorló maga is beismeri s csak azt ta­gadja, hogy jutalomért vagy fizetésért tette volna. A székes­főváros Vl-ik kerületi elöljáróságának je­lentéséből azonban kitűnik, hogy az illető orvosi teendőket fizetésért rendszeresen végezett, sőt ma­gának a belügyminisztériumnak félrevezetésével jár­ványorvosi, tehát fizetés mellett belgyógyítással összekötött állás elnyerését ismételten kérelmezte s ily állásra nyolcforintnyi napi dijazás mellett tény­leg ki is volt küldve s az adóhivatalnál részére háromszáz forint napi- és fuvardijat tényleg ki is utalványoztak. — Uj parkok. A tanács elhatározta, hogy az I. ker. Bécsikapu-teret, a III. ker. Szentlélek- és Szentháromság-tereket parkoztatja. A mérnöki hiva­tal a terveket már bemutatta. — A Kisfaludy-színház szubvenciója. Az ó-budai Kisfaludy-színház tulajdonosa és igazgatója Serig Lajos, utalva arra a fontos misszióra, melyet színháza a III. kerületben teljesít, segedelemért folyamodott a fővároshoz. Az ó-budai színpártoló egyesület és a közoktatásügyi bizottság kiküldött tagjai, a­kik a színházat megtekintették, a társula­tot jól szervezettnek, az előadásokat jóknak talál­ták, 8000 frt építési segedelmet javasolnak. A köz­oktatási ügyosztály a segítő összeget 6000 írtban óhajtja megállapítani. Serly folyamodását a köz­­oktatásügyi bizottság mai ülésén tárgyalta. Több bizottsági tag aggodalmának adott kifejezést, hogy ezzel az összeggel segítve lesz-e a színház, s nem lesz-e a főváros olyan helyzetben, hogy a segítsé­get kiutalványozza s aztán a színház nem lesz ké­pes megküzdeni ennek ellenére a helyzettel. Ten­­czer Pál­­ különösen súlyt helyez arra, hogy a szín­háznak Ó-Budán igazán nemzeti hivatása van s a bizottság nem veheti magára az ódiumot, hogy szűkkeblüségével e misszió teljesítését megakadá­lyozza. Utal arra, hogy a városligeti színkörnek a krisztinavárosi színkörnek, melyeknek csak fél­szezonjuk van, s e mellett olyan sűrű, vagyonos és intelligens lakosságú városrészekben vannak a szín­padjaik, a város évi hat-hatezer forint szubvenciót ad. Mennyivel méltóbb arra Serig, a­ki a saját va­gyonából ment neki a roppant kockáztatásnak, hogy Ó-Buda németajkú lakosságának hirdesse a magyar szót annak legvonzóbb alakjában, a szín­padok nyelvén. Lengyel Sándor, Göőz József, Gyu­­lányi Adolf és többek hasonló szellemű fölszólalása után a bizottság hozzájárult ez évre 6000 frt szubvenció megszavazásához. — Uj tanítói állások. A közoktatásügyi bi­zottság Szászy László elnöklése és Fesztetics Géza gróf előadása mellett ma ülést tartott, melyen öt igazgatói, tizenöt tanítói és tizenöt tanitónői, végül két segédtanítói és egy segédtanítónői állás szer­vezését határozta el. Verédy Károly dr. az újabb segédtanítói állások szervezése ellen fölszólalt, mert a 600 forintos fizetésből a fővárosban nem lehet megélni s a segédtanítók ily dotáció mellett való­sággal nyomorognak. Ennek dacára folyton újabb és újabb segédtanítói állásokat szerveznek. A bi­zottmány hosszabb beható vita után kimondta, hogy ezúttal nem kíván a segédtanítói állásokkal foglalkozni, hanem fölkéri az ügyosztályt, hogy a jövőre nézve a segédtanítói állások rendszeresíté­sét mellőzze s úgy erről, mint a tanítók szolgálati pragmatikájáról lehetőleg mielőbb tegyen fölter­jesztést. — A Ferencváros színháza. Az üllői úton, a Markotányos­ utca sarkán Sziklay János által építeni szándékolt színház engedményezésének dol­gát a fővárosi közoktatásügyi bizottság ma tár­gyalta. A bizottság javasolja a színház nyitási en­gedelem kiadását azzal a feltétellel, hogy a fő­városi szegényalap javára évenként két előadást tartozik Szikray rendezni, még­pedig vasárnapi napon.