Budapesti Hírlap, 1900. október (20. évfolyam, 269-298. szám)

1900-10-07 / 275. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (275. sz.) 1900. október 71 a tu­dósító, ki a Viktória angol királynő júliusi fé­nyes kerti mulatságán a herceget ebben a kabát­ban először láthatta, nagy tetszését nyilvánította. Hisz ezt a kabátot éppen azért eszelték ki (vagyis jobban mondva reaktiválták), hogy a folyto­nosan hizó herceg formáinak karcsúbb látszatot ad­jon s valószínű, hogy az ebbeli siker lelkesítette annyira fel az udvari tudósítót. Az új egysoros redingot tulajdonképpen csak most válik divatossá Londonban. A herceg azt csak a nyár elején kezdte viselni, a­mikor már mindenki el volt látva a szükséges toalettel. A nyár nem volt kedvező időszak e hosszú sötét kabát beveze­tésére, miért is az őszi évad divatújdonságai közt szerepel. A West End számottevő szabóműhelyeiben már sok ilyen kabát készül és előrelátható, hogy divatja hozzánk is eljut. »■ A nagy hőség, mely a nyárután az egész világon általános volt, sőt őszszel is folytatódik, az angol férfiöltözetek terén valóságos forradalmat okozott. Ismeretes, hogy az angol felsőházban soha sem látott ruhában jelentek meg a főurak és kép­zelhető, hogy azokban a körökben, melyekben az etikett kevésbbé kötelező, mint a House of Lords­­ban, mily furcsaságokat engedtek meg maguknak az emberek. Ezek között első helyen van a kabát száműzése, illetőleg az ingujjban járás. Ez a rög­tönzött divat leginkább Amerikában terjedt el, a­hol eredeti perre is szolgáltatott okot. Augusztus végén Chicagóban a hőség szinte elviselhetetlenné vált, miért is igen sokan flanell nadrágban és flanell­ingben (széles övvel) jártak az utcán. Egyik­másik előkelő szálló tulajdonosa ilyen neglizsében megjelenő uraknak nem engedte meg, hogy az ét­termekbe lépjenek, és valamelyik mellékhelyiségbe utasította őket. Voltak sokan, kik megsértődötten távoztak, míg az éhesebbek megelégedtek a kabát­­nélküliek részére fenntartott helyekkel. Történt azonban, hogy az Union Hotel egyik visszautasí­tott vendége pert indított a szálló tulajdonosa ellen és szabad polgári méltóságának­ megsértéséért 50.000 dollár kártérítést követelt. Hogy perét megnyerte-e, arról nem szól a Minister's Gazette, melyből ezt az amerikai szü hírt merítjük. * A kínai kérdés a Londonban élő kínaiakra rákényszerítette az angol divatot. A német követ meggyilkolásának hírére a kínai kolónia előkelőbb tagjai levetették nemzeti viseletüket és esetleges botrányok elkerülése céljából copfjukat cilinder alá bujtatva, redingotban és angol szabású nadrágban jelentek meg London utcáin, hol csak Peking meg­szállása után tünedezett föl ismét a kínai kaftán. * Még a tavasz sem hozott ez idén annyi divat­­újdonságot, mint a­mennyi az őszi évadra meg­jelent. A szövetújdonságok között van egy fancy cick nevű, mely közelről nézve kockásnak, bizonyos távolságból tekintve csíkosnak látszik. Ez az igen puha szövet skót színekkel melli­ozott és meglehe­tősen vastag, zakóöltönyre alkalmas. Mellette szép jövőt jósolunk a gun club d­ék nevű, laza szövésű szolid szürke, sötétzöld és barna színű, határozottan kockás mintájú új divatos szövetnek, mely tartós, könnyű és meleg. Az utóbbi szövetből célszerű átmeneti öltönyöket lehet készíteni. E két feltűnő szövetnél sokkal nyugodtabbak a zakó és zsaker­­öltözetre alkalmas új szürke, hamvasszürke és olaj­­barna kalapon ugyanabban a színben csíkozott kamgarn szövetek, melyekbe alig látható nagy színes kockák vannak szőve. Felöltőnek a zöldes és barnás mixed­­szövetek az újdonság, míg gyászruhának a nyírott seviotok divatosak. Az új nadrágszövetek szürke színűek és sötétszürke vagy fekete csíkokkal van­nak ellátva. Nyakkendőben legdivatosabb a sötétkék ala­pon más-más élénk színű á la Greck-szerűen raj­zolt kockákkal díszített, hosszúra köthető forma. Általános tetszésben fog részesülni a színes alapú, Edward nevű, hosszúra és szélesre köthető, square selyemből készült nyakkendő, melybe élénk színűi apró gombák vannak szőve. Ezt a nyakkendőt Londonban szerencsejelvény gyanánt viselik. Nagy feltűnést fog kelteni az az