Budapesti Hírlap, 1903. április (23. évfolyam, 90-118. szám)
1903-04-03 / 92. szám
1903. április 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (92. sz.) történik, s csodálatos egyértelműséggel egy pillanat alatt mind a harmincöten eleresztették kezükből a kötelet. Tolnay rájuk kiáltott, hogy ragadják meg újra a köteleket, de hiábavaló volt, a munkások elfutottak. Ahogy a kötelek kisiklottak, fölpattant helyéből a kosár : a szárnyrakelt gömb villámsebesen nekisodorta a gazométer ereszének. Ilyen, a fölszállás alkalmából történő szerencsétlenségek megakadályozására minden gömb burkolatán van egy biztosító gerezd, amelyet a kosárból a gömb belsejébe vezető zsinórral sebtiben föl lehet tépni, minek következtében a gömbön jókora rés támad s a gáz kiömlik. Az utasok egyike, Král Sándor tüzérfőhadnagy, a hirtelen előtoppant halálos veszedelem pillanatában sem vesztette el fejét s megrántotta a szakitó zsinórt. A gerezd nyolcadrészében föl is hasadt már, a mikor a kosár a gazométer ereszébe ütközött. Balul végződött a főhadnagy vállalkozása: feje belevágódott az ereszbe, úgy hogy szédülten bukott hátra a kosárba s a zsinórt kieresztette kezéből. Ekkor a léghajó kapitánya, ifjabb Tolnay Lajos ragadta meg a mentőzsinórt s egyetlen elszánt rántással végigrepesztette a biztositó gerezdet. Sisteregve, fütyülve ömlött ki a gáz s a gömb horpadozni kezdett. A sápadt arcú, villogó szemű aeronauták meg voltak mentve attól, hogy magasabbra viszi őket a gömb s a még nem teljes előkészületekkel elindult léghajón távol a földtől éri őket a katasztrófa. De mikor a kosár már megült volna a gazométer ereszének szélén, recsegve-ropogva leszakadt az eresz s a léghajó kosarastól, utasostól átbukdácsolt a közeli Vulkán-gépgyár tetejére. Oly erővel vágódott a gyár tűzfalához, hogy a kosár nagy darabot letört belőle. Ekkor történt az igazi szerencsétlenség. A négy utas a gazométer egeszén pár pillanatra már annyira kilábolt a veszedelemből, hogy csak ki kellett volna ugraniok a csöndesen ringó kosárból a gazométer fedelére s mentve lettek volna. A kiszállás az ijedelem perceiben azonban nem megy könnyen, mert a kosarat sűrü kötélzet fűzi a gömbhöz s bajos közüle kiszabadulni. Ordódy Pál került ki elsőnek a kötelek közül s féllábbal már künn volt a kosárból. Ekkor történt, hogy a léghajó az összeomlott ereszről a szomszédos tetőre esett. Ordódy már eleresztette kezéből a kosár kötelét, kiugrani készült, a mikor a hirtelen sodrás pillanatában kibukott a kosárból s a gyár egyik műhelyének a tetejére esett. Tizenkét-tizenöt méter magasságból bukott alá s eszméletlenül terült el a tetőn. Koponyatörést szenvedett és sérülését agyrázkódás is komplikálja. Szerencsére a műhely közelében két asztalos dolgozott, akik megakadályozták, hogy Ordódy a földre guruljon. A kosárral a Vulkán-gépgyár tetejére került többi három utasnak nem volt már ideje a kiszállást ott megkísérelni, mert lélekzetet se vettek még, a mikor a kosár erről a tetőről is lecsúszott s mind a hármójukkal a földre zuhant, nekiütődvén egy butorszállitó kocsinak. A fölszállás nézésére egybegyült közönségnek, a mely a megdöbbenéstől dermedt arccal nézte a mindössze pár szempillantásig tartó, lelket gyötrő vergődést, fájdalmas kiáltás hangzott el ajkáról a látvány drámai befejezésére. Mindenki