Budapesti Hírlap, 1897. november (17. évfolyam, 304-332. szám)

1897-11-02 / 304. szám

ből válság fog fejlődni. A helyzet kulcsa a ki­egyezési provizórium és annak parlamenti kereszt­­vitele. A mértékadó politikai körök különösen ezzel a kérdéssel foglalkoznak s ezek nem is a kormány fentartására, hanem inkább arra fordítják figyelmüket, vájjon nem volna-e lehetséges a kiegyezési provizórium keresztülvitelét a parlamentben valahogy biz­tosítani. (nfp.) Bozen, nov. 1. A német liberálisok és a német nemze­tiek tegnap népgyűlést tartottak, melyen tiz reichsrathbeli képviselő is részt vett. Wolfot nagyon ünnepelték és még lovait is ki akarták fogni. A beszédek közül különö­sen Grosz képviselőé jelentős, a­ki azt mondta, hogy Badeni kormánya arról győzte meg a németeket, hogy végre meg kell szűnniök állami pártnak lenni és hogy első­sorban mint nemzeti pártnak a nép érdekeit kell megvédelmezniök. Habár az állam és a nép érdekei szorosan össze vannak fűzve, mégis csak akkor leszünk hajlandók az államnak megadni azt, ami az államé, ha majd a nemzeti létet és a nemzeti jogot biztosítva látjuk. Vannak ugyan állítólagos jó barátok, a­kik azt akarnák velünk megértetni, hogy vannak bizonyos állami szükségszerűségek, a­melyek foganatosítását nem szabad megakadályoznunk ; ilyen különösen a monarkia másik feléhez való viszonyunknak rendezése. Mi elismerjük ennek szükségét, de éppen azért kell éppen itt a legerősebb ellenállást kifejtenünk. Hogyha egy vasútvonal ellen, vagy egy kormányjavaslat ellen, sőt ha az ínséges javaslat ellen obstruálunk, annak nincs gya­korlati eredménye, hanem a mértékadó kö­röknek be kell látniok, hogy mindaddig, a­míg bennünket ki nem elégítenek, az egész államgépezet megszűnik működni; csak így számíthatunk a biztos sikerre. A ki­egyezési provizóriumról szóló javaslat első olvasásáról Grosz a következőket mondta: Jövőben is az lesz a feladatunk, hogy minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel meg­akadályozzuk a kiegyezési povizórum létrejöve­­telét. A küzdelem nagyon nehéz nekünk, mert ez az elnökség és ez a többség egyszerűen túl­teszik magukat a törvény világos rendelke­zésein és még­sem fog nekik sikerülni a kiegyezést csak félig is törvényesnek látszó módon elég jókor elfogadtatni és a mértékadó köröknek meg kell majd győződniük, hogy mindaddig nem fog törvényes, vagy csak lehetsé­ges állapot is beállni, a­míg sarkalatos követelé­sünket, a nyelvrendeletek visszavonását, nem telje­sítik. Jövő csütörtökön minden­esetre megint he­lyünkön leszünk és mindent el fogunk követni né­pünk jövőjéért és jogáért. (Szt.) I­mént, itthon azt beszélték róla, hogy belefáradt nagy felelősséggel járó állásának terheibe és készül lemondani a miniszterségről. Egy félhivatalos kő­­nyomatos ellenben az éjjel arról értesít, hogy a Sima, a pártja hagyott. Sima Ferenc ország­gyűlési képviselő ma Bartha Miklóshoz, az Ugron­­párt elnökéhez levelet intézett, melyben a pártból való kilépését bejelenti. Ez a szegvári mandátum első következménye; a második, hogy a párt új­ságja, a Népszövetség Sima képviselő eljárását bí­rálva, személyéről sértőleg nyilatkozott. Sima ma Visontai Soma dr. országgyűlési képviselővel és Székely Béla szerkesztővel provokáltatta Szederkényi Nándort, a Népszövetség felelős szerkesztőjét. Budapest, nov. 1. A delegációk egybehívása. Bécsből táviratozzék az egyik félhivatalos laptudósító­­nak, Bánffy Dezső báró miniszterelnök, a­ki a tegnapi napot a kisbéri állami ménesurada­­lomban töltötte, ma ideérkezett, a­hol Badeni gróf miniszterelnökkel hosszasabban tanácsko­zott. Bánffy báró az esti vonattal visszautazott Budapestre. A delegációknak november köze­pére leendő egybehivása most is, miként az­előtt, megállapítottnak tekinthető. Golikovszki gróf külügyminiszter, a­ki jelenleg még gali­ciai birtokain időzik, valószínűleg november 10-én tér vissza Monzából. Alkalmasint még a külügyminiszter Monzába utazása előtt, vele egyetértőleg fogják megállapítani, a delegá­ciók egybehívásának idejét, a­mely körülbelül november 13. és 16. közé esik. Erre a magyar országgyűlés megválasztja a delegáció tagjait. Régebben is volt eset