Budapesti Hírlap, 1897. november (17. évfolyam, 304-332. szám)

1897-11-24 / 326. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP. (326. sz.) 1897. november 24. még az elmúlt szombaton is két aranygyűrűt lá­tott s Peitl Karolin egyszer említette neki, liogy ezüstórája s függője is van. Mindezt nem találták meg a házkutatásnál, a mi bizonyossá teszi, hogy Peitl Karolin rablógyilkosság áldozata. A halott kezén lévő sérülések azt bizonyítják, hogy a gyilkossal erősen küzdött, a mikor ujjárói lehúzta gyűrűit; a gonosz ember úgy segített a dolgon, hogy megfojtotta a boldogtalant. A házmesterné szombaton este kilenc órakor látta utoljára Peitl Karolint, a ki egy közeli keres­kedésben egy zsák fát vásárolt, a mit egy napszá­mos vitt utána. Együtt mentek a lakásba. A mikor később a kaput bezárta, semmi gyanúsat nem vett észre s nyugodtan lefeküdt. Peitl Karolin közvetlen szomszédjánál, a már említett Heinischnénál a gyilkosság éjszakáján ket­ten aludtak : fia, a ki katona s Pilis-Csabáról érke­zett haza és ennek kedvese, Wich ti Amália, a ki a PaZ/as-nyomda alkalmazottja. A katona vasárnap délután visszautazott Pilis-Csabára s azért még nem hallgatták ki. A rendőrség ma délelőtt újra átkutatta Peitl Katalin szobáját s ekkor egy pár férfikeztyiit talált, a melyet, mint egyetlen bűnjelet, a főkapitányságra vittek. Különben ma fölásták az udvart, mert a rendőrség azt hiszi, hogy a gyilkos valamit el­rejtett. Zsarnay rendőrtanácsos ma egész nap a tanu­kat hallgatta ki. Órákig vallatta Gutleber Józsefné házmesternöt, Heinisch Jánosnét, Wichtl Amáliát és özvegy Spindler Józsefnét. A vallomásokból az derült ki, hogy a gyilkosságot olyan férfi vagy asszony követte el, a ki ismerős volt a helyi viszo­nyokkal, tudta, hogy Peitl Karolin egyedül lakik A házban különben mindenki szabadon járhatott, mert a lakók mindegyikének van kapukulcsa s az utcai kerítés alig három méter magas. A rendőrség különben ma éjszaka, három nappal a bűncselekmény után, tudatja, hogy Peitl Karolin rablógyilkosság áldozata. Ugyanis meg- állapitotta, hogy az asszonytól elrabolták hetedfül forintnyi heti keresetét, pénztárcáját, a melyben szintén volt néhány forint, perselyét, a melyben vagy negyven-ötven korona volt, kettős fedelű ezüstóráját és két aranygyűrűjét. Ha a rendőrség kudarcot vallana a gyilkos után való kutatásában, azért csakis Steff'ek dr. tiszti orvost terheli a felelősség, mert az ő hibája, hogy a vizsgálat két teljes nappal megkésett. Steffek dr.. a következőket mondta a maga védelmére: — Inasommal, Szűcs Jánossal vasárnap dél­előtt mentem el Peitl Karolinhoz. A kis szobában sötét volt, azért gyertyát gyújtottam. A halott éjjeli ruhában feküdt a rendetlen ágyon, fe­jén kendő volt, a mely egészen elfödte a nyakát s azért nem láthattam a kötelet. Különben a nyakat is megvizsgáltam, de a kötél magasra volt csapva, azért nem vettem észre, a halott száján habos vért láttam, a miből tüdő­vizenyőre következtettem. A hosszabb vizsgálatot különben sem tartottam szükségesnek, mert gon­doltam, hogy a törvényszéki orvostani intézetben úgyis felboncolják. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, nov. 23. 