Budapesti Hírlap, 1901. november (21. évfolyam, 301-330. szám)

1901-11-01 / 301. szám

1901. november 1. BUDAPESTI HIRLAP. (301. sz.) IRODALOM és MŰVÉSZET. * (A filharmorsikusok szubvenciója.) A főváros közgyűlése tegnap megtagadta a filhar­monikus társulatnak hatezer koronás szubvenció­ját. Nem értjük, mi indította a városatyákat erre a szűkkeblűségre olyan társulattal szemben, mely negyvenkilenc éven át önzetlenül szolgálta a magyar kultúrát, fővárosunk zeneéletének egyik nélkülözhetetlen tényezője lett és épp a közel­múltban karolta föl igazán dicséretes módon a hazai zeneszerzők ügyét, anyagilag azonban, saj­nos, még korántsincs olyan helyzetben, hogy a szubvencióról lemondhatna. A társulati tagokra eső évi nyereségrész még a szubvencióval együtt is nevetségesen csekély jutalmazása a koncertekre és próbákra pazarolt rengeteg munkának. Hogy a társulat jövedelme nem fokozható, annak a fő­város egyetlen nagy hangversenyterme, a Vigadó az oka, melynek szerencsétlen építkezése és kon­certekre való alkalmatlansága nem engedi meg, hogy méreteihez való arányban kiaknáztassék. A­míg a főváros nem gondoskodik megfelelőbb te­remről, addig a filharmóniai társulat financiális mizériája nem fog szűnni. A társulat ellen tegnap a közgyűlésen föl­hangzott vádak nagy része tévedésen alapszik. Téved, a­ki azt hiszi, hogy a filharmonikus hang­verseny csak az úgynevezett felső tízezrek fény­űzése és mulatsága. A hangversenyek törzsközön­ségének nagy része igazán a jó, klasszikus zenére áhítozó polgári publikum, melynek valóságos lelki szükséglete, legkiválóbb zenei élvezete a filharmonikusok játéka, s merjük állítani, hogy ez idő szerint a filharmonikus hangversenyek mű­vészi hatása a közönségre nagyobb, mint az Operáé. Igaz ugyan, hogy a közreműködő zené­szek egy része idegen, ez a kontingens azonban évről-évre apad, s míg zeneiskoláink nem képez­nek kellő számú kitűnő fúvóhangszeres muzsikust, teljesen magyar zenekart szervezni nem lehet. A karmester azonban magyar s volt alkalmunk személyesen meggyőződni arról, hogy magyar most már a társulat szelleme is. A szubvenció megadása létkérdése a filharmonikusoknak. Na­gyon szomorú volna, ha a társulatot fönnállásá­nak ötvenedik évében, e­gyre gyarapodó művészi sikerek közepette anyagi körülmények akasztanák meg további működésében, és szinte lehetetlen, hogy a műveit nyugattal mindenben versenyezni akaró modern magyar metropolis kénytelen le­gyen lemondani azokról a filharmonikus hang­versenyekről, melyeket egy félszázaddal ezelőtt, a politikai és szociális elnyomás idején egy igény­telen kis városnak, az akkori Pest városának haza­fias közönsége megteremteni és fönntartani tudott. * (Uj Katalin:­ A zeneszerzők, a­kik komoly énekszámot írnak a Népszínháznak, rossz helyen ér­vényesítik tehetségüket. A színház szűkölködik a komolyabb énekesnők nélkül, s ha, mint most, Begyi Aranka beteg, a kiváló művésznő helyettesítésére a szomszédból kell kölcsön kérni énekesnőt. Először a magyar királyi Opera számította le a Népszínház­nak ezt a szükségletét, s kölcsön adta Katalin­nak Semsey Mariskát, a széphangú altistánét. Most azonban az Opera, úgy látszik, fölmondta ezt a hi­telműveletet, s harmadik Katalinról kellett gondos­kodni, hogy a sikerült operett le ne maradjon a mű­sorról. A színháznak ebben az operettbeli trónörök­lésben ismét szerencséje volt, mert kitűnő és kellemes énekesnőre talált Zilahiné Singhoffer Vilma asszony­ban, a jeles hangversenyénekesnőben, a­ki ma este zajos tetszés mellett énekelte a carina szerepét. Esz­tendőre ez az érdekes, szép asszony teljesen áttér az operettre, s az ura színházában Aradon prima­donna lesz. Kifogástalan énekbeli készültséget, az előadásban finom ízlést és értelmet visz magával a könnyű múzsa berkeibe, és sikere, úgy mint ma, a jövőben is elmaradhatatlan. A Népszínházban ma telt ház hallgatta, s mindenki szívesen tapsolt neki. Ünnepelték egész estén Küry Klárát is, s újráztak sokat, a­mi illik is, mikor az operettben új cárnőt fogadnak. * (Az Operaházban) holnap, pénteken, Min­denszentek napján a Bibliás ember kerül színre. Ezt a darabot másfél év óta nem adták. (A B­olnár és gyermeke.) A Népszínházban és a Városligeti Színkörben holnap kétszer adják Raupach színművét, A molnár és gyermeké­t, a no­vemberi gyászünnep alkalmi darabját. A Népszínház­ban Lukács Juliska és Szirmai Imre, a Városligeti Színkörben Feld Irén és Bihari játszszák a főszerepe­ket. Szombaton este és vasárnap délután a színkör­ben újra előadják a megindító népdrámát. Ez elő­adásokra féláru jegy kapható. Vasárnap este a szín­körben Otelló kerül színre. * (Szenes legény, szenes leány.) Pálmay Ilka asszony november 5-én, kedden lép föl először a Szenes legény, szenes leány című operettben. A Vígszínház így osztotta ki a kedves zenéjű kis operett négy sze­repét: Teréz — Pálmay Ilka, Pierre — Szerémy Zol­tán, Bidarel — Vendrei, Tardivel — Rónaszéki. Az operett után mindig a Pillangó kisasszony kerül színre, Pálmay Ilkával a címszerepben. * (Hegyi Aranka,­ a Népszínház kitűnő mű­vésznője immár közel van a teljes fölépüléshez. Szem­­gyuladása már annyira javult, hogy ma már kezelő­orvosa, Ottara Ignác dr. tanár engedelmével kiko­­csizhatott. A gyógyulás most már remélhetőleg miha­mar be fog következni s a művésznő ismét a közönség elé léphet, a­mely sokáig nélkülözte vonzó és finom művészetét. * (Ifjabb Bokor József ügye.) Ifjabb Bokor Józsefhez Rákosi Jenő, az Otthon elnöke a követ­kező levelet intézte: Budapest, 1901 okt. 31. Igen tisztelt Uram! Idecsatolva küldöm Önnek hármunk (Alexander Bernát, Vészi József és Rákosi Jenő) egyező véleményét az Almafa ellen tett vád­ról. A véleményt együtt állapítottuk meg, együtt fo­galmaztuk, én írtam le, mindhárman aláírtuk. Egy­úttal megküldöm Önnek a rendelkezésünkre bocsá­tott anyagot is, azaz az Ön darabja másolatát és a Reclam-féle U. B. 424. füzetét. Tisztelettel híve és szolgája Rákosi Jenő. Nyilatkozat Bokor József Almafa cimü darabja ügyében. Fölszólittatván Bokor József úr által arra, hogy plágiummal megvádolt Almafa cimü darabja ügyé­ben nyilatkozzunk, véleményünket röviden a követ­kezőkben állapítottuk meg: A darab vezető motívuma, egy jelenetnek megtévesztés céljából való megismét­lése, régi motívuma az irodalomnak; szerepel már a Heptameronban és Lafontaine egyik meséjében is. Ugyanezt a motívumot földolgozta Johann Hutt Das war ich című drámai munkájában s ugyanezt a motívumot találjuk Bokor József szóban levő mun­kájában. Nem tagadható ugyan, hogy a taligarészlet révén az a forma, a­melyet Bokor adott a motívum­nak, legközelebb áll a Hutt-féle földolgozáshoz, mind­azonáltal Bokor műve semmi értelemben nem mond­­ható plágiumnak. Az irodalomban ugyanis meséknek, motívumoknak, helyzeteknek kölcsönvétele, átalakí­tása, fölhasználása régi jelenség és az írók elvitat­hatatlan joga; másfelül pedig Bokor művében tényleg csak a motívum eszméje azonos, minden egyéb pedig: párbeszéd, mese, fölfogás, erkölcs, alakok, légkör egészen más és eredeti. Budapest, 1901 október 31. Rákosi Jenő, Alexander Bernát dr., Vészi József