Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-31 / 210. szám
1899. Julius 31. BUDAPESTI HÍRLAP. (210. m.) A Petőfi-társaság koszorúján hatalmas vörös szalag volt ezzel a fölirással: Petőfi-társaság — Petőfi Sándor emlékének. Letette: id Ábrányi Kornél. Az akadémia nemzeti szalagján: Magyar Tudományos Akadémia — Petőfi emlékének. Letették: Srákosi Jenő és Bayer József. Az Otthon Írók és hírlapírók körének mezei virágból készült nagy koszorúja: Az Otthon Írók és hírlapírók köre — Petőfi Sándor szellemének. Letette: Brody Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesülete koszorújának fölirása: Budapesti Újságírók Egyesülete — 1849. július 31 —1899. július 31. Letették: Hollóssy Géza, Bán Zsigmond dr., Soltész Adolf dr és Lyka Károly. az országos függetlenségi és 48-as párt koszorújának nemzetiszinü szalagján . Országos függetlenségi és 48-as párt — Petőfi Sándor. Letette Ráth Endre. Az egyetem koszorúját Herczegh Mihály prorektor tette le. A koszorú fölirata: Kir. magy. Tudomány-Egyetem — Petőfi dicső emlékének. A budapesti ügyvédi kör koszorúját Melha Kálmán, Kósa Vilmos, Kelemen Lajos és Balogh Sándor tette le a szoborra. A koszorú fölirata: Budapesti ügyvédi kör — Petőfi emlékének. Az Országos Nemzeti Szövetség koszorújának fölirata ez: Az Országos Nemzeti Szövetség —1 Megdicsőült szellemének. A szászsebesi Nemzeti Szövetség koszorúját Rákosi Jenő, Eiré Rudolf és Balassa Antal helyezte el. A nemzetiszinti szalagon a következő a fölirat: Szászsebesi Nemzeti Szövetség — Halhatatlan költőnek, Petőfi dicső halálának 50-ik évfordulójára. Az egyetemi ifjúság szép koszorúját Tóth Kálmán és Emessey Lehel tette le. A koszorú fölirata: Magyar Egyetemi Ifjúság — Petőfi Sándornak. Jókai Mór gyönyörű koszorújának fölirata ez: Jókai Mór — Petőfi Sándor emlékének. Az Országos Pázmán-Egyesület koszorúját Auer István, Petrassevich Géza és Székely Nándor tette le. A koszorú fölirata: “Országos Pázmán- Egyesület — A magyar haza lánglelkű költőjének. A Saskör koszorúját Eidenberg Salamon, Dobrovszky Ágost, Boross Soma és Némay Antal tette le. Fölirata: A Saskor — Petőfi emlékének. Emich Gusztáv koszorújának vörös szalagján ez a fölirás: Emich Gusztáv — Petőfi Sándor emlékének. A földrajzi társaság koszorúját Berecz Antal tette le. A szalag fölirása: Magyar Földrajzi Társaság Petőfi emlékének. A kereskedelmi csarnok nagy koszorújának nemzeti szinü szalagján ez a fölirás: Magyar Kereskedelmi Csarnok — Petőfi emlékének. Letette : Fürst László, Zerkovitz Samu és Sreyer Jakab dr. Az Atheneum koszorúját, melynek szalagján ez van: Az Atheneum írod. részvénytársaság — Petőfi Sándor emlékének, Hoffmann Alfréd tette le. A függetlenségi és 48-as polgárok körének koszorúját Seffer János, Kertész Imre, Mihályik Izidor dr., Seffer László, Simáti János, Szabó László, Csihe István, Tury Ádám, Bodics Péter és Biró János tette le. A koszorú fölirata: Budapesti függetlenségi és 48-as polgárok köre — Petőfi emlékének. A lipótvárosi kaszinó koszorújának fölirata ez: Budapesti Lipótvárosi Kaszinó — Petőfi dicső emlékének. A koszorú Szántó János tette le. A ferencvárosi polgári kör koszorújának fölirata : Ferencvárosi polgári kör — Petőfi emlékének. Az újpesti