4 (Bemutató a Népszínházban.) A Náday- párnak ifjú leánya, Náday Ilonka ma tette első szín­padi kísérletét a Népszínházban, még pedig nagy primadonna-szerepben és uj darabban. A kísérlet merész volt, de szerencsére nem ütött ki balul. A Náday-családnak számos jó barátja, tisztelője és kedvelője, a minek bizvást mondható az egész nagyközönség, ritka jóindulattal, sőt mi több, valóságos hódolattal fogadta a kezdő színésznőt. Mikor a színpadra lépett a szép szőke leányka, a két másodemeleti sarokpáholyból virágzáport bocsátottak a szinpadra, a zenekarból pedig a bokréták és virágalkotások egész tömegét nyújtották föl : óriási kosarakat, egy babérkoszorút, egy babérbokrétát, egy egész Thália-templomot virágból. S közben egyre zúgott a taps. A színház­ban jelen volt drámai szinészek, színésznők fölsóhaj- tottak: Mennyit és meddig kell nekünk fáradni, hogy ekkora sikerhez — sohase jussunk! De tévedtek. A Náday Ilonka mai ünneplése a Náday-pár hosszú művészi pályájának méltó szép sikere volt. Náday Ilonkának magának, a kinek ma csinos hangját hallottuk és értelmes, ügyes játékát tapsoltuk, csak ezután kell kiérdemelnie a sikert. Egyénisége bájos és vonzó s a kezdet nehézségein páratlan szerencsével átsegítette öt szülőinek művészi nimbusa: nyitva áll előtte a jövő, a melyhez most már csak tehetség kell. Az újdonság, a melyben Náday kisasszony föllépett, Márkus Józsefnek, a Bika szerzőjének énekes bohózata • A kukta kisasszony. Egy gróf­kisasszony tanulni jár főzni egy hires szakácshoz. Egy gróf meglátja a kukta leánynak öltözött grófnőt s megcsókolja, másnap pedig álszakácsnak öltözik, csakhogy a konyhában újra találkozzék a csinos leánykával. A föszakács, egy volt tenorista, a ki mindig opera-áriákat dalol, szörnyen féltékeny a feleségére, a ki valamikor ballerina volt. A gróf és a ballerina csakugyan régi ismerősök : ez adja a bonyodalma t a gróf és grófnő szerelméhez, a mely természetesen házassággal végződik. Az említett alakokon kívül szerepel a darabban: egy angol missz, a ki a második fölvonásban mexikói ezredesnek öltözik; egy nyugalmazott őrnagy, a ki negyvennyolcban a magyarok ellen küzdött s a kinek szavajárása : mely ápol s eltakar. (Ah, a szerelem, mely ápol s eltakar! Ez aztán a csipke, a mely ápol s eltakar! A mi bizony, a Szózatról lóvén szó, nem csekély profanáció.) Szerepel benne továbbá egy gyerek-mágnás, a ki kalandért áhítozik és két hölgy, a ki alkalmas minden kalandra. A zenét a darabhoz Szabados Béla irta. Részt vettek az előadásban: Bárdi Gabi, Szirmai, Csatai Zsófi, Németh, Kassai, Gazsi Mariska, Tollagi. Márkus Józsefnek egy nagy babérkoszorút nyújtottak föl a szinpadra. * (Nemzeti Színház.) A Tisztító tűs premier­jét november 26-ára, péntekre tűzte ki a Nemzeti Színház igazgatósága. A darab főszerepeit Jászai Mari, Márkus Emilia és Mihályfi játszszák, jelentős szerepe van ezenkívül a Tisztító tűz-ben Maródig Margitnak, Vízvári Mariskának és Gyencs László­nak. — A Nemzeti Szinház igazgatósága megsze­rezte CttreZ-nak L’invüé cimü bárom fölvonásos szín­müvét, melynek fordításával Mihály Józsefet bízta meg. — A Nemzeti Színház január 1 -töl szerződ­teti Kertész Ellát és Nádai Bélát, a színművészeti akadémia végzett