Budapesti Hírlap, 1900. március (20. évfolyam, 59-89. szám)

1900-03-16 / 74. szám

1900. március 16. BUDAPESTI HIRLAP. (74. sz.) véd, a kit az ifjúság zajosan megéljenzett és vál­lára kapott. A tüntetők aztán tovább vonultak s a Nemzeti Színház előtt csoportosulva, abcugoltak, mert ott sem volt kitűzve a zászló. Egyszerre egész sereg lovas és gyalogos rendőr támadta meg a népet s beszorította a Sip-utcába. Egy Keresz­tes Péter nevű fiatal mészároslegény tizedma­­gával szembe fordult a rendőrökkel s kővel haji­­gálta meg őket. Lengyel István rendőr a 7. számú őrszobába akarta kisérni Mészárost, a­ki azonban ellene szegült. Takáts H. Mihály 960-as számú rendőr Lengyel segítségére sietett, de pórul járt, mert Csápori Lajos kereskedősegéd fejbevágta egy éles kővel. A rendőr erősen megsebesült. A keres­kedősegédet letartóztatták, Keresztest azonban kellő igazolás után szabadon bocsátották. A rendőri attakra szétoszlott a tömeg. Egyesületek és társaságok ünnepe. A Magántisztviselők Országos Egyesülete ünne­pet rendezett ma délelőtt 9 órakor saját helyiségében. Danzig Árpád lelkes beszédet mondott a márciusi ifjúságról. Utána Kontor Elek rendkívül érdekesen mondta el a szabadságharc kitörését és egyes epi­zódjait, a­melyeket ő maga is átélt, mint a 38. zászlóalj 4. századának főhadnagya. A budai dalos­kor a beszédek után hazafias dalokat énekelt. A Saskör, a­mely ma tartotta a közgyűlését, ezt az alkalmat kapcsolatossá tette március 15-dikének a megünneplésével. A közgyűlés után lakoma volt a kör házának földszinti dísztermében, a­mely alkalomra mintegy 250 vendég jelent meg. Az első beszédet Polónyi Géza mondotta. A Saskör, úgymond, nem maradhat el a hazaszeretetnek, a demokráciának, nagy, nemzeti, igaz ünnepéről. A Saskör nem a címerében, de a szívében hordja az igazi egyenlőségnek, a demokráciának, a munká­nak, szorgalomnak és becsületességnek a szere­­tetét, faj, vallás és nemzetiség különbség nélkül. Vázolja azután nagy vonásokban azokat az óriási küzdelmeket, a­miket nagy szellemek már az újkor kezdetétől fogva kifejtettek az emberi jogok ki­vívásáért. A magyar szabadság virradata a bel­városnak egy szűkös kis kávéházában kezdett derengeni: a Pilvax-ban, a­hol egy lelkes kis fiatal társaság tartotta a gyülekezéseit s onnan is indult ez ki, hogy rohammal vegye be a szabadság eszméivel a nemzet szívét. A lelkes fiatalok, köz­tük Petőfi, Jókai és annyi más derék, fegy­vertelen kézzel fogadtatták el a nemzet­nek 12 pontban megfogalmazott kívánságait. Ez azonban csak azért sikerült, mert ha az ő igéik­nek voltak apostolaik, de nekik volt viszont mes­terük s ez Kossuth Lajos volt. De, fájdalom, a 12 pontba foglalt nemzeti követelések nagy része ma sem ment teljesedésbe. A sajtószabadság ma sem teljes, mert meg van ugyan a nyomtatás szabad­sága, de van-e akár Európában, akár Amerikában is, a gondolat szabadsága értelmében vett sajtó ? Nincs, mert elnyomja a cenzúránál is vesze­delmesebb hatalom: a párt- és üzleti érdek. De sem a polgári és vallási egyenlőség nincs meg a 12 pontozatban kívántak közül, sem a nemzeti bank, sem a nemzeti hadsereg. Hogy mindez meg­legyen, azon munkálkodni, úgymond, a mi felada­tunk. A beszédet hosszantartó, viharos éljenzéssel fogadták. Beszélt még Förster Aurél, a­ki Polónyi Gézára ürített poharat. Habóthy Sándor a Saskör új választmányi tagjait üdvözölte s köztük Förster Aurélt és Vecsey Istvánt. A szónokok közt volt Mezey Péter, Némay Antal, Dobrovszky Ágoston és mások. A vakok országos nevelő- és tanítóképző intézete