Budapesti Hírlap, 1899. április (19. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-01 / 91. szám
2 BUDAPESTI HIRLAP. (91. sz.) jgy. április 1. kivetésben élt s ez elűzte Malietoát. A konzulok egy ideiglenes kormányt alkottak, Mataala, mint ideiglenes király s a német Raffel dr., mint ideiglenes miniszterelnök, intézték a kormányt; de már egy hét múlva Raffel összeveszett Chambers amerikaival, a nemzetközi törvényszék főbirájával, a ki nem akarta elismerni az uj rendet, a mórt Raffel őt letette s hivatalát bezáratta. Ekkor beavatkozott az angol konzul s a törvényszéket matrózokkal nyittatta ki s az amerikai és angol konzul együtt a törvényszéket függetlennek nyilvánították a kormánytól. E veszekedések hónapokon át folytak, mialatt a kormányok egymás közt nyugodtan alkudoztak. Egyszerre azután, március közepén újra kitört a versengő idegenek , és a pártoskodó benszülöttek közt a háború. Apja előtt két angol, egy amerikai és egy német hadihajó őrködnek. Hogy, hogy nem, Kautz, az amerikai admirális hajójára meghívta a konzulokat és a hajóparancsnokokat s kijelentette előttük, hogy Mataala nem tartja meg a berlini szerződést s ezért az ideiglenes kormányt le kell tenni. Az angolok hozzájárultak és Kautz proklamációt bocsájtott ki, hogy Mataafa vonuljon vissza. A német konzul ellenkező kiáltványt adott ki s fölhívta Mataafát, hogy a várost foglalja el. Az amerikaiak visszahozták Opoluba a száműzött Malietoát kétezer emberével s ezeket fölfegyverezték. Mataafa éjjel megrohanta a várost s három angol és egy amerikai matrózt megöltek, többet megsebeztek. Erre következett Apia és a falvak bombázása az angol és amerikai hajók által, melyek nyolc napon lödözték a szerencsétlen benszülötteket. Ezek az erdőkbe menekültek, falvaik pedig leégtek. A németeknek csak egy hajójuk lévén, nem tehettek egyebet, félreállottak s a telepesek s a konzul a Falke fedélzetére menekültek. Eddig terjed a szamoai kérdés jelen állapota. Hogy mi lesz ezentúl, megválik néhány nap alatt, mert az ausztráliai háborút Berlinben, Londonban és Washingtonban döntik el. Ezek a hatalmak pedig nem akarnak most egymással összeveszni Szamoa miatt, mikor sokkal fontosabb közös érdekeik vannak Kelet-Ázsiában Kínában és a Fülöpszigeteken. A két barna király, Malietoa és Mataala bizonyára kevéssé érdeklik a német császárt és az angol királynét, de a Szamoa-szigeteket nem fogják föladni, hanem vagy megosztják, hogy mindegyiknek jusson együgy, vagy pedig visszahívják a veszekedő konzulokat és hajóparancsnokokat s a megkötött békeegyezség szerint, új utasítással más képviselőket küldenek Apjába, akik ott békét parancsoljanak a fehéreknek és a benszülötteknek. Budapest, márc. 31. Belépés a szabadelvű pártba. Siró Sándor dr., a volt nemzeti párt tagja belépett a szabadelvű pártkörbe. Beszámoló: Ságny Gyula dr. egyetemi tanár, a somorji kerület országgyűlési képviselője április 3-án Sornyijában beszámolót mond, mely iránt -- mint levelezőnk írja — a kerületben általános az érdeklődés, mert a képviselő a volt nemzeti párt tagja. Csehek és oroszok. Pétervárról táviratozzék nekünk. A Novoszti a cseheknek a hármas szövetség ellen való izgatásáról ezt írta : Bennünket nagyon érdekel az, hogy. .a csehek nincsenek megelégedve Ausztriának és Magyarországnak Németországhoz való viszonyával. Az orosz szimpátia, bár lassan, de folytonosan fejlődik. A csehek az utóbbi időben sokat tettek az orosz nyelv tanitatásáért, az orosz irodalom terjesztéséért, az Oroszországgal való kereskedelmi viszony javításáért. Ez sajátság, melyen a jelzett megfigyelés épült. Krúdy könyve egyébként figyelemreméltó, művelt, tehetséges, öntudatos író munkája. Most áttérhetek