Budapesti Hírlap, 1900. március (20. évfolyam, 59-89. szám)
1900-03-16 / 74. szám
1900. március 16. BUDAPESTI HIRLAP. (74. sz.) véd, a kit az ifjúság zajosan megéljenzett és vállára kapott. A tüntetők aztán tovább vonultak s a Nemzeti Színház előtt csoportosulva, abcugoltak, mert ott sem volt kitűzve a zászló. Egyszerre egész sereg lovas és gyalogos rendőr támadta meg a népet s beszorította a Sip-utcába. Egy Keresztes Péter nevű fiatal mészároslegény tizedmagával szembe fordult a rendőrökkel s kővel hajigálta meg őket. Lengyel István rendőr a 7. számú őrszobába akarta kisérni Mészárost, aki azonban ellene szegült. Takáts H. Mihály 960-as számú rendőr Lengyel segítségére sietett, de pórul járt, mert Csápori Lajos kereskedősegéd fejbevágta egy éles kővel. A rendőr erősen megsebesült. A kereskedősegédet letartóztatták, Keresztest azonban kellő igazolás után szabadon bocsátották. A rendőri attakra szétoszlott a tömeg. Egyesületek és társaságok ünnepe. A Magántisztviselők Országos Egyesülete ünnepet rendezett ma délelőtt 9 órakor saját helyiségében. Danzig Árpád lelkes beszédet mondott a márciusi ifjúságról. Utána Kontor Elek rendkívül érdekesen mondta el a szabadságharc kitörését és egyes epizódjait, amelyeket ő maga is átélt, mint a 38. zászlóalj 4. századának főhadnagya. A budai daloskor a beszédek után hazafias dalokat énekelt. A Saskör, amely ma tartotta a közgyűlését, ezt az alkalmat kapcsolatossá tette március 15-dikének a megünneplésével. A közgyűlés után lakoma volt a kör házának földszinti dísztermében, amely alkalomra mintegy 250 vendég jelent meg. Az első beszédet Polónyi Géza mondotta. A Saskör, úgymond, nem maradhat el a hazaszeretetnek, a demokráciának, nagy, nemzeti, igaz ünnepéről. A Saskör nem a címerében, de a szívében hordja az igazi egyenlőségnek, a demokráciának, a munkának, szorgalomnak és becsületességnek a szeretetét, faj, vallás és nemzetiség különbség nélkül. Vázolja azután nagy vonásokban azokat az óriási küzdelmeket, amiket nagy szellemek már az újkor kezdetétől fogva kifejtettek az emberi jogok kivívásáért. A magyar szabadság virradata a belvárosnak egy szűkös kis kávéházában kezdett derengeni: a Pilvax-ban, ahol egy lelkes kis fiatal társaság tartotta a gyülekezéseit s onnan is indult ez ki, hogy rohammal vegye be a szabadság eszméivel a nemzet szívét. A lelkes fiatalok, köztük Petőfi, Jókai és annyi más derék, fegyvertelen kézzel fogadtatták el a nemzetnek 12 pontban megfogalmazott kívánságait. Ez azonban csak azért sikerült, mert ha az ő igéiknek voltak apostolaik, de nekik volt viszont mesterük s ez Kossuth Lajos volt. De, fájdalom, a 12 pontba foglalt nemzeti követelések nagy része ma sem ment teljesedésbe. A sajtószabadság ma sem teljes, mert meg van ugyan a nyomtatás szabadsága, de van-e akár Európában, akár Amerikában is, a gondolat szabadsága értelmében vett sajtó ? Nincs, mert elnyomja a cenzúránál is veszedelmesebb hatalom: a párt- és üzleti érdek. De sem a polgári és vallási egyenlőség nincs meg a 12 pontozatban kívántak közül, sem a nemzeti bank, sem a nemzeti hadsereg. Hogy mindez meglegyen, azon munkálkodni, úgymond, a mi feladatunk. A beszédet hosszantartó, viharos éljenzéssel fogadták. Beszélt még Förster Aurél, aki Polónyi Gézára ürített poharat. Habóthy Sándor a Saskör új választmányi tagjait üdvözölte s köztük Förster Aurélt és Vecsey Istvánt. A szónokok közt volt Mezey Péter, Némay Antal, Dobrovszky Ágoston és mások. A vakok országos nevelő- és tanítóképző intézete