szintén megünnepelte a szabadság napját. A Him­nusz nyitotta meg az ünnepet, mely után Pivár Ignác igazgató ismertette a nap jelentőségét. Az énekkar ezután elénekelte a Talpra magyart, a Király induló­t és a Szózatot. A nemzeti demokrata munkáspárt is megünne­pelte a szabadság napját. Elsőnek beszélt Remzső Mátyás elnök ; utána Szikora Zoltán fejtegette a nap jelentőségét; Löwinger Gyula szavalt; végül még Róna Ármin mondott beszédet. Az ünnepen a nem­zeti kőmivessegédek daloskora is közreműködött. A budapesti iparossegédek egyesülete ma este sza­­badságü­nnepet rendezett saját helyiségében. Ének és szavalat után Hangi József méltatta március 15-ikét. A Baross jótékony­ asztaltársaság is ünnepet rendezett ma, a­melyet Kelemen elnök nyitott meg. Az alkalmi beszédet Klein Jenő mondta. A Tisztviselőtelep közönsége hazafias ünnepet rendezett ma este a kaszinó termeiben. A daloskör éneke után Platz Ilona és Nagy Sándor szavalt, majd Raskó Géza, a Népszínház tagja kuruc nótá­kat énekelt nagy tetszéssel. Az emlékbeszédet Gaál Mózes mondta. Később ünnepi lakoma volt, a melyen több öreg honvéd vett részt. A vacsora után nemzeti tánc következett, a melyet a program igy jelentett: Körmagyar, palotás s a lepisszegett csárdás. Bécsi keringőknek nyugodalmas sírt ás. A nemzeti táncokat tizenkét magyar díszruhás pár járta. Az újságírók szabadság-lakomáját a budapesti újságírók egyesülete rendezi 18-án este a Hungária dísztermében. A lakomára meghívták a kormány és képviselőház több tagját és a közélet egyéb ki­váló férfiait. Jókai a róla elnevezett serleggel beszédet mond az ünnep jelentőségéről. Az iskolák ünnepe. A fővárosi diákság lelkesedéssel ünnepelte meg ma a szabadság napját. A községi felsőbb iskolák maguk rendeztek ünnepet, az állami közép­iskolákban pedig az önképzőkörök ünnepeltek. Nem ünnepeltek általában a községi népiskolák és ipar­iskolák. A tanács véleménye szerint a kis iskolás­gyermek nem érti még meg március 15-kének jelentőségét. Az 1. kerületi állami főgimnázium VII. és Vvn. osztályos ifjúsága Gyulai Ágost dr. ta­nár vezetésével délután 4 órakor az intézeti ön­­képző­kör keretében megülte március 15-ikét. Az ünnep után az ülésteremből a pedellus lakására tódult az ifjúság, s követelte, hogy a trikolórt tűzze ki az intézet homlokára. A pedellus nem tel­jesítette a diákok kívánságát, mire a lelkes tömeg az intézet főépületét alkotó Várfok­ utcai épületbe vonult, s miután ott két fűtőn kívül senkit sem talált, egy lomtárban fölfedezett zászlót tűzött ki az intézet homlokára. Csakhamar egy másik lobo­gót is találtak, a­melylyel leírhatatlan lelkesedés­sel vonultak a Bors-utcai épületbe. A lobogót az első emeleti rajzterem egyik ablakában erősítették meg, a­mely körül aztán meghatottan, kalaplevéve énekelte el a körülbelül 60 főnyi tanuló a Himnuszt. A VIII. kerületi állami főgimnázium önképző­köre ma délelőtt márciusi ünnepet rendezett előkelő közönség jelenlétében. A hazafias program a követ­kező volt: 1. Himnusz, énekelte az ifjúsági ének­kar, Kontor Elek énektanár vezetésével. 2. Meg­nyitó beszéd, mondotta Bochkor Elek ifjúsági elnök. 3. Márciusi dal, Ábrányi Emiltől, szavalta Böngérfi Géza. 4. A szabadság napja, írta Pachl Kálmán, fölolvasta Földes Miksa. 5. Nemzeti dal; szavalta Lázár Ferenc. 6. a) Kuruc dalok; előadta a zene­kar, Csomafáy Sándor vezetésével, b) Bihari keser­gője; hegedűn előadta Csomafáy Sándor, c) Klapka­­indidó; előadta az ifjúsági zenekar. 7. Előre; Tóth Kálmántól, szavalta Gottlieb Artur. 