odafutott a lezuhant emberekhez, hogy segítségükre legyen. Elhívták a mentőket, akik automobilon gyorsan ott termettek s elvitték a legsúlyosabban sebesültet, Ordódy Pált a Dollinger Gyula professzor klinikájára. A szerencsétlenségről értesítették Ordódy feleségét, a ki rögtön eljött a kórházba s magára vállalta ura ápolását. Dollinger nyomban megvizsgálta Ordódy Pál sebeit s bár a beteg a klinikára való szállítása óta nem tért eszméletre, a professzor nem tartja reménytelennek állapotát. Bekötözte a sebesült fején levő tíz centiméteres csontrepedést s megállapította, hogy agyrázkódás is történt. Ordódy Pál szerencsétlensége előkelő családi kört sújt. Lili leányát a télen vezette oltárhoz Csáky Károly gróf honvédhuszár-százados, Csáky Albin gróf főrendiházi elnök fia, az ifjú párt táviratban értesítették a csapásról. Délután Csáky Albin gróf látogatást tett a betegnél, de csak Ordódynéval beszélhetett. A politikai és társadalmi élet kitűnőségei közül sokan jártak a klinikán kérdezősködni a beteg állapotáról s letették névjegyüket. A kosárral együtt lebukott három utas közül egyik sem sérült meg veszedelmesen. Kral Sándor főhadnagy zúzódást szenvedett a fején s hordozható ágyon vitték a gázgyár egyik hivatali helyiségébe, de az ő sebesülése sem végzetes. Tolnay sérült meg leggyöngébben, parányi horzsolását még reggel bekötözték s még délelőtt elmehetett hivatalába, a meteorológiai intézetbe. Kubik Gyulának, aki bátyja, Kubik Béla országgyűlési képviselő helyett szállt föl, szintén nem veszedelmes a zúzódása, bár ő sérült meg leginkább a kosárban maradottak közül. Kubik Béla hallván a szerencsétlenség hírét, kihajtatott a gázgyárhoz s a Rókus-kórházba vitte megsérült öcscsét. A fővárosi sportkörök, főleg a léghajósok konszernálva hallják a Turul katasztrófáját. Kapitánya, ifjabb Tolnay Lajos első kapitánya a budapesti aeroklubnak, Král Sándor tüzérhadnagy pedig a klub másodkapitánya. Mind a ketten képzett szakemberek, akik Bécsben oklevelet nyertek a léghajó-vezetésből, Král Sándor évekig képezte magát ebben a sportban a bécsi katonai léghajós-intézetben. Maga a léghajó pedig, a Turul, a legkitűnőbb gyártmány, egy augszburgi gyárban készült a Lipót Szalvátor kir. herceg léghajójának a mintájára. Tavaly május óta tizenhétszer szállt föl az ezerháromszáz köbméteres léghajó , a legnagyobb magasság, ahová följutott, háromezerötszáz méter volt. A lezuhanás következtében a Turul on nem esett nagyobb kár, alig rongálódott meg, a kijavítása neon sokba kerül. A rendőrség részéről az ötödik kerületi kapitányság küldött ki egy fogalmazót a vizsgálat megindítására. A szerencsétlenség miatt törvény elé kerül a Magyar Léghajós Egyesület vezetősége s kérdőre vonják, vájjon a léghajó vezetőinek van-e vezetésre jogosító engedélyük s vájjon a fölszállásnál nem történt-e mulasztás ? A Turul katasztrófája a képviselőházban is nagy izgalmat keltett. A lapok tegnap ugyanis azt közölték, hogy a Turulem fölszáll Kubik Béla képviselő is. Mikor tíz óra tájban elterjedt a képviselőházban a szerencsétlenség híte, mindenki azt hitte, hogy az a Kubik, aki súlyosan megsebesült, a függetlenségi párt fáradhatatlan vitarendezője. Több függetlenségi képviselő Kubik Béla lakására sietett, ahol értesültek, hogy a szerencsétlenség nem a