szintén megünnepelte a szabadság napját. A Himnusz nyitotta meg az ünnepet, mely után Pivár Ignác igazgató ismertette a nap jelentőségét. Az énekkar ezután elénekelte a Talpra magyart, a Király indulót és a Szózatot. A nemzeti demokrata munkáspárt is megünnepelte a szabadság napját. Elsőnek beszélt Remzső Mátyás elnök ; utána Szikora Zoltán fejtegette a nap jelentőségét; Löwinger Gyula szavalt; végül még Róna Ármin mondott beszédet. Az ünnepen a nemzeti kőmivessegédek daloskora is közreműködött. A budapesti iparossegédek egyesülete ma este szabadságünnepet rendezett saját helyiségében. Ének és szavalat után Hangi József méltatta március 15-ikét. A Baross jótékony asztaltársaság is ünnepet rendezett ma, amelyet Kelemen elnök nyitott meg. Az alkalmi beszédet Klein Jenő mondta. A Tisztviselőtelep közönsége hazafias ünnepet rendezett ma este a kaszinó termeiben. A daloskör éneke után Platz Ilona és Nagy Sándor szavalt, majd Raskó Géza, a Népszínház tagja kuruc nótákat énekelt nagy tetszéssel. Az emlékbeszédet Gaál Mózes mondta. Később ünnepi lakoma volt, a melyen több öreg honvéd vett részt. A vacsora után nemzeti tánc következett, a melyet a program igy jelentett: Körmagyar, palotás s a lepisszegett csárdás. Bécsi keringőknek nyugodalmas sírt ás. A nemzeti táncokat tizenkét magyar díszruhás pár járta. Az újságírók szabadság-lakomáját a budapesti újságírók egyesülete rendezi 18-án este a Hungária dísztermében. A lakomára meghívták a kormány és képviselőház több tagját és a közélet egyéb kiváló férfiait. Jókai a róla elnevezett serleggel beszédet mond az ünnep jelentőségéről. Az iskolák ünnepe. A fővárosi diákság lelkesedéssel ünnepelte meg ma a szabadság napját. A községi felsőbb iskolák maguk rendeztek ünnepet, az állami középiskolákban pedig az önképzőkörök ünnepeltek. Nem ünnepeltek általában a községi népiskolák és ipariskolák. A tanács véleménye szerint a kis iskolásgyermek nem érti még meg március 15-kének jelentőségét. Az 1. kerületi állami főgimnázium VII. és Vvn. osztályos ifjúsága Gyulai Ágost dr. tanár vezetésével délután 4 órakor az intézeti önképzőkör keretében megülte március 15-ikét. Az ünnep után az ülésteremből a pedellus lakására tódult az ifjúság, s követelte, hogy a trikolórt tűzze ki az intézet homlokára. A pedellus nem teljesítette a diákok kívánságát, mire a lelkes tömeg az intézet főépületét alkotó Várfok utcai épületbe vonult, s miután ott két fűtőn kívül senkit sem talált, egy lomtárban fölfedezett zászlót tűzött ki az intézet homlokára. Csakhamar egy másik lobogót is találtak, amelylyel leírhatatlan lelkesedéssel vonultak a Bors-utcai épületbe. A lobogót az első emeleti rajzterem egyik ablakában erősítették meg, amely körül aztán meghatottan, kalaplevéve énekelte el a körülbelül 60 főnyi tanuló a Himnuszt. A VIII. kerületi állami főgimnázium önképzőköre ma délelőtt márciusi ünnepet rendezett előkelő közönség jelenlétében. A hazafias program a következő volt: 1. Himnusz, énekelte az ifjúsági énekkar, Kontor Elek énektanár vezetésével. 2. Megnyitó beszéd, mondotta Bochkor Elek ifjúsági elnök. 3. Márciusi dal, Ábrányi Emiltől, szavalta Böngérfi Géza. 4. A szabadság napja, írta Pachl Kálmán, fölolvasta Földes Miksa. 5. Nemzeti dal; szavalta Lázár Ferenc. 6. a) Kuruc dalok; előadta a zenekar, Csomafáy Sándor vezetésével, b) Bihari kesergője; hegedűn előadta Csomafáy Sándor, c) Klapkaindidó; előadta az ifjúsági zenekar. 7. Előre; Tóth Kálmántól, szavalta Gottlieb Artur. 