Budapesti Hírlap, 1898. március (18. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-27 / 86. szám

1898. március 27. BUDAPESTI HÍRLAP. (86. sz.) sincs gyerek és olyan korh­ely módon viselkedik, hogy nem bírom az életet tovább. Vágyom haza, annyira, hogy irigylem a szálló madarat, mely el­repül e rossz helyről oda, hol gyógyulást remél. Igen kérlek, kedves testvérem, borulj le az édes anyánk sirhalmánál és kérd meg, imádkozzék Isten trónusánál, hogy még egyszer haza kerülhessek. Ah, sohasem lépném túl többé Debrecen határát!“ A jó testvér — megértvén a csalódott szív keserűségét — szívesen hívja haza levelében a szo­­morkodó Tömöri Zsuzsannát, kinek gyógyíthatatla­­nul fáj a szive a Boszporus partján.­­ (Rablógyilkosság egy nagy trafikban.) Pozsega városát tegnap reggel óta — mint levele­zőnk írja — szörnyű rablógyilkosság tartja izgatott­ságban, mely a város egyik legélénkebb helyén történt. A gyilkosság áldozata Müller Ernő, a pozsegai nagytrafik tulajdonosa. Üzletében vidéki szokás szerint minden este nagy társaság gyűlt össze a vevőkből, kik ott beszélgettek a nap esemé­nyeiről egész este hét óráig. Ekkor a tulajdonos haza szokta bocsátani személyzetét és bezárja üzletét, így történt csütörtökön este is. Mikor azonban már mindenki eltávozott, egy fiatal ember jött sietve valamit vásárolni és Müller, ki éppen a boltajtó becsukásával vesződött, bement vele az üzletbe. Hogy ezután mi történt, nem tudja senki. Másnap reggel Müller gazdasszonya üresen találta gazdája ágyát a bolt mögötti szobában. Bement a trafikba. Itt feküdt a földön Müller, vértócsában, nyakán, mellén, tátongó sebekkel. A boltban minden össze volt hányva, az egész pénzkészletet elrabolták s Müller értéktárgyai is eltűntek. A vizsgálat megállapította, hogy Müllert heves küzdelem után egy nagy késsel ülték meg. A gyilkossággal egy Polics Ivó nevű büntetett előéletű suhancot gyanúsítanak, ki megszökött a városból, de a csendőrség ma elfogta.­­ (Az athéni merénylet.) Athénből távirat jelenti: A király ellen elkövetett merénylet tettese, Kardizi, maga tetézi bűneit. A vizsgálóbírónak azt vallotta, hogy az a dinamitbomba, a­mely nála volt, Dejanisznak volt szánva, ő ugyanis el volt tökélve, hogy ha a király ellen intézett merénylet sikerül, akkor Deljanisz házához megy és ott felrobbantja a bombát. Minthogy Karditzi védelmére egy ügy­véd sem vállalkozott, hivatalból neveztek ki melléje védőt. Ivarditzi kijelentette, hogy minden védelmet hiábavalónak tart.­­ (Elitélt szerb szerkesztő.) Szegedről táv­­iratozza tudósítónk. A sajtóbíróság ma Vladinirov Dömötört, volt közrendőrt, a Zsemljadenic címü szerb lap szerkesztőjét, osztály ellen való izgatásért három hónapi államfogházra ítélte. A vádlottat Schmidt Jenő védte, élesen kikelve a szociáldemokraták ellen.­­ (Öngyilkos kórházi gondnok.) Brassóból táviratoztak: Zaminer Ede, a városi közkórház gondnoka, midőn a vármegyei főszámvevő ügyvite­lének megvizsgálása céljából nála megjelent, a pad­lásra ment és fölakasztotta magát. Öngyilkosságá­nak okát még nem derítették ki.­­­ (A Nemzeti Szalon) ma este tartotta záróhangversenyét, mely minden tekintetben fénye­sen sikerült. Az estét Vértesy Gyula A mama takti­kája című elbeszélése nyitotta meg, melyet a szerző helyett Pekár Sándor olvasott föl. Zilahyné Singhof­­fer Vilma két dalt énekelt. Messlényi Adrienne a Pinty ura költeményt szavalta el. Zilahy Gyula pedig egy bálrendező keserveit mondta el hangos derültség között. Végül Klévi Aurelia Cinka Panna dalát énekelte és énekét saját hegedűjátékával kísérte. Ezután Peterdi Sámuel Füri vagy A gésák utódai című kis énekes bohózatát adta elő Szállay Szeréna és Kovács Ödön dr. A közreműködőknek egytől egyig kijutott a tapsból és az ovációból. Az estét tánc követte.