közművelődési kör koszorújának fehér-kék színű szalagján ez a fölirat: Az Újpesti közművelődési kör — Petőfi szellemének. A koszorút Führer Simon dr., Kárpáti János, Szél Manó, Kálmán Ödön dr., Aradi Béla dr., Kozma Farkas, Sonnenfeld Adolf, Ugró Gyula, Vágner Soma, Leiner Miksa, Guth Pál és Barca Lajos tette le. Polencsár Andor gyáros munkásai bőrből csináltak nagy babérkoszorút. A bőrszalagon ez a fölirás : Polencsár Andor gépszijgyárának munkásai — Petőfi Sándornak. — Ugye,az égben is — hazád szabadságáért dalolsz! A koszorút Polencsár Andor gyáros vezetésével a gyár munkásai tették a szoborra. A Hazafias Szövetség koszorújának fölirata: Hazafias Szövetség — Petőfi Sándornak.■• Az óbudai körök együttesen tettek le koszorút. A koszorú felirata: A budapesti III. ker. egyesült körök — Petőfi emlékének. A koszorút a Jókaikor, a III. ker. iparosifjak köre és a dalfüzér nevében Szilágyi Károly, Krompholtz Gyula, Barcsoki Lajos, FelberLipót, Schissel Rikárd, Komáromy Gyula, Deutsch Adolf, Krausz Mihály, Klein Jakab, Weise Ferenc, Weisz Samu tette le. A lipótvárosi munkáskaszinó koszorújának ez a fölirata: A székesfővárosi V. ker. munkáskaszinó tagjai — Petőfi örök dicső emlékének. A magyar könyvkereskedők koszorúját Hoffmann Alfréd és Frank Pál tette le. A koszorú fölirata : Magyar könyvkereskedők egyesülete — Petőfi emlékének. A Neptun evezős-egyesület koszorújának kékfehér szalagján ez a fölirat: Neptun budapesti evezősegyesület —Petőfi Sándor emlékének. A vendéglősök és korcsmárosok nagy kaezonját Kommer Ferenc, Bokros Károly, Solti Ödön dr., Vincse Lajos, Koch József, Schartner János és Popper Miklós tette le. A koszorú nemzetiszinti szalagján ez a fölírás : Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata — A „Jó öreg korcsmáros“ szerzőjének. A hentesek koszorújának fölirasa ez: Budapesti Hentes-ipai testület — Petőfi emlékének 1849—1899. A koszorút Bittner János, Branek Ferenc, Gallotz Lajos, Lantz Lajos és Simon Károly tette a szoborra. Az építőmesterek koszorúját Horcher József és Fogl Emil helyezte el. A koszorú fölirata: A budapesti építőmesterek stb. ipartestülete — Petőfi Sándornak. A legényegyesület koszorúját. Stoffer János és Kirch Károly tette le. A koszor fölirata: Országos Közp. Legényegyesület — A magyar nemzet legnagyobb költőjének emlékére. ’Az ószeresek koszorújának ez a fölirata: A Székesfővárosi Ószeres ipartársulata — Petőfi emlékére 1849—1899. A koszorút Neumann Adolf, Fenyvesi Adolf, Keim Samu, Here Mór és Löringer Lipót tette le. Az asztaltársaságok a Petőfi-asztaltársasággal együtt tettek le koszorút. A koszorú fölirata: Petőfi-asztaltársaság — Petőfi Sándornak. A koszorút Bokros József és Biró János tette le. A Petőfi-utcai kereskedők délután tették le koszorújukat a szoborra. A koszorú felirata: Petőfi Sándor szellemének — A Petőfi-utcai kereskedők. A szocialisták Petőfi szobránál. A budapesti szociáldemokraták ma délelőtt több munkásgyűlésen dicsőítették Petőfi Sándort, délután pedig nagy menetben vonultak föl a költő szobrához. Az ünnep nem volt méltó a félszázados évforduló dicső emlékéhez, mert a szocialisták csak jó alkalomnak használták föl, hogy a délelőtti ünnepet s szereplőit legyalázzák s hogy