növendékeit. A Nemzeti Szinház újraépítésének ügyében — mint egy kőnyomatos jelenti — a belügymi­nisztérium legközelebb kiirja a pályázatot az át­alakítási munkálatokra. Az átalakítást a jövő óv őszén kezdik meg. * (Madame üéjane), a kitűnő francia szí­nésznő, ma kezdte meg vendégszereplését a Víg­színházban Madame Sans-Géne szerepében. Óriás közönség gyűlt össze, mely a színházat az utolsó zugig megtöltötte és nagy élvezettel hallgatta végig a szép, egybevágó előadást, melyben a má­sodrendű tagok is megállották helyüket és főleg jó, természetes beszédmódjukkal tűntek ki. Madame Béjane-ról ez első előadás után annyit mondhatunk, hogy a francia modern színművészét elsőrangú kép­viselője ; nem éppen szép, de igen bájos, graciózus, gyönyörűen beszél, mint a jó francia színésznők általában, rendkívül kifejező arca van, főleg szép szája és értelemtől ragyogó szeme. Föltétlenül egyike a legokosabb színésznőknek; nem oly dérnó- nikus, mint Sarah Bernhard, nem oly mélységesen benső, mint Duse, de talán eszesebb, mint a két nagy színésznő. Hogy miképp játszotta a szerepét, melylyel Blahánénk meghódította a mi közönsé­günket? Máskép játszotta, franciásan. Igen egyszerű volt, nem pózolt, játékában semmi tudomását sem árulta el annak, hogy a közönség nézi. Igazi francia mosónő volt az első fölvonásban, s érzelmeinek gyors és természetes íöllobbanásaiban a fölvonás végén gyönyörű. Ez volt az előadás fénypontja. A második fölvonásban talán kissé túlságosan színezte a mosónéból lett hercegnő ügyetlenségeit; Blahá­nénk itt naivabb és kedvesebb. De mindvégig hü maradt származásához és nagy kitöréseiben a má­sodik fölvonásban, Napóleonnal való jelenetében a harmadikban mindig éreztette, hogy azelőtt mosónő volt. Hogy mily széles és mély a skálája, ebből a szerepből nem Ítélhettük meg; nagy intelligenciáját, kifejező erejének gazdag változatosságát és női mivoltának bájosságát fényesen bemutatta. K. * (A Bajaszók elmarafl.) A Bajazzólc e heti előadása Leoncavallo kívánsága folytán a jövő hétre marad, minthogy a Bajazzók szereplői közül négyen vesznek részt a Bohemek előadásában is és Leon­cavallo azt a kívánságát fejezte ki, hogy a művé­szeket a Bohemek előadásáig semmivel sem kell fárasztani. A Bajaszók helyett csütörtökön Djamifch-1 adják elő a Piros cipő c. ballettel. * (Magyar Sziahás.) A Magyar Színház e heti újdonságából, Zakariásné-Kallós Ilona Titok cimü népszínművéből holnapután, csütörtökön dél­előtt 10 órakor tartják meg a jelmezes főpróbát a sajtó képviselőinek jelenlétében. * (Művészek a polgármesternél.) A magyar képzőművészek egyesületének küldöttsége tisztel­gett ma délben Márkus József főpolgármesternél és Halmos János polgármesternél, hogy őket hivatalba lépésük alkalmából üdvözölje. A küldöttség tagjai voltak Jendrássik Jenő, Basch Gyula, Tclepy Károly, Mannheimer Gusztáv és Vajda Zaigmond. Jendrássik mondotta az üdvözlő beszédet, a melyre válaszolva mind a két polgármester megígérte, hogy mindenha figyelmük és gondoskodásuk tárgya lesz a magyar képzőművészet, melynek istápolása különben is a székesfőváros hagyományai közé tartozik. * (Serato Arrigo) olasz hegedűművész önálló hangversenye közbejött akadályok következtében