­­ (Egyetemi élet.) Az egyetemi kör sakk­­versenye véget ért. A mesteri oklevelet Temanovich Zoltán vitte el. A II. díjat Képes F­erenc, a III-at Légrády Ottó, a IV-et Talit Ferenc, az V-et Schup­er Ármin, a Vl-at Schaffer Adolf, a Vl’I-et Zsembery Gyula vitte el. A mesteri diploma, mely perga­­mentre van diszes iniciálékkal festve, igen szép kiállítású. Az oklevelet Herczegh Mihály dr. rektor, Tóth Ödön kori elnök és Majcsányi Gyula, a sakk­­versenyt rendezők elnöke írta alá. — Angol női kosztüm-kelmék Genre Tailleur en grand Largeur exclusive színekben méterje 3,50 forint. Min­denféle kockás selymet csupán alsószoknyáknak és bélésnek ajánlunk 1 frttól 1 frt 50 krig. Array J. és Társa osztrák császári és magyar királyi udvari selyem- és divatáru-szállító cég tárházának áru­osztálya. IV. Bécsi-utca 9. Alapittatott 1819. — Húsvéti tojások : cukor, selyem és bársonyból, a legfinomabb kivitelben az idén minden elfogad­ható áron eladatnak Stampfer E.­­cukorkakereskedé­­sében Sebestyén-utca 2. és 6. — Az. hölgyközönség figyelmébe ajánlja Weiner Mátyás (Budapest, Andrássy­ út 3.) mai hirdetését. — Takarékosságról és szépség iránt való érzék­ről tesz bizonyságot az a háziasszony, ki a szobája padlóját, házi- és konyhaszereit a Schneider és Tsa bécsi cég kitűnő beeresztő és mázoló anyagával füstöl­ be, ezzel elhárítja a port, a nedvességet, a befestött tárgy tartósabb és szebb lesz. Bővebbet mond a mai hirdetés. . .,Creme de Fanchon“. Legjobb finomító és szé­pítő arckrém a világon. Védjegy 3 szív. 1 tag. 2 kor. Főraktár „Ursits“ gyógyszertár, Eposz, Zsákóczy-tér. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, márc. 26.* (Színházak műsora.) Nemzeti szính­áz: Hétfőn A nők barátja, kedden A szikra, Az attasé, szerdán Stuart Mária, csütörtökön Folt, a­mely tisztít, pénteken Egy estély, A kápolna (először), szombaton Egy estély, A kápolna, vasárnap délután harmadfél órakor új koronáért, este nyolcadtól óra­kor Egy estély, A kápolna. Vársem­hite: Szerdán Arden Énok — Bajaszele. Operaház: Kedden Ninon — Nappal és éjjel, csütörtökön Rigoletto — Bécsi keringő, pénteken Nürnbergi baba — Fása meséi — Babatündér, szom­baton She, vasárnap Ninon — Nap és föld. Népszínház. Vasárnap délután Hoffmann meséi, este 1848. K­aeluk útja, hétfőn A talmi hercegnő, kedden 1818. Hadak útja, szerdán A varázsgyűrü, csütörtökön 1848. Hadak útja, pénteken 1848. Hadak útja, szombaton A baba, vasárnap délután A kukta­kisasszony, este 1848. Hadak útja. Vígszínház: Vasárnap délután Szőke Katalin, este Az államtitkár ur, hétfőn Melyiket a kilenc közül — A nossabe, kedden Durand és Durand, szerdán Vége a szerelemnek, csütörtökön Cadillac káromkodásai — A nősz­aló, pénteken Az államtitkár ur, vasárnap délután Szőke Kaledin, este Kaland — Niobs. Magyar Színház: Vasárnap délután Arany­­tedeodalom, este Aranylakodalom, hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken Aranylakodalom, szombaton Eduard kalandja (először), vasárnap dél­után Aranylakodalom, este Eduard kalandja. * (Beníczkyné Bajza Lenke Szabadkán.) Beniczkyné, a hírneves regényíró ma Szabadkára utazott, hogy jelen legyen Jávor Mária című drá­májának előadásán, a­mely ott Ebergényiné jutalom­­játékára