­­ A budapesti forgalmi kikötő tervezése céljára már legközelebb megindulnak a helyszíni fölvételek. A fölvételek ki fognak terjedni a Cse­­pel-szigetnek és az elzárt soroksári Duna ágnak a gubacsi gátig és Csepel községig terjedő egész csúcsára, továbbá a Lágymányosra, az újpesti téli kikötőre s az ó­budai Duna-ágra. A helyszíni föl­vételek mintegy három hónapig tartanak és ezek alapján, valamint az e kérdés megoldására befolyást gyakorló összes tényezők tanulmányozása után te­szik mérlegelés tárgyává azt, hogy a kereskedelmi és a vele kapcsolatos ipari és téli kikötő hol lesz a közforgalom igényeinek a legmegfelelőbben léte­sítendő és az igy megválasztott helyre fogják egy nagyobb szabásu kikötő általános terveit elkészíteni. A helyszíni fölvételek Gonda Béla miniszteri taná­csos személyes vezetésével fognak történni. — Köztisztaság. A fővárosi törvényhatóság még 1892-ben készített egy köztisztasági szabály­rendeletet. A miniszter azonban nem hagyta jóvá és utasította a fővárost, hogy módosítsa. Módosítás helyett az összes aktákat a restanciák közé temet­ték, a­honnan csak most kerültek elő. A miniszter kívánta módosítások nagyobb része időközben tárgy­talanná tett, a köztisztasági hivatal főnöke ma na­gyobb előterjesztést adott be a tanácshoz, a­mely­ben a következők kimondását kéri: A háztulajdo­nosok naponként ne csak egyszer legyenek kötete­sek a gyalogutat tisztíttatni, hanem napközben is elhordatni a gyalogúton levő szemetet, különösen nyáron, a­mikor gyümölcshéjjal szórják tele. A gya­­logutat söprés előtt mindig öntözni kell, hogy por ne tegyen. Cementet zsákokban csak zárt kocsin lehessen szállítani, nyílt kocsin csak hordóban. Föl­det vagy hulladékot fedetten bordélyon, téglát létrás oldalú kocsin vinni ne legyen szabad. A ház­bontásoknál és építéseknél, esetleg a gyalogút föl­­használásával is, magas fakerítést kell építeni és a fuvarosok csak azon belül rakodhassanak föl, vagy le. — Vasút a levegőben. A budapesti közúti vaspályatársaság köteles a budai vonalat a lánchíd­főtől a Rudas-fürdőig meghosszabbítani. A közmun­kák tanácsa azonban e vonal kiépítését nem akarja megengedni, mert a várkert előtti korzót, a­hol a vasutat a mérnöki hivatal által készített tervek szerint építenék, mint a közönségnek kellemes üdülőhelyét a vasút részére feláldozni nem akarja. A mérnöki hivatal most újabb terveket mutatott be a tanácsnak, mely szerint a vasutat oszlopokra az alsó rakodóparton építenék. Megjegyzi azonban a mérnöki hivatal, hogy a viadukt-vasutat csak egy vágánynyal lehetne kiépíteni, mert a két vágányú vasút annyi helyet foglalna el a rakodó partból, hogy az áruk ki- és berakására és közönséges járó­művek forgalmára elégtelen lenne. Ennél alkalma­sabb útirány a kérdéses vasútra nézve nincsen, hangúlag megválasztották a klub tiszteletbeli tag­jává. A további választás eredménye a következő: elnök : Leővey Sándor dr., másodelnök : Ottó Jó­zsef dr., alelnök : Bundsmann Jenő, orvos: Kovách Aladár dr. * Alagi futtatások. Holnap már egy kissé könnyebb lesz a számítás, mert a tegnapi futások némi alapot adnak a kombinációra, noha Alagon a legtöbb mindig a lovastól függ. Ha tehát azok a lovak, melyek tegnap győztek, jó lovast kapnak, valószínűleg ismét az elsők közt tesznek a célnál. Új lovakat holnapra nem sokat hoznak ki, a­mi a versenyek érdekességét csökkenteni fogja. A pro­gramról nem sok mondani­való van. Nagyobb díj holnap egy sem tesz, a matadorok tehát még istál­lókban maradnak. Az első napi verseny azonban annyira sikerült, hogy a közönség valószínűleg hol­nap is tömegesen rándul ki Alagra, hacsak a rész­idő