Budapesti Hírlap, 1902. november (22. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-23 / 322. szám

1902. november 28. BUDAPESTI HÍRLAP. (322 ez.) * (Rákóczi-kiállitás.) A Kassán rendezendő Rákóczi-kiállitás tárgyában november 30-ára a Magyar Tudományos Akadémia h­eti üléstermébe a kiálitás védői: Bubics Zsigmond dr. kassai püspök­ és Zichy Jenő gróf tanácskozást hivtak össze. * (Az Auróra estéje.) Az Auróra irodalmi és művészeti kör ma tartotta meg megnyitó estéjét a VI—VII. kerületi körben. Bevezetőnek Pekár Gyula, a kör elnöke a kör célját fejtegette, a­mely szerint első feladata a fiatal, kezdő tehetségeket szóhoz jut­tatni s Magyarországon az igazi irodalmi és művé­szeti életet megteremteni. Utána Taksonyi József el­szavalta saját szerzeményű Prológ­ját. Fodor Ernő Chorán Magyar rarzszódiá­ját játszotta zongorán; utána még egy saját szerzeményű darabját kellett eljátszania. R. Maróthy Margit, a Nemzeti Színház tagja elszavalta Somló Sándor Az apród című költe­ményét. Pekár Gyula dr. ezután fölolvasta Francia forradalmi ciklusából egy novelláját. Lichtenstein Dóra Székács Aladár gordonkaművész dalszerzemé­nyeit énekelte el. Most Bodhnicsek Gyula, az Opera­ház tagja énekelt Mihálovits Ödön és Buttykay Ákos szerzeményeiből. Két ráadást is kellett énekelnie. A műsor utolsó száma a Nikó Lina által szerzett és be­tanított Varázsital némajáték volt, a­melyet a Víg­színház színésziskolájának növendékei adtak elő. Sze­repeltek benne: Medgyaszay Vilma, Erdy Irén, Sza­bolcs Bálint, Huszár Károly. * (Hangversenyek.) A filharmonikusok negye­dik estéjének vendégművésze, Ysaye Jenő két hang­versenyt ad elő, ennélfogva a műsorból kihagyták Glück-Mottl előre hirdetett Ballet-szvit­jét. A hang­verseny december 3-án lesz a Vigadóban. — Ysaye Jenő pénteken, december 5-én rendezi önálló hang­versenyét a Royal termében, Fábián Felicitász zon­goraművésznő közreműködésével. — Ripper Alisz zon­goraestéje november 28-án lesz a Royal-szálló termé­ben. — Sauer Emil zongoraművész egyetlen hangver­senye december 11-én lesz a Vigadó nagytermében. * (Kamarazene.) A Grünfeld-Bürger vonós­négyes társulat harmincadik hangversenye vasárnap, november 23-án délután ötödfél órakor lesz a Royal termében, Polónyi Elemér zongoraművész közreműkö­désével. A hangverseny újdonsága Siklós Albert vonós­négyese.­­ A Hubay-Popper vonósnégyes társulat második estéje szerdán, november 26-án este nyolcad­tól órakor lesz a Royal termében, Kunvedd Ella bécsi dalénekesnő közreműködésével. * (A Széchenyi-könyvtár kiállítása.) A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi országos könyv­tárának történeti és irodalomtörténeti kiállítása, mely­nek megnyitását a jubiláris alapítási évfordulóra tűz­ték ki, immár teljesen készen van. Fejérpataky László dr. egyetemi tanár, a könyvtár igazgató-őre, rendezte a nagyérdekű kiállítást, mely a legbecsesebb és legritkább kéziratokban, nyomtatványokban, okleve­lekben, irodalmi ereklyékben hű képét nyújtja a ma­gyar nemzet politikai és művelődés­történetének. Pom­pásan áttekinthető sorozatban ott vannak a legrégibb magyar kódexek eredeti példányai, a Halotti beszéd­től kezdve, a legrégibb misekönyvek, az ősnyomtat­ványok, a legelső magyar könyvek, az összes Korvin­­kódexek, a legrégibb magyar bibliák, Árpádházi királyaink pecsétes oklevelei, címeres nemeslevelek, középkori pecsétek, XVI—XIX. századbeli történeti emékek, köztük Kossuth Lajos eredeti kézírásai és a negyvennyolcas korszakra vonatkozó eredeti okmá­nyok, Arany János, Petőfi Sándor és legnagyobb költőink eredeti kéziratai. E nagybecsű ereklyéket eddig csak a kutatók láthatták. A Széchenyi-könyvtár kiállításával egyidejűleg nyílik meg