el­marad. * (A Nemzeti Szalon) igazgatósága meg­nyerte Serato Arrigot, a kiváló hegedűművészt arra, hogy egyesületi helyiségében hangversenyt tartson. E célból az igazgatóság e hónap 25-én, csütör­tökön soron kívül estét rendez, melyre az Összes tagokat meghívja. A hangversenyen, mely pontban 8 órakor kezdődik, azonkívül Badó Ilárolyné, híres énekes művésznő is közreműködik. A kíséretet Tarnay Alajos vállalta magára. * (Tudományos élet.) A Heraldikai és Genealógiai társaság november hó 25-én d. u. 5 órakor az egyetemi könyvtárban választmányi ülést tart. Fölolvásók: Bárczay Oszkár és Il/éssy János. — A Szent István társulat tudományos és irodalmi szakosztálya november 26-án ülést tart, a melyen Kulin Lajos dr. fölolvassa tanulmányát a ragadozó madarakról. * (A Nouveau Larousse ülustré)34. füzete megjelent s eljutott— még mindig az A betűben — Szent Athanáziusig, 62 metszet van e füzetben, mely mint a többi félfrankért minden könyvkereskedésben megrendelhető. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, nov. 23. A főváros háztartása. — Saját tudósítónktól. — Négynapi tárgyalás után végzett a pénzügyi és gazdasági bizottság a budget kiadási részével. Anyagiakban semmi eredménye sem volt a tárgya­lásnak. Egyedül az alapokból s magánosoktól veit kölcsönök konvertálásával lehet mintegy 200.000 forintot törölni. A kölcsön ügyét azonban függőben hagyták. A mai tárgyalás folyamán azt a nagyon fon­tos határozatot hozta a bizottság, hogy a két köz­ségi főreáliskolái 1901-től fokozatosan beszünteti. A bi­zottság határozata nem végleges és meg vagyunk győződve, hogy a reáliskoláknak semmi bántódásuk nem lesz. a pénzügyi bizottság ma folytatta a jövő évi költségelőirányzat tárgyalását. Halmos János polgármester megnyitva az ülést, arra kéri a bizottságot, hogy igyekezzék a budget tárgyalását befejezni. A közegészségügyi kiadások tételénél Fenyvesi Adolf kifogásolja, hogy a sertésvásáron még mindig négy állatorvost fizet a főváros, noha az állomány tizedrészre csökkent. A bizottság elhatározta, hogy fölir a földmivelés- íigyi miniszterhez, hogy az állatorvosok számát szál­lítsa le. A vallásügyi kiadásoknál Heltai Ferenc dr. utal arra, hogy a főváros óvenkint több mint fél­millió forintot költ a különböző felekezetekre. Már a legutóbbi ülésen indítványozta, hogy a felekezeti sogitségekíiigyét a főváros rendezze. Bácz Károly dr. és Steiyer Gyula felszólalása után a tételt változat­lanul elfogadták. A közoktatásügynél Heltai Ferenc dr. kiszá­mította, hogy mit áldoz a főváros az iskolákra e szerint a tiszta kiadás 1946368 forint. Sürgeti az iskolakötelesek pontos összeírását és nyilvántartá­sát. A legtöbb iskolában váltakozó oktatás van, még pedig nem csak órák szerint, hanem napok szerint. Öt esztendő alatt még 564 osztályra van szükség, tehát 29—30 iskolát kell építeni, a mi több mint 8 millió forintba kerül. Kifogásolja, hogy az iskolaépítésekről a budgetben nem gondoskod­nak. Szükségesnek tartja, hogy a rendes kiadá­sokba évenkint négy iskola építését vegyék be. A fővárosi hatóság a tanfölügyeletröl egyáltalán nem gondoskodik. Az iskolaszék nem végezheti a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék