Budapesti Hírlap, 1900. október (20. évfolyam, 269-298. szám)
1900-10-07 / 275. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (275. sz.) 1900. október 71 a tudósító, ki a Viktória angol királynő júliusi fényes kerti mulatságán a herceget ebben a kabátban először láthatta, nagy tetszését nyilvánította. Hisz ezt a kabátot éppen azért eszelték ki (vagyis jobban mondva reaktiválták), hogy a folytonosan hizó herceg formáinak karcsúbb látszatot adjon s valószínű, hogy az ebbeli siker lelkesítette annyira fel az udvari tudósítót. Az új egysoros redingot tulajdonképpen csak most válik divatossá Londonban. A herceg azt csak a nyár elején kezdte viselni, amikor már mindenki el volt látva a szükséges toalettel. A nyár nem volt kedvező időszak e hosszú sötét kabát bevezetésére, miért is az őszi évad divatújdonságai közt szerepel. A West End számottevő szabóműhelyeiben már sok ilyen kabát készül és előrelátható, hogy divatja hozzánk is eljut. »■ A nagy hőség, mely a nyárután az egész világon általános volt, sőt őszszel is folytatódik, az angol férfiöltözetek terén valóságos forradalmat okozott. Ismeretes, hogy az angol felsőházban soha sem látott ruhában jelentek meg a főurak és képzelhető, hogy azokban a körökben, melyekben az etikett kevésbbé kötelező, mint a House of Lordsban, mily furcsaságokat engedtek meg maguknak az emberek. Ezek között első helyen van a kabát száműzése, illetőleg az ingujjban járás. Ez a rögtönzött divat leginkább Amerikában terjedt el, ahol eredeti perre is szolgáltatott okot. Augusztus végén Chicagóban a hőség szinte elviselhetetlenné vált, miért is igen sokan flanell nadrágban és flanellingben (széles övvel) jártak az utcán. Egyikmásik előkelő szálló tulajdonosa ilyen neglizsében megjelenő uraknak nem engedte meg, hogy az éttermekbe lépjenek, és valamelyik mellékhelyiségbe utasította őket. Voltak sokan, kik megsértődötten távoztak, míg az éhesebbek megelégedtek a kabátnélküliek részére fenntartott helyekkel. Történt azonban, hogy az Union Hotel egyik visszautasított vendége pert indított a szálló tulajdonosa ellen és szabad polgári méltóságának megsértéséért 50.000 dollár kártérítést követelt. Hogy perét megnyerte-e, arról nem szól a Minister's Gazette, melyből ezt az amerikai szü hírt merítjük. * A kínai kérdés a Londonban élő kínaiakra rákényszerítette az angol divatot. A német követ meggyilkolásának hírére a kínai kolónia előkelőbb tagjai levetették nemzeti viseletüket és esetleges botrányok elkerülése céljából copfjukat cilinder alá bujtatva, redingotban és angol szabású nadrágban jelentek meg London utcáin, hol csak Peking megszállása után tünedezett föl ismét a kínai kaftán. * Még a tavasz sem hozott ez idén annyi divatújdonságot, mint amennyi az őszi évadra megjelent. A szövetújdonságok között van egy fancy cick nevű, mely közelről nézve kockásnak, bizonyos távolságból tekintve csíkosnak látszik. Ez az igen puha szövet skót színekkel melliozott és meglehetősen vastag, zakóöltönyre alkalmas. Mellette szép jövőt jósolunk a gun club dék nevű, laza szövésű szolid szürke, sötétzöld és barna színű, határozottan kockás mintájú új divatos szövetnek, mely tartós, könnyű és meleg. Az utóbbi szövetből célszerű átmeneti öltönyöket lehet készíteni. E két feltűnő szövetnél sokkal nyugodtabbak a zakó és zsakeröltözetre alkalmas új szürke, hamvasszürke és olajbarna kalapon ugyanabban a színben csíkozott kamgarn szövetek, melyekbe alig látható nagy színes kockák vannak szőve. Felöltőnek a zöldes és barnás mixedszövetek az újdonság, míg gyászruhának a nyírott seviotok divatosak. Az új nadrágszövetek szürke színűek és sötétszürke vagy fekete csíkokkal vannak ellátva. Nyakkendőben legdivatosabb a sötétkék alapon más-más élénk színű á la Greck-szerűen rajzolt kockákkal díszített, hosszúra köthető forma. Általános tetszésben fog részesülni a színes alapú, Edward nevű, hosszúra és szélesre köthető, square selyemből készült nyakkendő, melybe élénk színűi apró gombák vannak szőve. Ezt a nyakkendőt Londonban szerencsejelvény gyanánt viselik. Nagy feltűnést fog kelteni az az aranysárga pikkelyes szövésű, hosszúra köthető nyakkendő, mely a Burlington Arcade-ban lévő egyik legelegánsabb férfidivatüzlet kirakatában pompázik. Redingothoz nem képzelhetünk ennél elegánsabb nyakkendőt. Esarpban a legegyszerűbb színektől kezdve, a legtarkább skót színezetűekig számtalan variáció kínálkozik. Ezeken kívül a bizarr szecessziós francia génre is érdeklődést kelt, míg a kék alapon fehér pettyekkel ellátott, eddig annyira favorizált nyakkendő idejét múlta. A gömbölyű vagy hosszúkás gyöngyös nyakkendőtű jelenleg a legdivatosabb. Botban még mindig a pásztorbot módra hajlított és ezüst díszítéssel ellátott a divatos. M. Béla: Kolos. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, okt. 6. Dürer-kiállítás. Az országos képtár őre, Térey Gábor doktor,kiállítást rendezett a magyar származású nagy német mester, Dürer Albert műveiből. A képtár igazgatósága az idén vásárolta meg Dürer rézkarcainak teljes sorozatát Elischer Gyula úrtól, ki sok szeretettel s még több műértéssel gyűjtötte. Scholtz Róbert ur becses fametszet-gyűjteményt bocsátott a kiállítás rendelkezésére; ezekhez csatolva Dürer egy eredeti festményét, két rajzát s néhány rajzot, melyek részint az ő műtermében, részben művei után készültek a XVI. században és az Országos Képtár tulajdonai: egész csinos és a hozzáértőknek érdekes látnivalóval szolgált Térey úr. De csak a hozzáértőknek s ebben van a kiállítás kritikája. Mert igy, ilyen zsúfoltan, ilyen megmagyarázatlanul, egyszerűen csak kuriózum a sok kép, a mi közönségünk nagy részének ; kétszáz s néhány darab nyomtatott kép, egyik furcsább, mint a másik. Sok nem is szép! Hát mi ez? kérdi száz közül kilencven, aki majd biztatásunkra elmegy az Akadémia emeletére . . . Mert ne ámítsuk magunkat, roppant kevés még azoknak a száma, akik ismerik minálunk a rézkarc becsét s különbséget tudnak tenni egy grafikai remek és egy vásári nyomat között. Jellemzésül egy példát. 1895-ben Munkácsy Mihálylyal benéztünk Sedelmayerhez. Pilátusának egy rézmetszetét akarta elküldeni Budapestre valakinek ; egy 500 frankos példányt választott, Sedelmayer azonban figyelmeztette, hogy jó lesz a 120 frankos is. „Emlékszik a miniszteri példányra!“ — mondá Munkácsynak, ki elmosolyodott s csakugyan a 120 frankosat csomagoltatta be. Annak a miniszteri példánynak a históriája pedig a következő: Az első példányokat, melyeket a rézlappal nyomnak (szinte két évig dolgozott a rézlapon a Pilátus metszője) s melyeket avant letkes-nek hívnak, mert ezeknek az alján nincs sem írott, sem nyomtatott betűkből cím, azok a példányok a legbecsesebbek. Becsesek, mert a legszebbek; a tónusok tiszták, mert a rézlap nemcsak hogy nem kopott még meg, de rajta van az úgynevezett szakál is, az a finom, finom szilánk, mely a karcoló tű alatt forgácsolódik föl a rézlapból, de ötven-hatvan nyomás után lekopik s ezután már, alig észrevehetően ugyan, de egyre fakóbb lesz a nyomat. Az ilyen első példányokat sajátkezűleg jegyzi alá a két művész, a festő és a metsző, áruk pedig tízszeres. Hát a Pilátus metszetének első levonatai közül az ötödiket, szép ajánlással, elküldte Munkácsy hódolata jeléül Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszternek. Az ilyen pélldány a Hotel Drouot egyszerű árverésen elkél legalább másfélezer frankon, még akkor is, ha nem nagy zajjal rendezik a licitációt. Hogy esett, hogy nem, a kérdéses metszet, Trefort halála után vásárra került s tizenkét vagy tizennégy forintért vette meg valaki. Bizonyos, hogy az Elisaber-kollekció legbecsesebb darabjai is — pedig sok a becses, — nem kelnének még nálunk drágábban. Tehát: hiányzik az Országos Képtár kiállítása mellől a kellő magyarázat. A kiállítás katalógusának bevezetésében, bármily sommásan, el kellene mondani, hogy mi köze a művészetnek a réz savas-metszéshez és karcoláshoz, továbbá, hogy mily helyet foglal el Dürer a grafikai művészet históriájában, továbbá, hogy mi az, amit Dürer alkotása képvisel a művészet történetében. Hát még, ami nekünk talán a legfontosabb, mily tanulságok kínálkoznak egy Dürer-kiállítás kapcsán a nemzeti jelleg érvényesülésének kimutatására! Nem lehetett volna azokat a képeket úgy csoportosítani, hogy nyomon követhessük Dürer művészi egyéniségének fejlődésében az idegen, az olasz hatást s a német jelleg diadalmaskodását? Volna kifogásunk a kiállítás helyisége ellen is. Kezdetnek jó volt az a néhány kis szoba ott az emeleten, de mi állja útját, hogy csinosabb, ízlésesebb, illőbb keretben érvényesítse dicséretes törekvését Térey dr. úr ? Az Akadémia előcsarnoka, néhány déli növénynyel díszítve, alkalmas volna ilyen kis bemutatók rendezésére. Tágasabb, díszesebb, méltóbb hely s nem kellene úgy egymásra zsúfolni a kiállított dolgokat. (Md.) * (Színházak műsora.) Nemzeti Színház: Vasárnap délután Folt, a mély tisztit, este Tékozló apa, hétfőn Idegen nő, kedden Komédiások, szerdán Tékozló apa, csütörtökön Frangittán, pénteken Rómeó és Júlia, szombaton Aranyasszony, vasárnap délután Aranyember, este Tékozló apa. Várszínház: Csütörtökön Emberevő, szombaton Otthon. Operaház: Hétfőn nincs előadás, kedden Parasztbecsület (Dippel András vendég föllépésével) Bajazzók, szerdán Téli Vilmos, csütörtökön Lohengrin (Dippel András utolsó föllépésével), pénteken nincs előadás, szombaton Tetemrehívás, Naila, vasárnap Walkir. Népszínház, vasárnap délután Hoffmann meséi, este A mit az erdő mesél, hétfőn Cigánybáró, kedden Lili, szerdán Szantoj (először), csütörtökön, pénteken, szombaton Szantoj, vasárnap délután A mit az erdő mesél, este Szantoj. Vígszínház: Hétfőn kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton Coralie és társa, vasárnap délután A takácsok, este Coralie és társa. Magyar Színház: Hétfőn Newyork szépe (ötvenedszer), kedden Koldus és királyfi, szerdán Az asszonyregement, csütörtökön Koldus és királyfi, pénteken Newyork szépe (Blaha Sári első föllépése), szombaton A Gésák (Lindh Marcella első fellépése, vasárnap délután A Gyurkovics lányok, este Koldus és királyfi. Uránia-Színház: Vasárnap délelőtt tíz órakor és délután négy órakor Paris 1900-ban, este nyolcadfél órakor Kína, hétfőn Kína, kedden Paris 1900-ban, szerdán Kína, csütörtökön Paris 1900-ban, pénteken Kína, szombaton Páris 1900-ban. * (A Nemzeti Színházban) ma a Tékozló apa második előadására teljesen megtelt újra a nézőtér s az apa, aki szivét és pénzét oly szeretetreméltóan tékozolja öt felvonáson keresztül, tékozló kedvébe hozta a közönséget is, amely az előadó művészeket elárasztotta tapsával. Az oroszlánrész ebből Nádayt (az apát) illette, aki viszont tehetségének, művészkedvének és nagy színészi tudásának kincseit szórta két kézzel. Az új arcok, akik szerencsésen illeszkedtek be Dumas darabja révén a Nemzeti Színház társaságába, újdonságukkal is hozzájárultak a közönség fölvillanyozásához. A Tékozló apa úgy látszik egyet mégis fog állandóan gyűjteni, a közönséget. * (A szerző babérkoszorúja.) Farkas Ödön, az Operaház tegnapi újdonságának, a Tetemrehívásnak szerzője a premier alkalmával babérkoszorút kapott tisztelőitől. Ezt a koszorút Farkas Ödön ma délután letette Arany János szobrára, akinek a balladájából készült az új opera szövege. * (Újházi Ede a Cigányban.) A régi népszínművek sorában, melyeket a Nemzeti Színház újra műsorába iktat: A Cigány lesz az első. Szigligeti nagyhatású népszínműve, pénteken, október 14-én kerül szinre új betanulással először Újházi Edével a címszerepben. A Zsiga cigány régi híres szerepe a művésznek. Vidéken sokszor eljátszsza, de a fővárosi közönség nem igen ismeri ezt a kitűnő alakítását. A nagy érdeklődést érdemlő előadásra már most elfogad előjegyzést a Nemzeti Színház pénztára és a Bárd-féle színházjegyiroda. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A Nemzeti Színház e heti műsorán az új szezon sikert aratott darabjain kívül, mint a Tékozló apa és az Aranyasszony, több régóta pihentetett darab is szerepel. Hétfőn az Idegen nőben ismét K. Hegyessi Mari asszony játszsza a címszerepet, amelyben már a tavaszszal is fellépett. Kedden a Komédiások közül szinte hosszabb szünet után Prielle Kornéliával. P. Márkus Emilia asszony két híres szerepét játssza