aranysárga pikkelyes szövésű, hosszúra köthető nyakkendő, mely a Bur­­lington­ Arcade-ban lévő egyik legelegánsabb férfi­divatüzlet kirakatában pompázik. Redingothoz nem képzelhetünk ennél elegánsabb nyakkendőt. Esarp­­ban a legegyszerűbb színektől kezdve, a legtar­kább skót színezetűekig számtalan variáció kínál­kozik. Ezeken kívül a bizarr szecessziós francia génre is érdeklődést kelt, míg a kék alapon fehér pettyekkel ellátott, eddig annyira favorizált nyak­kendő idejét múlta. A gömbölyű vagy hosszúkás gyöngyös nyak­kendőtű jelenleg a legdivatosabb. Botban még mindig a pásztorbot módra haj­lított és ezüst díszítéssel ellátott a divatos. M. Béla: Kolos. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, okt. 6. Dürer-kiállítás. Az országos képtár őre, Térey Gábor doktor,­­kiállítást rendezett a magyar származású nagy né­met mester, Dürer Albert műveiből. A képtár igaz­gatósága az idén vásárolta meg Dürer rézkarcainak teljes sorozatát Elischer Gyula úrtól, ki sok szere­tettel s még több műértéssel gyűjtötte. Scholtz Róbert ur becses fametszet-gyűjteményt bocsátott a kiállítás rendelkezésére; ezekhez csatolva Dürer egy eredeti festményét, két rajzát s néhány rajzot, melyek részint az ő műtermében, részben művei után készültek a XVI. században és az Országos Képtár tulajdonai: egész csinos és a hozzáértőknek érdekes látnivalóval szolgált Térey úr. De csak a hozzáértőknek s ebben van a ki­állítás kritikája. Mert igy, ilyen zsúfoltan, ilyen megmagyarázatlanul, egyszerűen csak kuriózum a sok kép, a mi közönségünk nagy részének ; kétszáz s néhány darab nyomtatott kép, egyik furcsább, mint a másik. Sok nem is szép! Hát mi ez? kérdi száz közül kilencven, a­ki majd biztatásunkra el­megy az Akadémia emeletére . . . Mert ne ámítsuk magunkat, roppant kevés még azoknak a száma, a­kik ismerik minálunk a rézkarc becsét s különbséget tudnak tenni egy grafikai remek és egy vásári nyomat között. Jellem­zésül egy példát. 1895-ben Munkácsy Mihálylyal benéztünk Sedelmayerhez. Pilátusának egy rézmetszetét akarta elküldeni Budapestre valakinek ; egy 500 frankos példányt választott, Sedelmayer azonban figyel­meztette, hogy jó lesz a 120 frankos is. „Emlékszik a miniszteri példányra!“ — mondá Munkácsynak, ki elmosolyodott s csakugyan a 120 frankosat cso­­magoltatta be. Annak a miniszteri példánynak a históriája pedig a következő: Az első példányokat, melyeket a rézlappal nyomnak (szinte két évig dolgozott a rézlapon a Pilátus metszője) s melyeket avant letk­es-nek hív­nak, mert ezeknek az alján nincs sem írott, sem nyomtatott betűkből cím, azok a példányok a leg­becsesebbek. Becsesek, mert a legszebbek; a tónu­sok tiszták, mert a rézlap nemcsak hogy nem kopott még meg, de rajta van az úgynevezett szakál is, az a finom, finom szilánk, mely a karcoló tű alatt for­­gácsolódik föl a rézlapból, de ötven-hatvan nyomás után lekopik s ezután már, alig észrevehetően ugyan, de egyre fakóbb lesz a nyomat. Az ilyen első pél­dányokat sajátkezűleg jegyzi alá a két művész, a festő és a metsző, áruk pedig tízszeres. Hát a Pilátus metszetének első levonatai kö­zül az ötödiket, szép ajánlással, elküldte Munkácsy hódolata jeléül Trefort Ágoston vallás- és közokta­tásügyi magyar királyi miniszternek. Az ilyen péll­dány a Hotel Drouot egyszerű árverésen elkél leg­alább másfélezer frankon, még akkor is, ha nem nagy zajjal rendezik a licitációt. Hogy esett, hogy nem,­­ a kérdéses metszet, Trefort halála után vásárra került s tizenkét vagy tizennégy forintért vette meg v­alaki. Bizonyos, hogy az Elisaber-kollekció legbe­csesebb darabjai is — pedig sok a becses, — nem kelnének még nálunk drágábban. Tehát: hiányzik az Országos Képtár kiállítása mellől a kellő magyarázat. A kiállítás katalógusá­nak bevezetésében, bármily sommásan, el kellene mondani, hogy mi köze a művészetnek a réz­ sa­­vas-metszéshez és karcoláshoz, továbbá, hogy mily helyet foglal el Dürer a grafikai művészet histó­riájában, továbbá, hogy mi az, a­mit Dürer alko­tása képvisel a művészet­ történetében. Hát még, a­mi nekünk talán a legfontosabb, mily tanulságok kínálkoznak egy Dürer-kiállítás