8. Talpra magyar ; énekelte az ifjúsági énekkar, Kontor Elek tanár vezetésével. 9. Rákóczy-induló; előadta az ifjúsági zenekar, Csomafáy Sándor vezetésével. Az Aranyosi-féle felső kereskedelmi iskola önképzőköre díszközgyűléssel ünnepelte meg március 15-dikét. Az ünnepi beszédet Blau Endre mondta. Több növendék hazafias költeményt szavalt. Az V. kerületi főgimnázium önképzőköre díszülésen ünnepelt. Rejtő Gyula mondotta az ünnepi beszédet, Trebitsch Lajos és Harmos Sándor szavalt. A Petőfi-szoborhoz is kivonultak, ahol Balla József beszélt s letette a szoborra az ifjúság babérkoszorúját. A VIII. kerületi práter utcai polgári leányiskola és a vele kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyam márciusi ünnepét Wittinger János igazgató nyitotta meg szép beszéddel. Az ünnep jelentőségét Sztojanovics Jenő tanár méltatta, mire szavalatok és szépen betanított karének rekesztette be a hazafias ünnepet. A A VIII. kerületi polgári fiúiskolában az ünnep Ulerich Gyula intézeti igazgató megnyitó beszédével kezdődött, amely után Várady Amadé tanár lelkes beszédben méltatta a nap jelentőségét. Közben az intézeti daloskor Kontor Elek tanár vezetése mellett hazafias dalokkal s Balogh Károly és Nagy Lajos tanulók szavalataikkal járultak hozzá az ünnepléshez. A Röser-féle polgári és felső kereskedelmi iskola ünnepét Röser János igazgató nyitotta meg. Az ünnepnek ez volt a műsora: Szózat és Csata-dal, énekelte az önképzőköri énekkar. Ünnepi beszéd, mondotta Lissák Kálmán tanár. Nemzeti dal Petőfi Sándortól, szavalta Szatter Ferenc. Petőfi a Hortobágyon, szavalta Lehmann Kálmán, zongorán kisérte Bayer Iván Brúnó. Népdal-egyveleg, előadta az önképzőköri zenekar. Himnusz, énekelte az önképzőköri énekkar. A VII. kerületi polgári fiúiskola is szépen ünnepelte meg március 15-ét. Az ünnep jelentőségét Képessy Imre tanár méltatta. Nagy Vilmos érzéssel szavalta el Ábrányi Emil Március 15-ikén című alkalmi költeményét. Az intézet énekkara hazafias dalokat énekelt, köztük a Burok szabadságdalát is. Lád Károly igazgató beszédében hazafiságra buzdította az ifjúságot. A VI. kerületi polgári fiúiskolában a mai nagyjelentőségű nap emlékére az iskolai énekkar Schnaller Lajos tanár vezetésével a Himnuszt, a Szózatot és a Rákóczy-indulót énekelte. Zettner Ede igazgató megnyitóbeszéde után Kozáry József tanár mondotta el alkalmi beszédét. A II. kerületi kir. kat. egyetemi főgimnázium Vörösmarty-önképzőköre és a királyi Ferenc Józsefnevelőintézet Eötvös József önképzőköre lelkes ünnepet rendezett az intézet dísztermében, ahol Demeczky Mihály dr. kormányzó vezetésével az egész tanári kar megjelent. Az ünnepi beszédet Nagy András tanuló mondta. Azonkívül hazafias szavalatok és énekek váltották föl egymást. Az V. kerületi polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam ünnepén Gyulay Béla dr. tartotta a megnyitóbeszédet, majd Hekkes József tanár szólott a nap jelentőségéről. A VI. kerületi felső kereskedelmi iskola fényesen ünnepelte meg március idusát. Az intézet dísztermében jött össze az ifjúság teljes számban. Lengyel Sándor igazgató megnyitója után Basa Jenő szavalta a Talpra magyart, majd az ifjúság énekelt, de a legnagyobb hatást Gömöri Jenő pályanyertes munkája. Márciusi szellő érte el, amelyet Bricht Károly olvasott föl. Az ünnepet hazafias dalok éneklésével fejezték be. A IX. kerületi felső kereskedelmi iskola délelőtt tíz órakor rendezte márciusi ünnepét. Fülinger Károly igazgató lendületes megnyitója után Kelen István dr. mondott beszédet, Kacziány