Budapesti Hírlap, 1897. október(17. évfolyam, 273-303. szám)
1897-10-07 / 279. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP. (279. n.) 1897. október 7i anyag kivételével összes főbb kiviteli cikkeinknél hanyatlás állott be a múlt évi forgalommal szemben. — A bankprovizórium. Kautz Gyula dr. bankkormányzó múlt heti it idézése alkalmával azt a kívánságát közölte a kormánynyal, hogy a bankprovizórium egy éve ne számíttassék bele a jövendő bankprivilégium időtartamába. Az uj szabadalom terv szerint 1910-ig tartana. A bank óhajtása az, hogy tekintettel az egyévi provizórium régi állapotaira az uj privilégium 1899—1911-ig tartson. A kormányok a bank e kívánságát aligha fogják méltányolni. — Gabonaüzlet. A budapesti, bécsi és berlini tőzsdéken a zsidó ünnepek miatt szünetelt a forgalom. Párisban szilárd tendencia mellett a búza ára 10—20, a liszt ára 10—35 szantimmal emelkedett. Londonban búzát kevésbbé kínáltak. Az árak 3—6 pencével magasabbak. A tengeri megszilárdult. Liverpoolban a redwinter búza 1, a tengeri 1/1 pennyvel drágább. Az irányzat szilárd. A tegnapi amerikai tőzsdékről érkezett táviratok szerint Newyorkban is, Chicagóban is szilárd az irányzat. Newyorkban a búza 16/8— 21/2, a tengeri 1/2, Chicagóban a búza 2—21/1, a tengeri 1/8—ös centtel magasabban zárult. San Franciscóban 11/a—21/a centre rúgott a búza áremelkedése. — A tanítás ideje az Ipariskolákban. A budapesti ipartestületek összességéből az országos iparegyesület kebelében alakult ipartestületi szakosztály tegnap Thék Endre alelnök elnöklése mellett ülést tartott, melynek főtárgya az alsófokú ipariskolák oktatási idejének megváltoztatása volt. Az elnök ismertetvén az ipartörvény , a szabályrendelet idevonatkozó részeit (melyek az oktatást az eddigi 7—9 óra helyetti, délután 5—7 órára helyezik át) előterjeszti mindenekelőtt a lakatos ipartestület beadványát, mely azt óhajtja, hogy az inasokat, akik 1á. életévüket betöltötték s legalább is 2 középiskolai osztályt elvégeztek, az esti iskoláztatás alól fölmentsék és inkább szakiskolákra kötelezzék. Azokat az inasokat pedig, akik tényleg kötelesek, a délutáni oktatásban részt venni, osszák be 2—3 csoportba, nehogy a műhelyt egyszerre kelljen elhagyniuk, mert ezzel az iparágaknál a munkát be kellene szüntetni. Jungfer Gyula, a lakatos ipartestület elnöke, az előterjesztést hoszszasabban megokolta. A vitában résztvevők valamennyien konstatálták, hogy a mostani iskoláztatási idő a kézműiparosok érdekeit sérti és az inasnevelésre is káros befolyással van, mert a legtöbb műhelyben az inasok a segédek mellett kisegítő munkát végezvén, az ő távozásukkal a segédek munkássága is korlátozva van. Számos indítvány merült föl a tarthatatlannak bizonyult állapot javítására. A jelenlevők a következő indítványt fogadták el : Az oktatást a hétköznapokon este 6—8 óra közt tartják meg, olyformán, hogy minden iskolában két párhuzamos ciklus rendeztessék be és ezzel az iparosoknak lehetővé tétessék az, hogy az inasok fele a műhelyben mindig kéznél legyen, amennyiben a hétnek három estéjén a tanoncok első fele, a hétnek három más estéjén pedig az inasok második fele látogatja az előadásokat. Elhatározták, hogy az e kívánalmakat kifejező kérvényt Thék Endre vezetése mellett küldöttség adja át a polgármesternek. — Az oderai csatornamű megnyitása. A Duna-Odera-csatorna előfeltételét, az oderai csatornázás nagy művét a német kormány befejezte s annak ünnepi megnyitása e napokban volt Boroszlóban. A német kormányt a kereskedelmi és közlekedési államtitkárok, Porosz Sziléziát Hatzfeld herceg főkormányzó képviselte. Képviselve volt az egész Németország hajózási érdekeltsége. A magyar hajós egyesületet Herzfeld Samu dr., a magyar folyam- és tengerhajós társaságot Szabadhegyi felügyelő képviselte. Az Oderának csatornázása folytán az Odera Stettintől Közelig, tehát majdnem az osztrák határig 400 tonnás hajók részére elkészült és így most már csak Ausztria- Magyarországtól függ, hogy a dunai hajók egész Stettinig, illetve Berlinig közlekedhessenek. — Állami tisztviselők vasúti menetjegyei. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy az államvasutakon féláru menetjegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok mostani mintája helyett a jövő 1898 évtől kezdve, öt évi használatra előkészített arcképes uj igazolványokat léptessenek életbe. Az 1898. évre szóló uj arcképes igazolványokat az illető tisztviselők felettes hatósága által szerkesztett, az illetők arcképével és egyenként két forint illetékkel felszerelt jegyzék alapján fogják kiállítani, illetve a következő 1899—1902 évekre minden előző év végén az igazolvány második és harmadik oldalán külön erre a célra előkészített rovatok megfelelő kitöltése által érvényesíttetni. A miniszter ez alkalomból is kijelentette, hogy a X. és ennél magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselők a rendszeresített 5O°/0-ás utazási kedvezményre úgy maguk, valamint családtagjaik részére csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha a naptári évre szóló arcképes évi igazolványt maguk részére tényleg kiállíttatják és erre nézve kérelmüket legkésőbb az előző év december hó végéig, vagy ha évközben neveztetnek ki, illetve nyugdíjaztatak, a kinevezést, illetve nyugdíjazást követő hó végéig beterjesztik. Az igazolványok utólagos kiállítását a miniszter jövőre nem fogja engedélyezni. Aki tehát igazolványát kellő időben ki nem váltja, a kedvezményes utazásra való jogosultságát egy év tartamára a maga személyére és családtagjaira nézve is elveszti. Az őszi baromfikiállítás rendező bizottsága Patthay Géza igazgató elnöklésével ma ülést tartott, amelyen a bejelentési határidőt október 15-ére tűzték ki. A kiállítás e hónap 23-án kezdődik. Bejelentő íveket az országos baromfitenyésztő-egyesület igazgatósága ad. (Rottenbillerutca 30.) — A Festi Magyar Kereskedelmi Bank tőkefölemelése. A tegnapi nappal járt le a határidő, mely e bank új részvényei átvételére vonatkozó elővételi jog gyakorlására ki volt tűzve. Értesülésünk szerint a bank eddigi részvényesei e jogukat igénybe vették és azt egy jelenték, télen maradék kivételével, az újból kibocsátandó részvények összességére bejelentették. — Szállítás a közös hadsereg számára. A közös hadügyminiszter ma arról értesítette az országos iparegyesületet, hogy a szabadversenynek föntartott különböző cikkekre a szokásos pályázatot kiírta. Az egyesület az érdekelteket tájékoztatni kívánja arról, hogy a szállítandó főbb cikkek a következők : 3000 garnitúra prémgallér, bunda- és atilla-bőrbélés , 22.000 darab csákó, 7000 rez, nagyszámú sapkafölszerelés, patrontartók, szijcsatok, hetedfél millió rézgomb, 70.000 pár keztyű, 200.000 nyakravaló, nagymennyiségű zsinórzat és paszamánt, lóvakarók, kengyelvas, nyeregrészek és felszerelések, vizeskanna, bádog főzőedény, dob, jelzőtrombita, kötelek és zsinórok, vedrek és szögek (25 millió), kötött és szövött mellények (56.000 drb.), ugyanolyan alsónadrágok (19.000 drb.) stb. A cikkek 1898-ban négy részletben szállitandók. Pályázatok november 22-éig nyújtandók be a közös hadügyminiszternél. A rádium 5°/0. A pályázati föltételek az iparegyesület irodájában (Uj-u. 4. szám) megtekinthetők. — Uj belépő állomás. A megszállott tartományok kormánya az ottani állatforgalom számára Kozaracon új kilépő állomást nyitott. Ez a kilépő állomás egyelőre minden csütörtökön lesz a forgalom számára nyitva. — A központi vásárcsarnok árai. (Hivatalos jelentés.) A húsforgalom élénk, a baromfiforgalom lanyha. A halüzlet szilárd árak mellett csöndes. A tej- és tejtermék-üzlet élénk, a tojásüzlet hanyatló árak mellett csöndes. A zöldség és fűszer-üzlet lanyha, a gyümölcs-üzlet egészen lanyha. A nagyban való árak a következők: Hús: Marhahús I. oszt. 54—56 H. oszt. 50— 52, III. oszt. 46—48, borjú 66—70, illetve 60 —66, birkahús 42—44, illetve 40—40 kilója. Sertéshús magyar, füstölt 62—64 kr kilója. Sonka, nyers 72—72 kr kilója. Baromfi, a) Elő. Tyúk 1.00—1.35, csirke 0.50—1.25, kappan sovány 1.20—1.60, réce hízott 1.40—2.60, réce sovány 0.90—1.20, Ind hízott 3.00 —5.00 lúd sovány 1.60—3.00 frt darabja, b) Csirke 0.30—0.60, kappan hízott 0.60.—1.20, réce hízott 0.90—1.50, réce félkövér 0.40—0.90 frt darabja. Hal. Elő. Harcsa 0.30—1.20, compó 50 — 60, apró kevert 30—32 kr. Tej és tejtermék. Tej 8—9, lefölözött tej 5—7, tejszín 20—20, tejföl 28—35 kr literje. Tehénvaj (tea) 0.80—1.10 frt, tehénvaj I. rendű 80 Regény-Csarnok. GERARD BRIGADÉROS. Irta: Doyle A. Conan. 