8. Talpra ma­gyar ; énekelte az ifjúsági énekkar, Kontor Elek tanár vezetésével. 9. Rákóczy-induló; előadta az ifjúsági zenekar, Csomafáy Sándor vezetésével. Az Aranyosi-féle felső kereskedelmi iskola ön­képzőköre díszközgyűléssel ünnepelte meg március 15-dikét. Az ünnepi beszédet Blau Endre mondta. Több növendék hazafias költeményt szavalt. Az V. kerületi főgimnázium önképző­köre dísz­­ülésen ünnepelt. Rejtő Gyula mondotta az ünnepi beszédet, Trebitsch Lajos és Harmos Sándor szavalt. A Petőfi-szoborhoz is kivonultak, a­hol Balla József beszélt s letette a szoborra az ifjúság babér­koszorúját. A VIII. kerületi práter­ utcai polgári leányiskola és a vele kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyam márciusi ünnepét Wittinger János igazgató nyitotta meg szép beszéddel. Az ünnep jelentőségét Sztojanovics Jenő tanár méltatta, mire szavalatok és szépen betanított karének rekesztette be a hazafias ünnepet. A A VIII. kerületi polgári fiúiskolában az ünnep Ulerich Gyula intézeti igazgató megnyitó beszédé­vel kezdődött, a­mely után Várady Amadé tanár lelkes beszédben méltatta a nap jelentőségét. Köz­ben az intézeti daloskor Kontor Elek tanár vezetése mellett hazafias dalokkal s Balogh Károly és Nagy Lajos tanulók szavalataikkal járultak hozzá az ünnepléshez. A Röser-féle polgári és felső kereskedelmi iskola ünnepét Röser János igazgató nyitotta meg. Az ünnepnek ez volt a műsora: Szózat és Csata-dal, énekelte az önképzőköri énekkar. Ünnepi beszéd, mondotta Lissák Kálmán tanár. Nemzeti dal Petőfi Sándortól, szavalta Szatter Ferenc. Petőfi a Hortobá­gyon, szavalta Lehmann Kálmán, zongorán kisérte Bayer Iván Brúnó. Népdal-egyveleg, előadta az önképzőköri zenekar. Himnusz, énekelte az önképző­­köri énekkar. A VII. kerületi polgári fiúiskola is szépen ünnepelte meg március 15-ét. Az ünnep jelentőségét Képessy Imre tanár méltatta. Nagy Vilmos érzéssel szavalta el Ábrányi Emil Március 15-ikén című­ alkalmi költeményét. Az intézet énekkara hazafias dalokat énekelt, köztük a Burok szabadságdalá­t is. Lád Károly igazgató beszédében hazafiságra buzdí­­totta az ifjúságot. A VI. kerületi polgári fiúiskolában a mai nagy­jelentőségű nap emlékére az iskolai énekkar Schnal­ler Lajos tanár vezetésével a Himnusz­t, a Szózat­ot és a Rákóczy-indulót énekelte. Zettner Ede igazgató megnyitóbeszéde után Kozáry József tanár mon­dotta el alkalmi beszédét. A II. kerületi kir. kat. egyetemi főgimnázium Vörösmarty-önképzőköre és a királyi Ferenc József­nevelőintézet Eötvös József­ önképzőköre lelkes ün­nepet rendezett az intézet dísztermében, a­hol Demeczky Mihály dr. kormányzó vezetésével az egész tanári kar megjelent. Az ünnepi beszédet Nagy András tanuló mondta. Azonkívül hazafias szavalatok és énekek váltották föl egymást. Az V. kerületi polgári leányiskola és női keres­kedelmi tanfolyam ünnepén Gyulay Béla dr. tartotta a megnyitóbeszédet, majd Hekkes József tanár szó­lott a nap jelentőségéről. A VI. kerületi felső kereskedelmi iskola fényesen ünnepelte meg március idusát. Az intézet díszter­mében jött össze az ifjúság teljes számban. Lengyel Sándor igazgató megnyitója után Basa Jenő sza­valta a Talpra magyar­t, majd az ifjúság énekelt, de a legnagyobb hatást Gömöri Jenő pályanyertes mun­kája. Márciusi szellő érte el, a­melyet Bricht Károly olvasott föl. Az ünnepet hazafias dalok éneklésével fejezték be. A IX. kerületi felső kereskedelmi iskola délelőtt tíz órakor rendezte márciusi ünnepét. Fülinger Ká­roly igazgató lendületes megnyitója után Kelen István dr. mondott beszédet, Kacziány