Budapesti Hírlap, 1897. október(17. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-07 / 279. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP. (279. n.) 1897. október 7i anyag kivételével összes főbb kiviteli cikkeinknél hanyatlás állott be a múlt évi forgalommal szemben. — A bankprovizórium. Kautz Gyula dr. bankkormányzó múlt heti i­t idézése alkalmával azt a kívánságát közölte a kormánynyal, hogy a bank­provizórium egy éve ne számíttassék bele a jö­vendő bankprivilégium időtartamába. Az uj szaba­dalom terv szerint 1910-ig tartana. A bank óhajtása az, hogy tekintettel az egyévi provizórium régi állapotaira az uj privilégium 1899—1911-ig tartson. A kormányok a bank e kívánságát aligha fogják méltányolni. — Gabonaüzlet. A budapesti, bécsi és berlini tőzsdéken a zsidó ünnepek miatt szünetelt a for­galom. Párisban szilárd tendencia mellett a búza ára 10—20, a liszt ára 10—35 szantimmal emelke­dett. Londonban búzát kevésbbé kínáltak. Az árak 3—6 pencével magasabbak. A tengeri megszilárdult. Liverpoolban a redwinter búza 1, a tengeri 1/1 penny­vel drágább. Az irányzat szilárd. A tegnapi ame­rikai tőzsdékről érkezett táviratok szerint Newyork­­ban is, Chicagóban is szilárd az irányzat. Newyork­­ban a búza 16/8— 21/2, a tengeri 1/2, Chicagóban a búza 2—21/1, a tengeri 1/8—ös centtel magasabban zárult. San­ Franciscóban 11/a—21/a centre rúgott a búza áremelkedése. — A tanítás ideje az Ipariskolákban. A budapesti ipartestületek összességéből az országos iparegyesület kebelében alakult ipartestületi szak­osztály tegnap Thék Endre alelnök elnöklése mel­lett ülést tartott, melynek főtárgya az alsófokú ipariskolák oktatási idejének megváltoztatása volt. Az elnök ismertetvén az ipartörvény , a szabály­­rendelet idevonatkozó részeit (melyek az oktatást az eddigi 7—9 óra helyetti, délután 5—7 órára helyezik át) előterjeszti mindenekelőtt a lakatos ipartestület beadványát, mely azt óhajtja, hogy az inasokat, a­kik 1á. életévüket betöltötték s leg­alább is 2 középiskolai osztályt elvégeztek, az esti iskoláztatás alól fölmentsék és inkább szakiskolákra kötelezzék. Azokat az inasokat pedig, a­kik tény­leg kötelesek, a délutáni oktatásban részt venni, osszák be 2—3 csoportba, nehogy a műhelyt egy­szerre kelljen elhagyniuk, mert ezzel az iparágak­nál a munkát be kellene szüntetni. Jungfer Gyula, a lakatos ipartestület elnöke, az előterjesztést hosz­­szasabban megokolta. A vitában résztvevők valamennyien konstatálták, hogy a mostani isko­láztatási idő a kézműiparosok érdekeit sérti és az inasnevelésre is káros befolyással van, mert a legtöbb műhelyben az inasok a segédek mellett kisegítő munkát végezvén, az ő távozásukkal a segédek munkássága is korlátozva van. Számos indítvány merült föl a tarthatatlannak bizonyult állapot javítására. A jelenlevők a következő indít­­ványt fogadták el : Az oktatást a hétköznapokon este 6—8 óra közt tartják meg, olyformán, hogy minden iskolában két párhuzamos ciklus rendez­­tessék be és ezzel az iparosoknak lehetővé tétes­sék az, hogy az inasok fele a műhelyben mindig kéznél legyen, a­mennyiben a hétnek három esté­jén a tanoncok első fele, a hétnek három más esté­jén pedig az inasok második fele látogatja az előadásokat. Elhatározták, hogy