Géza dr. tanár pedig hatással szavalta alkalmi ódáját. Végül szavaltak, míg az ifjúsági énekkar Waldbauer József tanár vezetésével hazafias dalokat énekelt. A IX. kerületi polgári iskola tanári kara és ifjúsága kilenc órakor a tornateremben gyülekezett. A Szózat éneklése után Tolnai Lajos dr. igazgató szép beszédet mondott. Böngérfi János tanár lelkes szavakkal adózott Petőfi Sándor emlékének. A hazafias ünnepélyt a Himnusz fejezte be. A VIII. kerületi községi főreáliskola ünnepe az intézet dísztermében folyt le. Felsmann József igazgató szép beszéddel nyitotta meg, amely után Belaágh Aladár tanár mondotta el az ünnepi szónoklatot. Az intézet énekkara hazafias dalokat énekelt. Az állami felsőbb leányiskola ünnepét Szuppán Vilmos igazgató nyitotta meg. Dévay Margit növendék a sajtószabadságról, Vutsidics Ilona pedig a jobbágyság történetéről tartott fölolvasást. A II. kerületi felsőbb kereskedelmi iskola ünnepe Péter János igazgató beszédével kezdődött. Nagyőszi Ferenc tanár méltatta március 15-ikének fontosságát. Az ifjúság szavalt és énekelt. Az ág. ev. nép- éz polgári iskolában szintén hazafias ünnep volt. Falvay Antal igazgató lelkes beszéddel buzdította hazaszeretetre a növendékeket. Az ág. ev. főgimnázium márciusi ünnepén nagy közönség volt jelen s az emlékbeszédet Szigetiiy Lajos dr. tanár mondta. Az V. kerületi állami főreáliskola önképzőkörének mai ünnepén Vámos Milos tanuló mondott emlékbeszédet. A program többi számát ének, zene és szavalat töltötte ki. A tanárképző intézeti gyakorló főgimnázium önképzőköre március 15. alkalmából ünnepet rendezett, melyen Imrédy Kálmán megnyitó beszéde után Fekete Károly elszavalta a Nemzeti dal-t, Gerle Sándor ünnepi beszédet mondott, Gussmann Imre szavalta Ábrányi Emil alkalmi költeményét, végül Négyesy László dr. tanárelnök fejtegette az ifjúságnak a márciusi 15-iki nagy napok jelentőségét és Radics Ferenc dr. igazgató intézett néhány szót a kör tagjaihoz. Az ünnepet az énekkar nyitotta meg a Himnusz és befejezte a Szózat eléneklésével. A színházak. Megünnepelték a szabadság napját a főváros színházai is. A Nemzeti Színházban Szigligeti Ede öt felvonásos drámája, II. Rákóczi Ferenc fogsága került színre, a Népszínházban pedig délután Verő György alkalmi színműve, 1848 (Hadak útja.). A Vígszínházban Többsincs királyfi címü magyar népmese előadása előtt Gál Gyula elszavalta Ábrányi Emilnek Március tizenötödikén címü költeményét. A Magyar Színházban délután ingyenelőadás volt, Beöthy László és Rákosi Viktor látványos alkalmi játéka, az Aranylakodalom került színre. A Fővárosi Gyermekszínházban előadás előtt a Himnuszt énekelte el a személyzet, Kossuth sírja. Március tizenötödikén a kegyelet nem feledkezett meg Kossuth sírjáról sem, mely zarándokhelye volt ma a polgárságnak. A sir föl van díszítve virággal és számos koszorú van rajta, melyet a testületek s egyesületek kegyelete hagyott ott. Ma kint járt a budai ifjúság, a budapesti iparosifjúság és számos iskola. A vidéken, Miskolc összes iskolái, közmivelődési egyesületei, valamint az összes felekezetek is hazafias kegyelettel ülték meg a szabadság napjának emlékét. A főgimnázium ifjúsága koszorút tett Kossuth Lajos szobrára. s Kassa jogakadémiájának ifjúsága hangversenynyel ülte meg az ünnepet. Végig magyar volt a műsora, amelyet a következőképpen állították össze: Hunyadi-induló. Előadta Rácz Jani zenekara. Ünnepi megnyitó beszéd. Tartotta Siposs Aladár jh. Nemzeti dal. Szavalta Hoffnan Ottó jh. Kurucz-nóták. 5