Géza dr. tanár pedig hatással szavalta alkalmi ódáját. Végül szavaltak, míg az ifjúsági énekkar Waldbauer József tanár vezetésével hazafias dalokat énekelt. A IX. kerületi polgári iskola tanári kara és ifjúsága kilenc órakor a tornateremben gyülekezett. A Szózat éneklése után Tolnai Lajos dr. igazgató szép beszédet mondott. Böngérfi János tanár lelkes szavakkal adózott Petőfi Sándor emlékének. A haza­fias ünnepélyt a Himnusz fejezte be. A VIII. kerületi községi főreáliskola ünnepe az intézet dísztermében folyt le. Felsmann József igaz­gató szép beszéddel nyitotta meg, a­mely után Belaágh Aladár tanár mondotta el az ünnepi szó­noklatot. Az intézet énekkara hazafias dalokat énekelt. Az állami felsőbb leányiskola ünnepét Szuppán Vilmos igazgató nyitotta meg. Dévay Margit növen­dék a sajtószabadságról, Vutsidics Ilona pedig a jobbágyság történetéről tartott fölolvasást. A II. kerületi felsőbb kereskedelmi iskola ünnepe Péter János igazgató beszédével kezdődött. Nagy­őszi Ferenc tanár méltatta március 15-ikének fontos­ságát. Az ifjúság szavalt és énekelt. Az ág. ev. nép- éz polgári iskolában szintén hazafias ünnep volt. Falvay Antal igazgató lelkes beszéddel buzdította hazaszeretetre a növendékeket. Az ág. ev. főgimnázium márciusi ünnepén nagy közönség volt jelen s az emlékbeszédet Szigetiiy Lajos dr. tanár mondta. Az V. kerületi állami főreáliskola önképzőköré­nek mai ünnepén Vámos Milos tanuló mondott emlékbeszédet. A program többi számát ének, zene és szavalat töltötte ki. A tanárképző intézeti gyakorló főgimnázium ön­képzőköre március 15. alkalmából ünnepet rende­zett, melyen Imrédy Kálmán megnyitó beszéde után Fekete Károly el­szavalta a Nemzeti dal-t, Gerle Sándor ünnepi beszédet mondott, Gussmann Imre szavalta Ábrányi Emil alkalmi költeményét, végül Négyesy László dr. tanárelnök fejtegette az ifjúságnak a márciusi 15-iki nagy napok jelentősé­gét és Radics Ferenc dr. igazgató intézett néhány szót a kör tagjaihoz. Az ünnepet az énekkar nyi­totta meg a Himnusz és befejezte a Szózat el­­éneklésével. A színházak. Megünnepelték a szabadság napját a főváros színházai is. A Nemzeti Színházban Szigligeti Ede öt felvonásos drámája, II. Rákóczi Ferenc fogsága került színre, a Népszínházban pedig délután Verő György alkalmi színműve, 1848 (Hadak útja.). A Vígszínházban Többsincs királyfi címü magyar nép­mese előadása előtt Gál Gyula elszavalta Ábrányi Emilnek Március tizenötödikén címü költeményét. A Magyar Színházban délután ingyenelőadás volt, Beöthy László és Rákosi Viktor látványos alkalmi játéka, az Aranylakodalom került színre. A Fővárosi Gyermekszínházban előadás előtt a Himnuszt énekelte el a személyzet, Kossuth sírja. Március tizenötödikén a kegyelet nem feled­kezett meg Kossuth sírjáról sem, mely zarándok­­helye volt ma a polgárságnak. A sir föl van dí­szítve virággal és számos koszorú van rajta, melyet a testületek s egyesületek kegyelete hagyott ott. Ma kint járt a budai ifjúság, a budapesti iparos­­ifjúság és számos iskola. A vidéken, Miskolc összes iskolái, közmivelődési egye­sületei, valamint az összes felekezetek is hazafias kegyelettel ülték meg a szabadság napjának emlé­két. A főgimnázium ifjúsága koszorút tett Kossuth Lajos szobrára. s Kassa jogakadémiájának ifjúsága hangver­senynyel ülte meg az ünnepet. Végig magyar volt a műsora, a­melyet a következőképpen állították össze: Hunyadi-induló. Előadta Rácz Jani zenekara. Ünnepi megnyitó beszéd. Tartotta Siposs Aladár jh. Nemzeti dal. Szavalta Hoffnan Ottó jh. Kurucz-nóták. 5

Next