a mu­zeum új hadtörténeti kiállítása, továbbá a Delhaes-féle gyűjte­mény, mely a régiségtár folyosóin fölállított hatalmas szekrényekben van elhelyezve. * (A magyar pedagógiai társaság) ma dél­után öt órakor az Akadémia üléstermében Heinrich Gusztáv egyetemi tanár elnöklésével fölolvasó ülést tartott, melyen Walter Gyula dr. kanonok fölolvasta székfoglaló fölolvasását, A rómaiak iskolai nevelése című értekezését. Walter a rómaiak legrégibb korától a birodalom bukásáig ismertette a nevelést. Kezdetben tisztán a szülök gondoskodtak a nevelésről, az asszony a lelki, a férj a testi neveléssel foglalkozott. Csak ké­sőbb, a második pun bábom után fordultak elő esetek, hogy más tanította a gyermekeket. Még később lettek ismeretesek a literátorok, kik már iskolákat tartottak fönn. Ezek egy 301-ben kiadott császári rendelet sze­rint, a mi pénzünkben körülbelül negyven koronát kaptak a nyolc hónapi tanításért. Kezdetben a csalá­doknál tanítottak a literátorok, később már külön e célra szolga a helyiségben. E helyiségek bódékban vol­tak, a­hol a tanítók már kora hajnaltól kezdve taní­tottak s a pálca s testi fenyíték nagy szerepet játszot­tak. Előadó végül azt tartja, hogy a római biroda­lom bukásához nagyban hozzájárultak a tanítók. Utána Imre Sándor dr. olvasta föl nagyobb munkájá­nak: A gyakorlati nevelés és Széchényi fölfogása be­vezetését. Széchényi Istvánnak a nevelésre vonatkozó nézeteit adta elő, melyek a nagy államférfinak a neve­lés gyakorlati irányát illető véleményét tüntetik föl. Eredménye az, hogy Széchényi szerint az a nevelés gyakorlati, a­mely az ifjú nemzedékben az ítélőerőt, az önismeretet, önállóságot fejleszti ki s rendszeres gon­dolkozásra szoktat. A nevelés gyakorlati célja az, hogy mindenki lehetőleg arra a helyre jusson az életben, melynek betöltésére hivatása, isteni szikrája van. * (Tudományos élet.) A Magyar Tudományos Akadémia november 24-ikén, hétfőn délután öt óra­kor összes ülést tart, melynek tárgyai: 1. Fehér Ipoly tiszteleti tag emlékbeszéde Hollóssy Jusztinián, leve­­lezőtag felett. 2. Heinrich Gusztáv rendes tag jelen­tése az 1902. évi Kóczán-pályázatról. 3. Bolyó-ügyek. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat november 28-án, pénteken délután öt órakor a Nem­zeti Múzeum csarnoktermében ülést tart, a­melyen Keress Endre dr. fog felolvasni a Hunyadiak sírem­lékéről. * (Dóczi Lajos Schiller-fordítása.) A Lam­pel-Wodianer-féle Remekírók Képes Könyvtárá­nak legújabb kötete Dóczi Lajos Schiller-fordításait tar­talmazza. A németek legnépszerűbb költője verseinek javát adja ez a kötet kitűnő magyar fordításban, s csaknem kivétel nélkül az eredeti versmértékben. A kötetet hazai és külföldi művészeknek illusztrációi diszítik. Dóczi Schiller-fordításaiból egy ízben már közöltünk több szemelvényt. Ezúttal mutatóba adjuk a Vágyódás címűt: Ab, e völgyből, ab, e ködből, Hol a szem homályba vész. Merítő utat vajh ki mutat? Áldva lenne az a kéz! Ott fenn dombok, kies lombok, Örök­ ifjú, zöld vidék ... Volna szárnyam, hogy bejárjam, A dombokra szállanék. Hallok csengést, messze zengést, Égi béke hangjait, Kedvlehellő, édes szellő illatokkal andalít. Arany gyümölcs fénylik ormai, Kincsesei terhes minden ág, És nem fogy el és nem fonnyad. Mely ott nyílik, a virág. Oh, e napsütött dűlőre, Mily boldog, ki fölmehet, Ah, e csúcsok levegője Milyen üdítő lehet! De elzárja vad viz árja Tajtékozva utamat, Partom’ csapja bőszült habja, S félő szivem elriad. Látok, látok egy naszádot, De kormányos nem akad ... Csak be, bátran! Vitorládban Élet vagyon, szél dagad. Hinni kell csak, és kell menni, Zálogot a sors nem ad,­­Csak egy csoda, bir emelni A csodák honába át. * (Az akadémiai