Budapesti Hírlap, 1901. november (21. évfolyam, 301-330. szám)
1901-11-01 / 301. szám
1901. november 1. BUDAPESTI HIRLAP. (301. sz.) IRODALOM és MŰVÉSZET. * (A filharmorsikusok szubvenciója.) A főváros közgyűlése tegnap megtagadta a filharmonikus társulatnak hatezer koronás szubvencióját. Nem értjük, mi indította a városatyákat erre a szűkkeblűségre olyan társulattal szemben, mely negyvenkilenc éven át önzetlenül szolgálta a magyar kultúrát, fővárosunk zeneéletének egyik nélkülözhetetlen tényezője lett és épp a közelmúltban karolta föl igazán dicséretes módon a hazai zeneszerzők ügyét, anyagilag azonban, sajnos, még korántsincs olyan helyzetben, hogy a szubvencióról lemondhatna. A társulati tagokra eső évi nyereségrész még a szubvencióval együtt is nevetségesen csekély jutalmazása a koncertekre és próbákra pazarolt rengeteg munkának. Hogy a társulat jövedelme nem fokozható, annak a főváros egyetlen nagy hangversenyterme, a Vigadó az oka, melynek szerencsétlen építkezése és koncertekre való alkalmatlansága nem engedi meg, hogy méreteihez való arányban kiaknáztassék. Amíg a főváros nem gondoskodik megfelelőbb teremről, addig a filharmóniai társulat financiális mizériája nem fog szűnni. A társulat ellen tegnap a közgyűlésen fölhangzott vádak nagy része tévedésen alapszik. Téved, aki azt hiszi, hogy a filharmonikus hangverseny csak az úgynevezett felső tízezrek fényűzése és mulatsága. A hangversenyek törzsközönségének nagy része igazán a jó, klasszikus zenére áhítozó polgári publikum, melynek valóságos lelki szükséglete, legkiválóbb zenei élvezete a filharmonikusok játéka, s merjük állítani, hogy ez idő szerint a filharmonikus hangversenyek művészi hatása a közönségre nagyobb, mint az Operáé. Igaz ugyan, hogy a közreműködő zenészek egy része idegen, ez a kontingens azonban évről-évre apad, s míg zeneiskoláink nem képeznek kellő számú kitűnő fúvóhangszeres muzsikust, teljesen magyar zenekart szervezni nem lehet. A karmester azonban magyar s volt alkalmunk személyesen meggyőződni arról, hogy magyar most már a társulat szelleme is. A szubvenció megadása létkérdése a filharmonikusoknak. Nagyon szomorú volna, ha a társulatot fönnállásának ötvenedik évében, egyre gyarapodó művészi sikerek közepette anyagi körülmények akasztanák meg további működésében, és szinte lehetetlen, hogy a műveit nyugattal mindenben versenyezni akaró modern magyar metropolis kénytelen legyen lemondani azokról a filharmonikus hangversenyekről, melyeket egy félszázaddal ezelőtt, a politikai és szociális elnyomás idején egy igénytelen kis városnak, az akkori Pest városának hazafias közönsége megteremteni és fönntartani tudott. * (Uj Katalin: A zeneszerzők, akik komoly énekszámot írnak a Népszínháznak, rossz helyen érvényesítik tehetségüket. A színház szűkölködik a komolyabb énekesnők nélkül, s ha, mint most, Begyi Aranka beteg, a kiváló művésznő helyettesítésére a szomszédból kell kölcsön kérni énekesnőt. Először a magyar királyi Opera számította le a Népszínháznak ezt a szükségletét, s kölcsön adta Katalinnak Semsey Mariskát, a széphangú altistánét. Most azonban az Opera, úgy látszik, fölmondta ezt a hitelműveletet, s harmadik Katalinról kellett gondoskodni, hogy a sikerült operett le ne maradjon a műsorról. A színháznak ebben az operettbeli trónöröklésben ismét szerencséje volt, mert kitűnő és kellemes énekesnőre talált Zilahiné Singhoffer Vilma asszonyban, a jeles hangversenyénekesnőben, aki ma este zajos tetszés mellett énekelte a carina szerepét. Esztendőre