az e kívánalmakat kifejező kérvényt Thék Endre vezetése mellett kül­döttség adja át a polgármesternek. — Az oderai csatornamű megnyitása. A Duna-Odera-csatorna előfeltételét, az oderai csator­názás nagy művét a német kormány befejezte s annak ünnepi megnyitása e napokban volt Borosz­lóban. A német kormányt a kereskedelmi és közle­kedési államtitkárok, Porosz­ Sziléziát Hatzfeld her­ceg főkormányzó képviselte. Képviselve volt az egész Németország hajózási érdekeltsége. A ma­gyar hajós egyesületet Herzfeld Samu dr., a ma­gyar folyam- és tengerhajós társaságot Szabad­hegyi felügyelő képviselte. Az Oderának csatorná­zása folytán az Odera Stettintől Közelig, tehát majdnem az osztrák határig 400 tonnás hajók ré­szére elkészült és így most már csak Ausztria- Magyarországtól függ, hogy a dunai hajók egész Stettinig, illetve Berlinig közlekedhessenek. — Állami tisztviselők vasúti menetjegyei. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy az államvasutakon féláru menetjegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok mostani mintája helyett a jövő 1898 évtől kezdve, öt évi használatra előké­szített arcképes uj igazolványokat léptessenek életbe. Az 1898. évre szóló uj arcképes igazolvá­nyokat az illető tisztviselők felettes hatósága által szerkesztett, az illetők arcképével és egyenként két forint illetékkel felszerelt jegyzék alapján fog­ják kiállítani, illetve a következő 1899—1902 évekre minden előző év végén az igazolvány második és harmadik oldalán külön erre a célra előkészített rovatok megfelelő kitöltése által érvényesíttetni. A miniszter ez alkalomból is kijelentette, hogy a X. és ennél magasabb fizetési osztályba tartozó tiszt­viselők a rendszeresített 5O°/0-ás utazási kedvez­ményre úgy maguk, valamint családtagjaik részére csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha a nap­tári évre szóló arcképes évi igazolványt maguk részére tényleg kiállíttatják és erre nézve kérelmü­ket legkésőbb az előző év december hó végéig, vagy ha évközben neveztetnek ki, illetve nyugdí­jaztatak, a kinevezést, illetve nyugdíjazást követő hó végéig beterjesztik. Az igazolványok utólagos kiállítását a miniszter jövőre nem fogja engedé­lyezni. A­ki tehát igazolványát kellő időben ki nem váltja, a kedvezményes utazásra való jogosultságát egy év tartamára a maga személyére és családtag­jaira nézve is elveszti.­­ Az őszi baromfikiállítás rendező bi­zottsága Patthay Géza igazgató elnöklésével ma ülést tartott, a­melyen a bejelentési határidőt ok­tóber 15-ére tűzték ki. A kiállítás e hónap 23-án kezdődik. Bejelentő íveket az országos baromfite­nyésztő-egyesület igazgatósága ad. (Rottenbiller­­utca 30.) — A Festi Magyar Kereskedelmi Bank tőkefölemelése. A tegnapi nappal járt le a határ­idő, mely e bank új részvényei átvételére vo­natkozó elővételi jog gyakorlására ki volt tűzve. Értesülésünk szerint a bank eddigi részvényesei e jogukat igénybe vették és azt egy jelenték, télen maradék kivételével, az újból kibocsátandó részvények összességére bejelentették. — Szállítás a közös hadsereg számára. A közös hadügyminiszter ma arról értesítette az országos iparegyesületet, hogy a szabadversenynek föntartott különböző cikkekre a szokásos pályázatot kiírta. Az