s. k. * (Ifjúsági előadás.) Az Urániá­ban a jövő csütörtökön lesz az első ifjúsági előadás. A belépőjegy húsz fillér. Bővebb fölvilágosítással szolgál Wehner József, a tanítók turista-egyesületének elnöke. * (Kamarazene.) Az első Hubay-Popper ka­mara­ est, melyen Thomán István tanár működik közre, november 13-án, szerdán este fél nyolc órakor lesz a Royal-szálló termében. Jegy a Harmónia zene­­műkereskedésben kapható. * (Munkácsy Mihály szobra.) A Műcsarnok igazgatóságánál eddig 30.215 korona 42 fillér gyűlt össze Munkácsy Mihály szobrára. Adakozás a Műcsar­nokhoz küldhető. * (A Képzőművészeti Tanács megalaku­­lása.) Az újonan szervezett Magyar Országos Kép­zőművészeti Tanács szerdán este öt órakor tartotta alakuló ülését. Ez ülésben a tanács titkos szavazással másodelnökéül Forster Gyula miniszteri tanácsost választotta meg huszonkét szavazattal Ráth György ellenében, a­ki huszonegy szavazatot kapott, s így egy szóval maradt kisebbségben. Az alakuló ülésen Zsilinszky Mihály államtitkár elnöklésével megje­lentek : Bubics Zsigmond kassai püspök, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Strobl Alajos, Szalay Imre miniszteri tanácsos, K. Lippich Elek miniszteri osztálytaná­csos, Zala György, Csók István, Fadrusz János, Fors­ter Gyula miniszteri tanácsos, Fittler Kamill, Czig­­ler Győző, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Radisich Jenő, Wartha Vince, Hauszmann Alajos, Korb Fló­­ris, Harkányi Frigyes báró, Bezerédy Gyula, Leehner Ödön, Rauscher Lajos, Ebner Lajos, Térey Gábor, Czobor Béla, Baditz Ottó, Róth Miksa, Teles Ede, Morelli Gusztáv, Szmrecsányi Miklós, Székely Ber­talan, Alpár Ignác, Aigner Sándor, Iluszka József, Bihari Sándor, Zemplényi Tivadar, Elischer Gyula dr., Kohner Adolf, Ligeti Miklós, Jendrassik Jenő, Keleti Gusztáv, Rupp Imre, Spányi Béla, Vastagh Géza, Gaál Károly, Thék Endre. A tanács jegyzője: Huszka Jenő dr. Az államtitkár üdvözölte a tanács tagjait, han­goztatta a miniszter érdemeit a tanács megalakításá­ban, kifejezte a tanács hivatását, beosztását, munka­körét, az előadói intézmény jelentőségét, s bejelen­tette végül, hogy a miniszter Térey Gábor dr.-t, az Országos Képtár igazgató-őrét a festészeti, Strobl Alajost, a Szobrászati Királyi Mesteriskola igazga­tóját a szobrászati, Radisics Jenőt, az Iparművészeti Múzeum igazgatóját az iparművészeti és Fittler Kamillt, az Iparművészeti Iskola igazgatóját az épí­­tőművészeti szakosztály előadójául óhajtja kinevezni. (Általános helyeslés.) Az államtitkár beszéde után a választás következett, majd Zsilinszky Mihály új­ból fölszólalt, s üdvözölte Forster Gyulát, az új má­sodelnököt. Végül az államtitkár az új tanácsot meg­­alakultnak jelentette ki s az ülést azzal a megjegy­zéssel zárta be, hogy a tanács állandó bizottsága legközelebb megalakítja majd a négy szakosztályt, a tanács csakhamar megkezdheti működését. * (A művészet őskora.) A Nemzeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai sorozatában ma délután Éber László beszélt a művészet őskoráról. Beveztőül fogalmi meghatározásokat adott. Az őskornak nincs története, ezt fejezi ki neve is, ezért hívják prehisto­­riká­nak. Aránylag nagyon fiatal az a tudomány, a­mely az őskor, tehát arról az időről tanít, a­melynek még nincs története. Ez a tudomány az arheológia preh­istorikai része. A szóban forgó időből, a­melyet szabatosan évszázakkal, sőt évezredekkel sem tudunk meghatározni, aránylag, számszerint, sok emlék ma­radt ránk, de az a sok emlék nagyon töredékes arra, hogy tiszta és kellő világosságot