rá, hogy a delegációk tanácskozásai egy időbe estek a parlamentek tárgyalásaival és ezúttal is a delegációk egy­­behívásának időpontját teljesen függetlenül állapítják meg attól, hogy mily stádiumban vannak a parlamentek által letárgyalandó elő­terjesztések. Dániel báró, miniszter lemondása. Dániel Ernő báró, kereskedelemügyi miniszterről az utóbbi napokban rossz hírek terjedtek el a fővárosban. Mióta idegességet gyógyittatni Kaltenleutgebenbe A képviselőház november 3 án, szerdán déli 12 órakor ülést tart. A szegvári mandátum. Szegvárról jelentik lapunknak. Vasárnap, október 31-dikén reggel Mindszentre, a kerület legnagyobb községébe érke­zett Mülek Lajos, a képviselőjelölt Kossuth Ferenc és tíz más Kossuth-párti képviselők kíséretében. A képviselők Haász Juda gőzmalomtulajdo­noshoz, a mindszenti függetlenségi párt elnökéhez szállottak. Tizenegy órakor a piactéren népgyűlés volt, a­hova Hüleket és kíséretét meghívták. A nép­­gyűlésen Haáss Judi elnök megnyitó szavai után, melyekkel Müleket ajánlotta jelöltül, Kossuth Fe­renc beszélt és kárhoztatta Uray Imre eljárását, a­ki a párt akarata ellenére föllépett függetlenségi programmal a kerületben. Mülek háromnegyed óra hosszat fejtegette programját. Beszéltek még a jelölt érdekében Marjay Péter, Pap Elek, Meszlényi Lajos és Endrey Gyula országgyűlési képviselők. Délután Mülek a tizenegy képviselővel Szegvárra ment s ott is elmondotta programbeszédét. Ugyancsak vasárnap délelőtt mondotta el Uray Imre programját Szegváron, holnap délelőtt Mindszentre megy. A választók többsége Szegváron Uray felé hajlik, Mindszenten ellenben megoszlanak a két je­lölt közt. A kerület többi részében Derékegyháza Mülek pártján van, míg Mágócs és Pallavicini birto­kainak választói semlegesek. A kormánypárti jelöl­tet, úgy látszik, utolsó húzásnak tartják fönn Uray érdekében, mert idáig, habár Novák Józsefet és I Cikatricist emlegetik, szabadelvű párti jelölt nincs. A Szegváron és Mindszenten tegnap jelen volt : országgyűlési képviselők egyike így írta le a Helfi­a kerületében folyó választási mozgalmat : — Ugronnak abszolúte nem volt pártja a ke­rületben, mellette lettek volna a Károlyi-tisztek, a szegvári plébános i­s Hans Juda Mindszenti­öl, de őek maguk kijelentették, hogy semmi kilátása a győzelemre Ugronnak nem lehet. A parasztok egyre azt hajtogatják, hogy ők nem szavaznak Ugron Gáborra, a­ki Kossuth visszahonosítását nem tá­mogatta. — Nem bánjuk, akármilyen nagy és je­les férfiú is, mondották, mi csak Kossuthistát akarunk! Az Uray-párt azt hangoztatja most, hogy ő az igazi Kossuth-párt, mert Mülekék Simával s igy az Ugron-párttal szövetkeztek. Kossuth Ferencet és a vele volt képviselőket úgy is fogadták Mind­­i­szenten: — Itt van az egyesült Ugron—Sima—Haas J. Juda-párt ! A zsidó párt­­ Mülek Lajos megválasztása, hacsak kormány­­párti jelöltnek fölléptetése meglepetést nem hoz,­­teljesen biztosnak látszik, mert a­kik Ugrón párt­ján voltak is, valamennyien — a Károlyi-tisztekkel­­egyetemben — Mitlekhez csatlakoztak. Urayt leg­inkább Szentesről portálják. Törvények szentesítése. A szentesítés alá terjesztendő törvényjavaslatok szövegét átvizsgáló bizottság Szilágyi Dezső képviselőházi elnök el­nöklése alatt ma ülést tartott, melyben a főrendi­ház részéről Szabó Jenő jegyző, a képviselőház részéről Molnár Antal és Nyegre László jegyzők és Pulszky Ágost előadó vettek részt. A bizottság átvizsgálván a kiegyezési provizóriumról, a Horvát- Szlavónországokkal való pénzügyi egyezmény meg­­hoszszabbításáról és a költségvetési indemnitásról szóló törvényjavaslatok végleges szövegét s a két Ház megállapodásaival mindenben megegyezőnek találta, minek folytán a három törvényjavaslatot ki­rályi szentesítés alá terjesztik. Az új bécsi francia nagykövet, Mint párisi levelezőnk jelenti, Lozé bécsi francia nagykövet utódja, Steverseaux márki rövid idő múlva elfoglalja állását Bécsben. Reverseaux de Rouvray márki jelenleg ötven­éves és a francia külügyi hivatalban a legjelesebb francia diplomaták egyikének tartják. Az 1870-iki háború után követségi titkár volt Tangerben, aztán nagykövetségi titkár lett a pirenei bizottságban. Innen Rómába helyezték át, a­hol előbb titkár volt a kvirináli francia nagykövetségnél, azután tanácsos a pápai francia követségnél. Rómában nagyon jó emléket hagyott és igen jó viszonyban volt a szent kollégiummal is, a kvirináli körökkel is. Rómából 1084-ben Belgrádba ment meghatal­mazott miniszterül. 