kerül szinre. Beniczkynét főleg az bírta rá ez utazásra, hogy a város, a főispán s a nőegyesü­­let egyaránt ostromolták szeretetreméltó meghívá­sukkal. Szabadkáról táviratoztak: Beniczk­yné Bajza Lenke darabját , Jávor Márthát, Ebergényiné juta­­lomjátékára nagy sikerrel adták. Beniczkynét Beksics Gusztáváé kisérte le. A főispán, a kaszinó és a nőegyesületek a szerző és kísérete tiszteletére banketet rendeztek. * (Az Operában) ma délelőtt tartották meg Stojanovics Jenő Ninon című operájának jelmezes főpróbáját, melyen ezúttal csak a sajtó képviselői s a színház tagjai voltak jelen. Az opera két felvo­násból áll. Az egyetlen női szerepet Ábrányiné Wein Margit, a többi főszerepet Arányi Dezső, Takács Mihály és Kertész Ödön adja. A bemutató előadás vasárnap este lesz. * (Nemzeti színházi hírek.) Ec­egaray Folt a mely tisztit című drámáját március 31-én ad­ják elő ismét bérletszünetben. — Abonyi Árpád A Kápolna című három felvonásos színműve pénte­ken, április 1-én kerül először szinre a következő szereposztással : Gorszky — Szacsvay, Guido — Császár, Rápolthy — Újházi, Ottó — Dezső, Kova­­tóczyné — Lend­vayné, Bernardine — Török Irma, Dóra — K.-Hegyesi Mari, Angela — Ligeti Juliska. — Ezzel egy estén előadják még Dőry Egy estély című­­ fölvonásos dramoletjét, a­melyben a főszerepeket Gyenes, Faulayné, II. Maródi, Margit, Mihályfi, Zilahi és Meszlényi Adrienne játszák. — Vasárnap délután fél 3 órakor Coppó Koro­náért című szomorújátéka kerül színre, leszállított helyárakkal, általános bérletszünetben. A Murger Boheme világ című színművét április második felére tűzte ki az igazgatóság. * (Operaházi hírek.) A Ninon második elő­adása kedden 29-én lesz páros bérletben, az opera után a Nappal és az éjjel című balletet adják elő. A ballet főbb szerepét táncolják Barbieri Antonietta, Balogh Szidi, Schmideck Gizella, Carbone és Pini. Csütörtökön 31-én kezdik meg az Operaházban a mérsékelt helyáru előadások sorozatát a Rigoletto és Bécsi keringő előadásával. Szerdán 30-ad, lesz az utolsó budai előadás; előadják az Arehn Énok-ot és a Bajazzók-et. Mindkét darabot az idén adják Budán először. * (Hírek a Magyar Színházból.) Eduard kalandja, Feydeau és Desvallieres háromfelvonásos bohózata szombaton, április 2-án kerül először színre a Magyar Színházban, a következő szerep­osztással : Lambert Eduard — Bailee Kálmán. Charancon — Szilágyi Vilmos. Gábrielle — Somló Emma. Miranda — Holtyey Aranka. Samuel­­— Boross Endre. Capanot — Mátrai József. Elnök — Székely Sándor. Pinty — Bessenyei Miklós. — Komáromi Mariska asszony, a­ki ez idő szerint Szegeden vendégszerepel, kedden, március 29-én lép föl újra a Magyar Színházban, s az Aranylakoda­lom Boriska­ Mariska kettős szerepében. * (Az Aranylakó fialom ezüstlakosialma.) Rákosi Viktor és Beöthy László nagy sikert aratott látványos alkalmi színműve, a jövő héten szombatig minden nap színre kerül a Magyar Színházban. A­ hazafias darab pénteken, április 1-én jubilál , akkor éri meg huszonötödik előadását, a­mi annál nagyobb siker, mert ez a huszonötödik előadás, a március 12-iki premierétől számítva, a huszonegyedik napra esik, s így az Aranylakodelom éppen három hét alatt érte meg az ezüstlakodalmát. * (Schröffter Frigyes) dalestéje, nem, mint eleinte hirdetve volt április 11-án, hanem kedden, április 5-dikén lesz a Royal termében. A megváltott jegyek érvényesek. * (A Szent­ István Társulat új igazgatója.) Kisbérről kapjuk a következő táviratot: Azt terjesz­tik felőlem, hogy a