derítsen. Tehát az anyag, a­miből ezt az eltűnt világot rekonstruáljuk, meg az anyag természete hozza magával, hogy az ős­korról szóló tudomány módszerben is más, mint a tu­dományok egyéb ágai. Újabban az őskori arheológia segítségére egy új, még nálánál is fiatalabb tudomány: az etnológia jött, a­mely a modern, ma is élő vad népek állapotából vett analógiákkal akarja megvilá­gítani az őskort. Ennek a módszernek van egy nagy bökkenője, az, hogy nem számol azzal, hogy a mai vadnépek más fajhoz tartoznak s igy az ő életükkel nem igen lehet illusztrálni az őskori népek életét. Az őskorból fennmaradt legrégibb emlékeket, a paleolit­­kornak nevezett csiszolatlan kőkorból, Dél-Francia­­országban találják. Ez a kor húsz-huszonötezer évvel a­ dották, hogy a sertésközvágóhidat május elsején nyíl­­ják meg. Subert Sándor azt akarta, hogy a közvágó­híd kötelező használatát most ne mondják ki. Az elnöklő polgármester azonban nem engedte meg, hogy az indítványról szavazzanak. Subert ez ellen rögtön felebbezést jelentett be. Kár volt, hogy a polgármester erre alkalmat adott, mert Subert kivételével egyhan­gúlag megszavazták a közvágóhíd kötelező használa­tát. A­mi természetes is, hacsak a város nem akarja egészen elveszíteni a négy milliót, a­mibe a közvágó­híd került. Sopron vármegye átiratát, hogy a törvényhozást kérjék meg, hogy törvénynyel rendezze az Amerikába való kivándorlást, Kavass Rezső indítványára levet­ték a napirendről, mert kevesen voltak már. Ez lett a sorsa a Vérhalomdülő szabályozásának is. A város­­rendező ankétba Császár Jenőt, Fülepp Kálmán fő­ügyészt és Lampl Hugó főszámvevőt küldték ki. Még néhány személyi ügyet intéztek el s befejezték a köz­gyűlést. — Petróleum kartel. A főváros petróleum szállítója arra kérte ma a tanácsot, hogy szerződését három évvel hosszabbítsa meg. Ajánlatában azt mondja, hogy a peróleumfinomító gyárak most tár­gyalnak, mert kartelt akarnak kötni. Ha a kartelt megkötik, a petróleum sokkal drágább lesz.­­ A deficit apasztása. A tanács ma befe­jezte a jövő évi költségvetés tárgyalását. A közgyűlés tegnapi határozata alapján törölte a filharmóniai tár­saság 6000 koronás szubvencióját. A bevételi tételek­nél fölemelte a szegélykövek értékesítését 4600, a csatornaépítési járulékot 29.000, a gyümölcsözőleg el­helyezett kölcsön kamatát 50.000, a cselekvő tőkéket 20.000, az építő engedelmi díjakat 20.000, a lakhatási engedelmi díjat 10.000 koronával. A deficitet így 180.145 koronára redukálták. A tanács nem tartja szükségesnek, hogy erre a hiányra külön fedezetet jelöljön ki, mert bízik abban, hogy a jövő évi kezelés a hiányt el fogja tüntetni. A költségvetést november harmadikétól tizenöt napra közszemlére teszik ki. — Ereklyék. A tanács mai ülésén elhatár­o­rozta, hogy azt a serleget, a­melyből a király és Yil- I­mos német császár a központi vásárcsarnokban bort­­ ivott, megőrzi a fővárosi múzeumban. Ott helyezi el azt az ezüst kalapácsot is, a melyet a király a tüzér­kaszárnya zárókövének letételekor használt. — Uj anyakönyvi hivatalok. A fővárosban tudvalevőleg csak öt anyakönyvi hivatal van. A két szélső kerületnek, Ó-Budának és Kőbányának nincsen külön anyakönyvi hivatala. A kőbányaiaknak minden születést vagy halálozást a Kálvin-téren levő anya­könyvi hivatalban kell bejelenteniük. Az ó­budaiak és a kőbányaiak külön anyakönyvi hivatalt kértek. Kérelmüket ma tárgyalta a tanács s kimondotta, hogy addig nem dönt ebben a kérdésben, a­míg a kormány nem válaszol a főváros feliratára, a­melyben a szub­venció fölemelését kérte.

Next