vissza nem tartja a sportkedvelőket. Jelöltjeink: I. Igazi—Lulla. II. Mehet—őszirózsa. III. Hoppány—Maritia. IV. Bajna—Vióra — Beesheap—Piros VI. Verbung—Etvile. * Aranyvirág nem futhat. Sokakra nézve kellemetlen hír jön Alagról. Blaskovich Ernő Aranyvirág-ja, mely már két hét óta f­avoritja a nagy Alagi akadályversenynek, melyet csütörtökön fognak futni, nincs teljesen rendben (állítólag egy reggeli galoppnál lába megsérült) és így nem fog részt venni a nagy futásban. A­kik a lovat már előzetesen megfogadták, pénzüket elvesztik, a­nél­kül, hogy futni látnák a lovat, a verseny maga azonban csak nyer érdekességben, mert a leghatal­masabb ellenfél kidőlvén a sorból, a többiek mind­egyikének egyenlő a győzelmi kilátása és így bi­zonyára nagyobb is tesz a futók társasága, mint különben lett volna. SPORT. Budapest, márc. 29. * A Budapesti Torna­ Klub március 27-én este Leövey Sándor dr. közigazgatási bíró elnök­­lésével tartotta meg XII. rendes közgyűlését. Ber­­zeviczy Albert drt, a képviselőház alelnökét, egy­ TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Budapest, márc. 29. — A méregkeverők. Hódmezővásárhelyről te­­legráfozza tudósítónk. Molnár Elemér vizsgálóbíró ma folytatta az exhumálást. Kiásatta Zágonyi Béni, Tanka Pál, Vargáné Garai Erzsébet és Simon Nagy István holttestét, a­kiket állítólag szintén a Jäger Mari szerecsikájával emésztettek el. Az exhumálás­nál jelen voltak Dobák Béla kir. főügyész, Póka László rendőrkapitány és Privitzer rendőrhadnagy. A kiásott holttestek belső részeit elküldték Felletár orsz. vegyésznek, a­ki meg fogja vizsgálni, várjon történt-e mérgezés vagy sem. A végtárgyalás elhalasztása miatt a méreg­­keverőket, a ma reggeli vonaton szállította a csend­őrség Szegedre, hogy a csillagbörtönben várják be a végtárgyalás folytatását. A méregkeveréket a börtönőrökön kívül négy csendőr kisérte a nép­kerti állomásra. Csak kevesen kisérték ki őket az állomáshoz, mert nem igen tudták, hogy visszaszál­lítják őket Szegedre. A szomorú menetet Varga I Pál és Mucsi Mihályné nyitotta meg. Egymáshoz vol­tak láncolva és a­mint egyet léptek, a közös lánc mindanynyiszor csörgött egyet. Utánuk a fővádlott Jäger Méri következett. Ma már nem vette föl ün­neplő ruháját, mert nem volt annyi nézője. Nagy kendővel takarta el láncait és úgy bicegett bűn­társai után. A vén bűnöst legbizalmasabb barátnője a nagy beteg Csordás Lidi követte. A csendőrség kíméletes volt hozzája és nem láncolta meg. A nagy beteg után Szappanos Judit következett. Büszkén, fölemelt fővel haladt és becézgette karján tevő kis gyermekét. A kis ártatlannak, de leginkább a lapok fölszólalásának köszönheti, hogy ezúttal nem volt megláncolva. A menetet az egymáshoz láncolt Gulyás Kiss Sámuel és Horváth János, a bibliás gyilkos zárta be. A­mint a vonat megállott, a mé­regkeverők a börtönőrökkel a nekik föntartott ko­­csiba szállottak be. — Az operettköltő bünpöre. Bécsből tele­fonozza tudósítónk. Az idevaló esküdtbíróság előtt ma egy rendkívüli bünpörnek kezdték meg a vég­tárgyalását. Rendkívüli a per a vádlott miatt, a­ki ellen nagyon súlyos vádat emeltek, és annál a körülménynél fogva, hogy a végtárgyalást a vád­lott távollétében tartják meg. Abban az örökösö­dési perben, a­melyet Zeller Károly közoktatás­­ügyi miniszteri tanácsos nagynénje, Büschel Leopol­dina ellen indított, Zeller két ízben tett esküt és most azzal van vádolva, hogy mind a kétszer hami­san esküdött. Zeller nevét nemcsak Bécsben, hanem az egész világon nagyon jól ismerik; ő írta a többi közt a Madarász és a Bányamester operettek zené­jét. Két évvel ezelőtt szélütés érte s azóta kezére-

Next