az egészséges, kiforrt és kialakult írói egyéniségeknek ugyancsak húsvétra kiadott könyveire. Itt az a nagy előnyöm van, hogy egészen rövid lehetek, mert csupa jól ismert névről van szó. Herczeg Ferencnek Egy leány története című regénye bizonyára minden olvasót érdekel, mert ki az, aki valamit el nem olvas, amit Herczeg ír. Egy érdekes témát fejteget emez új könyvében: egy erőslelkű, önálló gondolkozású, minden tekintetben kiváló leány sorsát a mai társadalomban, ha ez a leány szegény s másokra (a rokonság kegyelmére) vagy a nagyközönségre szorul, ha a kenyerét becsületesen meg akarja keresni. Herczeg hősnőjének nincs maradása a gazdag vidéki rokonainál, tehát feljön a fővárosba és színi pályára lép. De, bár diadalt arat a tehetsége, a színpadnál sincs helye : kiüldözi a megszólás, a pletyka. Megtámadják, megrágalmazzák a büszke leány becsületét s a rágalom hatása oly nagy, hogy az az ember is, a ki váltig ragaszkodik hozzá, a ki imádja őt, a ki feleségül akarja venni, az is kételkedni kezd benne. A leány ezen való elkeseredésében elfogadja egy impresszárió ajánlatát, aki Amerikába viszi vendégszereplésre. E rövid vázlatból is láthatni, hogy ez a regény korrajzzá szélesedik, amint hogy Herczegnek minden novellája magán viseli a korrajz jellegét. Ez mutatja a nagy szót. Az új regényen, ki akar, szépséghibát is találhat a fordulatok rohamosságában, a színésznői pályát kiszínező némely túlzásban stb. De mi ez a Herczeg élvezetes elbeszélő tulajdonságaihoz, az előkelő tónushoz, a stílus szépségeihez és a jellemző erőhöz kéest, ami mind az Egy leány történetében is dúsan és gazdagon megtalálható. Murai Károly kiadta vidám elbeszéléseinek egy újabb gyűjteményét, Víg történetek címmel. Jóízű történetek, kedves, mulatságos helyzetek ezek, amelyeket Murai Károly ép humorral, egészséges érzéssel ki tud választani az élet mindennapiságából. J Bársony István új könyvének címe: A kaméleon-leány és egyéb elbeszélések. Rövidebb-hosszabb, szépen megirt, formásan megkonstruált történetek. Nem leírások, amelyekben Bársony olyan mester, hanem mesék, amelyeknek mindegyikében mond valamit: gondolatot fejez ki, aminőt csak pszichológus talál, vagy karaktert mutat be, amit csak igazi író tud világosan megérzékíteni. Hiszem, hogy Bársony eme könyvének is annyi kedvelője lesz, mint minden egyéb munkájának. Szomaházy István Páratlan szerdák címmel társadalmi regényt írt a fővárosi zzúros élet világából. Ez alighanem a legjobb műve a népszerű elbeszélőnek. Abban a könnyed modorban és abban a gyors tempóban, ahogy ő írni szokott, érdekes és jellemző történetet beszél el, néhol karrikirozva, alapjában morális tendenciával. Közönséges ötletből indul ki. Egy fiatalember, mivel megtagadták tőle annak a leánynak a kezét, akit tiz év óta szeret, hirtelen elhatározással mást vesz feleségül. A mézeshetek után aztán összeveti magában az elhagyott leánynak felsőbbséges tulajdonságait a feleségének csinos, de tapasztalatlan baba mivoltával. Boldogtalannak érzi magát s boldogtalan az elhagyott leány is, aki közben szintén férjhez ment. Egy páratlan szerdán adott zsúron találkoznak a szerelmesek. Eleinte tartózkodók, de utóbb mindent megvallanak egymásnak. A nő feltétlen becsületes, utóbb mégis áldozatául esik a szerelmes férfinak, aki egy éjszakán erőszakkal betör a lakására. E döntő fordulat után a férfi visszatér szeretettel hű feleségéhez, másik asszony pedig egy darabig szenved, azután ő is rendes zsúrozó asszony lesz , mint a többi, teszi hozzá a szerző. Csupa gyönge, változékony karakter az egész regényben, kivéve a tudatlan babaasszonyt és egy dörmögő, vén medvét, egy remete életet élő agglegény hivatalnokot, aki mint a