Budapesti Hírlap, 1897. március (17. évfolyam, 60-90. szám)

1897-03-06 / 65. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP. (65. sz.) 1897. március 6. — (Személyi hírek.) Ferenc Szalvátor kir. herceg és Mária Valéria kir. hercegasszony ma reggel Cap-Martinból elutaztak. A király a mentő­nél állomásig kísérte el őket. — Fölöp orleánsi her­ceg e hónap végéig marad Abazziában s azután nejével Bécsbe utazik. — Vaszary Kolos herceg­prímás ma újabb 2000 forintot adományozott a sop­roni Jozefinum-intézetnek. — (Apponyi Albert gróf) feleségével e hó­nap végén érkezik Budapestre. — Megemlítjük, hogy Apponyi esküvője napján összesen 1700 üd­vözlő táviratot kapott. — (március 15.) Az egyetemi ifjúság már­cius 15-iki ünnepének programja ez : A matiné e hónap 15-én délelőtt 10 órakor lesz a Vigadó nagytermében, műsora: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Sebessy János. 2. Talpra magyar. Szavalja: Kazay László. 3. Népdalok. Énekli: Ábrányiné W. Margit. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Ugron Gábor. 5. Alkalmi költemény Ábrányi Emiltől, szavalja Eördögh Árpád. 6. Petőfi Hortobágyon, melodráma, előadja Hegyesi Mari. 7. Hazafias dalok, előadja a népszínház ének­kara. A délutáni ünnep sorrendje a következő : Az egyetem­ téren délután 3 órakor Dobos Károly elszavalja a Talpra magyar-t,, Nyáry Béla ünnepi beszédet tart, Kazay László Ábrányi alkalmi köl­teményét szavalja. A hallgatóság innen a Petőfi­­szobor elé vonul, a­hol Tóbiás Károly a Talpra­­magyar-t szavalja, Józsa Gyula ünnepi beszédet mond s Ortmann Albert Petőfi visszatért című költe­ményt szavalja el. Az egyetemi kör dalosköre ha­zafias dalokat ad elő. — (Rudin! fia.) 7 tornából telegráfozzák nekünk: lludini miniszterelnök fia eljegyezte Iluspoli Mária hercegnőt. A hercegnőről sokat beszéltek néhány hét előtt, midőn egy bálon a turini grófot, a ki őt táncra kérte föl, megkosarazta, megjegyezvén, hogy nem mutatták be neki. Az ifjú Rudiniról is sokat beszéltek nemrégiben. Az olasz miniszterelnök fia könnyűvérű huszártisztecske. Csinjei, tékoz­lása, adósságcsinálása közbeszéd tárgya volt Rómában s dúsgazdag atyja kénytelen volt tűrni, hogy fiának nevét uzsorapörökben meghurcolják. A tékozló fiú azonban, úgy látszik, most jobb útra tér.­­ (Uj magyar nemes.) A király Derera Izrael temesvári terménykereskedőnek és törvényes utódainak magyar nemességet adományozott.­­ (Házasság.) Orlay Antal dr. honvédelmi miniszteri titkár, tartalékos főhadnagy, eljegyezte Kiss Katinka kisasszonyt Budapesten. Phil­­ipp Alfréd kir. törvényszéki aljegyző és tartalékos hadnagy Sátoralja-Ujhelyen eljegyezte Seyfried Irén kisasszonyt, Seyfried József kir. tör­vényszéki elnök és neje leányát. Omoravicai Heinrich Dezső eljegyezte Rock Margit kisasszonyt, Rock István leányát, Buda­pesten. Telkes Ernő eljegyezte Géczy Aranka kisasz­­szonyt Budapesten. Feledi József fővárosi építész március 7-én tartja esküvőjét Nagyváradon Waldmann írónké kisasszonynyal.­­ (Az Otthon házi estéje.) .Az Otthon írók és hírlapírók körének rendező bizottsága már meg­állapította a vasárnapi (e hónap 7-iki) házi est mű­sorát. E szerint a műsor a következő lesz: 1. Szávay Gyula : Ezer tavasz, szavalja Jászai Mari. 2. Koldy Gyula: Kumcz dalok, énekli P. Hegyi Aranka. 3. Heltai Jenő : Az omnibusz költészete, elő­adja Ligeti Juliska. 4. Opera-áriák, előadja Szilágyi Arabella. 