a maguk fölforgató elvét belemagyarázzák Petőfi költeményeibe. Meghamisították a Petőfiből vett citátumokat s olyan jelszavakat adtak a pirosszalagos hallgatóság szájába, ami sértheti a segesvári és budapesi ünnepen résztvett polgári sokaságot. Kár volt megrontani a magasztos ünnep lelkes, hazafias, kegyeletes hangját a durva támadással. Délután két órakor vagy ötezer szocialista gyűlt össze a múzeum mögött; minden szakszervezett a maga zászlaja alá csoportosult. Három órakor hatos sorban megindult a menet a Petőfi-térre, amelyet már ellepett a szocialistáknak az a része, amely nem vett részt a menetben. Összesen vagy tízezer ember tolongott a téren. Az ünnep az általános munkás-dalegyesület énekével kezdődött. A Marseillaise nótájára fölharsant a munkásdal, miközben megeredt az eső, de a tömeg meg sem mozdult. Az emberek a kalapjukra borították a Népszava különkiadását, amely ökölnyi betűvel mindössze ezt hirdette: Petőfi Sándor konfiskáltatott! Éljen a sajtószabadság! Ennek az előzménye az, hogy a kir. ügyészség lefoglaltatta tegnap a lapot, mert Petőfiről szóló vezércikkében izgatást talált. Az újvárosházán. Az újvárosháza tanácskozótermét már reggel nagy közönség foglalta el, hogy részt vegyen a Hazafias Szövetség ünnepségén. Kilenc órakor, a budapesti polgári daloskor a Hymnuszszal megkezdette az ünnepséget, amelyet Komár István beszéddel nyitott meg. Utána Stefler Lajos joghallgató Petőfi Rab című költeményét szavalta el. Brezovay Kálmán az egyetemi ifjúság nevében mondott beszédet, amelyben arról szólott, hogy mily szükséges a nemzeti együttérzés, Petőfi dicsősége, hogy az ő emlékezetét együtt ünnepli minden magyar. De azok, akik most együvé kerültek, hétköznap se váljanak el egymástól. Lampérth Gézának Petőfi című költeményét Solymossy Márton szavalta. Ezután Kacziány Géza dr. főgimnáziumi professzor ünnepi beszéde következett, amelyben széles keretbe foglalta Petőfi élete folyását, gondolkodását és költészetének szellemét. Nagy hatást ért el különösen azzal, amikor a magyar szabadság prófétai lelkű dalosát a Megváltóval hasonlította össze, aki szintén igéivel és mártírhalálával váltotta meg az emberiséget, amint Petőfi is meg akarta váltani a magyart. Végezetül Zempléni Árpád fölolvasta Petőfi halála című versét, Bura Máté pedig alkalmi költeményét. A budapesti daloskor a Szózat éneklésével zárta be az ünnepséget, amelynek végeztével a közönség zászlók alatt vitte koszorúját Petőfi szobrához. Az ének után föllépet az emelvényre a fiatal Weltner Jakab, aki a szocialista pártvezetőség nevében beszélt. Weltner belemagyarázta Petőfi verseibe a szociáldemokrácia elveit s azt mondta, hogy a költő elsősorban világpolgár volt és nem hazafi. Ha most élne, akkor toloncház lenne a lakása. A szocialistáknak természetesen tetszett a beszéd s folyton éljeneztek, helyeseltek. Beszéde után letették a párt koszorúját a szoborra. Azután Izrael Jakab rövid beszéddel elhelyezte a budai szocialisták koszorúját a szoborra, Teszársz Károly az aradi szocialisták koszorúját, Grünfeld Sándor pedig a budapesti nyomdászok koszorúját tette le. Matos Jenő elszavalta Petőfinek A nép nevében című költeményét, amire az általános munkás-dalegyesület elénekelte a