könyvtár.) A Tudományos Akadémia könyvtárához igen sokan fordulnak láto­gató-jegyért a­ rendes hivatalos órákon kívül. A könyvtári­ hivatal tudatja, hogy látogató-jegyet ked­­den, csütörtökön és szombaton délután négy órától estig adnak ki. A középiskolák tanulói csak úgy kap­hatnak látogató­jegyet, ha az illető iskolaigazgatótól ajánló­levelet mutatnak föl. ' ■ * (Kossuth Lajos élete.) Az Egyetemes Könyvtár­ legújabb, négyes füzete Vajda Emil dr. főreáliskolai tanár könyve: Kossuth Lajos élete, szó­ban, írásban és tettben. A könyv Kossuth Lajos élet­rajzán kívül szemelvényeket közöl írásaiból és szó­noklataiból, ismerteti hatását a politikában és az iro­dalomban és ügyes összeállításban adja élete főbb dátumait. A könyv ára nyolcvan fillér. * (A százéves Nemzeti Múzeum.) Herczeg Ferenc lapja, az Új Idők, a Nemzeti Múzeumról hoz érdekes képeket és ismertetést a múzeum száz éves jubileuma alkalmából. Folytatja a téli tárlat képeinek reprodukálását és Herczeg Ferenc, Lyka Károly, Szo­­maházy István, Tábori Róbert, Szabolcska Mihály, Keve, Albisy Katalin és másoktól közöl regényt, no­vellát, elbeszélést, verset, társadalmi és ismeretter­jesztő cikkeket. * (Csemegi Károly műveinek közreadása.) Sajtó­­alá­ rendezik Edvi Illés Károly és Gyom­ai Zsig­mond. A kegyelet alig pár hét előtt síremléket állított Csemegi Károlynak. De ércnél maradandóbb emlék az, a­melyet ő állított magának műveiben. Csakhogy e szellemi kincsek ma még hozzáférhetetlenek a nagy közönségnek, mert a különböző folyóiratok és időszaki lapok hasábjain vagy a hivatalos iratok foliá­sai kö­zött vannak eltemetve. A kegyelet munkája tehát azzal nyer betetőzést, ha Csemegi Károly művei mindenki számára hozzáférhetővé tétetnek. Sőt ezzel nem csu­pán a kegyelet rótja le kötelességét, hanem a magyar tudományos irodalom is oly kincs birtokába jut, a­melyből hosszú időn át meríthet okulást és lelkesedést az utókor. E kettős cél érdekében az elhunyt mester özvegye Edvi Illés Károly dr. és Gyomai Zsigmond dr. ügyvédeket bizta meg Csemegi Károly hátrahagyott műveinek sajtó alá rendezésével. Csemegi Károly munkáit a kiadók két kötetre tervezik. Az első a köz­jogi és publicisztikai dolgozatokat, a második az anyagi büntetőjoggal és a bűnvádi eljárással kapcso­latos tudományos műveket fogja tartalmazni. A mű C0 iv tartalommal nagy S-rét alakban 2 kötetben FŐVÁROSI ÜGYEK. — A jövő évi költségvetés. A pénzügyi bi­zottság ma folytatta a jövő évi költségvetés tárgyalá­sát. A kiadási tételekkel szerencsésen végzett a bi­­zottság. Tizennyolcezer koronát töröltek, 2000 koro­nát az ivópapír, 1000 koronát a mérnöki szerek és 2000 koronát a különféle irodai szükségletek beszer­zésénél.­ Kimondották, hogy a városi árlejtési hirde­téseket nem közlik a hivatalos lapban s azért 1000 koronával redukálták a hirlapiktatást. Végül töröl­ték a Nemzeti Zenede tizenkétezer koronás szubven­­­­cióját. A tárgyalás során Almády Géza tanácsos hi­vatalos statisztikai adatokkal bizonyította, hogy ha­mis az a vád, hogy Budapesten drágább a közélelme­zés, mint az ország bármely városában. Hosszan vi­tatkoztak, hogy­­joga van-e a bizottságnak a kölcsön büdzséj­jét is tárgyalni. A vitát a polgármester dön­tötte el azzal, hogy a bizottságnak nincsen arra joga. A bevételeket hétfőn délután tárgyalják. , . A nyomor enyhítése. A józsefvárosi elül­­járóság tízezer korona segítséget kért, mert a nép­konyhában naponkint száz és száz éhező jelentkezik, s már nincsen ingyenes népkonyha-jegy. A közgyűlés a tízezer koronát megadta s a határozatot ma a belügyminiszter is jóváhagyta. — A népoktatás. Bárczy István dr. iskolaügyi tanácsos előterjesztésére a fővárosi tanács az összes felekezetek