5. Faragó Jenő : A rosszul nevelt leány, előadja Vizváry Mariska. 6. Szabados Béla: Madár­­kvartett, előadják Hugonnay Irén, Koppián Margit, Felhő Rózsi és Helyei Ella, Rákosi Szidi asszony növen­dékei. 7. Cimbalom-hangverseny Halász Mariskától. 8. Tréfás dalok, előadja Gyöngyi Izsó. A kuruc nótákat zongorán Káldy Gyula, az operaház igaz­gatója, tárogatón Máyer Adolf, az operaház táro­­gatója kisérik. A hangverseny pontosan 9 órakor kezdődik. A jegyeket holnap, szombaton, és vasárnap délután lehet átvenni az otthonban. — (Verbőczy-ünnep Debrecenben.) A deb­receni joghallgatók március 20-ikán Verbőczy-ünne­­pet fedeznek. — (Tartalékos tisztek Boszniában.) Azok a tartalékos tisztek és hadapródok, a­kik a Bosznia- Hercegovinában állomásozó 23., 39., 49., 53., 62., 70. és 86. gyalogezredekhez vagy pedig a 11. va­dász-zászlóaljhoz tartoznak, — a Reichswehr értesü­lése szerint — kötelesek ez idén a fegyvergyakor­latot Boszniában, illetve Hercegovinában ezredüknél végezni. Ugyanerre kötelesek azok a tartalékos tisztek és hadapródok, a­kik mozgósítás esetére a négy bosnyák ezred valamelyikéhez vannak be­osztva.­­ (A brassói körjegyzőség.) Brennerbergi Brenner Vilmos urnak lapunk 61. számában közölt „helyesbítésére“ brassói levelezőnk egy igazi he­lyesbítést közöl, melyből kitűnik, hogy Brenner úr nagyon is rosszul ismeri a brassói viszonyokat. Igaz, t. i., hogy Brassóban két közjegyző van, csakhogy Nemes Péter közjegyzőnek csak a neve hangzik magyarul, de ő román ember a legjobb fajtából és minden ivadéka és nemzet­sége az. Tehát rosszul tudja Brenner úr, hogy Brassóban egy magyar és egy német közjegyző van, mert soha sem volt magyar közjegyzője. Most pedig, hogy a szász közjegyző meghalt, a magya­rok nagyon is óhajtanák, hogy magyar közjegyzőt nevezzenek ki. Igaz, hogy „zöld“ szász nem pályá­zott a közjegyzőségre, hanem pályázott Schnell Károly országgyűlési képviselő, ki nagyon derék ember, jó hazafi is (most) de románul éppen nem tud, magyarul pedig édeskeveset. Kinevezése,mint Brassóban mindenki tudja, nagy nehézségekbe üt­közik. Bánffy a szászok amaz ígérete ellenében, hogy helyébe újból kormánypárti szász választatik, szívesen venné Schnell kinevezését, kinek a szászok mostani hazafias magatartásában tényleg nagy része van. De a közjegyzők erősen zúgolódnak, ha megint ügyvédet neveznek ki közjegyzőnek (és Schnell az), míg a közjegyzőket, kik kisebb kerületben vannak, jobb helyekre át nem helyeznek, a közjegyzőhe­­lyettesek pedig éppen megőszülnek. Ezért tart már hónapok óta a várt kinevezés. Igaz az is, hogy a Kronstädter Zeitung mai 1897. január 1-én megjelent címnévtárában Schnellt közjegyzőnek címezi, de vi­szont igaz, hogy a brassói magyar lap is már ja­nuárban mint tényt írta, hogy Schnell kinevezte­tett közjegyzőnek, pedig a magyar újság a főispán lapja.­­ (Gyászrovat.) Nouvier Iván székesfővá­rosi irodavezető a X. kerületi elüljáróságnál, a ti­zedik kerületi iskolaszék tagja, negyvennégyéves korában Budapesten meghalt. Színi Sebő Mihály földbirtokos, megyei tör­vényhatósági bizottsági tag ötvenötéves korában Nyárád községben meghalt. Idősb Elemy Sándor népiskolai tanító ötvenöt­éves korában meghalt Temesvárott. Gilányi József magyar királyi posta- és táviró­­tiszt harmincnégyéves korában elhunyt Buda­pesten. Ifjú Vitits Mihály segédjegyző, tartalékos honvédhadnagy, huszonhatéves korában Ráckevén meghalt. Özvegy Fischbacher Györgyné, született Zam­­razill Karolina hatvanegyéves korában meghalt Kecskeméten. Bourbon Lajos herceg, az aquilai gróf, mint Parisból jelentik, ma meghalt. Bourbon Lajos her­ceg 1824-ben született Nápolyban. Egykoron bra­zíliai admirális volt, Rio de Janeiróban nősült meg s Januaria braganzai hercegnőt vette fele­ségül.