Fel a zászlót... kezdetű dalt, majd a Nyomdász-daloskor a Wacht am Rhein dallamára a Zeng bércen át . . . kezdetű munkásnótát. Ezzel aztán véget is ért a szocialisták hódolata. Még Gombosi Béla békés föloszlásra szólította föl a közönséget, amire megmozdult a tömeg a lassan kint kiürült a tér, a melynek közepén büszkén emelkedett ki a zöld babérerdőből a költő ércalakja. A segesvári ünnep. — Kiküldött munkatársunk távirata. — Segesvár, jul. 30. Ragyogó időben fölségesen folyt le az ünnep Zászlódiszt öltött a város, igy várta az ünneplő magyarságot. A városházán és a tekintélyes szász polgárok házán nemzetiszinű és fekete zászlók lengenek. Az ünneplő sokaság Budapestről két különvonaton jött, Aradról is különvonatkozta az ünneplőket. A legfényesebb volt a székelyek különvonatainak bevonulása. Kora reggel egymásután négy óriás vonat hozta a székeseket, akik omló áradatként öntötték el a regényes fekvésű szász városkát. Ezek a vonatok fel voltak virágozva és zászlóval diszitve. A lokomotivon Petőfi arcképe és nagy betűkkel sorolt verseiből. Egyiken-másikon a Talpra magyar, harmadikon. Csak nem fajult el még a székely vér?! A székelyek zeneszóval a várba vonultak Petőfi szobra elé. Valamennyi székely asszony, leány kezében virágbokréta, koszorú volt, melyet sorban letettek a szobor talapzatára, a mely egy virágágyhoz hasonlított. A székelyek másik része kocsikon és borvizes szekereken érkezett. Fehéregyházán megállapodtak Petőfi síremlékénél, nyüzsgő tömegükkel, takaros szekereikkel ellepték a domboldalakat. A székelyek élén Ugrón Gábor állott. Ide igyekeztek a Budapestről és az ország többi részéből érkezett vendégek, akik Fehéregyházáig vonaton, innen kocsin és gyalog tartottak Petőfi síremlékéhez. Ebben a társaságban képviselve volt az egész ország. Zsilinszky Mihály a közoktatási és Vörösmarty Béla az igazságügyi államtitkár személyében a kormány, Tallián Béla alelnök és a következő képviselők: Zeyk Gábor, Török Bertalan, Pildner Ferenc, Teleki Domokos gróf, Kobek István, Bélas László, Truudenfels Emil, Ilyés Bálint, Malek Lajos, Madarász József, Komlóssy Ferenc dr., Frey Ferenc, Rátkay László, Barabás Béla, Lónyay Sándor, Farkas József, Major Ferenc, Kulik Béla, Endrey Gyula, Wolfner Tivadar, Mezőssy Béla, Kalocsay Alán, Várossy Gyula, Kállay Lipót, Leszkay Gyula; a főrendek képviseletében : Zeyk József báró. Megjelentek az Akadémia, tudományos testületek, vármegyék és városok küldöttei. Ez utóbbiak fényes díszmagyarban voltak, csengő-pengő hajdúk kíséretében. A küldöttségek közt kedves föltünést keltett a szászok megjelenése, akik közt Brassó maga tizenhat városatyával képviseltette magát. Megjelent Segesvár képviselőtestülete is. A románok távol maradtak az ünnepségről, s mindössze csak Serbán Miklós jelent meg a képviselők között. Az ország után négyesfogatokon hajtottak ki a csatatérre az erdélyi arisztokrácia férfi- és női tagjai, akikkel együtt ment Károlyi István gróf és Zichy Jenő gróf. A tudós Herman Ottó lóháton vágtatott ki. Fehéregyházán a vonatról leszálló társaságot úri és székely bandérium fogadta, amelyet Haller Ottó gróf vezetett. Ő kísérte is ki a vendégeket Petőfi oszlopához. Verőfényes napsugár árasztotta el a csata.