Szent­ István Társulat igazgatói állására való pályázatról visszaléptem. Eszem ágá­ban sincs. A­kik érdemesnek tartanak arra az állásra, bátran szavazhatnak rám. Hérics Márton plébános. * (Külön szinészvizsgálat.) A magyar szí­­nész-egyesület tanácsának legutóbb tartott ülésében Sólymosi Elek kérésére elhatározták, hogy nyilvá­nossági joggal fölruházott színész-iskolájára való tekintetből, az ez idei iskolai év bezárása (június 30) után, külön fölvételi vizsgálatot tart. * (A párbajvivás.) Lovas Gyula vivómester könyvet bocsájt közre, mely útmutató akar lenni a lovagias ügyek elintézésében s a bajvivás szabályait állapítja meg. A szerző, úgy látszik, szándékosan kerülte azt, hogy könyvének párbaj-kódex nevet adjon, pedig tulajdonképen az, csak hogyr­a inkább arra törekszik, hogy a merev szabályokat enyhítse s a párbajt lehetőleg megakadályozza. Célja — úgymond — az alapos és komoly ok nélkül való párbaj megakadályozása. Meg akarja mutatni az igazi lovagiasságnak azt az utat, melyen a becsü­letet vér nélkül megvédheti, megjelöli azt a határt, a­meddig elmehetünk, a­nélkül, hogy férfiasságun­kon csorba essék. A könyv nagyon szimpatikus és olvasásra méltó. Az író megbotránkozik a becsület­ről való mai felfogáson és azt kérdi: Mit szóljak ahhoz, ha látom, hogy embert, a­ki nagy vagyonát tisztességtelen után szerezte, például uzsorával vagy csalással, ugyanazok a körök (t. i. kik az alaptalan kihívást visszautasító férfit kizárják kebelükből) szívesen látnak s a becsüle­tükre féltékeny gavallérok nemcsak megtűrik maguk között, de még párolásnak is vele. I Hát a nagy vagyon eltakarhatja a becsületen ejtett foltot ?­ És mit szóljak ahhoz, ha látom, hogy a társa­dalomban szerepet játszik egy ember, a­ki elcsábí­totta egy másik férfi hitvesét, azután a becsület nevében agyonlőtte azt, kinek becsületét meg­gyalázta ! Próbálnának csak valamely becsületbíróság elé terjeszteni két ügyet, melyek egyikében X. X. ur többszörös, szóval és írásban adott szava elle­nére nem fizette ki szabójának 800 forintos számlá­ját és ezzel a szegény embert bukásba taszította, a másik ügyben pedig Y. Y. ur nem fizette meg 24 óra alatt 50 forint kártyaadósságát. Majd meg­látják, hogy X. X. urnák hajaszála sem görbül meg, míg Y. Y. urat föltétlenül diszkvalifikálják. A szerző szerint tehát nagyon ingatag az az alap, melyről az emberek a becsületet nézik. Konkrét esetben a hány az ember, annyi a véle­mény. Ezeket a véleményeket határozott irányba kellene terelni. Ha összeülnének társadalmunk vezérlő jelesei , alapos megvitatás után megálla­pítanák emberi lehetőség szerint mindazokat az eseteket, melyekben a kihívás és a párbaj jogosult és ezt a megállapodást aláírásokkal ellátva a nagy­kö­zönség elé bocsátanák, a szerző meg van róla győződve, hogy a társadalom, mely mindig szereti nagyjait követni, e megállapodásokat tekintené a becsület kérdésének. A krakélerek ellen pedig az lenne a legjobb szer, hogyha azt, a­kiről bebizonyult, hogy ismételten hív ki másokat alapos ok nélkül, egy­szerűen diszkvalifikálnák. A szerző csak a párbajok apasztására törekszik szabályaival, a­melyeket har­mincöt fejezetben tárgyal, s nem kiirtására, mert hisz erre a legvérmesebb optimisták sem gondol­hatnak. A könyv ára három korona. * (Tanulmányút az okkupáit tartomá­nyokban.) Xántus Gábor e címen megirja azt az utat, melyet 1897. májusában Lóczy Lajos és Entz Géza egyetemi tanárok vezetésével egy csapat egyetemi hallgatóval az okkupáit tartományokban 11

Next