­­ (A Reichswehr a budapesti orfeumok ellen.) A Reichswehr, a legnémetebb érzésű és gon­dolkozású bécsi újság ma tárcát ir a budapesti orfeumok múltjáról és jelenéről, abból az alkalom­ból, hogy Rudnay főkapitány szigorú, igazságos rendeletét az orfeumok ellen a belügyminiszter­­i ház jóváhagyás végett fölterjesztette. Érdekesnek tartunk néhány idézetet a tárcából, a­mely úgy fején találja a szöget, hogy a legmagyarabb budapesti lap sem cselekedhetne különben. Tingl-Tangl a cikk cím­e és így kezdődik: Budapesten most háborút viselnek az orfeu­mok ellen. A németség ellen való gyűlöletből, mondják Bécsben , a disznóságok utálatából, mond­ják Budapesten. Hát, a magyarok nem szenvedik a német nyelvet, s lehetséges, hogy azért harcolnak a tingli-tanglik ellen, mert ezek „a németség utolsó maradványa a vörös-fehér-zöld határok között.“ A kiegyezést azonban ez nem fogja megbolygatni. Badeni gróf föláldozhatja Bánffy bárónak a tingli­­tanglikat. A Wacht am Rhein híven és erősen áll, ha Budapesten el is tiltják a német chantant-okat és a kedves Németország a német-nemzetiekkel, a­kiknek keserve e miatt szivettépő, megvigasztalód­­hatik. A kávéházi éneklés Budapesten olyan szín­vonalra sülyedt le, hogy a németség nem köszöni meg ezt az utolsó maradványt. Nem a németséget reprezentálják a tingli-tanglik, hanem a bujaságot, a trágárságot és a testté lett disznóságot. Ha a budapesti rendőrfőnök kulturmissziót vél teljesí­teni azzal, hogy a magyar glóbust a német nyelv utolsó foltjától megtisztítsa, csak gratulálhatok neki érte. Jó ízlésre mutat, mert a budapesti orfeumok szégyene a németségnek és nem bástyája. Végül pedig ezekkel a szavakkal fejezi be az érdekes cikkelyt: íme, ezt nevezik a Wacht am Rhein budapesti utolsó védőbástyájának. Mi disz­­németnek fogjuk kinevezni Rudnay urat, a­ki le akarja rombolni ezt a bástyát. — (Adományok.) Lindenbaum Mór fővárosi nagykereskedő abból az alkalomból, hogy Ilona leánya e hónap 7-én fog Stiassny Emillel, a hely­beli Stiassny Testvérek és Társa gyári cég bel­tagjával egybekelni. Fálk Miksa dr.-nafe, mint a hirlapírók nyugdíjintézete elnökének az intézet gyarapítására kétszáz forintot adott át. Ugyanez alkalomból Lindenbaum a fővárosi szegények és számos jótékonysági egyesület javára összesen hat­ezer forintot adományozott. — (Nag­y idők tanúja.) Dicenty Pál dr., 1848—49-ki honvédfőhadnagy, orvos, március 3-án, hetvenhároméves korában Szegzárdon meghalt. — (Az egyetemi ifjúság mozgalma.) Az Egyetemi­ kör s a Magyar Diák-Szövetség 1897—98-ik évi elnökjelöltje, Kazay László mellett, lelkes hangú fölhivást bocsátott közre az egyetemi ifjúság, mely egyúttal részletesen beszámol azokról a kulturális és humánus törekvésekről, melyekkel az egyetemi ifjúság foglalkozik. Az ifjúsági kérdések közül föl­említik a diák-asztal házi kezelés alá vételét, a diák-konzulátusok megvalósítását, s az University Extension eszméjének fölkarolását, az egyetemi tor­naklubot és turista­ ügyet, a diák­otthon és diák­negyed tervét s programját; ezzel végzi: március tizenötödikét és a nemzeti ünnepségeket a