ez az érdekes, szép asszony teljesen áttér az operettre, s az ura színházában Aradon primadonna lesz. Kifogástalan énekbeli készültséget, az előadásban finom ízlést és értelmet visz magával a könnyű múzsa berkeibe, és sikere, úgy mint ma, a jövőben is elmaradhatatlan. A Népszínházban ma telt ház hallgatta, s mindenki szívesen tapsolt neki. Ünnepelték egész estén Küry Klárát is, s újráztak sokat, ami illik is, mikor az operettben új cárnőt fogadnak. * (Az Operaházban) holnap, pénteken, Mindenszentek napján a Bibliás ember kerül színre. Ezt a darabot másfél év óta nem adták. (A Bolnár és gyermeke.) A Népszínházban és a Városligeti Színkörben holnap kétszer adják Raupach színművét, A molnár és gyermekét, a novemberi gyászünnep alkalmi darabját. A Népszínházban Lukács Juliska és Szirmai Imre, a Városligeti Színkörben Feld Irén és Bihari játszszák a főszerepeket. Szombaton este és vasárnap délután a színkörben újra előadják a megindító népdrámát. Ez előadásokra féláru jegy kapható. Vasárnap este a színkörben Otelló kerül színre. * (Szenes legény, szenes leány.) Pálmay Ilka asszony november 5-én, kedden lép föl először a Szenes legény, szenes leány című operettben. A Vígszínház így osztotta ki a kedves zenéjű kis operett négy szerepét: Teréz — Pálmay Ilka, Pierre — Szerémy Zoltán, Bidarel — Vendrei, Tardivel — Rónaszéki. Az operett után mindig a Pillangó kisasszony kerül színre, Pálmay Ilkával a címszerepben. * (Hegyi Aranka, a Népszínház kitűnő művésznője immár közel van a teljes fölépüléshez. Szemgyuladása már annyira javult, hogy ma már kezelőorvosa, Ottara Ignác dr. tanár engedelmével kikocsizhatott. A gyógyulás most már remélhetőleg mihamar be fog következni s a művésznő ismét a közönség elé léphet, amely sokáig nélkülözte vonzó és finom művészetét. * (Ifjabb Bokor József ügye.) Ifjabb Bokor Józsefhez Rákosi Jenő, az Otthon elnöke a következő levelet intézte: Budapest, 1901 okt. 31. Igen tisztelt Uram! Idecsatolva küldöm Önnek hármunk (Alexander Bernát, Vészi József és Rákosi Jenő) egyező véleményét az Almafa ellen tett vádról. A véleményt együtt állapítottuk meg, együtt fogalmaztuk, én írtam le, mindhárman aláírtuk. Egyúttal megküldöm Önnek a rendelkezésünkre bocsátott anyagot is, azaz az Ön darabja másolatát és a Reclam-féle U. B. 424. füzetét. Tisztelettel híve és szolgája Rákosi Jenő. Nyilatkozat Bokor József Almafa cimü darabja ügyében. Fölszólittatván Bokor József úr által arra, hogy plágiummal megvádolt Almafa cimü darabja ügyében nyilatkozzunk, véleményünket röviden a következőkben állapítottuk meg: A darab vezető motívuma, egy jelenetnek megtévesztés céljából való megismétlése, régi motívuma az irodalomnak; szerepel már a Heptameronban és Lafontaine egyik meséjében is. Ugyanezt a motívumot földolgozta Johann Hutt Das war ich című drámai munkájában s ugyanezt a motívumot találjuk Bokor József szóban levő munkájában. Nem tagadható ugyan, hogy a taligarészlet révén az a forma, amelyet Bokor adott a motívumnak, legközelebb áll a Hutt-féle földolgozáshoz, mindazonáltal Bokor műve semmi értelemben nem mondható plágiumnak. Az irodalomban ugyanis meséknek, motívumoknak, helyzeteknek kölcsönvétele, átalakítása, fölhasználása régi jelenség és az írók elvitathatatlan joga; másfelül pedig Bokor művében tényleg csak a motívum eszméje azonos, minden egyéb pedig: párbeszéd, mese, fölfogás, erkölcs, alakok, légkör egészen más és eredeti. Budapest, 1901 október 31. Rákosi Jenő, Alexander Bernát dr., Vészi József