képviselőt, hanem testvéröcscsét érte. Kubik Béla rövid időre bement a Házba, hogy a vita rendezését mára áthelyezze társai vállára, aztán öcséséhez sietett s az obstrukció legbuzgóbb őre ma hiányzott az ülésteremből. * Tudósítónk fölkereste a Turul két kapitányát, Král Sándor főhadnagyot, a ki betegen fekszik a Pálffy-tüzérkaszárnyában, és Tolnai Lajost. Král főhadnagy, aki a léggömb megtöltésénél és felszállásánál intézkedett, a végzetes esetet tudósításunkkal egyezően mondta el, Ordódy Pál megsebesülését pedig az alábbiakban adta elő: — Mai felszállásunk célja teljesen tudományos volt, szimultán útra készültünk. A lipótvárosi gazométer telepéről szokott a Turul tudományos útjára indulni. Ma is már kora reggel a mintegy harminc méter magas gazométer-épülettől huszonöt méternyire elterülő szabad térségen serényen folyt a gömb megtöltése. Amikor a töltés annyira előrehaladt, hogy a léggömb a kosár fölé emelkedett, Tolnai és én beszálltunk a kosárba. A kosarat és a léggömb köteleit mintegy huszonöt ember fogta le, holott hat erős legény kényelmesen földön tarthatja. Ilyenkor csak a kapitányoknak szabad a kosárba szállni, hogy a fölszállás előmunkálatait elvégezzék. Fölötte fontos ezek között a megtöltött léggömbnek a gazométertől való elszállítása, mert az előrelátó léghajós gondol arra, hogy szeles időben a fölemelkedés nem fog függőlegesen megtörténni, hanem a szél irányának megfelelőiig, ferdén, s így a gömb nekimehet a gazométernek. Éppen akkor, amikor már a léghajó másik két utasa, Ordódy és Kubik kelleténél előbb a kosárba ugrottak, kiadták a rendeletet, hogy a léggömböt a tér túlsó sarkára húzzák, annál is inkább, mert erős szélroham támadt, mely a gazométer felé hajlította a léggömböt. Ahogy a köteleket tartó emberek a léggömböt tovább akarták húzni, egy hirtelen szélroham megdöntötte azt s a gömb erősen a gazométer felé hajolt, anynyira, hogy a léghajó kosara is féloldalt dőlt. A kik a megdőlés irányában tartották a köteleket, ijedtükben eleresztették azokat, mire a szél hatalmába ejtette a Turul-t s vitte a gazométer felé. De ez mind egy pillanat műve volt s igy érthető, hogy a kosár alig csúszott még öt métert a földön, mikor a többi köteleket tartó emberek megrémülve szintén otthagyták helyüket. A gömb hirtelen emelkedni kezdett s kiszolgáltatva a légáramlatnak, ferde helyzetben a gazométer felé tartott. Ez volt a szerencsétlenség pillanata, mert a Turul gömbje a gazométer fölé került, míg kosara teljes erővel vágódott neki az épület falának és bádog ereszének. A kosár összelapult és utasait egymásra dobta. Az ütődés oldalán Ordódy Pál állott s fejével vágódott az eresznek s nyomban eszméletlenül bukott a kosár fenekére. Mikor arcát vértől elborítva láttam, felösmertem a veszedelem komolyságát és rögtön a leszállásra gondolva, megrántottam a tépő zsinórt, hogy a ballon kiürüljön. A léggömb sülyedni kezdett, de leszállásakor, a széltől hajtva, a kosár az alacsonyabb tetőzetü Vulkán-vasgyár füstfalának sarkába vágódott s egy hatalmas darabot leszakított belőle. Majd a tetőzetet érte s a ferde tetőre oldalával simult rá. Ekkor az eszméletlen Ordódy akaratán kívül kicsúszott a kosárból s a tetőn fekve maradt. A kosár a tetőről lecsúszott, a Turul csöndesen a gyár udvarára ereszkedett és minden nagyobb zuhanás nélkül