egyesület az érdekelteket tájékoztatni kívánja arról, hogy a szállítandó főbb cikkek a kö­vetkezők : 3000 garnitúra prémgallér, bunda- és atilla-bőrbélés , 22.000 darab csákó, 7000 rez, nagy­számú sapkafölszerelés, patrontartók, szijcsatok, hetedfél millió rézgomb, 70.000 pár keztyű, 200.000 nyakravaló, nagymennyiségű zsinórzat és pasza­­mánt, lóvakarók, kengyelvas, nyeregrészek és fel­szerelések, vizeskanna, bádog főzőedény, dob, jelző­­trombita, kötelek és zsinórok, vedrek és szögek (25 millió), kötött és szövött mellények (56.000 drb.), ugyanolyan alsónadrágok (19.000 drb.) stb. A cikkek 1898-ban négy részletben szállitandók. Pályázatok november 22-éig nyújtandók be a közös hadügyminiszternél. A rádium 5°/0. A pályázati föl­tételek az iparegyesület irodájában (Uj-u. 4. szám) megtekinthetők. — Uj belépő állomás. A megszállott tarto­mányok kormánya az ottani állatforgalom számára Kozarac­on új kilépő állomást nyitott. Ez a kilépő állomás egyelőre minden csütörtökön lesz a forga­lom számára nyitva. — A központi vásárcsarnok árai. (Hivata­los jelentés.) A húsforgalom élénk, a baromfi­forgalom lanyha. A hal­üzlet szilárd árak mellett csöndes. A tej- és tejtermék-üzlet élénk, a tojás­­üzlet hanyatló árak mellett csöndes. A zöldség és fűszer-üzlet lanyha, a gyümölcs-üzlet egészen lanyha. A nagyban való árak a következők: Hús: Marhahús I. oszt. 54—56 H. oszt. 50— 52, III. oszt. 46—48, borjú 66—70, illetve 60 —66, birkahús 42—44, illetve 40—40 kilója. Sertéshús magyar, füstölt 62—64 kr kilója. Sonka, nyers 72—72 kr kilója. Baromfi, a) Elő. Tyúk 1.00—1.35, csirke 0.50—1.25, kappan sovány 1.20—1.60, réce hízott 1.40—2.60, réce sovány 0.90—1.20, Ind hízott 3.00 —5.00 lúd sovány 1.60—3.00 frt darabja, b) Csirke 0.30—0.60, kappan hízott 0.60.—1.20, réce hízott 0.90—1.50, réce félkövér 0.40—0.90 frt darabja. Hal. Elő. Harcsa 0.30—1.20, compó 50 — 60, apró kevert 30—32 kr. Tej és tejtermék. Tej 8—9, lefölözött tej 5—7, tejszín 20—20, tejföl 28—35 kr literje. Tehénvaj (tea) 0.80—1.10 frt, tehénvaj I. rendű 80 Regény-Csarnok. GERARD BRIGADÉROS. Irta: Doyle A. Conan. 25 ___ Úgy tetszik, hogy nagyon értelmes az, a­mit mond. Az első pillanatban Alexis Mor­gan úr, La ftouda grófné, meg az almeixali apátság mind kiment az eszemből és csak a pompás, sima pázsitra gondolhattam s hogy milyen gyönyörűséges kis összeütközésünk akad. — Nagyon helyes, Bart, mondtam. Lát­tuk most dragonyosainak a mellét. Most majd megnézzük hátukat. — Mibe fogadunk? — A betét, feleltem, nem kisebb, csak a konflans huszárok becsülete. — Nos, rajta tehát! felelte. Ha megsza­­lasztjuk önöket, szép és jó, — ha önök meg­­szalasztanak, annál jobb Millefleurs marsainak. Mikor ezt mondotta, meglepetésemben csak bámultam. — Miért Millefleurs marsainak? kérdeztem. — Ifíz a neve valami gazembernek, a­ki erre­felé lakik. Dragonyosaimmal azért küldött lord "Wellington, hogy őt fölkössem vala­melyik fára. — Ördögadta! — kiáltottam. — Hiszen huszárjaimmal éppen ezt bizta rám Massena. Erre elkacagtuk magunkat mind a ketten és hüvelybe dugtuk kardunkat. Mögöttünk, a mint legénységünk példánkat követte, acél csörrenése hangzott. — Szövetségesek vagyunk! — kiáltotta. — E­gy napra. — Az erőnket egyesítenünk kell. — Semmi