kapcsán a nemzeti jelleg érvényesülésének kimutatására! Nem lehetett volna azokat a képeket úgy csoportosítani, hogy nyomon követhessük Dürer művészi egyéniségének fejlődésében az idegen, az olasz hatást s a német jelleg diadalmaskodását? Volna kifogásunk a kiállítás helyisége ellen is. Kezdetnek jó volt az a néhány kis szoba ott az emeleten, de mi állja útját, hogy csinosabb, ízlésesebb, illőbb keretben érvényesítse dicséretes törekvését Térey dr. úr ? Az Akadémia előcsar­noka, néhány déli növénynyel díszítve, alkalmas volna ilyen kis bemutatók rendezésére. Tágasabb, díszesebb, méltóbb hely s nem kellene úgy egy­másra zsúfolni a kiállított dolgokat. (Md.) * (Színházak műsora.) Nemzeti Színház: Vasárnap délután Folt, a mély tisztit, este Tékozló apa, hétfőn Idegen nő, kedden Komédiások, szerdán Tékozló apa, csütörtökön Frangittán, pénteken Rómeó és Júlia, szombaton Aranyasszony, vasárnap délután Aranyember, este Tékozló apa. Várszínház: Csütörtökön Emberevő, szombaton Otthon. Operaház: Hétfőn nincs előadás, kedden Pa­rasztbecsület (Dippel András vendég­ föllépésével) Ba­­jazzók, szerdán Téli Vilmos, csütörtökön Lohengrin (Dippel András utolsó föllépésével), pénteken nincs előadás, szombaton Tetemrehívás, Naila, vasárnap Walki­r. Népszínház, vasárnap délután Hoffmann meséi, este A mit az erdő mesél, hétfőn Cigánybáró, kedden Lili, szerdán Szantoj (először), csütörtökön, pénte­ken, szombaton Szantoj, vasárnap délután A mit az erdő mesél, este Szantoj. Vígszínház: Hétfőn kedden, szerdán, csütörtö­kön, pénteken és szombaton Coralie és társa, vasár­nap délután A takácsok, este Coralie és társa. Magyar Színház: Hétfőn Newyork szépe (ötven­edszer), kedden Koldus és királyfi, szerdán Az asszony­­regement, csütörtökön Koldus és királyfi, pénteken Ne­wyork szépe (Blaha Sári első föllépése), szombaton A Gésák (Lindh Marcella első fellépése­, vasárnap délután A Gyurkovics lányok, este Koldus és királyfi. Uránia-Színház: Vasárnap délelőtt tíz órakor és délután négy órakor Paris 1900-ban, este nyol­­cadfél órakor Kína, hétfőn Kína, kedden Paris 1900-ban, szerdán Kína, csütörtökön Paris 1900-ban, pénteken Kína, szombaton Páris 1900-ban. * (A Nemzeti Színházban) ma a Tékozló apa második előadására teljesen megtelt újra a nézőtér s az apa, a­ki szivét és pénzét oly szeretetremél­­tóan tékozolja öt felvonáson keresztül, tékozló ked­vébe hozta a közönséget is, a­mely az előadó művé­szeket elárasztotta tapsával. Az oroszlánrész ebből Nádayt (az apát) illette, a­ki viszont tehetségének, művészkedvének és nagy színészi tudásának kin­cseit szórta két kézzel. Az új arcok, a­kik szeren­csésen illeszkedtek be Dumas darabja révén a Nemzeti Színház társaságába, újdonságukkal is hozzájárultak a közönség fölvillanyozásához. A Tékozló apa úgy látszik egyet mégis fog állandóan gyűjteni, a közönséget. * (A szerző babérkoszorúja.) Farkas Ödön, az Operaház tegnapi újdonságának, a Tetemrehívás­­nak szerzője a premier alkalmával babérkoszorút kapott tisztelőitől. Ezt a koszorút Farkas Ödön ma délután letette Arany János szobrára, a­kinek a balladájából készült az új opera szövege. * (Újházi Ede a Cigányban.) A régi népszínművek sorában, melyeket a­ Nemzeti Színház újra műsorába iktat: A Cigány lesz az első. Szigligeti nagyhatású népszínműve, pénteken, ok­tóber 14-én kerül szinre új betanulással először Újházi Edével a címszerepben. A Zsiga cigány régi híres szerepe a művésznek. Vidéken sokszor eljátszsza, de a fővárosi közönség nem igen is­meri ezt a kitűnő alakítását. A nagy érdeklődést érdemlő előadásra már most elfogad előjegyzést a Nemzeti Színház pénztára és a Bárd-féle színház­­jegyiroda. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A Nemzeti Színház e heti mű­során az új szezon sikert aratott darabjain kívül, mint a Tékozló apa és az Arany­­asszony, több régóta pihentetett darab is szerepel. Hétfőn az Idegen nő­ben ismét K. Hegyessi Mari asszony játszsza a címszerepet, a­melyben már a tavaszszal is fellépett. Kedden a Komédiások közül szinte hosszabb szünet után Prielle Kornéliával. P. Márkus Emilia asszony két híres szerepét játs­sza

Next