s. k. * (Ifjúsági előadás.) Az Urániában a jövő csütörtökön lesz az első ifjúsági előadás. A belépőjegy húsz fillér. Bővebb fölvilágosítással szolgál Wehner József, a tanítók turista-egyesületének elnöke. * (Kamarazene.) Az első Hubay-Popper kamara est, melyen Thomán István tanár működik közre, november 13-án, szerdán este fél nyolc órakor lesz a Royal-szálló termében. Jegy a Harmónia zeneműkereskedésben kapható. * (Munkácsy Mihály szobra.) A Műcsarnok igazgatóságánál eddig 30.215 korona 42 fillér gyűlt össze Munkácsy Mihály szobrára. Adakozás a Műcsarnokhoz küldhető. * (A Képzőművészeti Tanács megalakulása.) Az újonan szervezett Magyar Országos Képzőművészeti Tanács szerdán este öt órakor tartotta alakuló ülését. Ez ülésben a tanács titkos szavazással másodelnökéül Forster Gyula miniszteri tanácsost választotta meg huszonkét szavazattal Ráth György ellenében, aki huszonegy szavazatot kapott, s így egy szóval maradt kisebbségben. Az alakuló ülésen Zsilinszky Mihály államtitkár elnöklésével megjelentek : Bubics Zsigmond kassai püspök, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Strobl Alajos, Szalay Imre miniszteri tanácsos, K. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, Zala György, Csók István, Fadrusz János, Forster Gyula miniszteri tanácsos, Fittler Kamill, Czigler Győző, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Radisich Jenő, Wartha Vince, Hauszmann Alajos, Korb Flóris, Harkányi Frigyes báró, Bezerédy Gyula, Leehner Ödön, Rauscher Lajos, Ebner Lajos, Térey Gábor, Czobor Béla, Baditz Ottó, Róth Miksa, Teles Ede, Morelli Gusztáv, Szmrecsányi Miklós, Székely Bertalan, Alpár Ignác, Aigner Sándor, Iluszka József, Bihari Sándor, Zemplényi Tivadar, Elischer Gyula dr., Kohner Adolf, Ligeti Miklós, Jendrassik Jenő, Keleti Gusztáv, Rupp Imre, Spányi Béla, Vastagh Géza, Gaál Károly, Thék Endre. A tanács jegyzője: Huszka Jenő dr. Az államtitkár üdvözölte a tanács tagjait, hangoztatta a miniszter érdemeit a tanács megalakításában, kifejezte a tanács hivatását, beosztását, munkakörét, az előadói intézmény jelentőségét, s bejelentette végül, hogy a miniszter Térey Gábor dr.-t, az Országos Képtár igazgató-őrét a festészeti, Strobl Alajost, a Szobrászati Királyi Mesteriskola igazgatóját a szobrászati, Radisics Jenőt, az Iparművészeti Múzeum igazgatóját az iparművészeti és Fittler Kamillt, az Iparművészeti Iskola igazgatóját az építőművészeti szakosztály előadójául óhajtja kinevezni. (Általános helyeslés.) Az államtitkár beszéde után a választás következett, majd Zsilinszky Mihály újból fölszólalt, s üdvözölte Forster Gyulát, az új másodelnököt. Végül az államtitkár az új tanácsot megalakultnak jelentette ki s az ülést azzal a megjegyzéssel zárta be, hogy a tanács állandó bizottsága legközelebb megalakítja majd a négy szakosztályt, a tanács csakhamar megkezdheti működését. * (A művészet őskora.) A Nemzeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai sorozatában ma délután Éber László beszélt a művészet őskoráról. Beveztőül fogalmi meghatározásokat adott. Az őskornak nincs története, ezt fejezi ki neve is, ezért hívják prehistorikának. Aránylag nagyon fiatal az a tudomány, amely az őskor, tehát arról az időről tanít, amelynek még nincs története. Ez a tudomány az arheológia prehistorikai része. A szóban forgó időből, amelyet szabatosan évszázakkal, sőt évezredekkel sem tudunk meghatározni, aránylag, számszerint, sok emlék maradt ránk, de az a sok emlék nagyon töredékes arra, hogy tiszta és kellő