gyönge asszony védő szelleme jelentékeny szerepet játszik a regényben. Különösen a változékony, gyönge hátgerincű alakok karakterisztikusak a Szomaházy regényében, amely olyan, mintha az író fotográfiákat írt volna le. Szomaházy, mint elmés ember, a lipótvárosi zsúrokra utazik természetesen igen finoman és igen csípősen. A legszebb és a legkívánatosabb olvasmányok közül való a Gárdonyi Géza regénye, A kékszemű Dávidkáné. Egyszerű falusi történet a török uralom idejéből, mintegy harmadfélszáz évvel ezelőtt. Azonban a naiv mesében mélységes tartalom, nagy jellemző erő és az a zamatos magyar észjárás jut kifejezésre, mely kiválósága Gárdonyi minden írásának. Az olvasó látja a Tiszát, a Kőröst, a partmenti tájakat, a községek változatos életét, a kalandos országutat, a törököt, a magyart. Mennyi erő a megfigyelésben, mennyi a szín a kifejezésben! A magyar paraszt akkor is csak olyan volt, mint manapság, csak a betyár-romantika virágzott, mely Gárdonyi leírásában eleven testet ölt az olvasó szeme előtt. A történelem csak háttere, csak perspektívája a regény meséjének, mely két együgyű, erős szív szerelménél nem egyéb , de e könyvben benne foglaltatik, mondhatni, ama kor egész története, annyira látni azt az életet, amelyet a török itt meghonosított. Nagy lelki gyönyörűséggel olvastam végig a szép Dávidkáné szerelmes történetét s ha lakmározásról beszélek , ezt tartom a megrakott húsvéti asztal ficsite csemegéjének. Mik. az Oroszország érdekében való mozgalom nem gyorsan lobbanó szalmaláng, hanem folytonosan fejlődő processzus szüleménye. Vajjon lesz-e ennek a mozgalomnak gyakorlati eredménye? Nem szabad feledni, hogy nem Ausztria, hanem Magyarország a hármas szövetség lelke és hogy Magyarország politikája oly tradíciókon alapszik, melyek már régóta anakronizmus-számba mennek. A cseh nemzet oly befolyásos elem Ausztriában, hogy politikai szavát nem lehet mellőzni és míg a hármas szövetség fontossága Anglia megerősödésével párhuzamosan apad, a cseh nép föltétlenül érvényesíteni fogja befolyását Ausztria és Magyarország külpolitikájában. Vizsgálat a versed püspök ellen. — Saját tudósitónktól. — Budapest, márc. 31. A görög keleti szerb egyházi kongresszus állandó választmánya Krankovics György pátriárka elnöklésével március 27—30-ig tartotta rendes évnegyedes üléseit. Az üléseken résztvettek: Nikolics Miron pakráci püspök, Ilavdrács Hilarion gergetegi arhimandrita, Vlahovics György esperes, Jagics József orsz. képviselő, Nedelukovics Tivadar horvát tartománygyűlési képviselő, Ilogalics Mihály ügyvéd, választmányi tagok, Soltt Mihály ügyész és Ssekalics Láza egyházi titkár. A választmány négy napon keresztül délelőtt és délután ülésezett. Mintegy ötszáz ügyet intézett el. Legfontosabbak voltak Zmejárovics Gávril versed püspök viselt dolgai, melyek egész ülést foglaltak le. Ztuejánovics püspök néhány hónap óta a kongresszusi választmánynak, az egyház legfelsőbb közigazgatási hatóságának egyszerűen fülmondotta a további közreműködést. Egyik fölterjesztésében kijelentette, hogy a választmány utasításait követni s határozatait végrehajtani nem fogja. Szembeállította magát az érvényes egyházi autonóm jogrenddel. Mereven és törhetetlenül arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyházmegyéjének ő az abszolut ura s hogy a választmánynak még felügyeleti joga sincs. Ennek következtében a versedi egyházmegyével való fölöttes hatósági érintkezés teljesen megakadt s a választmány jogos befolyása annak kormányzatára merőben lehetetlenné vált. Az eset példátlan a szerb egyház kormányzatának történelmében. A konfliktus előzményeit illetőleg a következőkről értesültünk : Zmejanovics Gavril versed és időköz