1887-ben Franciaország kép­viselőjévé nevezték ki a dunai bizottságba, a­mit kegyvesztettségnek tartottak, mert a márki az akkori francia kormánynyal nem igen volt jó vi­szonyban. Reverseaux márkit 1891-ben kinevezték Egyiptomba Franciaország képviselőjéül. Ez a leg­nehezebb francia állás külföldön, mert Franciaor­szágnak folyton küzdenie kell itt az angol in­trikákkal. Kairóban fényesen bebizonyította Re­­verseaux márki nagy tehetségét. Az ottani igen nagy francia kolónia valósággal istenítette és külföldi kollegái szerették. Úgyszólván ő volt a diplomáciai testület középpontja, noha aránylag fiatal volt. A jobb viszony, mely azóta Angolország és Francia­­ország közt van és a francia érdekeknek az utolsó viszály alkalmával való diadala jó részben az ő érdeme. Mikor három éve Cambon madridi francia nagykövetet Konstantinápolyba helyezték, helyébe madridi nagykövetté Reverseaux márkit nevezték ki. Itt nem igen volt alkalma tehetségét csillog­tatni, mert hiszen a madridi francia nagykövetség a legnyugalmasabb helyek egyike a világon. Reverseaux most Bécsbe megy, a­hol igen nagy befolyása van a diplomaták személyi ki­válóságának, miniszter állapota örvendetes módon javul. Bánffy báró miniszterelnök Bécsből ma délután megláto­gatta a beteget és sokkal jobb egészségben tá­js lálta, mint néhány héttel ezelőtt volt. A betegség hírével foglalkozó szóbeszéd különben már a minisz­ter utódjelöltjeivel is foglalkozik, Lukács Béla és­­Pulszky Ágost nevét hozva forgalomba. ■ ■■ • / ■ ‘ BUDAPESTI HIRLAP. (304. sz.) 1897. november S. Néppárti gyűlés Eszterg­ommegyében. A félhivatalos O. É. jelenti: Az esztergommegyei nép­párti gyűlés, a melyet Rajnán, Metternich herceg birtokán tartottak, gyöngén sikerült. A szónokok kevés hatással támadták a kormány liberális politi­káját. A mozgalomnak egyedül az volt a célja, hogy eloszlassák azt a hírt, hogy a primási megyé­ben nagyobb szabású néppárti mozgalmat nem sza­bad rendezni. A nógrádmegyei főispán­ szék, Ballassa-Gyarmatról jelentik, hogy a nógrádmegyei főispáni állás beavatott forrás szerint hat hónapig betöltet­len marad. A­ főispáni teendőkkel Török alispán van megbízva. A katolikus autonómiai kongresszus első ülésezése, —mint a Kel. Zrt. jelenti,­­ néhány nap­­­­nál tovább aligha fog tartani. Az igazoló bizottság megválasztása és a választások igazolásának meg­történte után a kongresszus előreláthatólag nagyobb számú bizottságot fog kiküldeni az autonómiai sta­tútum javaslatának kidolgozására, mire minden esetben hosszabb idő szükséges. Remélik azonban, hogy e tervezet január hónap közepéig elkészül, a­mikor is a kongresszus érdemleges tanácskozásokba fog bocsátkozhatni. Az orvosi tisztesség. Budapest, nov. 1. Alig van kényesebb állás, mint az orvosé. Jaj annak az orvosnak, a­ki csak annyiban tisztes­séges, hogy a köztörvény korlátai között mozog, s hogy nem követ el semmit, a­mit a törvény bün­tetne. Szűkebb korlátok közé van az ő tisztessége szorítva, az is szükséges, hogy az orvosi erkölcs törvényszéke se találjon cselekedetében kivezet. Az idők jele, hogy míg egyrészt az orvosok megélhetése mind nehezebbé válik, másrészt az or­vosi feddhetetlenségről megfeledkező orvosok is ta­lálkoznak. Ezek ellen védi a hagyományos erköl­csöket az orvosok szövetkezése. A székesfővárosban is megalakul november 7-én a Budapesti Orvosok Szövetsége, mint az Országos Orvosi Szövetség tagjáé. Az alakuló ülés elé terjesz­tett rendtartást oly szép ideális szellem lengi át, hogy érdemesnek tartjuk e helyütt is ismertetni. Hadd ismerje meg a nagy­közönség is, melynek hozzájárulására és közreműködésére szintén szükség lesz, ha a rendtartásba foglalt elvek megvalósítását biztosítani akarjuk. Először is a reklám dolgát szabályozza a rendtartás. Az orvos a napilapokban közzé teheti megtelepedését, lakása változtatását, elutazását.

Next