érte a földet. Mire leértünk, a teljesen kiürült léggömb elfeküdt a földön s mi nyugodtan szállhattunk ki a kosárból. A sérülésekre vonatkozólag ezt mondta Kral főhadnagy: — Kétségtelen, hogy Ordódy összes sérüléseit az első odaütődésnél kapta. Szerencsétlenül ásott a kosárban s jóformán csak őt érte az épület eresze. Az összelapult kosárban mi is megsérültünk, de sérüléseink csak apróbb bőrhorzsolások, melyek leginkább fejünkön vannak. Én már holnap katonai szolgálatomat végzem, Tolnai kapitánytársam pedig éppen most járt nálam. A veszedelem okát találgattuk a megálapodtunk, hogy az tisztán a kötelek eleresztéséből származott. Alig van eset a léghajózás történetében, hogy a fölszállás alkalmával baj történt volna. Rendesen a leszállás jár veszedelemmel. Most is a köteleket tartó emberek érthetetlen ijedelméből származott a baj, melyből még elég szerencsésen menekültünk meg. Tolnai Lajos is így adja elő a szerencsétlen fölszállás történetét. Ordódyról elmondta, hogy ő már a múlt hónap másodikén megtett szimultán útban is részt akart venni. Akkor kissé szeles idő volt, de sokkal enyhébb, mint ma. Tolnai lebeszélte a fölszállásról, mondván, hogy családos ember és nincs kizárva a veszedelem. Akkor szerencsés volt az utazás, a mai fölszállásba mintha a végző keze játszott volna bele. Ordódy Pál meghalt. Lapzárta után vesszük a hírt, hogy a szerencsétlenül járt Ordódy Pál meghalt. Éjfél után állapota hirtelen rosszra fordult s hajnali félhárom órakor kiszenvedett, a nélkül, hogy egy pillanatra magához tért volna. Felesége ott volt ágyánál, a mikor a haláltusát vívta s a boldogtalan özvegy a fájdalmas percben ájultan rogyott a földre. A haldoklónál Berger dr. asszisztens virrasztott. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Operaház.) Stoll Gizella ma vendégjátékát folytatva, Elza szerepét énekelte Lohengrin-ben. Hangja a szélesebb, nyugodtabb melódiájú szerepben tömörebben csengett, bevégzett zenei készségével és előkelő színjátszó tudásával kerek, egyöntetű alakítást mutatott be, melynek szívesen és őszinte tetszéssel tapsolt a közönség. Ortrud szerepét ez alkalommal Berts Mimi énekelte. Friss, erős csengésű hangja pompásan érvényesült. Előadása azonban még kissé színtelen és bátortalan. Többször kellene föllépnie, hogy szert tegyen arra a felsőbbségre és biztosságra, mely egy nagyobb szerep kialakításához szükséges. A király szerepében szívesen láttuk Szendreyt. Erős, tömör basszusa nagyobb feladatokban is teljesen megállja helyét. Telramundot Mihályi adta azzal a lelkiismeretességgel és buzgó művészi igyekezettel, mely ezt a talentumos, hasznavehető énekest jellemzi. Jó volt Váradi is a kikiáltó kicsiny, de nehéz szerepében. Az előadást nagyszámú közönség hallgatta, mely sokat tapsolt a közreműködőknek nyílt színen és fölvonások után egyaránt. Külön tapsot kapott a második fölvonás remekül csengő és mesteri szabatossággal összetanult férfikara. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnapután, pénteken mutatják be Rostand Edmondnak A regényesek című háromfelvonásos verses vígjátékát. Az újdonság jelmezes házi főpróbáját ma tartották meg, holnap délelőtt pedig a napisajtó képviselői előtt ismétlik a jelmezes főpróbát. Az újdonság a hét folyamán még szombaton és vasárnap este is színre kerül. 9