legna­gyobb fénynyel akarjuk megünnepelni. A fölhívás hangoztatja a pártsúrlódásoktól való tartózkodást, s ajánlja Kazay Lászlót az Egyetemi kör és a Magyar Diák-Szövetség főjegyzőjét elnöknek. — (Az utolsó levél.) Ma este rövid levelet kaptunk a budapesti főpostáról. Nő irta. Három sor az egész és egy élet drámáját jelenti. Ima a levél. Öngyilkos leszek, mert az, kit oly forrón sze­rettem és hittem, mint az Istennek — megcsalt. De a Duna majd annál szívesebben öleli magához a szegény megtört szivü Klárát. 97. márc. 5. Végrehajtotta-e a bejelentett szándékát, nem tudjuk, éjjel két óráig sem a rendőrség, sem a mentők nem kaptak hírt Klára öngyilkosságáról. A levelet megőriztük. — (Katonai szanatórium Crkvenicán.) József kir. herceg Crkvenicán a kényelmesen be­­bútorozott és kedvező fekvésű Villa Mira nevű nyárilakát ajánlotta föl katonai gyógyintézetnek, melynek eddigi helyét most a László-gyermekben foglalta el. A katonai gyógyintézet szabad helyeit közös hadseregbeli tiszteknek a zágrábi 15. számú hadtertparancsnokság, honvédségieknek pedig a honvédelmi minisztérium adományozza.­­ (Előadás a baktériumokról.) A termé­szettudományi társulatban Portik egyetemi tanár ma folytatta előadását a baktériumokról. Vázolta azokat a nehézségeket, a­melyek a baktériumfajok szétvá­lasztásánál és tiszta kultúrák előállításánál fordul­nak elő. A szilárd testeken való tenyésztés eszméjét a festényt képező baktériumok tanulmányozása adta meg. 1819-ben Páduában, 1848-ban, Berlinben saját­ságos járvány­szerű jelenség okozott nagy föltűnést: a főtt ételen, húson, a kisütött tésztaneműben, ostyán, kenyéren, vérvörös foltok jelentkeztek, a­melyek a babonás népet rémületbe ejtették. De­ Col, Ehren­berg, Frezeniusz, Hoffmann, Chon és Schréter tanul­mányozták és kiderítették, hogy ezeket a jelensé­geket és egyéb festenyképződést specifikus parány­­lények okozzák. Mindezeket burgonyán tenyésztet­ték tovább, a szilárd talaj vezette rá Koccot az ő klasszikus gelatina-kvátarára. Ismertette azután Koch alapvető vizsgálatait, a rothadó anyagok okozta fertőző betegségekről, előadja Koch posztulátumait, melyek nélkül valamely paránylény betegség-okozó hatása be nem bizonyítható. E vizsgálatokkal és módszerrel Koch a fertőző baktériumok specifici­­tását éppen úgy beigazolta, mint Pasteur az erje­désekkel. Portik tanár előadását negyven mikrofo­­tográfia vetítésével világította meg.­­ (A női zenekarok kérelme.) A muzsikus kisasszonyoktól e című hírünkre ma azt azt az ér­tesítést vettük, hogy Rudnay Béla rendőrfőkapitány­tól a minap csak azt kérték, hogy a zenei záróra után a kávéházban maradhassanak, hogy alkalmuk legyen valamit enni, megvárni hozzátagozóikat, a­kik értük jönnek, hogy haza kísérjék. Kórósoknak tehát nem az a célja, hogy a férfi vendégek közé ülhessenek és velők mulathassanak.­­ (Az Irodalomtörténet érdekében.) Ta­kács Béla Zólyomról, Petéri Takács József költő és Dub­ai Takács Judit írónő életrajzi adatainak céljá­ból kérést intéz a nagyközönséghez. Felkéri mind­azokat, a­kik a duh­ai, kis-jókai, nyéki, felvinczi, faddi, facseti, tétri, halászi, gelléri és kis-jókai, gyöngyhalászi, petéri M­i­clífts-családokra vonatkozó életrajzi, gene­alógiai, heraldikai vagy történeti adatok birtokában vannak, vagy ilyenek létezéséről tudomással bír­nak, szíveskedjenek az adatokat vele közölni, vagy megírni, hogy milyen útón juthatna birtokukba.

Next