világosságot derítsen. Tehát az anyag, amiből ezt az eltűnt világot rekonstruáljuk, meg az anyag természete hozza magával, hogy az őskorról szóló tudomány módszerben is más, mint a tudományok egyéb ágai. Újabban az őskori arheológia segítségére egy új, még nálánál is fiatalabb tudomány: az etnológia jött, amely a modern, ma is élő vad népek állapotából vett analógiákkal akarja megvilágítani az őskort. Ennek a módszernek van egy nagy bökkenője, az, hogy nem számol azzal, hogy a mai vadnépek más fajhoz tartoznak s igy az ő életükkel nem igen lehet illusztrálni az őskori népek életét. Az őskorból fennmaradt legrégibb emlékeket, a paleolitkornak nevezett csiszolatlan kőkorból, Dél-Franciaországban találják. Ez a kor húsz-huszonötezer évvel a dották, hogy a sertésközvágóhidat május elsején nyílják meg. Subert Sándor azt akarta, hogy a közvágóhíd kötelező használatát most ne mondják ki. Az elnöklő polgármester azonban nem engedte meg, hogy az indítványról szavazzanak. Subert ez ellen rögtön felebbezést jelentett be. Kár volt, hogy a polgármester erre alkalmat adott, mert Subert kivételével egyhangúlag megszavazták a közvágóhíd kötelező használatát. Ami természetes is, hacsak a város nem akarja egészen elveszíteni a négy milliót, amibe a közvágóhíd került. Sopron vármegye átiratát, hogy a törvényhozást kérjék meg, hogy törvénynyel rendezze az Amerikába való kivándorlást, Kavass Rezső indítványára levették a napirendről, mert kevesen voltak már. Ez lett a sorsa a Vérhalomdülő szabályozásának is. A városrendező ankétba Császár Jenőt, Fülepp Kálmán főügyészt és Lampl Hugó főszámvevőt küldték ki. Még néhány személyi ügyet intéztek el s befejezték a közgyűlést. — Petróleum kartel. A főváros petróleum szállítója arra kérte ma a tanácsot, hogy szerződését három évvel hosszabbítsa meg. Ajánlatában azt mondja, hogy a peróleumfinomító gyárak most tárgyalnak, mert kartelt akarnak kötni. Ha a kartelt megkötik, a petróleum sokkal drágább lesz. A deficit apasztása. A tanács ma befejezte a jövő évi költségvetés tárgyalását. A közgyűlés tegnapi határozata alapján törölte a filharmóniai társaság 6000 koronás szubvencióját. A bevételi tételeknél fölemelte a szegélykövek értékesítését 4600, a csatornaépítési járulékot 29.000, a gyümölcsözőleg elhelyezett kölcsön kamatát 50.000, a cselekvő tőkéket 20.000, az építő engedelmi díjakat 20.000, a lakhatási engedelmi díjat 10.000 koronával. A deficitet így 180.145 koronára redukálták. A tanács nem tartja szükségesnek, hogy erre a hiányra külön fedezetet jelöljön ki, mert bízik abban, hogy a jövő évi kezelés a hiányt el fogja tüntetni. A költségvetést november harmadikétól tizenöt napra közszemlére teszik ki. — Ereklyék. A tanács mai ülésén elhatárorozta, hogy azt a serleget, amelyből a király és Yil- Imos német császár a központi vásárcsarnokban bort ivott, megőrzi a fővárosi múzeumban. Ott helyezi el azt az ezüst kalapácsot is, a melyet a király a tüzérkaszárnya zárókövének letételekor használt. — Uj anyakönyvi hivatalok. A fővárosban tudvalevőleg csak öt anyakönyvi hivatal van. A két szélső kerületnek, Ó-Budának és Kőbányának nincsen külön anyakönyvi hivatala. A kőbányaiaknak minden születést vagy halálozást a Kálvin-téren levő anyakönyvi hivatalban kell bejelenteniük. Az óbudaiak és a kőbányaiak külön anyakönyvi hivatalt kértek. Kérelmüket ma tárgyalta a tanács s kimondotta, hogy addig nem dönt ebben a kérdésben, amíg a kormány nem válaszol a főváros feliratára, amelyben a szubvenció fölemelését kérte.