egyházi hatóságaihoz állrt, a mely­ át­iratban tudtul adja a felekezeteknek, hogy a fővá­rosi népiskolák már az 1903—1904-ik iskolai évben új állami oktató terv szerint fognak tanítani. Az új tanterv fő érve, hogy a pusztán elméleti tárgyak anyagát kevesbítsék és a gyakorlati tudnivalókat, va­lamint a testi nevelést szolgáló tárgyakat bővebben­­tanítsák. A tanács átirata szerint érdekli ez a re­­­­form az egyházi hatóságokat is, mert a pedagógusok véleménye szerint a hit- és erkölcstan is egyike azoknak a tárgyaknak, a­mely nagy anyaguknál és elvont tartalmuknál fogva a túlterhelést okozták. Távol áll ugyan a fővárostól, hogy beleavatkozzék az egyházi hatóságok jogkörébe, a­mely szerint a hit­­- és erkölcstan tantervét mindenkor az egyházi ható­ság szabja meg. Minthogy azonban a többi stúdiu­mok oktatótervét is a városi hatóság kezdésére vál­toztatják meg az iskolákban, a teljes siker érdekében ■fölszólítja a tanács az egyházi hatóságokat is, hogy, 13 1903. év március végén fog megjelenni. A két kötet előfizetési ára 16 K. Megrendelések legkésőbb ez év­ végéig a Jogállam kiadóhivatalába Budapesten, IV., Havas-utca 7. szám intézendők. * (Budapesti Lapok.) Ezzel a címmel J. Viraág Béla folyóiratot indított, melynek ma jelent meg az első száma, érdekes tartalommal, nagy folró­­alakban, szép illusztrációkkal, gyönyörű papírra nyomva. A Budapesti Lapok a Parkklub és Automo­bilklub hivatalos közlönye lesz. Előfizetési ára egy­ évre husz korona. Szerkesztősége és kiadóhivatala VI. Teréz­ körut­ 12. száma alatt van. * (Az ember és a kutya.) A kutyával való bá­násról és a veszettség ellen való védekezésről hasznos kis könyvet irt K. Nagy Sándor pestvidéki törvény­­széki biró. A füzet, mely az Állatvédő­ Egyesület ki­adása, 30 fillérért kapható. A ki a terjesztésére vállal­,­kozik, 10 koronáért ötven példányt kap. * (Új könyvek.) Az elmúlt héten a következő új könyvek jelentek meg a magyar könyvpiacon: Beniczkyné Bajza Lenke, Előítélet és felvilágosultság. Regény 4 kötetben, 6 korona 40 fillér. Dóczi Lajos, Beszélyek és vázlatok, II. kötet, 4 korona. Ugyanaz diszkötésben­ 7 korona. Eötvös József báró, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra, 3 kötet 15 korona. Ugyanaz kötve 21 korona. Eötvös József báró, Tanulmányok, 5 korona. Ugyanaz kötve 7 korona. Eötvös József­­báró, Kelet népe és Pesti Hírlap, Reform, 5 korona. Ugyanaz kötve 7 korona. Eötvös Károly Lajos, Kis világ, Legújabb Flóri könyve, 1 korona. Ugyanaz finomabb kiadásban 2 ko­rona. Fálk Miksa, Kor- 63 jellemrajzok, 6 korona. Faragó bácsi, Mindentudó képeskönyv I. kötet, 4 korona. Ugyanaz II. kötet 4 korona. Garas, Gúnyos mesék, 8 korona. Glyn Elinor, Erzsébet levelei. Re­gény, kötve 2 korona 40 fillér. Jókai Mór, A mi len­gyelünk, 6 korona. Kreutzer Lipót, Svájc. Gazdasági és társadalmi képek, 1 korona 50 fillér. Lajos bácsi, Képes mesék. Tizenkét színes képpel, 4 korona 50 fillér. Lajos bácsi, Tündérmesék. Tizenkét szines kép­pel, 4 korona 50 fillér. Magyar oklevél-szótár, 1 füzet 1 korona 50 fillér. Martos Ferenc, Titánia-költemé­­nyek 1896—1902. Kötve 4 korona. Mikszáth Kálmán, A gavallérok. A demokraták. Ne okoskodj Pista! 4 korona. Ugyanaz, kötve 6 korona. Mikszáth Kálmán, Galamb a kalitkában. Az eladó birtok. Páva a varjú­val, 4 korona. Ugyanaz, kötve 6 korona. Ouida, Strath­more. Regény. Kötve 4 korona. Radó Antal, Költők albuma, 33 magyar festőművész rajzaival, diszkötés­­ben 20 korona. Szentkirályi Kálmán: Az újonc­ kvóta és a katonai statisztika. Közgazdasági tanulmány, 1 korona 20 fillér. Kaphatók a Budapesti Hírlap könyv­kiadóhivatalában (VIII., József-körút 5.) a pénz elő­zetes beküldése vagy utánvét mellett.

Next