25 ___ Úgy tetszik, hogy nagyon értelmes az, amit mond. Az első pillanatban Alexis Morgan úr, La ftouda grófné, meg az almeixali apátság mind kiment az eszemből és csak a pompás, sima pázsitra gondolhattam s hogy milyen gyönyörűséges kis összeütközésünk akad. — Nagyon helyes, Bart, mondtam. Láttuk most dragonyosainak a mellét. Most majd megnézzük hátukat. — Mibe fogadunk? — A betét, feleltem, nem kisebb, csak a konflans huszárok becsülete. — Nos, rajta tehát! felelte. Ha megszalasztjuk önöket, szép és jó, — ha önök megszalasztanak, annál jobb Millefleurs marsainak. Mikor ezt mondotta, meglepetésemben csak bámultam. — Miért Millefleurs marsainak? kérdeztem. — Ifíz a neve valami gazembernek, aki errefelé lakik. Dragonyosaimmal azért küldött lord "Wellington, hogy őt fölkössem valamelyik fára. — Ördögadta! — kiáltottam. — Hiszen huszárjaimmal éppen ezt bizta rám Massena. Erre elkacagtuk magunkat mind a ketten és hüvelybe dugtuk kardunkat. Mögöttünk, a mint legénységünk példánkat követte, acél csörrenése hangzott. — Szövetségesek vagyunk! — kiáltotta. — Egy napra. — Az erőnket egyesítenünk kell. — Semmi kétséget nem szenved, így tehát, ahelyett, hogy összeütköznénk fél-félszázadunkkal, négyesével jobbra átfordultunk s két kis oszlopban haladtunk előre a völgy mentén, befelé fordított csákóval meg sisakkal, a legények szomszédaikat végigméregették, akár a szakgatott fülü, vén, viaskodó kutyák, akik megtanulták egymás fogát tisztelni. A legtöbben úgy vigyorogtak, hogy minden foguk kilátszott, mind a két oldalt azonban akadt sötét, kihívó tekintet, kivált az angol őrmesteré meg Papiletteé. Szokás rabjai voltak, látjátok, akik gondolkozásuk egész módját egyetlen perc alatt nem bírták megváltoztatni. Papilette ezenfelül egyetlen édes testvérét vesztette el Busacónál. Ami a Bartot, meg engem illet, elül lovagoltunk egymás mellett és beszélgettünk mindarról, ami rajtunk megesett azóta a híres écarté-játék óta, amiről nektek már meséltem. ítészemről elmondtam neki angolorsági kalandjaimat. Nagyon különös egy nép ez az angol. Noha tudta rólam, hogy tizenkét hadjáratot végigszolgáltam, mégis biztosan tudom, a Bart, többre becsült a,_ Bristol Bustlerrel való összeütközésemért. Ő is elmondta nekem, hogy az ezredes a ki elnökölt a haditörvényszéknél mely elé a miatt állították, hogy hadifogolylyal kártyázott, fölmentette a kötelesség elmulasztásának vádja alól; de csaknem elitélte a tiszti kardbojt elvesztésére, mert azt hitte, nem szabadította föl tromfját, mielőtt színét kijátszotta, ügy van, csakugyan különös egy nép. A völgy végén az útt fölkanyarodott némi emelkedésre, mielőtt megint túl másik szélesebb völgybe lecsavarodott. Megálljt vezényeltünk, amikor az élre följutottunk , mert ott egyenesen előttünk, mintegy háromnegyed mértföldnyire szerteszét szórt házak alkotta szürke város terült el; a fölötte emelkedő domb oldalán meg egyetlen, rengeteg épületet láttunk. Nem kételkedtünk, hogy végre megpillantottuk az apátságot, a gazemberek fészkét, akiknek szétütése végett jöttünk. Csak most értettük meg, azt hiszem, hogy milyen feladat várakozik ránk, mert ez az épület valóságos várnak bizonyult, és ilyen vállalatra egyáltalán nem lovasságot kellett volna küldeni. — Ehez semmi közünk nincs, — monda a Bart. — Wellington meg Massena ketten egymás közt eldönthetik. — Bátorság ! feleltem. Piró ötven huszárral elfoglalta Lipcsét. — Ha dragonyosokkal indul neki, — válaszolt nevetve a Bart, Berlint foglalja el. De ön a magasabb rangú, tehát vezessen, majd megválik, kik hátrálnak előbb. — Helyes, mondom, akármihez fogunk, azt rögtön végre kell hajtanunk, mert az az utasításom, hogy holnap estére útban legyek Abrantes felé. Némi értesülést kell azonban szereznünk, és ime valaki, aki okvetetlenül tájékoztathat. Az út mellett négyszögletes, meszelt ház állott, s az ajtó fölött lógó bokréta tanúsította, hogy az öszvérhajzsárok által látogatott tabernák egyike. Lámpás lógott a bejáratnál s fényénél két embert láttunk, az egyik a kapucinus barátok barna kámzsáját viselte, a másiknak derekáról meg kötény lógott, ami bizonyította, hogy ő a vendéglős. Olyan mélyen elmerültek a társalgásba, hogy mielőtt észrevették, már odaértünk hozzájuk. A vendéglős megfordult, hogy elfusson, az egyik angol azonban megmarkolta üstökét és erősen fogta.