kétséget nem szenved, így tehát, a­helyett, hogy összeütköznénk fél-félszázadunkkal, négyesével jobbra átfor­dultunk s két kis oszlopban haladtunk előre a völgy mentén, befelé fordított csákóval meg sisakkal, a legények szomszédaikat végig­­méregették, akár a szakgatott fü­lü, vén, vias­kodó kutyák, a­kik megtanulták egymás fogát tisztelni. A legtöbben úgy vigyorogtak, hogy minden foguk kilátszott, mind a két oldalt azonban akadt sötét, kihívó tekintet, kivált az angol őrmesteré meg Papiletteé. Szokás rabjai voltak, látjátok, a­kik gondolkozásuk egész módját egyetlen perc alatt nem bírták meg­változtatni. Papilette ezenfelül egyetlen édes testvérét vesztette el Busacónál. A­mi a Bartot, meg engem illet, elül lovagoltunk egymás mellett és beszélgettünk mindarról, a­mi rajtunk megesett azóta a híres écarté-játék óta, a­miről nektek már meséltem. ítészemről elmondtam neki angolorsági kalandjaimat. Nagyon különös egy nép ez az angol. Noha tudta rólam, hogy tizen­két hadjáratot végigszolgáltam, mégis biztosan tudom, a Bart, többre becsült a,_ Bristol Bust­­lerrel való összeütközésemért. Ő is elmondta nekem, hogy az ezredes a ki elnökölt a hadi­törvényszéknél mely elé a miatt állították, hogy hadifogolylyal kártyázott, fölmentette a köteles­ség elmulasztásának vádja alól; de csaknem elitélte a tiszti kardbojt elvesztésére, mert azt hitte, nem szabadította föl tromfját, mielőtt színét kijátszotta, ügy van, csakugyan különös egy nép. A völgy végén az útt fölkanyarodott némi emelkedésre, mielőtt megint túl másik szélesebb völgybe lecsavarodott. Megálljt vezényeltünk, a­mikor az élre följutottunk , mert ott egye­nesen előttünk, mintegy háromnegyed mért­­földnyire szerteszét szórt házak alkotta szürke város terült el; a fölötte emelkedő domb ol­dalán meg egyetlen, rengeteg épületet láttunk. Nem kételkedtünk, hogy végre megpillantot­tuk az apátságot, a gazemberek fészkét, a­kiknek szétütése végett jöttünk. Csak most értettük meg, azt hiszem, hogy milyen feladat várakozik ránk, mert ez az épület valóságos várnak bizonyult, és ilyen vállalatra egyáltalán nem lovasságot kellett volna küldeni. — Ehez semmi közünk nincs, — monda a Bart. — Wellington meg Massena ketten egymás közt eldönthetik. — Bátorság ! feleltem. Piró ötven huszár­ral elfoglalta Lipcsét. — Ha dragonyosokkal indul neki, — vá­laszolt nevetve a Bart, Berlint foglalja el. De ön a magasabb rangú, tehát vezessen, majd megválik, kik hátrálnak előbb. — Helyes, mondom, akármihez fogunk, azt rögtön végre kell hajtanunk, mert az az utasításom, hogy holnap estére útban legyek Abrantes felé. Némi értesülést kell azonban szereznünk, és ime valaki, a­ki okvetetlenül tájékoztathat. Az út mellett négyszögletes, meszelt ház állott, s az ajtó fölött lógó bokréta tanúsí­totta, hogy az öszvérhajzsárok által látogatott tabernák egyike. Lámpás lógott a bejáratnál s fényénél két embert láttunk, az egyik a kapu­cinus barátok barna kámzsáját viselte, a má­siknak derekáról meg kötény lógott, a­mi bi­zonyította, hogy ő a vendéglős. Olyan mélyen elmerültek a társalgásba, hogy mielőtt észre­vették, már odaértünk hozzájuk. A vendéglős megfordult, hogy elfusson, az egyik angol azonban megmarkolta üstökét és erősen fogta.

Next